Készült: 2021.06.14.00:30:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

70. ülésnap (2019.06.11.),  23-26. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:23


Felszólalások:   17-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Aktuális ügyekről” címmel a Párbeszéd képviselőcsoportjából Burány Sándor képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Nehéz eligazodni azon, hogy a kormánynak éppen ki az aktuális ellensége. Nos, megpróbálok segíteni nekik. (Varju László: Hoppá!  Szórványos derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) Figyeljenek már oda a KSH-ra! Nagyon úgy néz ki, hogy a KSH-ba Soros György vagy egyenesen Gyurcsány Ferenc tette be a lábát (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.), hiszen olyan közleményekkel bombáz bennünket, hogy csak kapkodjuk a fejünket. A KSH minapi közleménye ugyanis világosan leszögezte, hogy hét éve nem volt ilyen magas az infláció, mint ezekben a napokban. Ezek a szikár tények, államtitkár úr. És sajnos az a baj, hogy akárki is a KSH tényleges vezetője, a piaci tapasztalataink alátámasztják a KSH hivatalos közleményét. Ha kimegyünk a piacra, akkor mi magunk is megerősíthetjük, hogy a burgonyának, a friss zöldségnek, a gyümölcsnek, ezeknek a terményeknek az ára több mint 15 százalékkal nőtt egyetlen év leforgása alatt. Sajnos, erről a dobogóról nem tudott lemaradni a liszt, a kenyér, és a péksütemény sem  ezek a termékek is brutális mértékben, lényegesen a hivatalos inflációs adatok fölött drágultak.

De ha valaki szeretne még húst enni, és sertéshúsra fanyalodna, akkor azt kell döbbenten konstatálnia, hogy mintegy 9 százalékkal nőtt  még egyszer mondom, a KSH hivatalos adatai szerint  12 hónap alatt a sertéshús ára. És ha valaki idegességében ezeket a számokat és a piaci árakat látva rá szeretne gyújtani, akkor éri az újabb kellemetlen meglepetés, hiszen a dohányáruk ára mintegy 13 százalékkal emelkedett egyetlen év leforgása alatt.

Ha most megnézzük, hogy a költségvetés milyen nyugdíjemelést irányoz elő, és milyen inflációs prognózissal áll elő a jövő évre vonatkozóan, államtitkár úr, nézzük a számokat: 2,8 százalékos inflációval kalkulálnak, ebből következően a nyugdíjasoknak mintegy 2,8 százalékos nyugdíjemelést kívánnak adni. Ilyen áremelkedések mellett ez egészen egyszerűen szégyen!

És az már csak hab a tortán, hogy miközben a kormány az összes elképzelhető csatornán, itt a parlamentben az elmúlt percekben is büszke a gazdaság eredményeire, a gazdaság szárnyalására, amit egyébként mi magunk is üdvözlünk, aközben a következményeket azért igyekszik megspórolni, hiszen éppen a minap az Országos Nyugdíjas Parlament hívta fel arra a figyelmet, hogy a tényleges gazdasági növekedés és a kormány által számolt gazdasági növekedés közötti különbség miatt a nyugdíjprémium tekintetében a nyugdíjasokat mintegy 10 ezer forinttal megrövidítették.

(14.00)

Ha egyszer büszkék  és erre nyugodtan lehetnek büszkék  a gazdaság szárnyalására, legalábbis a hivatalos adatok tekintetében, és most ne rontsuk azzal az ünnepet, hogy mennyire kettészakadt a társadalom, mennyire kettészakadt maga a gazdaság nagyvállalkozókra, kisvállalkozókra, Fidesz-közeli vállalkozókra és mindenki másra, akkor azért elismerhetjük, hogy a gazdasági növekedés adatai valóban átlagosan példamutatók, de akkor ennek a következményeit is hajtsák végre, és legalább utólag fizessék ki ezt a 10 ezer forintos nyugdíjprémium-beli különbözetet.

Szintén a minap látott napvilágot az a terv, hogy az Erzsébet-programból gyakorlatilag a mozgássérülteket és a nyugdíjasokat kizárnák 2020-tól, jövő évtől kezdődően. Egészen egyszerűen a szociális érzékenység, a szociális rászorultság kategóriája az önök elképzelései szerint ebből a programból ki kell hogy maradjon; egy olyan országban, ahol a nyugdíjemelés mértéke messze elmarad a piaci áremelkedés mértékétől, egy olyan országban, ahol a minimálbér Európában a legmagasabb adót kell hogy fizesse, egy olyan országban, ahol az emberek zömének a fizetése kevés ahhoz, hogy egy albérletet fenn tudjon belőle tartani egy nagyobb városban ma Magyarországon.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha az államtitkár úr az előbb hiányolta az igazságot, hiányolta a pontos számokat, akkor kérem, mélyedjenek el a KSH adataiban. Ezek a számok, bárhogy is hívják a KSH elnökét, sajnos azt mutatják, hogy nyugdíjemelés terén és más egyéb szociális rendezés területén önöknek bőven van még tennivalójuk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott napirend előtti felszólalásra a kormány nevében Tállai András államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azzal kezdeném, hogy ön a szocialista kormányok tagja volt, amelynek az elve az volt, hogy nincs olyan bérnövekedés, amit én az inflációval el ne inflálnék. Tehát az önök kormányzása ideje alatt (Szabó Timea: Kezdd elölről! Nem értjük!) az volt a jellemző, hogy az infláció növekedése mindig meghaladta a jövedelmek növekedését, ezáltal az emberek jóléte nem volt biztosított. Ugyanakkor pedig a Fidesz-kormány éppen az ezzel ellenkező politikát folytatja. Nézzük a nyugdíjak tekintetében! Lehet itt az inflációról beszélni, hogy relatíve magasabb az infláció, de az inflációt ahhoz kell viszonyítani, hogy az embereknek mennyi a jövedelmük (Tordai Bence: Vagy a nyugdíjuk!) és hogy azzal, hogy fél százalékkal magasabb az infláció az előző évihez képest, miközben a jövedelmük pedig 10 százalékkal növekedett (Tordai Bence: Tállai úr! Jaj!), akkor biztosítva van minden társadalmi rétegnek, a munkavállalónak is (Zaj.  Az elnök csenget.) a munkahelyén, a nyugdíjasnak is biztosítva van (Tordai Bence: Na! Mi van biztosítva? Na?) az életszínvonala. (Tordai Bence: Na, az van!) Azt gondolom, hogy önök ezt az önök kormányzása alatt nem tudták biztosítani. Most azt a kormányt kérik számon, amely azt mondja (Szabó Timea: Amelyik 9 éve kormányoz!), hogy több mint 50 hónapja növekszik a fogyasztás, növekszik a kiskereskedelmi bevétel. Ez is azt mutatja, hogy az emberek jövedelme is nő ezáltal, és így (Tordai Bence: Bravó! Bravó!) lényegesen nagyobb a jövedelmük, mint az infláció.

De nézzük a nyugdíjakat! 2010 és 2019 között a nyugdíjak átlagosan több mint 33 százalékkal növekedtek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig a vásárlóerejük 10 százalék felett javult. Na, ezt önök nem tudják elmondani a kormányzásuk idejéről. A 2018. évben végrehajtott nyugdíjemelés mértéke 3 százalék volt, a 2019 januárjában végrehajtott nyugdíjemelés 2,7 százalék, és 2020-ra pedig 2,8 százalék van tervezve.

Abban az esetben, ha a nyugdíjas-infláció alacsonyabb, akkor a kormány nyugdíjprémiumot biztosít a nyugdíjasok számára. (Sic!) 2011 és 2016 között erre nem volt szükség, mert a nyugdíjemelés mindig meghaladta az inflációt. 2017 novemberében erre szükség volt. Nyugdíjprémiumot kaptak a nyugdíjasok, így 0,8 százalékos utólagos emelést hajtott végre a kormány. Ennek nyomán nyugdíjprémiumként, kiegészítő nyugdíjemelésként, nyugdíj-kompenzációként is átlagosan 24 ezer forinttal kaptak a nyugdíjasok több pénzt. 2018-ban az infláció 2,8 százalék volt, míg a nyugdíjas-infláció 2,7 százalék, így nem volt szükség nyugdíj-kompenzációra, hiszen megvalósult a 3 százalékos emelés, magasabb volt, mint a pénzromlás mértéke.

Ugyanez a helyzet a jövedelemmel rendelkezők esetén, hiszen a reáljövedelem mértéke most már évek óta jelentősen növekszik, ami azt jelenti, hogy nemcsak nominálisan haladja meg az inflációt a jövedelmek növekedésének a mértéke, hanem a valóságban is, magyarul, több árut tudnak vásárolni a munkavállalók a jövedelmükből. Ennek több összetevője van: egyrészt a gazdaság jelentős javulása és növekedése, amely eleve több és nagyobb jövedelmet biztosít a dolgozók számára, másrészt a kormány adópolitikája is, hiszen az egykulcsos 15 százalékos adó is reáljövedelem-növekményt biztosít, másrészt a családosok számára a családi adókedvezmény mértékének az éves növekedése, jelentős növekedése is magasabb jövedelmet biztosít a munkavállalók számára.

Összességében tehát az ön kritikája, amely szerint kiemel egy-két inflációs adatot, egy-két terméket, amelynek az ára a piaci folyamatok következtében növekedett, ez nem a reális és valós képet mutatja, a kormány politikája e tekintetben is helyes, és a jövőben is ezt fogja követni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   17-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai