Készült: 2024.03.28.09:38:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

319. ülésnap (2013.10.30.), 152. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 9:20


Felszólalások:  Előző  152  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnök Urak! Elnökhelyettes Úr! Tisztelt Ház! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, vagyis a versenytörvény átfogó felülvizsgálatára és módosítására legutóbb 2009-ben került sor. Az azóta eltelt időben a Gazdasági Versenyhivatal működését, eljárásait érintő jogszabályi környezet jelentős mértékben megváltozott, továbbá a versenytörvény alkalmazásából eredő számos olyan gyakorlati tapasztalat halmozódott fel a versenyhatóságnál, amely törvényi szabálymódosítást igényel. A törvényjavaslat célja ezért a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaira vonatkozó, elsősorban a versenytörvényben foglalt különböző szabályozások módosítása, a versenyjogi követelmények maradéktalan és zökkenőmentes érvényesítése az európai uniós jogfejlődés követése, valamint a gyakorlatban felmerült igények, problémák kezelése érdekében.

A törvényjavaslat a következő öt főbb tárgykör felülvizsgálatát, illetőleg kiigazítását jelenti. Először is: a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése körében a törvény célja egyrészről az engedélykérés joghatásának tisztázása, a végrehajtási tilalom egyértelművé tétele, érvényesülése korlátainak meghatározása adott esetben irányításkorlátozó előírás alkalmazásával, de engedélyezhető egyes irányítási jog gyakorlása már a fúzióról való döntés meghozatala előtt. Ezen túlmenően az egyszerűsített és a teljes körű engedélyezési eljárás élesebb elhatárolása, az ügyintézési határidő csökkentése az egyszerűsített és ésszerűsített eljárás keretében, az előzetes egyeztetés jogintézményének bevezetése, a Versenytanács jogalkalmazási gyakorlatában kikristályosodott, törvényi szabályozást igénylő egyes kérdésekben a megfelelő rendelkezések megalkotása.

(13.30)

Különösen fontos e körben a vállalkozások összefonódásának engedélyezésére vonatkozó szabályozás. A versenytörvény hatályos szabályai szerint az engedélyezés az utólagos bejelentés és a tisztán engedélyezésre épülő szabályozás között helyezkedik el, és ebből több következetlenség és bizonytalanság is adódik. A törvényjavaslat ezért - az uniós összefonódás ellenőrzési rendszeréhez hasonlóan - egyértelművé teszi, hogy az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási jog nem gyakorolható. A végrehajtási tilalom azonban nem akadályozza az irányítás megszerzésére irányuló szerződés megkötését vagy nyilvános vételi ajánlat megtételét, illetve az ez alapján az irányítási jog megszerzéséhez egyébként elengedhetetlen, de az irányítási viszonyoknak az irányítási jogok irányításszerző általi gyakorlásából adódó megváltozását nem eredményező jogügyleteknek a megtételét.

A végrehajtási tilalom kimondása mellett a törvényjavaslat - szintén az uniós gyakorlathoz igazodóan - megengedi, hogy az eljáró Versenytanács, egyedi kérelemre, a körülmények mérlegelésével hozzájáruljon az irányítási jogoknak az engedély megszerzése előtti gyakorlásához, ha az a rendes üzletmenet folytatásához és a befektetés értékének megőrzéséhez feltétlenül szükséges, és amennyiben egy esetleges tiltó vagy az engedélyt feltételhez, illetve kötelezettségszabáshoz kötő határozat esetén is biztosítható az abban foglaltak betartása.

A második nagy terület. A törvényjavaslat koncepcionálisan újrarendezi a személyes és az egyes, törvény alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve az ezen adatok kezelésére, valamint az iratbetekintésre vonatkozó szabályokat. A törvényjavaslat célja egyrészt az, hogy a versenytörvény a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel, továbbá az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel, valamint az egyes védett adatokat meghatározó törvényekkel összhangban teljeskörűen szabályozza a védelmet élvező adatok kezelésének kérdését.

A jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a továbbiakban nem vegyesen, az említett törvényekben, hanem összefoglalóan, a versenytörvényben szerepelnek majd az iratbetekintéssel, az iratbetekintési jogosultsággal, a megismerhető iratok körével, a megismerés rendjével és a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezések. A törvényjavaslat a jogrendszer egységességének elvére tekintettel kizárólag ott tér el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásaitól, ahol a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak sajátosságára tekintettel ez szükséges.

A vonatkozó új szabályozás alapvetően négy részterületre bontható fel, amelyek az iratbetekintés szabályozása, ezen belül a magán- és üzleti titok védelmének speciális szabályai, a Gazdasági Versenyhivatal jogosultsága az adatok kezelésére, illetve kötelezettség a védelmükre, valamint az elektronikus bizonyítékok kezelésének szabályozása.

A harmadik nagy terület a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat beépíti a versenytörvénybe a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, valamint a versenyhatóság, illetve a bíróság ezekkel összefüggő eljárásának szabályait. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit jelenleg is a versenyhatóság és a bíróság kényszeríti ki, alapvetően a versenytörvény szerinti eljárási rendben. A módosítás révén elkerülhetővé válnak a két törvény közötti hivatkozások, és egyszerűbbé válik a jogalkalmazás tekintetében, hogy a nem szűken vett fogyasztók, laikus természetes személyek felé irányuló reklámok, egyéb üzleti gyakorlatok együtt, egységes szabályrendszer keretében ítélhetők meg a versenytörvény jelenleg utaló szabállyal létrehozott, mesterséges, a gyakorlatban igen nehéz elhatárolási kérdésekhez vezető megoldása helyett.

A negyedik nagy terület. A Gazdasági Versenyhivatal feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása, valamint a megváltozott háttérjogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a törvényjavaslat pontosítja és rendszerbe helyezi a versenytörvénynek a Gazdasági Versenyhivatal jogállására, szervezetére és foglalkoztatási jogviszonyaira vonatkozó szabályait. A törvényjavaslat emellett a Gazdasági Versenyhivatalban foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében egységes besorolási rendszer és kiszámítható előmeneteli rend megteremtését célozza, amely egyrészt biztosítja a közszolgálati típusú, közszolgálati jogviszonyban eltöltött időn alapuló automatikus előmenetelt, ugyanakkor figyelembe veszi a vizsgálók speciális munkáját és terhelését, és megfelelően díjazza a munkával járó felelősséget és a kiváló teljesítményt.

Az utolsó nagy terület. A törvényjavaslat tartalmazza egyes eljárási szabályoknak a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlata, valamint az európai uniós és nemzetközi versenyjogi fejlemények nyomán szükségessé váló módosításait és kiigazításait, különösen annak megteremtését, hogy a versenytörvény eljárási szabályai valóban csak ott és annyiban térjenek el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben szabottaktól, ahol és amennyiben azt a Gazdasági Versenyhivatal eljárásának sajátosságai külön indokolják.

Az igazgatási szünet ügyintézési határidőbe be nem számítandó időtartamkénti szabályozását is tartalmazza a javaslat, a bejelentéssel és panasszal kapcsolatos eljárások, valamint az ágazati vizsgálat szabályainak kiigazítását, új szabályozási elemként az engedélyezési eljárásban előírni tervezett kötelezettség vagy feltétel, illetve az elfogadni tervezett kötelezettségvállalás tekintetében az érdekelt, de itt különösen az érintett, piacon tevékenységet folytató vállalkozásokkal és az ügyben érintett egyéb személyekkel történő egyeztetés lehetővé tételét, az engedékenységi szabályok felülvizsgálatát, kiigazítását, annak lehetővé tételét, hogy a Gazdasági Versenyhivatal kötelező adatszolgáltatással nem járó piacelemzési tevékenységet végezhessen, és ezzel összefüggésben saját maga vagy megbízott piackutatók útján kutatásokat folytathasson le, ennek keretében a piaci szereplőket megkeresse, tőlük adatokat, információkat kérjen; új szabályozási elemként az Európai Bizottság és számos más tagállami versenyhatóság által az eljárás lezárásának gyorsítása és egyszerűsítése céljából már sikerrel alkalmazott speciális egyezségi eljárás, úgynevezett settlement-eljárás hazai alkalmazása lehetőségének megteremtését.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fentiek alapján is a hivatkozott célokkal egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  152  Következő    Ülésnap adatai