Készült: 2021.06.17.01:01:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

11. ülésnap (2018.06.25.),  50-56. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 14:20


Felszólalások:   50   50-56   56-64      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most ismételten határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte azzal, hogy az előterjesztést 5 órás időkeretben tárgyaljuk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház 137 igen szavazattal, 30 nem ellenében, tartózkodás nélkül az időkeretre vonatkozó javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most napirend módosítására tett indítványról döntünk.

A kormány azt javasolta, hogy „A Magyarország Kormánya és az Ománi Szultánság Kormánya között a diplomata, szolgálati és különleges útlevelekkel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló T/532. számú törvényjavaslat zárószavazására ezen az ülésen ne kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a napirendre vonatkozó módosítást a Ház látható többsége támogatta.

Tisztelt Országgyűlés! Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a napirendi ajánlást az előbbiekben elfogadott módosítással. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak ismét! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendet elfogadta.

Tisztelt Ház! Házbizottsági egyetértés hiányában az elnöki jogkörben előterjesztett indítvány szerint most előterjesztés bizottsági megtárgyalásáról és döntéshozataláról határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy felkérie a kijelölt Gazdasági bizottságot a Közbeszerzési Hatóság 2017. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló B/548. számú előterjesztés határozathozatalára. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház 118 igen szavazattal, 51 nem ellenében, tartózkodás nélkül a Gazdasági bizottságot felkérte a tárgyalásra és határozathozatalra.

Tisztelt Ház! Most határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat; személyi kérdésben ma nem döntünk.

Soron következik a Magyarország Kormánya és a Jordán Hasemita Királyság Kormánya között a diplomata útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/534. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/534. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház 161 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett az indítványt elfogadta.

Soron következik a Magyarország Kormánya és Hongkong, a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területének Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló T/531. számú törvényjavaslat zárószavazása. Ehhez az előterjesztéshez sem érkezett módosító javaslat, így most a javaslat benyújtott szövegéről határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/531. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A javaslatot a Ház 171 igen szavazattal, egyhangúlag törvényerőre emelte.

Soron következik az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló T/535. számú törvényjavaslat zárószavazása. Ehhez az előterjesztéshez sem érkezett módosító javaslat, tehát itt is az eredeti törvényjavaslat szövegéről szavazunk.

Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadjae ezt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház 171 igen szavazattal, egyhangúlag törvénnyé tette az előterjesztést.

Tisztelt Országgyűlés! 14 óra 36 perckor áttérünk az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések tárgyalására.

Tájékoztatom önöket, hogy a határozati házszabályi rendelkezések 121. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján Vadai Ágnes és Arató Gergely képviselők I/622. számú interpellációját visszautasítom az Országgyűlés elnökeként, mivel az indítvány nem tartozik a kormány feladatkörébe.

Tisztelt Országgyűlés! Volner János, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Mikor kíván a Kormányzat gátat szabni a bankszektor profitéhségének?” címmel. Képviselő úré a szó.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ahogy ön is minden bizonnyal emlékszik, a 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány igyekezett arányos közteherviselésről beszélni, arról beszéltek, hogy olyan nagyvállalatokat - a bankszektort magát is - bevonnak a közteherviselés körébe, amelyek korábban nem arányosan, nem a nyereségük arányában vettek részt a közterhek viselésében. Azért is fontos ezt most hangsúlyozni, mert idén az első negyedévben 160 milliárd forintos volt a bankszektor nyeresége Magyarországon, tavaly pedig egész évben az adózás utáni eredményük elérte a 694 milliárd forintot. Rekordot döntött a bankok nyeresége Magyarországon, államtitkár úr, egy olyan rekordot, amelynek egyrészről örülhetünk, hiszen ha jól prosperál a bankszektor, annak mindannyian örülünk, a másik oldalról viszont sajnos azt láthattuk, hogy a devizahiteleseket bajban hagyták a bankok, a kormány segítségével tették ezt, jó néhány sérült társadalmi csoport van, és sajnos azt láthattuk, tisztelt államtitkár úr, hogy a bankok javára a kormány óriási összegű adókedvezményeket biztosított az elmúlt időszakban, nem kis részben egyébként ennek is köszönhető ez a közel 700 milliárd forintos éves nyerség, amit a bankok Magyarországon tavaly elértek.

Mire is gondolok? A nagyobb bankoknál, az 50 milliárd forint mérlegfőösszegű bankoknál elengedték a bankadót. Korábban 0,5 százalékos kulcsa volt ennek a mérlegfőösszeghez viszonyítva, most 0,21 százalékos lett ennek a kulcsa, kevesebb, mint felére csökkent ezeknek a bankoknak az adóterhelése. Volt aztán még egy hitelintézeti járadék című adónem, amit a bankoknak fizetniük kellett, ezt egyenesen eltörölte a kormány, tehát ilyen jelentős adókedvezményeket kaptak a bankok.

Ehhez képest azonban elnézte az ön kormánya, számos figyelmeztetésünk ellenére, amit 2012 óta évről évre megfogalmaztunk, hogy a bankok a tranzakciós illetéket egy az egyben átterhelik a lakosságra, a tranzakciós illeték összegével megegyező tranzakciósköltség-növekedés következett be a magánszemélyeknél és a magyar kisvállalkozásoknál, tehát a valódi teherviselője ezeknek az intézkedéseknek nem a bankszektor, hanem maguk az itt élő vállalkozások és magánszemélyek.

Kérdezem tehát, államtitkár úr, hogy egyrészt kívánnake valamit tenni annak érdekében, hogy a bankok a rájuk rótt közterheket ne hárítsák át a magyar emberekre. Másik oldalról kérdezném azt is, hogy kívánnake annak érdekében tenni valamit, hogy a bankokat az eddigieknél keményebben megadóztassák (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ugyanis feleakkorára nem a dolgozó magyar embereknek csökkent az adója, hanem a bankszektornak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tállai András államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 2017-es banki nyereséget emelte ki.

(14.40)

Érdekes módon nem beszélt a 2014-es banki eredményekről, a 2015-ösről és a 2016-osról. 2014-ben a bankszektor jelentős veszteséget könyvelhetett el, de ugyanígy 2015-ben is, és 2016-ban pedig nem volt nyereségük.

Hogy ez minek köszönhető, ezt nyilván ön is tudja. Annak köszönhető, hogy a Fidesz-kormány a devizahitelezési válságot megoldotta. (Moraj a Jobbik padsoraiból.) Ennek egyik következménye volt, hogy a bankoknak 1000 milliárd forintot kellett jóváírniuk a hitelt felvevőknek, azért, mert az árfolyamnyereséget rosszul könyvelték el, illetve a szerződéseket - ezt a bíróság is kimondta - egyoldalúan könyvelték el, egyoldalúan értelmezték. Ezért 1000 milliárd forintba került ebben a három évben a bankoknak ez a manőver.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha kicsit utánanézünk a 2016-os banki eredményeknek, akkor kiderül, hogy nem igaz, amit ön mond, hogy a bankok nyeresége 2017-ben azért lett az előző évekhez képest magas, egyáltalán azért lett nyereség, mert azt a magyar magánszemélyek, a magyar vállalkozások fizették meg a bankoknak. Ha utánajár ennek, akkor ön is rájöhet, hogy a jelentősen megképzett céltartalékokból értékvesztést tudtak visszaírni 2017-ben a magyar bankok, amely a nyereségük egynegyedét, egyharmadát képezte, tehát ez egy könyvelési manőver volt.

Azontúl azt is el kell mondani, hogy az egyik bank jelentős osztalékot kapott külföldi leánybankoktól, aminek semmi köze a hazai bankok működéséhez, és ez annak köszönhető, hogy régiós terjeszkedése volt az adott banknak. A bankok maguk elmondják, hogy a kamatozásból eredő nyereségük, a hitelezés és a betétek közötti különbség egyre csökken. A jövedelmezőségüket ugyancsak javította, hogy a működési kiadási költségeken jelentősen tudtak javítani a bankok. Azt gondolom tehát, hogy ez a kép, amit ön felfest, csalóka, és nem fedi a valóságot.

Ami pedig a banki különadót illeti, szeretném önnek elmondani, hogy Magyarország 2010-ben már bevezette a banki különadót. Ha hiszi, ha nem, 14 európai uniós ország követte még ebben Magyarországot. Igaz, hogy az elmúlt évben csökkent a bankadó mértéke, de azt is tudnia kell, hogy ezzel a 0,21 százalékkal az Európai Unióban még mindig a legmagasabb terhet szabja ki Magyarország a bankokra. Nem véletlenül kérték a bankok, hogy csökkentse a magyar állam, a magyar kormány a bankadónak a mértékét.

Ami a tranzakciós illetéket illeti, itt jó hírrel szolgálhatok, hiszen a beterjesztett adótörvény lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek 20 ezer forintig illetékmentesen tudják majd a pénzügyi műveleteiket, a lakossági átutalásokat elvégezni. Ezzel, azt gondolom, ezen a területen valamennyire előre tudunk lépni.

Azt hiszem, hogy az ön által elmondottak nem valósak, hiszen ön is azt mondja: nem vitatjuk, hogy a mikro- és makroszintű gazdaság fejlődéséhez szükség van egy stabil és kormányzati gazdaságpolitikát támogató bankszektorra. Na, mi pontosan erre törekedtünk az elmúlt évben, hogy működőképest bankrendszer legyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Magyarországon, ami teljesült. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Kérdezem képviselő urat, elfogadjae a választ.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Államtitkár úr, én a tényekről beszéltem. Az tény, hogy a bankszektor 694 milliárdos nyereséget ért el tavaly, és az is tény, hogy önök kevesebb, mint felére csökkentették a bankadó összegét, miközben egyébként rekordnagyságú nyereséget érnek el a bankok Magyarországon. Az viszont nem tény, amit ön állít, államtitkár úr: önök nem mentették meg a devizahiteleseket! Ha nem hiszi, akkor jöjjön el a legközelebbi devizahiteles-tüntetésre, álljon oda Z. Kárpát Dániel képviselőtársam mellé, és kérdezze meg a devizahiteleseket, hogy mennyire lettek ők megmentve. Biztos vagyok benne, államtitkár úr, hogy ők majd elmagyarázzák önnek ennek a megmentésnek minden tényét és körülményét.

Azt kérem, államtitkár úr, hogy maradjunk a valóságnál: önök bajban hagyták a devizahiteleseket, bajban van több százezer család Magyarországon; nyögvenyelősen tudják csak törleszteni a hiteleiket, többek feje fölött a végrehajtás lóg. Államtitkár úr, én még egyszer arra kérem, szembesüljön legközelebb a devizahitelesek tüntetésén a magyar valósággal! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Tehát ha jól értettem, a képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. (Volner János bólint.) Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház a választ 115 igen szavazattal, 44 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „A választások véget értek, a kilakoltatási moratórium lejárt: ismét utcára tehetőek a családok? Miért nincs pénz a lakhatási válság megelőzésére?” címmel. Képviselő asszonyé a szó.




Felszólalások:   50   50-56   56-64      Ülésnap adatai