Készült: 2020.12.02.07:47:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2001.10.17.), 8. felszólalás
Felszólaló Bauer Tamás (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:08


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BAUER TAMÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kormánybiztos Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság szocialista és szabad demokrata tagjai, mint ezt a többségi előadótól is hallották, nemmel szavaztak a javaslat általános vitára való alkalmasságára. Három pontban szeretném összefoglalni a kisebbségi álláspontot.

Először is valóban kifogásoltuk a büntető törvénykönyv ilyen sűrűségű módosításának tényét. Abból indulunk ki ugyanis, hogy az állam büntető hatalma gyakorlásának szabályainál különösen fontos a stabilitás, a kiszámíthatóság.

Másodszor rá kell mutatni arra, hogy ebben a törvényjavaslatban ismét azt tapasztaljuk, amit a kormány rendszeresen tesz, hogy az európai uniós jogharmonizációt tartalmazó törvényeknél összekapcsolja a jogharmonizációs törekvést a sajátos kormányzati álláspont érvényesítésével az adott témában. Gondoljanak a pénzügyi törvényekre! Gondoljanak a munkatörvénykönyv módosítására, gondoljanak a médiaügyekre és hasonlóképpen a büntetőtörvényekre, hasonlóképpen az idegenrendészeti csomagra! Újra meg újra azt tapasztaljuk, hogy jogharmonizációs elemekkel együtt olyasmit fogadtat el a kormány az Országgyűléssel, ahol nem erről van szó, hanem kifejezetten a jelenlegi kormány sajátos értékeinek képviseletéről.

Ezt tudom szemléltetni a harmadik kérdésben, amely a legfontosabb vitakérdés volt a költségvetési bizottság ülésén. Az ellenzék részéről megszólalók rámutattak arra, hogy amivel nem tudunk egyetérteni, az az a büntetőpolitikai törekvés, ami a jelenlegi kormány egész ciklusbeli tevékenységén végigvonul, hogy a fő kérdésnek a büntetési tételek szigorítását tekinti. A kormánybiztos úr legfőbb ügyész korában több alkalommal elmondta nekünk, hogy ha Magyarországról kinézünk, tőlünk keletre a büntetési tételek szigorúbbak, tőlünk nyugatra a büntetési tételek enyhébbek. Világos ebből, hogy a büntetési tételek szisztematikus szigorításának politikája minket nem közelít az Európai Unió gyakorlatához, hanem távolít tőle. Azt gondolom, ez is mutatja, hogy milyen paradox ennek a két dolognak az összekapcsolása ebben a törvényjavaslatban. Ebben a javaslatban kifejezetten a korrupcióval összefüggő büntetési tényállások szankcionálásánál történik ez többek között.

Éppen ezzel összefüggésben nagyon fontos - és erről esett szó a bizottsági ülésen -, hogy a büntetőpolitika alapvető vitája, hogy vajon a szankciók szigorítása vagy pedig a felderítés biztonságossága, a felderítés eredményessége-e az, aminek igazán elrettentő ereje van a potenciális bűnelkövetőkre. Nos, éppen ebben a kérdésben, a korrupciós kérdésekben feszül az ellentmondás ebben az ügyben. Mert hiszen mit látunk ma Magyarországon? Azt látjuk, hogy mindenekelőtt a kormányzati korrupcióval összefüggő, feltételezhető bűncselekmények esetében egy egész politikai gépezet akadályozza a felderítést. Ma Magyarországon senki sem gondolhatja, hogy ha a kormányzat környékén korrupciós bűncselekmények esetleg elkövetődnek, akkor azok felderítése könnyebbé, biztonságosabbá válna; hanem egy olyan országban, ahol a közérdekű adatok nyilvánosságát az egész kormányzati apparátus és a mellette álló politikai gépezetek akadályozták, egy olyan helyzetben, amikor a parlament vizsgáló tevékenységét az esetleges korrupciós bűncselekményekkel összefüggésben szisztematikusan akadályozzák, amikor ezen dolgozik az egész kormány és az egész kormánytöbbség, egy ilyen helyzetben a dolgot a büntetési tételek szigorításán kezdeni, különösen akkor, amikor a lehetséges tételek szigorítása a kormány által bevezetett középszabály miatt egyúttal a tényleges, kiszabott büntetések szigorítását is jelenti - egy ilyen helyzetben gyökeres ellentmondás van a két alapvető oldal, a felderítési és a szankcionális oldal között.

 

(9.50)

 

Alapvető büntetőpolitikai kérdés tehát, hogy egy ilyen helyzetben a kormánynak az a törekvése, hogy a szankciók oldaláról kezdje a dolgot, és közben az ellenkezője történjék a felderítési oldalon, egy farizeus magatartás, amely egy jogállami elven alapuló felfogásban nem indokolható. Gondoljanak csak arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy ahol a legszigorúbb a korrupciós büntetés, Kínában, semmiféle csökkenés nem tapasztalható a korrupciós bűncselekményekben.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az SZDSZ padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai