Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisz­telt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtásá­ra pénteken 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik az elektronikus hír­közlésről szóló 2003. évi C. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezá­rásig. A kormány-előterjesztés T/15068. számon az informatikai hálózaton mindenki számára elérhető.

Elsőként megadom a szót Homolya Róbert ál­lamtitkár úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó, 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadó­ja: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Or­szág­gyűlés! A jövő a digitalizáció. Magyarország Kor­mánya elkötelezett abban, hogy a hazai munkavál­lalók és vállalkozások, ezáltal minden magyar ember a digitális átalakulás nyertese legyen. Ennek érdeké­ben az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy 2018 végére minden háztartás vagy vállalkozás hozzáfér­hessen a szupergyors internethez. Célunk megvalósí­tása jó úton halad, a mobil-szélessáv technológiájá­ban Magyarország már most a legjobbak között van.

A mobiltechnológiával kapcsolatban mérföldkő­höz érkeztünk, hiszen a tavaly uniós szinten elfoga­dott szabályozás alapján 2017. június 15-étől meg­szűnnek a mobilszolgáltatásokhoz kapcsolódó extra barangolási vagy közismertebb néven roamingkölt­ségek az Európai Unióban élők számára. Mindez azt jelenti, hogy az európai előfizetők június közepétől külön költségek nélkül, az otthon megszokott árakon tudnak majd e-mailezni, üzenetet küldeni, navigálni, képeket feltölteni vagy telefonálni egy másik tagál­lamban nyaralásuk vagy átmeneti tartózkodásuk során. Barangoláshoz kapcsolódó többletdíjakat a jövőben csak kivételes és indokolt esetben számít­hatnak fel a szolgáltatók, kizárólag akkor, ha az ille­tékes hatóság ezt engedélyezi. Az erre vonatkozó szabályok rendkívül szigorúak, részletesen meghatá­rozzák a többletdíj indokoltságának eseteit, a ható­ságok által alkalmazandó bírálati szempontokat és a többletdíj maximális mértékét is. E feltételek uniós szinten rögzítettek, azaz egyformán hatályosak és egyformán alkalmazandók az Unió valamennyi tag­államában.

(13.30)

Ennek köszönhetően egyik uniós ország szolgál­tatói sem részesülhetnek kedvezményesebb nemzeti elbírálásában, így a magyar szolgáltatók sem állapít­hatnak meg önkényesen többletdíjakat a magyar fogyasztókkal szemben. Mindez tehát a magyar előfi­zetők érdekeit védi, fogyasztói jogaik sem sérülhet­nek, és nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe a más tagállamok előfizetőihez képest.

Ahhoz, hogy ezeket a szigorú szabályokat tény­legesen alkalmazni lehessen, minden tagállamban, így Magyarországon is ki kell jelölni az eljáró hatósá­got, és meg kell határozni az eljárás legalapvetőbb szabályait. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény önök előtt fekvő módosításának elsődleges célja ezen technikai részletszabályok megállapítása. A törvény­javaslat ennek megfelelően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot jelöli ki eljáró hatóságként, és meghatározza az alapvető technikai eljárási szabá­lyokat, ideértve a kérelem benyújtásának határidejét és egyéb eljárási határidőket.

A törvénymódosítás ezen felül a tavaly elfoga­dott széles sávú hálózatokkal összefüggő jogi aka­dálymentesítés keretében elfogadott szabályok jogal­kalmazást segítő finomhangolását szolgálja. Továbbá a digitális gyermekvédelem egyik fontos lépéseként felhatalmazást ad a szolgáltatónak a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete, az Interpol által fenntartott lista szerinti gyermekpornográf felvételek elérhetetlenné tételére az interneten.

A törvényjavaslat az időközben felmerült gya­korlati igények alapján a széles sávú hálózatokkal összefüggő jogi akadálymentesítéssel, a „Szupergyors internet” projekt megvalósításával kapcsolatban a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó, 2016-ban elfogadott szabályok pontosítását, kiegé­szítését is elősegíti. Koncepcionális változást azon­ban nem tartalmaz.

A törvényjavaslat digitális gyermekvédelmet érintő részében felhatalmazást ad a hírközlési szol­gáltatóknak arra, hogy az Interpol által közzétett lista alapján szűrhessenek gyermekpornográf inter­netes tartalmakat, és blokkolják az azokhoz való hozzáférést.

Az Interpol-lista alapján való szűrés nem isme­retlen Magyarországon, egyes szolgáltatók korábban is éltek ennek lehetőségével. Az internetes hálózat­semlegességről szóló uniós jogszabály azonban ilyen önkéntes szűrést a jövőben csak abban az esetben enged az internetszolgáltatók számára, ha azt a nem­zeti jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. Jelenleg nincs ilyen jogszabály, így a szolgáltatók jogszerűen nem szűrhetik önkéntesen ezeket a káros tartalma­kat. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a „Digitális jólét” program keretében elfogadott digitális gyer­mekvédelmi stratégiában megfogalmazottakkal össz­hangban megteremti a szolgáltatók számára az ön­kéntes szűrés lehetőségét. A szűrés és blokkolás vég­rehajtása érdekében a szolgáltatók külön megállapo­dást köthetnek az Interpollal, továbbá a szűrésben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság technikai segítséget biztosít.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat ugyan jórészt technikai jellegű, mégis számos ponton segíti a kormány célkitűzéseinek elérését és a digitalizáció, ezen keresztül pedig a jövő modern Magyarországá­nak megvalósulását, kiteljesedését. Mindezekre te­kintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/15068. számon beterjesztett törvényjavaslatot el­fo­gadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő fi­gyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz kép­viselőcsoportjának vezérszónoka Had­házy Sándor képviselő úr. Parancsoljon, képvi­selő úr, öné a szó.

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcso­portja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány előterjesztése a 15068. számú törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat három kérdéskörben módosítja az elektronikus hírközlésről szóló törvényt, három rendkívül fontos kérdéskör­ben: az indítvány szabályozza a kiskereskedelmi barangolási díj vagy roamingdíj többletdíj-alkal­ma­zá­sának engedélyezését, pontosítja a „Szupergyors in­ternet” projekthez kapcsolódó szabályozást, és megadja a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szerveze­te által fenntartott lista szerinti gyermekpornográf felvételek elérhetetlenné tételére vonatkozó felha­talmazást.

Tisztelt Országgyűlés! A roamingdíjak folyama­tosan és jelentősen csökkentek ugyan az elmúlt években. Jelenleg a szolgáltatók mobiltelefonos hí­vásokért percenként legfeljebb 5 eurócentet, SMS-enként 2 eurócentet, az adatforgalomért pedig me­gabitenként 5 eurócentet számolhatnak fel az Euró­pai Unióban roamingdíjként.

Az Európai Parlament 2015 októberében fogad­ta el az egységes távközlési piacról szóló rendeletet, amely alapján a roamingdíjak 2017. június 15-ét kö­ve­tően gyakorlatilag megszűnnek. A roamingdíjak eltörléséről szóló rendelet közvetlen hatállyal bír, azaz a hazai jogrendbe való külön átültetés nélkül is alkalmazni kell, de annak megfelelő végrehajtása érdekében meg kell teremteni az elektronikus hír­közlésről szóló törvénnyel való összhangját.

Tisztelt Képviselőtársaim! A „Szupergyors in­ternet” program célja, hogy a nagyarányú hálózatfej­lesztések eredményeképp 2018 végére minden ház­tartásnak lehetősége legyen a legalább 30 mega­bit/secundum sebességű internetszolgáltatás igény­bevételére. Mintegy 230 ezer otthonban már jelenleg is elérhető a szupergyors internet, és csaknem 60 milliárd forintból még az idén megkezdődik a háló­zatfejlesztés az ország minden részén. A javaslat az ehhez a programhoz kapcsolódó, a hírközlési épít­mények elhelyezésére vonatkozó szabályok pontosí­tását és kiegészítését tartalmazza a felmerült gyakor­lati tapasztalatok alapján.

Az elmúlt években olyan új típusú veszélyforrá­sok jelentek meg a gyermekek internethasználatával összefüggésben, amelyek új megoldásokat, bizonyos körben új állami eszközrendszert igényelnek; aho­gyan azt Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája is megállapítja: a gyermekek már nem csupán passzív befogadók, hanem aktívan kommu­nikálnak az interneten, tájékozottságuk, tudatossá­guk tehát fontosabb, mint valaha. Az Interpol köz­gyűlésének tagországai 2009-ben egyhangúlag sza­vazták meg azt a rendeletet, amely korlátozza a gyermekekkel szembeni online szexuális visszaélése­ket, a gyermekpornográf felvételek terjesztését. Az állásfoglalás arra hívta fel a tagországokat, hogy a rendelkezésükre álló technikai eszközök segítségével támogassák az Interpol által közzétett listán szereplő tartalmak blokkolását. A javaslatban foglalt rendel­kezéssel a hírközlési szolgáltatók törvényi felhatal­mazást kapnak arra, hogy az Interpol által közzétett lista alapján szűrjék a gyermekpornográf internetes tartalmakat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a törvényjavaslat pozitív intézkedéseket tartalmaz a roamingdíjak eltörlésének végrehajtására, a „Szu­pergyors internet” program végrehajtásának meg­könnyítésére és a gyermekpornográfia visszaszorítá­sára vonatkozóan, ezért kérem tisztelettel, támogas­sák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Józsa István képviselő úr. Képviselő úr, parancsoljon, öné a szó.

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoport­ja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Van ennek valami diszkrét bája, hogy miközben önök tegnap három és fél órán ke­resztül a villamosenergia-piaci, belső piaci szabály­zatra vonatkozó magyar észrevétel vitájánál minden harmadik mondatukban Brüsszelt a nagytőke sze­kértolójának nevezeték, itt most azt látjuk, hogy Brüsszel az, aki a roamingdíjat leszorította, gyakorla­tilag megszüntette, és lehet, hogy Magyarország Kormánya lesz az, amely a tisztelt Telekom vagy a T… ‑ akik kisajátították a T betűt ‑ inspirációira bi­zonyos 12 hónap időtávra esetleg többletdíj alkalma­zását is lehetővé teszi. Tehát én csak arra szeretném felhívni itt a szakmai megközelítésben történő felve­zetést, hogy ne általánosítsanak eleve, tehát Brüsszel alapvetően az uniós választópolgárok bizalmából működik, a brüsszeli képviselőket, az európai parla­menti képviselőket európai állampolgárok választ­ják, így az ő érdekeiket képviselik, és mindig azon őrködjenek, hogy a feladatuknak az önök képviselői eleget tudjanak tenni. Én úgy látom, hogy ez az elő­terjesztés erről tanúskodik.

Tehát az, hogy az uniós roamingtarifa, az Unión belüli országokat átlépő mobilhasználat különdíja több lépcsőben gyakorlatilag felszámolásra került az utóbbi években, így jelentősen hozzájárult, hogy fokozatosan csökkentek a tarifák az Unión belül. Illetve 2016. április 30-ától átmeneti időre pedig úgynevezett eurotarifa került bevezetésre, amit pon­tosan idézett Hadházy képviselőtársam.

(13.40)

Ugyanakkor 2017. június 15-étől egységes tari­fával kell a szolgáltatóknak biztosítaniuk a határokon átlépő mobiltelefon-szolgáltatást, ami, úgy gondo­lom, nagyon helyes, mert ha az Európai Uniónak mint gazdasági és társadalmi közösségnek az az egyik alapelve, hogy közös piac, a termékek, embe­rek, szolgáltatások szabad áramlása, ha az emberek mozgásában nincs belső határ, akkor a mobiltelefon-szolgáltatók mozgásában miért lenne belső határ. Tehát az eddigi indokolatlanul magas, országhatárt átívelő roamingdíj nagyon helyesen leépítésre kerül.

Ugyanakkor az uniós rendelet egy speciális lehe­tőséget is biztosít a szolgáltatóknak, hogy ha ők iga­zolni tudják, hogy az egységes uniós tarifa nem fede­zi a roaminghálózat működtetésének költségeit, ak­kor a tagállami hatóság, nálunk az NMHH, engedélyt adhat 12 hónapos időtartamra, hogy többletdíjat alkalmazzon. Ez az a rész, amit egyrészt a mérlegbe­számolókban láthattunk, hogy ezek a mobilszolgálta­tó társaságok, teljesen egyetértve az előterjesztő államtitkár úr felvezető félmondatával, hogy a jövő a digitalizációé, de ezt annyira fölismerték ezek a szol­gáltatók, hogy 40 százalék körüli EBITDA-val, adó­zás előtti mérleg szerinti nyereséggel dolgoztak. Te­hát rendesen rátették a magukét erre a szolgáltatás­ra, ami egy fejlesztési időszakban biztosan indokolt, hogy akkumuláljanak a további bővítésekhez forrá­sokat, de amikor már kialakult, kiépült ennek a szol­gáltatásnak az infrastruktúrája, akkor kevéssé indo­kolt, hogy ilyen hihetetlen nyereséggel működjenek. Ez a fogyasztók pénztárcájának a lefölözését jelenti, ami nem lehet egy-egy felelős kormánynak, illetve jelen esetben az NMHH elnökének a célja. Tehát nagyon meg kell nézni, hogy mi az az indokolt több­letköltség, ami alapján esetleg ezt engedélyezhetik.

Tehát az uniós roamingtarifán belüli többletdíj engedélyezésének hatáskörét így egyetlen személy­hez rendelni törvény erejénél fogva, hogy milliárdos értékű döntési jogkört ad a miniszterelnök kineve­zettjének számító mindenkori NMHH-elnöknek ez a jogszabály, úgy gondoljuk, hogy ez a szakmaiságnak, illetve az átláthatóságnak egy bizonyos kockázatát azért felveti. Ráadásul a javaslat elég szélesre tárja a döntési lehetőségeket, gyakorlatilag személyes meg­győződésére bízva azt, hogy mely gazdasági szerep­lőknek biztosít esetenként akár százmilliós nagyság­rendű extraprofitot vagy többletbevételt, és kitől vonja ennek a lehetőségét meg. Semmilyen érdemi felügyelet, jogorvoslat ugyanis nincs. Ezzel meglátá­sunk szerint egy alapvető jogelvet sért, mert olyan nincs, hogy szülessen olyan döntés, amivel szemben nincs másodfok, tehát amivel szemben nem lehet fellebbezni, mert a jogorvoslat a legalapvetőbb jogel­vek közé tartozik, hogy legyen rá lehetőség.

A másik, amit maximálisan támogatni kell, ez az Interpol listáján szereplő, gyermekpornográfiával összefüggő elektronikus adatok elérhetetlenné tételét lehetővé tevő felhatalmazás az NMHH számára. Ezt természetesen maximálisan támogatjuk mi is, sőt igazából megjegyeznénk: lehet, hogy ebben kicsit már késésben van a magyar törvényhozás, ezt már hamarabb is meg lehetett volna tenni a nemzetközi előkészületeket figyelembe véve.

A „Szupergyors internet” projekttel kap­cso­lat­ban azt feltételezzük, hogy ez nem halad úgy ‑ ahogy a kormány 2018. év végére megvalósítandónak be­ter­vezte ‑, mint ahogy azt tervezték. Tehát való­szí­nű­leg lemaradásban vannak a megvalósítást tekintve. A javaslat ugyanis a kivitelezés meggyorsításának eszközeit teszi lehetővé, tehát ezt szolgálja min­den­féle jogi eszközzel. Ha közterületet érint a munkálat, ami a „Szupergyors internet” projekt megvalósítása érdekében történik, a tulajdonosi hozzájárulást azon­nal megadottnak kell tekinteni közterület ese­tén. Vasutak, utak üzemeltetőjének 45 napja van arra, hogy mindenben megállapodjon a hálózat­üze­meltetővel; és ha a kivitelezés egyszerre több ügyfelet is érint, hirdetményben is lehet őket értesíteni, ami 5, azaz öt nap múltán már közöltnek is tekinthető.

Arról nem is szólva, hogy az NMHH rendkívül széles döntési jogkört kap arra vonatkozóan, hogy a szolgalmi jogról dönthet, a kisajátítás miatti kár­talanítás mértékét is meghatározhatja, ami normális esetben egy megegyezéses jogügylet kellene hogy legyen, hogy milyen kártalanítást tartanak méltá­nyosnak az érintett felek. Ezt itt egyoldalúan eldönt­heti az NMHH vezetője.

Azzal együtt, hogy az MSZP-frakció teljes mér­ték­ben támogatja a „Szupergyors internet” projektet, azért bizonyos árnyak felmerültek itt a projekt körül, tekintve, hogy a kormány és a Telekom közötti mint­egy 300 milliárd forintos üzlet ‑ amely euróban is egymilliárd eurót tesz ki ‑, ennek a megkötése egyes sajtóinformációk szerint a kormány részéről gyanú­san összekapcsolódott az évtizedekig a Telekom tu­laj­donát képező és meglehetősen pártatlanul mű­kö­dő Origo-csoport eladásával. Annyi bizonyos, hogy a Telekom eladta Fidesz-közeli tulajdonosoknak az Origo-csoportot, és azóta az Origo-csoport egyér­tel­műen kormánypárti, egyértelműen az ellenzéket kritizáló orgánummá vált, tehát a korábbi pártatlan jellegét, amit Telekom-tulajdon alatt meg tudott valósítani, egyértelműen elveszítette. Tehát amikor azt mondom, hogy önök a politikai terror eszközeivel élnek és lebontják a jogállamot, bármilyen ártatlan kék szemekkel teszik is, ez tény. Tehát, amikor az összes kommunikációs felületet a saját befolyási övezetükbe vonják, az a demokrácia csorbulása, a pártatlan tájékozódáshoz való alapvető emberi jog, alapvető alkotmányos jog sérelmét jelenti. Tehát mi ezt látjuk e mögött, hogy a Telekom beadta a derekát egy 300 milliárdos üzlet reményében, és annyi bizo­nyos, hogy az egyik legnagyobb magyar hírportál-értékesítés, az Origo-csoport megvétele óta a Fidesz és a Telekom közötti viszony rendkívül jónak mond­ható, kívülről úgy látszik, amit korábban nem fel­tét­lenül lehetett mindig elmondani. Nem kizárt, hogy a Telekom elég hamar megkapja majd az 1. pont sze­rin­ti roamingdíjra a többletdíj engedélyét is, mert eleget tett, a kommunikációs felületben beadta a derekát.

Tehát ez az előterjesztés nem mentes az önök abszolutisztikus hatalomépítési törekvéseitől, ezek megnyilvánulnak benne. Vannak technikailag, mű­sza­kilag, szolgáltatás tekintetében támogatható ele­mek, de ezen túlmenően az aljas politikai szán­dé­koktól nem mentes.

(13.50)

A szupergyors internetprojekttel kapcsolatban annyit azért megjegyeznék, hogy a Telekom, amely nagy T-vel tiszteltnek jelölteti magát, az én lakókör­zetemben, Diósdligeten nemhogy a szupergyors, de a minimális vagy egyáltalán az internetszolgáltatást is alig tudja biztosítani, van, hogy napokra teljesen kinullázza magát az internet, és rendszeresen a szol­gáltató központot kell hívni, ami korábban remény­telen volt, most már legalább a telefont felveszik, de ez nem segít azon, hogy az internetszolgáltatás egyenletes legyen. Tehát egyik oldalon százmilliár­dokra hajtanak, hogy csináljanak egy szupergyors internetprojektet, a másik oldalon a budapesti agg­lomerációban a minimális internetszolgáltatási köte­lezettségnek, azért, amiért pénzt szednek be a fo­gyasztótól, sem tudnak eleget tenni.

Nagyon kérem innen a parlament terméből is a tisztelt szolgáltatót, hogy vegye komolyan a feladatát, vegye komolyan a szolgáltatási szerződését, és ne várjon meg olyan eljárásokat, ami tekintélyének a romlásához vezet, tegyen eleget mindenütt annak, amit vállalt, és biztosítsa az egyenletes internet­szolgáltatást, s ne csak akkor, amikor már a szuper­gyors internetprojektre lekaszálta a kormánytól a százmilliárdokat, hanem most, amikor tőlünk szedi be az egyáltalán nem kevés tízezer forintokat olyan szolgáltatásért, ami feleannyit sem ér, mert azt hasz­nálja ki, hogy más internetszolgáltatónak nincs ott kábele, vagy ha már van UPC-kábel, akkor belső átalakítási költséggel járna az, ha az ember át akarna térni egyik szolgáltatótól a másikra. Én a nagy T jegyében egy tisztességes szolgáltatási magatartást kérek a Telekomtól, tegyen eleget annak, amire a T betű kötelez, a tisztesség kötelez, a tisztelet kötelez, s legyen mellé a harmadik T, hogy amit a Telekom vállal, azt nemcsak megajánlja, hanem teljesíti is.

Mindezek jegyében megfontoljuk, hogy melyik pont alapján mit tudunk támogatni ebből az előter­jesztésből. Vannak támogatható célok, ugyanakkor árnyak is vetülnek bizonyos folyamatokra. Köszö­nöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Jobbik képviselő­csoportjának vezérszónoka Kepli Lajos képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja ré­széről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képvise­lőtársaim! Az előttünk fekvő, az elektronikus hírköz­lésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló javaslat alapvetően három pillérből áll. Az első pillé­re ennek a javaslatnak a roamingrendelet, azaz a roamingrendszernek, a barangolási rendszernek a felszámolása, amely az európai digitális menetrend­hez kapcsolódó egyik alapvető uniós célkitűzés, az egységes digitális piac létrehozásának keretében a belföldi és a barangolási kiskereskedelmi díjak kö­zötti különbségek csökkentése. Az Unión belüli or­szághatárokat átlépő barangolásos mobilhasználat különdíja lépcsőzetesen kerül felszámolásra, a lé­nyeg, hogy 2017. június 15-étől fő szabály szerint a barangolásszolgáltatók nem számíthatnak fel a bel­földi kiskereskedelmi díjon felül semmilyen többlet­díjat a szabályozott barangolási szolgáltatásokért.

(A jegyzői székben Móring József Attilát
dr. Szűcs Lajos,
Hegedűs Lorántnét
Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Ugyanakkor szűk körben ugyan, de lehetőséget biztosít a kivételekre ez alól ez a jogszabály. Különö­sen meghatározott és rendkívüli körülmények fenn­állása esetén, amennyiben valamely barangolásszol­gáltató számára nem térül meg a szabályozott baran­golási szolgáltatások nyújtásának összes várható költsége, akkor a szóban forgó szolgáltató a tagállami nemzeti szabályozó hatóságtól, esetünkben az NMHH-tól engedélyt kérhet arra, hogy a belföldi díj­szabás mellett többletdíjat alkalmazzon. Tulajdon­képpen ennek az engedélyezési szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez telepíti a jogszabály ‑ Magyarországon ők a szabályozó ható­ság ‑, és a roamingrendelet szabályai alapján folytat­ja le az NMHH elnöke ezt az eljárást, s ennek alapján ő dönthet arról, hogy ki jogosult ilyen többletdíj al­kalmazására. Ennek természetesen lehet piactorzító hatása is, amennyiben nem megfelelően alkalmaz­zák, ha a médiahatóság elnöke visszaél ezzel a jogo­sultságával, de rendeleti szinten is észszerű lépés volt, hogy a hírközlési hatóság elnökéhez telepítik ezt a jogkört. De mint minden döntés, amit valamely hatóság vezetőjéhez telepítenek, nem megfelelő sza­bályozás esetén természetesen magában rejti a vis­szaélés lehetőségét. Ennyit a roamingrendeletről, a roamingszabályozásról. Az természetesen egy pozitív lépés, pozitív folyamat, hogy az Európai Unión belül 2017 júniusától alapszabály szerint nem lehet baran­golási díjat felszámolni, nem lehet roamingköltséget az egyes szolgáltatóknak a hívásokért és az adatfor­galomért felszámolni.

A második pillér ennek a javaslatcsomagnak a hármas pilléréből az úgynevezett szupergyors inter­nettel kapcsolatos, amely a közterület tulajdonosá­nak, a hálózatüzemeltetőnek és az épület tulajdono­sának az együttműködését szabályozza, és az a célja, hogy nagyobb garanciát adjon a hírközlési építmé­nyek idegen ingatlanon való elhelyezéséhez, vala­mint a vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartási be­jegyzés nélkül is. Az ingatlan-nyilvántartási bejegy­zés nyilván csak a beruházás megvalósítása után célszerű, hiszen közben a nyomvonal akár meg is változhat.

Pozitív a rendelkezés, hiszen a Jobbik Magyar­országért Mozgalom régóta szorgalmazza, hogy az internet minél több településre eljuthasson, és a hálózatüzemeltetőket minden eszközzel támogatni kell, hogy a hálózat minél több helyen kiépüljön, és minél többen hozzáférhessenek a széles sávú inter­net előnyeihez azokon a településeken is, ahol adott esetben kevesebben vennék igénybe. Ha ez nem fel­tétlenül volna profitábilis üzleti alapon, akkor is támogatni kell, hogy az infrastruktúra kiépüljön, és az elmaradottabb régiókba, a kisebb településekre is eljusson az internet.

Ezenfelül természetesen a tudatos internethasz­nálat ösztönzésére is szükség volna, és olyan prog­ramok támogatására az állam részéről, ami segít ennek az elterjesztésben.

A tudatos internethasználathoz kapcsolódik a harmadik pillér is, ami a gyermekpornográf interne­tes tartalmak természetesen maximálisan támogat­ható visszaszorítását célozza. A Jobbik részéről is jó néhány felszólalásban már a múltban felszólaltunk az interneten terjedő rendkívül káros gyermek­por­no­gráf és erőszakos tartalmak ügyében. Itt jelentős elő­re­lépést jelent az Interpol által összeállított listán szereplő gyermekpornográf honlapok hozzáférhetet­lenné tétele azáltal, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, valamint a kere­ső és gyorsító távszolgáltatók törvényi felhatalmazást kapnak a listán szereplő tartalmak hozzáférhetetlen­né tételére.

Természetesen arra is van lehetőség, hogy a szolgáltatók ne fogadják el a technikai segítségnyújtó rendszertől érkező tartalmakra vonatkozó hálózati hirdetéseket. A listán szereplő oldalak tartalma kivé­tel nélkül büntetőjogi tényállást alapoz meg, ezért a jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján is lehetsé­ges a hozzáférhetetlenné tétel elrendelése, az egyéb­ként hatályos büntetőeljárásról szóló törvény szerint és a büntető törvénykönyv alapján.

Tehát mindenképpen rendkívül fontos lépésről van szó, egy újabb lépésről abban a lépéssorozatban, ami az interneten terjedő gyermekpornográf tartal­mú tartalmak teljes visszaszorítását célozza meg. Az természetesen nem lehet kérdés, hogy ebben a Job­bik is támogatást fog nyújtani. S a másik két pillért is olyan pozitív kezdeményezésnek tartjuk ‑ mind a roamingrendszer Európai Unió által kezdeményezett felszámolása, mind pedig a szupergyors internet elterjedése tekintetében ‑, ami miatt nem látjuk okát, hogy ne támogassuk a jelen előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(14.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisz­telt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszóla­lások végére értünk. Kérdezem, hogy kíván‑e valaki felszólalni még a vitában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván‑e vá­laszolni a vitában elhangzottakra. (Szabó Zsolt jelzé­sére:) Nem kíván. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdí­tásáról és a közlekedésben felhasznált ener­gia üvegházhatású gázkibocsátásának csök­kentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/15067. számon a parlament informatikai hálózatán min­denki számára elérhető.

Elsőként megadom a szót Szabó Zsolt állam­titkár úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, 30 perc az időkerete. Öné a szó, pa­rancsoljon!

Felszólalások:   61-76   77-85   85-96      Ülésnap adatai