Készült: 2020.07.05.12:33:31 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 42 2002.10.30. 2:31  33-61

MÁRFAI PÉTER, az informatikai és távközlési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kormányváltáskor viszonylag természetes dolog, ha módosulnak a miniszterek feladat- és hatáskörei, és az is természetes, ha ezzel összefüggésben a szükséges törvénymódosítások átvezetésére is sor kerül. Az előttünk lévő javaslat mintegy harminc alkalommal tartalmazza az "informatika" kifejezést, illetve valamivel kevesebbszer a "hírközlési" kifejezést. Érzékelhető, hogy számos ponton módosulnak az érintett törvények azért, hogy az új kormányzati szerkezet informatikával és hírközléssel kapcsolatos hatásköri felosztása érvényesüljön. Ennyiben érthető az a kitüntető figyelem, amiben a javaslat az informatikai és távközlési bizottság előtt részesült.

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény alapvetően meghatározza a kormányzati munkamegosztás jogi és politikai kereteit. Ez a törvény annak a törvénynek a végrehajtása, kiegészítése, illetve a szükséges konkretizálása a törvény alapján nem értelmezhető hatásköri megosztásnak. A törvény a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényhez képest érdemi változást nem tartalmaz azokon a szabályozásokon túlmenően, amelyek a hatáskörök gyakorlásához elengedhetetlenül szükségesek. Itt technikai jellegű átvezetésekről van szó, amit érthető, hogy vitat az ellenzék, hiszen a saját elképzelései szerint amennyiben ő alakított volna kormányt, az ő programja valósul meg, akkor minden bizonnyal egy másfajta miniszteriális szerkezetben működött volna a Magyar Köztársaság kormánya.

 

 

(11.20)

 

Az informatikai és távközlési bizottság előtt felmerült aggályokat, miszerint a kormányzati informatika és az informatika stratégiai kérdéseinek a szétválasztása valamiféle probléma lenne, az elmúlt időszak nem igazolta.

A törvény szerint az elektronikus aláírás elterjesztése, stratégiai kezelése az Informatikai és Hírközlési Minisztérium feladata, s ebben az egyes tárcáknak is van saját feladata. Érthető az ellenzék tartózkodása annyiban, hogy saját elképzeléseit nem látja viszont a törvényben, de mégiscsak az a szerencsés, ha a parlamenti többség a maga politikai akaratát, amit már egyszer elfogadott és törvényben rögzített, közigazgatási és jogi szempontból is végig tudja vezetni akként, ahogy azt az előttünk lévő javaslat tartalmazza.

Az elmondottak alapján az MSZP és az SZDSZ részéről a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 38 2003.09.22. 2:58  37-42

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Sokszor és sokat hangoztatott tény, hogy integrációs felkészülésünk során kiemelt figyelmet kell fordítanunk az információs társadalom kiépítésére. (Folyamatos zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

Alig néhány hónap van hátra, és Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. A magyar polgárok többek között azért szavaztak igennel az Unióra, mert az ott élőkhöz hasonlóan olcsó, gyors és magas színvonalú szolgáltatásokat várnak el az államtól. Nem hiszem, hogy különösebb magyarázatra szorul, hogy egy vállalkozó életét mennyire megkönnyíti, ha a világhálón keresztül is képes például bejegyeztetni egy céget, felvenni a rendeléseket, intézni az adó- vagy egyéb hivatalos ügyeit, vagy akár megszerezheti az üzletét érintő legfontosabb információkat. Az Unió több tagállamában ez már lehetséges. Óriási energia- és költségmegtakarítást jelent ez mind a vállalkozó, mind az állam számára.

A civil életben is számtalan előnnyel jár az elektronikus ügyintézés elterjedése. Nem csupán költség-, hanem időmegtakarítást is jelenthet ez az állampolgárok számára.

Ugyanakkor a világhálón az információk igen nagy hányada idegen nyelvű, főként angol nyelvű. Ezért az internetben rejlő lehetőségeket még nem tudjuk teljes mértékben kiaknázni. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű térségekre. Éppen ezért tartom elengedhetetlennek a magyar nyelvű tartalmak fejlesztését, mivel a gazdasági szempontból hátrányos helyzetű régiókban és a kistelepüléseken jóval kisebb az internetfelhasználók aránya, mint a fővárosban.

A XXI. században az információs eszközök használatában, az információs technológiák alkalmazásában most értünk el egy olyan fordulóponthoz, amely már komolyan felveti a kormányzat felelősségét a jelentkező esélyegyenlőtlenség és az ebből fakadó életszínvonal- és életminőség-különbségek csökkentésében és felszámolásában.

Kérdezem ezért a miniszter urat: mit tesz a minisztérium azért, hogy minden településnek megfelelő internetellátása legyen, különösen a Budapesttől távol eső települések esetében, mely által az ott élők is hozzájuthatnak a számukra fontos információkhoz. Ugyanis örvendetes tény, hogy az elmúlt egy évben 41 százalékkal nőtt az internet-előfizetők száma, de ez valószínűleg ezekre a hátrányos településekre nem vonatkozik.

Kérdezem továbbá a miniszter urat, mit tesz a tárca a magyar nyelvű tartalmak és a magyar nemzeti kultúra megjelenéséért a világhálón. Várom a miniszter úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Folyamatos zaj.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 42 2003.09.22. 0:30  37-42

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Az információs társadalom kérdéseiben nemzeti konszenzus kialakítása a kívánatos. Látok esélyt arra, hogy az információs technológiák alkalmazásával kapcsolatban elérjük a nemzeti egyetértést. A miniszter úr válasza is a nemzeti konszenzus irányába mutat. Az esélyegyenlőség kérdése számomra meghatározó; számítok arra, hogy a jövőben is kellő súlyt kap a tárca munkájában.

Megtisztelő válaszát elfogadom. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 304 2003.09.22. 3:57  211-421

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az eddigi vitát hallgatva fölmerült bennem, hogy hozzászólásom melyik részét tegyem el, de végül is egy témakört szeretnék körbejárni röviden.

Az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentésében az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezetét érintően sem az IHM-igazgatás 2002. évi intézményi beszámolóját, sem az IHM fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2002. évi költségvetési beszámolóját nem auditálta. Az ÁSZ úgy foglalt állást, hogy az IHM gazdálkodásáról a beszámoló nem ad a valóságnak megfelelő, megbízható és valós képet. Ezt a megállapítást kívánom egy gondolattal kiegészíteni.

Igazság szerint felsorolhatnám a feltárt hibákat. Itt néhány százezer forintos eltérésről, komoly, több száz millió forintos könyvelési hibáról is szó van. Viszont tényszerűen kimondható, hogy a feltárt hibáknak költségvetési szempontból nincs következménye, mivel azok nem hamisítják meg érdemben a mérleget, és a 2002. évi költségvetési zárszámadást sem. Az egyes tételek nem megfelelő helyre könyvelése, két helyen történő kimutatása ugyan valós hiba, de nem jelenti a költségvetési támogatás tényleges nagyságrendjének torzítását, a költségvetési hiány nagyságrendjének megbízhatatlanságát.

Meg kell jegyeznem, hogy az Állami Számvevőszék nem vette figyelembe, hogy az év közben újonnan alakult minisztériumnak, mint minden új szervezetnek, számos nehézséggel kellett szembenéznie. Ilyen volt például az, hogy számára új költségvetést kellett kialakítani, végre kellett hajtani magát az átszervezést és a hozzá kapcsolódó előirányzat-átcsoportosításokat. Belátható, hogy több száz munkahely áttelepítése időigényes folyamat, és a hozzájuk kapcsolódó eszközök átadás-átvétele utáni leltár készítése is hosszabb időt vehet igénybe. Az IHM az Állami Számvevőszék által feltárt hiányosságokat elismerte, de hangsúlyozta, hogy azok egy része az Államháztartási Hivatal téves kimutatásából és a kormánystruktúra évközi változásából eredt. Remélem, hogy amint az informatikai bizottság ülésén is elhangzott, az elkészült intézkedési terv végrehajtásával ezek a kezdeti hibák a jövőben nem ismétlődnek meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szólok most részletesen az ÁSZ-jelentés azon részeiről, amelyek szintén szorosan hozzátartoznak az informatikai fejezethez, és amelyek az általam eddig említetteknél sokkal súlyosabb, noha másként megfogalmazott hiányosságokat tárnak fel. Ehelyett csak felhívnám a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy mind a törvényjavaslatot, mind pedig az ÁSZ-jelentést alaposan és kritikusan tanulmányozzák a döntésük meghozatala előtt. Igazság szerint belemélyedhetnénk néhány kérdésbe, hiszen megemlíthető az Informatikai Kormánybiztosságon belül működtetett jogszabály-előkészítő főosztály ténykedése mint költségvetési tétel, a MEH által az In-Forrás Kht. számára kialakított pénzeszköz-biztosítási módozatok kérdésköre, és néhány hasonló tétel.

 

 

(20.20)

 

Úgy vélem, hogy az általános vita keretében ezeket az ügyeket most és itt részletesen nem járom körbe. Köszönöm a figyelmüket, örülök, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 42 2003.10.14. 1:16  39-59

MÁRFAI PÉTER, az informatikai és távközlési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A postáról szóló törvényjavaslat esetében az európai uniós irányelveknek maradéktalanul megfelelő, a hazai viszonyokat kellő precizitással szabályozó, átgondolt törvényjavaslatról van szó. Valóban szükséges lehet a törvény gyakorlati alkalmazása során felmerülő esetleges problémák orvoslása, a szabályozás finomítása, de vitán felül kell álljon, hogy szükséges az önálló postatörvény létrehozása.

Az informatikai és távközlési bizottság többsége támogatja a postai szabályozással kapcsolatos új törvény megalkotását. Azért akarjuk elfogadni ezt a törvényjavaslatot, mert ezzel reményeink szerint átláthatóbbá, korszerűbbé válnak a hazai postai szolgáltatások és a szabályozás. Rendeződnek a szolgáltatói viszonyok, versenyhelyzet alakul ki, amelynek nem elhanyagolható pozitív gazdasági, társadalmi, szakmai hatásai várhatóak, és amelynek elsődleges haszonélvezője a szolgáltatás igénybe vevője, a fogyasztó lesz.

Az informatikai és távközlési bizottság többsége ezért támogatja a postáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 146 2004.02.16. 1:50  145-152

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Európai uniós csatlakozásunk küszöbén sokunkat érdekel, hogy az uniós források felhasználása mennyiben segíti nemzeti céljaink megvalósítását. E célok között nagy hangsúllyal szerepel a gazdasági növekedés élénkítése, amelynek egyik fontos eszköze az információs társadalom fejlesztése. Az információs társadalom térnyerésén belül jelentős szerepet kell kapjon a szolgáltató önkormányzat, amely megkönnyíti, gyorsabbá és biztonságosabbá teszi az állampolgárok és a vállalkozók mindennapi ügyintézését.

Gondoljunk csak arra, hogy ma még elkerülhetetlen a személyes ügyintézés. Hogy csak néhány példát említsek, a vállalkozások indításakor a különféle hatósági engedélyek megszerzése során több hivatalban kell az ügyfélnek személyesen is eljárnia, és ez természetesen fennáll a lakossági ügyintézéskor is, ugyanis az adófizetést, az adóigazolást, a munkahelykeresést, útlevél vagy jogosítvány kiadását, lakcímváltozás bejelentését mind különböző helyeken, hivatalokban intézhetjük.

Az elektronikus közigazgatás bevezetésével az ügyfélbarát önkormányzat ügyintézési megoldásai lehetővé teszik, hogy a vállalkozók és az állampolgárok nemcsak személyesen, hanem interneten keresztül, akár otthonról, akár közösségi hozzáférési helyekről intézzék mindennapi dolgaikat.

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése részben uniós forrásokból valósul meg. Kérdezem ezért a miniszter urat, hogy az informatikai tárca uniós forrásokból támogatott pályázatai mennyiben segítik a közigazgatás korszerűsítését, mikorra és milyen ütemben valósul meg az elektronikus közigazgatás.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 150 2004.02.16. 0:51  145-152

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a válaszát. Megjegyzem, az elektronikus közigazgatás elterjedése, a szoftverek telepítése, a működés maga nemcsak azt eredményezi, hogy könnyen és praktikusan intézhetjük ügyeinket, hanem információhoz juthatunk, olyan információhoz, ami egyébként nem lehetséges. Követhetjük az ügyeink menetét, adott esetben megismerhetjük azt is, hogy kikkel vagyunk kapcsolatban. Egy alkalommal Dániában volt lehetőségem megismerni egy ilyenfajta rendszert, és az volt a vita tárgya az adott körben, hogy a polgármester titkárnőjének fegyelmije közérdekű információ vagy sem. Nem vágyom, hogy ilyen közegben dolgozzam, nem vágyom erre, de örülnék, ha hasonló problémáink lennének.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 14-18 2004.02.23. 2:26  1-18

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Mindannyian örömmel üdvözöljük, és valóban az információs társadalom kiépítésének gyorsítása terén elért eredményeink elismeréseként könyveljük el, hogy egy ilyen kimagasló esemény megrendezésére Budapesten kerül sor. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy az uniós felkészülésünk során elsőként a csatlakozó országok közül hazánk teljesítette a hírközlési ágazat törvényi szintű jogharmonizációját, az Országgyűlés novemberben elfogadta az elektronikus hírközlésről, valamint a postáról szóló törvényt, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosítását is. A Magyar Köztársaság kormánya elfogadta a magyar információs stratégiát, és ezért lehetőség van arra, hogy a hazai forrásokat kiegészítve az Unió strukturális alapját is igénybe vegyük az információs társadalom fejlesztéséhez.

A 2003. évi fontosabb kormányzati intézkedések közül a jelentősebbeket említem: nagyarányú informatikai fejlesztések, lakossági számítógép-ellátottság javítását szolgáló adókedvezmények, dolgozók számára ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat és internet-hozzáférés, az internethasználati díj 25 százalékos csökkentése. Végül is ezeknek köszönhetően az otthoni internethasználat-növekedés az elmúlt évben meghaladja az 50 százalékot. Az alkalmazott széles sávú technológia aránya is jobb, mint az uniós átlag. E folyamat eredményeként a lakosság körében is meghatározó szemléletváltás történt az információs technológiák alkalmazásával kapcsolatban.

Külön ki kell emelnem ezeket az eredményeket akkor, amikor az európai miniszteri konferencia is rávilágít arra, hogy a gazdasági növekedés kulcskérdése az Európai Unióban és nálunk is az információs társadalom minél gyorsabb ütemű kiépítése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Erre utal a konferencia mottója is, amely így hangzik: “Új növekedési lehetőségek (Az elnök ismét csenget.) egy kibővített Európában.ö

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes úr!

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Természetesen több területen is van még tennivalónk.

ELNÖK: Kétperces az ön hozzászólása. Frakcióvezető-helyettes úr, sajnos lejárt a két perc.

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 156 2004.02.23. 2:12  155-158

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Már az új kormányprogram elfogadása is egyértelműen jelezte, hogy a harmadik évezred egyik legfontosabb feladata lesz hazánk integrálása az információs világba. Meggyőződésem, hogy ennek a programnak a végrehajtása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy sikeres nemzete legyünk az európai közösségnek.

Noha elhangzott már itt, a tisztelt Ház falai között, mégis újra hangsúlyoznunk kell, hogy az információs technológiák fejlesztésében és széles körű elterjesztésében, vagyis az információs társadalom kiépítésében látja az Európai Unió is azt az eszközt, amelyen keresztül növelheti versenyképességét, és ezáltal magasabb életszínvonalat biztosíthat polgárai számára. Az Európai Unió 2000-ben éppen ezért hirdette meg az elektronikus Európa programját, amely azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re Európa legyen a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú gazdasága, és ebben kulcsszerepet szánnak az informatikai és hírközlési ágazatoknak.

E program végrehajtásának egyik fontos állomása a 2004. február végén Budapesten megrendezésre kerülő európai miniszteri konferencia az információs társadalomról. A kétnapos konferencia résztvevői megvitatják az EU-tagállamokban és a tagjelölt országokban megfogalmazott információs társadalom akcióterv végrehajtását, továbbá értékelik az eddigi eredményeket. Az EU bővítésével kínálkozó gazdasági növekedési lehetőségek kihasználása új lendületet adhat, hogy Európa a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága legyen.

Tekintettel erre a nagy jelentőségű eseményre, kérdezem miniszter urat: hogyan szolgálja uniós felkészülésünket az európai miniszteri konferencia az információs társadalomról? Mennyiben és hogyan járul hozzá az európai versenyképességhez, illetve Magyarország sikeréhez?

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 94 2004.03.22. 2:09  93-100

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Baja városa ősidők óta együtt él a Dunával és a Duna menti árterülettel. Ma a város közvetlen szomszédságában terül el a Duna-Dráva Nemzeti Park 18 ezer hektáros gemenci területe, amely az Európai Unió Natura 2000 hálózatában is szerepel mint európai jelentőségű védett természeti terület. A térség központi, mintegy négyezer hektáros része a város külterületéhez tartozik. A terület állapotáért aggódó lakosság évtizedek óta figyeli az erdő állapotának romlását és a holtágak egyre gyorsuló feltöltődését.

Ezek a kedvezőtlen folyamatok nemcsak a természetvédelem számára jelentenek hátrányt, hanem korlátozzák a vízi turizmust, a sportolást, a horgászatot. Az elmúlt években értesültünk a nemzeti park helyi képviselőinek előadásaiból, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága felvette a kapcsolatot a Világbankkal az egész védett dunai hullámtér vízügyi rekonstrukciójának anyagi támogatása ügyében, és a pályázatot megnyerte.

A revitalizáció kapcsolódik a budapesti szennyvizek megtisztításának tervezetével együtt a Fekete-tenger tápanyagtermelését csökkentő, több nemzetet érintő világbanki programhoz. A tárgyban tett, az elmúlt év júniusában történt érdeklődésemre, a miniszter úr tájékoztató levelét megköszönve örömmel értesültem arról, hogy az állami hozzájárulásról is döntött a kormány, így az évek óta aktuális munkákra most várhatóan ötmillió dollár, tehát usque egymilliárd forint áll rendelkezésre, ami Gemenc, Béda-Karapancsa térségében történelmi léptékű összeg.

Tisztelt Miniszter Úr! Mindezek után szeretném feltenni a témával kapcsolatos kérdéseimet: kik lesznek azok, akik mindezt megtervezik, kivitelezik, és a kivitelezést ellenőrzik, tudva azt, hogy a témához leginkább értő szakemberek csak helyben, igen szűk körből kerülhetnek ki? Miképpen tervezi a tárca ennek a nagyszabású munkának a megismertetését a lakossággal és a területen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) gazdálkodókkal, hiszen a leginkább érintetteket célszerű tájékoztatni?

Kérem szíves tájékoztatását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 98 2004.03.22. 0:41  93-100

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! A gemenci térségben varázslatos földrajzi nevek élnek, ilyenek mint, Grébec, Rezét, Móric, Koppány, Karapancsa, Béda, ugyanakkor az Alsó-Duna-völgyhöz nagy történelmi nevek is kapcsolódnak: Széchenyi István, Mészáros Lázár, Albrecht főherceg, Türr István, IV. Károly király.

A folyam létezésében 100-150 évente esett meg olyan beavatkozás, amelyre most önnek, a tárcának lehetősége van. Ez a milliárd forint - bízvást mondhatom -, történelmi ajándék Gemencnek. Köszönöm szíves válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 51 2004.03.30. 1:37  42-65

MÁRFAI PÉTER, az informatikai és távközlési bizottság előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A munka világa és az információs társadalom kiépítése szempontjából egy olyan jogszabály-módosítási csomag van előttünk, amely tartalmazza, hogy hogyan lehet Magyarországon a távmunka elterjedésével kapcsolatban előrelépni. Ennek alapját az a közösségi irányelv adja, amely kimondja, hogy a tagállamok számára cél a foglalkoztatási szint bővítése, a munkavégzés minőségének, hatékonyságának növelése. Ez azt jelenti, hogy olyan munkaerő-piaci eszközöket és az információs társadalom szabályainak megfelelő munkanormákat kell alkalmazni, amelyeknek egyik formája a távmunkavégzés. Ennek egy részét hozta most ide a tárca ezen jogszabály-módosításokban.

A módosítási csomagot az Országos Érdekegyeztető Tanács is többször tárgyalta plenáris és szakbizottsági szinten is, és a távmunkáról szóló vitában a kormánypárti és az ellenzéki képviselők konszenzussal támogatták ennek a munkavégzési formának a magyarországi bevezetését.

Úgy vélem, hogy az a változás, ami a '90-es évek második felében a munkapiacok átalakulását jelentette Magyarországon, komoly kihívást jelent számunkra, és ennek a kihívásnak megfelelni társadalmi cél.

Az informatikai és távközlési bizottság támogatja és általános vitára alkalmasnak tartja a jogszabály-módosítási csomagot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 182 2004.05.24. 1:26  181-184

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A 2003-as év egyik fontos célkitűzése a fogyatékkal élők életminőségének javítása volt. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is kivette a részét a feladatból. A minisztérium által elért eredmények, legyenek azok bármennyire is előremutatók, rámutattak arra, hogy még ma is milyen komoly elmaradások vannak a fogyatékkal élők speciális igényeit kielégítő informatikai megoldások elterjesztésében.

Azzal mindannyian egyetértünk, hogy az informatikai eszközök hatékonyan képesek javítani az adottságaik miatt hátrányban élők helyzetét. Megfelelő számítógépes eszközök segítségével a látássérültek a szűk választék helyett képesek a digitalizált szövegek használatára, azaz könyvtáruk az eddigi néhány száz kötettel szemben több ezerre bővül. Folyamatosan nyomon követhetik a napi eseményeket is. Segítséget jelent a számítógép a mozgásukban korlátozott emberek számára is, mivel a részükre kifejlesztett speciális klaviatúrák javítják beilleszkedésük esélyeit.

Ezért kérdezem a miniszter úrtól, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ez évben milyen programokat tervez a fogyatékkal élők támogatására, és milyen pályázatokat hirdetnek meg a fogyatékkal élők részére.

Várom miniszter úr megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 138 2004.09.13. 1:35  137-143

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Amint az a híradásokból ismert, súlyos kár keletkezett a világörökség részét képező weimari könyvtárban. Becslések szerint mintegy 30 ezer kötet rongálódott meg helyreállíthatatlanul, köztük pótolhatatlan eredetű kéziratok. A tűz martalékává vált például a világ legnagyobb Faust-gyűjteményének egy része, eredeti Schiller-kéziratok, illetve a Shakespeare-gyűjtemény számos darabja. Hatalmas veszteség, hogy ezek a kincsek megsemmisültek.

A történelem során számos esetben érte az emberiséget hasonló kár. Elég csak utalnom az alexandriai könyvtár időszámítás előtt 47-es pusztulására, amikor megsemmisült az a több százezres könyvtekercsállomány, amely az antik tudomány és művészet kincseit őrizte.

Most élünk először olyan korban, amikor a fizikai valójukban nem, de digitalizálva megőrizhetjük kincseinket az utókor számára. Kérdezem, hogy felhasználjuk-e a modern kor technológiáját kulturális értékeink megőrzésére.

A Nemzeti Digitális Adattár-programot éppen azért indította útjára az informatikai tárca, hogy nemzeti kultúránk kiemelkedően fontos dokumentumait, emlékeit, a múltban felhalmozott tudásvagyonunkat a digitalizáció révén biztonságosan megőrizhessük. Kérem ezért a miniszter urat, adjon számot arról, hol tart a program megvalósítása.

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 142 2004.09.13. 0:37  137-143

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm, miniszter úr. Magyarországon a könyvtárakban számos ősnyomtatvány és kézirat található, amely nyilván a tudományos kutatók számára hozzáférhető. Meg kell hogy mondjam, ha mondjuk, a Függetlenségi nyilatkozat kéziratát szeretnénk megtekinteni, ha most indulunk, akkor a tizedik percben már megnézhetjük nyomtatva. Tehát ma a világban van lehetőség arra, hogy nemcsak megmentsük ezeket az értékeket, hanem sokak számára hozzáférhetővé is tegyük. Bízom benne, hogy ez a munka ebben az irányban halad.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 233 2004.09.29. 4:32  1-321

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányprogram azt tartalmazza, hogy Magyarországnak a tudásalapú információs társadalom kiépítése a célja. Az információhoz való hozzájutás joga a demokratikus társadalom egyik alappillére. Az infokommunikáció elterjedését, az információs társadalom kiépülését 2005-ben és 2006-ban a kormányprogram több soron támogatja. A Sulinet Expressz-program keretében 2005-ben minden iskolát széles sávú internetkapcsolattal látunk el. Bővítjük a széles sávú internet-hozzáféréseket. Négyezer e-Magyarország-pontot létesítünk. Támogatjuk az elektronikus közigazgatást. Törvénybe iktatjuk az elektronikus információs szabadságot. Az internet eszközrendszerével fokozatosan nyilvánossá és elérhetővé tesszük az államigazgatást. Költségvetési támogatást adunk a számítógépek és az internet eléréséhez szükséges eszközök vásárlásához, valamint az internet használatához.

2005-2006 a széles sávú internet évei lesznek. Az internet elérését, elterjedését segítő egyik adópolitikai eszköz a legalább százmillió forintos széles sávú internetberuházásra igényelhető fejlesztési adókedvezmény. A távközlési piac sajátosságainak megfelelően ez az értékhatár úgy lett kialakítva, hogy a kisebb helyi szolgáltató cégek is jogot szerezhessenek a kedvezményre. Az adókedvezmény lényege, hogy a beruházási helyszínek függvényében a fejlesztésre költött összeg 35-50 százaléka visszatartható a következő évek társasági adójából.

Az adókedvezmény előnye a közvetlen állami támogatásokkal szemben, hogy a költségvetésnek nem egyszerre, a beruházási szakaszban kell kifizetnie, hanem az csak a beruházás megvalósítását követően, a cég nyereségének függvényében, általában több év alatt vehető igénybe; a kedvezmény nem, vagy nem teljeskörűen érvényesíthető, ha a vállalkozásnak nincs kellő nagyságrendű eredménye, azaz nyereséges működésre ösztönöz. A széles sávú internetberuházás megtérülési ideje viszonylag hosszú, így az adókedvezmény jelentős szerepet játszik abban, hogy az érintett társaságok az adókedvezmény elnyerésének érdekében előrehozzák, illetve jelentősen növeljék az ilyen típusú beruházásaikat.

2006-ra a lakosság 90 százaléka elérheti az ADSL-t. A közhálóprogrammal és a nemzeti széles sávú stratégiával összhangban a következő két évben újabb 450 településen lesz ADSL-szolgáltatás, és 2006 végére az előfizetők száma meghaladja a 400 ezret.

A kormány a közoktatás, a szakoktatás és a felsőoktatás minden intézményében, valamint a kórházakban és szakrendelőkben kiépíti a széles sávú internetkapcsolatot. Ezzel Magyarország az internet, az infokommunikáció használatában felzárkózik a nyugat-európai országokhoz. 2005-2006-ban a költségvetés támogatja a számítógépek és az internet eléréséhez szükséges eszközök vásárlását, valamint az internet használatát. Az elmúlt két és fél évben megduplázódott Magyarországon az internet-előfizetők száma. Az ADSL-lefedettség ma közel 75 százalékos, gyakorlatilag minden tízezernél több lakosú településen elérhető. 2005-2006-ban az állam nemcsak adókedvezménnyel, de fejlesztési pályázatokkal is támogatja a széles sávú infrastruktúra fejlesztését. A nemzeti fejlesztési terv részeként uniós támogatások is elérhetők.

A széles sáv fejlesztése az Európa-program kiemelt fejezete. Az Európai Unió minden tagállamában támogatással, kedvezményekkel ösztönzik a piaci szereplőket a fejlesztésre. A magyar program megfelel az EU irányelveinek, és követi az európai példákat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 34 2005.04.05. 0:25  17-47

MÁRFAI PÉTER, az informatikai és távközlési bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottsága tegnapi ülésén megvitatta az adókról, járulékokról szóló törvényjavaslatot, és 6 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatja a javaslat általános vitára bocsátását.

Köszönöm a figyelmet. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 262 2005.06.13. 2:56  255-281

MÁRFAI PÉTER, az informatikai és távközlési bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az informatikai és távközlési bizottság május 31-én megtárgyalta, és döntött az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról.

A többségi vélemény előadójaként előre kell bocsátanom, hogy a törvényjavaslat aktualitását mind a bizottság kormánypárti, mind ellenzéki tagjai hangsúlyozták. Tehették ezt azért, mert demokratikus berendezkedésű államként kötelességünk az állami működés átláthatóságának és az állampolgári jogok érvényesíthetőségének biztosítása.

Mivel a jogszabályok mindig az adott kor társadalmában születnek - és ez jelen esetben az elektronikus demokráciát jelenti -, ezen jogok biztosításánál törekednünk kell a technikai fejlődés által kínált eszközök és az általuk biztosított előnyök igénybevételére. Ezek az előnyök a kommunikáció oldaláról a megismerés hatékonysága és a lehető legszélesebb társadalmi részvétel.

A bizottsági ülésen Kovács Kálmán miniszter úr előterjesztésében kiemelte: a törvényjavaslat a rendszerváltáshoz kapcsolódó társadalmi, gazdasági átalakulás egyik alapvető jogszabályi környezetét, alkotmányos jogait rendezi, összhangot alkotva jogrendszerünk egészével és a nemzetközi követelményrendszerrel is.

Külön kiemelném, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat megalkotásának kiváltó oka az elmúlt évtizedben bekövetkezett technológiai váltás, amely minden eddiginél szélesebb körben kínál esélyt és lehetőséget egy új, demokratikus, az állampolgár és az állam közötti párbeszéd kialakítására.

A törvényjavaslat által szabályozott négy terület, az általános közzétételi kötelezettség, a jogalkotási folyamat nyilvánossága, a teljes hatályos joganyag internetes megismerhetősége és a bírósági határozatok közzététele megteremti a szabadságjogok sorában az elektronikus információszabadság helyét. Ugyanakkor ez a hatalmas mennyiségű adattömeg kiszélesíti az internet tartalmi szolgáltatási oldalát, és így megvalósul a modern államokra jellemző elektronikus demokrácia is. Ezek után nem meglepő, hogy a bizottság a törvényjavaslatot 7 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az informatikai és távközlési bizottság többségi véleményének képviselőjeként úgy hiszem, hogy nemcsak a bizottság, hanem a közéletet aktívan figyelemmel kísérő állampolgárok véleményét is képviselve kijelenthetem: az önök előtt fekvő törvényjavaslat a XXI. század Magyarországának közéleti átláthatóságát megteremtő koncepció.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 266 2005.06.13. 5:28  255-281

MÁRFAI PÉTER, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Kiemelt célként fogalmaztuk meg az állam működésének átláthatóvá tételét, a demokratikus jogok kiszélesítését azért, hogy az állampolgárok aktív részesei lehessenek a hatalomgyakorlásnak. Az információs társadalom kiépítése a demokrácia intézményeinek megerősítésével és a szolgáltató jellegű államigazgatás kialakításával párhuzamosan zajlik.

A szolgáltató állam kialakítása, az állampolgárok igényeihez és elvárásaihoz igazodó ügyfélbarát közigazgatás feltételeinek megteremtése a XXI. század korszerű informatikai infrastruktúrájára épül. Az internethasználat elterjedésével lehetővé vált az információk széles körű és könnyű elérése, amely fordulópontot jelentett a közérdekű adatokhoz való hozzáférés tekintetében. Ennek révén nyilvánossá tehető a hatalomgyakorlás, a közigazgatás tevékenysége, költségei, dokumentumai.

Az információszabadság tényleges érvényesüléséhez az infrastruktúra kiépítése mellett szükség van a jogi háttér megteremtésére is. Ezt szem előtt tartva a kormányprogram előírta az elektronikus információszabadság törvénybe iktatását.

Az elektronikus információszabadság nem csupán a közérdekű információkhoz való hozzáférési utak egyike, hanem a demokratizálódásnak, az információszabadság tényleges érvényesülésének eszköze is. Elengedhetetlen tehát, hogy az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához vagy akár Észtországhoz hasonlóan mi is kialakítsuk saját törvényünket az információszabadságról.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat az eddigieknél sokkal szélesebb körben, a közszféra egészére kívánja megteremteni az átláthatóságot, tágabb értelemben a mindennapos működést teszi az állampolgárok részére nyilvánossá. Ez a törekvés már megjelent az 1992. évi, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló adatvédelmi szabályozásban is, amely az első nagy lépés volt az állam működésének nyilvánossá tételében. Ezzel Magyarország az információszabadság szabályozása terén már akkor a nemzetközi élvonalba került.

Az Országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely ma is modernnek mondható, és véleményem szerint az alapelvek tekintetében hosszú évtizedekig megállja a helyét. Az adatvédelmi törvény mind a személyes adatok védelmével, mind a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban megfogalmazta a főbb jogállami elvárásokat, megalkotásának ideje és körülményei miatt azonban részletesebb szabályokat elsősorban az adatvédelem területére vonatkozóan tartalmaz.

Az Országgyűlés elé most beterjesztett, az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat tartalommal tölti meg az adatvédelmi törvény információszabadságra vonatkozó rendelkezéseit is azáltal, hogy előírja a közszféra által kezelt közérdekű adatok döntő többségének kötelező elektronikus közzétételét.

Az új szabályozás öt elvre épül: a közzététel elvére, a hagyományos információszabadsági elvekre, amelyek a személyes adatok védelmét és a közadatok megismerhetőségét tartalmazzák, az esélyegyenlőség elvére, a technológiai semlegesség elvére és a személyes adatok, személyes jogok védelmére.

A törvényjavaslat fő előírásai: a közszféra egészének kötelezően közzé kell tenni az interneten a törvényben meghatározott adatait; a jogszabály-előkészítés során a jogszabálytervezetekkel kapcsolatos legfontosabb dokumentumok már a szabályozási koncepció kialakításától kezdve az interneten elérhetőek lesznek, így maguk a jogszabálytervezetek szövegei és szakmai indoklásuk is; mindenki számára hozzáférhetővé válik a jogszabályok hiteles szövege az interneten keresztül; és végül: létrejön a Legfelsőbb Bíróság és a táblabíróságok anonimizált ítéleteinek nyilvánossága, így a jogalkalmazás gyakorlata a korábbihoz képest szélesebb körben hozzáférhető lesz.

Fontos kiemelni, hogy az interneten közzétett adatokhoz bárki bármikor ingyenesen, azonosítás nélkül hozzáférhet, a közzétett adatokat fő szabály szerint egy évig nem lehet eltávolítani a honlapról. Ez a közszféra átláthatóságát, működésének folyamatos megismerhetőségét nagyban elősegíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását, mert közös érdekünk, hogy az állam átláthatóvá váljon, ugyanakkor biztosított legyen az állampolgárok személyes adatainak védelme. A törvény közvetlenül és közvetve olyan célokat valósít meg, amelyek a működő és versenyképes demokráciák alappillérei: a nyitott jogalkotás, a kiteljesedett párbeszéd az állampolgárok és a végrehajtó hatalom között.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 133-135 2005.09.12. 2:25  132-141

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A napokban jelent meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, közismertebb nevén az OECD tanulmánya a magyar infokommunikációs ágazat helyzetéről. A tanulmány a 30 legfejlettebb ország infokommunikációs felkészültségét és fejlődését hasonlítja össze a 2002-2004 közötti időszakban. Az IKT-szektor a nemzeti össztermék 7 százalékát állítja elő, és jelentős szerepe van exportunk növekedésében is.

Az OECD a felmérésében megállapította, hogy javultak Magyarország helyezései a nemzetközi rangsorban az elektronikus hírközlési szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói tekintetében. Megemlítek néhányat ezek közül. A vizsgált 30 ország között két évvel ezelőtt Magyarországon volt a legdrágább a mobiltelefon-használat, mostanra pedig már 18 olyan ország van, ahol drágább ez a szolgáltatás, mint nálunk. Negyedikek vagyunk abban a rangsorban, amely a szélessávú technológia árcsökkenését jelzi. Hasonló mutató az, hogy a távközlési berendezések exportjának részaránya pedig a teljes termékexporton belül az elmúlt évek során tízszeresére nőtt, eléri a 14 százalékot. Egyedül a hagyományos vezetékes hangszolgáltatás területén érte érdemi kritika hazánkat, mert 2004 augusztusáig csak fokozatosan érvényesültek az elektronikus hírközlési törvény versenyélénkítő hatásai. Megjegyzem, hogy azóta ezen a területen is áttörés történt, az új hírközlési törvény hatására korábbi hat helyi monopolhelyzetű szolgáltató helyett ma 25 cég verseng a fogyasztókért. Például a belföldi távolsági hívások árának mintegy 40 százalékos árcsökkenése következett be a három év alatt.

Az infokommunikációs szektor mind kínálati oldalról, mind keresleti oldalról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) pozitívan hat a gazdasági növekedésre. A gyorsabban növekvő országok vagy a jelentős infokommunikációs szektorral… (Az elnök ismét csenget.) Fölteszem a kérdéseimet.

ELNÖK: Képviselő úr…

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Kérdezem a miniszter urat, hogy az IKT-szektor fejlődése milyen hatással bír a munkahelyteremtésre, milyen befektetőket, iparágakat vonzanak az itt lévő lehetőségek.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 139 2005.09.12. 0:53  132-141

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Valóban nagy jelentőségű az, hogy a nemzeti összterméken belül 7 százalékot ér el az IKT-szektor mérete, léptéke. Az még jelentősebb dolog, vagy legalábbis én annak tartom, hogy a bővülő exporton belül, ami évente 10 százaléknál jobban bővül, éri el azt az eredményt ez a szektor, hogy a néhány évvel ezelőtti 1,4 százalékról 14 százalékra, tízszeresére nőtt a részaránya. Tehát egy dinamikusan bővülő területen egy jelentősen, dinamikusan bővülő részarányt jelent ez a dolog, tehát a növekedés változásának üteme is gyorsul. Ehhez csak gratulálni tudok, és a magam részéről meghatározónak tartom a gazdaság fejlődése szempontjából.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 142 2005.09.26. 1:25  141-148

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben méltatlan módon a géncirkusz kapcsán kerültek az érdeklődés középpontjába az informatikai tárca által a határon túli magyar szervezeteknek juttatott támogatások. Jóval kevesebb szó esik azonban azokról a megvalósult intézkedésekről, amelyek valóban a határon túl élő magyarok érdekeit szolgálják. Ebből a szempontból tartom példaértékűnek az IHM “Szülőföldön az információs társadalombaö programját, amelynek keretében Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában és az Egyesült Államokban is közösségi internet-hozzáférés, úgynevezett e-magyar pontok létesülnek. Ezek olyan közösségi hozzáférési helyek, ahol a határainkon túl élők kedvezményesen vagy ingyen használhatják a modern technika mindazon vívmányait, amelyeket Magyarországon mi is széles körben alkalmazunk.

A program az anyaországgal és az egymással való kapcsolatok fejlődését is segíti. A kiépített hálózat azonban értékes magyar nyelvű tartalmak fejlesztése nélkül nem éri el a célját. Ezért kérdezem államtitkár urat, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak ezek az internetelérési helyek, illetve a tárcának milyen tartalomfejlesztési tervei vannak.

Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 146 2005.09.26. 0:18  141-148

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm, államtitkár úr, magam is így gondolom, és kérdezem államtitkár urat, hogy a szülőföldprogramnak a magyar szervezetek körében milyen fogadtatása van.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 407 2005.11.02. 6:12  272-420

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvényjavaslat általános vitájában fontosnak tartom, hogy szó essék az informatikáról, a digitális esélyegyenlőség megteremtéséről és arról, hogyan biztosítja a költségvetés, hogy ezen a területen is előrehaladás történjen. (Pettkó András: Sehogy! - Dr. Hiller István: Nem is lehet mondani, hogy népes az ellenzék! - Derültség az MSZP soraiban.)

Gazdasági kulcságazatról van szó, ezt onnan lehet tudni, hogy adott esetben, mondjuk, a nemzetgazdaság 7 százalékáról, a termékexport 14 százalékáról beszélek. Azért is mondom, hogy gazdasági kulcságazatról van szó, mert pozitívan hat a gazdasági növekedésre, de igaz az is, hogy ha az információs technológiák elsajátítása terén nem tartunk lépést a világ fejlett országaival, akkor többszörös versenyhátrányt szenvedünk. De ugyanúgy versenyhátrányt szenvednek a hazánk kevésbé fejlett régióiban élő állampolgárok is, ezért mindent meg kell tennünk a fejlődés előmozdítása érdekében.

Ha csak a költségvetési törvényjavaslatban lévő előirányzatokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy az e célra tervezett források összege növekedett: az információs társadalom céljait közvetlenül támogató, az innovációra és a kutatás-fejlesztésre fordítható összeget meghaladó modernizációs kiadások összességében megközelítik a 85 milliárd forintot, amely közel kétszerese az idei előirányzatnak.

A források növekedése mellett sokkal fontosabbnak tartom, hogy milyen célkitűzéseket szolgálnak ezek az előirányzatok, általuk elérhetjük-e az esélyegyenlőség megteremtését e téren és azon társadalmi csoportok tagjai számára, akik valamilyen hátrányt szenvedtek valamilyen területen. Azt mindenképpen látnunk kell, hogy az informatika és az információs társadalom nem egyszerűen a modernizálódó élet egyik eszköze, hanem olyan többletlehetőség, amely csökkenti, megszünteti a hátrányokat, vagy éppen új akadályként jelenik meg.

Visszatekintve azt mondhatjuk, az informatikai tárca tevékenysége a digitális szakadék csökkentése tekintetében nem volt eredménytelen: 2002-ben a számítógép-ellátottság terén Magyarország jelentős lemaradásban volt, akkor az Unióban átlagosan háromszor annyi gép jutott száz főre, mint nálunk, az internetellátottsági mutatókkal pedig Európában a sereghajtók közé tartoztunk. Mára már eredményekről lehet számot adni, gondolok itt az OECD jelentésére, amely megállapította, hogy szinte kivétel nélkül és nagymértékben javult Magyarország helyezése a nemzetközi rangsorban az információs társadalom mérőszámai tekintetében, így az elektronikus hírközlési szolgáltatások mennyiségi mutatói vonatkozásában is.

A digitális szakadék csökkentése érdekében megtett intézkedéseknek természetesen sok összetevője van, a jogalkotás, a célzott programok, a központi támogatások rendszere mind hozzájárult ahhoz, hogy ma már talán nagyon kevesen vannak, akik nem tudják, hogy mi az az internet, akik ne szeretnének az információs társadalom kínálta előnyökkel élni, azokhoz hozzájutni.

Az információs társadalom terén az esélyegyenlőség kérdését vizsgálva azt láthatjuk, hogy ma Magyarországon az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférést nézve a legnagyobb különbség az iskolai végzettség tekintetében van, vagyis minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy internetezik, hogy MMS-üzeneteket küld a mobiltelefonján, illetve esetleg tud szöveget szerkeszteni.

(21.40)

Erre gondoltam, amikor akadályként említettem az informatika szerepét a társadalom egy része számára. Ezt szem előtt tartva a kormány politikájában, az informatika és oktatás kapcsolatának erősítése kiemelt szerepet kapott. Egyes régiókban jelentős a lemaradás az iskolai végzettség és az iskolai mobilitási lehetőségek terén. Az oktatás területén az információs társadalom olyan lehetőséget tesz elérhetővé, amelyhez egyébként csak a nagyobb településeken lakók férhetnek hozzá, vagy könnyebben férhetnek hozzá.

Éppen ezért nagy jelentőségű a közháló és az e-Magyarország program indítása, illetve megvalósítása, amely közcélú internet-hozzáférési lehetőséget biztosít most már az ország több ezer pontján, olyan, üzletileg kevésbé vonzó helyeken is, ahol a szélessávú internet kapcsolat kiépítése egy vállalkozás számára nem kifizetődő, ahová a piaci erők önmaguktól nem jutnának el. Az információs társadalom építésének fontos módja az, hogy minden településen legalább egy e-Magyarország pont legyen, ahol vagy díjmentesen, vagy csekély díj térítése ellenében az embereknek lehetőségük van arra, hogy internetezzenek, mindehhez az infrastrukturális hátteret az országban már kiépült informatikai közmű, közismert nevén a közháló biztosítja.

Az általam említett programokhoz, azok végrehajtásához a 2006. évi költségvetés megfelelő nagyságú forrásokat irányoz elő. Megjegyzem, ennek többszörösének is lenne helye. A közhálóprogram keretében az összességében 7300 intézmény, iskolák, önkormányzatok, könyvtárak, kulturális intézmények szélessávú internetszolgáltatásának fenntartási költségeire, üzemeltetésére mintegy 7 milliárd forint van előirányozva. Az e-Magyarország program jövő évi költségeire tervezett 550 millió forint pedig a jelenlegi rendszer további, változatlan színvonalon történő működését biztosítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetgazdaság lehetőségeire figyelemmel a költségvetési törvényjavaslatban tükröződő kormányzati szándék megfelel az információs társadalom követelményeinek, az esély és demokrácia jegyében jövőre is jelentős lépést tehetünk ahhoz, hogy minden magyar állampolgár egyaránt hozzáférhessen az információkhoz, bárhol éljenek is az országban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 112 2005.11.08. 3:25  13-147

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én vettem a fáradságot, és tételesen átnéztem, hogy az informatika és a távközlés területén milyen ígéreteink voltak és hogyan teljesültek. Járulékosan kapcsolódom az előttem szólóhoz, mert az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának visszatérítése egy külön szabályban rögzül, ami szerencsére a teljesült ígéretek közé tartozik. Ez nem is kérdés, hogy teljesült, olyannyira, hogy viszonylag széles körben igénybe is veszik ezt a támogatást a fiatalok. Nem is ezt emelném ki, inkább megemlítem mint érdekességet, hogy a támogatás a korábbi években teljesített vizsgákra utólag is jár. Azért mondom, mert ezt sokan elfelejtik, és nem veszik igénybe ezt a lehetőséget. Amúgy a támogatást a helyi önkormányzatok vagy a közigazgatási feladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói igényelhetik.

Nem megyek tovább ezen a gondolaton, inkább arról beszélnék, hogy a fiatalokat érintő fontos környezeti tényező az informatika és hírközlés helyzete. 2002-ig a háztartások 18 százalékában volt személyi számítógép, jelenleg pedig a háztartások 41 százaléka rendelkezik számítógéppel. A településeket illetően 2002-ben 600 településen még csak vezetékes telefonellátás sem volt, nálunk volt a legdrágább a mobiltelefon-tarifa, a betárcsázós internet, és utolsó helyeken kullogtunk a szélessávú internettarifában is. Ma már ez másképp van. Ma Magyarország a 30 legfejlettebb ország közül a 18. a mobiltarifákat illetően, a nemzetgazdaságot tekintve 7 százalékkal bír ez a bizonyos informatika-hírközlés ágazat, vagy hogy egy keményebb számot is mondjak: a termékexportunk 14 százalékát ez az ágazat adja, ami egy bővülő exportban, tehát évi 10 százalékot meghaladó mértékben bővülő exportban az utolsó pár évben tízszeres növekedést jelent.

Azt ígértük, hogy a köztársaság kormánya segíti a számítógépes ismeretek és az internethasználat elterjedését, folytatjuk a sulinet expressz programot, és 2006-ra teljesen kiépítjük a közhálót. Ennek keretében minden iskolát szélessávú internetkapcsolattal látunk el, tovább bővítjük a szélessávú internet-hozzáférések számát. Így van, 2002 végén Magyarország 2530 települési általános iskolája közül összesen 596-ban volt internet, ma a közhálón keresztül 5200 magyarországi alap- és középfokú oktatási intézmény, továbbá önkormányzatok, könyvtárak, kulturális intézmények, összességében 7300 kedvezményezett kap szélessávú internetszolgáltatást.

 

(13.30)

 

Sorolhatnám a szakterületen az eredményeket, de az előttem szólók azokat nem is kérdőjelezték meg. Ebben a fejlődő, bővülő informatikai térben létezik az az ifjúság, amiről beszélünk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 266 2006.01.31. 1:00  263-279

MÁRFAI PÉTER, az informatikai és távközlési bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az informatikai és távközlési bizottság január 24-én megtárgyalta és döntött a digitális műsorterjesztés szabályairól szóló 19081. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat fél évszázaddal előremutatva igyekszik áthidalni a jelen és a jövő technológiai szakadékát, szem előtt tartva a változások hatását a piac, a gazdaság és a társadalom különböző területein.

Az informatikai bizottság mindezekre tekintettel 6 igen szavazattal és 5 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak vélte a törvényjavaslatot. A továbbiakban pedig szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy az Országgyűlés az a politikai intézmény, amely képes elhárítani minden akadályt, amely a digitális műsorterjesztés mint országos érdek útjában állhat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 272 2006.01.31. 2:08  263-279

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A magam részéről harmadszor fogok részt venni az előkészítő négypárti megbeszéléseken, ahol az eddig elhangzottaktól eltérő és elég építő típusú megjegyzéseket hallottam.

Összefoglalva: a mi álláspontunk az, az MSZP-frakció örömmel üdvözölte a digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvényjavaslat benyújtását, mivel a digitális televíziózás rendkívül fontos és aktuális kérdéssé vált napjainkban.

A digitalizáció hosszabb távon adatátviteli költségek csökkenésével jár, a műsorszóró-hálózatok üzemeltetői számára lehetőséget ad továbbá újabb technológiai beruházások megtételére, az információs társadalom infrastruktúrájának továbbfejlesztésére. Hazánkban jelenleg a háztartások egyharmada hagyományos antennával csak három csatornát, a magyar 1-et, a magyar 2-t és a Duna Televíziót tudja fogni. A digitális televíziózás nekik hoz majd igazán forradalmi változást.

Olyan infrastruktúra létesülhet hazánkban, amely többek között lehetővé teszi a hozzáférést a szélessávú adatszolgáltatásokhoz, lakóhelytől és társadalmi helyzettől függetlenül bárki számára. Ez a technika tehát az esélyegyenlőség szempontjából is fontos. Az információs hátrány csökkentését is szolgálja majd, hiszen mindenki számára elérhetővé válik, hogy otthon, a tévéfotelből hozzáférjen ugyanahhoz az információhoz.

Bízom abban, hogy képviselőtársaim is úgy ítélik meg, hogy akkor döntünk helyesen, ha a digitális átállásra a lehetőséget megteremtjük, ha mielőbb minden akadályt elgördítünk a digitális átállás elől.

Az MSZP-frakció ezért támogatja és elfogadásra javasolja a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 280 2006.01.31. 1:31  279-287

MÁRFAI PÉTER (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A frekvenciagazdálkodásról szóló törvény módosítása egy kis terjedelmű módosítás, tartalmát tekintve az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos kormányzati lehetőségeket bővíti. Konkrétan arról van szó, hogy a kormány döntéseihez előzetes iránymutatást kaphat egy már meglévő, szakmailag felkészült, a területen beható ismeretekkel rendelkező intézménytől, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácstól. Ez a tanács korábban alapvetően frekvenciagazdálkodással kapcsolatos tanácsadó szervként működött, és a tervezet elfogadása esetén a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a korábbinál szélesebb körben, az információs társadalom valamennyi alága-zatában fontos szerepet tölthet be, és jobban segíthet a szabályozók munkájában is, a kormány tevékenységében.

A kis terjedelmű módosítás elfogadása egy olyan hiátust old meg, ami a kormány ilyen irányú tevékenységében hasznos lehetőséget teremt. Kérem a módosítás elfogadását.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 286 2006.01.31. 1:28  279-287

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, illik reagálni talán a vitában elhangzottakra, a felvetett kérdések ellenben nem feltétlenül, vagy legalábbis vitathatóan kapcsolódnak a kis terjedelmű módosításhoz, amely mégiscsak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács feladatainak bővítésében merül ki, amely három ponton ezt bővíti, és lehetővé teszi, hogy az alapvetően frekvenciagazdálkodásra vonatkozó tanácsadó tevékenységét az informatika más, hasonlóan fontos területeire is kiterjessze.

Erre a lehetőségre természetesen az IHM-hez kapcsolódóan van lehetősége. Eddig is így volt, vélhetően ezután is így lesz. Mindenesetre az bizonyos, hogy ezen módosítás kapcsán ebben a kérdéskörben változás nem lesz. Semmiféle elemet nem látok ebben a papírban arra, hogy bármi módon minősítettük volna az IHM tevékenységét. A magunk részéről tartósan, az elmúlt ciklusban vélhetően eredményesen együttműködtünk az IHM-mel, és a jövőben is ezt tervezzük.

Köszönöm.