Készült: 2024.03.29.05:55:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

305. ülésnap (2013.09.24.), 146-148. felszólalás
Felszólaló Gúr Nándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:15


Felszólalások:  Előző  146 - 148  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A 2012-es költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan, és ahogy elnök úr is mondta, az ÁSZ vizsgálatának tükrében mondanám el azokat a gondolatokat, amelyeket a legfontosabbnak tartok.

Biztos emlékeznek képviselőtársaim arra, amikor 2011 telén, az év végi hónapokban Matolcsy György itt állt a pulpitusnál, és még 2 százalékos GDP-növekedést vizionált, bár az anyagban, amit előterjesztett, abban már csak 1,5 százalék szerepelt. Azt mondta, hogy ez a költségvetés az a költségvetés, amely gyarapítja Magyarországot és gyarapítja a magyar embereket. No, ez a gyarapodás úgy következett be, hogy 2012-ben 1,7 százalékos mértékű volt a GDP csökkenése - nem a növekedése, a csökkenése -, ez mintegy 550 000 millió forintos nagyságrendet tesz ki. Ez meg annyi, amennyi gyakorlatilag, mondjuk a felsőoktatás rendszerében az önök finanszírozási tételeivel, azzal a 120 milliárddal nagyjából kitart egy felsőoktatás ötéves ciklusára vonatkoztatva. Ez, ehhez hasonló és egyéb más tételek alapján nyugodt lelkülettel mondhatom, hogy a 2012-es költségvetés hűen tükrözte az Orbán-kormány hiteltelen, kiszámíthatatlan, megalapozatlan, és meggyőződésem szerint dilettáns mivoltát. (Babák Mihály: Sommás!)

Igen, sommás, Babák képviselőtársam, de tényszerű. (Babák Mihály: Miért nem a költségvetésről beszélünk?) Igen, ez a költségvetés, Babák képviselőtársam, emlékezzen vissza, abban az esztendőben 9-szer, kilencszer lett módosítva. Nem egyszer, nem kétszer, kilencszer, a két kezén éppen hogy meg tudta számolni ezt a módosítást. (Babák Mihály közbeszól.) Hozzáteszem azt is, de majd kérjen szót, hogy tudjunk beszélgetni róla, hogy a makrogazdasági tervszámok tekintetében, amivel a költségvetés foglalkozni szokott, igazából nem sikerült eltalálni semmit sem. Nem sikerült eltalálni a GDP alakulását, a hiány alakulását, de nem sikerült eltalálni a forint árfolyamát sem, de még az inflációt sem. (Babák Mihály: Nektek 8 évig nem sikerült eltalálni semmit sem!) Ilyen szépen sikerült belőni mindazokat az adatokat, amelyek a költségvetés fő makroszámai. (Babák Mihály közbeszól. - Az elnök csenget.) Köszönöm szépen, elnök úr, a segítségét. Engem nem zavar, Babák képviselőtársam, köszönöm szépen, de az se zavar, ha kivezetteti, tehát ilyen értelemben sincs gondom.

Tovább nőtt Magyarország lemaradása, tovább nőtt az, amit önök 2010-ben elkezdtek, tehát fokozták a lemaradást Európa, Európa fejlett országaihoz viszonyítva. Soha nem látott megszorításokkal párosították mindezt a folyamatot, elsődlegesen a családokat érintően és a vállalkozásokra vonatkoztatva. Ha nagyon sommás akarok lenni, akkor úgy fogalmazom a szót, hogy csökkentek a reálkeresetek, csökkent a reálkereset. Ugye persze, rögtön hozzá lehet tenni: á, ez kérdőjeles, biztos, hogy csökkent a reálkereset? Akkor fogalmazzunk tisztábban és világosabban! A magas jövedelmi pozícióban lévőknek sem a nettója, sem a reálkeresete nem csökkent, ott busásan nőtt. Az országgyűlési képviselői jövedelmek tekintetében is növekedést könyvelhettek el a képviselőtársaim - velem együtt -, miközben, mondjuk, jelesül Orbán Viktor, és akik 1,7 millió forint körül keresnek, ők 200-300 ezer forintos nettó meg reálértékben történő növekedést is elkönyvelhettek, 200-300 ezer forintos havi reál- vagy nettó növekedést könyvelhettek el.

S mi történt azokkal az emberekkel, akik, mondjuk, az átlag szintjén kerestek, vagy épp az átlag alatt kerestek? Képviselőtársaim! Nagyon egyszerű a történet, az átlag alatt kereső ember nemcsak abból fakadóan, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó felette adott, alatta, ha nem is vett el, de az adójóváírás kivezetése már igen, elvett, tehát csökkentek a pozíciók, romlottak a pozíciók, a reálkeresetek csökkentek. Ezt a leginkább egyébként az példázza, ami a minimálbér szintjén tükröződik vissza. 2010-ben a minimálbér, Babák képviselőtársaim, 60 200 forintos nagyságrendet ölelt fel, a bruttója 73 500 forint volt. 2013-ban a bruttója már 98 ezer forint, a nettója a 64 200 forintot nem éri el, a vásárlóerő értéke meg 55 ezer forint, azaz több mint 5 ezer forinttal kevesebb, mint amennyi 2010-ben volt.

(14.40)

Önök három év alatt azt érték el példaként a minimálbér kapcsán, hogy a bruttóját summásan megemelték, ami után járulék- és adóterhek többletét fizetik a munkaadók, a nettóját nagyjából szinten tartották, a reálértékét meg csökkentették, ami azt jelenti, hogy ha a boltba bemegy vásárolni az, aki minimálbért keres, akkor kevesebb árut tud megvenni érte, mint amennyit 2010-ben meg tudott venni. Volt egy haszonélvezője ennek a történetnek, ez maga a kormány volt, aki a falhoz állította a munkaadókat, és bezsebelte ezeket az adótöbbleteket, aztán hogy milyen hatékonysággal használta fel, azt meg látjuk, az meg tiszta mindenki előtt.

Magyarra fordítva megint csak a szót: a szegények még szegényebbek lettek, a gazdagok adóterheit pedig csökkentették, a gazdagok jobban jártak ebben a történetben. (Babák Mihály közbeszól.) Eközben, Babák képviselőtársam, a szegények adóját, az áfát 27 százalékos mértékű szinten működtették (Babák Mihály közbeszól.), eközben az egyéni vállalkozásokat érintően az evát megemelték - most már 35 százalék, ha emlékképeim nem csalnak meg -, az illetékeket, a bírságokat növelték, 8 új adónemet vetettek ki, és közben a szociális kiadásokat csökkentették.

Summázva ezt a részét a történetnek, azt tudnám mondani, hogy amit önök ígértek, pont annak az ellentettjét csinálták: az országban a gazdasági teljesítmények romlottak, és nem dinamizálódott és erősödött az ország, a foglalkoztatás nem nőtt, hanem csökkent. Tudja, Matolcsy után szabadon: 500 ezren külföldön dolgoznak, és ezt sok minden alá is támasztja. Önök ezekből az emberekből több százezer embert a statisztikában nyilvántartanak foglalkoztatottként, ezzel próbálják manipulálni, és azt kimutatni, hogy foglalkoztatásbővülés van, holott foglalkoztatáscsökkenés van.

Az adóterhek, amelyekre meg azt mondták, hogy radikális adócsökkenés lesz, azok pedig növekedtek. Mint mondtam, 8 új adónemet vetettek ki, és hozzá kell tennem azt is, hogy csak a lakosságot érintően közel 150 000 millió forintos többletterhet hozott a 2012-es esztendő. Az adócentralizáció a kormányváltáskor 37,5 százalékos volt, most meg 39 százalékos. Ez is mintegy 450 000 millió forintos többletterhet jelent a lakosságnak meg a vállalkozásoknak úgy együttesen.

A lakosságot terhelő állami elvonások 9,2 százalékos többletet jelentettek, majdnem egytizedével nőttek, miközben a családtámogatásra 36 milliárd, 36 000 millió forinttal kevesebbet fordítottak, és az EU-s projektekre a hozzájárulás tekintetében is mintegy 30 milliárddal kevesebb összeget fordítottak. Ezek a jellemző számok, amelyek 2012-t érintették.

Még két ilyen jelzőértéket mondanék, az egyik az adósságot érinti, ami 22 381 milliárd forintos nagyságrendet ért el - a kormányváltáshoz képest ez magasabb összegszerűség, ön is tudja, ez az adósságcsökkentő kormány eredménye -, miközben 3000 milliárd forint elkobzását azért megtették a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból, és ennek a felét kvázi elégették.

Az európai uniós források felhasználása tekintetében, tudják önök is, 1567 milliárd forint volt az az pénzösszeg, ami be volt tervezve, és a betervezettnek a 70 százalékát sem érték el a teljesítés tekintetében, konkrétan 69,4 százalékát, 1088 milliárd forintnyi invesztícióval.

S mi volt közvetlenül a munka világát érintően, mondjuk, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot érintően? Szufficites lett az alap, 53 milliárd forintos szufficitet könyvelt el, miközben 305 milliárd forint felhasználásteljesítést tett. A bevételek túlteljesítése alapvetően két tételből rakódott össze, egyrészt a szakképzési hozzájárulási kedvezmények megszűnéséből - mondom, a szakképzési hozzájárulási kedvezmények megszűnéséből -, ez egy 28 milliárd forintos nagyságrend, másrészt pedig az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékok többletbevételéből, ami több mint 7 milliárd forintos nagyságrendet ölelt fel.

Azt akarom tehát mondani, hogy a munkaadók és a munkavállalók befizetéseinek a felhasználását önök úgy tették meg - egy jellemző példa a szolidaritásukra -, hogy miközben beszednek 180-200 milliárd forintos nagyságrendű pénzt, példaként az álláskeresési támogatásra, amit 9 hónapról 3 hónapra csökkentettek, 60 milliárd forintot, az egyharmadát sem használják fel ezeknek a forrásoknak. Igen, mondhatják persze, másra felhasználták, kétségtelen.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap tekintetében volt egy 15,6 milliárd forintos nagyságrendű zárolási tétel, biztos emlékeznek rá. Ebből 690 millió forint a Nemzeti Kulturális Alapnál landolt, érdekes módon, ott érvényesült, nem a foglalkoztatási helyzet javítását szolgálta. Érthetetlen! Egyszerűen megdöbbentő, hogy a munkaadói és a munkavállalói befizetésekből származó pénzek hogyan és miképpen landolhatnak a Nemzeti Kulturális Alapnál.

De mondhatok másik példát is erre vonatkoztatva. A Belügyminisztérium, tudják, amely a közfoglalkoztatásra átvett összegeket kezelte, közel 1,2 milliárdos nagyságrendű pénzösszeg tekintetében, az ilyen nagyságrendű maradvány összegét a foglalkoztatási törvényben megfogalmazottakkal ellentétesen a központi költségvetésbe utalta át. Értik?! A munkaadók és a munkavállalók befizetnek, önök pedig nemzetgazdasági minisztériumi vagy másfajta jóváhagyásokkal foglalkoztatási törvényt írnak felül, gyakorlatilag kvázi - szerintem - törvénytelen cselekedetet hajtanak végre, a maradványösszegű pénzeket a központi költségvetésbe csoportosítják át ahelyett, hogy a meglévő foglalkoztatáspolitikai feszültségek kezelésére fordítanák ezeket a pénzeket.

Álláskeresési támogatás: egyik évről a másik évre felére csökkent a felhasznált források összege. Mondtam, másutt persze nőtt, a közfoglalkoztatás tekintetében közel a duplájára, de szeretném mondani, nem a közfoglalkoztatottakat érintően, nem, hiszen az ő bérük 60 200 forintról 47 ezerre, most már negyvenkilencezer-egynéhány száz forintra nőtt, még egy kis kecske meg gomba, és akkor rendben van az önök értékrendje szerint ez a történet. A versenyszférában eközben olyan folyamatok zajlanak, ami a foglalkoztatás csökkenésével párosul. Az elmúlt két esztendőben ez nagyjából 2 százalékos mértékű csökkenés.

Összegezve a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kérdéskörét, azt mondhatom, hogy az átláthatóság tekintetében, a nyomonkövethetőség és az elszámolások vonatkozásában legalább kérdőjeles a dolog. S a foglalkoztatás vonatkozásában nagyon egyszerű a képlet: több százezerrel kevesebben dolgoznak ma Magyarországon, mint amennyien dolgoztak akár a kormányváltást követő első negyedévben, akár a pénzügyi-gazdasági világválság beköszöntekor.

A munkanélküliség vonatkozásában nagyjából stagnálást mutatnak a számok, de úgy, hogy önök mindenkit, akit csak lehetett, kirúgtak az ellátórendszerekből. S a bérek vonatkozásában? Az, amit mondtam. Az emberek 80 százaléka elszenvedte mindazt, amit önök hoztak: az adójóváírás kivezetése és egyéb más kapcsán kevesebb értékű pénzzel rendelkeznek. És közben szabálytalanságok sokaságát is elkövetik.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem biztosította példaként bizonyos pályázóknál az átláthatóságot. A vizsgálatok kapcsán 74 cégből 18 olyan volt, amely az átláthatósági nyilatkozattal nem rendelkezett, és több mint 3000 millió forintnyi támogatásban részesült. El kell gondolkodni, hogy is van ez. Nem voltak jogosultak a támogatásra, mégis részesültek belőle.

De ugyanígy a szabálytalanságok tekintetében megfogalmazható az a gondolat, ami számtalan off-shore - ismerik ezt a szót, ugye - hátterű cégként a vállalkozásnak a támogatásaként jelent meg tíz- meg százmillió forintos nagyságrendekben. Furcsa! Furcsa ez az önök kormányzásának időszakában.

(14.50)

Ha összegezni kell a szót az utolsó egy percben, elnök úr, akkor azt mondom, hogy nincs munka, legalábbis nincs annyi munka Magyarországon, mint ami ahhoz kellene, hogy azok az emberek, akik munkavállalási hajlandósággal, készséggel és képességgel bírnak, dolgozni tudnának. Nincs munka, és a másik része a mondatnak az, hogy nincs pénz. Nincs az a pénz, ami a korábbi esztendőkben megvolt vásárlóerő-értékben az embereknél. Kevesebb pénzből és kevesebb munkalehetőséggel megáldva élik a mindennapjaikat.

Mondtam a példát a minimálbér kapcsán, ezért az utolsó mondatom a családtámogatáshoz illeszkedő. Akkor, amikor a tehetős családokban, ha valaki, mondjuk, három gyermeket nevel, jelesül a miniszterelnöknek is három gyermeke van a családban, havonta 99 ezer forint adókedvezményhez jut hozzá a három gyermek neveléséhez, akkor a minimálbéres ember, ha tisztességgel három gyermeket nevel, ő adókedvezményként 15 600 forintot (Az elnök csenget.) tud érvényesíteni. Ez az önök szolidaritása, és ezt akarják (Az elnök csenget.) '14-től az utolsó néhány hónapban kiegészíteni mindenáron.

ELNÖK: Képviselő úr, figyelembe vettem az egy percet is.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, megtisztelő volt számomra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  146 - 148  Következő    Ülésnap adatai