Készült: 2024.04.26.00:35:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

180. ülésnap (2008.11.24.), 197. felszólalás
Felszólaló Dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Beosztás Honvédelmi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 10:27


Felszólalások:  Előző  197  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VADAI ÁGNES honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő határozati javaslattal egy hosszú egyeztetési időszak zárult le, és egy talán még hosszabb munkafolyamat kezdődik a honvédség önkéntes tartalékos állományának fejlesztésével kapcsolatban. E téma a tisztelt Ház falai között többször, több formában is előkerült, és örömmel mondhatom, hogy a mostani előterjesztés tartalmában és célkitűzéseiben a korábban eltérő véleményeket megfogalmazók konszenzusos álláspontját tükrözi.

Mindannyian tudjuk: az idáig vezető út nem volt egyszerű, de az ügy érdekében meghozandó későbbi jogszabály-módosítások sem nélkülözhetik a pártok, képviselőcsoportok közötti együttműködést. Az eddig tapasztalt konstruktív hozzáállás fennmaradásával bízhatunk abban, hogy belátható időn belül érezhetően bővül a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos állománya. Mint képviselőtársaim előtt közismert, négy éve kizárólag önkéntes hivatásosokból és szerződésesekből áll a magyar haderő. Ez idáig kevés szó esett a magyar haderő részét képező önkéntes tartalékosokról, holott a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény 80. §-a őket is a tényleges katonai állomány tagjai közé sorolja.

A katonai vezetés a haderő-átalakítás során fontos állománynak tekintette és tekinti ma is az önkéntes tartalékosokat. Az imént idézett 2004. évi CV. törvény 83. §-ában megfogalmazott önkéntes tartalékos katona ismérvei merőben különböznek a lassan feledésbe merülő, 2004-et megelőző tartalékos fogalmától.

Az önkéntes tartalékos katonai állomány tagjai meghatározott ideig, szerződés alapján vállalják a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot. Ez az állomány békében a Magyar Honvédség egyetlen tartalékkomponense.

Hat-hét év elteltével megállapíthatjuk, hogy a Magyar Honvédség minimális számú önkéntes tartalékossal számolhat, a rendszer iránt az érdeklődés rendkívül alacsony, és korábban sem biztosította ez a kialakított rendszer, és jelenleg sem biztosítja a szükséges tartalékképességet.

(19.20)

Ezért indokolt az önkéntes tartalékos állomány fejlesztése, és ebben egyetértés is született a parlamenti pártok között. Az erről szóló javaslatot terjesztem most a tisztelt Ház elé.

A munka első fázisában azt az alaptételt sikerült tisztáznunk, miszerint önkéntes tartalékos állomány csak a Magyar Honvédség szervezetén belül képzelhető el, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvénynek megfelelően. Ez jó kiindulási pont volt a részletek kidolgozásához. Közös elhatározásból a Honvédelmi Minisztérium vezetésével végzett széles körű szakmai forráskutatás és elemzés, külső szakértők, társadalmi szervezetek, más minisztérium szakembereinek bevonása, közvélemény-kutatás, a gazdasági szereplők attitűdje, más országok gyakorlata, valamint a NATO-tartalékosokra vonatkozó ajánlásainak megismerése - ez a leltára az elmúlt öt hónapban végzett munkának, de úgy is mondhatjuk, ezt mind hasznosítottuk a javaslatunkban. Hiteles kép, reális fejlesztési célok - ezek az alapjai annak a hosszú folyamatnak, amelynek keretét képezi és kezdetét jelenti a mostani országgyűlési határozati javaslat. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy miközben az önkéntes tartalékos állományt fejleszteni kívánjuk, az a törvényben meghatározott és rendeletekkel szabályozott módon továbbra is érvényben van, tehát nyitva áll minden érdeklődő előtt a lehetőség, hogy ily módon csatlakozzon a Magyar Honvédséghez.

Tisztelt Ház! A kormány által benyújtott határozati javaslat lehetőséget teremt, hogy átgondolt, alapos tervezőmunkával, hosszú távon működőképes szabályozással az érdekek mentén a szükséges létszámra, mintegy 4 ezer főre növeljük a honvédség önkéntes tartalékos erejét. Ki kell mondanunk, hogy a 2001-2002-ben megalkotott forma működőképessége többek között az érdekeltség hiánya miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az önkéntességet vállalni akarók nem érezték biztonságban az állásukat, a munkáltatójukat pedig semmi sem motiválta abban, hogy elnézzék dolgozóiknak, netalán támogassák az évi néhány hetes távollétet. A jelenlegi szabályozás semmilyen jellegű előnyben nem részesíti a munkáltatót, ha önkéntes tartalékos munkavállalót foglalkoztat, de számos más ponton is meghaladta az élet az akkori szabályozást. A jogszabályok változásakor tehát figyelemmel kell lenni arra, hogy a tartalékos munkavállalót munkajogi védelem illesse meg, míg alkalmazója megfelelő és ösztönző kompenzációban részesüljön. El kell ismertetni, hogy a honvédség tartalékosa a nemzet számára fontos feladatokat végez. Tenni kell azért is, hogy ez a közvélemény előtt is egyértelművé váljon, és összességében nőjön az önkéntes tartalékos szolgálat presztízse.

Egy legutóbbi reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatás azt támasztja alá, hogy a lakosság háromnegyede támogatja az önkéntes tartalékos állomány létét. Ugyanakkor ugyanebben a körben magának az intézménynek az ismertsége nagyon alacsony, miként a szerződéskötést megfontolók száma is. A csatlakozni szándékozók több mint fele azonban felvállalja, hogy anyagi megfontolások is közrejátszanának, ha szerződést kötne, és ebből fakadóan elengedhetetlennek tartja a munkáltató kompenzálását is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy más NATO-országokban is létezik hasonló tartalékos állomány, ismereteink szerint azonban eléggé vegyes képet mutat a létszámkeretek feltöltöttsége, mégis érdemes a külföldi tapasztalatokat tanulmányozni, majd a nálunk működőképesnek ítélt formákat még alaposabban áttekinteni, és amit célszerű, azt érdemes beépíteni a hazai szabályozásba.

A tartalékos katonákra ugyanis szükség van, hiszen megfelelő kiképzés esetén békeidőben mindazon feladatok ellátásával megbízhatók, mint a szerződéses katonák. Különösen szükség van rájuk veszélyhelyzetekben, az ár- és belvíz elleni védekezésben és kármentésben; alapvetően a Magyar Honvédség alapfeladatainak ellátásában működnek közre. Ugyanakkor a felkészítésük túl kell hogy mutasson a kizárólagos hazai feladatok ellátásán, és a NATO katonai bizottságának ajánlásait is figyelembe véve speciális esetekben a külföldi szolgálatteljesítés sem kizárt.

Az önkéntes tartalékos katona önkéntes jelentkezéssel elláthat speciális szakismeretet igénylő feladatköröket itthon és külföldön egyaránt, mint például a polgári-katonai együttműködés, fegyverzet-ellenőrzés, kommunikáció, egészségügyi biztosítás, tolmácsolás és egyéb katonai feladatok. Szintén önkéntes alapon közreműködhet a tartalékos katona a nemzetközi humanitárius és válságkezelő műveletekben, amennyiben az állandó állomány pihentetése idején is indokolt a missziós poszt fenntartása. A cél végső soron az, hogy az önkéntes tartalékos állományba tartozók biztos hátterét adják a szerződésesekből és hivatásosokból álló Magyar Honvédségnek, azt kiegészítve, azzal együttműködve közösen alkossák a magyar haderőt.

Időben hosszú folyamat és felelősségteljes munka előtt állunk. A szükséges módosítások, a jogszabályalkotás után is sok idő szükséges, míg az egyének felismerik érdekeiket, illetve a munkahelyek kultúrája megváltozik. Viszont ha jól végezzük a munkánkat, az állampolgárok szélesebb ismeretekkel rendelkeznek majd a Magyar Honvédség feladatairól, az alkotmányos rendszerben betöltött szerepéről, a társadalom tagjai öntudatosabban vállalhatnak részt a hon védelmében, a munkáltatók pedig azzal támogathatják e nemes célt, hogy beépítik a személyzeti munkaügyi rendszerükbe, nem tekintik foglalkoztatást kizáró oknak, ha a beosztottak önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkeznek. Az önkéntes tartalékos szolgálaton keresztül nem csak az alkalmazásban állók kapcsolódhatnak be a honvédség munkájába. Minden bizonnyal lesznek, akik a honvédelem iránti elhivatottságból, megmérettetési szándékból csatlakoznak, míg mások szerződéses katonai szolgálatuk lejártával nem akarnak teljesen szakítani a megszokott és reményeink szerint megszeretett környezettel. A szabályok kimunkálásakor, a feltételek kidolgozásakor mindezekre figyelemmel kell lenni.

A fejlesztési javaslatokat több ütemben lehet megvalósítani, és nem csak a honvédelmi ágazatnak. Az önkéntes tartalékos rendszer rekrutációs bázisa optimálisan csak széles körű társadalmi támogatottsággal biztosítható. Különösen fontos a fiatalok, a katonai szolgálatra alkalmas korosztály ismereteinek bővítése. Előremutató kezdeményezés a katonai alapismeretek oktatása a középiskolákban, amely jó kiindulási alapot nyújt az intézményes honvédelmi nevelés elterjesztéséhez. A társadalom szélesebb rétegeinek bevonásával valóban közös lesz a felelősség a haza védelméhez fűződő alapvető érdek érvényesítésében.

A javaslatok megvalósítása önálló és szakmailag teljeskörűen egyeztetett előterjesztések sorozatával történhet meg a jövőben. A részfeladatokban érintett tárcák a határozati javaslat elfogadását követően önálló előterjesztéseket készítenek. Az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése kapcsán megfogalmazott javaslatok megvalósítása ütemezetten, több lépcsőben történik. Ennek megfelelően két határidőt tartalmaz a javaslat, elsőként 2009. december 31-ig a többletforrások bevonását nem igénylő intézkedéseket kell a kormánynak megtennie. A tervezetben szereplő intervallum megfelelő időt biztosít a rendszer szakmai részleteinek jogszabálytervezetbe foglalására, valamint biztosítja, hogy a konvergenciaprogramban korábban nem tervezett, jelentősebb költségvetési kiadásként jelentkező rendszerelemek is több ütemben, legkésőbb a konvergenciaprogram végrehajtását követően, 2011. december 31. után lépjenek hatályba.

Tisztelt Ház! A határozati javaslat az öt parlamenti párt bevonásával végrehajtott egyeztetést követően, úgy gondolom, a viták ellenére is széles körű politikai támogatottsággal került az Országgyűlés elé, kifejezve a honvédelem ügye iránt érzett közös felelősségünket, amellyel összefüggésben a kormány honvédelemért felelős tagjaként külön is köszönetemet szeretném kifejezni. A honvédelem nemzeti ügy, ezért a Magyar Köztársaság - összhangban a honvédelmi törvénnyel - továbbra sem mond le arról, hogy a haza védelmében minden felelősen gondolkodó állampolgár részt vállalhasson. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot támogatni szíveskedjen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  197  Következő    Ülésnap adatai