Készült: 2024.03.28.15:05:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

158. ülésnap (2016.05.30.), 237. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:09


Felszólalások:  Előző  237  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim, Államtitkárok! Abban egyetértek Schiffer András képviselőtársammal, hogy a mai napi vitanapnak az lenne a célja, hogy közösen, akár a kormány és ellenzék, vagy akár Magyarország és az Európai Unió vitassa meg, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy az offshore cégek, hogy az adóparadicsomok és egyéb adóelkerülések ellen itthon és az Unió színterén minél hatékonyabban tudjunk fellépni, ha kell, közösen. Úgy hiszem, érdemes körbenézni, hogyan is áll az adóelkerülések és az adókijátszások elleni küzdelem az Európai Unióban.

Nos, úgy hiszem, hogy az adóelkerülés elleni harcban vannak olyan általános érvek, olyan uniós és nemzetközi célok, amelyekkel egyáltalán nem érdemes vitatkoznunk, hanem egyet kell értenünk. Az egyik ilyen alap az, hogy az adóztatás akkor lehet egy országban eredményes, ha az adót ott fizetik meg, ahol az érték keletkezik (Dr. Schiffer András: Andy Vajna hol fizeti meg?), azaz valódi kapcsolat áll fenn a tényleges gazdasági tevékenység helye és az adózás helye között. Ahogy Tállai András képviselőtársam, államtitkár úr expozéjában említette, az pozitív tényező az Európai Unióban, hogy 2014 októberében 51 állam és terület, köztük Magyarország egy egyezményt írt alá Berlinben arról, hogy a pénzügyi visszaélések és az adóelkerülés elleni fellépés jegyében megkezdik a pénzügyi információk automatikus cseréjét.

Ahogy elmondta az államtitkár úr, ennek a rendszernek az lenne a célja, hogy a részt vevő országok között a pénzek átcsoportosításával ne lehessen jövedelmet eltitkolni az adóhatóság elől. Úgy érzem, hogy ez minden európai uniós országnak alapvető célja. Sajnos az információcsere csak 2017 szeptemberében kezdődik, és az egyezmény révén elinduló együttműködéssel az eddig csak a hatóságok külön kérésére történő információcsere automatikussá válik. Tehát az adatcsere, az információcsere a bankszámla-információk mellett a tőkejövedelmek számlaegyenlegére is kiterjed, a bankok mellett pedig a biztosítókra és a befektetési alapokra is. Itt megemlítem, tisztelt képviselőtársaim, hogy amennyiben például valaki Ausztriában nyit számlát gyanús eredetű összeget helyezve el rajta, akkor az adatokat automatikusan meg kell küldeni az illető hazájának, tehát Magyarországnak. Így például a Simon-ügyet, emlékeztetem képviselőtársaimat, jóval korábban fel tudta volna göngyölíteni a magyar hatóság, ha ez az automatikus információcsere már akkor működött volna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is fontos lépésnek tartjuk, hogy az Európai Bizottság 2016 januárjában egy úgynevezett átfogó adókikerülési csomagot terjesztett elő, amely meggyőződésem szerint határozottabb és összehangoltabb fellépést sürget a tagállamok azon vállalatai ellen, amelyek a méltányos adófizetési kötelezettség kikerülésére törekszenek. Nos, amikor az Európai Parlamentben Pierre Mos­covici biztos ismertette, felhívta a figyelmet, hogy milyen károkat okoz, hogy a társaságiadó-kikerülés évente 50-60 milliárd euró veszteséget hoz a tagállami költségvetéseknek. A francia biztos azt is kiszámolta, hogy egy átlagos európai vállalkozásnak arányosan 30 százalékkal nagyobb adóterhei vannak, mint az adókikerülés különböző fajtáit gyakorló multinacionális cégeknek. Az Európai Bizottság fent említett adóelkerülés elleni javaslatcsomagja egyébként már a pénzügyminiszterek tanácsának február 12‑ei ülésén szóba került és kiemelt téma volt.

Hadd idézzem Varga Mihály miniszter úr felszólalását, aki megemlítette, hogy „a javaslatok általános céljával, mint például az adókikerülés, az agresszív adótervezési technikák elleni küzdelem, Magyarország is egyetért, a magyar kormány álláspontja szerint fontos az egészséges európai szintű adóverseny fenntartása, azonban tekintettel kell lenni a tagállamok kétoldalú adóegyezményeinek gyakorlatára és a meglévő kötelezettségeire”.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismert, nem ez az első olyan bizottsági javaslat, amely a multinacionális cégeknek felkínált adómegállapítások tagállamok közötti automatikus információcseréjére vonatkozik. Azt is pozitív elmozdulásnak tartom tényként, hogy az Európai Bizottság tavaly állami támogatási szempontból is elmarasztalt már multiknak nyújtott luxemburgi, holland és belga adókedvezményeket. Azonban azt is látnunk kell, hogy az uniós jogszabályok érdemi végrehajtása bizony igen lassan halad előre. De elindult!

Figyelve az Európai Bizottság előbb említett adókikerülési törekvéseit, szeretnék egy fontos szempontot megvilágítani: a hitelesség kérdéskörét. A hitelességet, mert tény az, hogy az Európai Bizottság mostani elnöke, ahogy Bánki Erik képviselőtársam említette, Jean-Claude Juncker úr a korábbi évtizedekben annak a Luxemburgnak volt miniszterelnöke és pénzügyminisztere is, amelyről fehéren-feketén kiderült, hogy kedvezményes adópolitikája nagyvállalatok százait vonzotta Luxemburgba, legalábbis adójogilag. Azaz azért telepedtek le a nagyvállalatok Luxemburgban, mert jóval kevesebb adót kellett fizetniük, mint mondjuk, a gazdasági tevékenység valódi helyét jelentő Olaszországban vagy Ausztriában.

Igen, a luxemburgi nyereség egyértelmű veszteség a másik oldalon. Ezért kell közösen fellépnie az Európai Bizottságnak és a nemzeti tagállamoknak. Csak megemlítem: a luxemburgi adóoptimalizáláshoz kapcsolódik például a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Rt. leánycége is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig vessünk egy rövid pillantást az elmúlt évek hazai intézkedéseire! Sajnálatos módon meg kell említeni, hogy a 2010 előtt időszakban a közbeszerzéseken keresztül számtalan offshore cég lendületbe került. Bizony, látnunk kell, hogy a baloldal elősegítette, hogy közpénzek kerüljenek átláthatatlan cégeknek. Nos, ehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, 2010-ben a polgári kormány volt bizony az első (Dr. Schiffer András: Letelepedési kötvény!), amely kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseken induló cégeknek átláthatóaknak kell lenniük, és nyilatkozniuk kell a végső tulajdonosukról.

(17.20)

Ilyen ezelőtt nem volt, tisztelt képviselőtársaim. Tehát úgy érzem, hogy a jelenlegi kormány ‑ bármit lehet mondani ‑ küzd az átláthatóságért, hiszen ez a kormány volt az első, amely, ismétlem, kizárta az offshore cégeket a hazai közbeszerzésekből. Korábban ilyen nem volt. És olyan törvényeket hoztunk, amelyek megtiltják, hogy az offshore hátterű cégek közpénzért versenyezzenek. Az új szabályok alapján már, ahogy Bánki Erik képviselőtársam is említette, 44 ezer cégnek kellett nyilatkoznia arról, hogy ki vagy mi a tulajdonosi háttere, hogy ne offshore gengszterekhez jussanak a közbeszerzések, hanem Magyarországon működő, Magyarországon adózó cégekhez. Aki közbeszerzéseket nyer, ne kerülje el az itteni adózást! Ismétlem, a polgári kormány volt az első, amely ezeket az intézkedéseket meghozta.

Mint ismert, a külföldi működő tőke támogatási rendszerrel való előmozdítása azonban nemzetgazdasági érdek, amely hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, valamint az exportvolumen növeléséhez. A beruházásösztönzési előirányzat terhére legalább 5 millió euró elszámolható költségű beruházásokhoz a kormány döntése értelmében egyedi döntések alapján közvetlen vissza nem térítendő támogatást nyújthatunk, amelynek célja, hogy a környező országokkal versenyképes támogatási konstrukciók kínálásával elősegítse, hogy a beruházók Magyarországra jöjjenek és ne a környező országokba. Ennek megfelelően támogatás csak abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, hogy a kormány megtette a szükséges lépéseket az offshore világ kifehérítésére. Azonban azt látjuk, hogy az ellenzék bennünket vádol, de meg kell említenem, hogy az ellenzék is tele van offshore ügyekkel azóta is. Csak két gyöngyszemet szeretnék említeni. Az egyik: Gyurcsány Ferenc leányvállalatában is felbukkan egy gyanús ciprusi offshore cég. A Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Rt. leánycégeként a Horn-kormány bukása utáni napokban megalapították az Altus-Luxemburg S.A.H.-t. Gyurcsány vagyonosodásának vizsgálatakor a szocialisták megakadályozták, hogy az offshore cég ügyletei terítékre kerüljenek, ezért a mai napig nem derült ki, milyen forrásból származott a társaság 380 millió forintos alaptőkéje, miként az is titok maradt, hogy a vállalkozás mekkora szerepet játszott a gyurcsányi adóoptimalizálásban. És az Altus magyar leánycége, a Fortus tulajdonosi körében szintén felbukkant egy adóparadicsomban bejegyzett cég, a ciprusi Dryden Enterprises Limited.

Tisztelt Képviselőtársaim! A másik gyöngyszem ‑ képviselőtársaim majd elmondják ‑ Kovács Béla offshore ügyei. 2014 májusában került nyilvánosságra a hír, hogy a Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen Oroszország javára folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A politikus ellen 2014 áprilisának elején az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentést tett. Ha kiderül, hogy igazak a gyanúsítások és Kovács tényleg az oroszoknak dolgozott, akkor akár nyolc évi börtönbüntetést is kaphat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem sorolom tovább. Úgy érzem, hogy a magyar kormány egyértelműen elkötelezett híve az offshore világ visszaszorításának, és megtette az ehhez szükséges törvényi lépéseket. Úgy hiszem, az közös érdekünk, akár a kormánynak, akár az ellenzéknek, akár Magyarországnak, akár az Európai Uniónak, hogy ezeket a lépéseket együttesen megtegyük. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  237  Következő    Ülésnap adatai