Készült: 2024.03.29.14:06:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

68. ülésnap (2007.05.08.), 50. felszólalás
Felszólaló Dr. Fónagy János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:17


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy Magyarország úthálózatának fejlesztése, a magyar infrastruktúra fejlesztése, bővítése, korszerűsítése mind az ország, mind Európa szempontjából, földrajzi helyzetünknél fogva fontos. Ezért azokat az akár a kormány-előterjesztésben, akár képviselőtársam hozzászólásaiban megfogalmazott nemes és közös célokat mi támogatjuk, és ezzel egyetértünk; eddig is egyetértettünk, most is egyetértünk, és a jövőben is egyet fogunk érteni.

Amiben vita van, és amiben talán némi feledékenység van a kormánypárti oldalon, hogy ez a most előttünk fekvő törvény 2003 óta számos változáson esett keresztül, és ez a számos változás okot és módot ad számomra arról való merengésre, hogy ez egy szakmai jogszabály vagy pedig egy politikai proklamáció. Ugyanis az útépítés is szakma, és a normaalkotás is szakma. Ha az útépítés szakma, akkor azt jó lenne, hogyha szakmailag erre feljogosított emberek csinálnák.

Az elmúlt években annak a lassú, de következetes folyamatnak voltunk a tanúi, hogy a tárca forráskoncentrálás okából tudatosan szétverte a magyar útépítőszakmát. Ennek következtében számos olyan útépítőprogram jelentkezik különböző fedőneveken, hogy ezt éppen programutaknak hívják, Medgyessy-programnak hívják, a Csillag miniszter úr-féle program volt, indikatív lista, már számos neve van, ez már volt 800 kilométer, 426 kilométer, most újabbak vannak, mindig minden volt, folyton változik. Holott, ha valami van az országban - természetesen más fontos dolgok mellett -, amelynek előre láthatónak, kiszámíthatónak, és hozzáteszem, valamifajta politikai konszenzus alapján megvalósíthatónak kell lenni, akkor a magyarországi úthálózat, az infrastruktúra fejlesztése ilyen. Én ennek elősegítése érdekében tisztelettel javaslom, hogy ennek szemüvegén keresztül próbáljuk meg az előttünk lévő törvénytervezetet áttekinteni, a megnevezéstől függetlenül.

Teszem ezt és mondom annak ismeretében is, hogy a tárca - egyébként általunk üdvözölt módon - megkezdte egy közlekedéspolitikai koncepció kidolgozását, amely közlekedéspolitikai koncepciónál legalábbis a most deklarált cél az, hogy ebben valamifajta társadalmi konszenzus jöjjön létre. Éppen ezért talán jó lenne azt vagy megvárni, vagy azt előbb kellett volna megcsinálni, hogy ezeket a különböző, esetenként PR-ízű felsorolásokat meg lehessen előzni vagy stabilizálni kelljen. Azért mondom egy picit bátrabban, mert az elmúlt években minden ilyen megszólalásunkra az volt a válasz, hogy mi fogjuk be a szánkat, hiszen tulajdonképpen Magyarországon utat 2002 előtt nem épített senki, itt Magyarországon szilárd burkolatú utat kizárólag 2002 után építettek. Most, az idő előrehaladásával nagyon remélem, hogy már kormánypárti képviselőtársaim is elfelejtik ezt az érvelést.

Magára a jogszabályra rátérve, és annak kétségtelenül alapvető pozitívumaként említem, hogy a közérdekűség mellett megjelenik benne a közcélúság. A Házban erről már nagyon sokszor volt szó, volt szó egy sui generis, tehát egy önálló közcélúságú törvényről. Nem tudom, hogy normaalkotás szempontjából ez a legcélszerűbb-e, de megjelent, és úgy gondolom, hogy a közös ügy számára ez a legfontosabb. Ugyanakkor, és ezt szeretném egy kodifikációs tévedésnek vagy legalábbis előttem ellentmondásnak tűnő állapotnak, vagy helyzetnek vélni, hogy a tervezet 1. §-ának (1) bekezdése általános jelleggel mondja, hogy mi az állam feladata az útfejlesztéssel, és ebben a szakaszban mondja azt, hogy a gyorsforgalmú közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése fontos közérdekű és közcélú tevékenység.

(11.10)

Majd a 2. §-ban szűkíti a törvény tárgyi hatályát, és azt mondja, hogy e törvény rendelkezéseit a törvény mellékletében felsoroltakra kell alkalmazni. Tehát a közcélúságot nem általában a gyorsforgalmi utakra érti, hanem a listán felsorolt utakra.

Én tisztelettel javaslom és kérem a kormánypárti képviselőtársaim segítségét ennek az ellentmondásnak a feloldásában. Valahol, valamelyik bizottság kisebbségi véleményében meg is fogalmazódott, hogy a közcélúságot meggyőződésünk szerint az állam valamennyi útépítési tevékenységére ki kellene terjeszteni, de lévén, hogy az úttörvény vitája nincs megnyitva, e törvény módosításánál erre nincs lehetőség. Ezért javaslom, hogy ezt az 1. §-ban meghatározott generális minősítést ne csak a mellékletre, hanem általában fogadja el az Országgyűlés.

Éppen ennek orvoslása érdekében módosító javaslatot kívánunk benyújtani annak érdekében, hogy a 2. §-ból az "e törvény melléklete szerinti" szűkítő szakaszt vegyük ki, és ennek a törvénynek a rendelkezéseit általában a gyorsforgalmi utak, tehát az autóutak és az autópályák építésére alkalmazzuk. Ennek a mellékletnek a kivételével lehetőség nyílna arra is, hogy az útépítést és az autópálya-építést visszautaljuk a politikai szférából a szakmai szférába.

Azt, hogy mi minősül autóútnak vagy autópályának, összefoglaló néven gyorsforgalmi útnak, a műszaki paraméterei határozzák meg. Erre van önálló törvény, útügyi törvény, megmondja, hogy mi tekintendő autóútnak és mi autópályának. Nincs szükség arra, hogy egy külön jogszabály, egyébként félévenként más-más elnevezés alatt, más-más szempontok alapján újabb és újabb listákat hozzon a magas szintű jogszabály-alkotási folyamatba ennek érdekében, amit elfogadás esetén úgysem tud egyébként sem a tisztelt Ház, sem a tárca megtartani.

Kérem, gondoljanak arra, hogy 2003-ban ez a törvény azzal indult, hogy a következő évek költségvetéseibe igyekezett, az útépítésnek egyébként biztonságot szerezve, különböző összegeket beállítani. Ez nem vezetett sikerre, hiszen nem lehet determinálni az elkövetkező évek költségvetését. Ugyanúgy nem lehet megmondani a jogalkotási folyamatban - szakmailag meg lehet, de a jogalkotásban nem -, hogy mit és milyen mértékben fognak építeni.

Úgyhogy a magam részéről hajlok arra, hogy az autópálya-építések, a gyorsforgalmi utak építésének igazgatási és eljárási szabályait privilegizált helyzetbe hozva, ezek fontosságát elismerve szabályozza ezt az Országgyűlés, és ne mindig változó és mindig ilyen-olyan szempontok alapján összeállított listákat.

Magának a tervezetnek az általános vitájába talán még belefér az az 5. §-ban lévő, egyébként általános jellegű aggályt keltő passzus, amely a gyorsforgalmi utak építésével kapcsolatos földhivatali eljárást kiveszi az illetékre kötelezett eljárások közül. Elvileg nem tartom helyesnek, hogy az állam privilegizált helyzetben legyen, egy autópálya-építésnek is a tényleges költségeivel kell megjelennie, és a tényleges költségei közé ez beletartozik. Ha a magánépíttető köteles a saját költségei között, mondjuk, az ingatlan-nyilvántartási költségeket feltüntetni, akkor nem látom be, hogy az állam miért spórol saját magán, főleg a mai helyzetben. Azért hangsúlyozom, hogy az autópálya-építésekhez képest ez önmagában nem egy nagy összeg, de az elvi súlya miatt, úgy gondolom, az általános vitában helyet érdemel.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai