Készült: 2024.03.29.14:49:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

90. ülésnap (2019.11.05.), 198. felszólalás
Felszólaló Dr. Kállai Mária (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:07


Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÁLLAI MÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Én azok közé tartozom, akik ezt a törvényjavaslatot egy abszolút határozott vízióra építő, lásd szakképzési stratégia, nagyon-nagyon széles körű bevonással anno, egy nagyon komolyan, minden szereplőt felnőttnek kezelő, a vízió után stratégiában, operativitásban és taktikában jól lebontó, megvalósítható, tulajdonképpen kvázi egy iránytűként is használható törvénycsomagnak tartom, amely nagyon jól reflektál a világ dolgaira, nagyon jól reflektál arra az ipari forradalomra, amiről ma már volt szó, hiszen tudjuk mindannyian, hogy valóban egy új korszaknak már nem is az elején vagyunk, amikor az információs technológia, az automatizálás egyre szorosabban fonódik össze, a gyártási módszerek alapvetően megváltoznak, az ember szerepe is megváltozik. Ez nem azt jelenti, hogy nincs rá szükség, hanem azt jelenti, hogy egy egészen más képességrendszerrel, egészen más módon kell mindehhez viszonyulni. Nagyon is szükség lesz, és mindez óriási felelősséget ró az oktatáspolitikára minden országban a jövő versenyképes munkaerejének kiképzését illetően. Így van ez itthon is. Komolyan növelni kell a magyar munkaerőpiaci és vállalati szektor szereplőinek a XXI. század követelményeihez, körülményeihez való alkalmazkodási készségét, és egy olyan környezetet kell hogy teremtsünk, amelyben a vállalatok számára valóban rendelkezésre állnak a támogató eszközök, rendelkezésre állnak a nagyon komoly, értékes tudással bíró felkészült fiatalok a hatékonyságuk növelésére és ezen keresztül a nemzetközi versenyképességük megteremtésére is.Az, hogy a tárca és a kormány milyen felelősen gondolkodik, mutatja azt, hogy éppen ma látott napvilágot a kkv-stratégia is. A kkv-stratégiák mentén is az ITM vezetésével gyakorlatilag a helyszínen, minden megyében minden kamarával, a kis- és középvállalkozások képviselőivel folyt az egyeztetés. Nyilván csak néhány hívószó. Nagyon komoly az, hogy a kis- és középvállalkozások akár exportképességének a növelése, akár a szervezeti kultúrájuk, akár gyakorlatilag az információs világhoz, az ipar 4.0-ához való kapcsolódásuk, akár az ott is jelen lévő generációváltás, ha párhuzamosan nézem a kettőt  és miután ez ma jelent meg , pontosan a szakképzési törvény és a jövő szakképzése a fiatalok nagy részét éppen ezekbe a kis- és középvállalkozásokba képezi. Azt gondolom, ez nagyon koherens gondolkodást is mutat egyrészt. Másrészt pedig nagyon komoly felelősség az, hogy minden munkaképes korú magyar állampolgár számára biztosítsunk legalább egy, a gazdaság igényeihez igazodó, a gazdaság igényein alapuló, a munkaerőpiaci elhelyezkedést biztosító modern szaktudást, szakképesítést, hiszen nagyon fontos az, hogy az egyén boldogulása, az egyén jövőképe és a magyar gazdaság igénye, a munkaerőpiac igénye hogyan tud egymáshoz kapcsolódni, és nagyon komoly kérdés és felelősség ennek az utánpótlásnak a fenntartása. Azt gondolom, ez a törvénycsomag mindezt új pályára helyezi, ezt lehetővé teszi a szakképzési rendszer átalakítása, a kor kihívásainak megfelelő fejlesztése. Tulajdonképpen ezt szolgálja az előttünk lévő törvényjavaslat, melynek szükségessége, az eddig elhangzottak szerint is azt gondolom, hogy egyértelmű. Viszont azt gondolom vagy azt remélem, hogy elfogadása is valamennyi képviselő számára szintén egyértelművé válik, hiszen ahogyan az elején mondtam, a célja, hogy a Szakképzés 4.0 stratégiában meghatározott értékek, célkitűzések, szakpolitikai irányok megvalósításához szükséges jogszabályi keretek elfogadásával valóban megteremtse a szakképzési rendszer mélyreható átalakításának és megújulásának jogszabályi alapjait, a szakképzési rendszer újszerű, innovatív, a munkaerőpiachoz és a gazdasághoz erősebben kapcsolódó felépítésének és összehangolt, rendszerszintű működésének a jogszabályi kereteit, valóban lehetővé tegye, ahogyan ma már elhangzott, hogy a szakmai és kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló modern szaktudást gyakorlatilag elérhesse minden magyar állampolgár a Kárpát-medencében.

Gyakorlatilag azt is tudjuk, hogy Magyarország az OECD-országok átlagától elmarad a középfokú szakképzettséget illetően, illetve az EU-s átlaghoz képest a felnőttképzésben is kevesebben vesznek részt ma még nálunk, mint ha az EU-s átlagot összehasonlítjuk ezzel. Nyilván ahhoz, hogy felzárkózzunk az élenjáró országokhoz, hogy ez a gazdasági növekedés, amelyről államtitkár úr az expozéjában szólt, tartható legyen, valóban egy összehangolt fejlesztéspolitikára van szükség. Ha nagyon tömören szeretném megfogalmazni, akkor gyakorlatilag az oktatási rendszer egy munkaerőpiac-konform átalakítás. Bízom abban, hogy egyetértünk mindannyian az ülésteremben, hogy az átalakítás szükséges, egyrészt azért, mert azt is őszintén el kell mondani, hogy a szakképzés ma még részben tudja kiszolgálni az országot, a területi és a különböző ágazatok igényeit, másrészt  amit jó elmondani újra  azokat a makrogazdasági kihívásokat, amelyek ebben a pillanatban nagyon is nagyon jó kihívások, hiszen adott esetben a gazdasági növekedés, a folyamatos gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság javítása, ezzel együtt, hál’ istennek, a bérek emelkedése, mind-mind-mind egy olyan dinamizmust mutatnak, amellyel lépést kell tartania a képzésnek is.

(20.20)

Ahhoz, hogy a gazdaság folyamatos növekedése egyáltalán realitás legyen, nélkülözhetetlen a szakképzett munkaerő további fejlődése, hiszen adott esetben kialakulhat egy nagyon komoly növekedésgátló hiány.

Az is tény és való, államtitkár úr bevezetőjében hallhattuk, hogy az elmúlt esztendőkben lépésről lépésre történtek a fejlesztések, hiszen maga a kamara kezdeményezésével sok minden történt a duális szakképzési rendszer kialakítására, viszont a paradigmaváltásban, ahogy képviselőtársam is mondta, egy nagyon komoly gondolkodásbeli különbség az, hogy a kínálatalapúról egy hosszú távú, a versenyképesség csökkenéséhez (sic!) vezető, a munkaerőpiac keresletének alapjára helyezzük. Ez egy nagyon-nagyon komoly kérdés, hiszen a kínálatvezérelt képzési gyakorlatot valóban fel kell váltania a keresletvezérelt szakképzési rendszernek.

Ennek érdekében nyilván a gondolati sémák változtatása minden szinten nagyon komoly felelősség. Meg kell változnia az előző évek szabályozási, működési és finanszírozási gyakorlatának is, hiszen rendszerszinten mindezt kell ösztönöznie. Ezért különösen fontos a képzés, mondhatjuk őszintén, merészebb, bátrabb, radikálisabb átalakítása, és gyakorlatilag azokat a kihívásokat, amelyek az ipar 4.0-ból következnek, és amelyeket leképez a szakképzési stratégia 4.0, rendszerszinten gyakorlatilag az iskolapadig eljutva komoly felelősségünk leképezni, hiszen ma már a hagyományos munkakörök helyett és mellett, ahogyan ma már elhangzott, ágazati készségekről, képességekről, ágazati kompetenciákról kell beszélni, és a különböző gazdasági ágazatok képviselői konkrétan megfogalmazzák igényüket, jelezve ezzel tulajdonképpen, mondhatjuk, a képzés és a kibocsátás felé megfogalmazott igényeket.

Örömmel idézem Palkovics László miniszter úr gondolatait a szakképzési tanévnyitóról, hiszen el lehetett mondani Nyíregyházán, hogy tíz év után először 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. Ez mindenféleképpen jelzi a szakképzés jövőképét, és azt gondolom, maga ez a törvénycsomag lehetőséget teremt ennek a megvalósítására.

Nagyon sok oldalról lehet vizsgálni azt, hogy kinek jó és miért jó. Én néhány dolgot a diákok szemüvegén keresztül szeretnék megvilágítani, hiszen a jelenlegi szakgimnáziumi 4+1 éves képzést alapvetően, ahogy Vinnai Győző képviselőtársam mondta, az 5 éves osztatlan képzést nyújtó technikum váltja fel, amely érettségi vizsgával zárul és a technikusi oklevél megszerzésével. A képzés egységes szervezése, dualitása és a felsőoktatáshoz kötődő erősebb kapcsolódása indokolttá teszi a változást. Kilencedik-tizedik évfolyamon közismereti és ágazati alapismereteket tanulnak, majd a második ciklusban a közismereti tartalom mellett szakirányú oktatás folyik, és a tizenegyedik évfolyamtól megjelenő, a vállalat által végzett szakirányú oktatás esetén a szakképzési munkaszerződés megkötésére is van lehetőség, és gyakorlatilag már ezalatt is munkajövedelemhez juthat. Egy ilyen gondolat is óriási komplexitást jelent, de azt gondolom, minden egyes szereplője a haszonélvezője ennek.

A technikumi szakmai oktatás zárásaként a gimnáziumokhoz hasonlóan négy közismereti tantárgyból kell érettségit tenni, és az ötödik érettségi vizsgatárgyat a szakmai vizsga váltja ki, amely emelt szintű érettségi tárgynak megfeleltetve biztosítja a továbbtanulás lehetőségét a felsőoktatásban.

A technikumokban és a szakképző iskolákban továbbra is lesz lehetőség az érettségivel már rendelkezők számára kétéves képzés keretében a technikusi oklevél megszerzésére. Láthatjuk, hogy a rendszer azon kívül, hogy komplex, rugalmas, esélyt teremt, lehetőséget teremt. Emellett szólni kell a szakképző iskolákról is, hiszen a hároméves képzési időtartammal az alapfokú iskolai végzettségre épülő szakmák megszerzésének lehetőségét biztosítja. A szakképző iskolában az első évben ágazati alapismereteket adó oktatás, a következő két évben pedig szakirányú oktatás folyik. Összességében el kell mondani, hogy a lehetőség itt is nyitott a képzés végén érettségire vagy akár a technikusi képzés felé való elmozdulásra.

El kell mondani azt is, ahogyan ma már erről volt szó, hogy az általános iskolát el nem végzőknek a Dobbantó-program fogja biztosítani az alapkompetencia fejlesztését, és ezt követően majd a műhelyiskolába lehet továbblépni. A Dobbantó-programnak nagy tapasztalata van, hiszen mindenki tudhatja egy pici utánaolvasás után, hogy néhány évvel ezelőtt kezdték el, és ma már visszamért eredmények vannak az ország több középiskolájában, szakiskolájában. A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok segítése kipróbált rendszer, visszamért eredményekkel. Az alkotócsapatot szakmailag is a kezdetekkor ismertem, ilyen szempontból merem ezt állítani. Nagyon-nagyon-nagyon fontos az, hogy egy mester, egy pedagógiai mentor mellett addig marad egy tanuló a képzésben, amíg a részszakmát meg nem szerzi. Aki végül végzettség nélkül hagyja el az iskolarendszerű szakképzést, a műhelyiskolában még mindig megszerezheti ezt. A műhelyiskolában a tanulók végzettsége, szintén a rugalmasságot szeretném vele érzékeltetni, nem tanévhez kötött, maximum két évig tart, és az oktatás a gyakorlati képzés helyszínén történik.

Sok-sok részletbe bele tudnék még menni, de mindenféleképpen el kell mondani, hogy a szakképzési csomag, a törvényjavaslat által nyújtott lehetőségek egy nagyon tudatos, egy sokkal eredményesebb pályaválasztást tesznek lehetővé, abszolút illeszkednek a tanulók igényeihez, biztosítják az élethosszig tartó tanulás lehetőségét, az egyetemre nyitott a pálya, ugyanakkor nagyon felelősségteljesen fókuszál a lemorzsolódásra és az eddig iskolát végzettség nélkül elhagyók segítésére is. Tehát elmondhatjuk azt, hogy az új szakképzési rendszer maximálisan figyelembe veszi a diákok nagyon sokféleségét, nagyon sokféle szociális hátterét, nagyon sokféle képességstruktúráját, és lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy piacképes végzettséget szerezzen, és rugalmasan átjárást biztosít a különböző képzési formák között.

Több szó esett már róla, nem szeretném mélyen ismételni, de azt is nagyon jó elmondani, hogy az ösztöndíjrendszer minden ágazati alapoktatásban és szakirányú oktatásban, szakképző intézményben részt vevő tanulónak jár, továbbá egyes előkészítő tanfolyamokon és a műhelyiskolákban is. Ezenkívül egyszeri pályakezdési juttatás, diákigazolvány, kollégiumi elhelyezés, externátusi elhelyezés illeti meg a tanulókat, illetve már volt szó az Apáczai-ösztöndíjról, hiszen emellett kétezer tanuló hátrányos helyzetére és adott esetben jó tanulmányi eredményére tekintettel részesülhet ebben. Azt gondolom, a jövő munkavállalói, egyértelműen kijelenthetjük, nyertesei az átalakításnak.

Feltehetjük a kérdést, hogy a 2020. január 1-jétől életbe lépő törvénymódosítás korai vagy késői. Gyorsan változó világunkban, azt gondolom, a lehető legoptimálisabb, hiszen a koncepció megalkotása óta folyamatosan volt lehetőség gondolatváltásra, tapasztalatszerzésre, együtt gondolkodásra a szakképző iskolák munkatársaival, és meg is történt mindez. Felmenő rendszerről van szó, tehát gyakorlatilag a kilencedik évfolyamon a tanulmányaikat megkezdő tanulók egy megújult szakképzési és ezzel párhuzamosan a köznevelési tartalmakra épülő helyi programok alapján kezdhetik meg a tanulmányaikat.

Többen ejtettek már szót ma a szakképzési rendszer munkatársairól, az itt lévő pedagógusokról, szakoktatókról, nem kívánom ismételni: egyértelműen a 30 százalékos béremelésen túl abszolút felnőttként kezelve, lehetőséget teremtve és nyilván közelebb húzva a versenyszférához az egész szakképzési rendszer valamennyi szereplőjét.

Összegezve elmondhatjuk, hogy az előttünk lévő javaslat a következő főbb területek tekintetében fogalmaz meg új szabályozási irányt: intézményrendszer, szakmastruktúra és az oktatás-képzés új rendszere. Paradigmaváltó, felelősségteljes, a kor kihívásainak megfelelő javaslat biztosítja a karrierlehetőséget, széles ösztöndíjrendszerrel is motivál, naprakész oktatói tudásra épül, és ehhez rendeli hozzá, ha egyébként körbenézünk sok helyen, a nagyon komolyan megújult tanulási és oktatási környezetet.

Még egy dolgot szeretnék kiemelni, a képzés és a gazdaság kapcsolatának erősítését, aminek példái az ágazati képzőközpont, a tudásközpont, a vállalati képzőközpont. Mindhárom az átalakításban megfogalmazott célok elérését szolgálja, a törvény világosan megfogalmazza a tartalmukat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy a törvénytervezetre, a szakképzési átalakítást terepen vizsgálva és személyes tapasztalatokkal is alátámasztva, minden képviselő bizalommal és várakozással fog igent szavazni. Ezzel megtesszük alapvető kötelességünket: értékeire alapozva, új pályára állítjuk a szakképzési rendszert, szolgálva ezzel is a magyar fiatalok, a magyar családok és a magyar gazdaság boldogulását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai