Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyiunk által ismert mondás, latin közmondás: finem vitae specta, azaz nézz az életed végére  gondolj arra, hogy egyszer már nem leszel. Tulajdonképpen az alapítványokról szóló jogszabálytervezetnek, ha hosszú távon visszavezetjük, ilyen filozófiai mélysége és filozófiai alapja is van. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja  ahogy ezt államtitkár úr kifejtette , hogy az alapítványt mint a polgári törvénykönyvben szabályozott jogi személyt, a már meglévő, jelenleg hatályos jogi szabályozást is kiegészítve, vagyonkezelő jogintézményként ajánlja és szabályozza mind a befektetők, mind az ilyen alapítványt létrehozni szándékozók számára. A törvényjavaslat egy olyan speciális alapítványi forma létesítését teszi lehetővé, amely az alapító által rendelt vagyon és az ebből származó jövedelem felhasználásával az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítása érdekében vagyonkezelést folytat. A vagyonkezelő alapítvány a vagyonkezelésen kívül más gazdasági tevékenységet  a gazdasági társaságoktól eltérő módon  nem végezhet.

Az új polgári törvénykönyv szerinti alapítványi szabályozás ugyan teret engedett a magánalapítványok létrejöttének, de a polgári jog hagyományos rendszerébe az 1970es évek végén visszatért alapítványi jogintézmény hagyományos keretein alapvetően nem változtatott. Az utóbbi évek során ugyanakkor fölmerült a nagyobb tőkeerőjű vagyonkezelő alapítványok alapításának igénye, az ilyen, a befektetőket is vonzó tevékenységet folytató alapítványi működés szervezeti kereteinek biztosítása és nem utolsósorban az alapítványi vagyonkezelésnek az alapítványi szabályozásban való hangsúlyosabb megjelenítése, amelyekre tekintettel a jogalkotónak immár cselekednie kellett. Ezt a lépést ráadásul nemcsak hazai igények, de külföldi példák is indokolják.

Fontos leszögezni, hogy a vagyonkezelő alapítvány is alapítvány. A törvényjavaslat az alapítványokra irányadó általános rendelkezéseken túlmutató, differenciáltabb szabályozással az alapítványnak egy sajátos fajtáját kívánja megteremteni. A törvényjavaslattal nem érintett kérdésekben a polgári törvénykönyvnek és más ágazati jogszabályoknak  ilyen például a civiltörvény is  az alapítványra vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók és irányadóak.

(13.50)

A vagyonkezelő alapítvány a polgári törvénykönyvben szabályozott alapítvány altípusát képezi, amelynek esetében nem annyira az alapítási cél, mint inkább az alapítvány tevékenysége a meghatározó, a megkülönböztetésre leginkább alkalmas elem. Fogalmi szempontból ezért e körben elsősorban annak van jelentősége, hogy a vagyonkezelő alapítvány az alapító okiratban meghatározott célok megvalósítása, illetve az abban meghatározott kedvezményezett, illetve kedvezményezettek juttatásban részesítése érdekében kifejezetten vagyonkezelési tevékenység folytatására jön létre, és e tevékenysége hozamából biztosítja céljainak a megvalósulását.

A törvényjavaslat a vagyonkezelő alapítványoknak is többféle fajtáját különbözteti meg. A törvényjavaslat nemcsak a tőkeerős családi alapítványok, de az intézményeket fenntartó és működtető alapítványok létrejöttének elősegítését is célozza. A törvényjavaslat lehetőséget nyújt arra is  amit államtitkár úr szintén kifejtett , hogy a vagyonkezelő alapítványt közérdekű célra alapítsák. E körben a törvényjavaslat konkrétan nevesíti a közérdekű célokat, így a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása, vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése.

A vagyonkezelő alapítványok céljaiknak és működési elveiknek megfelelően tőkeerős intézmények, megalapításukhoz ezért, függetlenül attól, hogy közérdekűeke vagy sem, a hazai alapítványi szabályozásban eddig nem ismert más mérvadó külföldi, elsősorban európai államokban azonban létező, az alapítvány javára rendelendő tőkeminimum megállapítása vált szükségessé. Ennek megfelelően a törvényjavaslat az alapítványi vagyonrendelés mértékét legalább 600 millió forintban határozta meg; ezt a jogszabály tőkeminimum fogalomként is meghatározta.

Az előttünk fekvő szabályozás tág teret hagy az alapítói döntés számára, többféle lehetőséget biztosít. Lehetővé teszi például, hogy az alapítói az alapítói jogainak gyakorlását az alapítvány ügyvezető szervére, a kuratóriumra bízza, ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására magát a kuratóriumot jelölje ki, vagy utóbbi e jogait és kötelezettségeit az alapítványra ruházza át. Lemondhat tehát az alapító arról, hogy a vagyonkezelő alapítvány működését alapítói döntéseivel bármi módon befolyásolja, nagyobb teret engedve ezáltal az alapítványi önállóságnak. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy az alapító az alapítói jogait a maga számára fenntartsa, és azokat teljeskörűen saját maga gyakorolja.

A vagyonkezelői alapítvány szervezeti felépítése kapcsán alapvetően a polgári törvénykönyv szabályai kerülhetnek alkalmazásra. Ugyanakkor a törvényjavaslat a vagyonkezelő alapítvány tevékenységére és jelentős tőkeerejére tekintettel több speciális rendelkezést is tartalmaz. Így például a kuratórium tagjainak kötelező létszámát legalább öt természetes személyben állapítja meg, amely kizárja, hogy vagyonkezelő alapítvány esetében ennél alacsonyabb létszámú vagy jogi személy tagot is magába foglaló kuratórium legyen létrehozható. A törvényjavaslat továbbá kötelezővé teszi felügyelőbizottság létesítését, illetve állandó könyvvizsgáló kijelölését.

Arra az esetre, ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy az alapítvány alapító okiratában foglalt céljainak és a törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelő működésére az alapítvány szervezetén kívüli külső szerv, illetve személy, nevezetesen az alapítványi vagyonellenőr által ellenőrzött legyen. A törvényjavaslat értelmében tehát az alapítványi vagyonellenőr a vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodásának külső ellenőre. Az alapítványi vagyonellenőr által az ellenőrzési tevékenysége során gyakorolható jogok közül kiemelendő a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének a joga.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A vagyonkezelő alapítvány esetén az alapító komoly vagyont rendel meghatározott célokhoz és szervezeti működéshez. A törvényjavaslat abból a feltételezésből indult ki, hogy az alapító elhatározását e kérdésekben az alapító jogait gyakorló kuratórium utóbb csak akkor változtathassa meg, ha arra az alapító őt feljogosította. Abban az esetben tehát, ha az alapító okirat módosítására a kuratórium nem kapott felhatalmazást, úgy a módosításra a kuratóriumnak csak abban a szűk körben van lehetősége, amelyet az alapítás óta megváltozott körülmények, ideértve például a jogszabályi környezetet is, indokolttá tesznek, amely nélkül tehát az alapítványi célok, illetve az ennek érdekében folytatott alapítványi vagyonkezelés megvalósítása sérelmet szenvedne.

Az alapító okiratban ugyanakkor meghatározhatók olyan kérdések, amelyek tekintetében az alapító okirat a kuratórium által nem módosítható. Ilyen esetben e kérdésekben az alapító okirat a kuratórium által sem módosítható, és a kuratórium részéről kizárólag abban az esetben kerülhet sor a módosításra, ha ez jogszabályi változások miatt válik szükségessé.

Ha az alapító okirat módosítása a vagyonkezelő alapítvány céljait érinti, az ilyen módosítás lehetőségét a törvényjavaslat korlátozástól mentesen csak az alapító számára, és csak akkor engedi meg, ha a vagyonkezelő alapítvány nem közérdekű, vagy ha akár közérdekű, akár nem, nem a kuratórium gyakorolja az alapító jogait. Abban az esetben tehát, ha a vagyonkezelő alapítvány közérdekű vagy a közérdekűségtől függetlenül az alapító jogait a kuratórium gyakorolja, nincs kellő indoka annak, hogy a vagyonkezelő alapítvány alapító okiratában megfogalmazott célok akár az alapító, akár pedig a jogait gyakorló kuratórium részéről a polgári törvénykönyvben előírt korlátozástól mentesen utóbb, később módosíthatók legyenek.

A törvényjavaslat a vagyonkezelő alapítvány megszűnése tekintetében a polgári törvénykönyvben meghatározott megszűnési okokon  a polgári törvénykönyv Harmadik könyve 403. § (1) bekezdésében szabályozottan  kívül két esetkört szabályoz. Egyrészt a törvényjavaslat nem kívánja az alapító jogait gyakorló alapítót meggátolni abban, hogy a nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetését kéri a bíróságtól, ennyiben és ebben a körben tehát eltér a polgári törvénykönyv rendelkezésétől, amely ilyen megszüntetési, illetve megszűnési okot nem ismer. Másrészt a törvényjavaslat rendelkezése értelmében a vagyonkezelő alapítvány  mint arról már volt szó  megszűnik abban az esetben is, ha annak vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét. Az ilyen helyzetbe került vagyonkezelő alapítvány ugyanis a célját, illetve a kedvezményezettek juttatásban részesítését nem képes megvalósítani, mivel a vagyonmegőrzési kötelezettségének nem tud eleget tenni, még ennek a legalacsonyabb szintje figyelembevételével sem.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a nemzetközi példákat és gyakorlatot figyelembe véve valóban hiánypótló, továbbá megfelelő szabályozási környezetet biztosít arra, hogy alapítványi keretek között, hatékony biztosítékok mellett megnyíljon az út a professzionális és hivatásos vagyonkezelés előtt.

Tisztelt Képviselőtársak! Mindezekre tekintettel kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)