Készült: 2020.07.12.02:38:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2003.10.14.), 70. felszólalás
Felszólaló Karakas János (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mezőgazdasági bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:57


Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KARAKAS JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság október 7-én tárgyalta az eseti bizottság jelentését, illetve a hozzá kapcsolódó határozatijavaslat-tervezetet. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a parlagfű - mint ahogy az egészségügyi bizottság részéről is elmondták - tényleg népegészségügyi probléma. A parlagfüvet teljes mértékben visszaszorítani nem lehet, viszont nagymértékben, nagyságrendekkel lehet csökkenteni a pollenszámot, a növényegyedek számát, és ha ezt sikerül megvalósítani, akkor az allergiát kiváltó tényező, a kockázat is sokkal kisebb.

A mezőgazdasági bizottságban elhangzott az is, hogy ez egy érdekes növény olyan szempontból, hogy, mondjuk, egy ősgyepben nem jelenik meg, egy jól művelt kultúrában, amelyet folyamatosan kultúrállapotban tartanak, nem jelenik meg. Hol jelenik meg? Az esetenként művelt területeken, ott, ahol igazából az elhanyagoltság a jellemző.

 

(13.50)

 

Egyik képviselőtársunk mondta: ahol megjelenik a határban a szemét, ott nagy valószínűséggel megtalálható a parlagfű is.

A mezőgazdasági bizottság ugyanakkor azt is leszögezte, hogy bár nagyon jól hangozhat, de ez nem kifejezetten mezőgazdasági probléma, hiszen mint ahogy az előzőekben én is mondottam, jól művelt, kultúrállapotban tartott területeken ez a gaz nem jellemző, és nem hozhat igazából magot vagy pollent. Tehát ebből adódóan nagyon szeretnénk azt elérni, hogy - idézőjelbe téve - ne a gazdákon “verjék el a portö, akik mindent megtesznek azért, hogy megfelelő termésátlagot, árbevételt érjenek el a gyommentes területen, hanem azokon, akik ténylegesen felelősek ezért.

Kik felelősek ezért? Már több bizottsági hozzászólásban is elhangzott, ez a gyom elsősorban az elhanyagolt bel- és külterületeken okoz gondot, az utak szélén, árokpartokon, avagy a vasút mentén terjed nagyon agresszív mértékben. Tehát azon túl, hogy az állam teljes szigorával lecsap azokra, akik nem tartják kultúrállapotban a területüket, esetenként magának az államnak is, természetesen beleértve az önkormányzatot is, megfelelő hozzáállást kell gyakorolnia, hiszen ha az ő területén üti fel a fejét a parlagfű, akkor joggal mondhatja az állampolgár azt, hogy kérem, hát ők sem csinálták meg - akkor miért büntetnek jogtalanul minket?

Tehát mint mondtam, széles körű összefogást igénylő munkának tartotta a bizottság a parlagfű-mentesítési akciót; hosszú távra szóló akciót gondol a bizottság, hiszen máról holnapra nem számolható fel a parlagfű. Elég, ha csak azt nézzük, hogy a gyommagvak életképessége tizen-huszon években mérhető. Tehát az elmúlt években, évtizedben bőven gondoskodtunk arról, hogy a talajnak legyen gyommagutánpótlása, és bőven adunk munkát a következő években a gyommentesítéssel foglalkozóknak.

A határozati javaslat kapcsán is azt hangoztattuk a bizottságban, hogy ez nem egy tárca költségvetését kell hogy terhelje, központilag is mindenféleképpen segíteni kell magát a gyommentesítést, illetve a gyommentesítés előfinanszírozását. Nagyon jónak tartottuk azt a javaslati részt, amelyik arról szól, hogy minden évben történjen beszámoló a parlament előtt, már csak azért is, hogy a médiában, bárhol aktuálisan melegen tartsuk ezt az ügyet, és foglalkozzon úgy a törvényhozás, mint a végrehajtás, akár az egyszerű állampolgár ezzel a témával. És ha ezt sikerül megteremteni, akkor néhány év múlva remélhetőleg kisebb lesz az allergiaveszély, és talán kevesebb lesz az allergiás beteg is.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)

 




Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai