Készült: 2020.07.02.21:25:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

267. ülésnap (2005.11.16.), 6. felszólalás
Felszólaló Steinerné Vasvári Éva (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Szociális bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:04


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Bizottságunk a tegnapi nap során tárgyalta meg ezt a törvényjavaslatot a költségvetés szociális fejezetének tárgyalásával párhuzamosan, én így a jegyzőkönyvekből felkészülve tudom elmondani, hogy bizottságunkban milyen kisebbségi vélemény fogalmazódott meg ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban.

A bizottság 12 igen szavazattal és 10 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a törvényjavaslatot. Kisebbségi véleményként a legmarkánsabban az fogalmazódott meg, miszerint ez a törvényjavaslat olyan lényeges mértékben alakítja át a szociális ellátások egyes formáit, hogy szükségesnek tartottuk volna a háttérszámítások bemutatását, illetőleg az új modell magyarországi adaptációját. Nevezetesen itt arról lenne szó, hogy a családi segélyezésnél egy olyan modellt vezetünk be, amely a különböző családtagoknak különböző mértékű szorzószámmal való figyelembevételét jelentené a családi segélyezésnél. Ez, ha jól tudjuk, a svéd jóléti állam formulája, és Nyugat-Európában többen alkalmazzák, de magyarországi adaptációjánál kíváncsiak lettünk volna arra, hogy ez hogyan tud majd megfelelni a magyar valóságnak.

A háttérszámítások azért is fontosak lettek volna, hogy a költségvetési kihatásait megismerhettük volna, mert ennek hiányában tulajdonképpen csak egy vágyott jókívánság-gyűjteménynek tekinthetjük, mivel nem igazán látjuk ennek fedezetét a következő évi költségvetésben.

 

(9.20)

A családi segélyezéssel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy ez 2006 áprilisában kerülne bevezetésre, ez a kérdés költői maradt, erre valójában nem kaptunk választ.

A közgyógyellátás átalakítása, illetőleg jogszabályának a változtatása a második olyan nagy terület, amelyben több kérdés és fenntartás fogalmazódott meg. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint én úgy látom, hogy nem mindenkit sikerült azért megnyugtatni abban a tekintetben, hogy ez az egyénnek és főleg az önkormányzatoknak nem fog többe kerülni az eddigi költségeknél.

Úgy véljük, hogy a méltányossági közgyógyellátásnak a terhei és annak 40 százalékának az önkormányzatra való terhelése nem igazán egy önkormányzatbarát megoldás, és félő, hogy ennek a fedezetét nem is találjuk meg az önkormányzatok finanszírozásában, költségvetésében.

Nem látjuk azt sem teljesen biztosítottnak, hogy a 12 ezer forintban limitált gyógyszerkeret minden esetben megfelelő lesz-e, és nem fog a gyógyszerkassza számára is többet jelenteni.

Önkormányzati funkciót betöltő képviselőink az ápolási díjjal kapcsolatban is megfogalmaztak olyan véleményt, hogy szerintük a módosítás azt tartalmazza, hogy az önkormányzattól függőbbé teszi az odaítélést, önkormányzati rendeletben kell bizonyos esetekben erről dönteni. Attól tartanak, hogy nem mindenki fog hozzájutni, aki erre esetleg jogosult lenne vagy méltányos lenne, hogy hozzájusson, mert az önkormányzatoknak a költségvetése és hozzáállása különböző, ezért ezt egy kicsit fenntartással fogadjuk.

Volt olyan vélemény a családi segélyezéssel kapcsolatban, hogy nem látszik az, hogy mennyire fog ez munkára ösztönözni, sőt volt olyan vélemény is, mintha épp az ellenkezőjére, a segélynek az igénybevételére ösztönözné az érintetteket. És itt megint szeretnék utalni a háttértanulmánynak a hiányára, mert a jogszabály alapján ezt nehéz megítélni, hogy hogyan fog működni.

A kisebbségi véleményünk megfogalmazása mellett tartózkodással szavaztunk erről a törvényjavaslatról. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai