Készült: 2020.09.26.15:04:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2017.03.06.),  55-60. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:19


Felszólalások:   49-55   55-60   61-67      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. ‑ Az LMP képviselői kivonulnak a teremből.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kovács József, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „2017 az egészségügyi béremelés folytatásának az éve” címmel. Megadom a szót Kovács József képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szocialisták kormányzásával ellentétben ma a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók is a létbizonytalanság helyett kiszámíthatóságot tapasztalhatnak, megalázás helyett pedig megbecsülést. Sajnos azonban ez nem mindig így volt. A baloldali kormányzás alatt a sorozatos pénzkivonás nemcsak veszélybe sodorta a kórházak működését, de kilátástalanná tette az egészségügyben dolgozók helyzetét is. Az egészségügyi dolgozók közül sokan kerültek utcára az intézményi bezárások, összevonások miatt, főleg 2006-ot követően, akiknek pedig megmaradt a munkája, azoktól „jutalomképpen” elvettek egyhavi bért, és béremelésről nem is álmodhattak.

(14.40)

Sajnos, még ma is azt látjuk, hogy a baloldal egyetlen, egészségügyi dolgozókat támogató intézkedést sem szavazott meg, csak felhasználják őket, miközben kormányzásuk alatt mindig elengedték a kezüket.

A fentiekkel ellentétben a Fidesz-KDNP cselekszik, 2010 óta folyamatosan pótolja vissza a pénzt az egészségügybe. (Dr. Legény Zsolt: Nem igaz! ‑ Köz­bekiáltás a Fidesz padsoraiból: Dehogynem!) Az egészségügyi dolgozók létbizonytalanság helyett kiszámíthatóságot, megalázás helyett megbecsülést kapnak. (Korózs Lajos: Ez sem igaz!) A béremelés már 2012-13-ban megkezdődött, amikor az úgynevezett chipsadóból az egészségügyi kasszába befolyt többletbevétel teljes egészében az ápolók és orvosok fizetésének emelésére fordítódott, majd 2014 nyarán következett a mozgóbér-elemek korrigálása. 2016. június 8-án az ágazati reprezentatív szakszervezetek és stratégiai partnerek, valamint a kormány közötti tárgyalás eredményeként létrejött egy megállapodás, amely többéves béremelést határozott el az egészségügyi ágazatban.

A tavaly elindult négyéves béremelésnek köszönhetően múlt év szeptemberében 26 százalékkal nőtt az ápolók bérének aránya, a szakorvosok, gyógy­szerészek alapbére 107 ezer forinttal emelkedett, a szakdolgozók alapbére összességében 26,5 százalékkal nőtt. Mindezeken felül az alapbérrel együtt a mozgóbér-elemek is emelkedtek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem önt, hogy az egészségügyben dolgozók mire számíthatnak 2017-ben, tovább folytatódnak-e a béremelések, és tovább növekszik-e a dolgozók megbecsülése. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az idei, 2017. évi költségvetésben általános egészségügyi célokra 170 milliárd forintnál is nagyobb összeg szerepel, több, mint a tavalyi költségvetésben volt. Ez azt jelenti, hogy az egészségügy forrásai a GDP fél százalékával emelkednek idén a tavalyihoz képest. Mindezt az teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság működése most már tud annyi többletet termelni, amelynek révén az egészségügyre is sokkal nagyobb összeget lehet fordítani, mint az előző években. De hozzátenném, hogy minden korábbi évben is az infláció mértékénél magasabb összegű, nagyobb arányú volt az a pénz, amivel az Egészségbiztosítási Alap főösszege emelkedett, vagy pedig az egészségügyre fordított kiadások emelkedtek.

Ehhez a 170 milliárd forinthoz még hozzá kell adni azt a 40 milliárd forintot, ami egyszeri fejlesztésként a budapesti szuperkórházak és a társkórházaik időarányos fejlesztésére szerepelnek a költségvetésben. Arra az aránypárra is felhívnám a figyelmet, hogy az a pénz, amit az OLAF-jelentés alapján az EU-s pénzből az akkori szocialista-szabad demokrata városvezetés elcsalt vagy ellopott, az egy teljes szuperkórház felépítésére is elegendő lett volna. De ez a pénz szőrén-szálán eltűnt.

A kormányzat igyekezett többletforrásokat mind béremelésre, mind más kórházi fejlesztésekre is biztosítani. Emlékezhetünk még a 2010 előtti időszakra, amikor vizitdíjjal próbálták meg a betegeket a gyógyulástól távol tartani, a bevételeket pedig növelni. Szerencsére ez kudarcba fulladt, hiszen a Fidesz-KDNP aláírásgyűjtése és népszavazása elsöpörte az akkori kezdeményezést, mind pedig a kezdeményezőket. Ezzel szemben 2010 után például a chipsadóból olyan bevétel született, erre képviselő úr is utalt, amely az egészségügyi béremelésnek tartós fedezetét biztosíthatta, másrészt népegészségügyi szempontból is megelőzte azt, hogy valakik olyan élelmiszereket nagyobb mennyiségben egyenek, vásároljanak, amelyek az egészségükre károsak. (Moraj az MSZP soraiban.)

Korábban voltak elbocsátások, leépítések, fizetéscsökkenés; persze, széfekre volt mindeközben pénz. Mi már, ahogy ön is említette, 2012-13-ban az első 27 százalékos béremelést megléptük az egészségügyben. Tavaly szeptember 1-jén kezdődött az orvosok és ápolók két-, illetve négyéves béremelési folyamata, az orvosok esetében 107 plusz 100 ezer forinttal. Tehát tavaly szeptemberben emelkedett 107 ezer forinttal, idén november 1-jén fog 100 ezer forinttal emelkedni az orvosok és kórházi szakgyógyszerészek fizetése. Az ápolóknak pedig, ahogy ön is említette, 26,5 százalékkal kezdődött. Idén megvan a fedezet a további 12 százalékos emelésre, hiszen ahogy említettem, a GDP fél százalékával nőttek az egészségügy forrásai, és a rákövetkező években is további 8-8 százalékkal emelkedik a bér. Így tehát a pedagógusok, az oktatásban dolgozók után az egészségügyben dolgozók is egy többéves bérfejlesztési programmal tudnak előrébb lépni.

Ennek megvan az eredménye több területen is, például a különböző orvoselvándorlási vagy ápolóelvándorlási számokban. Nyilván az orvosok esetében hamarabb indult ez a pozitív folyamat. Ott 2012 környékén volt a fordulópont, az volt az az év, amikor Magyarország történetében az egyik legmagasabb számú azoknak az engedélykéréseknek a száma, amivel külföldön szeretnének dolgozni orvosok. De szerencsére ennek a mértéke nagymértékben csökkent évről évre, mondjuk, ha 2013-14-et nézem, ott is 530-ról 518-ra, majd 492-re, a tavalyi évben pedig nagyon nagy mértékben 492-ről 398-ra csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik első alkalommal kértek hatósági bizonyítványt az ÁEK-től ahhoz, hogy külföldön dolgozhassanak.

Az a pozitív folyamat is elindult, az ápolói béremelésnek is ebben fontos szerepe volt, hogy végre megtörtént az érezhető fordulat az ápolók, szakdolgozók külföldre vándorlása esetében is. Ott is az engedélyt kérők száma a 2015-ös 567-ről, ami körülbelül egyezik az előző évek számával, érezhető mértékben csökkent, 486-ra. Bízunk benne, hogy minél többen maradnak az egészségügyi pályán a béremelések következtében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön által elmondottak, úgy gondolom, nagyon megnyugtatóak az ellenzéki bekiabálások ellenére is. Arra, ami nominálisan emelkedik, nem lehet azt mondani, hogy csökken. A béremelések egyértelműen béremelést jelentenek, ezzel a dolgozók elégedettek. Nagyon megnyugtatóak azok az adatok, amelyeket az államtitkár úr mondott, hogy a külföldi munkavállalás és az elvándorlás, ha nem is állt meg, de jelentősen csökkent, ha úgy tetszik, visszafordult a folyamat.

Úgy gondolom, ez azért nagyon lényeges, mert a komoly infrastrukturális fejlesztéseket követően rendkívül fontos az egészségügyben dolgozók megtartása is. Úgy gondolom, hogy itt nagyon sok teendőnk van még. Tudjuk, nem teljes körű a bérfejlesztés az egészségügyben. Arra kell törekedni, hogy vigyük tovább ezt a folyamatot. Számomra a válasz nagyon megnyugtató és tisztelettel elfogadom. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   49-55   55-60   61-67      Ülésnap adatai