Felszólalás adatai

ELNÖK: Most a határozathozatal következik. Felhívom a képviselőtársaim figyelmét, hogy az előterjesztés sürgős tárgyalásba vételéhez az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1299. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 187 igen, 148 nem, 6 tartózkodás mellett nem vette sürgős tárgyalásba.

(17.30)

A kormány kezdeményezte a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1300. számú törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét. Ismét megkérdezem Kondorosi Ferenc államtitkár urat, kívánja-e valaki indokolni a sürgős tárgyalásba vételt. (Jelzésre:) Nem, köszönöm. Ismét felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az előterjesztés sürgős tárgyalásba vételéhez az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Most kérdezem, hogy a tisztelt Országgyűlés sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1300. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 189 igen szavazattal, 147 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett nem vette sürgős tárgyalásba.

A kormány kezdeményezte a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló T/1301. számú törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét. Megkérdezem, a kormány részéről kívánja-e valaki ezt indokolni. (Jelzésre:) Nem kívánja.

Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1301. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 187 igen szavazattal, 151 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett sürgős tárgyalásba vette.

A kormány kezdeményezte az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló T/1302. számú törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét. Megkérdezem, a kormány részéről kívánja-e valaki indokolni ezt. (Jelzésre:) Nem.

Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1302. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 190 igen szavazattal, 151 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett sürgős tárgyalásba vette.

A kormány kezdeményezte a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/1303. számú törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét. Kérdezem, hogy kívánják-e ezt indokolni a kormány részéről. (Jelzésre:) Nem kívánják. Most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1303. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 190 igen szavazattal, 151 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett sürgős tárgyalásba vette.

A kormány kezdeményezte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/1304. számú törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét. Megkérdezem, kívánják-e ezt a kormány részéről indokolni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kívánják.

Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1304. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 188 igen szavazattal, 150 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett sürgős tárgyalásba vette.

A kormány kezdeményezte az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/1305. számú törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét. Kérdezem, kívánják-e ezt a kormány részéről indokolni. (Jelzésre:) Nem kívánják.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1305. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 188 igen szavazattal, 150 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett sürgős tárgyalásba vette.

A kormány kezdeményezte az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számú törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét. Megkérdezem, hogy a sürgős tárgyalásba vételt kívánják-e indokolni. (Jelzésre:) Jelentkezőt nem látok.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1306. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 187 igen szavazattal, 150 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett sürgős tárgyalásba vette.

A kormány kezdeményezte az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló T/1307. számú törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét. Indokolási szándékot nem látok.

Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1307. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 190 igen szavazattal, 150 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett sürgős tárgyalásba vette.

A kormány kezdeményezte az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/1308. számú törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét. Indokolni kívánják-e? (Dr. Lamperth Mónika jelzésére:) Jelzi a miniszter asszony, hogy nem.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1308. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 188 igen szavazattal, 151 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett sürgős tárgyalásba vette.

A kormány kezdeményezte a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló T/1309. számú törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét. Indokolási szándék nincs. Most tehát a határozathozatal következik. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az előterjesztés sürgős tárgyalásba vételéhez az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, sürgős tárgyalásba veszi-e a T/1309. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 191 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 156 tartózkodás mellett nem vette sürgős tárgyalásba.

(17.40)

Tisztelt Országgyűlés! Most előterjesztések részletes vitára bocsátásáról határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló T/1095. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 196 igen szavazattal, 150 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést részletes vitára bocsátotta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló T/1096. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 198 igen szavazattal, 150 nem ellenében, tartózkodás nélkül az előterjesztést részletes vitára bocsátotta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/1140. számú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 188 igen szavazattal, 159 nem ellenében, tartózkodás nélkül az előterjesztést részletes vitára bocsátotta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló T/1139. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 345 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést részletes vitára bocsátotta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e a 2006. augusztus 20-ai nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló H/888. számú országgyűlési határozati javaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 344 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést részletes vitára bocsátotta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló T/826. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 151 nem ellenében, tartózkodás nélkül az előterjesztést részletes vitára bocsátotta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat zárószavazása. A kulturális bizottság önálló indítványát H/983. számon, az egységes javaslatot pedig H/983/5. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/983. számú országgyűlési határozati javaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 178 igen szavazattal, 164 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett az országgyűlési határozati javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala. A költségvetési bizottság önálló indítványát T/984. számon kapták kézhez. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/984. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 190 igen szavazattal, 156 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala. A mezőgazdasági bizottság önálló indítványát H/1136. számon kapták kézhez. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/1136. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 191 igen szavazattal, 154 nem ellenében, tartózkodás nélkül az országgyűlési határozati javaslatot elfogadta.

Most soron következik a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/881. számon, az egységes javaslatot pedig T/881/27. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, záróvitára is sor kerül. Kezdeményezem, hogy a záróvitában a benyújtott javaslatokat - azok számára figyelemmel - összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom a látható többséget, így tehát az Országgyűlés az összevont tárgyalásra tett javaslatot elfogadta.

Megnyitom tehát a záróvitát a T/881/33. számú ajánlás 1-7. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. Megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, Fidesz.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Két módosító javaslatot tettem a zárószavazás előtt. Szeretném meggyőzni az Országgyűlés többségét, hogy mind a két módosító javaslatot szavazza meg.

Az egyik módosító javaslat lényegében arról szól, hogy a zárszámadási törvényt, a 2005. évi zárszámadási törvényt ki kell egészíteni egy 15. §-sal, és ennek a jelentősége, azt hiszem, azóta nagyon fontos, mióta ismerjük, hogy mit mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ez év májusában Balatonőszödön az MSZP frakciója előtt. (Moraj az MSZP soraiban.) Ez a módosító javaslat lehetővé teszi azt, hogy a kormány valóban kikerüljön a hazugságspirálból, és törvényi szintre emelje az igazságot; törvényi szintre emelje az igazságot, hiszen az, amire a miniszterelnök úr utalt, hogy nem csináltunk semmit, nem kormányoztunk, hogy trükköztünk, hogy nem mondtuk meg az igazat, valójában az egész 2005. évben történt, így a 2005. évi zárszámadás kapcsán ismerhető föl.

Módosító javaslatom négy pontból áll, amelynek lényege nem más, mint egy beismerés. Nem más, mint az, hogy az MSZP-frakció Balatonőszöd után most már itt a parlamentben is rendbe tegye az erkölcsét, és levesse magáról azt a nehéz követ, amit május óta az MSZP-frakció tagjai hordoznak magukkal. (Dr. Géczi József Alajos: Ezt versbe is szedheted...) Hiszen hogyha megszavazzák ezt a módosító javaslatot (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szállj le a lóról!), akkor az Országgyűlés kimondja, hogy a 2005. évi költségvetés végrehajtása, a kiadások és a bevételek elszámolása közben számos trükközés történt, amely súlyosan sérti az államháztartás átláthatóságát, az elszámolások hitelességét és nyomon követését. (Folyamatos zaj.)

Azonkívül megismétli az Állami Számvevőszéknek (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) az előzetes véleményét, amely kimondta ugyanerről a költségvetésről, a 2005. éviről, hogy a központi költségvetés meghatározó bevételi előirányzatai fölül-, míg az egyes jelentős súlyú kiadási előirányzatai pedig alultervezettek voltak. Ez szó szerinti idézet az Állami Számvevőszéknek a jelentéséből.

Azonkívül ténylegesen elszámol a Budapest Airport értékesítéséből származó több mint 400 milliárd forint bevétellel, amely kimondja, hogy ennek jelentős része nem adósságcsökkentésre, hanem valójában a költségvetés működési kiadásainak finanszírozására történt.

(17.50)

Arra kérem a kormányzó többséget, hogy csatlakozzanak hozzánk, és szavazzák meg ezt a módosító javaslatot, hiszen úgy gondoljuk, hogy az igazság a 2005. évre vonatkozóan így fog a helyére kerülni.

Tisztelt Országgyűlés! Van egy másik módosító javaslatom is, azt javaslom... (Zaj.) Figyeljenek a tisztelt országgyűlési képviselők, mert lehet, hogy kevesen tudják, hogy a módosító javaslatok kapcsán megszavaztak egy olyan módosító javaslatot, amely több mint 160 önkormányzatot 3,1 milliárd forint visszafizetésére fogja kötelezni. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, ez a módosító javaslat akkor került már az Országgyűlés elé, amikor erről vitázni már nem lehetett. Az önkormányzati bizottság javasolta és szavazta meg az Országgyűlés számára. A részletes vita már lezárult, és azt követően nem volt lehetőség arra, hogy az Országgyűlés plénuma előtt ezt meg lehessen vitatni. Hangsúlyozom, több mint 160 önkormányzatról és több mint 3 milliárd forintról van szó, amit ha az Országgyűlés megszavaz és jóváhagy, nagyon sok önkormányzat ezek közül becsukhatja a kapuit, hiszen nagyon sok kistelepülést érint, és ez azt fogja jelenteni, hogy abszolút működésképtelenné fog válni.

Ez az összeg és az érintett önkormányzatok az Állami Számvevőszék jelentése alapján kerül majd meghatározásra egy külön rendelet szerint. Úgy gondolom, hogy jelen esetben az Állami Számvevőszék jelentését mindenképpen érdemes lenne itt az Országgyűlés előtt megvitatni, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előtt részletesen kivesézni. Ezért, ha önök az én módosító javaslatomat megszavazzák, akkor az Országgyűlés haladékot kap arra, hogy valójában ezt a javaslatot megtárgyalja, és szakmai értelemben is értelmezze.

Képzeljék el, Baranya megyében Magyaregregynek 108 millió forintot kell visszafizetnie, Olasznak 60 millió forintot, Bács-Kiskun megyében Miskének 55 millió forintot, Borsod-Abaúj-Zemplénben Alsóbereckinek 62 millió forintot vagy Karosnak 27-et vagy Megyaszónak 80 millió forintot, és sorolhatnám; például Csongrád megyében Csongrádnak 186 millió forintot, Martonvásárnak 100 milliót, Pusztavámnak 160 millió forintot.

Tisztelt Országgyűlés! Semmi más kérésem nincs, csak annyi, támogassák a módosító javaslatomat, hogy az Országgyűlés kapjon időt arra, hogy valóban támogatja-e ezt a módosító javaslatot, amely több mint 160 önkormányzatot hoz nehéz helyzetbe, ha megszavazásra kerül.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

ELNÖK: Most megadom a szót Szászfalvi László képviselő úrnak, KDNP, szintén ötperces időkeretben.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 5. és 6. pontja alatt benyújtott módosító indítványunkat szeretném röviden indokolni, amely a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat 10. §-ának az (1), illetve a (2) bekezdéséhez lett benyújtva.

Szeretném tisztelt képviselőtársaim számára idézni az érintett törvény vonatkozó pontját, amely alapján az egyházi közoktatási kiegészítő normatív támogatást kellene kiszámolni a zárószámadásról szóló törvényben. Az 1997. évi CXXIV. törvény 6. §-ának az (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés az érintett egyházakkal történő egyeztetésnek megfelelően, az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre. Szeretném itt jelezni és konstatálni, hogy ez az egyeztetés az elmúlt hónapokban, az elmúlt hetek során nem került megvalósítása (Dr. Hiller István: Ez nem így van! Teljesen nem így van!), az egyházak még október 25-én is kaptak ígéretet arra nézve, hogy néhány napon belül választ kapnak arra, hogy miért tér el a kormányzat számítási módja az egyházak számítási metódusától.

Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy hosszú éveken keresztül gyakorlatilag mindenféle konfliktushelyzet nélkül került elfogadásra a zárószámadásról szóló törvényekben ez a bizonyos egyszeri kiegészítő egyházi normatív támogatás. Az elmúlt esztendőben fordult elő először hosszú évek óta az, hogy ez a törvény által előírt konszenzus nem volt meg, és úgy tűnik, ebben az esztendőben is gyakorlatot csinált ebből a kormány, hogy nem egyeztetett és nem egyezett meg az intézményfenntartó egyházak képviselőivel.

Az a kérdésünk, hogy vajon mit titkolnak, és miért titkolóznak a Pénzügyminisztérium, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakemberei és szakértői, hiszen nem juthattak hozzá az intézményfenntartó egyházak, illetve a képviselők sem ahhoz a számítási módszerhez, amelynek alapján a jelenlegi előterjesztésben az 1,8 milliárdos egyházi kiegészítő támogatás kerülne majd az egyházi intézményekhez. Ugyanakkor pedig az egyházi szakértők az előző évek megszokott metódusa szerint 4,9 milliárd forintot számoltak ki, és természetesen ez járna törvény szerint az egyházi intézményeknek.

Szeretném azt is jelezni Hiller miniszter úrnak, illetve Veres miniszter úrnak, hogy az emberi jogi bizottságban mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők azt kérték a kormányzat képviselőitől, hogy megismerhessék azt a számítási metódust, azt a számítási módszert, amelynek alapján a kormányzat szakértői kiszámolták a jelenleg a törvényjavaslatban szereplő 1,8 milliárdos összeget. Ezt mind a mai napig nem kapták meg a bizottság tagjai - sem kormánypárti, sem ellenzéki képviselők -, sem pedig az egyházak érintett szakemberei.

Hogyan értelmezhető az, hogy a kormányzat egy olyan előterjesztést támogat, amelynek háttérszámítása köszönő viszonyban sincs a zárószámadás adataival? Azt gondolom, hogy a válasz elgondolkodtató: vagy a zárószámadási törvényjavaslat adatai a helytállók, és akkor a kormányzat az intézményfenntartó egyházak megkárosítására veszi rá az Országgyűlés kormányzati többségét, vagy pedig a zárszámadási törvénytervezet indoklásának az adatai a valótlanok, akkor pedig félrevezettek bennünket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem a kormánypárti többséget, hogy az ajánlás 5. és 6. pontjában megfogalmazott módosító indítványainkat támogassák, mert akkor elkerülhetjük azt, hogy alkotmányosan elfogadhatatlan helyzetet állítsunk elő, és az egyházi közoktatás résztvevőit negatív diszkrimináció érje. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, Fidesz. Varga Mihály képviselő urat illeti a szó.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is egy zárószavazás előtti módosító indítvány mellett szeretnék érvelni, ez pedig a Tállai András által benyújtott T/881/31. számú módosítás. Emellett érvelve szeretném azt is elmondani, hogy frakciónk miért nem fogja végül ezt a zárszámadást megszavazni, miért nem támogatjuk ennek az elfogadását.

Hadd idézzek mindenekelőtt Veres János pénzügyminiszter úrnak ez év október 6-án a bizalmi szavazás kapcsán elmondott beszédéből egy rövid részt, amely így hangzik: "A nyilvánosságra hozott államháztartási adatok tartalmával, hitelességével kapcsolatban egyetlen alkalommal sem merült fel kétely sem belföldön, sem külföldön." Nos, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, nekünk más volt erről a véleményünk, nemcsak 2006, hanem 2005 kapcsán is a zárszámadási vitát illetően. Ebben a vitában mi számtalan alkalommal elmondtuk, hogy a Gyurcsány-kormány saját bevallása szerint is három olyan hibát követett el, amely valószínű, hogy több mint hiba, egyenesen bűn. Az egyik ilyen hiba volt, hogy megtévesztették és félrevezették az embereket, Magyarország polgárait 2005-ről is. Ehhez hadd idézzem Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből azt a részt, amely így hangzik: "Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondtunk, az nem igaz." Másfél-két évről beszélt a miniszterelnök, nyilvánvaló, hogy 2005-re is érvényes ez a kifejezés.

Ebben a vitában mi elmondtuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök voltak azok, akik többek között megváltoztatták az államháztartási adatok nyilvánosságra hozatalának a rendjét.

(18.00)

Ezt három törvény szabályozza: az államháztartási törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint az az üvegzsebtörvény, amit önök fogadtak el. Nos, ezt módosították 2003-ban, mégpedig úgy módosították, hogy a publikációs naptár lehetőség szerint megváltozzon, azaz ritkábban és vélhetően az áprilisi választások miatt csak április után kelljen az államháztartás adatait nyilvánosságra hozni. Emellett - hadd tegyem még hozzá - a Magyar Államkincstárt mint közérdekű adatokat publikáló intézményt is korlátozták a munkájában, hiszen az adósságállományról szóló adatokat sem tették közzé megfelelő időben és megfelelő részletezettséggel 2005-ről és 2006-ról.

A második ilyen tény: bár ismerték a gazdaság valós helyzetét, mégsem tettek meg mindent annak érdekében, hogy ez a helyzet ne legyen rosszabb. Ma már tudjuk, hogy ennek mi volt az oka: a választások megnyerésének a szándéka. De hadd idézzem ide is Gyurcsány Ferenc mondatát, amely úgy szól, hogy "annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt az MSZP és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi". Ezt szintén a miniszterelnök mondta, tisztelt hölgyeim és uraim, minden olyan figyelmeztetés ellenére, amely akár belföldön, akár külföldön megfogalmazódott. Utalok itt a 2005-ös leminősítésekre, utalok a hitelminősítők jelentéseire, amelyekben publikálták, hogy Magyarország nem közöl valós számokat, és utalok arra is, hogy az Európai Bizottság is elmarasztalta 2005-ben a magyar kormányt.

Végül, de nem utolsósorban elmondtuk a vitában, hogy önök rendszeresen meghamisították a gazdasági és költségvetési adatokat. Az előbb már utaltam arra, hogy a KSH tekintetében ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala nem történt meg, sőt a pénzügyminiszter úr maga ismerte el, személyesen tiltotta le, hogy a Pénzügyminisztérium apparátusa nyilvánosságra hozza azokat a gazdasági prognózisokat, amelyeket egyébként kötelezően el kell készítenie a minisztérium apparátusának.

De volt egy másik tény is, amelyről beszéltünk a vitában, ez pedig a Budapest Airport Rt. értékesítésének a bevétele. Pénzügyminiszter úr többször elmondta, hogy az ebből származó 464 milliárd forintos bevétel csak és kizárólag az államadósság csökkentését fogja szolgálni. Nos, az Állami Számvevőszék jelentésében megállapította, és egy sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, tisztelt miniszter úr, tisztelt Ház, hogy a 464 milliárd forintból 400 milliárd forintot költöttek el folyó kiadásokra, és csak a fennmaradó rész, 64 milliárd forint ment az államadósság csökkentésére. Mi ez, ha nem az államháztartási adatok nyílt manipulációja és meghamisítása?

Ezek alapján kérem önöket, tisztelt Ház, hogy támogassák ezt a módosító indítványt, mert ez legalább megpróbálja az Országgyűlést mentesíteni az alól, hogy azt a felelősséget, azt az adathamisítást, amit a kormány elkövetett, magára vállalja. Ennek a módosító javaslatnak a támogatásával az Országgyűlés legalább eleget tesz annak, hogy a tényeket megpróbálja tisztázni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Megkérem képviselőtársaimat, hogy valóban a módosító javaslatok indokolására szorítkozzanak.

Megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP, szintén ötperces időkeretben.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tállai András képviselő úr T/881/32. számú módosító indítványához kívánok néhány gondolatot hozzáfűzni.

Amikor az elmúlt héten a módosító javaslatokról szavaztunk, akkor egyértelmű volt az Országgyűlés döntése a tekintetben, hogy a jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatásokat visszafizetteti az önkormányzatokkal. Ezt tavaly még Tállai képviselő úr is így gondolta, amikor a számvevőszéki bizottság elnökeként vállat vállnak vetve dolgoztunk azon, hogy az Állami Számvevőszék megállapításait a parlamentben érvényesítsük. Nagyon sok önkormányzat képviselőkön keresztül kísérletet tett arra, hogy ez a visszafizetési kötelezettség ne terhelje az önkormányzatokat. Akkor Tállai András képviselő úr még a költségvetés oldalán állt, mára viszont átállt a másik oldalra, azok oldalára, akik megkárosították a költségvetést, és azok érdekében emelt most szót és nyújtott be módosító indítványt.

Ez a módosító indítvány nem támogatható, mert az Állami Számvevőszék világosan, részletesen megállapította, hogy azok a közműfejlesztési támogatások, amelyekről az ÁSZ-jelentésben szó van, bizony jogtalanul lettek igénybe véve, megkárosítva a központi költségvetést. Ebből következően nem lehet más dolgunk, mint hogy az ilyen visszafizetéseket rendezzük. A költségvetési bizottságban Tállai képviselő úr arra hivatkozott, hogy ez az összeg nincs tisztázva, ezt nem tisztáztuk. Ő tehát úgy gondolja, hogy a 3,112 milliárd forint visszafizetése megalapozatlan. Szeretném világossá tenni, hogy ennél sokkal nagyobb összeget javasolt visszafizettetni az Állami Számvevőszék, hosszú egyeztetés után, amit az önkormányzati bizottság tagjai végeztek el. Aki elolvasta a jelentést, maga is meggyőződhetett arról, hogy ez egy jogos visszafizetési kötelezettség, amiről a tisztelt Ház az elmúlt héten szavazott.

Más vonatkozásban pedig azért is érthetetlen a képviselő úr javaslata, mert mi ebben a módosító indítványban - amelyről már döntöttünk - azt is megszavaztuk, hogy megelőzzük a jövőbeni bajt, és a Kincstár számára olyan előírásokat fogalmaztunk meg, amelyektől a képviselő úr most mentesíteni akarja a Kincstárt. Nyilvánvalóan az a szándéka, hogy azt a folyamatot, amit az Állami Számvevőszék és az Országgyűlés végre igyekszik megállítani, ő szeretné továbbfolytatni. De hát ez nem a központi költségvetés érdeke, hanem azoké, akik keresik a kiskapukat, a kibúvókat, és a jogtalan igénybevételek eszközéhez nyúlnak.

Ezt nem lehet támogatni, tisztelt Ház, és nagyon sajnálom, hogy Tállai képviselő úr - szakítva a korábbi következetes magatartásával -, ismétlem, a megkárosítók oldalára állt, és olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely semmiképpen nem támogatható.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, Fidesz.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Sajnálom, hogy Keller László képviselő úr nem olvasta el az ÁSZ-jelentést, és nem emlékszik vissza arra, hogy én tíz perccel ezelőtt mit mondtam. Nem azt mondtam, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek szabálytalanul jártak el, nem kell visszafizetniük, hanem azt, hogy véleményem szerint egy ilyen módosító javaslatot, amely 160 önkormányzatot érint több mint 3 milliárd forint összegben, az Országgyűlésnek nem szabad úgy megszavaznia, hogy nincs róla vita, hogy az ÁSZ-jelentést egyetlen bizottság sem tárgyalta meg, a módosító javaslat pedig akkor érkezik meg, amikor a parlament már nem tud róla vitázni, mert a módosító javaslatok megszavazásakor vitát folytatni nem lehet. Így szavazott meg a kormányzó többség több mint 160 önkormányzatnak 3 milliárd forint visszafizetést!

Szeretném elmondani azt is, hogy az eredeti megállapítás valóban több mint 3,6 milliárd forint volt. De az Állami Számvevőszék úgy döntött, hogy több mint 500 millió forint és több mint ötven önkormányzat esetében elengedi a visszafizetési kötelezettséget. Pedig ez az ötven önkormányzat ugyanazt a hibát vétette, mint az említett 160, csupán az a különbség, hogy ennél az ötven önkormányzatnál a lakás-takarékpénztári megtakarítás már lejárt és véget ért, a többi 160-nál meg még él és működik. Kérdezem én, hogy mi a különbség a között az önkormányzat között, amelyik ugyanúgy elkövette a szabálytalanságot, de nála már lejárt a lakás-takarékpénztári gyűjtés és befejeződött, illetve a között, amelyiknél ez még nem fejeződött be. Szakmai szempontból ez egyszerűen érthetetlen! Ez az egyik kérdés.

A másik kérdés: azt kell megvizsgálni, s itt nagyon bölcsen kellene döntenie az Országgyűlésnek, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek 2002. május 22. előtt - ez egy fordulónap, mert ez a kormányrendelet hatálybalépésének az ideje, amely teljesen megváltoztatta a közműfejlesztési hozzájárulás visszaigénylésének lehetőségét - teljesen szabályosan és jogszerűen döntöttek a közműfejlesztési hozzájárulás igénybevételéről, és 2002 májusa után is folytatták ezt, azaz kvázi egy szerzett joggal folytatták tovább a közműfejlesztési hozzájárulás visszaigénylését. Az Állami Számvevőszék jelentése ezeket jogi szempontból abszolút egy kategóriába sorolja azokkal, amelyek 2002. május 22. után szabálytalanul kezdték el a visszaigénylést.

Ebből a vitából is látszik, hogy az Országgyűlésnek igenis van mit megvitatnia. S itt jelentkezik vissza a számvevőszéki bizottság hiánya, mert ha a számvevőszéki bizottságot nem törli el a kormányzó többség, akkor az ezt a jelentést meg tudta volna tárgyalni, és egy szakmailag és jogilag is igazságos és reális javaslatot tudott volna az Országgyűlés elé hozni.

(18.10)

Így, hogy egyetlen bizottság sem tárgyalta meg, ez a helyzet van. Mindenki döntse el - egyébként itt van nálam az állami számvevőszéki jelentés -, tisztelt szocialista képviselők, nézzék meg, hogy a saját körzetükben hány önkormányzatot tesznek tönkre azzal, ha ezt a módosító javaslatot így hagyják.

Én összesen annyit kérek, hogy szavazzuk ki most a törvényből ezt a módosító javaslatot, semmi nem késő, ha mondjuk, decemberben a zárószavazás előtt fogjuk belerakni a 2007. évi költségvetési törvénybe ezt a módosító javaslatot, amit az Állami Számvevőszék kér vagy javasol az Országgyűlésnek, hogy fogadja el. Legyen idő ezt kitárgyalni és megtárgyalni, legyen idő mindenkinek megnézni, hogy a saját körzetében az igen szavazatával melyik önkormányzatot fogja ezáltal tönkretenni.

Egyébként a probléma úgyis vissza fog hullni ide, az Országgyűlés elé, mert biztos vagyok benne, hogy az érintett önkormányzatok a Pénzügyminisztériumot, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, a saját képviselőit és mindenkit keresni fognak, hogy baj van, mert ezeknek az önkormányzatoknak a nagy része képtelen lesz még tíz év alatt is visszafizetni ezt. Egyébként az elmúlt évben megállapítottnak majdnem az ötszöröse, amit most az Állami Számvevőszék vissza akar fizettetni, és még egyszer mondom, egyáltalán nem az a jogi helyzet van, mint egy évvel ezelőtt.

Tehát azt kérem csak az Országgyűlés képviselőitől, illetve jó néhány kormánypárti képviselőtől, hogy segítsenek, támogassák, hogy ez a módosító javaslat kerüljön ki, és kerüljön újra az Országgyűlés elé, s majd azt követően döntsön róla a 2007-es költségvetésnél az Országgyűlés.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, MSZP.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy kell Tállai képviselő úr hozzászólására reagálni. Ha ilyen hosszasan tanulmányozta volna az ÁSZ jelentését, képviselő úr, akkor nem mondott volna ilyen sok butaságot, mint amit tetszett mondani. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Helyes! - Felzúdulás a Fidesz soraiban.) Nem igaz, hogy egyetlenegy bizottság sem tárgyalta meg. Az önkormányzati bizottság, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság és a gazdasági bizottság is megtárgyalta. Tehát három bizottság megtárgyalta.

Képviselő úr, nem igaz, hogy önkormányzatokat teszünk tönkre. Azért nem tesszük tönkre, mert ha végigolvassa a módosító javaslatot, akkor tudja, hogy a kormánynak van lehetősége az önkormányzat kérésére részletfizetést, egy hosszú távú visszafizetést engedélyezni, ugyanúgy, ahogy tavaly. Képviselő úr, ha ezeket megnézi, és ha alaposan áttanulmányozta volna az ÁSZ jelentését, akkor beláthatta volna, hogy erre szükség van, és nincs olyan, hogy a 2002 előtti meg az utáni egyformán van. Pontosan ki van munkálva, hogy kinek miért kell visszafizetni, nem egységesen, nem egyformán. El kell olvasni a számvevőszéki jelentést, és akkor mindenre felvilágosítást kap.

Tisztelt Ház! Javasolom, hogy fogadjuk el a múlt héten megszavazott módosító indítványokat, és így szavazzuk meg a törvényt.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e valaki még felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom.

Megkérdezem Veres János pénzügyminiszter urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Miniszter urat illeti a szó.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először egy tényközléssel szeretném kezdeni. Négy olyan módosító indítványról folyt itt a vita, amely nem házszabályszerű, négy olyan indítványról, amely a záróvitához úgy lett beadva, amit a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabálya nem enged meg, ebből következően mindazok az indítványok, amikről itt az ellenzéki képviselőtársaim beszéltek, Házszabálynak meg nem felelő indítványok voltak. Azért nem felelnek meg a Házszabálynak, mert ezek az indítványok változatlan formában korábban már beadásra kerültek, másrészt a záróvitában tartalmi jellegű indítvány beadására nem nyílik lehetőség. Klasszikusan ilyen jellegű indítvány mind a négy, amiről most beszéltünk.

A négy indítványról külön is érdemes szólni. Egyrészt nyilvánvaló az, hogy ami itt most a vitában lezajlott, Tállai képviselő úr egy fontos dologról elfeledkezik, hogy akkor követhettek el az önkormányzatok ilyen típusú közműfejlesztési elszámolást és szerződéseket, amikor valószínűleg önnek is megvolt benne a felelőssége, hogy Magyarországon ilyen szabályozás volt, azaz 2002 májusát megelőzően volt elég tág kapu nyitva arra a célra, hogy ilyen módon megkárosítsák a magyar költségvetést. Azt gondolom, ameddig Tállai képviselő úr a számvevőszéki bizottság elnöke volt, mindvégig támogatta azt, hogy ezzel szemben kellő mértékben föllépjünk a közpénzek védelme érdekében. Sajnálom, hogy ilyen mértékben megváltoztatja üléspontja az álláspontját.

A másik, Tállai úr által beadott, módosítónak aposztrofált indítvány kapcsán pedig azt tudom mondani, hogy olyan szövegezési javaslatok szerepelnek benne, amelyek nyilvánvalóan nem egy zárszámadási törvénybe illőek és valóak. Politikai típusú deklarációkra sohasem volt korábban szükség a zárszámadási törvénynél, itt sincs szükség ilyen típusú deklarációkra. Mint látható volt, Varga képviselő úr sem arról beszélt, ami az indítványban van, hanem az ehhez fűzött áthallásokról, belegondolásokról, illetve ennek a politikai keretét próbálta itt megadni.

Az egyházi intézményfenntartók támogatásának elszámolása kapcsán pedig a következőt tudom mondani. Szászfalvi képviselő úr csak egy dologról feledkezett el: ez az összeg annyi, amennyit ők kértek. Tehát a tárgyalás lezajlott, amikor a tárgyaláson a tárgyalásokat vezető kormánytag részt vett, akkor ez a bizonyos összeg szerepelt a kérésben. Önök sem tudják azt megindokolni, hogy miért kellene olyan típusú támogatásokból utólag visszaadni, amelyek nyílt pályázat útján kerülnek fölhasználásra. Ha valaki ebből nem nyer a pályázatnál, utólag miért kelljen visszakorrigálni a kiegészítésben azért, mert valaki nem nyert a támogatásokból?

Tehát azt gondolom, hogy egy nagyon világos, számszerű adatsor áll előttünk, és még egyszer mondom, hogy a kért értéknek megfelelő számsor szerepel ebben a táblázatban, illetve ebben az értékben, ami most szerepelt a zárszámadási javaslatban. De tekintettel arra, hogy ezek az indítványok is voltak már beadva korábban az Országgyűlés elé, ezekre ugyanúgy igaz az, hogy nem felelnek meg a házszabályszerűségnek, ebből következően kérem az Országgyűlést, hogy a valóban koherenciazavart elhárító, pontosító jellegű indítványok elfogadásával döntsön a 2005. évi zárszámadásról.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk.

Az ajánlás 1., 2. és 4. pontjait az előterjesztő nyújtotta be, és ezeket a bizottságok támogatják. Arra figyelemmel, hogy ezekről a frakciók nem kértek külön szavazást, most együtt tudunk határozni róluk. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az előterjesztő módosító javaslatait az ajánlás 1., 2. és 4. pontjai alapján. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 329 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a további indítványokról döntünk.

Az ajánlás 3. pontjában Tállai András az egységes javaslat 7. § (18)-(20) bekezdéseinek elhagyását javasolja. Ezek a rendelkezések a közműfejlesztési támogatással kapcsolatos önkormányzati visszafizetési kötelezettséget tartalmazzák. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 148 igen szavazattal, 182 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 5. pontjában Szászfalvi László és mások az egységes javaslat 10. § (1) bekezdésében az egyházi közoktatási intézményfenntartók egyszeri támogatásának összegét kívánják megemelni. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 149 igen szavazattal, 187 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 6. pontjában Szászfalvi László és mások az egységes javaslat 10. § (2) bekezdésében az egyházi intézményfenntartók részére utalt szociális kiegészítő támogatás összegét növelik. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 147 igen szavazattal, 190 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 7. pontjában Tállai András az egységes javaslatot új rendelkezéssel és azt megelőző címmel egészíti ki. Ebben a zárszámadással kapcsolatos megállapításokat terjeszt elő. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 149 igen szavazattal, 189 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/881. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 191 igen szavazattal, 149 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

(18.20)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/1037. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/1037/169. és 207. számokon kapták kézhez. Emlékeztetem Önöket, hogy a miniszteri zárszó a vita lezárását követően már elhangzott.

Tisztelt Országgyűlés! Felkérem Török Zsolt jegyző urat, ismertesse a határozathozatallal kapcsolatos tudnivalókat.