Felszólalás adatai

SZABÓ LAJOS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetési bizottság megtárgyalta a két említett törvényt, és ahogy államtitkár úr is elmondta az expozéjában, megállapította, hogy a két törvénynek nagyon sok közös vonása van a dolgok értelemszerű összekapcsolódása folytán. Egyrészt mindkét törvény foglalkozik az európai tőkemegfelelőségi szabályok átültetésével a magyar gyakorlatba, természetesen azon részeknek az átültetésével, amelyek törvényi szabályozást kívánnak meg. Másrészt, ahogy államtitkár úr is említette, gyakran tárgyaltuk ezeket a törvényeket jogharmonizációs céllal, és ezeknek a jogharmonizációs célú változtatásoknak a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált felülvizsgálata is megtörténik mindkét törvényben.

(13.50)

Harmadrészt pedig a hazai felügyeletidíj-fizetési kötelezettség szabályainak egységesítése történik meg mindkét törvényben. Ezenkívül a hitelintézeti törvény még a lakás-takarékpénztári szektor esetében néhány pontosítás mellett lehetővé teszi még a külföldi terjeszkedést, valamint a tőkepiaci törvény a hazai tőkepiac fejlődésének iránya, az ingatlanalapok egyre nagyobb népszerűsége kapcsán szükségessé vált szabályozás felülvizsgálatát, az ügyfelek jobb tájékoztatását, megalapozottabb döntéshozatalát, a kockázat csökkentését célzó, vagyis átláthatóbb és kiegyensúlyozottabb szabályozási környezet kialakítását teszi lehetővé ezen a módosításon keresztül.

A bizottságban többségi véleményként elhangzott dolgokból hatot említenék meg.

1. A hitelintézeti törvény kiterjeszti az alapítványokra a törvény hatályát. Ennek szükségszerűsége abban áll, hogy egy speciális mezőgazdasági pénzintézeti tevékenységet folytató alapítvány van a rendszerben, aminek a rendszer alá vonása szükségessé teszi, hogy az alapítványok is ilyen megítélés alá kerüljenek.

2. Hosszabban szót váltott a többségi véleményt képviselő oldal a bizottsági ülésen a tőkemegfelelési szabályok változásáról, amely a hitelezési és a piaci kockázat mellé most a működési kockázat fogalmát vezeti be, ezzel megteremtve a lehetőséget, hogy egyénre szabott kockázatmegállapítás jöhessen létre, amely a működési sajátosságokat is figyelembe veszi, így javítva annak a pénzintézetnek a gazdaságosságát, amely ezt alkalmazza.

3. A többségi véleményt képviselők felhívták a figyelmet a nyilvánosságra a törvénytervezeten belül. A törvénytervezet megállapítja, hogy közzé kell tenni a szervezeti felépítési felelősségi köröket, összefüggéseket, ennek alapján átláthatóbbá válik a döntés, és javítja a kockázat felmérését mind a tulajdonosok, mind a hitelezők, mind a pénzintézeti ügyfélkör között.

4. A felügyeleti díj átszabása, amiről államtitkár úr is beszélt. Ez egységes szabályozórendszer, egységes vetítési alap, egységes díjtételek megalkotásával teszi egységessé a felügyeleti díjat. Összességében azt eredményezi a változtatás, hogy a pénz- és tőkepiaci szektor egészében mintegy 30 százalékos díjcsökkenés lesz tapasztalható. Itt volt egy vita a bizottsági ülésen, amely a nem hazai, nem magyarországi székhelyű bankok, pénzintézetek esetében alacsonyabb díjfizetési kötelezettség megállapítását kifogásolta. A vita során tisztázódott, hogy ez az anyaországokban megfizetendő díjon felül csak a Magyarországon keletkező kockázatok kezelését szolgáló díj megfizetését jelenti.

5. A többségnek biztosított jog a kiszorítási eljárás, amely egy régebbi módosításnál került be a törvénybe. Itt a kisebbség védelme érdekében, ha már a többségnek biztosítva van az a jog, hogy egy bizonyos szint elérése után megvásárolhatja a részvényeket, a kisebbségnek el kell adni, de a törvény a kisebbségnek biztosítja azt a jogot, hogy ezt a piac által meghatározott legmagasabb áron tudja megtenni.

6. A hozamgarancia és az ígéret közötti szabályok fedezetbiztosításának a dolgaiban volt még vita a bizottságban. A szándékkal itt is egyetértettünk, de a törvény szövege valószínűleg módosításra szorul, hogy a szándék egyértelműen kerüljön kifejezésre.

Mindezek alapján a többség nevében általános vitára alkalmasnak tartjuk és elfogadásra ajánljuk a törvényjavaslatot.