Készült: 2020.07.12.10:50:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2003.10.14.), 72. felszólalás
Felszólaló Karakas János (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:47


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Szocialista Párt, és természetesen a mezőgazdasági bizottság is nagyon fontos kérdésnek tartja a parlagfűprobléma felszámolását, hatásainak mielőbbi gyengítését. Elöljáróban azt is el kell mondani, hogy ez a probléma a mélyben gyökerezik, és hogy egyáltalán idáig juthattunk, hogy már népegészségügyi gondot jelent az a sok milliárd pollen, amely augusztus 20-a táján megjelenik a levegőben, fertőzni kezdi azt embereket, és érzékeljük szűkebb-tágabb környezetünkben, hogy mennyien veszik elő a zsebkendőt, ennek az okai tulajdonképpen rendkívül összetettek.

Ha ennek az okait kicsit taglaljuk, ezek elsősorban a kilencvenes évek elejére vezethetők vissza. A kilencvenes évek elejére, amikor a kárpótlással bár nagyon sok esetben megoldottuk az igazságtételt, megoldottuk a gazdák földtulajdonhoz jutását, ugyanakkor viszont lehetőséget teremtett a törvény arra is, hogy bizonyos spekuláns elemek, illetve a mezőgazdasággal hosszú távon foglalkozni nem kívánó emberek is földterülethez juthassanak. Ebből adódóan és a későbbi kimérések lassúsága miatt tényleg elszaporodott a parlagterület.

Tessék-lássék módra nagyon sok tulajdonos megpróbálta a területét kultúrállapotban tartani azzal, hogy évente egyszer vagy kétszer végigfutottak a területen, de ezzel inkább csak segítették a gyom elterjedését. Hogy a privatizációval igazából megszűnt a százszázalékos állami felelősség akár a közutakon, akár a vasút mentén, az árokpartok területén, illetve sokfelé tevődött át a tulajdonviszony és a felelősség, ez is segítette a parlagfű elterjedését. Ez a robbanásszerű megjelenés, amire igazából, azt kell mondjam, senki nem számított, szinte természetesen csapott át aztán az allergiából adódó problémákra, a népegészségügyi problémákra, hiszen ez rendkívül agresszív növény, amelyik rendkívül sok pollent termel, és a pollenje pedig abból, aki erre érzékeny, nagy valószínűség szerint ki is váltja az allergiát.

Rohanó világunkban sokféle hatás éri az embert, és esetenként tényleg nem kell sok, elég csak egy ilyen kicsi, ártatlannak tűnő pollen ahhoz, hogy komoly betegséget kaphassunk. Ez a betegség nemcsak a gyengéket, a legyengült szervezetet, hanem, mint a példa mutatja, mindenkit utolér. Ezt a problémát, ami, tényleg azt kell mondani, 10-15 év alatt keletkezett, valamilyen úton-módon meg kell oldani.

Nagyon jónak tartjuk, hogy sikerült ebben úgy ellenzéki, mint kormányoldalról összhangot teremteni - egy nyelven beszél mindenki. Nagyon jó, hogy sikerül egyre jobban megértetni civil szervezetekkel, állampolgárokkal, hogy mit jelent a parlagfű, mit jelent a gondatlanság, akár őrá, akár a szomszédaira vonatkozóan, akár a tágabb térség szempontjából. Most ezeket az erőket kell összegezni - ezt sikerült ennek az eseti bizottságnak tulajdonképpen megteremtenie -, és erre az alapra kell építenünk azt a hosszú távra szóló munkát, amit tulajdonképpen már a határozati javaslat is sugall.

Ezt a munkát sokkal nagyobb erővel, hathatósabb eszközökkel kell a jövőben megoldani. És ha sikerül ezt megteremtenünk, akkor hosszú évek aprólékos munkájával tudjuk a kellő eredményt elérni, és ennek érdekében, mint ahogy Németh Imre miniszter úr elmondta, változtatni kellett a növényvédelemről szóló törvényen. Tehát a törvényt szigorítva azt a földtulajdonost, aki nem műveli a földjét, azt a földhasználót, aki nem műveli a földjét kellően, meg kell büntetni. Meg kell teremteni azt a feltételt is, amivel a kényszerkaszálás, kényszerműveltetés költségei megelőlegezhetők. Meg kell teremteni az önkormányzatoknál is azt a rendszert, amin keresztül megtörténhet az ellenőrzés, illetve amelyre alapozni lehet a későbbi védekezést.

Meg kell teremteni, és szélesíteni azt a hátteret, amit akár már az óvodában is el lehet kezdeni: azt a széles körű felvilágosítást, hogy megismerje már a gyerek is, hogyan néz ki ez a fű, mit jelent egyáltalán a rendezett környezet; mit jelent neki és szélesebb-szűkebb közösségének egy rendezett táj, egy kulturált állapot, tehát kicsit már túl is nyúlik ez az egész önmagán csak a parlagfűproblémán.

 

(14.00)

 

És ha ezeket az erőket - úgy szellemi, mint anyagi erőket - összegezzük, akkor úgy érzem, nem hiába dolgozott ez az eseti bizottság, nem hiába adták meg javaslatukat, és ha mi ezt itt, a parlamentben jobbító hozzászólásainkkal, a határozati javaslathoz fűződő egyéb javaslatainkkal kiszélesítjük, akkor úgy érzem, hogy ezt a négypárti és - hozzátéve - civil támogatottságot élvezve elérhetjük azt a szintet, amivel a fejlettebb mezőgazdasági és környezetkultúrával bíró nyugati országok rendelkeznek.

Elhangzott az is érvként, hogy ténylegesen nem tudták megszüntetni és nem lehet megszüntetni ezt a parlagfüvet. Például Ausztriában is évről évre megjelenik - akár még a hegyi legelőkön is - ez a növény, viszont kultúrállapotban tartással, rendszeres legeltetéssel, odafigyeléssel ők legalább minimális szintre le tudják csökkenteni; gyakorlatilag nulla szinten tudják tartani ezt az állapotot. Ezt az állapotot kell nekünk is elérnünk, ezért kell munkálkodnunk, és erre biztatnék mindenkit a Szocialista Párt nevében is, úgy is, mint frakció-előadó, de úgy is, mint mezőgazdasági szakember, hogy fogjunk össze. Ha egy témára tudunk koncentrálni, és tudunk adni javaslatot, akkor a parlagfűproblémán még tovább mutathat ez a kérdés, mert jó példát mutatunk arra is, hogy ha a parlament mindkét oldala meg akar oldani közösen valamilyen problémát - és biztos, hogy lesz a parlagfű mellett nem kevés más ilyen probléma -, akkor meg tudjuk oldani, és eredményt is tudunk elérni.

Így jutottunk el a mezőgazdasági műveléstől, az allergiától, a parlagfűproblémától egészen idáig, a teljes konszenzus lehetőségéig, a közös együttműködés lehetőségéig. Bocsássák meg nekem, hogy ezt az utolsó egy percet elmondtam, de többször bennem volt, hogy ha ezt a gőzt, ezt a tenni akarást esetenként a turbinákba tennénk és nem a dudába, sokkal hatékonyabb lehetne ez a parlament, és sokkal jobban elismerne minket akár az ellenzékhez kötődő, akár a kormánypárthoz kötődő szavazópolgár.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai