Készült: 2020.07.12.15:42:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

197. ülésnap (2012.06.04.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 3:55


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A frakcióvezető úr is elmondta, hogy a nemzeti összetartozásban mindenkinek helye van, kivéve annak, aki önmagát rekeszti ki abból.

Ma délelőtt itt voltak olyan nemzettársaink, akik a világ másik részéről, Brazíliából ide tudtak érni 11 órára, hogy együtt emlékezzünk június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára, de volt egy olyan frakció, amely tüntetőleg nem volt itt: a szocialisták csak most szállingóznak be. (Folyamatos közbeszólások a kormánypártok és a Jobbik soraiból, köztük: Szégyen! - Az elnök csenget.) Én úgy gondolom, hogy emellett nem lehet szó nélkül elmenni, hogy határon túli magyar szervezetek képviselői és az összes többi frakció itt tud lenni, de a szocialisták tüntetőleg és látványosan távol maradnak akkor, amikor a nemzet egységéről beszélhetünk. Mi úgy gondoltuk, hogy a szocialisták ebben a nemzeti minimumot azért mégiscsak elfogadták akkor, amikor a kettős állampolgárságról szóló törvénynél, kis hibaszázalékkal, de mindnyájan változtattak a 2004-es álláspontjukon, és megszavazták határon túli magyar nemzettársainknak az állampolgárság lehetőségét, most azonban mégis egy ilyen szimbolikus lépéssel mintha visszatáncolnának ebből a korábbi konszenzusos helyzetből - szomorú volt látni, hogy hiányzik a patkónak az egyik része.

(11.30)

Amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, az egyik fő elvárásunk talán az volt az Unióval kapcsolatban 2004. május 1-jén, hogy segít a határok lebontásában, segít abban, hogy magyarok között ne legyen többé semmifajta adminisztratív korlát, a szabad mozgással erdélyi, felvidéki és anyaországi nemzettársaink egyaránt tudjanak egymással találkozni, semmifajta ilyen korlát ne legyen. Abban is bíztunk, és ez mind a mai napig elvárásunk az Európai Unióval és más európai szervezetekkel, mint például az Európa Tanáccsal kapcsolatban is, hogy segítsenek abban, hogy a határon túli magyarok alapvető jogait - legyenek azok egyéni vagy közösségi, legyenek azok kulturális vagy politikai jogaik - minél inkább meg tudjuk erősíteni.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost
Móring József Attila váltja fel.)

Az Uniónak nagyon sok elvárása van Magyarországgal kapcsolatban az elmúlt években, azért mondjuk el azt, hogy nekünk is van ilyesfajta elvárásunk az Unióval kapcsolatban, hogy mindenki másnak is biztosítsa azt, mint amit akár Tirolban vagy más területen biztosít, vagy a svédeknek biztosít, ugyanilyen elbánással a határon túli magyaroknak is segítsen.

Ha magát a trianoni békediktátumot nézzük, nem csak mi, anyaországi, határon túli magyarok mondjuk azt, hogy mennyire volt igazságtalan; korabeli politikusok is ugyanígy nyilatkoztak róla. Például Aristide Briand francia miniszterelnök és külügyminiszter elismerte, hogy a magyar határok meglehetősen önkényesen lettek megvonva. Ő akkor még azt mondta, hogy a határ bizonyos érdekeket sért, és bizonyos kiigazításokra lesz szükség, ez utóbbiak elmaradtak. De szintén Lloyd George brit miniszterelnök azt mondta, hogy nem lesz béke Közép-Európában, ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Romániának, mint egy-egy marhacsordát, csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását.

Ugyanakkor Magyarország nem arra az útra kívánt lépni két évvel ezelőtt, amikor elfogadtuk a nemzeti összetartozás napjáról szóló országgyűlési döntést, amely pusztán a múltba néző kesergést választja. A magyar nép története a XX. században megmutatja azt, hogy bármilyen csapások is érték országunkat az első világháborúban és azután a békeszerződés alatt, a második világháború alatt mind magyar, mind zsidó honfitársainkat, a katonákat, akik meghaltak százezerszámra a fronton, és az utána elkövetett igazságtalanságok, a szovjet megszállás ideje alatt, de ennek ellenére Magyarország össze tudott tartani, a magyar emberek össze tudtak tartani, és Magyarország még létezik ma is. A lengyel népen kívül a magyar nép talán az, amely ilyesfajta történelmi bravúrra volt képes. Ez csak akkor létezhet, ha itt Magyarországon belül és a határon túl is összefogunk. Ehhez hívunk és várunk mindenkit továbbra is, csak a nemzeti összetartozás kinyilvánításával sikerülhet megőrizni ezt a magyar népet, és végre egyfajta bővülésnek vagy egyfajta magasabb jólétnek a színvonalát minden magyar számára biztosítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai