Készült: 2021.05.16.10:27:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2001.09.24.), 180. felszólalás
Felszólaló Dr. Weszelovszky Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:26


Felszólalások:  Előző  180  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Tudom, ma az izgalmas témák, az éles hangnem divatozik, és az számíthat sikerre. Én azonban most nagyon is mindennapi témáról, annak a jelenben aktuális és a jövőbe mutató következményeiről szólok, a Statisztikai Hivatal Budapest idegenforgalmára vonatkozó legfrissebb tájékoztatójának elemzése alapján.

A napilapok kiemelt címekkel közölték: nőtt a főváros idegenforgalma. A szezon végén azonban érdemes a számoknál többet mondani erről, mert az összefüggésekből hasznosítható következtetésekhez juthatunk.

Először az állandó lakónépesség és az idelátogató külföldiek számát hasonlítjuk össze. Ugyanabban az időben a főváros állandó lakónépessége 1 millió 800 ezer ember volt, a külföldi vendégek száma 1 millió 600 ezer, azaz a szezonban a külföldi vendégek száma megközelítette az állandó lakosság számát. Vajon miként tudja a főváros ezt a tömeget vendégül látni? A kérdésre adandó válasz előtt még néhány adat. Mint láttuk, ma az állandó lakók és a vendégek száma erősen közelít egymáshoz. Ugyanakkor a tendenciák más irányban haladnak, Budapest lakossága csökken, a vendégek száma növekszik. E tendenciák szerint lehetséges, hogy a két szám úgymond elhalad egymás mellett, és számítani lehet rá, hogy az év adott időszakában több lesz a vendég, mint a városlakó.

Az idegenforgalomnak azonban nemcsak a mennyisége, hanem az iránya is változott. Míg korábban a vendégek zömét az úgynevezett szocialista országok adták, addig ma már nagyon színes lett ez a paletta. 2001 első felében mintegy 27 országból keresték fel Budapestet, és természetes, hogy joggal mondhatjuk: szinte egész Európa megfordult a fővárosunkban. Ez a gondolat önként kínálja az összevetést. Magyarország mindent elkövet Berlintől, Londonon át, Franciaországig, hogy végre igazi arculatával mutatkozzék be Európának.

Most már csak az a kérdés, Budapest mekkora erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ő is kulturált és kellemes arculatot mutasson a "házhoz jött Európa" számára. Személyes tapasztalatból tudjuk, bizony nem sokat. A közlekedés fejlesztése, a város esztétikája, komfortja vajon mennyit fejlődött az elmúlt tíz év alatt? Ha tehát most tesszük fel, mint sokan kívánják, az olimpia lehetőségét népszavazásra, a jelen helyzetre nem is lehet felelősséggel igent mondani, pedig az olimpia kapcsán nem Európa, de a világ látogatna hozzánk. Ám éppen Budapest történetéből tudjuk és bizonyíthatjuk, az előttünk álló tíz év, ha akarjuk, nagy idő lehet. A századfordulón tíz év alatt Budapestet Európa öt legrangosabb fővárosa közé emelték. Most, száz év múlva újra itt van ennek a lehetősége. Az idegenforgalom fejlődéséből tehát nemcsak az anyagi hasznot kell besöpörni, hanem fokozatosan úgy fejleszteni a várost, hogy az majd az olimpiai méretű vendéglátásra is kész legyen.

A lakónépesség pontosan érzékelni fogja ezt a tendenciát, hiszen annak minden kis eleme az ő életminőségét is szolgálja. Így fonódik össze az itthoniak és a vendégek érdeke.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  180  Következő    Ülésnap adatai