Készült: 2020.07.13.04:50:58 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 208 2014.06.10. 1:25  201-212

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban, ahogyan Novák képviselő úr mondta, az Igazságügyi bizottság elutasította ezt a javaslatot. Én azt gondolom, hogy a javaslat nem tiszta, nem világos, hiszen jelzik benne, lehet, hogy nem elég a képviselőt figyelni, lehet, hogy a családtagját, feleségét, lehet, hogy más hozzátartozóját is jó lenne megvizsgálni. Kéne tudni azt a kört, hogy meddig menjünk el (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), nagyon messze el lehet menni ugyanis. Egyébként igazat adok abban, hogy valóban kell figyelni mindenkinek a vagyongyarapodását, lehet az polgármester, frakcióvezető, államtitkár vagy miniszter, de úgy gondolom, hogy ennek lehet egy normális módja.

Én úgy gondolom, nem rossz mód az, hogy évente a vagyongyarapodásról kiállítunk egy jegyzéket, ez mindenki számára elérhető, felkerül az internetre, és azt gondolom, az emberek látják azt, hogy valóban, az az ember ilyen vagyonnal rendelkezik-e vagy nem. Úgy gondolom, hogy az önök javaslata nem rossz; nem rossz, de tisztázásra szorul, meg kell nézni azokat a köröket, hogy meddig jussunk el ebben, mekkora kört vizsgáljunk, és utána, ha egy olyan javaslat jön, ami átlátható, tiszta, én azt gondolom, akkor a későbbiek folyamán lehet ezt majd támogatni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 244 2014.06.10. 2:04  239-248

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azért azt el szeretném mondani, az elmúlt időszakban több intézkedés történt a devizahitelesekkel kapcsolatban, hiszen a végtörlesztés intézménye, aztán az árfolyamgát - és legutóbb a kilakoltatási moratóriumnak nem szabtunk határt. Üzentünk szerintem a bankoknak, hogy valamit tenni kell.

Történt most egy bírósági döntés Kásler Árpád ügyében, amikor is a bíróság elmondta azt, hogy az az árfolyam, amelyet a bank használt, nem volt tisztességes. Közben történt egy olyan döntés az Európai Bíróság részéről, hogy a helyi kúriának, a magyar Kúriának van joga ebben kimondani a végső szót. Június 16-án mi abban bízunk, kormánypárti képviselők - remélem, hogy önök is -, hogy a Kúria hoz egy jogegységi döntést, amely azt jelenti majd, hogy innentől kezdve nincs értelme a jelenleg folyó pereknek, nincs értelme újabb pereket indítani, mert egy olyan döntés következik, amely után a parlament azt mondhatja: egyszer és mindenkorra a devizahiteleknek vége.

Én bízom benne, amit ma bejelentett Varga Mihály, hogy tárgyal a Bankszövetséggel, és - azt is tudom, hogy a kormány több javaslatot készít elő - egy olyan javaslatcsomaggal tudunk önök elé jönni, a parlament elé és az egész ország elé, amely végérvényesen, tisztességesen, visszamenőleg rendezi az egész kérdést.

Ebben bízunk, és ebben kérjük majd az önök támogatását. Természetesen támogatunk minden jó javaslatot, és nem azért tartózkodtunk, mert nem értünk egyet az elvekkel, hanem azért döntöttünk így, mert elmondtam az imént, hogy milyen döntések voltak, és milyen döntést kíván hozni a kormány és a parlament.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 30 2014.10.28. 4:47  21,23-60

VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék szólni az előttünk fekvő törvényjavaslatról, tekintettel arra, hogy a benyújtott javaslat elsődleges célja a büntető-végrehajtással összefüggő jogszabályoknak a büntetés-végrehajtásról szóló törvénnyel való tartalmi és formai összehangolása.

Az említett büntető-végrehajtási kódexet 2013-ban fogadta el az Országgyűlés, amely új alapokra helyezte a büntetés-végrehajtást. A korábbi szabályozásokhoz képest a hatályban lévő rendelkezések nagyobb hangsúlyt fektetnek többek között a reintegrációra, az egyéniesített végrehajtásra, a hatékonyabb oktatásra és a foglalkoztatásra.

A kódex megalkotása során alapvető szempont volt, hogy a büntetés-végrehajtás összetett, többcélú rendszerét olyan alapokra helyezze, amely kellően szolgálja a társadalom védelmét, és egyben az elítéltek épülésére, nevelésére, jogkövető életmódra szoktatására is lehetőséget teremtsen.

E reformok nyomán, valamint az elfogadás óta eltelt egy év visszajelzései alapján szükségessé vált azonban a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata és bizonyos esetekben a rendelkezéseik módosítása. A már említett végrehajtási jogszabályok tartalmi és formai összehangolásán túl ezért a javaslat további célja, hogy az elmúlt évek jogalkalmazói tapasztalatai alapján a végrehajtási joganyag kisebb-nagyobb korrekciója, átdolgozása megtörténjen.

Mindezek tükrében a javaslat több ponton módosítja magát a büntető-végrehajtási törvényt. Egyrészt a nemzetközi kötelezettségnek való megfelelés érdekében szükséges kiegészítéseket tartalmazza, másrészt a törvény elfogadása óta a jogalkalmazók részéről felmerült javaslatok, észrevételek alapján indokolt módosításokat, harmadrészt pedig olyan korrekciókat, amelyek a jogértelmezést segítik, és a törvény jelenlegi szövegében meglévő kisebb ellentmondásokat, pontatlanságokat orvosolják. Végezetül ki kell emelni azokat a módosításokat is, amelyek a pártfogó felügyeletet érintő, időközben bekövetkező változások miatt váltak szükségessé.

Formailag szintén a büntetés-végrehajtási törvényhez kapcsolódik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében bevezetendő különleges kegyelmi eljárás szabályozása. E rendelkezésekkel biztosítja a magyar jogrendszer az emberi jogok európai bizottságának (Sic!) ítéletében kifejtett azon követelményt, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetében legyen olyan eljárás, amely révén vizsgálható, hogy a büntetés büntetőpolitikai indokai továbbra is fennállnak-e. Trócsányi miniszter úr ennek a fejezetnek nagyobb időt szentelt, én azt gondolom, hogy sok vitát fog ez még kiváltani képviselőtársaim között. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mondj róla valamit!)

Az eddig felsorolt változásokon túl a törvényjavaslat módosítja a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt is. E módosításokkal részben jogértelmezési problémák feloldása, részben pedig a jogharmonizáció, valamint az egyes ágazati törvények összehangolása valósul meg.

Végezetül az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra és a rendszerbeli módosításokra tekintettel indokolttá vált a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény módosítása is.

Ennek keretében a javaslat a nemzetközi együttműködést, a nyilvántartási rendszert próbálja fejleszteni, illetve a joganyag belső összecsiszolásának szándéka valósul meg.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy támogassák az előterjesztést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok, az MSZP, a Jobbik és az LMP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 42 2014.11.11. 5:02  39-52

VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Csak röviden szeretnék szólni az előttünk fekvő törvényjavaslatról.

A kormány október végén nyújtotta be a most tárgyalt törvényjavaslatot, amely az egyes jogállási törvények technikai jellegű módosítását célozza. Elsőként a javaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt módosítja, amelynek legfőbb indoka, hogy már a hatályon kívül helyezett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényre történő hivatkozásokat felváltsák a hatályos, a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényre való hivatkozások. A módosítás célja, hogy a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő technikai jellegű módosításokat végrehajtsa.

A javaslat alapján szintén szükségessé vált az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény és a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény összhangjának megteremtése. E törvény módosítására azért van szükség, hogy ne csak a köztisztviselők részére írjon elő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, hanem a kormánytisztviselők részére is.

A javaslat módosítja továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt. E törvény módosításának célja a miniszteri biztosok megbízatási idejének közjogi helyzetükhöz igazodó pontosítása. A miniszteri biztos megbízatásának időtartama ugyanis az őt megbízó miniszter megbízatásáig tart; ha nem, a megbízó minisztert követő kinevezett miniszter hatáskörgyakorlásáig. Ezzel próbálja a javaslat kizárni a miniszteri biztosok díjazásának, kétszeres illetményjuttatásának lehetőségét.

Ennél a törvénynél a javaslat pontosítja továbbá a kormány tagjai és a további állami vezetők igazolványára vonatkozó felhatalmazást.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel való összhang fenntartása céljából kerül sor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítására. A módosítás célja, hogy a szülési szabadság tartamára vonatkozó szabályok tartalmazzák a szülési szabadság kötelező kéthetes igénybevételére vonatkozó rendelkezést az uniós joggal összhangban.

(11.20)

A javaslat következő pontja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítása. A szóban forgó törvényen való változtatás egyrészt pontosító jellegű, mivel az összeférhetetlenség szabályainál az eredeti jogalkotói szándékot jobban kifejező szöveg kerül megállapításra. Az összeférhetetlenség lényege ugyanis, hogy az önkormányzati képviselő ne végezhessen médiatartalom-szolgáltató tevékenységet.

A javaslat másik módosítása e törvényen belül a polgármesteri tisztség megszüntetésének a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe való utalása. Ennek indoka: inkább munkajogi vizsgálatot vet fel a tisztség megszüntetése, így a törvényszékek tehermentesítése várható.

A törvényjavaslat legfőbb célja, hogy a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült problémákat rendezze a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény értelmében, továbbá, hogy megteremtse az összhangot az uniós jog és e törvény rendelkezései között.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény új fejezettel egészül ki az önkormányzati törvényben szabályozott összeférhetetlenség végrehajtásával kapcsolatban, amely tartalmazza a polgármester vagy alpolgármester jogviszonyával összefüggő részletszabályokat.

Végezetül megemlíteném, hogy a javaslat szabályozza az egyes közjogi tisztségviselők igazolvánnyal való ellátásának jogi alapját. A tisztség betöltését igazoló igazolványt ennek megfelelően a közjogi tisztségviselők részére az Országgyűlés elnöke állítja ki. Emellett a javaslat a házelnök részére is biztosítana közjogi tisztségviselői igazolványt, amelyet a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel technikai jellegű módosításról van szó, kérem önöket, támogassák az előterjesztést.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 44-46 2014.11.17. 3:37  43-50

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (Zaj.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség (Az elnök csenget.) 2010 óta dolgozik, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos kérdésekre…

ELNÖK: Képviselő úr, egy kis türelmet kérek. Megvárom, amíg képviselőtársaink leülnek vagy kimennek, vagy csöndesebben beszélnek. Köszönöm szépen.

Folytassa, képviselő úr!

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): A Fidesz-KDNP-frakciószövetség 2010 óta dolgozik, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos kérdésekre végleges megoldást találjon, és ezeket a hiteleket kivezesse a piacról. Az otthonvédelmi program keretében eddig több mint 500 ezer devizahitel által érintett család jutott valamilyen formában segítséghez. A Kúria 2014. június 16-án meghozott jogegységi döntése fordulópontnak tekinthető a devizahitelezés magyarországi történetében. A legfelsőbb bírói fórum ugyanis még soha nem mondta ki Magyarországon, hogy a bankok a devizahitelesekkel szemben tisztességtelenül jártak el, és visszaéltek erőfölényükkel.

Az Országgyűlés kivételes eljárással július 4-én elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt, melynek értelmében a pénzügyi intézmények feladatává válik, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket. A hitelezőknek vissza kell téríteniük ügyfelük részére a Kúria június 16-i jogegységi döntése alapján a tisztességtelenül felszámolt tételeket. Mindezek következtében várhatóan 25 százalékkal fog csökkenni a devizahitelesek terhe.

Mindez nagy eredmény. Maradt azonban egy utolsó feladat: az Országgyűlésnek el kell fogadnia azt a törvényjavaslatot, amely lefekteti a fair bankrendszer alapjait. A jövőben nem fordulhat elő, hogy a bank minden alap nélkül bármikor kamatot emelhessen. A bank köteles lesz olyan felvilágosítást adni ügyfelének a hitelszerződés során, melyből az felmérheti, hogy a számára felajánlott hitel megfelel-e az igényeinek, illetve pénzügyi teljesítőképességének.

A fix kamatozású hitelek esetén a bank nem módosíthatja a kamatot. És a referenciakamatozású hitelek esetén a szerződésmódosítást nem igénylő referenciakamat szintje változhat csak. A kamatfelár-változtatás és a kamatváltozási mutatókat, illetve a referencia-kamatlábat a bank nem módosíthatja a jövőben a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyása nélkül. A jövőben a fogyasztó jogosult ingyen és bérmentve felmondani a hitelszerződését, ha a kamatperiódus lejárta után számára hátrányosan változik a felvett hitel kamatszintje. A pénzintézeteknek a kamatperiódus lejárta előtt 90 nappal tájékoztatni kell az ügyfelet a várható kamatról, az ügyfélnek pedig ezt követően 30 napja lesz, hogy bejelentse felmondási szándékát.

Tisztelt Ház! Már nem vagyunk messze attól, hogy minden akadály elháruljon a devizahitelek végleges kivezetése elől. A magyar gazdaság 2014-ben a bankok gyenge hitelaktivitása mellett tudott több mint 3 százalékos növekedést produkálni. (Az elnök csenget.) Mi bízunk abban, hogy a devizahitelek kivezetését követően a bankok minden energiájukat a gazdaság hitelezésére fogják fordítani.

A fentiek fényében kérdezem az államtitkár urat, hogyan csökken az emberek kiszolgáltatottsága a bankokkal szemben a jövőben. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 50 2014.11.17. 0:49  43-50

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, a bankolás egy új időszaka fog következni, ahogy az államtitkár úr mondta, az egyoldalú módosítások időszaka lejárt, lejárt az apró betűs korszak. Eddig félelemmel mentek be az ügyfelek egy-egy bankba, hiszen nem mindig tudtak magukkal vinni közgazdászt, nem mindig tudtak magukkal vinni egy jogászt. Most a fair bankokról szóló törvénnyel kapcsolatban, amit elfogadunk, el lehet majd mondani, hogy bátran betérhetnek egy-egy bankba, és egy olyan szerződést tudnak maguk elé venni, olyan szerződést kapnak, amely biztosítékot jelent számukra a törvény kapcsán, hogy nem lesz egy olyan időszak, ami volt 2002 és 2010 között.

Köszönöm szépen a válaszát, tisztelettel elfogadom. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 98 2014.11.21. 11:54  65-176

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az idei költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami ’15-ben bizony meg is valósul,2,4 százalékos hiánnyal, 1,8 százalékos inflációval és 75,4 százalékos államadóssággal. Azért mondtam el ezt a sort, mert régen, amikor el szoktuk mondani ezt a sort, akkor mindig elkezdték támadni az Unióból, az IMF-től, és mindenféle gazdaságkutató mondta, hogy a hiányunk nem lesz 3 százalék alatt. És akkor hozzátették, hogy a gazdasági növekedésünk meg nem lesz annyi, amennyit mi terveztünk. Az idei évben hasonlóképpen tettek velünk, azt mondták, hogy a gazdasági növekedésünk 1 és 2 százalék között lesz, és mit ad isten, a gazdasági növekedésünk több mint 3 százalék.

Ilyenkor azt várnánk a különböző elemzőktől, hogy azt mondják nekünk, elnézést kérünk, bocsássatok meg, ne haragudjatok, már megint rosszul riogattuk az embereket, már megint nem volt igazunk. Ez az első év, amikor sem az ellenzék, sem a különböző gazdaságkutatók ezt a számsort nem támadják.

Én a hozzászólásomban ma inkább az önkormányzati szférára térnék ki, hiszen az önkormányzati szféra, amelyben én is részes voltam, 20 évig voltam polgármester, azt gondolom, egy sikerágazat. Amit az elmúlt 24 évben a településeink fejlődtek, az előtt le a kalappal, 3177 településen meg lehet látni a polgármesterek, önkormányzati képviselők munkáját. Hihetetlen, de 1990-ben, a rendszerváltáskor, amikor áttértünk a tanácsrendszerről az önkormányzatiságra, volt olyan Zala megyei település, ahol még a vezetékes ivóvíz sem volt kiépítve.

Azóta nagyon sok helyen rekonstruálták a villanyhálózatot, mindenhol vízrendszer épült, gázrendszer. Ami még talán hiányosság, és nagyon fontos, hogy pótoljuk, szennyvízrendszert kell még több településen építeni. Vannak fehér foltok. Ami szintén fejlesztésre méltó, és fontos, hogy odafigyeljünk rá, óriási esőzések voltak szűkebb hazámban, Zala megyében szeptember-október hónapban, és a Szévíz-Principális-csatorna tisztítása, úgy gondolom, fontos, hogy támogatásra szoruljon a következő ciklusban.

Nagyon nehéz a településeket kiegyenlíteni, hiszen azt vállaltuk, hogy a különbségeket csökkentjük. Az én választókerületembe tartozik az ország legkisebb települése, úgy hívják, hogy Iborfia. Ez a település 13 fős. A településeink közül a legnagyobb Zalaegerszeg, amely 60 ezer fős, és ha vesszük Budapestet, az 1,7-1,8 milliós, és ha ezeket ki akarjuk egyenlíteni, nincs egyszerű dolgunk. Egyébként a kormány olyat tett, amire az elmúlt 24 évben nem volt példa, 1300 milliárd forintot adott adósságkiegyenlítésre, az önkormányzatok a hitelszámláikon a kifizetetlen szállítási tartozásaikon 1,3 milliárdot halmoztak fel. Azt gondolom, hogy ez egy óriási teher, ami elment az önkormányzatokról, és azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, kaptak egy kis jutalompénzt. Azt látom mostanság a választókerületemben, hogy nagyon sok út, épület újul föl ezekből a pénzekből. Úgy gondolom, jó célra ment, amikor azt mondta a kormány, hogy mindent vigyünk el, ami az önkormányzatok adóssága.

Azt gondolom, hogy a költségvetés tisztességesen kezeli az önkormányzati rendszeren belül az óvodát, az óvodai előkészítést, ami az iskolára való felkészítést szolgálja. Okos gondolat, azt gondolom, támogatandó, hogy hároméves kortól a gyermekek óvodába járjanak. Az is, úgy gondolom, támogatandó, hogy az ne kapjon családi pótlékot, aki nem járatja óvodába a gyerekét.

(15.40)

Azt mondják, hogy a gyermek, illetve a felnőtt élete eldől 3 és 7 éves kor között; azt gondolom, ez egy nagyon fontos terület.

A másik fontos terület az alapfokú oktatás. Nagyon sok vita előzte meg az államosítást. Amikor elkezdődött az államosítás, felhívott egy polgármester telefonon, és azt mondta, hogy miért visszük el az iskolát a településéről, hiszen most újította fel. Azt kérdeztem tőle, hogy valóban elviszik, vagy netalántán ott marad. Azt mondta, igazság szerint ott marad, de mégsem az övéké. Én azt mondtam neki, ha felújította, akkor az ő fénye, az ő dísze az az épület, ugyanúgy odajárnak a helyi gyerekek, ugyanúgy a helyi pedagógusok tanítanak.

A kormány mindösszesen annyit tett, hogy kivette azt a vitát, amely éjfélig, hajnalig tartott, amikor a települések összejöttek, hat-hét-nyolc fenntartóval, és azon vitatkoztak, hogy ki mennyit adjon egy iskolai normatívához még, hiszen a végén már úgy tűnt, hogy egy 100 milliós költségvetésű iskolához 40 milliót kaptunk, tehát 60 milliót kellett hozzátenni, ami felhalmozta forráshiányainkat. Azt gondolom, ez nagyon helyes gondolat volt.

Egyébként az én településemen, ahol lakom, ott például még azt csináltuk a szocialista érában, hogy magánszemélyekkel létrehoztunk egy alapítványi iskolarendszert azért, hogy megmentsük az általános iskolákat. Szeretném jelezni, hogy ma is öt iskolát működtetünk, és nagyon jól működik. Igaz, hogy nem 38 és 40 gyerek van egy osztályban, hanem mindösszesen 10-15 fő, hihetetlen, hogy milyen jó tanítás folyik ezekben az iskolákban.

A másik téma, amiről gyorsan szeretnék még beszélni, az a közös önkormányzati hivatal. A közös önkormányzati hivatalokkal kapcsolatban az ellenzék elmondta, hogy innentől fogva vége a településeknek. Összeálltunk mintegy kétezren, és azt látom Zala megyében és az országban, hogy nem döntötte el negatív értelemben a települések sorsát. Azt rebesgették, hogy néhány település bezár; egyetlenegy ilyen települést nem láttam, amely bezárt volna, és negatív értelemben rossz dolgok indultak volna el. Azt gondolom, az a folyamat, amit annak idején elindítottunk, folytatásra méltó.

Itt szeretném még megjegyezni, hogy a háziorvosi szolgálat, amely szintén egy nagyon fontos terület, 10 milliárd forinttal szintén többet kap.

És az iskolához még visszatérek egy gondolattal: 50 milliárddal többet tettünk be ebben az évben a költségvetésbe a KLIK-hez, és 38 milliárd forintot kapnak a pedagógusok a béremelésre.

Czomba Sándor államtitkár úr, azt hiszem, a hét elején mondta itt a parlamentben, hogy először fordult elő, hogy 11 hónapja 4 millió fölött van a foglalkoztatás, 3,7 millió ember helyett ? amikor 2010-ben átvettük a kormányrudat ? 4,2 millió ember dolgozik, ez 500 ezerrel több. Ez azért egy óriási szám és egy óriási mennyiségű embertömeg, akiket munkába tudtunk állítani.

A választókerületemben volt ? most már nem oda tartozik ? egy kisváros, Pacsa, ahol létrehoztunk egy csirkefeldolgozót, a csirkefeldolgozóban jelenleg 160-170 fő dolgozik. Az ügyvezető igazgató megkeresett bennünket, hogy szeretne egy 30 fős bővítést csinálni. A múlt héten összehívtam a LEADER-közösségünket, amelybe 31 település tartozik, és azt kértem, segítsenek abban, hogy ezt a 30 fős létszámot fel tudjuk tölteni. A polgármesterek megígérték, hogy mindazt a 2-3 embert elhozzák a 30 településről, aki nem dolgozik, nincs közmunkában; nem nagy reményünk van arra, hogy ha odaviszünk arra a munkahelyre mintegy 100 főt, hogy 30-cal tudjuk bővíteni a cég dolgozói létszámát.

Ezt azért meséltem el, mert amikor arról beszélgettünk, hogy mekkora szám a 3,7 millió helyett, hogy 4,2 millió dolgozik, azt gondolom, az óriási teljesítmény, és nem az én teljesítményem, nem a kormányé, nem a Fidesz-KDNP-é, hanem az egész országé. Azt gondolom, ezt meg kell becsülni, hihetetlen, mekkora munka van abban, hogy ma 4,2 millió ember dolgozik.

És itt térnék rá a másik témánkra, a közfoglalkoztatásra, amely nagyon sok bántást és nagyon sok kritikát kap az ellenzéki oldalról, és egy-egy kritika után, amikor kimegyünk a folyosóra, azt szoktam kérdezni a képviselőtől, aki felszólalt, hogy hány közmunkásod van és hány Start-munka­progra­mosod. És akkor szokták mondani, hogy hát nekem nincsen Start-munkaprogramosom meg közmunkásom, de tudom, mert hallottam.

Annyit szeretnék elmondani, hogy húsz éve foglalkozom Start- és közmunkaprogrammal, azóta vagyok polgármester, és ki kell emelnem az ő munkájukat. Hihetetlen, hogy kistelepüléseinken mennyit dolgoznak, mennyi épületet újítanak fel. Csak az én településemet alapul véve, paprikát, paradicsomot, burgonyát termelnek a helyi konyhára, hihetetlen, hogy milyen tisztán tartják falvainkat, településeinket, városainkat. Nagyon fontos tevékenység az, amit ők csinálnak, azt gondolom, meg kell őket becsülni, és nagyon fontos, hogy ezt a programot folytassuk.

Azt szoktam mondani, hogy minden település úgy fejlődik, ahogy a polgármester és a képviselő-testület az adott lehetőségből a legtöbbet ki tudja hozni. Azt látom, hogy van egy-két olyan település, amely külön lehetőségeket talál; azt gondolom, a működésnek ez már egy magasabb szintje, ha olyan dolgot tud kihozni a településéből, ami nincs benne, és mégis a helyi kreativitás megtalálja azt a dolgot, amiből még nagyobbra tud menni egy-egy település.

A parlamentben voltam, ez öt-hat éve történt: felhívtak telefonon, hogy az egyik kis falumban leégett egy ház teteje, tudnék-e segíteni másnap. Kedd reggel volt, kimentem a településre, és azt láttam, hogy leégett a tetőszerkezet, és egy apuka sírt az udvaron két pici gyermekkel, az édesanya meg bent feküdt a házban. Kérdeztem, hogy miben segíthetek, és azt mondták, segítsek abban, hogy el tudják ma kezdeni az építkezést, mert csütörtökre esőt mondanak. Sikerült a technikai dolgokat átvariálni, elkezdték az ácsok építeni a tetőt, sikerült mintegy 2400 cserepet ajándékba szereznünk, és csütörtökre állt a házon a tető, állt a cserép.

Ezt azért meséltem el önöknek, mert az az igazság, úgy gondolom, minden reggel azért kelünk fel, azért dolgozunk, hogy az embereknek, a családoknak, a polgároknak, a vállalkozásoknak, a településeknek jobban menjen. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Esett az eső?) Manapság meg azt látjuk, sokan azon dolgoznak, hogy mit tudnak azért tenni, hogy minél rosszabbul menjen ennek az országnak. Azt gondolom, nem ezen kéne dolgoznia az ellenzéknek, nem ezen kéne dolgoznia a képviselőknek, hanem azért, hogy az adott településen, az adott választókerületben minél több minden megvalósuljon.

És hadd dicsekedjek azzal, hogy választókerületem központjában, Zalaegerszegen most azon dolgozunk, hogy egy új szívcentrum épüljön, azon dolgozunk, hogy egy nagy cég egy 500 fős munkahelyteremtő beruházást fog indítani. Ezért érdemes felkelnünk mindennap és ezért érdemes dolgoznunk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. ? Korózs Lajos hangosan tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 219 2014.12.16. 5:49  216-241

VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék csak szólni az előttünk fekvő törvényjavaslatról. A kormány december elején nyújtotta be a most tárgyalt javaslatot, amely több közigazgatási tárgyú törvény módosítását célozza. A kormány már a nemzeti együttműködés programjában kinyilvánította azon szándékát, hogy a 2010-es évet megelőző időszak sikertelen kormányzásának hagyatékát megszüntesse, és új alapokra helyezze az állam működését.

A kormány általános hatáskörű területi szerveiként működő hivatalok talán a legtöbbet átszervezett hivatalok közé tartoznak a magyar közigazgatás rendszerében. Az eddigi kísérletek azonban a gyakorlatban mindig kudarcot vallottak. 2010. szeptember 1-jétől azonban a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok olyan erős, a területi államigazgatás tevékenységének összehangolását elősegítő jogosítványokat kaptak, amelyekkel a területi államigazgatás működési integrációja már megvalósult.

(15.30)

Mindezek fényében a kormány alapvető szándéka a jó állam megteremtése, amelynek eszközei a közigazgatás gyökeres átalakítása, korszerűsítése és a valódi szolgáltató állam létrehozása. A cél tehát egy olyan közigazgatás megteremtése, amelynek középpontjában az okmányok és okiratok helyett az állampolgárok és a vállalkozások, a bonyolult hatósági eljárások helyett a közigazgatási szolgáltatás, röviden: a jó állam áll. Ezért indítottuk el a közigazgatás szerkezetének ésszerűbbé tételét, megváltoztatását. A parlamentáris demokrácia hazai története folyamán nem volt még példa ilyen léptékű átalakításra.

A kormány fontos célnak tekinti a közigazgatás átszervezését, ésszerűsítését, amire azért van szükség, mert a jól működő, egyszerű és törvényes közigazgatás az állampolgárok számára nagyon fontos, és a gazdaság talpra állításának is az egyik feltétele.

A jelen törvényjavaslat alapján a kormány kiemelt célkitűzése az államreformprogram keretében a közigazgatás hatékonyságának növelése az eddigieknél összefogottabban és ellenőrzöttebben. Célja továbbá a költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése, ezáltal a kormány területi feladatellátásának, hatékonyságának és eredményességének megvalósítása. Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a bürokrácia csökkentése, az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, a társadalom cselekvési szabadságának biztosítása a közérdekek érvényesítése mellett.

2011. január 1-jével létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Mindez jelentősen csökkentette a korábbi időszakra jellemző területi széttagoltságot, a bürokráciát. Egy egységes és átlátható költségvetés került kialakításra, biztosítva a takarékos kormányhivatali gazdálkodás megvalósítását. Az állampolgárok számára a kormányhivatalok kialakításával számos hatósági eljárás intézése vált sokkal gyorsabbá és ésszerűbbé, különös tekintettel a kormányablakok először megyei, majd fokozatosan történő járási szintű kiépítésével. A kormányablakok kialakításával biztosítható, hogy az állampolgároknak valóban csak egy helyen kelljen találkozniuk az állammal, onnan minden eljárási cselekményt az állam szervei bonyolítanak majd le egymás között.

Ugyanakkor továbbra is számos területi államigazgatási szerv működik önállóan a fővárosi és a megyei kormányhivatalok szervezeti keretein kívül. Ezért a kormány az egyes területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő átviteléről döntött. Erre példa, hogy a megyeszékhelyekről a járási hivatalok feladatkörébe kerülnek a családtámogatási eljárások, biztosítva az állampolgárok számára a szolgáltatások könnyebb elérhetőségét.

Ezzel együtt a területi feladatok ellátásának, hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében szükséges a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációja is. Mindezzel biztosítható a kormányhivatalok részéről az egységes feladatellátás, a vezetői szintek csökkentése, a gyorsabb döntéshozatal és az olcsóbb működés. Mindezek fontosságával, úgy gondolom, mindannyian egyetértünk, hiszen ez az ország közös érdeke is.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek, és engedjék meg, hogy mindnyájuknak áldott karácsonyi ünnepeket és nagyon boldog új esztendőt kívánjak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 88 2015.02.18. 6:10  85-116

VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájában csupán néhány szóban kívánok hozzászólni az előttem szólóhoz, amely során a javaslat fontosságára hívnám fel a figyelmet, valamint kiemelném a képmásból és a hangfelvételből eredő jogsértések jellegéből adódó gyors reagálás szükségességét.

Mindenekelőtt azonban engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány mondatban a szóban forgó személyiségi jog védelmének anyagi jogi hátteréről ejtsek néhány szót. Jól tudjuk, hogy a személyiségi jogok védelme az ember személyiségének integritását biztosítja. Az integritás pedig a jogképességből ered, amely minden embert születésétől fogva megillet. Az ember képmása és hangja ‑ mint a személyiség megjelenése a külső világban ‑ az egyén megkülönböztetésének és azonosításának nélkülözhetetlen eszköze és feltétele. E jogok keretében mindenkinek jogában áll hozzájárulni ahhoz vagy megakadályozni azt, hogy róla felvétel készüljön, illetve a már elkészített felvétel nyilvánosságra kerüljön.

Az 1959. évi IV. törvény, azaz a korábbi Ptk. rendelkezései szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelentette a képmással vagy hangfelvétellel kapcsolatos bármilyen visszaélés. A közszereplés bizonyos eseteit és a tömegfelvételt leszámítva az adott személyről készített felvétel elkészítéséhez és nyilvánosságra hozatalához a törvénykönyv az érintett személy hozzájárulását kérte. Ez a hozzájárulás pedig kizárta a jogsértést.

A tavaly március 15-én hatályba lépett új polgári törvénykönyv a korábban hatályos Ptk. rendelkezéseit már egyértelművé teszi. Tulajdonképpen szűkíti a felvételkészítés törvényes lehetőségét azáltal, hogy a korábbi bírói gyakorlat régóta kialakult és következetes értelmezését beemelve kifejezetten arról rendelkezik, hogy a képmás, a hangfelvétel hozzájárulás nélküli, illetve egyéb okból jogszerűtlen elkészítése önmagában is jogsértő lehet, nem csupán a felvétel közzététele, visszaélésszerű felhasználása, azaz annak forgalmazása, kiállítása, sokszorosítása vagy sugárzása.

Nem fér ahhoz sem kétség, hogy a magánélethez való jogot napjainkban jellemzően a képmással és a hangfelvétellel való visszaélés sérti, tekintettel a kommunikáció és az információtechnológia rohamos fejlődésére. Úgy gondolom, fontos, hogy ne csak az anyagi jogi szabályozás, vagyis a polgári törvénykönyv, hanem a jogérvényesítés hatékonyságát növelő eljárásjogi szabályozás szintjén is biztosítva legyen a védelem.

(13.10)

A felmerült igényre reagálva tehát sürgető feladattá vált annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon e jogsértések ellen a gyors, hatékony fellépést biztosító eljárási rend. Annak érdekében tehát, hogy az emberek magánéletének, a személyiség egyes elemeinek jogi védelme szilárd maradjon, és valóban biztos alapokon nyugodjon, szükséges a jogvédelem erősítése. A javaslat ezeket a célokat szem előtt tartva szolgálja a hatályos anyagi jogi rendelkezések következetes végrehajtását, és megteremti ezen személyiségi jog érvényesítése iránti külön eljárás jogi alapjait. A jelenleg hatályos polgári perrendtartás szabályai szerint a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése esetén az általános szabályok szerint indítható per. A jogsértésre történő rövid időn belüli reagálás és szankcionálás, valamint a jogok hatékony érvényesítése érdekében az előterjesztés a sajtó-helyreigazítási eljáráshoz hasonlóan egy külön eljárást hoz létre, amely eljárásban a gyorsaság, a perhatékonyság érdekében soron kívül kell eljárniuk a törvényszékeknek.

A javaslat szerint a felperes ebben a speciális pertípusban kérheti majd a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását, amelyek pusztán a jogsértés mielőbbi megszüntetését szolgálják. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ennek a külön eljárásnak a lefolytatása nem akadálya annak, hogy a személyiségi jogok megsértése miatt alkalmazható legyen egyéb szankció is, valamint a sérelmet szenvedett fél az általános szabályok szerint más pert is indítson.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a javaslat elfogadásával egy új korszak nyílhat a jogorvoslati lehetőségek tekintetében, amely alkalmazkodik a kor elvárásaihoz. Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy támogassák az előterjesztést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 72 2015.04.27. 3:19  71-76

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A vidék fejlődésének kulcsa a vidéki városok fejlődése. Ennek szellemében a kormány megindította a „Modern városok” programot. A program a 23 megyei jogú városunkat célozza, amelyek fejlődése nélkül nem lehetséges a vidéki Magyarország életminőségét javítani. Kellenek ilyen fejlődési centrumok, amelyek magukkal húzzák a falusias térségeket. A falut és a várost pedig nem szembeállítani kell egymással, hanem megoldani, hogy összedolgozzanak, és közösen tudjanak felemelkedni. A program célja, hogy a következő években a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat elsősorban a helyiek döntése alapján osszák szét.

Március 25-én a miniszterelnök úr Sopronba látogatott, ahol stratégiai együttműködési megállapodás született az M85-ös kétszer kétsávos autóút Sopron és Csorna, valamint Sopron és az országhatár közötti megépítéséről, a barokk belváros megújításáról és a Fertő tavi világörökségi terület fejlesztéséről. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Mindez segíti fellendíteni a városban és környezetében a beruházásokat, a turizmust és a vízisportrendezvényeket.

A miniszterelnök úr Sopron után Egerben kötött stratégiai megállapodást. A kormány támogatja a helyi fejlesztési tervet. Eszerint megépül az Egert az M3-assal összekötő négysávos gyorsforgalmi út, Eger ipari övezetét bővítik állami tulajdonú földterület átadásával, és ipari parkká minősítik, folytatják az egri vár fejlesztését, továbbá a sikeres helyi vízilabdacsapathoz és úszószakosztályhoz méltóan támogatják a nemzetközi úszó- és vízilabdaközpont létrehozását.

Április 14-én Zalaegerszeggel született stratégiai együttműködés. A város megfelelő iskolázottságú és jól képzett munkaerővel, jelentős ipari, vállalkozói múlttal és erős munkakultúrával rendelkezik, ugyanakkor hiányzik a város és környezetének jó megközelíthetősége. A gazdasági vérkeringésbe nem tud sikeresen bekapcsolódni. A „Modern városok” program segítségével kívánják 2018-ig autóúttal összekötni a várost az M7-es autópályával, de elkezdődik addig Vasvár felé az M9-es tervezett szakaszán egy új gyorsforgalmi út építése.

Tisztelt Miniszter Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem öntől: milyen további fejlesztések várhatóak Zalaegerszegen és Zala megyében a „Modern városok” program keretében? Hogyan biztosítja a program, hogy az egyes megyei jogú városok fejlesztésével együtt a kisebb települések is fejlődni tudjanak, részesei legyenek a felemelkedésnek? Szándékozik-e a kormány kihasználni a „Modern városok” program adta alkalmakat arra, hogy a kárpátaljai magyarság megsegítésének fontosságára felhívja a figyelmet? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 76 2015.04.27. 0:43  71-76

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a választ, miniszter úr. A zalaegerszegieknek és a Zala megyeieknek, amikor találkozom velük, az az első kérésük, hogy a közlekedésben kössük be az országos úthálózatba Zalaegerszeget, illetve az a másik kérésük, hogy munkahelyeket teremtsünk.

Köszönjük szépen a miniszterelnök úrnak és önnek azon támogatását, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyek megkeresik önöket, próbálják Zalaegerszeg felé terelni, és a közlekedési infrastruktúrában, én azt gondolom, egy sikeres városfejlesztés indulhat el Zala megyében, Zalaegerszegen.

Köszönöm megtisztelő válaszát. Tisztelettel, elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 62 2015.05.12. 8:37  59-74

VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány május elején nyújtotta be a most tárgyalt javaslatot, amely az egyes büntetőjogú tárgyú törvények módosításáról szól. Az Országgyűlés 2012. június 25-ei ülésnapján elfogadta a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt, azaz az új Btk.-t, amely 2013. július elején az 1978. évi IV. törvény helyébe lépett.

A Btk., bár nem sarkalatos törvény, súlyát, jelentőségét tekintve az egyik legnagyobb horderejű norma, amelynek újraszabályozása szervesen illeszkedik abba a jogalkotási folyamatba, amely az Alaptörvény elfogadását követően a sarkalatos és a kódexjellegű törvényeken át a jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatát jelentette. Az új Btk. megalkotásával azonban ezen a jogterületen nem fejeződhetett be a kodifikációs munka, mivel az annak hatálybalépése óta eltelt időszak számos törvény módosítását teszi szükségessé.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat azokat a törvénymódosításokat tartalmazza, amelyeket az új büntetőkódex hatálybalépése óta a joggyakorlatban felmerült problémák tesznek szükségessé. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak büntető anyagi jogi rendelkezésre való utalást.

Most rátérnék a részletekre, először is a Btk.-n belüli módosító javaslatokra. A joggyakorlatban problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, valamint a bűnszövetkezetben történő elkövetésre vonatkozó rendel­kezéseknek ‑ Btk. 89-90. §-a ‑ a halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő egyidejű alkalmazása. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a büntetés kiszabása során először azt kell értékelni, hogy a halmazatban lévő bűncselekményt különös, többszörös, erőszakos többszörös visszaesőként vagy bűnszövetkezetben követték el, és a halmazati büntetés csak ezen értékelés elvégzése után, az így már felmerült büntetési tételeket alapul véve kell kiszabni.

A következő problémakör a felfüggesztett szabadságvesztéssel kapcsolatban merült fel. A felfüggesztett szabadságvesztés esetében a bírósági mentesítés szabályozása a Be. és a Btk. szövegezését összevetve nem teljesen koherens. E probléma megoldása érdekében a javaslat megteremti annak jogszabályi hátterét, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés esetén is lehetőség legyen az előzetes bírósági mentesítés mellett az utólagos bírósági mentesítésre is.

(13.10)

A javaslat következő módosítási szándéka a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti érték-egybefoglalás témakörre terjed ki. Erre tekintettel érték-egybefoglalásnak van helye, ha az elkövető egyenként 50 ezer forintot el nem érő értékre, illetve ekkora összegű kárt, vagyoni hátrányt okozva követ el lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést.

Ilyen esetekben szükséges megteremteni annak törvényi alapját, hogy e cselekmények már a büntetőeljárás keretében legyenek elbírálhatóak, mivel az érték-egybefoglalás eredményeként az összesített értékkövetési érték meghaladja a bűncselekmény-értékhatárt. Az új Btk. hatálybalépése előtt felmerült, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján számos bűncselekmény elkövethető, így például terrorcselekmény, csalás, szerzői jogok megsértése.

Korábban nem volt arra jogszabályi előírás, hogy ilyen jogellenes tartalmat az eljáró hatóság elérhetetlenné tegyen. A nemzeti drogellenes stratégiáról szóló országgyűlési határozat a kínálatcsökkentés területére tartozó feladatok között meghatározza, hogy elő kell írni az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a büntetőeljárás nyomozati szakaszában a kábítószer-kereskedelem, a kóros szenvedélykeltés, a kábítószer készítésének elősegítése, továbbá az új pszichoaktív anyaggal való visszaélés bűncselekményének megalapozott gyanúja alapján indított nyomozati eljárások esetén is. A javaslat erre figyelemmel említi meg annak szükségességét, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés fent említett bűncselekményekkel való kiegészítése mennyire indokolt.

A következő említésre méltó módosítás az előzetes letartóztatásra vonatkozik. Az uniós követelményekkel összhangban jelen javaslat előírja, hogy az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványt megalapozó iratokat a vádemelést megelőzően nemcsak a kényszerintézkedés elrendelésekor, hanem annak meghosszabbításakor is a terhelt és a védő rendelkezésére kell bocsátani abban az esetben, ha az előzetes letartóztatás meghosszabbítására irányuló indítvány a meghosszabbítás okaként új körülményre hivatkozik.

Végül áttérnék a következő módosítani szándékolt nagy területre, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényre. E tekintetben a javaslat több módosítási szándékot is megfogalmaz. Többek között egyértelművé teszi, hogy a többszörös visszaesők, valamint az 5 évi vagy azt meghaladó tartalmú szabadságvesztések esetében nemcsak a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére szóló felhívásnak, hanem a büntetés letöltésének, megkezdésének is minél előbb meg kell történnie.

Az eljárások gyorsítását szolgálja továbbá, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a bírósági felülvizsgálati eljárás során a bírósági felülvizsgálati kérelemről elkésettség, törvény általi kizártság vagy nem jogosulttól származás miatti elutasítás miatt meghallgatás nélkül, az iratok alapján is dönthet. Ugyancsak az eljárás eredményesebb lefolytatását hivatott biztosítani a javaslat által bevezetendő azon új szabály, amely az előzetes letartóztatás végrehajtása vonatkozásában lehetővé teszi, hogy bizonyos körben az ügyész a nyomozó hatóságra ruházza át a rendelkezési jogot, valamint az a rendelkezés, amely az elzárásra ítélt bv-intézeti befogadását egyes esetekben hivatali időn túl is lehetővé teszi.

Az új szankciók végrehajtási szabályainak meghatározása mellett a javaslat az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében is tartalmaz egyéb pontosító, a jogalkalmazást könnyítő módosításokat.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 50 2015.06.11. 5:22  47-58

VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása van előttünk, mely módosítás a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítése érdekében vált szükségessé. A Budapesti Vegyiművek Zrt. ügyében folyamatban lévő felszámolási eljárás során az Illatos úti telepen kialakult állapotok olyan problémára irányították rá a figyelmet, amelyek mind a konkrét esetben, mind a jövőre nézve történő megoldása érdekében a kormány gyors, hatékony és a közpénzek gazdaságos felhasználását szem előtt tartó megoldást kíván biztosítani.

A Budapesti Vegyiművek Zrt. esetében 2007 óta elhúzódó felszámolási eljárás során az állam eddig is eleget tett a környezetvédelmi jogszabályokban előírt feladatainak, a környezetvédelmi hatóság által kiadott kötelezések, illetve kiszabott bírságok ellenére azonban az anyagi fedezet hiányára hivatkozással nem történt meg a kárelhárítás. A Pest Megyei Kormányhivatal 2015. április 30-án helyszíni ellenőrzést végzett, melynek során ideiglenes intézkedésként elrendelte a közvetlen veszélyt jelentő hulladékok azonnali elszállítását. Az 1005 hordó, mintegy 110 tonna elszállítása egy hónap alatt megtörtént, a további hordók elszállítására gyorsított közbeszerzési eljárás eredményeként legkésőbb ez év végéig kerül sor.

Azok a szabályok, amelyeket lefektet ez a törvényjavaslat a kormány indítványaként, úgy gondolom, hogy a közérdeket szolgálják, amely bizonyos szempontból felülírja a piacgazdaság logikáját. Állami beavatkozást tesz szükségessé, hiszen alapvető állami, közösségi érdek az, hogy azokat a felszámolási eljárásokat, amelyek nagyon sok embert érintenek, akár foglalkoztatási, akár környezetvédelmi, akár egyéb nemzetgazdasági szempontból, rendezetten, a közösség érdekeit maximálisan figyelembe véve kelljen végrehajtani és levezényelni.

A környezetkárosítást megelőző intézkedések finanszírozása az államnak jogszabályi kötelezettsége akkor, ha másra nem áthárítható. Az állam alappal várja el azonban, hogy a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyonában elvégzett környezeti kárelhárítási intézkedések állam által megelőlegezett költségei megtérüljenek, és ezen költségek a felszámolási eljárás során felszámolási költségként legyenek érvényesíthetők. A környezeti kárelhárítás a vagyontárgy forgalmi értékét közvetlenül növeli, így azt magasabb áron lehet értékesíteni. Az így befolyt értékesítési bevételből lehetővé kell tenni az állami kárelhárítási intézkedések költségeinek érvényesítését.

Amiről még beszélni szeretnék, az a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása. A környezetvédelmi célú kisajátítást a környezetvédelmi kisajátításról szóló törvény jelenleg is biztosítja. A kisajátítást kérő a kisajátítási törvényben meghatározott kivételeket leszámítva kártalanítást köteles fizetni, amelynek meghatározásakor fő szabályként a forgalmi értékeket kell figyelembe venni. A kisajátítást kérő által az ingatlanon elvégzett környezeti kárelhárítási intézkedések növelik az ingatlan forgalmi értékét, így ezen intézkedések költségét a kártalanítási összeg meghatározásakor korrekciós tényezőként figyelembe kell venni, ellenkező esetben a kisajátítást kérő kétszeresen viseli a költségeket, amely a közpénzek felelős és ésszerű felhasználásával teljes mértékben ellentétes. A szabályozás nem példa nélküli, hiszen a kisajátítási törvény a műemlékek kisajátítása esetén már jelenleg is előírja a kártalanítási összeg csökkentését.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 96 2015.06.17. 7:13  95-124

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely, azt gondolom, az önkormányzati választások óta folyamatosan napirenden van. Hiszen a tavaly őszi polgármester-választás után nagyon sokan megkerestek bennünket, hogy a polgármesterek fizetésén, amely változott, különösen a kistelepüléseken, próbáljunk meg javítani, hiszen több polgármester fizetése lefelé csökkent. És, ahogy szokták mondani, a munkás méltó a bérére, fontos, hogy a megfelelő feladathoz megfelelő pénz járjon. Nincs egyszerű dolgunk, hiszen a települések nagyon különbözőek. Hozzám tartozik az ország legkisebb települése, úgy hívják, hogy Iborfia, 13 fős. Ha most Budapesten vagyunk, ennek a nagyvárosnak a lakossága 1,7-1,8 millió fő. Tehát nagyon különbözőek a településeink, és amikor elkezdik azt a vitát, hogy milyen bérezés illeti meg a polgármestert, akkor, azt gondolom, ez egy örök vita.

Ezt a vitát sosem fogjuk lezárni, ez a vita mindig is fenn fog állni. De mi most arra vállalkoztunk, ebben a törvénymódosításban, hogy próbáljuk kezelni, finomhangolni azokat a változásokat, amelyek az elmúlt időszakban bekövetkeztek. Az egyik ilyen változtatás ebben a törvényjavaslatban, hogy a 3 ezer fő alatti településeken az összeférhetetlenségi szabályokat módosítjuk, eltöröljük. Hiszen most gátoltuk a polgármestereket abban, hogy más foglalatosságuk is legyen. A másik nagyon fontos javaslat, hogy azok helyzetét rendezzük az 1500 lélekszám alatti településeken, akik közfoglalkoztatással foglalkoznak. Hiszen szeretnénk, ha az ezeken a településeken dolgozó polgármesterek is pluszforráshoz jutnának.

Itt arról van szó, hogy olyan kistelepüléseken, ahol nincs közös hivatalközpont, nagyon sok feladat hárul rájuk. Hiszen felvállalták azt, hogy nagyon sok közmunkással foglalkoznak, ami, azt gondolom, nagyon fontos területe a falu életének. Azt szoktam mondani, ha bemegyek egy faluba a választókerületemben, látom, milyen minőségben foglalkoztatják a közmunkásokat az ott élő polgármesterek, látom a falu kinézetén, hogy nagyon jól fogtak meg bizonyos dolgokat. A polgármesternek egyébként nemcsak ez a feladata, hiszen a-tól z-ig minden hozzá tartozik; ha kidől egy fa a településen, ha valaki megbetegszik, és helyben nincs orvos, és sorolhatnám azt a sok-sok tennivalót, ami egy kistelepülési polgármesterre vár.

Emellett most behoztunk egy dolgot, hogy azt mondja az állam, hogy segély helyett adjunk munkát, és ez azt jelenti, hogy bárki, aki munkát, közmunkát akar vállalni egy kistelepülésen, bárki, aki nem tud elmenni a városba dolgozni, valamiért kiszorult a munka világából, akkor azt mondjuk, hogy fel lehet venni közmunkásnak, netalántán a Start-munkaprogramba vagy bármi másba. Azt gondolom, ez egy kiváló dolog. Polgármesterekkel találkozva, beszélgetve azt az információt kaptam, hogy tulajdonképpen nagyon sok kistelepülésen elérték a teljes foglalkoztatást, hiszen aki valamiért nem tudott elmenni valahová dolgozni, azt fel tudja venni a polgármester közmunkára, és a faluban mindenki dolgozik. Azt gondolom, ez egy kiváló cél.

Átestünk már azon a vitán is, hogy van-e értelme a közmunkának. Azt látom nagyon sok településen, hogy elismeréssel szólnak a közmunkáról. Több olyan tevékenységet végeznek, egy-kettőt kiemelek, amelyek fontosak az ott élők számára. Az egyik kistelepülésen például kis varrodát létesítettek, és a szomszédokból jöttek, hogy varrjanak nekik zászlókat. Most már ott tartanak, hogy a helyi közmunkásoknak ők varrják meg a saját varrodájukban a munkaruhákat. Aztán nagyon sok helyen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak. Megtermelik mindazt a zöldséget, gyümölcsöt, növényt, ami a helyi konyha ellátásához szükségeltetik. Ez is egy kiváló cél. Hallok olyan megoldásokat, hogy a helyi önkormányzati erdőben, netalántán utak mellett megszedik azt a famennyiséget, ami a közintézmények faellátására egész télen szükségeltetik.

Tehát nagyon sok olyan munkát végeznek a közmunkások, amihez viszont szükségeltetik a polgármester irányítása. Hiszen ezeket a munkásokat minden reggel el kell látni munkaeszközökkel, ezeket a munkaeszközöket ki kell szállítani valahogy a munkaterületre, ezeket délután be kell szedni, ezeket a munkaeszközöket el kell látni olajjal, benzinnel, ami szintén a polgármester feladata. És ha meghibásodik egy-egy ilyen munkaeszköz, akkor, mivel nincs helyi javítóbázis, vagy nincs helyben egy kisgépszerelő, a polgármester kénytelen betenni az autójába ezeket a munkaeszközöket, elvinni, megjavíttatni és visszahozni.

Ezeket mind azért meséltem el, a kistelepülési polgármesternek a közmunkával kapcsolatban megsokszorozódtak a feladatai, tulajdonképpen aki felvállalja, hogy 5-10-15-20-30 főt foglalkoztat, az reggel 8-tól délután 4-ig, 5-ig a közmunkásokkal van. Tudok sok olyan példát is, hogy a polgármester beáll a közmunkások közé és segíti a munkát, irányt mutat nekik. Tehát felvállaltak a polgármesterek egy igazi falualakítást, amelyben felvállalták a teljes foglalkoztatást is. Azt gondolom, hogy ezeket az embereket, ezeket a polgármestereket megillet egy tisztességes bér.

Ez a javaslat most arról szólna, hogy a polgármestereknek tudnánk egy kis pluszfinanszírozást adni a közmunkások számának arányában, és akkor a polgármesterek azt érezhetik, hogy azt a munkát, amit letesznek az asztalra, azt a tevékenységet, amit a helyi közösségben végeznek, az állam is elismeri. Ehhez a javaslathoz kérem majd az ellenzéki pártok támogatását is. Hiszen azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó cél, és ezt a szándékot, a kormány szándékát mindenki támogatja. Kérem, hogy ezek a támogatások szavazatokban is jelenjenek meg. Ennyit szerettem volna elmondani.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket és kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 124 2015.06.17. 8:27  95-124

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném megköszönni a képviselőtársaimnak a támogatást, mert úgy látom, hogy minden párt képviselője támogatja azt, hogy a kistelepülések polgármestereinek a fizetése emelkedjék. Én azt látom, a vita inkább abban van közöttünk, hogy miként. Nagyon sok javaslat jött erről. Azt gondolom, hogy több megfontolandó javaslat volt.

Amit viszont képviselőtársaim jeleztek, arra szeretnék reagálni. A legvégén Gőgös Zoltán, MSZP-s képviselőtársamnak, hogy a polgármester csak azzal foglalkozik, vagy azzal foglalkoztatja a közmunkásokat, amihez ő ért. (Gőgös Zoltán: Ezt csak példának mondtam!) Szeretném itt megvédeni a polgármestereket. A polgármesterek, én úgy látom, a kistelepüléseken ezermesterek, majdnem hogy mindenhez értenek, hiszen ha épületet építenek, ő beavatkozik az építészetbe, ha közművet fektetnek, akkor ő ott van. Tehát tulajdonképpen én nem degradálnám le őket arra, hogy csak azt a szegmenst foglalkoztatják, amihez ők értenek. (Gőgös Zoltán: Félreérted, Laci! Nem ezt mondtam!) Egyértelmű, hogy szimpatikusabb nekik, ha szakmájukba vágó dolgot csinálnak, de azt gondolom, a polgármesterek sok mindennel foglalkoznak, és nagyon sok mindenhez értenek.

Azzal kezdte Gőgös képviselőtársam, hogy a belügyminiszter lesz a főnöke a polgármestereknek. (Gőgös Zoltán: Aki fizet, az muzsikál. ‑ Sic!) Biztos ismeri az önkormányzati törvényt a képviselő úr, a képviselő-testület a polgármester főnöke, és higgye el nekem, a képviselők józan belátással szoktak dönteni, a település érdekeit figyelembe véve. Úgyhogy én nem féltem a polgármestereket és az ottani kis képviselőket, hogy úgy döntenek, ahogy a településüknek megfelel.

(A jegyzői székben Gúr Nándort
Schmuck Erzsébet váltja fel.)

Amit mondott, nagyon érdekes a szembeállítás, hogy 80 ember söpör, 10 pedig kertészkedik. Azt gondolom, két extrém példa. Egyébként teljesen igaza van, mert egy kertészetben ‑ éppen tegnap beszéltem egy polgármesterrel, egy 250 fős település polgármesterével, és azt mondta, hogy leszedték a cukorborsót, és 30 ládájuk van, és ma értékesíteni kell nekik. Tehát egyértelmű, hogy a foglalkoztatásból fakadóan tízszer vagy hússzor annyi munkája van egy kertészettel, mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozó polgármesternek, közhasznúnak, egyértelmű, tehát ebben is egyetértünk. De higgye el nekem, erre a szintre lemenni, hogy nézzük, melyik településen mivel foglalkoznak, és úgy adni a bérezést, ez egy nagyon érdekes kérdés.

Feljött az a téma, hogy nem indulnak a polgármesterek településeken, több párttól is jött ez a vélemény. Én meg azt gondolom, hogy ez nem így van. Egy-egy extrém esetet ki lehet emelni. Mindenki mondja, hogy 3200, elmondom, mennyi önkormányzat van: 3175. Azt gondolom, az önkormányzati választáson, lehet, hogy nem jól emlékszem, két vagy három település volt, ahol nem volt polgármesterjelölt. A többin, nagyon sok településen ketten, hárman, négyen, öten, hatan indultak a polgármesteri pozícióért.

A legvégén jött Gőgös képviselő úrnak, hogy a kormány elveszi a közfoglalkoztatást. Pont az ellenkezője van. (Gőgös Zoltán: Én ilyet nem mondtam!) Tehát ha elvennék, akkor nem kapnak bért, volt egy ilyen mondata. (Gőgös Zoltán bólint.) De pont az ellenkezője! Ha látta a ’16-os költségvetést, pluszforrás van még a közfoglalkoztatáshoz hozzátéve, tehát nemhogy nem elvesszük, hanem még erősítjük.

Hegedűs Lorántné jobbikos képviselőtársam azt mondja, hogy van olyan extrém eset, hogy elmennek külföldre dolgozni polgármesterek. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Ki lehet ilyet emelni. Ez hasonló kiemelés, mint amikor azt mondja a televízió, hogy meghalt ma egy ember, aki ment haza a munkából, nem tesszük hozzá, 10 millió meg hazaért. Egy extrémet lehet mondani, de azt gondolom, hogy ez nem általános.

Azt kérdezte a képviselő asszony, hogy miért pont ezért adunk pénzt, lejegyeztem ezt a mondatát. Szeretnék csatlakozni Boldog képviselőtársamhoz. Tán annyi különbség van közöttünk itt a vitában, és mondhatom a patkó minden résztvevőjét, hogy én húsz évig voltam polgármester, és egy picit mi másképp látjuk a dolgokat, nem bántva a hozzászóló képviselőket; tehát aki bent van a rendszerben, bent dolgozott. Meglátszanak azoknak a szavai, akik bent dolgoztak, és meglátszanak annak a szavai, aki nem falun él, nem vidéken él, nem volt polgármester, tehát másképp közelíti meg ezt a dolgot, és tiszteletben tartom, mert önök más helyről látják ugyanazokat a dolgokat, mint mi, akik ott bent élünk.

Szél Bernadett LMP-s képviselőtársam felvetésére, hogy nem védjük meg a kistelepüléseket. Az elmúlt időszakban nem erről szólt a fáma. Bizonyára emlékeznek rá, hogy mondták, hogy a településeknek vége van, mert akkora adósságállománnyal küzdenek. 1200 milliárdot adtunk vissza. Tehát az önkormányzati rendszer eladósodott. És miért adósodott el? Mert volt egy településen egy iskola, ahol ‑ mondok egy számot ‑ 100 millióba került az iskola működése, és kaptunk hozzá 40 milliót, és 60 százalékot hozzá kellett tenni, 60 milliót. Az állam most átvette az iskolákat a településektől, mentesítette attól őket, hogy amiatt eladósodjanak. Elrendezte az adósságállományukat, az iskolát állami fenntartásba vette, közös önkormányzati hivatalokat alakítottunk ki. Emlékeznek rá, hogy mit mondtak a közös önkormányzati hivatalok kialakításánál? Elmondom az együttes ellenzéki álláspontot: ezzel a falvaknak vége van.

(14.00)

Egyetlenegy faluról nem vették le a falutáblát, hogy bezártuk, hogy vége van. Tehát riogattak bennünket és mindenkit, hogy a közös önkormányzati hivatal kialakításával és a 2 ezres számmal a településeknek végük van, de nem lett végük. Ugyanúgy minden település a saját költségvetésével rendelkezik, semmilyen vita nem volt ebből.

Még annyit írtam ide a legvégére, hogy meglátszik, hogy sokan Budapestről nézik a falusi polgármesterek tevékenységét, működését. Azt látom, hogy egy picit nagy a távolság. Boldog István képviselőtársam jelezte az 1500 fő eltörlését. Gúr Nándor képviselő úr azt mondta, hogy függővé tesszük a polgármestereket, a belügyminiszter foglyai lesznek. Én nem látom ezt. Egyébként eléggé érdekes álláspontot mondott el a képviselő úr. Azt mondta, hogy teljes szabadságot kell nekik adni. Hát, azért van egy bizonyos korlát a településeken. Értem, hogy egy kistelepülésnek ne csak politikai, hanem gazdasági szabadsága is legyen, de azért a gazdasági szabadságot picit korlátok közé kell tenni, hogy egy település méretéhez, a foglalkoztatáshoz kössünk bizonyos kifizetéseket.

Ettől függetlenül szeretném megköszönni összes képviselőtársam hozzászólását. Azt gondolom, elindultunk egy úton, abban konszenzus van mindannyiunk között, hogy a kistelepülések polgármestereinek fizetését rendezni kell. Azt gondolom, a vita a mikéntjéből fakad. Bízom benne, hogy ez egy első lépcső, és jön utána a módosítókon keresztül a többi jó döntés, és a kistelepülések polgármesterei úgy érezhetik egy idő után, hogy amiért megdolgoztak, azért megkapják a fizetésüket.

Tisztelettel kérem, mivel ebben a törvényjavaslatban van egy kétharmados dolog is, hogy ezt az első lépést, ha egy ellenzéki párt támogatná, akkor a polgármesterek pénzhez juthatnának. (Hegedűs Lorántné: Melyik az a része?) Ne legyen az a bélyeg, hogy amiatt nem tudunk nekik pluszjuttatást adni, mert valamelyik ellenzéki párt nem támogatta. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 127 2015.11.17. 6:11  126-161

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában, azt gondolom, egy nagyon fontos dolgot teszünk helyre. 2014 őszén volt egy módosításunk, amellyel módosítottuk a polgármesterek illetményét, tiszteletdíját. Azt gondoljuk, hogy az elmúlt időszak történései, jelzései, a beszélgetések polgármesterekkel arra indítottak bennünket, hogy tisztességesen rendezzük az ő bérüket. Azt gondolom, hogy most egy olyan javaslat van előttünk, amely a patkó minden oldalán lévő pártot arra invitál, hogy támogassa ezt a javaslatot.

El is mondom, hogy miért. Több javaslat is jött már korábban az ellenzék részéről, de azok a javaslatok, azt gondolom, nem biztos, hogy úgy tükrözték azt a munkát, amit a polgármesterek letettek az asztalra. Ha az önkormányzatiságról beszélünk, azt gondolom, az egy sikerágazat. Hihetetlen, hogy településeken élő polgármesterek, képviselők, ottani civil szervezetek mi mindent meg nem tesznek az ott lévő emberek boldogulásáért. És ez nagyon helyes. A 3155 önkormányzatból mintegy 2809 falu van, és akiket most érint ez a törvényjavaslat, az 1500 lélekszám alatti település, abból 2139 van.

A polgármesterek feladata a településüzemeltetés és településfejlesztés. Ebben azt látom, hogy több polgármester nagyon kiváló eredményeket ért el, ha csak szűkebb hazámat, Zala megyét vesszük alapul. Nagyot változott az önkormányzati rendszer, hiszen az elmúlt időszakban óriási hiányt halmoztak fel, és az állam úgy döntött, hogy mintegy 1200 milliárdot elvisz az önkormányzatoktól, ami a polgármesterek munkáját, be kell ismernünk, nagyon nehezítette. Illetve azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, kaptak egy kis jutalompénzt az elmúlt időszakban.

Függetlenül attól, hogy a polgármesterekhez nem tartozik az iskola, mert a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz soroltuk, úgy látom, a polgármesterek most is odafigyelnek a településükön üzemelő iskolákra.

(17.10)

Nagyon fontosnak tekintik az óvodák üzemelését. Nagyon nagy vita volt, amikor a körjegyzőségből átalakítottuk közös hivatalokká az intézményeket, nagyon nagy vita volt, és azt gondolom, hogy helyesen jártunk el, amikor átalakítottuk ‑ ezek a viták lezajlottak.

Óriási különbségek vannak települések között, még azonos lélekszámban is. Amikor jött az ellenzék részéről egy javaslat, hogy száz fő alatt ennyi pénzt adjunk, száz és ötszáz fő között ennyit, mi azt mondtuk, hogy nem biztos, hogy helyes, mert egy 800 fős településen lehet, hogy nincs iskola, óvoda, háziorvos, védőnői szolgálat, de van olyan ilyen kistelepülésen, hogy üzemeltetnek ezekből az intézményekből mindegyikből legalább egyet, és ez azt jelenti, hogy a munkája a polgármestereknek így sokkal nagyobb.

Arra teszünk javaslatot ebben a törvényben, hogy mintegy 30 százalékkal emelkedjék a polgármesterek fizetése, díjazása, illetve a javaslatban eltörölnénk az összeférhetetlenséget. Ez azt jelentené, hogy ha a polgármester pluszmunkát csinál, pluszfeladatot, gondolok itt a közfoglalkoztatásra és sorolhatnám, nagyon sok polgármester sportegyesületet vezet, civil szervezetet szervez, LEADER-ben közreműködik és sok minden másban, ehhez lehetne pluszjuttatást adni. Tehát ha a törvényjavaslatot nézzük, akkor nemcsak a 30 százalékos bérnövekmény lenne, hanem tulajdonképpen amellett még egy plusz megbízásból is kaphatna illetményt.

Azért jó ez a javaslat énszerintem, mert itt a testület differenciálhat. Tehát a testület látja, a képviselő-testület, hogy a polgármestere mindent megtesz-e az adott településért, jól dolgozik-e, és tulajdonképpen pozitívumként hathat az, ha azt mondják neki, hogy most adunk 10 százalékos fizetéskiegészítést, és hogyha jól dolgozol, akkor hozzáteszünk még tízet. Vagy netalán azt mondják egy most dolgozó polgármesternek, hogy te már letettél annyit az asztalra, hogy kapásból azt mondjuk, hogy 30 százalékkal több illetmény illet meg.

Én úgy gondolom, hogy ez a javaslat azért született meg, mert nagyon sok jelzés érkezett irányunkba, nagyon sok polgármester megkeresett engem is és a képviselőtársaimat is. Úgy éreztük, hogy eljött az ideje, hogy tisztességgel, méltóképpen megemeljük ezeket a béreket, amelyek most egy picit az 1500 lélekszám alatti településeknél alacsonyak.

Ismételten mondom, hogy ha a 30 százalékos bérnövekmény mellé hozzájön még egy-egy megbízás, akkor azt gondolom, hogy tisztességesen lehet rendezni a kistelepülések polgármestereinek a bérét. Ez azt jelenti, hogy a következő időszaktól már egy méltó fizetést kaphatnak a települések első emberei.

Ennyit szerettem volna elöljáróban elmondani, és várom az ellenzéki, illetve vezérszónoki hozzászólásokat, és természetesen utána kívánok válaszolni a felvetett kérdésekre. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 161 2015.11.17. 7:45  126-161

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Aki nézte, a televízión keresztül követte ezt a vitát, őszinte csodálattal adózom feléje, aki végig tudta hallgatni, és Gúr Nándor képviselő úr felé is nagy tiszteletem, le a kalappal egy olyan ember előtt, aki soha nem volt polgármester, nem ezt csinálta, és erről kétszer 15 percben ilyen elmélkedést tartani, le a kalappal! Igen, ez egy teljesítmény volt.

De beszéljünk arról, amiért idejöttünk, mert nagyon sokszor olyanról beszéltünk, aminek semmi köze nem volt a polgármesterek díjazásához, és már kértem a képviselőtársaimat, hogy semmit ne mutassanak arrafelé, mert bármit mutattak, attól fogva arra a témára ment rá Gúr képviselő úr. Úgyhogy köszönöm szépen, hogy a végén meg tudták tartani magukat a képviselőtársaim, és nem fokozták a hangulatot.

Szeretném megköszönni Pogácsás Tibor államtitkár úrnak a kormány támogatását az előterjesztéssel kapcsolatban; Vitányi képviselő úrnak, képviselőtársamnak a Fidesz részéről, aki módosítóval élt, hogy ne az önkormányzatok, hanem a kormány állja ezen finanszírozást. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó cél, énszerintem a Fidesz-KDNP ezt fogja támogatni.

Szabó Sándor képviselő úr a módosításokkal kapcsolatban tett jelzéseket, hogy miért módosítunk, miért hozunk be újabb és újabb dolgokat. Előre jelzem, hogy a világon nem lesz olyan, hogy elfogadunk egy törvényt, és 140 évig az tökéletes lesz. Azon nem kell… (Szabó Sándor: Csak nem kéthetente kell!) Ha kell, naponta módosítunk rajta, ha az élet úgy kívánja. (Szabó Sándor: Akkor pedig valami nem jó! ‑ Az elnök csenget.) Én végighallgattam tisztességgel, nem szóltam bele, amíg ön beszélt, tehát az a kérésem, hogy hallgasson végig. Tehát olyan nem lesz, olyan törvényt nem fogunk alkotni, amely 140 évre fog szólni, és szerintem az természetes, hogy hozzáhangoljuk az élethez.

Azt mondta, hogy a közfoglalkoztatás pártpolitika. El tudja ön képzelni, hogy ha most a belügyminisztert vesszük alapul, ad önkormányzati polgármesternek támogatást, mert az fideszes, és azét meg nem fogja aláírni, aki nem fideszes? El tudja ön ezt képzelni? (Dr. Vitányi István: Az MSZP idején nem volt pártpolitika.) Csak így érdeklődöm, amikor elvitték az önkormányzatok adósságát, volt olyan, hogy nem vitték el az MSZP-s önkormányzatok adósságát? Csak a fideszesekét vitték el?

Továbbfolytatom. Volt olyan település, aki nem adósodott el. Volt olyan önkormányzat, fideszes, szocialista, aki nem kapott pluszpénzt, akinek nem volt adóssága? Akkor miért mondanak ilyeneket? (Gúr Nándor: Volt, persze!) Tehát az a kérésem, hogy ne menjünk ezen a fronton, mert nincs értelme. Tehát mindig olyanokat mondjanak, ami tényszerű. (Gúr Nándor: De amit mondasz, az nem helytálló!) A Szocialista Párt ebben a vitában teljesen pártpolitikát csinált, én azt gondolom, hogy térjünk vissza a helyes mederbe. (Szabó Sándor: Te most mit csinálsz?)

Azt mondja Szabó Sándor képviselőtársam, hogy a forrásokat elvitték. (Szabó Sándor: El.) Fiatal korára való tekintettel jelzem, Gúr Nándor képviselő úr tudja, „Több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek”, nem tudom, emlékeznek-e erre a szlogenre, amelyet még a szocialista képviselőtársaink hirdettek a választások előtt. (Gúr Nándor: Nem a plakáton lett minimálbér!) És ebből mi lett? Hogy az önkormányzatok teljesen tönkrementek, eladósodtak. A Fidesz-KDNP tette meg azt, hogy az önkormányzatok adósságát elvitte. Tehát ami felhalmozódott, és különösen abban a szép 8 évben, amelyet Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc jelképezett, egy óriási adósságot halmoztak fel, és ezt törlesztette a Fidesz-KDNP. (Gúr Nándor: Most miről beszélsz, önkormányzatokról vagy politikáról?) Tehát amit önök felvettek, azt mi lerendeztük. (Gúr Nándor: Azt igen.) Biztosan emlékeznek rá, amikor IMF-hitelt vettek fel, és azt a Fidesz-KDNP kifizette. Az önkormányzatok eladósodtak, a Fidesz-KDNP rendezte az önkormányzatok adósságát. (Gúr Nándor: Hol van a 3000 milliárd forint?) Tehát ennyit a források elviteléről.

Hegedűs Lorántné azt mondja, hogy a bevételi forrásokat kurtítottuk. Nincs itt Hegedűs Lorántné? (Mirkóczki Ádám a pulpitusra mutat: Ott van!) Bocsánat! Szeretném elmondani, hogy az elmúlt időszakban, amikor a szocialista kormányok adták a finanszírozást az önkormányzatoknak, egy általános iskola finanszírozása úgy volt, hogy ha 100 millióba került egy kistelepülési iskola költségvetése, ahhoz az állam adott 40 százalékot, 40 milliót, és 60-nal kellett kiegészíteni. Ugyanez volt az akkori körjegyzőségekkel kapcsolatban, ugyanez volt az óvodákkal kapcsolatban. Most nem hall ilyet, most azt hallja, hogy az óvodák le vannak finanszírozva, azt hallja, hogy a közös hivatalok le vannak finanszírozva, tehát a feladathoz szabtuk a forrásokat. Én azt gondolom, hogy ilyen helyzetben az önkormányzatok, mint most, soha az életben nem voltak. (Gúr Nándor: Ó!)

Boldog István képviselőtársam az 1500-as számot szeretné eltörölni. Én azt gondolom, hogy helyes, támogatandó az, hogy ne hozzunk egy korlátot. Zala megye aprófalvas településszerkezetű, de ott is van egy-két település, amely falu és 1500 fő fölötti, tehát nem lenne jó különbséget tenni köztük.

Az alpolgármester bérezésével kapcsolatban azért más az ő hozzászólása, mert ő is és Simon képviselőtársam is, én is voltunk polgármesterek, és látjuk, hogy a polgármesteri működésből mi fakad. Én csak 20 évig voltam egy kistelepülés polgármestere, azért érzem ezt az anomáliát, és tudom támogatni Boldog képviselőtársamat ebben.

Mesterházy Attila: a közfoglalkoztatást a belügyminiszter aláírja, és álságos ez a támogatás, pártpolitikát csinálunk belőle. Érdekes, ez többször is előjött a szocialisták részéről, hogy pártpolitikát csinálunk a közfoglalkoztatásból. De előtte megjegyezték, hogy a falvak döntő többségében független polgármester indult. Én azt gondolom, hogy ezt át kellene beszélni, mielőtt felszólalnak, hogy akkor most a döntő többség nem független, mégiscsak pártpolitikus? Én azt gondolom, hogy a közfoglalkoztatás jelenlegi működése most is biztosított minden település számára. Nem annak adunk közfoglalkoztatást, aki fideszes, aki szocialista, aki LMP-s vagy jobbikos, mindenki kap lehetőséget, hogy most részt vegyen. És minden polgármesternek szeretnénk ezt díjazni, függetlenül a pártpolitikától; ha valaki 20-30-50-60 főt foglalkoztat egy-egy hónapban, mi úgy gondoljuk, hogy az egy óriási terhet jelent a polgármesterek számára, ezt tisztességesen díjazni kell.

Gúr Nándor képviselő úrral kezdtem, és most már ki se térek rá, mert nem akarom az időt rabolni. Én azt kérem önöktől, hogy ha legközelebb ilyen vitában leszünk, akkor próbáljunk mindig az adott témáról beszélni. (Gúr Nándor: Csak arról beszéltem.)

Összefoglalva: én azt gondolom, hogy helyes, hogy 30 százalékkal emeljük a polgármesterek díjazását, helyes az, hogy az összeférhetetlenséget megszüntetjük, és ezáltal pluszfinanszírozást tudunk adni a polgármestereknek. Bízom benne, hogy a módosítókkal egy olyan javaslatot fogadunk el, hogy a 3155 polgármesternek jó lesz, és azt fogják mondani utána, hogy egy jó törvényt alkottunk.

Ebben kérem a parlament támogatását, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 186 2016.03.01. 4:26  75-235

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Megpróbálok rövid lenni, tiszteletben tartani képviselőtársaimat, hiszen ők is szeretnének még hozzászólni ebben a szűk 46 percben. Én polgármesterként 20 évig iskolafenntartó is voltam, egy pici rálátásom van, hogy a különböző kormányok mennyit segítették az önkormányzatokat az iskola fenntartásában. ’90 és ’98 között a Horn-kormány, aztán ’98-2002 között az Orbán-kormány és utána a Gyurcsány-Bajnai-kormány volt, és újra Orbán-kormány lett, láttam az óriási különbséget a finanszírozásban. Azt láttam, hogy óriási különbségek voltak annak megítélésében, hogy egy-egy kormány mit szeretne csinálni az oktatással, mit szeretne csinálni falvainkkal.

De olyan szempontból is látom az oktatás helyzetét, hogy négy gyermekem van, a négy gyermekem közül egyik most végezte el a főiskolát, az egyik most jár főiskolára, a legkisebbik lányom most nyolcadikos. Van két unokám, most kezdte az egyik az óvodát, a másik az általános iskolát. Tehát több oldalról is látom a problémát. Tiszteletben tartom az ellenzéki képviselőtársaim hozzászólását, abban bízom, hogy mindenki azért szólt hozzá, mert jobbat akar a közoktatásban.

Polgármesterként éjfélekig azon vitatkoztunk, hogy ahhoz az állami támogatáshoz, ami 40 százalék volt, ha egy iskolánál volt 100 milliós költségvetés, akkor adott hozzá az állam 40 milliót, hogyan tudunk a 60 millióval hozzátenni. Amikor hét önkormányzatból hat megegyezett a költségvetésben, az egyik meg jelezte, hogy nem tud hozzátenni, nem az akarattal van gond, hanem a lehetőséggel, onnantól fogva leálltak a tárgyalások.

Ezt azért meséltem el, mert ezt a felelősséget lenyomták oda vidékre, a falvakra, és amikor megalakult a KLIK, szerette volna tehermentesíteni az önkormányzatokat, a falvakat, a polgármestereket, a képviselőket mindettől a feszültségtől, ami lejött oda, hozzánk, hogy ne ők szenvedjék végig ezeket a napi vitákat, ne azon gondolkodjanak, hogy a villanyt fizetik ki vagy a gázt. Az önkormányzatokat is, be kell valljuk, több vita is volt erről, sajnos az iskola finanszírozása adósította el. Ez volt az egyik fő tényező abban, hogy 1300 milliárdot halmoztunk fel. Amikor a falvainktól átvette a KLIK az iskolákat, azt gondolom, az esélyegyenlőség feljött.

Most is vannak különbségek iskolák és falvak között, de azért van különbség, mert úgy látjuk, nem mindegy, hogy egy iskolának ki az igazgatója, kik tanítanak ott. Mert ha kiváló pedagógusok vannak, az az iskolán meglátszik. Azonos képességű falvak között sokkal jobb gyerekek jönnek ki azokból az iskolákból, ahol rátermett pedagógusok vannak. És nagyon nagy tisztelet részemről is a pedagógusok irányában. Azt gondolom, hogy jelen kormánypárt megpróbál mindent megtenni azért, hogy a pedagógusoknak az igazi presztízse, a régi presztízse úja visszajöjjön. Hiszen régebben mi úgy mondtuk, én ’69-ben jártam első osztályba, hogy óriási tisztelete volt a pedagógusnak.

De ahhoz, hogy a pedagógus hogy tanít, hozzájön egy másik dolog is, hogy a szülő hogy engedi el gyermekét az iskolába: tanítható állapotban kapja-e meg az iskola a gyermeket, kipihenten, étellel, itallal ellátva jön-e egy gyerek iskolába, vagy pedig nem tanítható. Azt gondolom, nagyon sok összetevője van annak, hogy kiváló gyermekek kerüljenek ki az oskolákból.

És egy gondolat, amit itt két képviselőtársam jelzett a tornaterem kapcsán; azt hiszem, szocialista képviselőtársam, Bangóné és az egyik jobbikos is, hogy a tornaterem hiánya óriási gondot jelent a gyermekeknél.

(19.00)

Azt tudom elmondani, hogy rengeteg sportoló, sok kiváló ember került ki az iskoláinkból abban az időben is, amikor még nem voltak tornatermek. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Nagyon sok ki­váló gyermek került ki, és azért került ki, mert egy más világ volt. Ezt a más világot nem lehet vissza­hoz­ni, az új trendekhez kell igazítanunk a Klebels­berg működését. Azt gondolom, hogy a finom­han­go­lás elindult, az a kérésem, hogy legyenek partnerek abban, hogy ebben a finomhangolásban egy kiváló iskolarendszert tudjunk létrehozni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 54 2016.05.11. 11:53  1-206

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, az előttünk fekvő 2017-es költségvetés szól a családtámogatásokról, szól a munkahelyteremtésről és szól egy tisztességes növekedésről. Én azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban óriási utat tett meg ez az ország, és amit elértünk eredményeket, az nem a parlament, nem a kormány, hanem a magyar embereknek volt a teljesítménye. A legnagyobb teljesítmény, azt gondolom, az, hogy 3,7 millió ember helyett ma 4,3 millió dolgozik, ez mintegy 600 ezres növekmény. Én úgy gondolom, hogy erre büszke lehet minden magyar ember. Háromszáz-egy­né­hány­ezer munkanélküli van, a kormány és a parlament legfőbb célja a teljes foglalkoztatás, hogy mindannak az embernek adjunk munkát, aki szeretne dolgozni ma Magyarországon.

A gazdasági növekedésünk ebben az évben és jövőre is, úgy számoljuk, hogy olyan 3 százalék körül lesz. Ezt azért említem, mert gyakran mondták azt a tézist, hogy nem tud külön működni a magyar állam és az Európai Unió, csak egyszerre tud mozogni, egyszerre tud fejlődni. Szeretném jelezni, hogy az Unióban a GDP, a gazdasági növekedés 1-1,5 százalék lesz. Tehát egy picit mi meghazudtoljuk ezen téziseket, hiszen nagyobb mértékben növekszik a magyar gazdaság ebben az esztendőben és a következő esztendőben is, mint az Unió.

Az infláció 0 százalék körül alakul; ma reggeli adatot hallottam, olyan 0,8 százalékot mondanak erre a hónapra, de úgy gondoljuk, hogy 0 százalék körül fog menni egész évben. Aztán a munkanélküliségi rátánk, amely jelenleg olyan 6,1-6,2 százalék, abban bízunk, hogy még ebben az esztendőben 6 százalék alá tudjuk csökkenteni, de ’17-ben biztosan elérjük ezt a célt.

Én a felszólalásomban inkább most az önkormányzati szektorról szeretnék beszélni, arról az önkormányzati szektorról, amely, úgy gondolom, hogy egy sikerágazat az egész ország működésében. Ezt a sikerágazatot jövőre három dolog is nagyban segíti, nagyban támogatja, nagyban fejleszti. Ez a három dolog: a megyei TOP-pénzek, aztán a megyei jogú városok által kapott területfejlesztési operatív program pénzek és a modern városok programja kapcsán lehívható források. Én azt gondolom, ez a három nagy terület egy óriási fejlődést indít el kistelepüléseinken, nagyvárosainkban.

Ha csak szűkebb hazámat veszem, Zala megyét, oda a 8 kisvárosba és a 248 faluba mintegy 23 milliárd forint jut, és ezeket szeretnénk, ha óvodák fejlesztésére tudnánk fordítani, fogorvosi, háziorvosi rendelők felújítására, illetve középületek energetikai megújítására. Aztán a megyei jogú városok is kapnak területfejlesztési operatív pénzeket, itt az infrastruktúra-fejlesztés az egyik legfőbb cél és az intézmények felújítása.

Aztán ott a harmadik nagyon nagy célterület, a „Modern városok” program, amelynek keretében a közlekedési infrastruktúrát szeretnénk fejleszteni. Magyarország közlekedése az elmúlt száz évben nagyon centrálisan lett kiépítve, hiszen Győrből könnyen el lehet jutni Budapestre vagy Nagykanizsáról Budapestre, vagy Pécsről, de ha Győrből le szeretnénk jönni Zalaegerszegre vagy Zalaegerszegről eljutni Pécsre, az, úgy gondolom, mostanság nagyon nehéz.

A „Modern városok” program keretében mindazokat a megyei jogú városokat, amelyek jelenleg nincsenek bekapcsolva az autópályákba, kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttal szeretnénk kivezetni az autópályákra. Azok a vállalkozások, amelyek ma meg­keresnek bennünket Zalaegerszegen és több városban, mind ezt az infrastruktúrát hiányolják. Én úgy gondolom, hogy ez a fejlődés egyik gátja, és a közeljövőben ez a költségvetés, a 2017-es ezt orvosolni fogja.

Ami nagyon nagy gond és probléma, én azt gondolom, a Dunántúlon, de már mondhatnám, az egész országban, a szakképzett munkaerő meglévő hiánya. Zalaegerszegen úgy próbálunk segíteni rajta, hogy úgy szakképzési, mint mérnöki ösztöndíjjal segítjük azokat a fiatalokat, akik gondolkodnak abban, hogy ott maradjanak helyben. A munkaerőhiányra, én azt gondolom, a következő időszakban még vissza kell térnünk, hiszen ez lesz az ország fejlődésének egyik gátja, hogyha a különböző építkezésekhez ‑ gondolok a CSOK-ra és másra ‑ nem tudunk megfelelő munkaerőt biztosítani.

Az elmúlt időszakban áttértünk az önkormányzatoknál a feladatalapú finanszírozásra, és én azt gondolom, hogy ez a rendszer stabilizálódott. Az önkormányzatok az elmúlt időszakban mintegy 1200 milliárdos adósságot halmoztak fel. Ez konszolidálva lett, illetve 2016-ban azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, mintegy 12,5 milliárdos pluszforráshoz jutnak, második ütemben már, tehát kapnak ajándék pénzeket. Én azt gondolom, hogy az önkormányzati rendszernek ez egy óriási segítség. Még egy tétel a költségvetésben: az átlag alatti adóképességgel rendelkező önkormányzatok is kapnak kiegészítő támogatást, tehát azok az önkormányzatok, ahol nincs különösebb iparűzési, gépjármű- és más adó, őket a kormány segíti egy kiegészítő támogatással.

Nagyon nagy vita volt az elmúlt időszakban itt a parlamentben a közös hivatalok kialakítása, a körjegyzőségekről áttértünk. A költségvetésben, a ’17-esben és a ’16-osban is, úgy gondolom, ez a rendszer már jól működik. Olyan falubezárási pánikot keltettek néhányan ezzel kapcsolatban, hogy megszűnnek a kistelepülések, kisfalvak. Szeretném jelezni, hogy a közös önkormányzati hivatali működés bevált, tisztességesen, normálisan működik, és az a kétezres szám, amelyet meghoztunk anno, annak idején a létszámban, azt tudják tartani a települések.

A másik nagyon nagy tétel, ami a költségvetésben van, a közfoglalkoztatás, erre mintegy 325 milliárd forintot fordít a költségvetés. Én azt gondolom, az önkormányzatoknak egy óriási támogatást nyújtunk ezzel, mintegy 250 ezer ember dolgozik közfoglalkoztatásban. Az elmúlt időszakban sok támadás ért bennünket, hogy van-e értelme utcát seperni, aztán füvet kaszálni, de úgy gondolom, hogy erről a témáról az ellenzék egy kicsit lejött, hiszen több településen is, lehet az falu vagy város, értelmes munkával tudjuk megbízni a közmunkásokat. Ha a kisfalvakat veszem, mezőgazdasági munka keretében meg­termelik mindazokat a zöldségeket, növényeket, amelyek a település ellátásához szükségeltetnek, a helyi konyhára be tudnak termelni. Több kelet-magyarországi képviselőtársamtól is hallottam már, hogy vannak olyan nagyon szegény kistelepülések, ahol a megélhetést biztosítja a közmunkában megtermelt zöldség és növény.

(14.10)

Az elmúlt időszakban elkezdődött egy köznevelésibér-rendezés, amely, azt gondolom, a költségvetésben biztosítva van, hogy tud folytatódni. 2017-ben a bölcsődei ellátásban várható nagyobb változás, a régi bölcsődei rendszer mellett megjelenik a családi bölcsőde. Azt gondolom, hogy nagyon sok édesanya szeretne visszatérni a munka világába, segítettünk már az elmúlt időszakban azzal, hogy a gyes és gyed mellett el tudnak menni dolgozni és megmarad mind a két járandóságuk, én azt gondolom, hogy ezt folytatni kell, és ez a családi bölcsőde, azt gondolom, segít ebben.

2016-ban 71,7 milliárd, most, 2017-ben 73,9 milliárd jut közétkeztetésre, és egy új elem a közétkeztetésben, amely nagyon fontos, hogy a szünidei étkeztetést is szeretnénk megoldani, hogy a szünidőben is a gyermekek kapjanak étkezést, reggelit, ebédet és vacsorát. E célokhoz hasonlóan szeretnénk az óvodák kapacitását bővíteni és az önkormányzatok által fenntartott konyhákat fejleszteni. A helyi önkormányzatok 2017-ben mintegy 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés 668,4 milliárdot biztosít.

A köznevelésben a települések fő feladata 2017-ben is az óvodai ellátás biztosítása, ehhez egy négyelemű finanszírozást biztosít a központi költségvetés. Az első ilyen elem az átlagbér alapú bértámogatás, a második elem az óvodapedagógusok minősítéséből fakadó többletforrásokhoz finanszírozás, a harmadik elem az óvodaműködtetési támogatás, a negyedik pedig, hogy a bejáró gyermekek utaztatásához is pénzt kaphatnak azok az önkormányzatok, akik igénylik. Az óvoda működtetésének fajlagos költsége, összege 80 ezer forint/ellátotti létszám lesz a következő időszakban.

Csak egy-két elemet emeltem ki, mert próbálok az időkeretben bennmaradni. Én úgy érzem, hogy ezek az elemek egy stabilitást, egy biztonságos működtetést tudnak adni a helyi önkormányzatoknak, a helyi kis- és nagyobb településeknek, és amit elmondtam, hogy a TOP-források és a „Modern váro­sok” program keretében pedig olyan fejlesztések tudnak megindulni, amire azt tudjuk mondani, hogy rendben van a 2017-es költségvetés. Egy olyan költségvetés fekszik előttünk, amely biztosítja a stabilitást, a növekedést, az előrejutást mindenkinek, és abban bízunk, hogy még több munkahelyet tudunk teremteni ezáltal.

Ezért nagy tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy fogadják el a 2017-es költségvetést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 224 2016.09.26. 3:40  223-234

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont elő­adója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló korábbi módosítás alapján a megyei múzeu­mok és a megyei könyvtárak a megyeszékhely, me­gyei jogú városok fenntartásába, a megyei múzeum tagintézményei pedig az illetékes települési önkor­mányzatok fenntartásába kerültek.

A feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szük­séges ingó vagyontárgyak térítésmentesen a fenn­tartó önkormányzatok tulajdonába kerültek. Az akkor elfogadott jogszabály azonban nem ren­del­ke­zett a könyvtári és a múzeumi feladatellátást szolgáló ingatlanok átadásáról. Az ingatlanok a magyar állam tulajdonában maradtak, és a közművelődési intéz­mények vagyonkezelői jogosítványt kaptak. Az így kialakított hármas fenntartói konstrukció azonban nehezítette az intézményi feladatellátást, a pályázati részvételt, valamint a szükséges fejlesztések gyors és hatékony végrehajtását.

Ezért az Országgyűlés 2015 júniusában elfo­gad­ta a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartásának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkor­mányzati tulajdonba adásáról szóló törvényt. Ennek eredményeként a megyei múzeumok és a megyei könyvtárak feladatellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgyak a vagyonátadást igénylő fenntartó ön­kor­mányzatok tulajdonába kerültek, segítve ezzel az önkormányzati kötelező feladatok hatékonyabb és eredményesebb ellátását.

A törvény előkészítése során Zalaegerszeg me­gyei jogú város is megküldte azon ingatlanok listáját, amelyeket a fenti feladatok ellátására tulajdonba kíván venni. Ebben szerepelt a Göcseji Múzeumnak is helyet biztosító 217/6 helyrajzi számú ingatlan is, amelynek azonban csak 15 százalékát használta a város önkormányzata múzeumi célokra. Az ingatlan jelentős részén kiemelt államigazgatási feladatot lát el a Zala Megyei Kormányhivatal, többek között nép­egészségügyi és fogyasztóvédelmi feladatokat, így indokolt a kormányhivatal vagyonkezelői jogának is­mé­telt biztosítása az ingatlan fejlesztése és ered­ményes kezelése érdekében. Zalaegerszeg megyei jogú város polgármesterének írásbeli nyilatkozata és hozzájárulása alapján az önkormányzati feladatok ellátását az ingatlan csak kisebb részben szolgálja, így egyetért azzal, hogy törvénymódosítással ismét ál­lami tulajdonba kerüljön az ingatlan. A törvény ezen irányú módosítása nem érinti a sarkalatos ren­delkezést.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa az önkormányzat és az állami vagyonkezelő által is tá­mogatott javaslat elfogadását. Köszönöm meg­tisz­telő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 234 2016.09.26. 3:48  223-234

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megköszönni az MSZP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek a támogatását.

Teleki László MSZP-képviselő úrral abban egyetértek, valóban helyi ügyről van szó, és a helyi ügyeket a helyi képviselőknek kell támogatni. Amiben viszont nem értünk egyet, feljegyeztem képviselő úrnak az egyik mondatát, hogy nem tudják az állampolgárok, hogy kinek a tulajdonában van az ingatlan, kinek a tulajdonában van egy intézmény. Szeretném elmondani, hogy a Hevesi Sándor Színház Zalaegerszegen a megyei közgyűlés tulajdonában volt, most a város tulajdonában van, a megyei színház nagyon jól működött, a városi színház is jól működik. Az embereket, ne haragudjon, képviselő úr, nem nagyon érdekli, hogy kinek a tulajdonában van a színház, inkább az érdekli, hogy jó darabokat látunk-e, ez nagyon fontos. És hogyha rátérhetnék a múzeumra, egy múzeumnál sem az dönti el, hogy állami vagy megyei vagy városi tulajdonban van.

Azt mondta képviselő úr, hogy szabadabb önkormányzatok. Én azt gondolom, hogy egy óriási váltás történt az önkormányzati rendszerben. Én is voltam polgármester húsz évig, és akkor azon vitatkoztunk, hogy miből vegyünk el mennyi pénzt, mert egy iskolafenntartáshoz 40 százalék támogatást kaptunk és 60-at hozzá kellett tenni, és sok önkormányzat azt mondta, nem az akarattal van gond, hanem a lehetőséggel. Azt gondolom, hogy az önkormányzati konszolidáció után arról beszélni, hogy nem szabadok az önkormányzatok, egy picit nehéz, nem beszélve arról, hogy milyen fejlesztési forrásokat kapnak most a TOP-ból és máshonnan. Azt gondolom, hogy az önkormányzatoknak ilyen jó helyzete, Teleki képviselő úr, soha nem volt, hál’ istennek.

Hegedűs Lorántnénak is szeretném megköszönni a támogatását.

Azt mondja az LMP szóvivője, hogy államosítás, és elveszik az önkormányzatoktól. Igen, most egy iskolarendszer, ami Zala megyében működik, 258 településből hál’ istennek nagyon sokban működik még alapfokú oktatási rendszer, a polgármesterek nagyon örülnek neki, hogy az állam a saját településükön kifizeti a víz, villany, gáz árát és kifizeti a béreket, és az intézmény ott marad, és a gyermekek ott tanulhatnak. Ha egy államosításnak ilyen jó híre van, akkor örömmel vesszük az államosítást.

Ön is azt mondta, hogy kivéreztetett önkormányzati rendszer van. Talán ez abból is fakad, hogy nem tudott polgármester lenni ön az elmúlt 26 évben, mert aki polgármester volt és működött a rendszerben, az tudja, hogy mit jelentett üzemeltetni akkor, amikor, nem mondom a pártokat, hogy kik üzemeltették - 2015 -, és kik üzemeltetik 2010 után az önkormányzatokat.

(17.50)

Egy teljesen más világ van. Ha találkozna polgármesterekkel és beszélgetne velük, akkor tudná, hogy most egy szabadabb világ van az önkormányzati rendszerben. Azon gondolkodnak, hogy melyik intézményt hogyan tudják fejleszteni és melyik utat hova építsék. Tehát egy teljesen más rendszer van.

E rövid kis intermezzo és vita után még egyszer szeretném megköszönni az összes párt támogatását ezekben az egyéni ügyekben, Kanizsa és Zalaegerszeg kérdésében, mert itt valóban egyéni ügyekről van szó, arról van szó, hogy két olyan megoldás kell, amely szolgálja a város érdekét és szolgálja a megye érdekét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 40 2017.10.03. 2:04  23-44

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a vitát, azt gondolom, le kell szögeznünk, óriási tisztelet kell hogy övezze a nyugdíjasokat, hiszen ők egy életet már ledolgoztak, és ez élet után, azt gondolom, Bencsik János javaslata egy újabb lehetőséget kínál számukra. Azt hiszem, Bencsik János előtte meghallgatta mindezeket, akikről beszélgettünk, és ők is jelezték, hogy szimpatikus számukra ez a törvényjavaslat. Nem hiszem, hogy a képviselőtársam úgy jött ide önök elé egy javaslattal, hogy senkit nem hallgatott meg az érdekeltek vagy a résztvevők közül.

A másik, ami nagyon fontos, amit szeretnék elmondani, talán 7-8 évvel ezelőtt még lehetett hallani olyan hangokat, hogy bizonyos szakmában a nyugdíjasok jó lenne, ha elmennének nyugdíjba, hiszen elveszik a fiatal munkavállalók elől a lehetőséget. Én ezt mostanában nem hallom. Én azt hallom, hogy nagyon fontos, hogy ha valaki olyan egészségi állapotban van, olyan képességei vannak, fontos, hogy a munkaerőpiacon, ha tud, dolgozzon. Nagyon fontosnak tartom az ő foglalkoztatásukat, hiszen 3,7 millió ember helyett ma dolgozik 4 millió 432 ezer, 730 ezerrel többen. Egy picit mosolyogtak, amikor a miniszterelnök úr bejelentette ’10-ben, hogy 1 millió munkahelyet kérünk. Tehát közel 800 ezren dolgoznak 2010-hez képest.

Ha a nyugdíjasokra szükség van, az azt jelenti, hogy pörög a gazdaság. A gazdaság egy olyan fejlődési stádiumban van, hogy minden olyan emberre szükség van, aki szeretne valamit tenni. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat kiegészíti a foglalkoztatást. Nem hiszem, hogy gondot jelentene az érdekeltek számára, ezért kérjük az ellenzéket is, hogy támogassa ezt a jó javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kor­mánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 244 2017.10.30. 1:28  237-248

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, csak röviden, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mondom a Jobbiknak, amit az államtitkár úr mon­dott, Cseresnyés Péter, hogy ez egy újabb lehetőség. A vitában korábban beszélgettünk, és Bencsik János is elmondta, hogy a bányászok megkeresték, kérték a lehetőséget. Tehát itt nem arról van szó, hogy vala­kire valamit rá szeretnénk tukmálni.

Amit az államtitkár úr az előbb elmondott, és nagyon fontos volt, hogy pörög a gazdaság, nagyon sok munkavállalóra lenne szükség. Hál’ istennek ma 4,4 millió ember dolgozik, de úgy látjuk, a gaz­da­ság­nak még nagyobb felszívóereje van. Ez egy jó dolog, hogy a magyar gazdaság a magyar emberek mun­ká­já­nak következtében nagyon pörög. A gazdasági nö­ve­kedésünk, a miniszterelnök úr mondta a délután folyamán, 4 százalék fölött van, jövőre 5 százalék fölötti gazdasági növekedést várunk.

Visszautalok újra az államtitkár úrra, Cseres­nyés Péterre, azt mondta, hogy ezek a nyugdíjasok óriási tapasztalattal rendelkeznek. Óriási hiba lenne nem kihasználni ezt a rutint, tapasztalatot, amely­re ‑ nagyon sok nyugdíjas, aki tud és akar, hadd dolgozzon ‑ lehetőséget teremtünk. Az a kérésem az ellenzéki képviselőtársaimhoz, hogy támogassák eze­ket az lehetőségeket, mert ez egy pluszjövedelem, pluszlehetőség a nyugdíjasok számára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 52 2017.11.28. 1:31  21-68

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Z. Kárpát Dániel szavaira szeretnék reagálni, aki jelezte, hogy a Fidesz-kormány különösebbet nem tett. Szeretném elmondani, hogy én is vettem fel devizahitelt. Amikor megkötöttem a szerződést a bankkal, az egy magánszemély és a bank közötti kapcsolat volt. A Fidesz-kormány segített abban, hogy ebből a kapcsolatból, ami a magánszféra és a bank között köttetett annak idején, mondjuk, 2005-ben, ’06-ban, ’07-ben vagy ’08-ban, ki lehessen jönni, segített árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és sok mindennel.

Egyébként én is sajnálom mindazokat a devizahiteleseket, akik benne vannak, de azt gondolom, hogy a bankok oldaláról kell ezt megfogni, a bankok tették azt, amit tettek, nem a Fidesz-kormány. A Fidesz-kormány segíteni akar. Ezt a vitát, hogy mikor indult el, régóta folytatjuk. Azt gondoljuk, hogy ha végignézzük a devizahitelesek egész körét, hogy ki mikor vette fel a hitelt, az az ominózus nyolc évre esne, amikor a szocialista kormányok uralták a mezőnyt Magyarországon. Tehát arra az időszakra esik. A Fidesz-kormány megörökölte ezt a problémát, és azt gondolom, hogy megpróbáltunk mindent megtenni. Egyébként igaza van, ennek nincs vége, még van nagyon sok ember, akin segíteni kell, és szerintem segíteni is fogunk a következő időszakban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 62 2017.11.28. 1:10  21-68

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Z. Kárpát Dániel előbbi felszólalására hadd reagáljak! Azt mondta, nem segítettünk abban, hogy a bankokat megregulázzuk. Hát, akkor én jelzem, hogy 2010-ben, biztosan emlékszik rá, a bankok 15 milliárd körül fizettek bele a költségvetésbe, és a nyereségük 500 milliárd volt. Orbán Viktor úr ott kint állt, és mondta, hogy akkor a bankok mintegy 200 milliárdot beletesznek a közös költségvetésbe, 200 milliárdot. Tehát a szocialista kormányok ideje alatt a bankok a nyereségükből 15 milliárd közteherviselést végeztek el a 18 000 milliárdos költségvetésből.

És amikor azt mondjuk, hogy segítettünk‑e valakinek, akkor az árfolyamgátnál és a végtörlesztésnél ezeket a pénzeket szerintem figyelembe kell venni, hogy 2010-ben a Fidesz-kormány első intézkedései között volt az, hogy azt mondta, megadóztatjuk a bankokat, a bankoknak 200 milliárd befizetést szántunk, és be is fizették. Tehát én azt gondolom, a Fidesz-kormány azért hatott arra, hogy a bankoknak legyen közös teherviselésük. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)