Felszólalás adatai

Korábban is hangsúlyoztuk, most is csak a rend kedvéért mondom el, mert úgy hallom, a korábbi vitában megint felmerült, hogy jó néhány törvény esetében kifejezetten az a Fidesz álláspontja, hogy a parlament elé egyéni képviselői indítványként kell beterjeszteni, és nem kormány-előterjesztésként. Azok a törvények, amelyek például meghatározzák a kormány ellenőrzésének a rendjét, abszurd, hogy egyébként a kormány előterjesztései legyenek. Ezért volt az, hogy például az Állami Számvevőszékről szóló törvény előterjesztése egyéni képviselői indítványként került be a parlamentbe. A média, amelynek jelentős mértékben az a szerepe, hogy a mindenkori politikai hatalomgyakorlókat ellenőrizze, számon kérje, megszólítsa, értelemszerűen nem kerülhet be, csak egyéni képviselői indítványként a parlamentbe, mert a magyar alkotmányos rend szerint az a nyilvánvaló tény, hogy a legfőbb népképviseleti szerv mégiscsak az Országgyűlés, efölött már nincsen semmi, tehát az alaptörvények jelentős részét igenis, a parlamentnek önálló indítványként kell tárgyalnia, képviselői előterjesztésre, és kifejezetten rosszul veszi ki magát - ezt korábban is elmondtuk -, hogy például akkor, amikor az Állami Számvevőszékről, ami a kormány gazdálkodását, a költségvetés rendjét, törvényességét hivatott ellenőrizni, úgy tárgyal a parlament, hogy azt a kormány terjeszti elő. A médiatörvény esetében akkor is elmondtuk, abszurd, hogy még arra sem figyelünk, hogy a kormány-előterjesztés helyett inkább a parlament önálló előterjesztése legyen. Ez abszurd. Ilyen egyébként a képviselők jogállásáról szóló törvény is. Egyébként ezt is önálló képviselő indítványként kell a parlamentben megtárgyalni. Tudom, néhányan nem szoktak figyelni a részletekre, és már nem bántja őket az ilyen apróság, mert úgyis megy a levesbe, de mi azért ezt fontosnak tartjuk, és ilyen a választási törvény is, amit kifejezetten nem kormány-előterjesztésként, hanem egyéni képviselői indítványként kell a parlamentnek tárgyalnia. Ilyen az alkotmány is. Tehát szerintünk, a mi politikai felfogásunk szerint, alkotmányos értelmezésünk szerint a legkézenfekvőbb az, hogy ez is egyéni képviselői indítvány, és szó sincs semmifajta egyeztetési eljárás megkerüléséről.

Természetesen ezenkívül is vannak nagyon-nagyon fontos törvények, például mondhatom a költségvetést, a polgári törvénykönyvet vagy a büntető törvénykönyvet, de napnál világosabb, hogy az igazából az állam működési rendjével kapcsolatos vagy a társadalom működési rendjével kapcsolatos szabályozás, amelyben a kormánynak alapvető feladata van, sőt a kormány feladata az, hogy a parlament elé ezen rendszerek működését meghatározó törvényeket terjesszen. Tehát ilyen értelemben nem is kérdés, hogy mely törvénycsoportról gondolja azt a Fidesz, hogy azt a parlamentnek egyéni képviselői indítványként kell tárgyalnia, adott esetben egy egész frakció indítványaként vagy frakcióközösség indítványaként, mint például az alaptörvényt.

Ezek után engedjék meg, hogy a javaslat lényegére térjek át. A feliratkozás rendszeréről van szó, amelyről itt már többen beszéltek, nevezetesen arról, hogy mi a választás lebonyolítását úgy szeretnénk megcsinálni, hogy nem a népesség-nyilvántartó adatai alapján szervezzük meg a választókat, hanem a feliratkozás intézményén keresztül. Az is világos, hogy most az alkotmány módosítását tárgyaljuk. Igazából ez a módosítás azt teszi lehetővé, hogy a feliratkozással mint új intézményrendszerrel a választások lebonyolításában annak az alkotmányosságát biztosítsuk. Hozzáteszem: a mi javaslatunk egyáltalán nem azt jelenti, hogy tehát nincs érdemi vizsgálati lehetősége az Alkotmánybíróságnak a feliratkozás egészével kapcsolatban, mert az alaptörvénynek ezt a passzusát nyilván nem fogja érdemben vizsgálni, mert az csak egy egyszerű hivatkozás, de a választási eljárási törvényt alkotmányossági szempontból igenis meg kell majd vizsgálni, hogy az egyébként a választás jogát mint politikai alapjogot a szükséges mértékben korlátozza-e, alapvető tartalmát nem korlátozza-e, tehát alkotmányossági szempontból igenis van egy csomó feladata az Alkotmánybíróságnak. Ezért is tartjuk azt helyesnek, előzetesen is elmondtuk, hogy túl ezen az alkotmánymódosításon, az előzetes normakontrollal élni fogunk, mert mindennél fontosabb az, hogy a választás nyilvánvalóan alkotmányos és legitim legyen.

Csak ellenzéki képviselőtársaim figyelmét hívnám fel arra, hogy egyébként érdekes, az előző időszakokban nem voltak ennyire érzékenyek az alkotmányossági szempontokra. Például az Alkotmánybíróság több határozatban is egyébként a választási rendszerünket alkotmányellenesnek minősítette. Érdekes, hogy akkor egyébként például a kormányzó szocialisták nem tépték meg a ruhájukat, nem szórtak hamut a fejükre, hanem átsiklottak a fölött az egyszerű tény fölött, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, hogy például a választási rendszer alapvető része az egyéni választókerületek körzeteinek, határainak a meghatározása, és ezt nem lehet a törvénynél kisebb, a joghierarchiában alatta lévő szinten szabályozni, mint ahogyan ez korábban egy BM-rendelet meg egy elnöki tanácsi rendelet módosítása volt. Egyébként természetesen visszamenőleges hatállyal az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a választások eredményét, mert az abszurd lett volna, de kimondta, hogy a jövőre nézve más rendszert kell csinálni, mert az a választási rendszer alkotmányellenes volt. Ezt csak azért mondom, mert érdekes, hogy most az alkotmányosság újdonász őrei a korábbi időszakban, amikor erre lehetőségük volt, erre fittyet hánytak.

Mondhatok egy másikat. Az Alkotmánybíróság egy másik döntésével néhány tucat választó választási részvételének a biztosítása érdekében mondta azt ki, hogy alkotmányellenes a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavaztatási módja. Ott pedig tényleg csak néhány ezer emberről volt szó, mert nem volt tömeges a magyar állampolgárok részéről a külföldi tömeges munkavállalás, mégis azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy néhány ezer ember esetében is teljesen más eljárást kell követni, és alkotmányellenesnek mondta ki a korábbi eljárást. Itt csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy napnál világosabb, mindenki fontos a választás esetén, függetlenül attól, hogy tudjuk, a választási részvétel még sohasem volt magasabb, mint a választásra jogosultak 72 százaléka, és nem volt alacsonyabb, mint 55 százalékuk, de mindenki az eljárásrend kialakításában kulcsfontosságú, még azok az emberek is - vagy 40 ezren vannak -, akiket például a jelenlegi eljárási rend nem tud számba venni mint jogosultat. Ugye, ismert az az államigazgatási eljárás, hogy valaki önhibáján kívül elveszíti az állandó lakcímét. Például elválik a feleségétől, a feleség bead egy lakcím-megszüntetési kérelmet, a jegyző kimondja a határozatot, és az illető onnantól kezdve nem hajléktalan, csak elveszítette az állandó lakcímét, és az albérletbe nem tud bejelentkezni. Például a korábbi eljárási rend szerint - körülbelül 40 ezer ilyen polgártársunk van - huss, eltűntek a rendszerből, mert a népesség-nyilvántartó szerint nem volt állandó lakcímük.

(13.30)

Az Alkotmánybíróság - mondom még egyszer - korábbi határozatában néhány ezer ember esetében is aggályosnak ítélte a rendszert, ezért azt gondoljuk, hogy a feliratkozás az az intézményrendszer, ami az új helyzetben, figyelembe véve az Alkotmánybíróság korábbi határozatait, lehetővé teszi azt, hogy Magyarországon mindenki tudjon élni a választás jogával, akit ez megillet; azok is, akik egyébként a népesség-nyilvántartó rendszerében nem elérhetők, vagy nem tudjuk a népesség-nyilvántartó rendszerét alkalmassá tenni arra, hogy a választási részvételt minél szélesebb körben biztosítsuk.

De a korábbi alkotmánybírósági döntések mellett van egy nagyon lényeges új elem, nevezetesen, a kettős állampolgárság bevezetésével és azzal, hogy az alaptörvény - egyébként a magyar polgárok döntő többségének támogatásával - azt fogalmazza meg, hogy aki magyar állampolgár, az a választási törvényekben és a sarkalatos törvényekben meghatározott módon választásra jogosult. Tudjuk, hogy körülbelül 500 ezer olyan kettős állampolgár van, aki úgy magyar állampolgár, hogy sohasem élt Magyarországon életvitelszerűen, és nincs is állandó lakcíme. Ergo a magyar népesség-nyilvántartásban sem tudnak szerepelni, dacára annak egyébként, hogy lakcímkártyájuk van, de a magyar népesség-nyilvántartás nem tudja lekövetni az állandó lakcímváltozásokat azon egyszerű oknál fogva, hogy a magyar jogszabályok egyébként ebben az értelemben nem vonatkoznak rájuk, mert azon államok jogszabályai, népesség-nyilvántartási szabályai vonatkoznak rájuk, amelyben egyébként élnek életvitelszerűen.

Na most, ne csak a határon túli magyarokra gondoljanak, hanem azokra a kettős állampolgárokra Santiago de Chilétől Tel-Avivon át Új-Zélandig, akik egyébként kettős állampolgársággal rendelkeznek, és a mostani rendszer elzárja előlük azt a lehetőséget, hogy részt vegyenek a választáson. Ez sok ember, 500 ezer - vesd össze a 2 ezerrel, ami az Alkotmánybíróság korábbi vizsgálatán is fennakadt. Az ő esetükben nyilvánvaló, hogy a feliratkozást valamilyen módon meg kell oldani, mert egyébként nem lehet a választásba őket bevonni. Ráadásul mindezt úgy kell megcsinálni, hogy tudjuk, jó néhány ország a magyar kettős állampolgárság intézményével szemben - hogy óvatos legyek - nem barátságos. Például van olyan állam - nem messze tőlünk -, ahol a kettős állampolgársággal rendelkezőket megfosztják a honi állampolgárságuktól, függetlenül attól egyébként, hogy az adott ország alaptörvénye ezt kifejezetten tiltja. Ráadásul - mit tesz a véletlen - még európai uniós tagállamok is vagyunk, ők is azok, és nekünk ezt nem lehet nem érzékelni, hogy tehát, ha ott valaki akar élni a magyar állampolgárságból adódó politikai alapjogával, olyan rendszerben kell tudnia gyakorolni ezt a jogát egyébként, ami őt más vonatkozásban nem hozza rendkívül méltánytalan vagy hátrányos helyzetbe. Arról nem beszélve, hogy vannak olyan államok, amelyek nem európai uniós tagállamok - mert még mondjuk, a szomszédunk esetében el lehetne mondani, hogy egyszer talán majd Neelie Kroes is az alapvető európai jogi normák védelme hevében észreveszi azt, hogy mondjuk, van olyan országa az Európai Uniónak, amely úgy foszt meg állampolgárságtól embereket, hogy azt az alaptörvénye is tiltja, nemhogy az európai jogfelfogás, az Európai Unió alapjogait tartalmazó dokumentumai.

De vannak olyanok, akik egyébként különböző okokból, más megfontolásokból... - tudjuk, hogy a világ több mint száz országában élnek magyar állampolgárok, tehát nagyon tarka a kép, erre nyilvánvalóan egy jó eljárás kell. De annyiban is megváltozott a kép 2010 óta, hogy körülbelül 400 ezer olyan állampolgára van az országnak, akik életvitelszerűen nem élnek Magyarországon, de egyébként Magyarországon születtek, Magyarországon van az állandó lakcímük, csak a népesség-nyilvántartó nem tudja kezelni azt, hogy ugyan tudjuk az állandó lakcímüket - most ezt úgy hívják, hogy lakóhely -, de nem ismerjük a tartózkodási helyüket, vagyis nem ismerjük az értesítési címüket. Hozzáteszem, nem kell nekik ezt leadni. Pontosabban, elvileg bizonyos idő után le kellene adni, de a jogkövetés ebből a szempontból rendkívül hiányos. Az önkormányzati gyakorlattal rendelkező emberek pontosan tudják, hogy például azok, akik az Európai Unió számos országában dolgoznak Portugáliától Finnországig, nem értesítik a magyar hatóságokat a tartózkodási helyükről. Sőt, egyébként arra hivatkoznak, hogy nem is kell.

Gondoljuk meg életszerűen a helyzetet. Mi is történik? Azoknak kell ilyen címet megadni, akik hat hónapig tartósan külföldön tartózkodnak. Na de akik ott kint dolgoznak, időnként hazajönnek, kéthetente, háromhetente, van, aki hetente. De háromhavonta vagy félévente mindenki hazajön egyszer, mert itt vannak a barátai, itt lakik, egyszer hazanéz. Magyarul, nem is követ el törvénytelenséget akkor, amikor egyébként a népesség-nyilvántartó adatai szerint láthatatlanná válik. Na, ők vannak 400 ezren, és az EU tagállama vagyunk. Remélem, mindenki örül annak egyébként, hogy az ilyen szabad munkavállalás most már ránk is érvényes, de nekünk ezt le kell reagálni a jogszabályainkban is. Nem szeretnék egy olyan választási eljárást látni, ahol szemet hunyunk, behunyjuk a szemünket, befogjuk a fülünket, és azt mondjuk, hogy a népesség-nyilvántartó értesít. Ja, hogy nem jön vissza? 400 ezer ember ab ovo ugyan jogilag nem, de a gyakorlat oldaláról, eljárásjogilag ki van zárva a választáson való részvételtől, és világos, hogy őket csak feliratkozással lehet elérni, mással nem.

Tehát a helyzet a következő. A jelenlegi eljárás alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság ezt egyébként több ponton kimondta. Megváltozott a helyzet, egymillió olyan szavazó van, akinek ki kell tárni a magyar rendszert, nemhogy szűkíteni, és az alkotmány ráadásul világosan megmondja, hogy az emberi jogok nem, csak bizonyos speciális esetekben, de a politikai jogok szabályozhatók. Hiszen gondoljuk csak meg, a választási jog például csak 18 éves kortól illet meg valakit, előtte nem gyakorolhatja ezt a jogát. Gondoljuk meg, hogy létezik olyan eljárás, amelyben valakit megfosztanak az állampolgári jogainak gyakorlásától, nem vehet részt a választáson. Létezik olyan, hogy valakit gondnokság alá helyeznek különböző okoktól. Itt nem csak arról van szó, hogy valaki olyan mentális zavarban szenved, ami ezt szükségessé teszi, megvannak a szabályok, hogy hogyan kell valakit gondnokság alá helyezni, ez egy speciális eljárás - van képviselőtársam, aki maga is személyesen érintett volt egy ilyen ügyben, tehát vannak tapasztalatok ebben -, ők például nem vehetnek részt a választáson.

Magyarul, teljesen ismert az a jogintézmény, hogy egyébként a választási jog gyakorlása kapcsán az állam szabályokat alkot. Azt gondoljuk, azt állítjuk, hogy az általunk javasolt eljárás, ez a feliratkozás csak a szükséges mértékben szabályozza, egyébként pedig ténylegesen kinyitja a gyakorlati élet szempontjából a választójog gyakorlásának a lehetőségét. Az, amit a szocialisták ajánlanak, ők lemondanak arról a 400 ezer emberről, aki nem Magyarországon dolgozik, a kettős állampolgárokról nem is beszélve. Mi azt gondoljuk, hogy ez felelőtlenség, és azt állítjuk, hogy az általunk javasolt rendszer azzal a módszerrel, azzal a szabályozással nem alkotmányellenes, egyébként pedig ezt majd az Alkotmánybíróság fogja kimondani. Nagy szerencséje egyébként a magyar jogrendszernek, hogy az alkotmányellenességet nem hangerő vagy bekiabálás alapján szokták kimondani, hanem van egy testület, amely eljár, és ha majd az alkotmányellenesnek mondja, akkor alkotmányellenes, ha meg nem mondja annak, akkor meg nem az, függetlenül attól, hogy ki mennyire tudja izzó szemekkel azt mondani egy felszólalásában, hogy valami alkotmányellenes vagy sem.

Tisztelt Ház! Természetesen ezt a javaslatot számos kritika éri. Ezek alapvetően három csoportra oszthatók: az egyik egy jogi-alkotmányossági megfontolás, a másik az eljárási, procedurális problémákat emeli ki, a harmadik pedig kifejezetten politikai jellegű értékelés és támadás.

A jogi érvekkel kapcsolatban - alkotmányellenesség, lehet-e máshogy kezelni a dolgot - már jó néhány dolgot elmondtam. Ez a mostani módosítás kifejezetten azt teszi lehetővé, hogy olyan eljárási törvényt alkossunk, ami egyébként a magyar alkotmányos keretekbe beleillik, vitathatatlanul demokratikus, és nem szűkíti, hanem tágítja a választásokon való részvétel lehetőségét.

(13.40)

Hiszen egyébként a feliratkozás joga minden olyan embert megillet, aki egyébként rendelkezik a választás jogával. Hozzáteszem, a népesség-nyilvántartót a különböző választások kapcsán egyébként is módosítgatni kellene, mert tudjuk, hogy az európai parlamenti választási jogosultság más, mint az országgyűlési választási jogosultság, és külön kell egyébként feliratkozást csinálni az önkormányzati választásokon, mert önkormányzati választáson olyan is jogosult, aki nem magyar állampolgár, de európai uniós tagállami polgár, és életvitelszerűen tudja igazolni, hogy az adott településen lakik. Tehát ott mindenképpen van feliratkozás mint intézmény, mert ők viszont nem szerepelnek a népesség-nyilvántartó adatai között.

Magyarul, napnál világosabb, hogy Magyarországnak újra kell gondolnia választási rendszerét, ki kell mondani, a népesség-nyilvántartó adatrendszere másra való, nem arra, hogy választást bonyolítsunk le. Ennek a felismerése ez a javaslat, semmi bonyolult dologra nem kell gondolni.

Hozzáteszem, itt még a jogi érveket előhozóknak hadd ajánljak a figyelmébe egy adatvédelmi megfontolást. A mai eljárás olyan, hogy a népesség-nyilvántartó adatát, amikor megcsinálják a választási névjegyzéket, akkor azt egyszerűen meg lehet venni. Azt is látjuk, hogy ezt a névjegyzéket, bár van rá szabály, hogy hogy kell aztán megsemmisíteni s a többi, de az ezzel való visszaélés elég gyakori. Most ne politikai visszaélésre tessenek gondolni, hanem arra, hogy jó néhány olyan panasz van, hogy szerepel a választási névjegyzékben, aztán különböző csomagküldő szolgálatok reklámanyagait kapja tucatjával, meg a címét szemmel láthatólag kereskedelmi célra használják fel, és ez hogy lehetséges, ő a maga részéről tiltakozik az ellen, hogy a személyes adataival ilyen visszaélés történjen. Sajnos, a mai rendszerünk ezt nem tudja kiküszöbölni. (Dr. Lamperth Mónika: Ez nem így van!) Tehát egyébként ez az eljárás még arra is kell hogy figyeljen, hogy az adatvédelmi szempontokat is maximálisan érvényesítse.

Akik a részvételi, az eljárási ügyekben fogalmaznak meg kritikát, ott általában azt szokták mondani, hogy újabb macera, aminek ki van téve az állampolgár, amikor a választás jogát gyakorolja. Ezt csak azok tudják ilyen hitelesen mondani, akik szemmel láthatóan nem tudják, hogy hogyan működik a jelenlegi rendszer. A jelenlegi rendszer a következőképpen működik. A népesség-nyilvántartó adatai alapján a helyi választási iroda vezetője elkészíti a választói névjegyzéket. A választói névjegyzéket kifüggeszti, vagy a helyben szokásos módon elérhető teszi azoknak a polgároknak a számára, akiknek muszáj lenne bemenni személyesen - mert ezt még interneten se lehet ellenőrizni -, és ellenőrizni, hogy a választási névjegyzékben egyáltalán szerepel-e, és a választási névjegyzékben szereplő adatok alapján részt tud-e venni a választáson, mert az adatoknak helyeseknek kell lenni, meg a részvételét is biztosítani kell.

Az más kérdés, hogy ezt a legtöbb választópolgár kihagyja. Ebből vannak aztán azok a jelenetek, amelyek számos vitára adnak okot, hogy kérem szépen, ott vagyok a szavazófülkében, mennék be, de nem tudok részt venni, mert elfelejtettem ellenőrizni, hogy a választási névjegyzékben szerepelek-e. Függetlenül attól egyébként, hogy a magyar polgárok jelentős része ezt a lépcsőt kihagyta, egyébként az eljárásban ez egy kötelező feladat lett volna, hogy mindenki ellenőrizze személyesen, hogy a választói névjegyzékben szerepel-e.

Egyébként most csak ezt az aktust váltjuk ki azzal, hogy valakinek interneten, levélben, az általunk biztosított elérhető módokon, személyesen, ügyfélkapu, ezer módja van, ezt majd nyilván részletesen kell szabályozni a végrehajtási rendeletekben is, hogy egyébként ahelyett, hogy arra kérjük, hogy a választói névjegyzéket ellenőrizze, maga iratkozzon fel, közölje az adatait. Egyébként abban az aktusban azonnal lehet ellenőrizni, hogy stimmel-e, hogy ezen adatok alapján jogosult-e részt venni a választáson, és nyilvántartásba is veszik.

Tehát az eljárási érvekkel előjövők egyszerűen nem veszik figyelembe, hogy a jelenlegi rendszer hogyan működne elvileg, ha jól működne, csak tudjuk, hogy nem jól működik. Most arról nem beszélve egyébként, hogy a későbbi eljárás kapcsán van még egy választási aktus, amikor valaki jelöl. Ha ezt egyszerűsítjük, akkor megint csökkentjük az állampolgárok maceráját.

Továbbá van egy csomó olyan választópolgár, ugye tudjuk, hogy körülbelül olyan 2,5-3 millióan még sosem mentek el szavazni, függetlenül attól, hogy ez a jog megilleti őket, viszont azt mondják, hogy őket senki ne zaklassa - egyébként ehhez joguk van -, és csináljunk olyan rendszert, amiben az ő zaklatásuk ki van zárva. Ha feliratkozás van, és a feliratkozás alapján van a választói névjegyzék, és azt lehet elérhetővé tenni a választáson induló szervezetek számára (Dúró Dóra: Nem lehet, alkotmányellenes!), akkor eleve kizárt az, hogy olyan választók vagy olyan polgárok adataihoz jussanak hozzá a jelölő szervezetek, akik nem iratkoztak fel, mert ők egyébként azt mondták, hogy nem is vesznek részt a választáson, és a maguk részéről nem lesz az, hogy "kopogtatócédulás, ne csengess", meg hasonló feliratok, meg egy csomó probléma az egész rendszerrel kapcsolatban. Szívük joga, hogy ezt mondják. Remélem, senki nem akarja elvitatni azt, hacsak nem a szocialisták, akik kötelező szavazáson gondolkodnak, hogy egyébként egy polgár dönthet így.

Tehát az általunk választott eljárási rend egyszerűen egyszerűbb, és jobban biztosítja az állampolgárok részvételét, meg egyébként annak a nyugalmát, aki nem akar részt venni. Mondom még egyszer, bárki az általunk meghatározott keretek között - igyekszünk ezt minél szélesebbre tárni - feliratkozhat.

És természetesen van egy sor politikai érv. Azzal nem lehet mit kezdeni, pontosabban lehet mit kezdeni, mert lehet érvelni. Nyilván ez a rendszer mondjuk, egy olyan választási akciót, mint annak idején a köteles választási akció volt, értelmetlenné tesz. Hozzáteszem, mondjuk, a szocialisták ezt persze nagyon fájlalják, de hát Gyurcsány Ferenc a Debreczeni József által írt riportkönyvében maga mondta, hogy teljesen tudatos hazugság, megtévesztés volt, akkor is tudták, amikor szervezték, hogy egy szó se igaz belőle, mégis ott voltak a szocialista képviselőjelöltek a Fidesz-székház előtt, kötéllel a nyakukban, sírós szemekkel péntek este - éljen a szabad választás!

Jó, most egy jelentős hazugságfaktor kikerül a rendszerből, ez fáj a legjobban a szocialistáknak, ezt lehet tudni, de hát ez nem olyan nagy baj. Ma a magyar választópolgár már úgyis szembesült ezzel a sajátos - hogy is mondjam - szemantikai összefüggéssel, hogy a szocialista jelző fosztóképző egyébként a szóhasználatokban. Korábban is így volt, a szocialista demokrácia azt jelenti, hogy nincs demokrácia, a szocialista jogok azt jelenti, hogy nincs jog s a többi. Most ebben még nem újult meg a Szocialista Párt. Tehát a szocialista kampány azt jelenti, hogy hazudtunk reggel, éjjel meg este. Most ez egy kicsit korlátozódik. De hát ilyen van, majd szembenézünk a politikai vitában ezzel.

A Jobbiknak egy teljesen érvényes álláspontja van, amivel értelmesen lehet vitatkozni, mert a Jobbik azt mondja, hogy nem feliratkozás, nem ezek az eljárások, egyfajta műveltségi vagy végzettségi cenzus. Ez egy teljesen - hogy is mondjam - olyan javaslat, amit érdemes megfontolni, megvitatni. Mi hosszas belső viták után gondoltuk azt, hogy nem fogadjuk el a Jobbik álláspontját, de az egy másik típusú érvrendszer politikai értelemben, mint amit a szocialisták mondtak. A szocialisták azt sajnálják, hogy nehezebben tudnak hazudni, bár szerintem meg fogják oldani, nincs kétségem. A Jobbiknak tehát ez egy másik típusú érve.

Mi azt gondoljuk, hogy mi - hogy is mondjam - nem fogadjuk ezt el, a feliratkozás rendszere szerintünk jobb, de érdemes, legalább fontos azt a kérdést megvitatni, hogy vajon jól van-e az úgy, hogy olyan emberek is döntenek az ország sorsáról, akik nyilvánvalóan nagyon sokszor a saját élethelyzetükben, a saját érdekeiket sem tudják felismerni, és a holnapi napról sem tudnak értelmesen állást foglalni. De még egyszer mondom, a Fidesz elutasítja ezt az álláspontot. Csak azt akarom mondani, hogy ez egy megfontolandó, vitaképes - hogy is mondjam - javaslat, a demokráciában ez belefér, és ez alapján mondjuk azt, hogy nem.

Az LMP politikai álláspontja is teljesen érvényes és normális ezzel kapcsolatban. Most egyébként a vita előtt alkalmam is volt Schiffer képviselőtársamtól megkérdezni, és el is fogadom az álláspontját. Mondjuk, nyilván ez az ő szempontjukból nagyon fontos, mert miután az LMP alapvetően a képviseleti demokrácia és a közvetlen részvételen alapuló demokráciafelfogás mellett inkább a közvetlenebb részvétel pártján áll, az előző napi érvelése is az LMP-nek az építési szabályzatok kapcsán az volt, hogy nem a képviseleti döntés, hanem a közvetlen, civil, állampolgár, érdeklődő, ügyfél, fű, fa, virág jöjjön és mondjon véleményt, nyilván azt is megfelelő szabályozási rendben. Ők ezen az állásponton vannak, és nem azon, hogy van-e egyébként ezeknek az embereknek a képviseletére jogosult, legitim szervezet, úgy hívják, hogy önkormányzati testület, akik egyébként ezt megvitathatják.

Tehát az LMP-nek ez egy fontos politikai álláspontja, identitásképző elv. Én ezzel kapcsolatban csak azt szeretném mondani, hogy de hát a mi javaslatunk igazából teljesen kézenfekvően teszi lehetővé, hogy mindenki így iratkozzon fel.

(13.50)

Sőt, azt gondolom, hogy majd kell is, nyilván az LMP is fog egy olyan kampányt folytatni, hogy menjetek el, kedves polgárok, és iratkozzatok fel minél többen, és utána szavazzatok, és akkor mondanak majd valamit.

Tisztelt Ház! Összességében ez egy nagyon lényeges javaslat, új, immár alkotmányos alapon álló választási és eljárási rendszert tesz lehetővé; a korábbiról az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy alkotmányellenes több ponton. Szerintünk nem szűkíti, hanem tágítja a részvételt, bevon olyan választópolgárokat - ezek milliós nagyságrendű számok -, akiket egyébként a korábbi népesség-nyilvántartó adaton alapuló rendszer kizárt vagy elvileg, vagy gyakorlati oldalról. Természetesen ez csak egy eljárás, a választópolgár pont úgy fog szavazni, ahogy a legjobb belátása szerint való, ez nem befolyásolja azt, hogy az LMP-t tartja szimpatikusabbnak, a Jobbikot, az MSZP-t, a Fideszt, a KDNP-t, mert nem ez fogja a választást eldönteni, hanem a politizálás minősége, a saját életkilátásai, Magyarország jövője, sorsa, hogyan látja az életet.

Ezért, tisztelt parlament, kérem, hogy fontolják meg az érveket, és támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)