Készült: 2021.06.14.00:43:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

19. ülésnap (2018.07.17.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:48


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „Az MNB 180 lépéséről!” címmel a Párbeszéd képviselőcsoportjából Mellár Tamás képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A múlt héten a Versenyképességi Tanács megvizsgálta és megvitatta a Nemzeti Bank 180 lépéses programját. Most kezdhetném azzal, hogy miért pont most kezdett el a kormány foglalkozni a versenyképesség kérdésével, nyolc évvel később, aztán esetleg azt is fölvethetném, hogy miért pont azután, miután több ezer milliárd forintos európai uniós támogatást már elköltöttek, vagy még azt is fölvethetném, hogy miért pont az MNB foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, hiszen az MNB-nek nem feladata az általános gazdaságpolitika megalkotása, az ő hatásterülete a monetáris politika. De ne ragadjunk le ezen dolgok mellett, nézzük a tényeket és nézzük magát az anyagot! Én azt gondolom egyébként, hogy ez a 180 pontos anyag, amit a Magyar Nemzeti Bank letett az asztalra, egy nagyon jó helyzetértékelést ad. Le a kalappal a készítők előtt! Ha valaki valóban szeretné tudni, hogy Magyarország hogy is néz ki itt és most, akkor érdemes elolvasnia ezt az anyagot. Ebben az anyagban egyébként olyanokról van szó, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 1,4 százalék, hogy a termelékenység nagyon alacsony, hogy az oktatás, különös tekintettel a felsőoktatási rendszerre, kifejezetten rossz, hogy az egészségügyi rendszer nem hatékony, és ehhez hasonló kérdésekről, amiket egyébként mi is elmondtunk a költségvetési vitában is, de eredmény nélkül.

Amivel viszont problémám van ezzel az anyaggal kapcsolatosan, az az, hogy a jó helyzetértékelés után nincs egy jó terápia. Amikor tovább olvassuk ezt az anyagot, akkor azt lehet látni, hogy egy kívánságlista jön össze, hogy jó lenne, ha itt is és ott is komoly változások történnének, de hogy milyen mechanizmusok, milyen gazdaságpolitikai intézkedések lennének ehhez szükségesek, azok nincsenek leírva. Kicsit olyan déjà vu érzésem volt, mert nagyon hasonló ez a történet ahhoz, amit a Gyurcsány-kormány folytatott még a válság előtti időszakban, amikor 100 pontos programot meg 41 lépéses programot állított össze úgy, hogy tulajdonképpen nem gondolta végig, hogy milyen mechanizmusokra lenne szükség ahhoz, hogy ez megvalósuljon.

Az MNB anyagában azonban van három dolog, ami nagyon hiányzik. Engedjék meg, hogy csak az említés szintjén mondjam el ezt a három fontos pontot, azért is, mert mélyen meg vagyok arról győződve, hogy a versenyképesség területén nem lehet áttörő változást létrehozni ezen három dolog nélkül.

Az első az, hogy a kormánynak minél hamarabb le kellene lépnie erről az illiberális államelképzelésről és az antidemokratikus megoldások alkalmazásáról, mert a gazdaságtörténet és a fejlődés-gazdaságtan is több ízben is bizonyította azt, hogy sikeres modernizáció, sikeres fejlődés csak olyan országokban mehet végbe, ahol a társadalmi és gazdasági intézmények befogadó jellegűek, és nem kizáró monopoljellegűek. Tehát csak olyan politikai szisztéma tud valóban versenyképes lenni, amely biztosítja azt, hogy befogadó intézmények legyenek.

A másik nagyon fontos dolog az, hogy ki kellene egyezni a társadalommal. Nagyon fontos lenne az, hogy ne bontsuk két részre a magyar társadalmat, Fidesz-támogatókra és Fidesz-ellenzékiekre, mert ilyen alapon megint csak nem lehet a legfontosabb problémákat megoldani. Az oktatás és az egészségügy nagyon fontos területe a versenyképességnek  ez egyébként az MNB-anyagból is kiderül , itt viszont csak olyan reformokat lehet elképzelni, amelyek széles körű konszenzusra építenek, tehát ahol kormánypárti és ellenzéki képviselők, illetve szakértők együttesen döntenek arról, hogy milyen reform legyen, és ezeket a reformokat aztán társadalmi vitára kell bocsátani, hiszen ezeknek a reformoknak 10-15 esztendeig ki kell tartaniuk, mert különben nem lesz eredmény. Tehát egy széles körű konszenzus nélkül nem képzelhető el tartós versenyképesség.

Végezetül a harmadik dolog az, hogy a déli és a keleti nyitás helyett vissza kellene térni nyugat felé, hiszen az is bizonyított tény, 1100 esztendő bizonyította, hogy Magyarország akkor tudott előrejutni, akkor tudott sikeresen modernizálódni, ha a nyugati munkamegosztási rendszerbe illeszkedett be, s ezt a technológiai transzfert megfelelően tudta alkalmazni és használni. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Tállai András államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön állításával szemben azt tudom mondani, hogy a kormány folyamatosan foglalkozik a versenyképesség javításával, tehát ez nem egy mostani keletű dolog. Ezt szeretném néhány gondolattal be is bizonyítani. A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában eleve a versenyképesség javítása áll, hogy dinamikus gazdasági növekedés legyen Magyarországon, és annak a feltételeit meg tudjuk teremteni. A 2010 óta végrehajtott sikeres pénzügyi és makrogazdasági konszolidáció eredményeként nagyon komoly eredményeket tudunk felmutatni, így az államháztartási hiány folyamatosan a GDP 3 százaléka alatt van, sőt jelentősen alatta.

(9.30)

Ugyanez igaz az államadósság csökkentésére, a pénzügyi egyensúly javítására, de mondhatjuk az alacsony inflációt, a mérséklődő finanszírozási költségek megteremtették a gazdasági növekedés stabil pénzügyi, makrogazdasági feltételeit. A folyamatos gazdaságpolitika eredményeként statisztikailag is tudunk eredményeket fölmutatni már nemzetközi összehasonlításban. Például a Világgazdasági Fórum tavaly ősszel megjelent globális versenyképességi rangsorában Magyarország 9 helyet lépett előre, az IMD idén májusban közzétett rangsorában pedig 5 hellyel javult Magyarország pozíciója.

Azt gondolom, ezek megfelelő bizonyítékok arra, hogy a kormány igenis jelentős eredményeket ér el ezen a területen, és ezen eredmények javítását kívánja folytatni.

Fontos dolog, hogy a kormány létrehozta a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot. A Nemzeti Versenyképességi Tanács a gazdasági és a tudományos élet elismert szakembereiből áll. Gazdasági versenyképességi szempontból komoly kezdeményezéseket tett a Versenyképességi Tanács. A Versenyképességi Tanács fogja össze egyébként a versenyképesség javítására tett javaslatokat, így a Magyar Nemzeti Bank által tett javaslatokat, de más minisztériumok, az ITM és a PM javaslatait is.

A Versenyképességi Tanács működése teremtette meg például a cégbejegyzés illetékmentességét, az új vállalkozások helyi adóhatósági regisztrációját, a gyorsabb és olcsóbb közműcsatlakozást a kisvállalkozások számára, de a Versenyképességi Tanács kezdeményezte azt is, hogy a vállalkozások számára a NAV készítse el az elektronikus adóbevallásukat is. A Versenyképességi Tanács minden javaslatot, ahogy mondtam, feldolgoz, így a Magyar Nemzeti Bankét is.

Érdemes valóban néhány gondolatot szentelni a Magyar Nemzeti Bank javaslatainak. Nagyon fontos, hogy a Magyar Nemzeti Bank is megerősíti, hogy a gazdasági felzárkózás hosszabb távon nem épülhet kizárólag az alacsony bérköltségekre, csak a termelékenységvezérelt felzárkózás lehet sikeres. A termelékenység javításához pedig motivált munkaerőre van szükség.

A bérek emelkedésére, a vállalatokat a termelékenységük javítására, a fejlett technológiák alkalmazására sarkallja a Magyar Nemzeti Bank anyaga. Egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy a munkát terhelő adót fokozatosan csökkentsük, természetesen a költségvetési egyensúly mellett.

Megnyugtatom képviselő urat, mert azt mondta, hogy nincs terápia  lesz terápia. Hiszen ezeket az anyagokat a Nemzeti Versenyképességi Tanács fogja összegyúrni, és egy komplex, az egész gazdaság, az egész ország érdekét szolgáló anyagot fog a kormány elé terjeszteni, amit a kormány fog megtárgyalni és vélhetően törvényjavaslatok, jogszabály-módosítások formájában az Országgyűlés elé terjeszteni. Tehát a versenyképesség javítása kormányzati szempontból folyamatosan megtörténik, amelynek célja az ország gazdasági teljesítményének további növelése.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai