Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány csomagolóanyaggal szeretném kezdeni a felszóla­lásomat. (Dr. Selmeczi Gabriella: Halljuk!) Talán em­lékeznek rá: taxis Gyuszi, nejlonszatyor; Hagyó Miklós, nokiás doboz; Fapál László, whiskys doboz; Zuschlag János, nejlonszatyor. (Gőgös Zoltán: Zuschlag a ti haverotok!)

Ezek az ügyek, azt gondolom, jelentős mértékben meghatározták az elmúlt időszak közéletét, és ha valamiben ennek a vitanapnak a kezdeményezésében egyetérthetünk, az az egy olyan mondat, amikor azért emelünk szót, hogy például a Kulcsár-ügyben még érvényes elsőfokú ítélet sincs a magyar bíróságokon. Ha valami miatt szót kell emelnünk, az pontosan az, hogy ezekben az ügyekben a magyar társadalom joggal vár tőlünk is meg nyilván az igazságszolgáltatástól is válaszokat, azonban szerencsére a hatalmi ágak elválasztásának az elve azt is eredményezi, hogy ezekben az ügyekben mi csak egy politikai lehetőséget kapunk ezekre a felszólalásokra, illetve ‑ ahogy az előzőekben szó volt róla - megpró­bálunk olyan jogszabályokat alkotni, amikkel ezeket el lehet kerülni. De én azt gondolom, hogy nagyon helyes, ha azokról a dolgokról, azokról a törvényalkotási folyamatokról is beszélünk, amelyek az elmúlt időszakban jellemezték ezt a Házat ‑ ahogy azt Banai Péter Benő államtitkár úr is elmondta ‑, nagyon sok olyan jogszabály született, amelynek az eredményeként ma már sokkal fehérebb lehet akár a gazdaság. Beszéltünk itt már ‑ csak címszavakban mondom, az idő kímélése miatt ‑ az online pénztárgépek bevezetéséről, aminek milyen nagy ellenfelei voltak az ellenzéki padsorokban.

Beszéltünk az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetéséről, aminek megint csak milyen sokan voltak az ellenzői, pedig az állami költségvetésnek nagyon jelentős bevételt jelentenek, másrészt pedig a gazdaság kifehérítésében komolyan is segítséggel lehetnek. Beszélhetünk egy olyan rendszerről, ami az 5 százalékos kedvezményes áfa egyes gyógyászati eszközöknél, valamint az élő és félsertéseknél, amivel megint csak nagyon komoly visszaéléseket lehetett elkerülni.

Beszélhetünk a társasági adó csökkentéséről, amely nemcsak a versenyképességhez, hanem a cégek nyereségének az el nem titkolásához is vezethet. Beszélhetnénk a katáról is, sőt a személyi jövedelemadó 16 százalékosra csökkentéséről, valamint az adóbeszedés hatékonyságának a növeléséről. Beszélhetnénk, és fontos dolog megemlíteni 2015 végén, hogy egyszerűsített adóbevallással segítjük az embereket, és jövőre már másfél millió, 2017-től pedig 3,5-3,8 millió embernek nem kell benyújtani adóbevallást. Beszélhetnénk itt a brókerbotrányokról és azoknak a felszínre kerüléséről.

És beszélhetnénk itt például Schiffer Péterről, akit egy időben a legjobban fizetett történészként jegyeztek Magyarországon, aki történészdiplomájának az elfedésére még törvénymódosításra is képes volt akár a Draskovics-féle MSZP-s minisztérium.

Beszélhetnénk arról, hogy az idén kipattant brókerbotrányok felismeréséhez az vezetett, hogy 2013-tól a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete betagozódott a Nemzeti Bankhoz, és ha a régi rendszer szerint vizsgálták volna ezeket a pénzintézeteket, akkor például a Quaestornál vagy a Buda-Cashnél 2018-ig kellett volna várni arra, hogy ott vizsgálatot végezzenek.

És beszélhetnénk, kedves képviselőtársaim, arról is, hogy az elmúlt időszakban volt jó néhány olyan ügy, aminek az emberek felé a társadalmi elvárásokat borzoló tényei súlyos problémát jelentettek. Ilyenek voltak például a Hajdú-Bét-, a Baumag-, a Globex-ügy. De egy dolog, hogy ezek az ügyek kiderültek, eggyel viszont az akkori kormányzat adós maradt: a kártalanítással. Mind a Buda-Cash, mind a Quaestor esetében a kormány és a törvényhozás, mi valamennyien megpróbáltunk a kártalanítás felé is lépni, nyilván az új helyzetben az Alkotmánybíróság ítélete után is azt a megoldást keressük, hogy minél több ember kártalanítása lehetőséggé váljon.

De beszélhetnénk arról, hogy az önök idejében, az elmúlt időszakban ennek a törvényi háttere nem volt adott, hiszen a Beva nem volt alkalmas arra, hogy ezeket az összegeket kifizesse. És beszéljünk arról is, ami itt a napirend előtt a kérdések sorában is volt már, hogy több mint 86 milliárd forintos kártalanításra kerültek az igénylők a Beva által, és ez a kör mintegy 98 százalék.

És ismételten meg kell említenünk azért egy Gépkar nevű kft.-t, amelyik több mint 6 milliárd 607 ezer forintot (sic!) vett ki a magyar adófizetők pénzéből. Beszélhetnénk itt a Szabad Demokraták Szövetségének a Magyar Fejlesztési Bankkal fennálló mintegy 415 millió forintos hiteléről, amelyért jelen pillanatban néhány ingatlanon kívül a magyar adófizetők kell hogy helytálljanak.

Beszélhetnénk Veres János volt pénzügyminiszter ügyeiről. Egy dolgot már itt hallottunk, a moszkvai kereskedelmi képviselet ügyéről, beszélhetnénk viszont a Malév viszontgarancia-szerződéséről, amelyik 32 millió eurónyi pluszpénzt jelenthetett volna az országnak, ezzel szemben ez az összeg nemhogy pluszként, hanem tartozásként jelent meg egy orosz bankkal szemben, és ezt a magyar embereknek kell kifizetniük.

(18.00)

2013-ban még Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is jogszerűtlennek nevezte a viszontgarancia-vállalást, a Jobbik pedig feljelentést tett, amivel kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el. Ekkor is Veres János volt a pénzügyminiszter. Azzal védekezett, hogy a Malév egy magánosított társaságként írta alá a viszontgarancia-szerződést, neki semmi köze nem volt az ügyhöz. Pedig tudhatjuk, hogy akkoriban a Leonov Péter, Martin Gauss és Veres János által felügyelt állami privatizációs és vagyonkezelő szervezetnek tudnia kellett ezekről az ügyekről.

Beszélhetnénk Gyurcsány Ferenc és a sukorói ingatlanok, a kaszinóprojekt ügyeiről. Természetesen azt is mondhatjuk, hogy ezekben az ügyekben nem vagyunk nyugodtak, hiszen még egyikben sem született elmarasztaló ítélet. Az idő rövidségére tekintettel csak címszavakban talán emlékeztethetem önöket a Portik-Laborc-ügyre, ahol politikusokat gyanúsítottak meg, sőt azt mondták, hogy ezekről az emberekről azért szednek be információkat, hogy politikai hasznot szerezzenek belőle a másik fél részére. Beszélhetnénk az olajügyekről és arról, hogy ezeknek az ügyeknek a felderítésére komoly erőt fordított a kormány, és pontosan azért, hogy ezek ne tudjanak megismétlődni, nagyon sok törvényt módosított, nagyon sok törvényt alkotott.

Azt hiszem, ebből is látható, hogy ez az elmúlt ötéves időszak a magyar törvényhozásban egy nagyon izgalmas és nagyon sok munkával teli időszak volt. Elfogadom, hogy nem mindenben sikerült még a lehető legjobb megoldásokat megtalálni, de hogy ez a kormány tett a legtöbbet a gazdaság kifehérítéséért és a korrupció megszüntetéséért, abban abszolút biztos vagyok. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)