Készült: 2024.03.29.11:21:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

327. ülésnap (2013.11.20.),  213-225. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita folytatása és lezárása
Felszólalás ideje 1:02:27


Felszólalások:   201-213   213-225   225-227      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13054. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik, amit Rétvári Bence úr, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára tart. Az ügy súlyára való tekintettel expozéját az emelvényről mondja el. Húszperces időkeret áll a rendelkezésére. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint mindnyájan tudják, 2014. március 15-én lép hatályba az új polgári törvénykönyv, amely jelentősen átalakítja többek között a zálogjog szabályozását és e körben az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartását is.

Az új rendelkezések alapján immár a hitelbiztosítéki nyilvántartás szolgál majd arra, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon és a lajstromba vett jogokon kívül más vagyontárgyakon alapított zálogjogokról a nyilvánosság értesülhessen, és ezáltal azok elzálogosítását harmadik személyek is megismerhessék. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjogok körébe tehát sokkal szélesebb tárgyak és jogok tartoznak, hiszen a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogok, valamint a követelések is csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosíthatók el. Ezen túlmenően azonban a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a faktoringszerződés és a lízingszerződés Ptk.-ban meghatározott adatait is.

(18.40)

Az önök előtt lévő, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvényjavaslat az új polgári törvénykönyvben szabályozott hitelbiztosítéki nyilvántartáshoz szükséges olyan részletszabályokat tartalmazza, melyek tárgyuk okán törvényi szintű szabályozást igényelnek. A hitelbiztosítéki nyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartástól eltérő, lényeges sajátossága - és erre a törvényjavaslat szabályainak kialakítása során is figyelemmel kellett lenni -, hogy nem reálfóliumokból áll, hanem a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket, tehát inkább perszonálfóliumokat tartalmaz.

A másik alapvető különbsége az ingatlan-nyilvántartáshoz képest, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás teljes mértékben internetalapú, elektronikus nyilvántartássá alakul át. Ugyanakkor nemcsak a hitelbiztosítéki és az ingatlan-nyilvántartás között van különbség, hanem a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a jelenlegi zálogjogi nyilvántartás között is.

A zálogjogi nyilvántartás és az új polgári törvénykönyv által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között talán a leglényegesebb különbség a nyilvántartások vezetésének módja. Amíg ugyanis a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzők vezetik, vagyis a nyilvántartásba történő bejegyzés közjegyzői okirat alapján, közjegyzői közreműködéssel, nemperes eljárás keretében történik, addig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek vagy törvényes képviselőik egy internetes felületen, elektronikus úton tett nyilatkozataik által, saját maguk jegyzik be a zálogjogot. Tehát a nyilvántartás rendszerében nyilatkozatot tenni kizárólag elektronikus úton, az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően lehet. Az ettől eltérő módon tett nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mint ha azt meg sem tették volna. E szabály indoka az, hogy az új polgári törvénykönyv alapján emberi közreműködést nem igénylő informatikai rendszert kell kialakítani, és az informatikai rendszer kizárólag az informatikai szempontból megfelelő alapadatokat tudja feldolgozni. A zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzés tehát a közjegyző által ellenőrzött formában és módon zajlik, ugyanakkor a hitelbiztosítéki nyilvántartás esetében ez - a törvényi követelményeknek megfelelő módon - internetes alkalmazás felhasználásával, emberi közreműködés nélkül történik.

A nyilvántartásba történő betekintés kapcsán elmondható, a javaslat célja az, hogy egyetlen felületről, nevezetesen a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes felületéről minden olyan zálogjogi bejegyzésről nyerhető legyen információ, amely annak megállapításához szükséges, hogy egy adott személy vagyontárgyait terheli-e zálogjog. Ez a zálogjog és a többi, ide bejegyzendő biztosítéki jog megalapítását egyszerűvé és gyorssá teszi, valamint a zálogjog teljes nyilvánosságát szolgálja.

Az új polgári törvénykönyv szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti. Ezzel mind az üzleti forgalom, mind az állampolgárok számára könnyen és folyamatosan nyomon követhetővé válik a bejegyzett hitelbiztosíték és annak utóélete. A Ptk. e rendelkezésével összhangban a javaslat a betekintés és a nyilvántartásból való törlés, lekérdezés tekintetében csupán kiegészítő szabályokat tartalmaz. E szabályok lényegében azt szabályozzák, hogy a térítésmentes online lekérdezésre milyen adatok megadásával kerülhet sor. Ezen túlmenően a javaslat továbbra is biztosítja, hogy a gépjárművek esetén ne csupán a zálogkötelezett neve alatt, de a gépjármű egyedi azonosítója, alvázszáma alapján is keresni lehessen a hitelbiztosítéki nyilvántartásban.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás e sajátosságaiból következően nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak, ugyanakkor képes a zálogjog nyilvánosságának funkcióját betölteni, és jelentős mértékben hozzá tud járulni a forgalom biztonságához.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat előkészítésekor figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a felek egymás nyilatkozatairól tájékoztatást kaphassanak, és hogy biztosított legyen a felek közötti kommunikáció a hitelbiztosítéki rendszer keretein belül. E cél elérése érdekében a javaslat rögzíti, hogy hitelbiztosítéki nyilatkozatot kizárólag a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója tehet, és a nyilatkozatban csak olyan másik személy lehet érintett, aki ugyancsak a rendszer regisztrált felhasználója. A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel a hitelbiztosítéki rendszer felületén kezdeményezhető egy úgynevezett regisztrációs kérelemben. A sikeres regisztrációt követően a közjegyzői kamara a hitelbiztosítéki rendszerhez hozzáférést biztosít a kérelmező részére. Ezt követően a regisztráció érvényesítéséhez a kérelmező a közjegyző előtt a regisztrációs kérelemben közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan azonossági nyilatkozatot tesz. Az azonossági nyilatkozat bármely közjegyzőnél megtehető. A közjegyző az előtte megjelent személy személyazonosságát ellenőrzi, védve ezzel az üzleti élet szereplőit attól, hogy adataikkal visszaéljenek.

A javaslat szerint tehát csak regisztrált felhasználók között lehetséges a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele, ez ugyanis egyidejűleg szolgálja a biztonságos, gyors és zavarmentes kommunikáció lehetőségét. Az a körülmény, hogy a rendszer számára ismeretlen, adott esetben kitalált személlyel szemben - javára vagy terhére egyaránt - nem lehet nyilatkozatot tenni, megóvja a hitelbiztosítéki rendszert olyan fiktív nyilatkozatok megtételétől, tömegesen, amely az informatikai biztonságot veszélyeztetheti.

A zálogjog mellett eladói nyilatkozat, tulajdonjog fenntartásával történő eladásról szóló nyilatkozat, faktoringnyilatkozat, lízingbe adó nyilatkozat is tehető a hitelbiztosítéki nyilvántartásban. Ezekhez az úgynevezett fiduciárius jellegű ügyletekhez a polgári törvénykönyv nem fűz semmisséget, azonban a dologi jogi jogkövetkezmények érvényesülését mintegy fiduciárius jellegű kompenzálásként csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel, vagyis a szerződéssel érintett vagyontárgyak biztosítéki jellegének nyilvánossá tételével látja biztosíthatónak a jogalkotó. A javaslat az e nyilatkozatok megtételéhez szükséges részletszabályokat is tartalmazza, továbbá rögzíti, hogy ilyen nyilvántartási adat esetén annak törlése iránti kérelmet a kötelezettje is tehet. A törléshez ugyanakkor természetesen szükséges a jogosult hozzájárulása is.

Látható tehát, hogy az új Ptk.-nak megfelelően a javaslat a nyilatkozatok megtételét a felekre bízza, annak megfelelőségét - az informatikai megfelelőségen túl - nem ellenőrzi. Ebből következően az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette, a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal. Ugyanakkor a nyilatkozat valósággal való egyezőségéért, a nyilatkozatban szereplő adatok helyességéért értelemszerűen csak és kizárólag a nyilatkozattevőt terheli felelősség. A javaslat rögzíti ezért azt is, hogy a nyilvántartás adatát sérelmesnek tartó fél igényét bírósági úton az ellen érvényesítheti, aki a nyilvántartásban szereplő tartalom feltüntetése érdekében a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette.

Összhangban a Ptk. szabályaival, a javaslat szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásban zálogjog bejegyzésére a következő szabályok szerint kerülhet sor. Zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot mind a zálogjogosult, mind a zálogkötelezett tehet. A zálogjogosult által tett nyilatkozatról a zálogkötelezett, a zálogkötelezett által tett nyilatkozatról pedig a zálogjogosult a nyilatkozattételt követően késedelem nélkül, elektronikus úton értesítést kap. Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult tette, a nyilatkozat alapján a zálogjog bejegyzésére akkor kerül sor, ha a bejegyzéshez a zálogkötelezett elektronikus formában, a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes felületén tett nyilatkozatával hozzájárult. Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette, a zálogjog bejegyzésére a nyilatkozat alapján kerül sor.

A javaslat lehetővé teszi a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételének két olyan módját is, amelyet azok a személyek vehetnek igénybe, akik maguk nem rendelkeznek elektronikus aláírással, illetve olyan állandó képviselővel, akik nevükben és helyettük nyilatkozatot tehetnek. A közjegyző előtt megjelenő fél kérheti, hogy hitelbiztosítéki nyilatkozatát - a felhasználóként való regisztrációját követően - a közjegyző a fél helyett eljárva, a saját elektronikus aláírásának alkalmazásával rögzítse a hitelbiztosítéki rendszerben vagy közvetlenül a nyilvántartásban. A zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást, faktoringszerződést vagy lízingszerződést közokiratba foglaló közjegyző, illetve e szerződéseket ellenjegyző ügyvéd a felek képviseletében ugyancsak rögzítheti a hitelbiztosítéki nyilvántartásban az általa képviselt felek hitelbiztosítéki nyilatkozatát. Ügyvéd esetén ennek feltétele, hogy az ügyvéd a nyilvántartásban való rögzítésre is feljogosított, regisztrált meghatalmazottként járjon el, és a felek személyazonosságáról a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében bevezetett adatellenőrzés igénybevételével győződjön meg.

(18.50)

A törvényjavaslat alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartás megvalósítása és a hitelbiztosítéki informatikai rendszer működtetése a Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladata lesz. A közjegyzői kamarának mint köztestületnek másfél évtizedes gyakorlati tapasztalatai vannak a zálogjogi nyilvántartások működtetésének területén. E nyilvántartás ugyan nem közhiteles hatósági nyilvántartás, ám működtetésének zavartalan biztosítása olyan közfeladatnak tekinthető, amelynek biztonságos működtetése köztestületi szerepvállalást is igényel.

Fontos kiemelni azt is, hogy a közjegyzői kar által működtetett jelenlegi zálogjogi nyilvántartásokba bejegyzett jelzálogjogok az új polgári törvénykönyv hatálybalépését követően is egészen a törlésükig továbbélnek. Ezért hangsúlyos szempont az a körülmény, hogy a zálogjoggal kapcsolatos nyilvántartási adatok lehetőség szerint egy adott szervezet keretein belül, egy adott szervezet által működtetett informatikai infrastruktúra körében maradjanak, a hitelbiztosítéki nyilvántartás ezen infrastruktúra továbbfejlesztésével valósulhasson meg, és költséghatékonysági, továbbá időszerűségi okokból lehetőség szerint elkerülhető legyen a különböző szervezetek és azok eszközei közötti adatátadás. A javaslat rendelkezései szerint a közjegyzői kamara az adatkezelés során köteles gondoskodni az adatok biztonságáról.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás automatikusan működő rendszerében két ponton válik szükségessé emberi beavatkozás: egyfelől a felhasználóként való regisztráció, másfelől pedig a nyilatkozattételre jogosult személyek tekintetében bekövetkező jogutódlásnak a nyilvántartásokon való átvezetése során. E feladatok elvégzését a javaslat a közjegyzők jogkörébe utalja, akik a személyazonosság ellenőrzésére irányuló tevékenység elvégzéséhez, valamint a jogutódlás megállapításához szükséges nemperes eljárás lefolytatásához kellő törvényi felhatalmazással és eszközökkel rendelkeznek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kérem az Országgyűléstől, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket.

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr expozéját. Most a bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor ötperces időkeretben. Megadom a szót Kupcsok Lajosnak, a gazdasági és informatikai bizottság előadójának. Öné a szó.

KUPCSOK LAJOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A gazdasági és informatikai bizottság november 18-án megtárgyalta a T/13054. számú, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvényjavaslatot. Vita a törvényjavaslattal kapcsolatosan nem alakult ki, és 23 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találtuk a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): (Feltűzi a mikrofonját.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kerestem a mikrofonomat, mert nem tudtam a sorrendet.

Az előttünk fekvő tervezetre szintén elmondható az, amit az előző javaslat esetében elmondtam, hogy nem örülünk neki, hogy ilyen sebtében került benyújtásra. A bizottsági vitára is alig volt alkalom felkészülni, és itt, a tisztelt Ház előtt is sajnálatos módon, érdemtelenül alacsony részvétel követi a vitát, pedig a benne foglalt módosítás túlmutat az új polgári törvénykönyv hatálybalépésén, illetőleg természetesen az új polgári törvénykönyv adja meg a keretet a hitelbiztosítéki nyilvántartásnak, viszont számtalan nagyon fontos részletszabály kerül kibontásra, amely esetében néhányat meg is szeretnék említeni a felszólalásom kapcsán. Hozzáteszem, hogy a képviselői információs szolgálat - és akkor innen dicsérném meg őket - egy kiváló kiadványt szerkesztett ehhez, könnyen átlátható és kezelhető módon. Reméljük, hogy minél több képviselőtársunk ezt magáévá teszi, és elolvassa, ha már a vitában nem vesznek részt.

A fő elképzelés, hogy legyen egy olyan rendszer, ahol egy adott személyhez rendelten a zálogjogi nyilvántartás hozzápasszintható, ez támogatható a Jobbik elképzelése szerint, és úgy gondoljuk, hogy ez a jövőben a jogügyleteknek erősítheti azt a biztonsági faktorát, ami sok esetben hiányzott, és adott esetben csak a kézi zálogjog nyújthatott rá megfelelő lehetőséget. Bár úgy gondolom, az természetes, hogy ez a rendszer nyilvános, nyilvánosnak kell lennie, illetőleg mindenki számára az adatai, személyes adatai megadása nélkül hozzáférhető kell hogy legyen, ez így tud hatékonyan működni, illetve, ahogy mondtam, a kötelezett neve alapján keresést lehetővé tevőnek kell lennie, természetesen elektronikus formában.

Viszont az, ahogy államtitkár úr is elmondta - nem szeretném megismételni -, hogy egyszerű magánokirati formában is be lehet ebbe jegyezni, azt én már egy túl tág körnek tartom. Itt legalább egy teljes bizonyító erejű magánokirat elvárható lenne, csak hogy közérthetőbben fogalmazzak, például az, hogy két tanú legyen egy ilyen papíron, ha egy ilyen szerződés születik, ez nem hiszem, hogy olyan elvárás, ami nehezen teljesíthető lenne. Ha már megteremtjük azt a rendszert, hogy tulajdonképpen egy regisztráció után önállóan lehet bejegyzéseket eszközölni ebbe a rendszerbe, ami természetesen ezek után nem is lehet közhiteles, nem is ez a funkciója, viszont előterjesztenek néhány olyan javaslatot, ami talán meg tudja védeni a visszaélésektől a feleket, gondolok itt arra, hogy azonnali értesítést kap az a fél, akire vonatkozóan egy ilyen jog bejegyzésre került, vagy bejegyzését kérték, és ez talán egy olyan védelmet nyújthat, hogy ha valaki visszaélésszerűen gyakorolja, akkor a másik fél legalább erről gyorsan tudomást szerez. De ahogy mondtam, itt azért az nem egy nagy elvárás, ha nem is közjegyzői vagy ügyvéd által ellenjegyzett okirat, de egy kéttanús magánokirat nem lenne túlzott elvárás, ezt még át tudják gondolni; a kormányt és a jelen lévő államtitkárt is kérem, hogy esetleg ezt fontolják meg.

Az egy fontos kitétel, hogy a felek egymás közti viszonyában a nyilvántartásba való bejegyzés elmaradása ugyanúgy nem érinti az érvényesíthetőséget. Természetes, hogy egy ilyen nyilvántartásnak legfőképpen a harmadik személyek irányában a jogoknak és a kötelezettségeknek a fennállását kell igazolnia. Azt egy kicsit szintén túlzásnak tartom, hogy teljesen emberi közreműködés nélkül - így fogalmaznak önök, de nyilván mindenhez kell emberi közreműködés -, de tartalmi vizsgálat nélkül kerül sor ezekre a bejegyzésekre. Legalább egy minimális szűrőn azért átereszteném ezeket a szerződéseket, ha már a bejegyzés alapjául szolgálnak, még ha nem is egy közhiteles nyilvántartás esetében, hogy legalább az egyébként szándékolt, mondjuk, mindkét fél által aláírt, és valóban aláírt, de a formai követelményeknek nem tudtak megfelelni, mert nem kérték jogász segítségét, akkor legalább teljes mértékben - idézőjelben - a sajtcetlik kiküszöbölésre kerülhetőek legyenek.

Az viszont, hogy fajta és mennyiség szerinti bejegyzést is lehetővé tesz, illetve ehhez hozzá lehet rendelni egy maximális összeget, amely kapcsán kielégítést kaphat a jogosult, ez viszont egy pozitív dolog, hiszen ez kibővíti azt a kört, amit be lehet jegyezni ebbe a nyilvántartásba. Nevezzük nyilvántartásnak, de az elmondottak alapján kiderül, hogy tulajdonképpen ez csak egy internetes, elektronikus elérés, a "nyilvántartás" szó talán ebben az esetben még akár túlzónak is mondható.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamarának valóban van ez irányú rutinja, tehát az egy logikusnak tűnő dolog, hogy ők működtessék ezt a rendszert, azt viszont nem értem, hogy ezt miért csak munkanapokon, 12 órán keresztül lehet megtenni.

(19.00)

Hogyha már elektronikus, hogyha már bárhonnan elérhető, hogyha már ebbe az irányba megyünk el, amit egyébként könnyű megtenni a modern világban, és egyébként a karbantartásokat is meg lehet oldani oly módon, hogy ne kelljen lekapcsolni a rendszert, ez számtalan - nem hoznék példákat - rendszerben működik, nemcsak a világban, hanem Magyarországon is, ezért az, hogy csak reggel 8-tól este 8-ig van nyitva ez a rendszer, ez tulajdonképpen érthetetlen. Mindenki számára, aki ebbe bejegyezni vagy betekinteni szeretne, sokkal jobb lenne, ha ez 24 órás lenne, ez még egy garanciális elemet hozzáadna. Azt már említettem, hogy csak regisztrált felhasználók között lehetséges a bejegyzése. Ennek van egy garanciális eleme, amit jónak tartok, hogy előtte azért győződjünk meg, vagy győződjenek meg, mondjuk, a közjegyzők arról, hogy aki bejegyezni kíván, az ő-e, vagy a személyazonossága megfelel-e. Nyilván így várható el az, hogy felelősséget is vállaljon azért az általa eljuttatott okiratért.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Egy fontos pont lehet, hogy feltüntetésre kerülhet, ha közjegyző vagy ügyvéd által történik a bejegyzés, illetve ők eszközlik, ez a nyilvántartásból kitűnik. Ez egy jó dolog, mert növeli ezeknek a bejegyzéseknek a hitelét, és egyfajta rangsort állíthat fel, egyfajta képzeletbeli, de ezt a rendszert használóknak egy fontos rangsort, hogy mennyire bízhatnak ebben a bejegyzésben. Nyilván egy közjegyző által tett bejegyzésben jobban meg fognak bízni az emberek, mint mondjuk, ahol ezt nem tapasztalják.

A bírósági végrehajtók is szerepet kapnak a rendszerben, amikor bírósági határozatok végrehajtásáról van szó. Ezt egy kis szkepszissel fogadom, megmondom őszintén, bár lehetőség van a bírósági határozatok önkéntes végrehajtására is, de jómagam, és ezzel a Jobbik-frakció álláspontját is tolmácsolhatom, az önálló bírósági végrehajtói rendszer megszüntetése és állami kézbevétele mellett törünk lándzsát, erre egy határozati javaslatot is benyújtottunk a tisztelt Országgyűlésnek. Úgy gondoljuk, hogy sok esetben, amikor már a profitorientált önálló bírósági végrehajtónak nincs érdeke, egyébként más esetben is, más bejegyzések törlése esetén is ezt látjuk, már nincs érdekében, hogy megfelelő gyorsasággal eljárjon, bizony elhúzódhatnak ezek, és egy önálló bírósági végrehajtót munkára rávenni esetleg lehet kamarai beadványokkal vagy egyéb panaszokkal, de egy elhúzódó folyamat, ami egy állami szerv esetében sokkal kevésbé valósulhat meg, hogy határidőre nem végzi el a dolgát, és szigorúbb határidők, szigorúbb követelmények kötik, mint egy önálló bírósági végrehajtót, akinek a szankcionálása bizony, ahogy elmondtam, sokkal nehezebb. Én ebben az esetben kihagynám a bírósági végrehajtókat, mint ahogy egyébként a jobbikos határozati javaslat arra irányul, hogy a jövőben az egész bírósági végrehajtás rendszeréből hagyjuk ki őket, de reméljük, ez majd egy következő napirendi pont lesz, mert az Országgyűlés, bízunk benne, tárgysorozatba veszi a javaslatunkat, de itt, ennél a pontnál csak megemlítés szinten szerettem volna elmondani.

A 27. §-hoz el szeretném mondani: az, hogy egyetlen felületről lehet majd információt gyűjteni egy adott személy vonatkozásában, ez természetesen egyrészről jó, bár egy pillanatra el lehet azon is gondolkozni, hogy esetleg, ahogy egyébként az indokolásban is önök megemlítik, hogy egy adott személyre rákeresve az, hogy mondjuk, hány zálogkötelezettséggel bír, az talán már egy pluszinformáció levonására is következtetést ad, hogy esetleg ő mennyire van eladósodva, hogyan vezeti az életvitelét - nem tudom, ezt egyeztették-e adatvédelmi szempontból. Nem ördögtől való az ötlet, bár úgy gondolom, hogy itt esetleg olyan többletadatokra lehet egy emberről következtetni, ami nem feltétlenül csak a hitelbiztosítéki nyilvántartás rendszeréhez tartozik, ámbár, ahogy önök megfogalmazzák az indokolásban, az konkrét cél, hogy ezek levezethetőek legyenek. Én azt mondom, hogy a puding próbája itt az evés lesz.

Húszéves időintervallumot határoznak meg a 28., 31. §-ban, ez a tárolt nyilatkozatok megőrzésének végső határideje. Ez kellően hosszú ahhoz, hogy egyfajta biztosítékot nyújtson ahhoz, hogy ezek meglesznek valamely rendszerben, bár azt nem láttam itt egyértelműen, hogy ha ez egyébként előbb megszűnik, akkor mennyi idő múlva kerül törlésre vagy kötelező törlésre, hogyha ez már nem áll fenn, akár a háttérdokumentumok. Lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet itt a néhány napos felkészülésben, és az államtitkár úr erre is tud válaszolni, de én ezt nem találtam meg.

Zárásként azért azt is jó lenne tudni, tudom, hogy nem ebben a törvényben, hanem ez már alsóbb szintű jogszabályokban kerül majd megfogalmazásra, de a rendszer használhatóságát mégis nagyban befolyásolhatja, hogy például mennyibe fog kerülni ennek a használata, milyen költségek merülnek fel. (Dr. Rétvári Bence: Ingyenes lesz.) Itt az államtitkár úr azt mondja, hogy ingyenes, tehát akkor azt kell gondolnom, hogy az a terv, hogy a regisztráció is ingyenes lesz a rendszerben, és az elektronikus aláírás talán nem, hogyha a közjegyzőt kéri meg az adott fél, ez talán még érthető is, de akkor itt a vitában egy gyors válaszreakció, az államtitkár úr akkor megnyugtatott, hogy azért alapvetően ingyenes lesz a rendszer, vagy csak egy-két többletszolgáltatásért kell fizetni. Mennyi idő múlva jelenik meg a rendszerben ennek a tartalma, ez nyilván ki fog derülni, de fontos, hogy ez gyorsan feltüntetésre kerüljön, hogy a visszaéléseket meg lehessen gátolni, bár itt a modern elektronikus rendszerben, illetve most már a földhivatalok gyakorlatában is azt láthatjuk, hogy a beadás után akár néhány perccel széljegyre vagy bejegyzésre kerülhetnek a földhivatalok esetében, első körben széljegyre, de fontos garancia, hogy legalább széljegyre bekerüljenek a beadott dokumentumok. Jó lenne, ha itt is valami hasonló rendszer felé mozdulnánk el. Illetve az, hogy ez hosszú távon mennyire nyújt majd lehetőséget a visszaélésekre, szerintem ez még bizonyos szempontból nehezen kiszámítható dolog, bár a garanciák részben megvannak, hogy ezt kiküszöböljük, de összességében, azt kell mondanom, hogy egy jónak mondható kezdeményezéssel állunk szemben, de a végső támogatásunkat, engedjék meg, hogy ahhoz kössük hozzá, hogy esetleg mennyiben fog ez a rendszer még átalakulni, milyen olyan módosító javaslatok jönnek be, amelyek ezt esetleg meggátolhatnák, de az elvvel mindenképpen egyet tudunk érteni, és egy modern, korszerű jogi és az emberek számára alkalmazható eszköz is lehet belőle, ha a megvalósítás jól sikerül.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Közben átvettem az ülés vezetését Balczó alelnök úrtól.

Megadom a szót..., miután Z. Kárpát Dánielt nem látom a teremben, de a kártyája bent van - ebben az esetben visszavárjuk -, Steiner képviselő úrnak, illetve bocsánat, mivel váltott a hozzászólási lehetőség a kormány- és az ellenzéki oldal között, Vas Imre képviselő úr következik.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2006. évi V. törvénnyel kihirdetett és a 2014. március 15-ével hatályba lépő új polgári törvénykönyv a magánjogi jogviszonyok eddigi legteljesebb körű szabályozását tartalmazza. Az új Ptk. jelentősen átalakítja a zálogjog szabályozását, így az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartását is. Egyik fontos újítás az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartás létrehozása, amely alapjaiban változtatja meg a jelenlegi biztosítékok nyilvántartására vonatkozó rendszert. A hitelbiztosítéki nyilvántartás létrehozása az eddigi, a Magyar Közjegyzői Kamara által működtetett zálogjogi nyilvántartást váltja fel. A jelenleg hatályos Ptk. szerint az ingatlanon, a lajstromozott ingóságon és az alvázszámmal rendelkező gépjárművön kívül más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(19.10)

Azaz jelenleg, ha valaki ingó dolgot, például ipari gépet vagy árukészletet zálogosít el, akkor azt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bevezetni. A zálogjogi nyilvántartásba a hatályos szabályok szerint kizárólag közjegyzők jegyezhetik be a zálogjogot, általuk hitelesített zálogszerződés alapján. Ezzel szemben az előttünk fekvő T/13054. számú törvényjavaslat, mely az új Ptk. által bevezetésre kerülő hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó szabályozás részleteit rögzíti: az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba maguk a zálogszerződés által érintett felek vagy törvényes képviselőik jegyezhetik be a zálogjogot, közjegyzői közreműködés, hatósági, tartalmi ellenőrzés nélkül.

A zálogjogi nyilvántartás és a Ptk. által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között tehát az egyik legfontosabb különbség, hogy a zálogjogi nyilvántartásba az előbb említettek kivételével közjegyzők vezetik, az abba való bejegyzés közjegyzői közreműködéssel, közjegyző által ellenőrzött formában és módon történik, addig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek vagy törvényes képviselőik egy internetes felületen elektronikusan tett nyilatkozataik által maguk jegyzik be a zálogjogot. A nyilvántartásba-vétel feltétele a zálogjog bejegyzése, törlése vagy módosításra irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozatnak az e célra szolgáló elektronikus űrlapon történő megtétele, a nyilatkozatot a hatóság tartalmi vizsgálat alá nem veszi.

A törvényjavaslat szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre is szélesebb, mivel a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogok és követelések is csak hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel lennének elzálogosíthatók, míg a zálogjogi nyilvántartás csak a nem lajstromozott ingóságokra alapított jelzálogjogokat és a vagyont terhelő zálogjogot tartalmazza. Nemcsak a zálogjog, hanem a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, lízingszerződés és a faktoringszerződés megkötése is bekerül a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. A javaslat alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartást szolgáló informatikai alkalmazást a MOKK fogja működtetni, és abban kizárólag elektronikus úton lesz lehetőség bejegyzést tenni.

A nyilatkozatot tevőnek költségtérítést kell fizetnie a MOKK részére. A MOKK biztosítja, hogy a hitelbiztosítéki rendszer minden munkanap legalább 8 órától 20 óráig elérhető legyen. A hitelbiztosítéki nyilvántartás hitelesen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilvántartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett.

A regisztrált felhasználók között lehetséges a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele, így elkerülhető, hogy valaki ismeretlen vagy adott esetben kitalált személlyel szemben tegyen nyilatkozatot. Ez egyúttal megóvja a rendszert a fiktív nyilatkozattól is.

A javaslat kivételként rögzíti, hogy az eladói nyilatkozatot tulajdonjog-fenntartással történő eladásról faktoringnyilatkozat, illetve lízingbeadói nyilatkozat olyan személlyel szemben is tehető, aki a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem regisztrált felhasználója. A regisztrációt elektronikus levélben lehet kezdeményezni a hitelbiztosítéki rendszer e célra rendszeresített felületén.

A sikeres regisztráció érvényesítéséhez azonban szükség van a közjegyző előtt személyesen történő azonossági nyilatkozat megtételére. Az azonossági nyilatkozat bármely közjegyző előtt tehető. A hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a hitelbiztosítéki rendszer felületére az erre a célra szolgáló adatlap kitöltésével és hitelbiztosítéki rendszerben történő továbbítással a MOKK részére történő költségtérítés megfizetése mellett hitelbiztosítéki nyilatkozatot tehet, a nyilatkozat csak a költségtérítés megfizetésével válik hatályossá.

A hitelbiztosítéki nyilatkozat azonban nemcsak elektronikusan, hitelbiztosítéki rendszer felületén tehető, hanem ugyancsak költségtérítés megfizetése mellett bármely közjegyző előtt is megtörténhet ennek a nyilatkozatnak a tétele. Ezt a módot a törvényjavaslat azon személyek számára biztosítja, akik az elektronikus aláírás lehetőségével nem rendelkeznek, illetve nem rendelkeznek olyan állandó képviselővel, aki helyettük és nevükben nyilatkozatot tehet. A szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot, illetve annak alapján a nyilvántartandó adatokat a felek rendelkezése esetén a zálogszerződést, a tulajdonjog-fenntartással történő eladást, a faktoringszerződést vagy a lízingszerződést közokiratba foglaló közjegyző vagy az okiratot ellenjegyző ügyvéd is rögzítheti a hitelbiztosítéki nyilvántartásban. Az ellenjegyző ügyvéd csak abban az esetben, ha ezzel meghatalmazták a felek képviseletében eljáró személyt, és felhasználóként jár el, valamint a felek személyazonosságáról az ügyvéd az előírt módon meggyőződött. A hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a következő hitelbiztosítéki nyilatkozatot teheti meg: zálogkötelezetti nyilatkozat, zálogjogosulti nyilatkozat, eladói nyilatkozat tulajdonjog-fenntartással történő eladásról, faktoringnyilatkozat és lízingbeadói nyilatkozat.

A törvényjavaslat a hitelbiztosítéki nyilatkozat egyes típusai szerint állapítja meg az egyes nyilatkozatok adattartalmát. Általános szabály szerint a nyilatkozat minden esetben tartalmazza a felek azonosítására alkalmas adatokat, valamint annak a vagyontárgynak a megjelölését, amelyre vonatkozóan a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tették.

Ezen túl a nyilatkozatot tevő döntése szerint tartalmazza azt az összeget, amelynek erejéig a vagyontárgy kielégítésére fedezetet biztosít, illetve amelyre vonatkozóan a hitelbiztosítéki nyilatkozatot megtették.

Rendszerüzenetben kell értesíteni a zálogjogosultat arról, ha a hitelbiztosítéki rendszerbe a zálogjogi bejegyzés törlésére irányuló záloghitelezetti nyilatkozat érkezett, amelyhez hozzájáruló vagy zálogjogi bejegyzés fenntartására irányuló zálogjogosulti nyilatkozatot tehet.

Figyelemre méltó szabály ebben a körben, hogy ha a zálogjogosult a rendszerüzenet elérhetővé tételétől számított 30 napon belül erre szolgáló adatlapon hozzájáruló zálogjogosulti nyilatkozatot tesz, a törölni kért zálogjogi bejegyzést a nyilatkozat beérkezésének napján, a hitelbiztosítéki rendszer útján törölni kell a nyilvántartásból. Ha a zálogjogosult az előírt 30 napos határidőn belül nem tesz zálogjogi fenntartásra irányuló zálogjogosulti nyilatkozatot, a törölni kért zálogjogi bejegyzést a nyilatkozattételre rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő napon törölni kell a nyilvántartásból.

A zálogjogosult vagy zálogkötelezett halála, illetve megszűnése esetén a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére jogosult jogutódlásának nyilvántartásba való átvezetéséről a közjegyző nemperes eljárásban határoz. Ha azonban a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett személye nem halál vagy megszűnés folytán változik meg, hanem azért, mert a zálogjogosult és a zálogkötelezett személyében a zálogtárgyra vonatkozó jogok vagy kötelezettségek jogügylettel történő átszállása következtében történik változás, a jogutódlást mind a bejegyzett, mind az új zálogjogosult vagy zálogkötelezett is bejelentheti. Ha azonban a változást az új zálogjogosult vagy új zálogkötelezett jelenti be, nyilatkozatát a bejegyzett zálogjogosult vagy bejegyzett zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozatának beérkezéséig, de legfeljebb három hónapig a hitelbiztosítéki rendszerben tárolni kell.

A törvényjavaslat általános jogutódlásra, illetve jogutódlás bejelentésére vonatkozó rendelkezéseit a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, faktoringszerződés és a pénzügyi lízingszerződés esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(19.20)

Összességében megállapítható, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése hozzájárul ahhoz, hogy a hitelbiztosítéki rendszer egységesebb és átláthatóbb legyen. A hitelbiztosítéki nyilvántartás nem egy közhiteles, a zálogjog dologi jogi hatályát erősítő nyilvántartás lesz, mint az ingatlan-nyilvántartás, hanem egy olyan nyilvántartás, amely egy nagyon széles körű nyilvánosságot és gyakorlatilag korlátozás nélküli hozzáférést biztosít az ügyleti forgalom szereplői számára.

Fentiekre tekintettel kérem a képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Steiner Pál képviselő úr következik, az MSZP frakciójából. Öné a szó.

DR. STEINER PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mélyen tisztelt Államtitkár Úr, valamennyi Jelenlévő! Szeretném először elmondani, hogy élénk érdeklődéssel és nagy figyelemmel követtem Rétvári államtitkár úr előadását a szószékről. Azt gondolom, hogy az ő színvonalas előadása nagyon sokat segített azoknak a képviselőknek is, akik jelen voltak, és azoknak a képviselőknek is, akik talán a jegyzőkönyvet elolvassák, mert egy nagyon pontos, precíz leírást adott a jogszabály szövegéről.

Eszembe jutottak az egyetemi élményeim, amikor a fiatal kezdő tanársegéd ugyanilyen típusú leírást adott a jogszabályról, és részletesen elmondta, hogy mi van a jogszabályban. Ez egy nagyon fontos gesztus volt, és ezt most nem bántólag mondtam az államtitkár úrnak, mert senki nem ismeri ezt a jogszabályt a maga mélységében, tekintettel arra, hogy - egyetértve az egyik képviselőtársamnak már korábbi napirendeknél is előadott kritikájával - ezeket a leíró jellegű jogszabályokat az illetékes minisztérium rendre szombaton teszi közkeletűvé, szombaton van meg az a lehetőség a vasárnapi ebédre való készülés során, hogy ezeket a 200-300 szakaszos jogszabályokat - ez kivételesen nincs annyi, csak negyven-valamennyi - megismerhessük, átgondolhassuk, megbeszélhessük, felkészülhessünk rá, és egyáltalán megértsük, hogy mi is van ebben rögzítve. Ezért köszöntem meg államtitkár úrnak a részletes előadását, jegyzetelhetően mondta el, tulajdonképpen egy közepes kollokviumi jegyet lehetne szerezni egy ilyen előadás alapján (Dr. Rétvári Bence: Ez kevés!), mert szinte mindenre kiterjedt.

Ezzel csak az a probléma, hogy szerény ismereteim szerint itt most a jogszabály általános vitája zajlik és nem a részletes vitája, tehát nem volt talán szükséges szakaszonként végigmenni a jogszabályon a vezérszónoklatban, amiért, még egyszer mondom, hálás vagyok, mert amit sikerült egyszer elolvasni, azt most némi memóriagyakorlattal picit le tudtam ellenőrizni, hogy vajon azt értjük-e ezen a jogszabályon, amit a polgári törvénykönyv megfogalmazott.

Ennél nehezebb volt Vas Imre képviselőtársam produkciója, mert neki valóban egy csomó olyan kifejezést kellett felolvasni, amelyet nagyon nehéz a magyar nyelv ritmikáját figyelembe véve elmondani. Ezért őelőtte különösen grammatikailag emelem meg a kalapom. Biztos hálásak a jegyzőkönyvvezetők is, mert egy nagyon könnyen jegyzetelhető szöveget mondott el, különösen a latin kifejezésekre koncentrálva.

Ennyi irónia után azonban engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy elmondjam, miért is beszéltem hosszasan erről a problémáról. Azért mondtam el, mert amikor a polgári törvénykönyvet tárgyaltuk, az ellenzék igyekezett egy olyan tárgyalási stílust megvalósítani, hogy legyen ez a nagyon fontos kódex konszenzusos. Ez nem sikerült. Akkor a vita során elmondtuk, hogy nagyon sok olyan leíró és más típusú jogszabályt kell majd elfogadni a kormány előterjesztésében, amely a polgári törvénykönyv bevezetéséhez, gyakorlatának kialakulásához, hatályosulásához szükséges. Elmondtuk azt is, hogy várnánk a kormánytól egy olyan programot, amelynek alapján ütemezi ezeket a jogszabályokat, megfelelő időt ad arra, hogy megismerhessük, és megfelelő időt ad arra, hogy a szakmai álláspontunkat kialakítsuk. Ehhez képest most azt látom, hogy olyan ütem szerint terjesztik elő az utolsó pillanatban, hogy éppen a minisztériumban melyik szakmai apparátus van kész azzal a jogszabálytervezettel, amit nekik a lebontás során kiosztott, gondolom, a szakmai vezetőjük.

Ilyen előterjesztés ez a hitelbiztosítéki nyilvántartás is. Ugyanis ha az általános vitára gondolok, és abban a reményben ültem be ide, hogy az általános vita következik, akkor néhány általános körülményről kellene beszélnünk, illetve kellene megbeszélni néhány felvetést. Ilyen volt például az, amit az előbb elmondtam, mert meggyőződésem, hogy ez a parlamenti demokráciával való visszaélés, hogy ilyen típusú jogszabályokat ilyen módon terjesztenek elő, hogy az ellenzéknek semmilyen elvi lehetősége sincs a szakmai felkészüléshez. Tudom, a kormánypárt soraiban rengeteg reneszánsz, nagy tudású ember van, aki fél nap alatt át tud tekinteni egy médiatörvényt, vagy bármilyen más 200-300 szakaszos jogszabályt, az ellenzékben ülő, praktizáló jogászok azonban nincsenek ebben a helyzetben. Ezért lett volna nagyon fontos.

Ami pedig az előterjesztett jogszabályt illeti, szeretnék idézni csak egyetlenegy mondatot a polgári törvénykönyvből: "A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat, valamint az e törvényben meghatározott egyéb biztosítási jogokat." Csak ezt az egy bekezdést szerettem volna idézni az Ötödik könyvből, a 112. § (1) bekezdését. Ugyanis arról kellene most beszélnünk, hogy mi is a célja a polgári törvénykönyv e rendelkezésének. Két fontos célja lehet szerintem: az egyik a forgalom biztonságának a garantálása, a másik fontos célja a kereskedelmi forgalom fellendítése a bizalmi elv alapján. Egyébként a latin kifejezések ezt a bizalmi elvet írták körül, csak azért nem mondom ki még egyszer, mert elég sokszor szerepelt a jegyzőkönyvben.

Ha ez a cél, nagyon fontos, hogy ez a leíró jogszabály ennek a célnak feleljen meg. Ha más a cél természetesen, akkor annak az ismeretében lehetne a kritikát elvégezni, de más célt nem ismerünk. Nincs igaza Vas Imre képviselőtársamnak, ez nem egy újdonság, van a magyar jogtörténetben bőven ennek előzménye. Csak emlékeztetnék a raktári jegyek intézményére, amit szabadon lehetett forgalmazni, emlékeztetnék például a bárcanyilvántartásra, vagy a marhalevél-nyilvántartásra. Ezt csak azért említettem meg, mert a magyar polgári jog tradíciói között bőven találunk olyan jogintézményeket, amelyek ingó dolgok lajstromozására tesznek kísérletet, szabályozzák az ingó dolgok lajstromozását, pontosan ebből a két célból kiindulva, hogy növekedjék a forgalom biztonsága, és növekedjék a kereskedelmi forgalomnak az a piaci hatása, amely a biztonságos kereskedelmi forgalomnak a fellendülését garantálná.

Ebből következően, ha ezt a jogszabályt megnézzük, és maradok az általános vitánál, akkor bizony egyet kell értsek abban, hogy a nyilatkozati elv túlzott érvényesítése ebből a szempontból hátránya a forgalom biztonságának, nem ad elég információt a kereskedelmi biztonsághoz is.

(19.30)

Csak egy példát hadd említsek meg. Ma már az üzleti forgalomban nagyon sokszor előfordul, hogy magánkölcsön fejében hitelbiztosítékként részvénycsomagokat ajánlanak fel. Kérdezem én, ha csak a nyilatkozati elv érvényesül, akkor hogyan lehet ezt a biztonságot garantálni. De mondhatnám itt a forgatmányozható váltókat is például, és mondhatnám azokat a nagy értékű ingóságokat, amikor kölcsön fedezeteként, mondjuk, egy nagy értékű festmény vagy nagy értékű ékszercsomag a biztosíték. Hogyan lehet e jogszabály szerint ezeket úgy nyilvántartani, hogy megfeleljen ennek a követelménynek, miközben csak a nyilatkozati elv érvényesül? Ezért egyetértek azokkal a kritikai felvetésekkel, amelyek azt mondják, hogy ennek a jogszabálynak a legnagyobb hiányossága a nyilatkozati elv ilyen nagyon szűk és keretes értelmezése. Mert így nemhogy ennek a nyilvántartásnak a biztonságát és a piaci viszonyokra való hatását eredményezné, hanem nagyfokú bizonytalanság fog eluralkodni abban a pillanatban, amikor ki fog derülni, hogy valamilyen adat, amelyet megszerzett az, aki kíváncsi volt erre az adatra, annak a számára ez rossz információt tartalmaz. És erre a bírói út igénybevétele nem elégséges, mert a bírói út már az esemény után következik, tehát következésképpen akkor már bekövetkezett az a probléma, ami miatt a bírói utat igénybe veszik.

A másik nagy probléma szerintem, nem bántva a közjegyzői kamara tevékenységét, sőt elismerve a közjegyzői kamarát, és azt is elismerve, hogy kétségkívül rendkívül nagy lobbierejük van, azt gondolom, hogy a közjegyzői tevékenységre bízni teljeskörűen ezt az ügyet nem helyes koncepció. Egyrészt azért, idéztem előbb a nyilatkozati elvet, mert a közjegyző nem köteles kioktatni az okirat szerkesztésekor a hozzá járuló ügyfelet, kizárólag csak akkor, ha törvénysértést tapasztal. Ebből következően a közjegyző okiratban is elfogadja a nyilatkozatot, és a nyilvántartás esetében sem tesz nyilvánvalóan megfelelő jogi kioktatást. Emiatt, őszintén szólva, ha nem nyilvánvaló törvénysértésről van szó, akkor bármilyen olyan nyilatkozatot nyilvántartásba fog venni a közjegyző, igénybe véve az internetes szolgáltatást, amely egyébként nem felel meg esetleg a valóságnak.

Nem tartom helyesnek, és én ezt vállalom, ezért is terjesztettem elő módosító javaslatot, hogy az ügyvédi kar közreműködését ebben a jogszabályban eshetőlegesnek és megengedőnek szabályozzák, és lényegében csak az ügyféltől függ. Azt gondolom, részletesen tudom ezt indokolni, hogy az ügyvédi karnak sokkal nagyobb szerepet kellene adni ennek a nyilvántartásnak a megalapozásában. Ez valóban szolgálná a kereskedelmi forgalom fellendítését, megbízhatóságát és a forgalombiztonsági garanciákat is. Ebből következően, azt gondolom, van még erre idő, a részletes vita során ezen lehet változtatni. Én is beterjesztettem egy módosító indítványt, de a kormánypárti sorokban is sok kolléga van, ők is végiggondolhatják, hogy a gyakorlat megkívánná a fokozottabb ügyvédi közreműködést.

Végül, mert lassan lejár a hozzászólásra szóló időm, szeretnék egy kört megemlíteni. Érdeklődve olvastam a jogszabályban, hogy milyen széleskörűen megengedik különböző szerveknek a betekintést, illetve a védett adatok megszerzését, a Terrorelhárító Központtól kezdve sok minden másnak, ezen belül természetesen a NAV-nak is. Azt gondolom, hogy ezeknek a szervezeteknek rengeteg lehetőségük van, egyéb más lehetőségük, hogy betekintsenek ezekbe az adatokba, és elsősorban személyi adatokról van szó, a többi adat nyilvános, a rendszerből hozzá lehet jutni. Nem szükséges egy ilyen körű felhatalmazás, rosszízű, és nem is alkalmas, csak elriasztja a nyilvántartást felhasználókat. Ugyanis nagyon könnyen előfordulhat, hogy valaki tesz egy ilyen nyilatkozatot, majd betekintenek ebbe a nyilvántartásba, és két hét múlva elindul ellene egy vagyonvizsgálat azzal a kérdéssel, hogy miből adott ő kölcsönt, vagy miért vállalta be ezt a biztosítékot.

Ez csökkenti a magánjogi forgalom autonomitását, csökkenti a bizalmat, csökkenti a felhasználhatóság iránti igényt. Szerintem itt az államnak korlátoznia kellene magát, nem gondolom, hogy például a TEK-nek hozzá kellene jutni ezekhez a rendszerekhez. A NAV bejuthat az adótitokba, államtitokba. Tehát befejezve, azt javaslom tisztelettel, hogy a részletes vitában legyen olyan módosító indítvány, hogy az állam vonuljon vissza ebből a szerepből, és a magánjogi viszonyokat hagyja békén.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Józsa István tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Nem látok több hozzászólási szándékot, így megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden kívánok válaszolni az elhangzottakra, aki még itt van a felszólalók közül.

Én is örülök, hogy átfogó elismerést aratott mind a kormányzati expozé, mind a kormánypárti hozzászólás, és ezzel is tudtuk bővíteni képviselőtársaink jogi tudását vagy friss ismeretanyagát.

Másrészt azt hiszem, ez egy olyan törvényjavaslat, amit bár valóban lehet, hogy önök rövid idő alatt ismertek meg, de azért, ha nem is körmünket lerágva, izgalommal, de mindenki várta, hiszen tudta, hogy érkezni fog és itt lesz. Mindenki tudta, hogy körülbelül egy ilyesfajta modern rendszer, modern nyilvántartás fog érkezni. Emögött is valamiféle szakmai konszenzus van szerintem, hiszen ez tipikusan egy technikai jellegű törvényjavaslat, amelyben egy korábban elfogadott, eldöntött polgári törvénykönyvbeli modern, új jogintézmény végrehajtási, vagy inkább azt mondanám, részletes működési szabályait, részletszabályait írtuk le. Azokat a részeket, amelyeket törvényi szinten kell szabályozni, hiszen amit nem kell törvényi szinten szabályozni, azt nyilvánvalóan jó, ha a derogáció elveinek megfelelően alacsonyabb szinten szabályozzuk.

Éppen ezért bízom benne, hogy sokan tudják támogatni, hiszen úgy gondolom, hogy bár lehet, hogy egy-két kérdésben ízlésbeli különbségek vannak, de bármelyik frakció terjesztene elő kormánypártként hasonló javaslatot, az körülbelül ugyanígy nézne ki. Hiszen a keretek adottak, akár a korábbi zálogjogi nyilvántartás miatt, akár a polgári törvénykönyv új dologi fejezetében lefektetettek miatt. Nyilvánvalóan vannak nemzetközi példák, amelyeknek egy részét mi magunk is követjük, éppen ezért, úgy gondolom, ez egy tipikusan szakmai és nem politikai előterjesztés, ezért bízom abban, hogy akár több párt támogatásával is elfogadásra fog kerülni, mint a Fidesz-KDNP-s kormányzati többség.

Úgyhogy még egyszer köszönöm mindenkinek a felszólalását az általános vitában. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Lezárom az általános vitát. Mivel módosító javaslat érkezett, így a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára majd a következő üléseinken kerül sor.

Soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2012. évi tevékenységéről szóló, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által előterjesztett beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló, a kulturális és sajtóbizottság által előterjesztett országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása és lezárása. A beszámolót J/10288. számon, az országgyűlési határozati javaslatot pedig H/12814. számon kapták kézhez a képviselők. Emlékeztetem önöket, hogy az általános vita megkezdésekor elhangzott az előterjesztői expozé és a vezérszónoki felszólalások is.

További képviselői hozzászólásokra szeretnék sort keríteni, ha lenne, aki erre jelentkezik. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, az általános vitát lezárom. Bocsánat, az előterjesztőt megkérdezem, hogy kívánnak-e bármit is szólni most, az el nem hangzott vitára vagy a délelőtti vezérszónoklatokra visszautalva. Nem kötelező. (Jelzésre:) Igen, jelzi Karas Monika Zsuzsanna elnök asszony, hogy szólni kíván. Ide is fáradhat, várjuk elnök asszonyt szeretettel.

Elnök asszonyé a szó.

(19.40)




Felszólalások:   201-213   213-225   225-227      Ülésnap adatai