Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Fontos határozati javaslatról tárgyalunk, hiszen lényegesen átalakítottuk a Magyar Honvédség szerkezetét. Ahogy hallottuk, korszerű, a szövetségi rendszerbe beillő, ugyanakkor a haza védelmét biztosító, modern és finanszírozható hadsereggé alakult a Magyar Honvédség. Azonban eljött az ideje annak, hogy átgondoljuk a tartalék kérdését.

Minden haderő-szervezési feladatnál alapvető az, hogy biztosítsuk a tartalékot. Ez a sorkatonai szolgálat esetében egyértelmű és világos volt. Mivel korszerűbbé tettük a hadsereget, és nem kevés erőfeszítéssel önkéntes hivatásos hadsereggé alakítottuk át, gondoskodnunk kell arról, hogy a megfelelő tartalékképzés megtörténjen.

(19.30)

Tudnunk kell azt, hogy 2005 óta a Magyar Honvédség állománykategóriái: hivatásos, szerződéses, polgári és önkéntes tartalékos állomány. A hadsereggel kapcsolatban az alapvető problémák még mindig fennállnak, a katonai állományarányok még nem tükrözik az európai arányokat. A tiszt-tiszthelyettesi, legénységi arányok további fejlesztést igényelnek. Még mindig kevés a tiszthelyettes, és ehhez képest sok a tisztek száma, és nem stabilizálódott kellőképpen a szerződéses állomány. Nincs elég tapasztalat a tartalékképzéssel kapcsolatban, és úgy gondolom, hogy nagyon helyes volt a tárca részéről, hogy összpárti egyeztetést hívott össze, amely összpárti egyeztetésen sikerült közös álláspontra jutni, és tulajdonképpen hosszú távra sikerült egy olyan határozati javaslatban lefektetni a célokat, amelyek valamennyi párt számára megfelelőek. Azt is látnunk kell, hogy a tartalék képzésének és a hadsereg struktúrája alakításának a kérdése hosszú távú, több kormányzati cikluson keresztülívelő, és ezért is volt feltétlenül indokolt, hogy egyébként a honvédelem területén, ahogy már hallottuk, szokásos módon, konszenzusra törekedve oldjuk meg.

A beterjesztett javaslat három részre osztható, maga a két pontból álló rövid és tömör országgyűlési határozat szövege, ennek indoklása, amelyik azt a jelentést nagyrészt összefoglalja, amelyet a Honvédelmi Minisztérium dolgozott ki, és amely figyelembe vette az ötpárti egyeztetést is. A javaslat tömör, lakonikus szövege érdemes arra, hogy fölolvassam:

"Az Országgyűlés elfogadja a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének felülvizsgálatáról szóló 80/2008. (VI. 13.) országgyűlési határozat alapján elvégzett vizsgálat eredményeként megfogalmazott megállapításokat és az önkéntes tartalékos rendszer további fejlesztésének irányaira megfogalmazott javaslatokat.

2. Az Országgyűlés egyetért, hogy a rendszer fejlesztésére ütemezetten, több lépcsőben kerüljön sor, egyben felhívja a kormányt, hogy a javaslatok megvalósítása érdekében a többletforrások bevonását nem igénylő, hatáskörébe tartozó intézkedéseket 2009. december 31-éig tegye meg, továbbá terjesszen elő törvényjavaslat-csomagot olyan számvetéssel, hogy a kapcsolódó jogi környezet módosítására több menetben, legkésőbb 2011. december 31-éig kerüljön sor."

El kell mondanom azt, hogy az indoklás kifogástalan, reális, jól összefoglalja a jelenlegi helyzetet. Vannak azonban olyan területek, ahol további erőfeszítésekre van szükség. Ilyen például a munkaadók inspirálása és a munkaadóknak kvázi valamilyen szinten történő érdekeltté tétele abban, hogy támogassák a náluk dolgozó munkavállalók tartalékos kötelességeinek a teljesítését.

Még 2009-ben meg kell vizsgálni az elengedhetetlen pénzügyi feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek az új rendszer bevezetéséhez. Látni kell azt, hogy bár nem teljesen pénzkérdés, de a matematika ismert kifejezésével élve szükséges, de nem elegendő feltétel, hogy legyen elegendő pénzeszköz. Ezenkívül rendkívül fontosak a nem anyagi jellegű ráfordítások, társadalmi ráfordítások; az, hogy lassan, szívós munkával létrejöjjön egy olyan közszellem, amely közszellem támogatja a hadsereget, támogatja a tartalékosok igénybevételét, és ha nem is tudjuk elérni azt, ami, mondjuk, Svájcban vagy Svédországban van, ahol különös nemzeti büszkeség részt venni a hadsereg erőfeszítéseiben, és társadalmi jelenség a hadsereg támogatása, de arra kell törekedni, hogy az európai országok nagy családjában a jó példákat vegyük figyelembe.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a sorkatonaság békebeli igénybevételének a mellőzésével, hogy pontosan fejezzem ki magam, bizonyos fokig csökkent a hadsereg és a társadalom kapcsolata. Hiszen a sorkatonák az ország minden részéből, a társadalom minden rétegéből és osztályából jelentek meg a laktanya falai között, és az ő rokonságukkal, hozzátartozóikkal együtt azt a szükséges civil hátteret, és tegyük hozzá, a civil kontroll egyik pillérét képviselték, amely a demokratikus hadseregnek egyik alapvető feltétele.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tehát látnunk kell, hogy a civil kontroll megerősítése és nemcsak a civil kontroll, hanem a civil felelősség érvényesülése rendkívül fontos társadalmi feladat. Annak idején azért alakítottuk a honvédség és társadalom baráti köreit, amelyek a társadalomban meglepő érdeklődésre találtak, és olyan helyeken is alakultak baráti körök, ahol már nincsen helyőrség vagy helyőrségi klub sem, és ezek a körök igen jelentős kapcsolatot jelentenek. Vagy idetartozik a Tartalékos Katonák Egyesülete és más civil kezdeményezések, de nagyon fontos, hogy mindez a Magyar Honvédség és a magyar törvényesség keretein belül történjen. Ugyanakkor nemcsak a civil kontrollról van itt szó, hanem a törvényességről, a parlament kontrolljáról és az alkotmányosságról egyaránt.

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy a jelen országgyűlési határozati javaslat szerves folyománya az ez évben már meghozott és főleg irányt mutató országgyűlési határozatnak. Nagyon gondos munkát takar, és úgy vélem, hogy valamennyiünk számára elfogadható javaslatot és célkitűzést tesz, ami több kormány számára is feladatot ír elő. Éppen ezért tisztelettel javaslom a határozati javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps.)