Készült: 2024.04.24.08:53:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

255. ülésnap (2017.11.06.), 214. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:14


Felszólalások:  Előző  214  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Folytatva az elő­ző gondolatmenetet, engedjék meg, hogy egy ki­csit más szempontból, szociális szempontból közelítsek ehhez a kérdéskörhöz, hogy mit tudott az állam nyújtani a végtörlesztésen, az árfolyamgáton, a Nem­zeti Eszközkezelőn, a banki elszámoltatáson, a jelzáloghitelek, a fogyasztási hitelek forintosításán és a csa­ládi csődvédelem bevezetésén túl azoknak az em­bereknek, akik akár devizahitel felvétele miatt, akár más módon szociálisan nehéz helyzetbe kerültek.

A kormány egy új támogatási formát vezetett be, kezdetben 30 milliárd forintos összeggel, amely nyilván folyamatosan emelkedik, az úgynevezett települési támogatást. Ennek pontosan az a lényege, hogy míg az állam adja az úgynevezett jövedelempótló támogatásokat, tehát ha valakinek kisebb a jövedelme, mint amiből meg tud élni, azokat a járási hivatali rendszeren, kormányhivatalokon keresztül közvetlenül az állam adja. Ugyanakkor a kiadáskompenzáló támogatásokat az önkormányzatok kapják meg, ezeknek a fedezetét a rendelkezésükre bocsátjuk, és utána, mivel jobban ismerik a helyi viszonyokat, ők osztják szét ezeket és adják oda azoknak, akiknek akár lakhatáshoz, megélhetéshez vagy máshoz szükségük van ilyen támogatásra. Ez a 30 milliárd forint egy új támogatási sor volt, ezt növeltük még 5 milliárd forinttal, pontosan azért, hogy a legnehezebb helyzetben levő településeken egy még magasabb fokú támogatási összeg valósulhasson meg.

Ezzel tehát az önkormányzatok kapták meg a lehetőséget arra, hogy ismerve a családok helyi viszonyait megadják számukra azokat a támogatásokat, amelyek a lakhatás megőrzéséhez is szükségesek. Ha megnézzük Magyarországon a legnehezebb helyzetben lévők lakhatási biztonsági helyzetét, akkor megállapíthatjuk, hogy 2012-höz képest 2016-ra több mint negyedével csökkent a hiteltörlesztéssel vagy lakhatással kapcsolatos hátralékkal érintettek száma. Ugyanekkor 26 százalékról 16 százalékra csökkent a lakásukat fűteni nem tudók aránya. Örömtelien csökkent tehát azoknak a száma, akik a hitellel, lakbérrel, rezsidíjakkal vagy fűtésszámlával bármiféle elmaradásban voltak.

Ami a lakhatással kapcsolatos általános kiadásokat jelenti, erről ma már szó volt itt a parlamentben. Magyarországon már az európai uniós átlag alatti a lakhatásra fordítandó kiadások mértéke. Ez Magyarországon 21,5, az Európai Unió átlagában pedig 22,5 százalék. Többet költ egy átlag európai polgár a lakhatására az összes jövedelméből, mint egy magyar polgár. Ez többek között köszönhető a devizahiteleseket megmentő intézkedéseknek és a rezsicsökkentésnek is. Az elmúlt hét évben az úgynevezett túlzsúfoltsági mutató szintén csökkent Magyarországon 47-ről 40 százalékra. Tehát fenntartható módon javulnak a lakhatási körülmények Magyarországon. A rezsicsökkentésnek köszönhetően körülbelül 25 százalékkal kerül kevesebbe a fűtés, a legrászorultabbaknak pedig ingyenes a tűzifa vagy a szén több mint 2 ezer magyarországi településen.

(16.50)

Összességében az emberek lakhatási költségeiből a rezsidíjakat 909 milliárd forinttal könnyítettük meg úgy, hogy ez nem a magyar adófizetőknek került pénzébe, hanem a külföldi multicégek ennyivel kevesebb hasznot vittek ki az országból, így ez a 909 milliárd forint ott van a magyar emberek zsebében, és a legtöbbet nyilván a legnehezebb helyzetben lévő embereknek jelentette. Akinek devizahitelt vagy forinthitelt kell törleszteni, azoknak nyilván duplán számít, hogy az egyéb rezsidíjak ennyivel alacsonyabbak.

Az áfacsökkentési program keretében kiemelt figyelmet fordítottunk a családok lakáshoz jutásának elősegítésére is. Ennek keretében az új lakások áfája 2016. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött.

Már szó esett a Nemzeti Eszközkezelőről, amely a bajba jutott, szociálisan nehéz helyzetű családok lakását megvásárolja és határozatlan időre bérbe adja. Ez az ócsai lakópark melletti másik kedvezményes intézkedése volt a kormányzatnak, amellyel azt tudtuk bebizonyítani, hogy az állam igenis képes arra, hogy a nehéz helyzetben lévő emberek lakhatását megoldja. Ezért sem tömeges szociális problémával nem kell szembenéznünk, illetőleg a bankok számára és mindenki számára felmutatta az állam, hogy cselekvőképes, és tömegesen tud lakhatási problémák ügyében hatékonyan fellépni.

A Nemzeti Eszközkezelő 41 ezer felajánlást fogadott el, 32 386 ingatlant már meg is vásárolt. Az idei évben, augusztus 31-ig 4638 további felajánlás érkezett hozzájuk. A befogadott szándéknyilatkozatok száma alapján körülbelül 150 ezer honfitársunk lakhatása biztosított a Nemzeti Eszközkezelőn keresztül. A végrehajtási eljárások ilyenkor szünetelnek, ezeknek az embereknek pedig biztosított a lakhatása.

Az állam eddig mindig kipótolta vagy növelte az eszközkezelő forrásait, hogy szociális krízis ne alakuljon ki abból, hogy emberek tömegesen nem tudják megoldani a lakhatásukat. Ami a konstrukció sikerességét mutatja, hogy 124 milliárd forint költségvetési forrásra 191 milliárd forintnyi hiteltartozást tudtunk kifizetni, megváltani, ennyivel kevesebb van, amit az adósoknak fizetni kell ‑ 191 milliárd, és ehhez az államnak 124 milliárddal kellett hozzájárulni.

Egy átlagos jelzáloghitel, amit kiváltottak ennek keretében, 9 millió forint volt. De ez is mutatta, mint a végtörlesztés esete is, hogy ha az állam egy jó konstrukcióval igyekszik segíteni a bajba jutott embereknek, akkor vannak ott többletforrások, vagy lehet többletet elengedni a hitelből. Éppen ezért egy jóval nagyobb szociális problémát sikerült megoldani, mint amekkora a konkrét összeg mértéke volt, amit a kormány erre a célra a költségvetésből átcsoportosított.

Így tehát arra törekedtünk az elmúlt években, hogy mindenki számára, akár növekvő bérekkel, akár csökkenő adóterhekkel, vagy ilyesfajta szociális juttatásokkal is vagy természetben nyújtott szolgáltatással, lakhatási lehetőséggel egy viszonylag alacsony, átlagosan 10 900 forintos bérleti díj mellett tudjuk a lakhatását megoldani. A kormány a továbbiakban is a devizahitelesek, a forinthitelesek és minden bajba jutott ember számára, aki együttműködik, aki valóban ki akar törni ebből a nehéz helyzetből, és ezért erőfeszítéseket tesz, mindenképpen fog további kedvezményeket és segítséget adni. Aki ma Magyarországon szociálisan rászorult, de dolgozni, előrelépni akar, az a magyar kormányra számíthat. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  214  Következő    Ülésnap adatai