Felszólalás adatai

SZABÓ LAJOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottságok összefoglalt véleményének előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elkészült egy új költségvetés tervezete. A bizottságokban megvitattuk, és alapvetően azt mondhatom, hogy a képviselők többsége kedvezően fogadta az elképzelést. Kedvező volt a fogadtatása, mert azt tartalmazza, amit a Gyurcsány-kormány programjában alapvető célként megjelölt. A kormány stabil, növekvő gazdaságra támaszkodva olyan feltételeket kíván teremteni, amelyek több lehetőséget adnak a nélkülözőknek, és több felelősséget rónak a tehetősebbekre.

Fontos törekvés továbbá a kisebb és hatékonyabb állam megteremtése, amely évről évre kevesebbet von el a nemzetgazdaság jövedelmeiből, több teret hagy az embereknek, a vállalkozóknak.

Tisztelt Ház! A kormány és a koalíciót alkotó kormánypártok céljai markánsan megjelennek a jövő évi költségvetésben, amelyről ez alapján elmondhatjuk, hogy egy igazságosabb, élhetőbb, gyarapodó ország költségvetése.

Lássuk először, hogy az idei esztendő milyen feltételeket, kereteket teremt a jövő évi költségvetéshez! Ezek a keretek szinte minden tekintetben kedvezőnek mondhatók. A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2005 második negyedévében a nemzeti össztermék 4,1 százalékkal emelkedett az első negyedévi 2,9 százalék után. A gazdaság növekedése az átmeneti lassulás után újra gyorsul, ez a dinamika magas marad az egész esztendőben, és bizton lehet számítani hasonló, némileg gyorsabb fejlődésre jövőre is. A gazdaság jól teljesít, nemzetközi összehasonlításban sincs szégyellnivalónk.

Az elmúlt években a visegrádi országok közül egyedül Magyarország tudta a mai napig folyamatosan minden évben átlagosan 2 százalékponttal felülmúlni az eurózóna országainak növekedését. Ez tükröződik abban is, hogy Magyarországon igen gyors 1995 óta a felzárkózás. Az egy főre jutó nemzeti össztermék alapján - vásárlóerő-paritáson számolva - az elmúlt időszakban a visegrádi országok közül a magyar gazdaság zárkózott fel leggyorsabban az EU 25-ök átlagához. Kedvező az is, hogy a növekedés motorja az ipari termelés, ami a sikeresen végrehajtott pályamódosítás után ismét dinamikusan bővül. 2002-ben 2,8 százalék, 2003-ban 6,4 százalék, 2004-ben 7,4 százalék, 2005 első nyolc hónapjában 6,7 százalék volt. A növekedés további meghatározó tényezője az építőipar, ahol elsősorban a nagy volumenű autópálya-építések és lakásépítések következtében 14,4 százalékos teljesítményfelfutás következett be 2005 első nyolc hónapjában.

Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetés szempontjából az is lényeges, hogy a gazdasági növekedés másik fő eleme, a beruházások szintén jól alakulnak.

(9.30)

A legutolsó adatok szerint az idei első félévben 8,3 százalékkal bővültek a beruházások. Bár ezen belül az utóbbi időszakban a nagy volumenű autópálya-építések miatt az építési fejlesztések jelentős részt képviseltek, gyors volt a bővülés a feldolgozóipari fejlesztéseknél is. A feldolgozóipari beruházások 2004 óta tartósan, gyors ütemben növekedtek. És tagadhatatlan az is, hogy ennyi autópálya ilyen rövid idő alatt még nem épült soha az országban. (Font Sándor: És ilyen drágán.) Ezek az utak nemcsak a jövő évi, hanem a következő évek költségvetéseit is megalapozzák, hiszen az ország újabb és újabb térségeit kapcsolják be az élénk gazdasági vérkeringésbe, befektetőket hoznak, mint ahogy napirend előtti hozzászólásban is hallottuk, munkahelyet teremtenek. Tehát összességében több jövedelmet termelnek.

A kormány és a kormánypártok egyaránt egyik legfontosabb célnak azt tartják, hogy mindenkinek, aki dolgozni akar, legyen munkája, jövedelemhez jusson, olyanhoz, amiből tisztességesen meg lehet élni, a családot el lehet tartani, a gyerekeknek jut ruhára, iskolára, mindenre, ami kell, hogy felnőhessenek, és biztosítva legyen az ország és saját maguk jövője. Ezért támogatjuk a költségvetés tervezetének azon elképzeléseit, amelyben a foglalkoztatás további bővítését kívánják szolgálni.

Magyarországon az elmúlt években a hosszú ideig változatlan foglalkoztatási szint örvendetes módon kezdett emelkedni. Ez a jelenlegi kormányzat eddigi tudatos politikájának a következménye. A foglalkoztatási ráta 2005 első kilenc hónapjában 0,5 százalékkal bővült, ez majdnem annyi, mint az ezt megelőző három évben összesen.

Ami az enyhén emelkedő munkanélküliségi rátát illeti, ennek oka elsősorban az, hogy azok közül, akik már jó ideje munka nélkül vannak, de eddig nem regisztráltatták magukat munkanélküliként, ezt most megteszik. Jól alátámasztja ezt a folyamatosan csökkenő, korábban kiugróan magas inaktivitás. Ezek pozitív folyamatok, amelyek azt jelzik, hogy egyre többen keresnek állást a munkaerőpiacon.

Tisztelt Ház! Ahogy pénzügyminiszter úr beszámolójában is hallhattuk, a jövő évi költségvetés nem az inflációra, hanem az árstabilitásra épít. Magyarországon ugyanis alapvetően megváltozott a helyzet. Az infláció harminc éve nem látott szintre süllyedt, ez örvendetes tény, és némileg szokatlan is. Örvendetes, hiszen nem kell félni senkinek sem, főleg a bérből, fizetésből, nyugdíjból élőknek, hogy jövedelmük ugyan nő, de az infláció elviszi annak vásárlóerejét. Az infláció nem rendezi át a jövedelmeket az erősek, az aktívak, a rugalmasak, az alkalmazkodóképesek javára, a nyugdíjból élők és az eltartottak rovására. Alapvetően változóban van a helyzet, és ez minket, képviselőket is arra kell hogy intsen, másképp kell gondolkodnunk a béremelésről, másképp ítéljük meg a költségvetés egyes tételeit. Most néhány százalékos elmozdulás, néhány százalékos jövedelembővülés is többet jelent, mint jóval nagyobb felfutás egy 9-10 százalékos vagy annál magasabb infláció idején.

Tisztelt Képviselők! Eddig a kiindulási feltételekről szóltam, de most nézzük meg, hogy mi várható jövőre. A jövő esztendő reményeink szerint a modernizáció, a folytatódó gyors ütemű felzárkózás éve lesz. Jövőre változatlanul az EU átlagánál gyorsabb ütemben, fenntartható pályán haladhat a magyar gazdaság. Úgy számolunk, hogy a nemzeti össztermék növekedési üteme az idei 3,5-4 százalék után jövőre stabilan 4 százalék körül alakul, egészséges marad a növekedés szerkezete. A beruházási ráta folyamatosan emelkedik, és 2008-ra elérheti a 25 százalékot. Ez olyan arány, amellyel természetesen az igazán fejlett országok nem büszkélkedhetnek, csak azoknak az országoknak sajátja, amelyek biztosítani tudják a feltételeket a gyors utoléréshez.

Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy kihasználja a kedvező kínálkozó alkalmakat, hogy amire nem volt lehetősége az elmúlt évtizedekben, sőt évszázadokban, azt most bepótolja, minden tekintetben belépjen a legfejlettebbek táborába. Ez persze nem egyéves feladat, nem egy költségvetésen múlik, de a jövő évi költségvetés olyan, amely ezeket a törekvéseket megfelelően szolgálja. Úgy látjuk mi is, figyelve a kormány előrejelzését, olvasva az elemzők prognózisait, hogy jövőre az exportnövekedés, részben a világgazdaság várható fellendülése miatt, 12 százalék körül alakul. Ez megalapozza azt a feltételezést, hogy folytatódik, sőt gyorsul 2006-ban a gazdaság növekedése.

Ugyancsak ebbe az irányba mutat, hogy növekvő uniós támogatásokkal számolhatunk, amelyek a beruházások finanszírozásában egyre nagyobb szerepet kapnak. De a beruházási kilátásainkat biztatóan alakítják a működőtőke-beáramlással kapcsolatos legújabb hírek is. Eredmények már tavaly is jelentkeztek, hiszen közel 4 milliárd eurónyi működő tőke áramlott be, és bár jelentős a verseny a térségben az újabb és újabb befektetőkért, több neves cég minket választott. Így van ez idén is, már az első félévben 2,4 milliárd euróra tehető a beérkezett tőke, minden eddiginél több.

És ígéretes tárgyalásokról hallani újabb befektetések ügyében is. Fontos megjegyezni, hogy ezt a magyar kormány nem egy támogatási versenybe való beszállással éri el, hanem olyan feltételeket tudunk biztosítani, amely vonzóvá teszi a magyar gazdaságot a befektetők számára. Így joggal várhatjuk el, hogy a beruházások a jövő esztendőben is kedvezően alakulnak, az export mellett jelentős részben hozzájárulnak a gyors növekedéshez, és biztosítják azt, hogy a gazdaság megőrizze a fenntartható pályát.

Tisztelt Ház! Rendkívül fontos, hogy az egyensúlyi pályát a jövedelempolitika oldaláról sem érik, ne érjék kihívások. Középtávon a reálbérek a nemzetgazdaság termelékenységével összhangban nőnek, ami jövőre 4-5 százalékos reálbér-növekedést jelent. Ugyanakkor biztosítjuk a rendészeti szervek állománya részére megígért bérnövekedést, erre a célra 13,5 milliárd forintot különítettünk el a költségvetésben, ami az alapbér 5 százalékos emelésén túl 10-12 százalékos bérnövekedést tesz lehetővé. A gazdaság egyre dinamikusabb növekedése jövőre tovább húzza maga után a foglalkoztatottságot, és ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta újra 7 százalék alá csökken.

Ezek tehát a makrofeltételek. Most térjünk át a jövő évi költségvetés bemutatására!

Milyen költségvetés került benyújtásra az Országgyűlésnek? Melyek azok az alapvető célok, amelyek megvalósítását a kormány és a kormánypárti képviselők az önök előtt fekvő törvényjavaslaton keresztül el kívánják érni? Igazságosabb társadalom, versenyképesebb gazdaság, foglalkoztatás, fejlesztések - ezek a vezérmotívumaink a 2006-os költségvetésnél. Közben természetesen oda kell figyelni az uniós vállalásainkra is, azaz a deficitet is tovább kell csökkenteni. Persze a hiánycsökkentés nemcsak azért fontos, hogy 2008-ra teljesíthessük a maastrichti deficitcélt, és 2010-re bevezethessük az eurót, fontos ez azért is, mert a túlzott állami szerepvállalás egyetlen gazdaságnak sem tesz jót.

Sajnos tény, hogy az állam ma túlzottan bürokratikus, sok helyen pazarló és túlméretezett. Ezen változtatni kell, és változtatni is fogunk. Lépéseket teszünk a takarékosabb, hatékonyabban működő közszféra kialakítására, ez az egyik fontos eszköze annak az egyensúlyjavításnak, amelyet tervezünk a költségvetésben. Azzal számolunk, hogy az uniós módszertan szerinti idei deficit a magánnyugdíjpénztárakkal korrigálva a nemzeti össztermék 6,1 százaléka lesz, és ez jövőre jelentősen mérséklődik, a nemzeti össztermék 4,7 százalékára csökken.

Eredetileg a kormány azzal számolt, hogy a hiánycsökkentés mértéke 2005-ről 2006-ra 0,7 százalék lesz GDP-arányosan, mivel azonban az Eurostat állást foglalt az autópálya finanszírozásával kapcsolatban, az unió statisztikai hivatalának véleményét figyelembe véve módosult az ez évi költségvetési hiányszám. Az így kialakuló magasabb hiány miatt a jövő évben a deficitet az eredetileg tervezett mérték duplájával, a nemzeti össztermék 1,4 százalékával kívánjuk a költségvetésben mérsékelni.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetekben már részletesen foglalkoztunk az ötéves adócsökkentési programmal, amely nagyban meghatározza e költségvetés bevételi oldalát.

(9.40)

Egyetértünk azzal, hogy a programra szükség van, javítja az ország versenyképességét, mindannyiunknál több pénzt hagy. Szolgálja azt is, hogy kisebb, hatékonyabb legyen az állam, kevesebb megtermelt jövedelem folyjék át rajta, több maradjon ott, ahol azt előállítják. Ez az ötéves program mintegy 1000 milliárdos adómérséklést jelent a következő években. Jövőre mintegy 200 milliárd forint marad az adófizetőknél, ennek hatására az adócentralizáció GDP-arányosan több mint 1,5 százalékponttal mérséklődik, ahogy az Állami Számvevőszék elnöke is megemlítette. Az adóváltozások elősegítik a méltányos közteherviselést, a legális foglalkoztatás bővítését és a gazdaság kifehérítését. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a rendszerváltozás óta ez az első olyan adóváltoztatási csomag, amely megfelel annak a társadalmi-gazdasági követelménynek, igénynek, hogy hosszú távra kiszámítható módon határozza meg az adófizetés rendjét és annak mértékét.

A jövő évi adóváltozások legfontosabb eleme az áfa felső kulcsának 25 százalékról 20 százalékra csökkentése, erről már a közelmúltban döntöttünk, mégpedig elég nagy többséggel, hatása az üzemanyagáraknál már érzékelhető is. A csökkentés a többi termék esetében január 1-jétől jelentkezik. Olyan termékeket és szolgáltatásokat érint, mint a villanyáram, a lakásárak, a telefondíjak, mosó-, tisztítószerek vagy az élelmiszerek közel harmada. Megérzi tehát a csökkentést az ország valamennyi állampolgára. Kedvezően hat a nyugdíjasokra, a gyereket nevelő családokra. Jövőre csak az áfacsökkentés 5-8 ezer forinttal hagy többet egy átlagos négyfős család zsebében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Változik a személyi jövedelemadózás rendszere is, az ötéves adócsökkentési program keretében 2010-ig fokozatosan 3 millió forintra emeljük azt a jövedelemhatárt, amely az alacsonyabb kulccsal adózik. Ennek első lépése jövőre a másfél millió forintos határ 50 ezer forintos emelése, ezzel párhuzamosan csökken a felső kulcs 38 százalékról 36 százalékra.

Több lehetőség lent, több felelősség fent - ezen elv alapján bevezetjük a legnagyobb értékű személyes ingatlanok után fizetendő luxusadót.

A bizottságokban lefolytatott múlt heti vitán nemcsak az derült ki, hogy a képviselők többsége támogatja az adócsökkentést, hanem azzal is egyetért, hogy ehhez a költségvetésben jelentős részben az állami bürokrácia leépítésével kell megteremteni a forrásokat. Tudjuk, nem egyéves folyamatról van szó. Már az idei költségvetésben is lépéseket tettünk ebben az irányban, jövőre ezek a lépések még erőteljesebbé válnak, és persze az is igaz, hogy hosszabb távon olyan változtatásokra is szükség van, amelyek a nagy elosztási rendszereket is érintik, de amelyek megtételéhez a parlamenti patkó különböző oldalán elhelyezkedő politikai pártok jelenleginél lényegesen kiterjedtebb együttműködése, konszenzusa szükséges. A koalíciós pártok ezt az együttműködést felajánlották, szorgalmazzák. Remélhető, hogy amit mondunk, az a másik oldalon is meghallgatásra talál.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy már mondtam, az autópályák gyors ütemben nőnek, az, hogy az Eurostat miatt ezt most másképp kell elszámolni, nem változtat a programon. A jövő évi költségvetés tartalmazza azokat a forrásokat, amelyek szükségesek, hogy a kormányprogramban megfogalmazott prioritás továbbra is érvényesülhessen mindannyiunk, az ország érdekében. A jövő évben átadandó 266 kilométer új gyorsforgalmi úttal jelentős lépést teszünk az ország versenyképességének javítása, az elmaradott régiók felzárkóztatása, a munkahelyteremtés irányában.

A gyorsuló, versenyképesebbé váló gazdaság megteremtése mellett nagy figyelmet fordítunk a szociális igazságosság erősítésére is. E tekintetben alapvető fontossággal bír a családtámogatási rendszer átalakítása. E klasszikusan baloldali lépés eredményeként azok kapnak többet a családtámogatásokban, akiknek alacsonyabb a jövedelmük. Ezzel megszüntetjük az örökölt és a jelenleg is létező családtámogatási rendszer igazságtalanságait, esélyt teremtve arra, hogy az otthonról hozott különbségek ne növekedjenek, hanem inkább csökkenjenek.

A családi támogatásokat érintő további lényeges változás, hogy 2006-tól a gyermekgondozási segély mellett a gyermek egyéves kora után már nemcsak részmunkaidőben, hanem teljes munkaidőben is lehet munkát vállalni. Az alacsony jövedelmű családok gyermekei részére ingyen tankönyvet biztosítunk, valamint ingyen étkezést a bölcsődében, az óvodában, az általános iskola első négy osztályában. Ebbe a sorba illeszkedik az ötezer forintos gyermekenkénti iskolakezdési támogatás is.

Tisztelt Országgyűlés! Mi, szocialisták valljuk, hogy a nyugdíj nem adomány, hanem szerzett jog, amely egy élet munkája után biztonságos megélhetést kell hogy biztosítson az idős emberek számára. Ennek érdekében az ellátásnak a keresettel és a befizetett járulékkal összhangban kell lennie. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a cikluson átívelő programra van szükség. Ezért a mostani nyugdíjkorrekciós program is öt évre szól, 130 milliárd forintos többletforrást biztosítva a nyugdíjasok számára. Az ötéves program alapján 2006-ban 180-190 ezer, többségében idős özvegy nyugdíja növekszik átlagosan havi 3600 forinttal. Erre a célra a jövő évi költségvetésben 8 milliárd forintot különítettünk el. Az idősek támogatását szolgálja, hogy 2006-tól teljessé válik a 13. havi nyugellátás, azaz jövőre négyheti plusz nyugdíj kerül a borítékokba. Az egyedülálló, 75 éven felüli rászoruló idősek számára 2006. január 1-jétől emelkedik az időskorúak járadéka.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban, gondolom, egyetérthetünk, hogy az egészség a legnagyobb kincs. (Varga Mihály nevet.) Természetesen ezt így gondolja a kormány és a koalíciót támogató képviselők is. Éppen ezért jövőre folytatódik, kiteljesedik a 21 lépés az egészségügy megújításáért program. Létrejön a nemzeti kockázatközösség, hogy minden ember mögött álljon járulékbefizetés, az se szoruljon ki az egészségügyből, aki a jelenlegi rendszer vesztesének nevezhető. Folytatódnak a népegészségügyi szűrővizsgálatok, a nemzeti rákellenes program keretében végzett szűrések, fejlesztjük az onkológiai központokat, a sürgősségi betegellátás rendszerét, mentőautókat szerzünk be, új mentőállomásokat építünk.

Gondolunk a fogyatékkal élő honfitársainkra is. Számukra a jövő évi költségvetésben olyan programokat indítunk, amelyek egyfelől az önálló életvitelt segítő eszközök beszerzéséhez nyújtanak támogatást, másfelől pedig a lakóotthonba kényszerültek számára kívánnak megfelelő intézményi ellátást biztosítani. Emellett az akadálymentesítésre az előző évihez képest közel dupláját költjük.

2006-ban jelentősen növekednek a munkaerő-piaci támogatásra fordítható összegek, javítva ezzel a foglalkoztatás pozícióját. 2001-ben ez az összeg 51 milliárd forint volt, 2005-ben 100 milliárd, míg jövőre 117 milliárd forint lesz.

A foglalkoztatáspolitika középpontjában a gazdasági aktivitás javítása áll. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk a pályakezdők és az idősek munkaerő-piaci be-, illetve reintegrációjára, a munkahelymegtartó és -teremtő vállalkozások növelésére, a munka világából való kirekesztődés elleni küzdelemre, és a hátrányos helyzetűek esélyeinek növelésére. Jól tükröződik ez a törekvés a munkanélküli-segélyezés átalakításában is. Egy passzív, az álláskeresésre nem igazán ösztönző segélyezés helyett bevezetjük az aktív álláskeresési támogatást.

Tisztelt Országgyűlés! Többet költünk jövőre otthonteremtésre is. A Fészekrakó-program öt évvel megemelt korhatára jelentősen növelheti azon otthonra vágyó fiatalok számát, akiknek minimális, 10 százalékos önerővel lehetőségük nyílik önálló otthonuk megteremtésére. Ennek forrása a költségvetésben természetesen megtalálható.

2006 a felsőoktatás éve lesz. A felsőoktatás támogatása jövőre 196,5 milliárd forintra emelkedik, ebből az összegből az új felsőoktatási törvénynek megfelelően 172 milliárd forint az intézmények közvetlen támogatása. Ez, képviselőtársaim, 10 százalékos növekedést jelent. Az intézményi támogatáson belül közel 20 százalékkal növekszik a hallgatók támogatása, ez azt jelenti, hogy az egy hallgatóra jutó pénzbeli támogatás az idei évi 91 ezer forintról jövő szeptemberre 116 500 forintra emelkedik. Hasonló ütemben emelkedik a nem állami intézmények támogatása is, jövőre összesen 13 milliárdra nő. Idén és jövőre 10 ezerre bővül a diákotthoni férőhelyek száma, és jövőre újabb 17 ezer kollégiumi férőhely korszerűsítése kezdődik meg.

(9.50)

A kollégiumi férőhelyek bővítésén túl több mint 100 milliárd forintot tesz ki a felsőoktatási intézmények jövőre megkezdődő és 2008-ban befejeződő fejlesztési rekonstrukciós programja.

Tisztelt Ház! Gyarapodó ország, emelkedő életszínvonal nincs fejlesztések nélkül. Uniós tagságunk, az onnan érkező források lehetővé teszik, hogy a fejlesztéseket úgy végezzük el, hogy közben a deficit csökkentésének kívánalma sem sérül. Ezért Magyarország alapvető érdeke, hogy minél felkészültebbek legyünk az uniós források fogadására. Ennek a kívánalomnak a jövő évi költségvetés maradéktalanul megfelel. A költségvetés 140 milliárd forintot tesz hozzá az EU-ból érkező összesen 309 milliárd forintnyi fejlesztési támogatáshoz.

A Közösségből összesen - a nem költségvetésen keresztül érkező pénzeket is figyelembe véve - közel 500 milliárd forinthoz jut az ország. Ez az ez évi 268 milliárd forinttal szemben jövőre összesen 448 milliárd forint uniós fejlesztési forrás, és ennek a hazai társfinanszírozási része áll majd rendelkezésre modernizációra. Uniós forrás nem veszhet el, ezért a költségvetési kiegészítés előteremtése alapvető fontossággal bír, csakúgy, mint a támogatások hatékony és gyors felhasználásához szükséges intézményi háttér, amire szintén megvannak a források.

Erős, életképes vidék nélkül nincs erős, életképes Magyarország. Erre reflektálva a jövő évi költségvetés agrár- és vidékfejlesztési célokra az idei évihez képes 72 milliárd forinttal többet, mintegy 400 milliárd forintot kíván fordítani. Ez azt jelenti, hogy nemcsak fejlesztési, hanem jelentős összegű jövedelemkiegészítő támogatásban is részesülnek a termelők.

Tisztelt Ház! Az uniós támogatások minél nagyobb mértékű felhasználása és a közigazgatás hatékonyságának javítása érdekében 2006-ban egyszerűsödik az intézményhálózat, a termelők, a lakosság egyszerűbben, gyorsabban juthatnak az agrár-, valamint a földügyi igazgatással kapcsolatos ügyeik elintézéséhez.

Néhány szót mondanék a turizmusról, a környezetvédelemről és a kultúráról is. A jövő évi költségvetés jelentős hangsúlyt fektet a turizmusra, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a hazánkba látogató külföldiek nálunk elköltött forintja az egész ország vagyonát gyarapítja. Éppen ezért tartom fontosnak megemlíteni, hogy az ágazat jövőre több mint 50 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, és összességében közel 23 milliárd forint áll rendelkezésre a turizmus támogatására.

Minőségi élet csak élhető környezetben lehetséges. A környezet- és természetvédelem programja egyben az életminőség javításának a programja is. Ez a törekvés tükröződik a benyújtott javaslatban is, jövőre közel 2 százalékkal kívánunk többet költeni a fenntartható fejlődés elve és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében.

A kultúrával kapcsolatos alapvető feladat az esélyegyenlőtlenség csökkentése a kulturális javakhoz való hozzáférésben. Ennek érdekében létrehoztuk a közkincsprogramot, az ehhez kapcsolódó hitelprogram keretében hosszú lejáratú kedvezményes hiteleket biztosítunk kulturális intézmények felújítására, könyvtárbuszok üzemeltetésére, valamint ifjúsági klubok kialakítására és megújítására. Ezzel a kultúra, a művelődés lehetősége mindenki számára elérhetővé válik szerte az országban. A kultúrafinanszírozás stabilitásának, kiszámíthatóságának érdekében a nemzeti kulturális alapprogram átalakítása elkülönített pénzügyi alappá a 2006. évi költségvetés elfogadásával meg fog történni.

Önkormányzatiság: 2006-ban a helyi önkormányzatok 2900 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Ennek fele a központi költségvetésből, illetve az Európai Unió fejlesztési alapjaiból és az ezekhez kapcsolódó társfinanszírozásból származik. Ez az összeg 1450 milliárd forint, amely - figyelemmel a 2006. évi feladatváltozásokra - több mint 7 százalékkal haladja meg a 2005. évi ilyen forrásokat. A munkanélküli-foglalkoztatás bővítése céljából az önkormányzatok közmunkaprogramban való részvételét a normatív kötött felhasználású források között elkülönített összeg ösztönzi. A közcélú foglalkoztatás támogatásával együtt a településeken élők munkahelyi gondjainak enyhítését 15,1 milliárd forinttal támogatjuk jövőre. Ezek alapján a jövő évi költségvetés nyertesének ugyan nem mondható az önkormányzati szektor, de azt hiszem, hogy ez az összeg korrekt, kiegyensúlyozott gazdálkodást tesz lehetővé számukra.

Mindenképpen szeretnék még kitérni egy kérdésre. Az elmúlt évek során sajnos a költségvetés bevételei gyakran nem a tervnek megfelelően folytak be. Ennek okai ismertek, ezekről most nem beszélnék. Ennek fényében nagyon örvendetes, hogy az ÁSZ véleménye alapján a költségvetés bevételi oldalát megalapozó számítások azt mutatják, hogy nincs nagy kockázatúnak minősített bevétel, így elmondható, hogy a bevételi oldal szakmai alátámasztottsága javult.

Tisztelt Ház! Úgy gondoljuk, hogy a 2006. évi költségvetés az igazságosabb társadalom iránti igényeket szolgálja, miközben növekszik a gazdaság, gyarapodnak az állampolgárok, javulnak a vállalkozások feltételei, és nagyobb segítséget kapnak a rászorulók. Ez egy megvalósítható és megvalósítandó költségvetés, ezért valamennyi bizottság támogatta az előterjesztést, és általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)