Felszólalás adatai

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Bár talán jobb lett volna, ha államtitkár asszony válaszol, hiszen a levél tőle származik.

Nem szokatlan az, hogy a kormányzó pártok a valódi társadalmi és gazdasági problémákat szimbolikus gesztusokkal vagy lépésekkel fedik el. Az alaptörvény asztala minden eddigi hasonló ötletet felülmúl. Az ötlet szerint Magyarország Alaptörvényét Kövér László, az Országgyűlés elnöke személyes aláírásával a Magyar Közlöny különkiadásaként lehet igényelni, teljesen díjmentesen, az önkormányzatoknál elhelyezett, úgynevezett alaptörvény asztalánál.

Az asztal felállítására pedig éppen államtitkár asszony egy vicclapba illő levélben kötelezte a jegyzőket. Egy porszívó összeállításához hasonló részletességgel és sajnos stílusban írja le az asztal összeállításának a módját. De nézzünk néhány példát ebből! "Kérem, biztosítson egy asztalt és mellé egy széket. Az asztalon kerül elhelyezésre majd az alaptörvény. Kérem, szerezzenek be dekorációt, mely az asztalon elhelyezhető, majd helyezzék el az asztalon a dekorációt. Az igénylőlap a település lélekszámához igazodóan fénymásolással sokszorosítható." Vagy ami az egyik legszebb: "Kérem, szerezzenek be nemzeti színű zsinórt és tollat." Most a tollnak is nemzeti színűnek kell lenni vagy csak a zsinegnek? Nézzék, arra emlékeztet ez a pontatlan megfogalmazás, mint amikor egy önkormányzat rendeletében a következőt olvashattuk: "A lámpást az istállóban olyan magasra kell elhelyezni, hogy azt se az ember, se az állat a farkával le ne verhesse." (Derültség.) Szóval, sajnos viccbe illő.

De komolyra fordítva a szót, tisztelt Országgyűlés. A magyarságtudat összes létező szimbólumának elhelyezése mellett mégsem bíznak annyira saját állampolgáraikban, hogy esetleg nem lopnák el az asztalon elhelyezett tollat? Rögzítik, tisztelt államtitkár úr, kikötik, na, persze nemzeti színű zsinórral.

Tisztelt Államtitkár Úr! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Valóban az-e a helyes, hogy egy ilyen stílusú levelet küldenek körbe a jegyzőknek, és valóban helyes-e az, hogy 50 millió forintot áldoznak minderre?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A válaszadás lehetősége Rétvári Bence államtitkár úré. Csak próbálok szóhoz jutni a közös kacagás után.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Abban szerintem mindnyájan egyetértünk, hogy minden magyar állampolgárnak minél jobban kell ismernie a jogszabályokat. Az alaptörvény egy különleges jogszabály ebből a szempontból, hiszen nem egy a sok közül, nem egy részletszabály, hanem olyan jogszabály, amit - ön is sokszor elmondott sok helyen, mi is elmondtuk sokszor sok helyen - jó, ha mindenki ismer, hiszen alapvető kötelességeivel, jogaival, az alapvető felelősségi viszonyaival, az állam felépítésének alapvető ismérveivel ismerkedhet meg az alaptörvényben. Éppen ezért jó, ha ezt mindenki megtanulja. Ezért tanítják sok olyan helyen, nemcsak a jogi egyetemen, hanem más egyetemeken is akár az alkotmánynak egyes intézkedéseit, a középiskolai tantárgyak közé is be van építve. És Magyarországnak új alaptörvénye lesz január 1-jétől, amely mindenkinek az alaptörvénye, mind a 10 millió állampolgárnak az alaptörvénye, ezért jó, ha mindenki azt megismerheti.

Többféle terv volt ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan, hogy hogyan ismerhetik meg. Ön is tudja, hogy szűkösek az anyagi lehetőségei a kormányzatnak, nem teheti azt meg, hogy minden háztartásba eljuttatja a postával, minden levelesládába egy-egy példányát elküldjük. Ön is látja más országokban, hogy az alaptörvénynek az ilyesfajta terjesztése vagy kultusza jóval nagyobb. Ha ön bemegy Amerikában egy múzeumnak bármilyen boltjába, akkor ott az eredeti papír reprint kiadásában vagy olcsóbb papírkötésben vagy drágább bőrkötésben nagyon sokféleképpen megkaphatja az ottani alkotmányt a kiegészítésekkel együtt. Amikor itt járt a mi minisztériumunkban mondjuk, Justice Anthony Kennedy, ő is ennek egy példányát dedikálva adta át emlékként, mert fontosnak tartják, hogy terjesszék az Egyesült Államok alkotmányát, azt minél többen megismerjék az ország határain belül és kívül is. Éppen ezért törekedtünk arra a megoldásra, amelyik költségkímélő, hiszen csak az fog kapni az alaptörvényből, aki kér, de azoknak a lehetőségét biztosítjuk, hiszen az önkormányzatokhoz, a hozzájuk legközelebbi helyre visszük az alaptörvény igénylésének lehetőségét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Egyperces viszonválasz illeti meg Bárándy Gergely képviselő urat.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én a levélről beszéltem, ön meg nem. Ezt talán tényként kijelenthetjük. Egy mondatot nem pazarolt arra, hogy a kérdésemre megpróbáljon érdemben reagálni.

Az, hogy az alaptörvény ismerete vagy az alkotmány ismerete jó és helyes, ez önmagában egyébként így van, valószínűleg és reményeim szerint ez az alaptörvény és ennek az ismerete csak arra a kis rövid időre, amíg ez hatályban lesz, remélem, nem nagyon sokáig. De én a levél stílusára kérdeztem rá.

De ha már erre nem válaszol, akkor legyen szíves, arra válaszoljon nekem, államtitkár úr, hogy az államtitkár asszony levele szerint minden településen ki kell egy munkatársat arra jelölni, hogy az alaptörvény asztalát - szó szerint mondom - "szolgálja és gondozza". Hadd kérdezzem meg, hogy azoknál az önkormányzatoknál, ahol mondjuk, van két-három alkalmazott, ott valóban az-e a fontos, hogy az alaptörvény asztalát szolgálják, vagy az-e a fontos, hogy az ott élő emberek érdekeit szolgálják. A kettő ugyanis, ha két-három alkalmazott van, elég nehezen lesz összeegyeztethető.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úr, egyperces viszonválasz.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem először gúnyolódnak önök hasonló hangnemben, és nem a lényegről beszélve igyekeznek különböző módon lejáratni (Dr. Bárándy Gergely közbeszólása.) nagyon fontos szimbólumait az országnak. Emlékezzünk, '98 és 2002 között ugyanígy hasonló módon álltak ahhoz, amikor a közintézményekre ki kellett tenni a nemzeti színű lobogót, és azt tisztán kellett tartani, tehát időnként ki kellett mosni és ki kellett cserélni. Ugyanilyen gunyoros hangnemben álltak ki szocialista képviselők, és ugyanígy próbálták gúnyolni másik nemzeti szimbólumunkat, a nemzeti lobogót. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Ugyanerről van szó itt is, önöknek mindig fáj, ha nem csak piros színű az a toll, meg nem csak piros színű az a szalag, hanem piros-fehér-zöld, és ebből mindig igyekeznek gúnyt űzni itt a Parlament falain belül és azon kívül is.

Természetesen ezek teljesen életszerű dolgok, hogy legyen egy felelőse egy dolognak. Tudom, önöknél a felelősség kérdése kicsit másfajta értelmezési tartományba tartozik, de itt fontos, hogy ha közszolgálatról beszélünk, akkor igenis, azt is szolgálni kell, hogy az alaptörvény méltó helyen legyen kihelyezve, és nyilvánvalóan, ha ez valahol nem így történne, önök lennének az elsők, akik lefényképeznék, és föltennék a Facebookra, hogy gúnyolódjanak azon, milyen körülmények között van az alaptörvény. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És én attól tartok, képviselő úr téved, ez az alaptörvény még jó pár évtizedig hatályban lesz, érdemes ezt megismerni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   153-160   161-168   169-176      Ülésnap adatai