Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tukacs képviselő úr több olyan állítást fogalmazott meg, amely kapcsán nem lehet mást tenni, mint azokat az állításokat vagy cáfolni, vagy az állításokkal vitatkozni.

Az első állítás az volt, hogy hol van a nullás költségvetés, illetőleg ez egy olyan költségvetés, úgy nullás költségvetés, ahogyan máshol Európában vagy a világban nem találkozunk költségvetéssel. Hát, tisztelt képviselő úr, Németországot említem, mint egy olyan ország, ami az ön hozzászólásában is szóba került, és ahol a működésjellegű kiadásoknál az úgynevezett aranyszabály értelmében annyi pénzt költ az állam működésjellegű kiadásokra, amennyi a bevételekből rendelkezésre áll, nem többet. Beruházásokra pedig a rendelkezésre álló forrásokon túl van lehetőség hitelfelvételre. Ebben a közgazdasági filozófiában készült a költségvetés új szerkezetben, én azt gondolom, hogy a kormánytól független szervezetek ezt előrelépésnek tartják, és azt gondolom, hogy az új szerkezet egyértelműen determinálja azt, hogy működésre nem költhet több pénzt az állam, mint amennyi a folyó jellegű bevételeinek az összege.

Ami a költségvetés megalapozottságát, illetőleg az adótörvények és az úgynevezett megalapozó törvényjavaslat ismeretét illeti, fel kell hívjam a tisztelt Országgyűlés, a tisztelt képviselők figyelmét, hogy a két említett adótörvény, illetőleg költségvetési megalapozó törvényjavaslat az Országgyűlés előtt van. Tehát a költségvetési törvényjavaslat összhangban készült értelemszerűen az említett törvényjavaslatokkal, és az Országgyűlés vitájának pont az az egyik lényege véleményem szerint, hogy a költségvetési számok és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok módosítására együtt kerülhet sor.

Ami a bürokráciacsökkentést illeti, elhangzott már többször, de meg kell ismételjem, hogy a minisztériumi háttérintézmények átszervezéséből 32 milliárd forintnyi megtakarítással, illetve plusz költségvetési befizetéssel számol a jövő évi költségvetés tervezete. Ahol pedig az intézményeknél béremelést lát, képviselő úr, az a járási, illetőleg megyei kormányhivatalok tisztségviselőinek béremelése miatt fordul elő. Tehát azt gondolom, hogy vannak olyan kiadások, amelyek az állam működése tekintetében növekednek, de ezek olyan kiadásnövekedések, amelyeket eddig a képviselők nagy része üdvözölt. (Tukacs István: Üdvözölte…)

Magyar Nemzeti Bank. A Magyar Nemzeti Bank tekintetében először is célszerű leszögezni azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank az új vezetés alatt nyereséggel, méghozzá jelentős nyereséggel működik. (Dr. Józsa István: Ugyan már!) Második pontban célszerű leszögezni azt, hogy Magyarország mint az Európai Unió tagja, tiszteletben kell hogy tartsa a monetáris politika, illetőleg a fiskális politika különválását és függetlenségét. Ennek értelmében a jegybanki eredményről a jegybank igazgatósága dönt. Ez nem magyarspecifikus rendelkezés, európai uniós tagállamként ezt a függetlenséget, ezt az éles elkülönítést a monetáris politika és a fiskális politika között meg kell tegyük.

Én azt kifejezetten pozitív folyamatnak értékelem, hogy a jegybank a nála keletkezett nyereségből részben jelentősen tartalékol, így egy esetleges veszteségbe fordulás sem igényelne költségvetési hozzájárulást, másrészről az említett 50 milliárd forintos befizetéssel az államadósság csökkenthető. Így tehát néhány korábbi év gyakorlatától eltérően a jegybank működése nem igényel plusz közkiadást egyrészről, másrészről a jegybank hozzájárul az államadósság csökkenéséhez.

Ami az adóbevételi prognózisokat és az adóbevételi számokat illeti, képviselő úr, ha jól értem, többletadót szeretne látni a költségvetésben. (Tukacs István: Andy Vajnának feltétlenül! Neki igen! ‑ Az elnök csenget.) Ami a gazdaság fehérítését és a legális bevételek minél nagyobb arányát illeti, a kormány eddig is és a jövőben is arra törekszik, hogy növelje a bevételek arányát a szürke- és feketegazdaság visszaszorításával. Ha a képviselő úr ezt fontosnak tartja, akkor bízom abban, hogy támogatni fogja a jövő évi költségvetés, illetőleg az adótörvények olyan módosítását, amely értelmében az online pénztárgéprendszer kibővítésére, az elektronikus számlarendszer bevezetésére vagy az EKÁER szélesítésére tesz javaslatot.

Ami a kaszinókat illeti, igen, minden területen fontos, hogy a jövedelmek láthatók legyenek. És el­mondhatom képviselő úrnak, hogy a kaszinóknál egy speciális felülvizsgálat van, és a tények azt mutatják, hogy a kaszinók működéséből származó állami bevétel az elmúlt években növekedett, nem csökkent, nö­vekedett. (Dr. Józsa István: Mert előtte nem volt!)

Egészségügy. 2012-ben az egészségügy területén valósult meg az első közszféra-béremelés, amit 2013-ban egy újabb béremelés követett. Lehet azt mondani, hogy ez kevés, és minden területen többet kellene biztosítani, az állításom az, hogy olyan években hajtott végre béremelést a kormány, amikor az európai módi, hogy így fogalmazzak, a Magyarországhoz hasonló helyzetből kiinduló országoknál pont az ellenkezője volt. Sokszor elmondtuk, hogy elég sok ajánlást kaptunk, ha szabad ezt mondanom, én magam is konkrét javaslatokat kaptam arra, hogy a közszférában dolgozók bérét a kormány csökkentse. Nem ez történt.

És ha GDP-arányos mutatókat nézünk, egészségügyről hadd beszéljek, nézzük meg, hogy alakultak az egészségügyi GDP-arányos kiadások azoknál az országoknál, amelyek Magyarországgal hasonló gazdasági helyzetben voltak, Görögország, Spanyolország, Portugália vagy említhetném Olaszországot. Jelentem, a GDP-arányos egészségügyi kiadások csökkentek az említett országoknál, jelentős mértékben az összes országnál, úgy, hogy mellette az összes említett országnál a reál GDP is mérséklődött igen jelentősen. Tehát egy csökkenő GDP-hez képest csökkentették még az egészségügyi kiadásokat. Sokszor elmondtam, Magyarországon 2010 és 2015 között 8,8 százalékkal nőtt a reál GDP, a nominális GDP 2014 végére 19 százalékkal növekedett, és az egészségügyi kiadások gyakorlatilag GDP-arányosan szinten maradtak. Nominálisan növekedtek az egészségügyi kiadások. Ebből a perspektívából is érdemes nézni az eddigi költségvetési folyamatokat, és azt, hogy a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat közel 167 milliárd forint többletkiadást irányoz elő egészségügyi területen. Vannak még feladatok előttünk, ez kétségtelen, de a forrás rendelkezésre áll.

Ami pedig a koncepciót illeti, az egy elég egyértelmű koncepció, azt gondolom, 2010 óta ‑ és ezt Ónodi-Szűcs államtitkár úr is többször hangsúlyozta ‑, hogy az egészségügy fókuszában az ember áll; nem az intézmény, az ember, és az egészséges ember. Éppen ezért beszéljünk arról is, hogy sport területén, mindennapos sport területén vagy az ön által említett népegészségügyi intézkedésekkel milyen sikereket lehetett eddig elérni. Ismétlem, számtalan feladat van még előttünk, de az eddigi eredményeket sem célszerű elhallgatni.

Ezzel át is térnék a nyugdíjra, ahol először is azt kell rögzítsem, hogy Magyarországon 2010 óta a nyugdíjak reálértéke vagy szinten maradt, vagy növekedett, minden egyes évben. Összességében 2010 óta jelentős reálnyugdíj-emelkedést látunk. (Dr. Józsa István: Ez mese!) Most megint említhetem azokat az országokat, amelyekkel Magyarország összevethető. Tegnapi hír: Görögország újabb nyugdíjcsökkenést javasol. (Dr. Józsa István: Most legyünk boldogok? ‑ Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ausztriát nézzük meg! ‑ Az elnök csenget.) Képviselő urak, ez a helyzet. 2010-ben olyan szituáció volt Magyarországon, amelyben… (Dr. Józsa István: El ne hidd már!) Ismétlem, nézzék meg a nemzetközi példákat (Dr. Józsa István: Szakmai tévedés!), számos ország a nyugdíjakat és a közszféra béreit csökkentette.

(18.50)

Magyarország nem ezt az utat választotta, és az, hogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárásból, hogy az OECD most megjelent országjelentésében Magyarországot számos esetben példaként említi, hogy az országkockázati felárunk töredéke a 2010-es szintnek, hogy a növekedésünk évek óta meghaladja az európai uniós átlagot és hogy a foglalkoztatottak száma jelentősen növekedett ‑ tartósan 4,2 millió fölött van a foglalkoztatottak száma ‑, azt igazolja, hogy ez a gazdaságpolitika sikeres volt, és ennek a gazdaságpolitikának a vonalán kíván a kormány továbbmenni 2017-ben.

Amennyiben ‑ csak azt tudom mondani ‑ fon­tos­nak tartják azt, hogy a nyugdíjak reálértéke megmarad­jon, hogy az egészségügy többletforrásban részesül­hessen, akkor tisztelettel azt kérem, hogy támogas­sák a jövő évi költségvetés javaslatát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)