Készült: 2021.06.17.00:25:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

7. ülésnap (2018.06.11.),  72-77. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:00


Felszólalások:   66-72   72-77   78-84      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 117 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Bánki Erik képviselő úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Kimagasló GDP adat! Minek köszönhető a magyar gazdaság jó teljesítménye?” címmel. Bánki Erik képviselő úré a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A KSH június 5-ei tájékozatója szerint Magyarország bruttó hazai összterméke 2018 első negyedévében 4,4 százalékkal, a szezonális és a naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatai szerint pedig 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (Zaj.  Az elnök csenget.) Minden óvatoskodó előrejelzés ellenére a tavalyi évben a gazdasági növekedés meghaladta a sokáig elérhetetlennek gondolt 4 százalékot, sőt a végleges szám 4,2 százalék lett.Ugyanakkor most is vannak kételkedő és hitetlenkedő baloldali sztárközgazdászok, londoni elemzők, akik szerint a régióban a lemaradásunk folytatódik, a mostani növekedés csak az uniós forrásoknak köszönhető, ami hosszú távon persze természetesen nem fenntartható.

Sajnos elfelejtik hozzátenni, hogy a lemaradást éppen a 8 éves MSZP-SZDSZ-kormány idején sikerült begyűjtenünk, közvetlenül az uniós csatlakozásunkat megelőző, illetve az azt követő időszakban. Emlékezzünk vissza, amikor 2009-ben Lengyelország gazdasági növekedése meghaladta az 1 százalékot, a magyar gazdaság közel 7 százalékkal csökkent. Arról nem is beszélve, hogy mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben az ország eladósodott, az IMF és az Európai Unió is hitellel avatkozott be; a gazdasági mutatók mindegyike megközelítette a csődöt jelentő kritikus szintet.

Jelenleg viszont szerencsére már ott tartunk, hogy az államadósság csökkenése mellett nő a foglalkoztatottság; rekordszintre csökkent a munkanélküliség; az ország finanszírozási képessége összehasonlíthatatlanul javult; a gazdasági szereplők várakozásai pedig minden eddiginél pozitívabbak.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, az a gazdasági növekedés jó, ami nem borítja fel a pénzügyi egyensúlyt. Ezzel kapcsolatban arra hívnám fel a figyelmet, hogy évtizedeken keresztül sulykolta a baloldal, illetve a liberálisok is, hogy egyszerre nem lehet növekedést elérni és egyensúlyban tartani az államháztartást. Mi bebizonyítottuk azt, hogy az egyensúly és a növekedés tud együtt, tud párhuzamosan működni, melynek köszönhetően olyan sikereket értünk el az elmúlt 8 évben, amelyek közép-európai, sőt európai szinten is kiemelkedőek.

Meglátásom szerint optimisták lehetünk a jövőt illetően is, hiszen a növekedés hajtóereje nemcsak az egyre növekedő exportkereslet, hanem a hazai gazdaság, a belső motorok fűtőképessége, illetve a belső kereslet növekedése. Mindezek fényében kérdezem tisztelt államtitkár urat, ön hogy látja, minek köszönhető a magyar gazdaság jó teljesítménye. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tállai András államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a magyar gazdaság teljesítménye az Európai Uniót tekintve is kiemelkedő, hiszen míg az európai uniós átlag 2,4 százalék volt, addig a magyar gazdaság az első negyedévben 4,4 százalékos gazdasági növekedést tudott felmutatni. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag kétszer gyorsabban bővül a magyar gazdaság, mint az európai uniós átlag.Nagyon fontos, hogy az elmúlt évek eredményei visszaigazolják a magyar kormány gazdaságpolitikáját, azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek egyértelműen arra törekedtek, hogy tartós növekedési pályára tudjon állni a magyar gazdaság.

Ezek közül kiemelkedik a 2016 novemberében megkötött 6 éves bérmegállapodás, amely jelentősen hozzájárult a bérek lendületes növekedéséhez és a versenyképességünk javításához.

Nagyon fontos az, hogy a magyar gazdaság kiszámítható legyen a bérek növekedése terén, kiszámítható legyen a közterhek csökkentése terén is. Az előbb említett bérmegállapodás eredményeként már 2017-ben jelentős jövedelemkiáramlás történt. Ez a jövedelemkiáramlás egyrészt a dolgozók megbecsülését jelentette, másrészt pedig a fogyasztásra is jelentős hatással volt, hiszen 2018 első negyedévében mintegy 6 százalékkal növekedett például a fogyasztás. A fogyasztás bővülése azért fontos, mert ha egy ország többet fogyaszt, nyilván több terméket kell megtermelni, előállítani, és ez azt jelenti, hogy nagyobb lesz a gazdasági növekedésünk. A gazdasági növekedés kapcsán mindenkinek jó, ha minél nagyobb arányban tud nőni a gazdaság teljesítménye. Az jó az államháztartásnak, mert növekednek az adóbevételek; jó a vállalkozónak, a vállalkozásnak, mert több forrás termelődik meg, és különösen adócsökkentéssel és köztehercsökkentéssel több marad bérfejlesztésre, illetve beruházásokra; és jó a munkavállalónak, hiszen ezáltal magasabb jövedelmet tud elérni, amivel növekszik az életszínvonala, és a már említett fogyasztással újra hozzájárul a gazdaság növekedéséhez.

De nem csak ez szükséges ehhez, hogy egy gazdaság jól teljesítsen. Szükséges, hogy egy olyan befektetői környezetet tudjon egy állam, egy kormány megteremteni, ahol érdemes befektetni, ahol megtalálja számítását akár a magyar kisvállalkozó, középvállalkozó, akár a külföldről Magyarországra térő befektető.

Fontos, hogy csökkenjenek az adók, például a társasági adó mértékének európai uniós szinten is a legalacsonyabb mértéke van Magyarországon, 9 százalék. Fontos, hogy csökkenjen az élőmunkateher. 2016-ról erre az évre 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó, és kiszámítható módon a következő években még további 2-2 százalékkal fog csökkenni. 2022-re szeretnénk elérni, hogy a 27 százalékból mindössze 11,5 százalékos adó legyen.

Azt gondolom, a kormány felelősen gondolkodik e tekintetben; a kormány munkáját az elmúlt évek eredményei visszaigazolták. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Jó úton haladunk, és ezt kívánjuk tovább folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megkérdezem Bánki Erik képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Parancsoljon!

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy távol-keleti mondás szerint aki gyorsan akar utazni, az egyedül megy, de aki messzire akar jutni, az jó társasággal indul útnak. Azt gondolom, amit az államtitkár úr is említett, az a 6 éves bérmegállapodás, amit a kormány az ágazati szereplőkkel, a munkaadókkal és a munkavállalókkal egyedülálló módon tudott megkötni, olyan kiszámítható viszonyokat teremtett a béremelés tekintetében és a foglalkoztatást terhelő adóterhek és a járulékterhek csökkentése tekintetében, amely nemcsak a foglalkoztatotti ágazatnak, hanem maguknak a munkavállalóknak is jelentős előnyöket hordoz. Ennek köszönhető az az intenzív béremelkedés az elmúlt évben, ami meghaladta a nettó 12 százalékot, amelynek következtében mára 320 ezer forintra nőtt az átlagfizetés Magyarországon, és várhatóan a következő 4 évben is hasonló ütemben fog növekedni.

Úgyhogy nagyon örülök annak, hogy a kormány elszánt a tekintetben, hogy a gazdasági növekedést tovább kívánja serkenteni. Bízunk benne, hogy valamennyi magyar állampolgár számára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ez ugyanolyan kiszámítható növekedési pályát hoz a jövőben, mint amit láttunk az elmúlt években is. Válaszát természetesen elfogadom. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.  Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból: Óh!)




Felszólalások:   66-72   72-77   78-84      Ülésnap adatai