Készült: 2020.08.09.16:44:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

195. ülésnap (2001.03.26.), 77. felszólalás
Felszólaló Márton Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:24


Felszólalások:  Előző  77  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MÁRTON ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Fidesz parlamenti frakciója jelentős lépésnek tekinti az elektronikus aláírásról szóló törvény előkészítését, elfogadását pedig szükségesnek ahhoz, hogy hazánk meg tudjon felelni a világszerte gyors ütemben fejlődő gazdasági és technikai fejlődés által támasztott kihívásoknak. Örvendetes, hogy e törvényt a Magyar Köztársaság Országgyűlése a világ legfejlettebb államaihoz képest is csekély időbeli eltéréssel fogadhatja el, és e törvényekkel közel azonos tartalommal.

Az írásbeliség emberi létünk egyik meghatározó jellemzője. A nyomtatott írás több mint ötszáz éves története mindannyiunk számára a kultúra egyik alaphordozójává vált. Ma már írás-olvasás nélkül a magán-, a közösségi és a hivatalos élet egyaránt elképzelhetetlen. Napjainkban azonban tanúi vagyunk egy olyan változásnak, amelynek jelentősége legalábbis a nyomtatott írás megjelenéséhez hasonlítható. Az elektronikus írás egyre inkább bevonul mindennapjainkba.

Tisztelt Országgyűlés! Olyan törvény elfogadásáról kell tehát döntenünk, amely az információs társadalom kialakításának alapvetően fontos eszköze. A papír alapú világban tett kézi aláírásunknak az elektronikus világban az elektronikus aláírás felel meg. Ez a megfelelés azonban csak lehetőség, joghatását tekintve a kétféle aláírás közti azonosságot éppen ennek a törvénynek kell megteremtenie. A törvény hatálybalépésével lehetővé válik, hogy egymást akár nem is ismerő felek között joghatást kiváltó, elektronikus formájú üzenetet, például szerződéses ajánlatot, teljesítésigazolást, banki átutalást lehet majd küldeni.

Miben hoz újdonságot e törvény? Nem abban, hogy elektronikus aláírást lehessen használni, hiszen azt jelenleg semmi sem tiltja, hanem abban, hogy a magas szintű technológiával előállított elektronikus aláíráshoz meghatározott mértékű bizonyító erőt rendel, és ezáltal jelentősen csökkenti az elektronikus formában történő szerződéskötések kockázatát. Ugyanígy lehetővé teszi a szervezeteken belüli, illetve a szervezetek közötti hiteles elektronikus iratforgalom lebonyolítását, ami egyszerűsíti, gyorsítja a munkafolyamatokat.

A médiából és a szakmai fórumokon történő megnyilatkozásokból tudjuk, hogy a gazdasági élet szereplői készen állnak az elektronikus aláírások használatára, azok elfogadására.

 

 

(17.10)

 

A törvény elfogadását türelmetlenül várják, mert annak késlekedése akadályozná korszerű működésüket, szerződő partnereik körének bővítését.

Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, az elektronikus aláírások felhasználási körének meghatározása során nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ennek technológiai feltételei is vannak, és egy esetlegesen erőltetett bevezetéssel, a használat idő előtti kötelezővé tételével a jogbiztonságot is sérthetjük, ha a megkívánt műszaki biztonságot nem garantáló informatikai rendszerrel rendelkező szervezeteket kényszerítünk elektronikus ügyintézésre.

Erre tekintettel ésszerű és a realitásokat szem előtt tartó szabályozási megoldásnak tartjuk, hogy a javaslat az alapelvi szintű 3. § (1) bekezdésében kötelezővé teszi az elektronikus dokumentumok elfogadását, de azt, hogy eljárási cselekményeket, például államigazgatási határozat meghozatalát és kézbesítését lehessen végezni kizárólag elektronikus formában, további jogszabályok megalkotásától teszi függővé, melyek akkor fognak megszületni, ha az érintett ágazatban a technológiai feltételek is adottak. Ennek mihamarabbi biztosítására természetesen törekedni kell.

Az előző kérdéskörhöz hasonlóan azt is megfelelőnek tartjuk a javaslatban, hogy az elektronikus aláírásnak több fajtáját szabályozza, és azokhoz eltérő jogkövetkezményeket fűz, hiszen ma több különböző, biztonságot nyújtó technológia létezik, tehát ez a differenciálás mindenképpen szükséges. Másfelől ez a szabályozási megoldás megfelel az Európai Közösség vonatkozó irányelvének is, amely a javaslathoz hasonlóan elektronikus aláírásnak tekinti a legegyszerűbb elektronikus azonosító elhelyezését is. Az ilyen elektronikus dokumentum elfogadását is kötelezővé teszi, de bizonyító erőt nem fűz hozzá.

A javaslat, szintén csak helyesen, nemcsak a bizonyító erő, hanem a hitelesítésszolgáltatási tevékenység végzése feltételei tekintetében is különbséget tesz a különböző szintű elektronikus aláírások hitelesítői között. Fokozott biztonságú hitelesítésszolgáltatást bejelentés alapján előzetes vizsgálat nélkül lehet végezni, ami persze nem zárja ki azt, hogy a hatóság rövidesen ellenőrizze a hitelesítésszolgáltató működését. Ez az Európai Unió azon alapelvével van összhangban, hogy a hitelesítésszolgáltatási tevékenység szabadon végezhető legyen. Viszont a legnagyobb bizonyítási erővel bíró, úgynevezett minősített elektronikus aláírás hitelesítésszolgáltatóját a Hírközlési Főfelügyelet előzetesen megvizsgálja, és ezen minősítési eljárás után veszi majd csak nyilvántartásba. A tevékenység végzését természetesen csak ezt követően lehet majd elkezdeni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat tehát alkalmas a szabályozás fő céljának, az elektronikus dokumentumok bizonyító erővel való felruházásának biztosítására. E lényeges hatás eléréséhez szükségesek a javaslat további szabályai is, amelyek már csak azokkal az elektronikus aláírásokkal foglalkoznak, amelyekhez hitelesítésszolgáltatási tevékenység kapcsolódik. Leírják ennek tartalmát és feltételeit olyan mértékig, ami törvényi szabályozási szintre tartozik, így például, hogy milyen személyes adatok kezelése szükséges a hitelesítésszolgáltató részéről, illetve a Hírközlési Főfelügyelet milyen intézkedéseket tehet a hitelesítésszolgáltatók ellenőrzése során, illetve a javaslatnak megfelelő tevékenységük kikényszerítése érdekében.

Egyetértünk azzal a szabályozási megoldással is, hogy a technológiával érintett részletszabályok nem a javaslatban szerepelnek, hanem azok megalkotására felhatalmazást ad a kormánynak a hatósági jogkörök tekintetében, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek a műszaki követelmények vonatkozásában.

A javaslat nemcsak azokat a keretszabályokat tartalmazza, melyek az Európai Közösség vonatkozó irányelvében szerepelnek, hanem megteremti a javaslat összhangját a hatályos magyar törvényekkel, amelyek egyelőre csak a papír alapú ügyintézést, szerződéskötést tekintik hitelesnek. Ennek körében a javaslat módosítja mindazokat az eljárási szabályokat, amelyek az elektronikus bizonyító eszközök elfogadását nem teszik lehetővé, illetve bizonyító erejüket nem határozzák meg.

Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket még két olyan szabályra, amelyek az Európai Közösség vonatkozó irányelvében foglalt minimális körön túlmutatva teszik lehetővé az elektronikus dokumentumok felhasználását hazánkban, rögtön az elektronikus aláírás jogintézményének megteremtésekor.

Az egyik ilyen az elektronikus dokumentum fogalmának bevezetése. Ez olyan elektronikusan aláírt adathalmaz, amely nem elsősorban szöveget tartalmaz. Ilyen elektronikus dokumentumnak minősül számos elektronikus termék, például szoftver is. Ezek hiteles küldésének lehetővé tétele ösztönzi az elektronikus kereskedelmet.

A másik, már az elektronikus aláírás célzott felhasználását elősegítő szabály az ügyvédi törvény módosításában található, amely lehetővé teszi egyes, jogszabály alapján ügyvédi ellenjegyzést igénylő ügyletek elektronikus formában történő lebonyolítását.

Az elektronikus aláírás e felhasználási lehetőségeinek megteremtése az előterjesztő átgondolt munkáját bizonyítja, és kifejezi, hogy a javaslat célja az elektronikus aláírásnak a reális lehetőségek közötti minél szélesebb körben való alkalmazása.

Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy egyes jogviszonyok vonatkozásában, elsősorban a személyes jellegű és többnyire személyes megjelenést igénylő viszonyokban indokolt az elektronikus aláírások használatának mellőzése. A törvényjavaslat ilyen jogviszonynak tekinti a családjogi és öröklési jogviszonyokat, illetve a házasságról, a családról és gyámságról szóló dokumentumokat és eseteket, amikor természetesen továbbra is szükséges lesz a személyes megjelenés.

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A kormánynak az információs társadalom elterjesztéséért folyamatosan kifejtett erőfeszítései egyik gyors és színvonalas eredményeként értékelhetjük az elektronikus aláírásról szóló törvényjavaslatot. Azt, hogy az informatika fejlesztését, az információs társadalom érdekében teendő intézkedéseket minden párt fontosnak tartja, a frakciók kifejezték azon döntésükkel is, hogy ebből a célból új országgyűlési bizottságot hoztunk létre. Kérem, hogy ennek a közös törekvésnek a jegyében a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójához hasonlóan minden frakció támogassa e törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  77  Következő    Ülésnap adatai