Készült: 2019.12.14.02:11:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

272. ülésnap (2005.11.28.), 374. felszólalás
Felszólaló Farkas Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:51


Felszólalások:  Előző  374  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten volt már módomban kritizálni ezt a törvényt, már csak azért is, mert megítélésem szerint talán az egyik legrosszabb agrárvonatkozású törvény, amit a legutolsó időben ebben a nagy kapkodásban önök beterjesztettek. Ezt merem nyugodtan úgy is mondani, mint aki 1992-től ’99-ig egy szövetkezet vezetője volt, és egy maradványszövetkezetben - sajnos kényszerűségből - még ma is irányítanom kell azokat a kérdéseket, amelyeket itt, ebben a törvényben aztán végképp katasztrofális állapotba akarnak hozni.

Tehát van ráhatásom, van személyes tapasztalatom, és a múlt héten azért is próbáltam paragrafusonként végigmondani az összes problémáját ennek a törvénynek, mert meggyőződésem szerint ezzel olyan kárt okoznak, amely súlyos - azon kívül, hogy komoly milliókat, akár talán milliárdokat is kivesznek majd a leendő szövetkezeti tagok zsebéből -  de önmagában ez a törvény emberi sorsokat pecsétel meg, családokat tesz tönkre. Azt hiszem, ebbe önök nem gondoltak bele, mert ennek a törvénynek számtalan pontja arra alkalmas, hogy - ahogy már képviselőtársaim is elmondták - kisemmizzék azokat a tulajdonosokat, akik valami módon ma még szövetkezeti üzletrésszel vagy majd a leendő szövetkezeti üzletrésszel fognak élni.

A szövetkezeti üzletrész körüli viták 1992 óta, mondhatni, napirenden vannak az I. számú szövetkezeti törvény és az átmeneti törvény rendelkezései értelmében. Sajnos, a mai napig ezek a törvények mind inkább, mondhatnám, átmeneti jellegű orvoslások voltak, mintsem a helyzet megoldását próbálták volna megteremteni.

Ezzel a törvénnyel kapcsolatban a bizottsági ülésen elmondtam, ahol nem valami nagy tetszést váltottam ki, hogy a mezőgazdaságról továbbra is fenntartom azt a gondolatomat, hogy a mezőgazdaságra továbbra is speciális agrárszövetkezeti törvényt kellene létrehozni még akkor is, ha ez ellentétes a kormányzat gondolkodásmódjával, már csak azért is, mert olyan speciális helyzetben vannak a mezőgazdasági szövetkezetek, amelyeket nem lehet összevonni az ipari szövetkezetekkel, a különböző iskolaszövetkezetekkel, netalán még a szociális szövetkezetekkel is, ég és föld a kettő.

Ezeknek a mezőgazdasági szövetkezeteknek, mondhatnám azt, van egy történelmi múltja, ha tetszik, ha nem, amit bizony értékelni kellene abból a szempontból, hogy az abban dolgozó, illetve ma már nyugdíjas tagok érdekét védeni kellene ennek a törvénynek. Ez a törvény ezt nem védi. Ezeket az embereket kisemmizheti egyik pillanatról a másikra ebből a tulajdonosi körből.

Én tehát úgy gondolom, hogy ez a törvény - többször elmondtam - teljesen alkalmatlan arra, hogy ilyen módon tárgyaljunk róla. Az elmúlt héten én már figyelmeztettem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy mi nem tartjuk alkalmasnak az általános vitára sem, mondhatnám, éppen ezért akkor is kértem, hogy vonják vissza ezt a törvényt. Ma is meggyőződésem, és azért nem nyújtott be az ellenzéki oldal módosító indítványt a törvényhez, mert tudnám sorolni, és ha még lesz időm, sorolni is fogom: gyakorlatilag a törvényt újra kellene írni. Úgy látjuk, hogy a kormányzatnak erre semmiféle affinitása nincsen, éppen ezért módosító indítványt nem kíván az ellenzék - új szövetkezeti törvényt - ebből az aspektusból megfogalmazni és írni, mert az egészet paragrafusonként újra kellene szabályozni.

Erről elkezdtem a múlt héten a gondolataimat, most folytatom annak, aki még erre kíváncsi, már csak azért is, hogy néhány gondolattal továbbmenjünk a kérdések problémahalmazán.

A múlt héten a 32. §-ig jutottam el. Ezt mondhatnám a kilencvenvalahanyadikig, de azt hiszem, hogy amikor a szövetkezeti tisztségviselők témaköréhez jutottunk el, az is rendkívül kényes kérdés, már csak azért is, mert a 32. § szintén gumiszabályt vezet be, amely arról szól, hogy a szövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezethez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságban vagy szövetkezetben.

Akkor, amikor az alapszabályról szóló 11. § (2) bekezdés a) pontja még azt sem kívánta meg, hogy minden tevékenységet felvegyenek az alapszabályba, akkor honnan fogják megállapítani, hogy mi az a hasonló tevékenység, ha nincs lefektetve írásban? Az ilyen szabályozás teljesen elfogadhatatlan. Először is minden tevékenységi kört fel kellene sorolni az alapszabályban, másodszor nem hasonló tevékenységről kell rendelkezni, hanem azonos tevékenységről, és meg lehet kérdezni, mi az, hogy hasonló. Alakban, színben, formában vagy miben hasonló? Ilyen megfogalmazású törvénnyel tehát nem lehet mit kezdeni megállapításom szerint, tisztelt képviselőtársaim.

De mondhatnám tovább a 34. §-t, ahol szintén a vezető tisztségviselő megbízatásának megszűnéséről rendelkezik a törvény. A 34. § (3) bekezdéséről is tudnám mondani a problémáimat, de talán egy érdekességnek tűnő szabályozást tartalmaz a törvény a felügyelőbizottságokról szóló 37. § bekezdései szerint, amely szerint a felügyelőbizottság tagjainak egyharmadát a szövetkezettel munkaviszonyban álló munkavállalók közül kell választani. Mi van akkor, ha alapításkor még nincs munkavállaló? Mert tudjuk, hogy van ilyen szövetkezet, amikor csak hatan-heten összeállnak a törvény szerint, és szövetkezetet alakítanak. Akkor már ennek a feltételnek sem tudnak megfelelni.

De említhetem a 30. §-t is, ahol az alapszabálynak lehetőséget kell adni arra, hogy az igazgatóság elnökét, illetve tagjait, ha a szövetkezet fő tevékenysége különleges szakértelmet feltételező irányítást igényel, akkor kívülállókból is megválaszthatja vezető tisztségviselővé. Ugyanakkor a felügyelőbizottságról szóló 39. § h) pontja akként rendelkezik, hogy a felügyelőbizottság hagyja jóvá előzetesen azt a szerződéses kötelezettségvállalást, ha a szövetkezetet az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó mértékig kötelezi.

Kérdésem: ehhez nem kell szakértelem? A felügyelőbizottság pusztán az összegszerűség esetén minden felelősséget magára vállal? Elképesztő! Mondhatnám tovább az összes paragrafust, de megkímélem tisztelt képviselőtársaimat, mert van még öt oldal, amit el tudnék olvasni, és folyamatosan kritizálni tudnám csak a törvényt, de nem akarok visszaélni a többi képviselőtársam bizalmával.

Összegzésképpen végképp el szeretném mondani, és meg szeretném önöket kérni arra, hogy gondolják végig: ilyen butaságot és a butaságon kívül ilyen súlyos törvénymódosítást vagy új törvényt benyújtani, amely emberek tíz- és százezreit fogja érinteni, úgy gondolom, olyan felelőtlenség a mai kormányzat részéről, amit természetesen támogatni nem tudunk.

(23.10)

Talán zárásképpen annyit el szeretnék mondani: az a szövetkezeti üzletrész fogalom, ami ebben a törvényben lefektetésre került, nagymértékben megbontja azt a nyugvónak látszó és egyre megnyugodottabb helyzetet teremtő agrártársadalmat, amely az elmúlt 15 évben bizony elég sok vihart megélt. Úgy gondolom, hogy egy újabb olyan gyutacs került elhelyezésre ebben a körben, ami ezeket a közösségeket ismételten felforrósítja, és ismételten egymásnak esnek a vidéki és falusi emberek.

Hol lesz a vidéknek a békéje, amelyet szeretnénk mindannyian megteremteni? Ez a törvény nem erről szól, ez háborúról szól, ezt a törvényt elfogadni nem lehet.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  374  Következő    Ülésnap adatai