Készült: 2020.09.26.12:04:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

226. ülésnap (2017.05.19.), 4. felszólalás
Felszólaló Bencsik János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:33


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Urak! Az elmúlt két nap során a Ház falai között többször is elhangzott, hogy a 2018-as költségvetés a munkából élőkről, a családokról és a biztonságról szól.

Mint egy egyéni választókerület képviselője fontosnak tartottam átbogarászni a 2018. évi költségvetés-tervezetet és megnézni azt, hogy ez a három fontos, kiemelt, fenntarthatóság szempontjából is fontosnak mondható kérdés miként is jelenik meg a gyakorlatban, elsősorban a vidék gyakorlatában. Igyekeztem megtalálni azokat a költségvetési utalásokat, amelyek a saját választókerületemben, a Tatai-medencében is hozhatnak érdemi változásokat 2018-ban mind a munkából élők, mind a családok életében a megélhetés, a megélhetéshez szükséges fizikális és szellemi erőforrások gyarapítása szempontjából és mindannyiunk közös biztonsága szempontjából.

Azt kell mondanom, hogy fontos tételként rögzítésre került a költségvetés háttérfejezeteiben, hogy folytatódik a béremelés mind a garantált bérminimum, mind pedig a minimálbér vonatkozásában. A mi térségünkben ennek azért van jelentősége, mert ez egy nyomást gyakorol a versenyszférában az ipari parkokban foglalkoztatottak, az ott élő munkavállalók bérére. Már a 2017-es idei esztendőben is tapasztalható volt ez a kedvező változás. Egészen biztos vagyok abban, hogy a következő évben foganatosított béremelések kedvező hatást fognak gyakorolni a bérek alakulására.

De talán még ennél is fontosabb, hogy a „Modern városok” program fejezetében is ott vannak azok a százmilliárdok, amelyek lehetőséget biztosítanak azokra az infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek a gazdasági környezet versenyképességének növelését szolgálják, azok a közlekedési fejlesztések, amelyek a térségben meglévő, akár oroszlányi, tatabányai, tatai ipari parkok további bővülésének a feltételéül szolgálnak.

Ezen túlmenően azt is megnéztem, hogy a korábban vállalt kormányzati kötelezettségek mögé miként kerülnek a források, hogy a szakképzés feltételeinek javulása, általában az oktatási intézmények infrastruktúrájában végrehajtandó kedvező változások finanszírozási feltételei vagy éppen az egészségügy infrastruktúrájának, tehát a térségi kórházi ellátás feltételeinek javítása megtalálható vagy sem. Azt kell mondjam, hogy ezek a kérdések is megnyugtató módon rendeződhetnek a 2018-as esztendőben, ezeknek is megtaláltam a forráshátterét.

Azt is fontosnak tartom, hogy ha már biztatjuk a fiatalokat a családalapításra és a gyermekek vállalására, akkor az ehhez szükséges finanszírozási, állami támogatási háttér is rendelkezésre álljon. Itt nemcsak az adókedvezményekre, a családi adókedvezményre gondolok, hiszen az már egy bevett szokás és gyakorlat, legfeljebb annak a mértéke változik kedvező irányban évről évre. De fontos az is, hogy a prosperáló gazdasági térségekben, amelyek nemcsak az ott bent megszületett és bent élő fiatalok számára biztosítanak megélhetést, hanem az ország más területéről is a belső mobilizációnak köszönhetően sokan érkeznek, és otthont szeretnének maguknak létesíteni, azt viszont saját erőből nem tudják, szükségük van a családi otthonteremtési támogatásra. Jelentős mértékben bővül ennek a költségvetési fedezete is.

Ennek a hatását is lehet látni akár Tatán, Tatabányán, hiszen százával épülnek az új lakások és családi házak. Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a helyi önkormányzatoknak is nagyobb figyelemmel kell fordulniuk e kedvező változásokhoz való sikeres kapcsolódás érdekében, hogy előkészített, közművesített területek is rendelkezésre álljanak. Biztathatom a települési vezetőket a 2018-as költségvetési tervezet láttán, hogy van értelme tovább dolgozniuk azon, hogy a saját településeiken új lakóövezetek kerüljenek kialakításra és ott a CSOK támogatásával épüljenek új lakások, épüljenek új otthonok, hiszen a gazdaság fejlődése ‑ legalábbis a mi térségünkben ‑ az elkövetkezendő esztendőben is biztosított lesz.

A biztonság. Azért azt látjuk, hogy geopolitikai viszonyrendszerünk meglehetősen ingatag, ezért fontos, hogy az ország biztonságát, a határok biztonságát is megfelelő színvonalon tudjuk tartani. Örülök annak, hogy végre érdemi változás tapasztalható költségvetési szinten is, hiszen mintegy 100 milliárd forinttal növekszik az ország biztonságát szolgáló költségvetési tételeknek az összege. Ezen belül láttam azt is, hogy a saját térségem, választókerületem egyetlenegy katonai objektuma, a tatai dandár is a fejlesztendő területek közé tartozik, fontos is. Sajnos katonáink a jelenlegi helyzetben nem feltétlenül rózsásnak mondható elhelyezési körülmények között élnek és teljesítik a szerződéses katonai szolgálatukkal együtt járó kötelezettségeket. Tehát mind az ellátásukban, az ellátási körülményeikben, mind pedig a haditechnikában, a védelmi felszerelésekben az elkövetkezendő esztendőben érdemi változás olvasható ki a 2018-as költségvetésből.

Két olyan tételt kerestem még a költségvetésben, amellyel kapcsolatosan többször is felszólaltam itt az Országgyűlésben. Az egyik a tatai visszatérő források. Sajnos nem találtam erre vonatkozó tételes költségvetési sort. De azt mindenképpen köszönöm, hogy a bányászat felhagyását követően visszatért tatai források által okozott veszélyhelyzetek felszámolására érdemi kormányzati lépés történt az elmúlt egy esztendőben, hiszen a Belügyminisztérium létrehozott egy operatív bizottságot, amely európai uniós forrás felhasználásával a feltérképezését végzi az egész Észak-Dunántúlnak, hogy a visszatérő karsztforrások ‑ Tata esetében több mint ötvenről beszélünk ‑ milyen veszélyt jelentenek az épített környezetre és az ott élő lakosság biztonságára.

Ugyanakkor szeretném fölhívni a tisztelt kormányzat figyelmét arra, hogy két nagyon fontos beavatkozási pont is van. Az egyik az 1-es számú országos főút balesetveszélyessége, hiszen Tata város átkelési szakaszán az út alatt van egy 8 méter átmérőjű kürtő, forráskürtő, ami működött az 50-es éveket megelőzően.

(8.10)

A bányászat után a karsztvíz nívója lesüllyedt több mint száz métert, ez a bányászat felhagyását követően visszapótlódott, újra élővé vált a kürtő, és útbeszakadások vannak, amelyeket lokálisan ugyan kezelnek, de sok százmillió forintos beavatkozásra lesz szükség a Magyar Közút részéről, hogy ezt a veszélyhelyzetet ki lehessen küszöbölni. Tehát tisztelettel javasolom, hogy az országos közúthálózatot üzemeltető nonprofit társaság számára költségvetési fedezetet biztosítsanak annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetet minimalizálni lehessen.

A másik pedig a visszatérő források, amelyek a város időközben elépített, az 50-60-70-es években elépített, régi rét- és kaszálóterületeit veszélyeztetik. Ott lakóházak vannak, tömbházak, családi házak vannak, a források visszajöttek, a víz megy, keresi magának az utat, veszélyezteti ezeket a lakóépületeket, méltatlan körülmények között kell hogy éljenek az emberek, veszélyhelyzetben, ez is biztonsági kérdés. Tehát szükség lenne arra, hogy a régi vízelvezető rendszereket ‑ legyenek azok természetes vízfolyások, legyenek azok mesterséges csatornák ‑ rendbe tegyük. Éppen ezért módosító indítvánnyal is fordultam a tisztelt kormányzat irányába, hogy erre figyeljünk oda, hogy a biztonság nemcsak a határok védelmével, hanem a határon belüli biztonságos lakhatási feltételek megteremtésével is összefüggésben van.

Végezetül azt is szeretném megköszönni, hogy a neszmélyi borvidék régi hírnevének és fényének helyreállítása érdekében az elmúlt esztendőben mintegy 300 millió forintot biztosított a központi költségvetés, hogy a borvidék központi régiójának főútjaként szolgáló gazdasági út rendbe legyen téve, de szükség lenne arra is, hogy a borvidék kapujaként működő Baj település ‑ amely zsáktelepülés egyébként, onnan lehet elindulni a szőlőhegyekbe a kirándulóknak ‑ belső főútjának a rendbetételéhez is érkezzen támogatás. Ez már turisztikai és gazdaságfejlesztési kérdés.

Ezek a beruházások tudják együttesen biztosítani azt, hogy fenntartható vidék jöjjön létre az ország nyugati felében is, a Dunántúlon a neszmélyi borvidéken, ahol a helyi gazdálkodók által létrehozott értékekre alapozódó, a helyi gazdaság színes szövedékét felmutatni tudó helyi gazdaság alakulhasson ki. Ez fogja biztosítani a belső kohézióját magának a térségnek, mindamellett, hogy az iparfejlesztés, az ipari parkok működtetése a városi lakosság szempontjából fontos.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai