Készült: 2021.06.14.01:22:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

63. ülésnap (2019.03.25.),  83-86. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:47


Felszólalások:   79-82   83-86   87-90      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Oláh Lajos képviselő úr, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mikor érjük utol Romániát?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Mihály pénzügyminiszter úr képében Tállai András államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hallom, 2030-ra szeretnénk utolérni Ausztriát. Az elmúlt nyolc év növekedési adatai alapján azonban ez csak 2076-ra sikerülhet. Ahhoz, hogy 2030-ra érjük utol, éves átlagban 11,6 százalékos magyar növekedés kellene. Térjünk vissza a valóság talajára! A gazdasági teljesítményt tekintve 2010-ben még az Unió öt tagországa volt mögöttünk, azóta Lettország beért, Litvánia és Lengyelország megelőzött minket.Magyarország hét régiója közül négy  azaz négy  régió tartozik az Európai Unió legszegényebbjei közé, míg a nyolc román régióból csak kettő. Bukarest és környéke már megelőzte a magyar központi régiót, benne a fővárossal. Erdély fejlettebb, mint a teljes Budapesten kívüli Magyarország. Egyéni fogyasztásban az országok jólétét mérik, 2010-ben szintén öt tagországot előztük meg, azóta a három balti ország, sőt Románia is elénk került. Mögöttünk már csak Bulgária van. Míg azonban nálunk ez a mutató lényegében stagnál, a bolgároknál ugrásszerűen emelkedett, államtitkár úr.

Az egészségügy helyzetét tekintve idén már csak Romániát előzzük meg, azt is csak éppen. Tavaly még további három ország volt mögöttünk, 2008-ban pedig Európa középmezőnyébe tartoztunk, megelőzve Írországot, Olaszországot és éppen csak lemaradva a britektől. Nem az a hazafiság, ha merünk nagyot álmodni, hanem ha ambiciózus, de reális, elérhető célokat tűzünk ki magunk elé. Önök politikai álomvilágba ringatták az országot, ám kilenc év alatt semmivel sem kerültünk közelebb az európai átlaghoz, viszont brutálisan leszakadtunk szomszédainktól, regionális versenytársainktól. Az európai magyarok azonban megérdemlik, hogy hazájuk ne az Unió szegényháza legyen.

Kérdezem ezért miniszterelnök urat, államtitkár urat: milyen tervei vannak a kormánynak arra, hogy megint utolérjük Romániát? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Államtitkár úr, parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem hiszem, hogy önnek és az ellenzéknek ez a magyar emberek teljesítményét lebecsülő politikája helyén van és rendjén van. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük: Beszélj már normálisan!  Gréczy Zsolt: Benneteket becsülünk le.) Már csak azért is, mert a magyar gazdaság 2018 negyedik negyedévében 5,1 százalékkal növekedett, ami a 2004-es uniós csatlakozásunk óta ilyen nagyságú nem volt, és ez az Európai Unióban is kiemelkedő teljesítménynek minősül. Magyarország pénzügyi mutatói stabilak, amelyek feljogosítanak bennünket arra, hogy a jövőben is a gazdaság teljesítménye az ország, a magyar emberek javát fogja szolgálni.Ugyanakkor fölhívom képviselő úr figyelmét, amikor Romániát mutatja be példaként, hogy olvassa el az Európai Bizottság jelentését, hogy mit mond a román gazdaságról. Én négy tételt mondok önnek. A román gazdaság jelentősen lassulni fog, ezt az Európai Bizottság mondja. (Közbeszólások az MSZP és a DK soraiból.) ’18 utolsó negyedévében már 4 százalékkal volt elmaradva a magyarhoz képest. Egyensúlyi folyamatok megbomlása jellemzi a román költségvetési és gazdaságpolitikát, ami abban merül ki, hogy az államháztartás hiánya a GDP 5 százalékát is eléri, és a fizetési mérleg hiánya ugyanígy alakul. De ugyanez igaz az inflációs folyamatra, 4,3 százalék lesz ebben az évben Romániában az infláció, de különösen érdekesek a román emberek megtakarítási szokásai, hiszen a románok nem takarítanak meg, hanem elfogyasztanak mindent, a megtakarítási rátájuk negatív a magyarokkal szemben, akiknél jelentős a tartalék és a megtakarítás.

Tisztelt Képviselő Úr! Javaslom önnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy becsülje többre a magyar emberek, a magyar gazdaság, Magyarország teljesítményét. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!)




Felszólalások:   79-82   83-86   87-90      Ülésnap adatai