Készült: 2024.03.28.15:14:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

167. ülésnap (2012.02.28.), 140. felszólalás
Felszólaló Kovács Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:45


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ilyen bizottsági beszámolót ugyanúgy, mint ahogy azt elnök úr, mi is szeretnénk azzal kezdeni, hogy kifejezzük együttérzésünket az áldozatok hozzátartozóinak, és mindenkinek, aki akár fizikai, akár lelki károkat szenvedett a tragédia következtében. S innen is szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki bármilyen mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a károk mielőbb felszámolásra kerüljenek, illetve a károkat valamilyen módon enyhíteni lehessen. Még egyszer: mindenkinek szeretnénk köszönetet mondani, aki ehhez bármilyen módon hozzájárult.

Természetesnek tartjuk azt is, hogy egy ilyen katasztrófa kapcsán - ami valóban példátlan méretű katasztrófa Magyarország történetében - egy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon, ugyanakkor szeretnénk elmondani, hogy egy ilyen parlamenti vizsgálóbizottság feladata egyrészt a körülményeket maximálisan feltárni, másrészt áttekinteni, hogy a jogi háttér megfelelő volt-e. Határozottan az az álláspontunk, hogy egy ilyen bizottságnak nagyon távol kell tartania magát a büntetőjogi kérdésektől, tartózkodnia kell attól, hogy büntetőügyekben véleményt nyilvánítson vagy akár csak álláspontot fejtsen ki, és távol kell tartania magát politikai állásfoglalásoktól is. Azt kell mondanunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez az elvárás már az országgyűlési határozat elfogadásával is némileg megbicsaklott, ugyanis az országgyűlési határozat 2. pontjában az szerepel, hogy milyen felelősség terheli az ügyben az előző ciklus kormányzatát, konkrétan a Gyurcsány Ferenchez köthető érintett vállalatokat, illetve milyen adminisztratív visszaélések történtek, amelyek a katasztrófa bekövetkezését tették lehetővé. Ez egy olyan feltételezés volt, ami a bizottságban a későbbiekben semmilyen értelemben nem igazolódott, de azt jelenti - bocsássanak meg, de ezt kell mondjuk -, hogy már a bizottság munkájának az elindításakor is valakik abban gondolkodtak, hogy megpróbálnak a tragédiából a saját maguk számára politikai tőkét kovácsolni, mert ilyen kitétel egy országgyűlési határozatban nem szerepelhetett volna.

(14.40)

Sajnáljuk, hogy belekerült, utólag természetesen nem is igazolódott be az a prekoncepció egyébként, ami a határozatban szerepelt.

Az MSZP-frakció már akkor kezdeményezte, hogy a bizottság munkája terjedjen ki a katasztrófát követő helyreállítási munkálatokra, illetve a kormány tevékenységének vizsgálatára. Mi más lehetne egy parlamenti bizottságnak a feladata, mint hogy ellenőrizze a kormány és a kormányzati szervek tevékenységét? Sajnálatosan ezt a kormánypárti többség nem támogatta, és úgy látszik, hogy ez a dolog már tendenciózus ebben a parlamenti ciklusban, hiszen éppen tegnap este tárgyalta az Országgyűlés a Malév, illetve a Budapest Airport kapcsán országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását, és érdekes módon ott is mindent vizsgálhat a parlamenti bizottság, csak azt nem vizsgálhatja, hogy a jelenleg regnáló kormány milyen tevékenységet fejtett ki 2010 és 2012 között például ebben az ügyben, de akár 1998 és 2002 között. Most is sajnálatosnak tartjuk, hogy pontosan erre nem adott lehetőséget a bizottságban, pedig elhangzott az elnök úr részéről is, hogy erre lett volna igény korábban is.

A bizottság működése alapvetően - úgy, ahogy az elnök úr beszámolt róla - meghallgatásokon alapult. Az első meghallgatáson ott volt Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár úr, ahol elég részletes beszámolót tartott a saját szubjektív tapasztalatairól, de mi, a bizottság tagjai azt kértük, hogy a kormány mielőbb juttassa el a bizottsághoz azokat a határozatokat, azokat a beszámolókat és jelentéseket, amelyeket különböző hatóságok - akár a környezetvédelem, akár a tűzoltóság, akár más hatóságok - jelentésként elkészítettek. Sajnálatosan erre a mai napig nem került sor, tehát semmilyen hivatalos dokumentum a bizottság rendelkezésére nem állt, a meghallgatásokon elhangzottakról tudott a bizottság beszámolni.

Ezt támasztja alá egyébként az is, hogy két levélben kereste meg a bizottság a földművelésügy, illetve a Belügyminisztérium miniszterét, hogy fejtse ki az álláspontját a bizottság jelentésével kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban semmilyen véleményt nem fejtett ki a kormány; most néhány pontban az államtitkár úr felsorolta a kormány álláspontját, de ez édeskevés ahhoz, hogy egyébként szakmailag megalapozott álláspontot alakíthasson ki a bizottság. Tehát nem álltak rendelkezésre ezek a vizsgálati eredmények.

Mi az, ami a bizottság összefoglaló jelentéséből véleményünk szerint elfogadható, és következtetések levonására ad lehetőségét? És mi az, amit mi nem tudunk elfogadni, és nem tudunk vele azonosulni? Azt tartjuk egyébként, hogy a jelentés és a hozzá kapcsolódó határozat meglehetősen egyoldalú, és olyan megállapításokat is tesz, amelyekkel nem lehet egyetérteni, mert az, hogy kinek a felelőssége volt a katasztrófa, egyértelműen a bíróság hatáskörébe tartozik. Ezt alátámasztja a belügyminiszter levele is, amelyben elutasította, hogy bármilyen információt adjon a bizottság részére az ott történtekről.

Az egész működés alatt visszatérő kérdés volt, hogy a vörösiszapot milyen besorolás alá kell helyezni, tehát hogy veszélyes anyag, nem veszélyes anyag. Azt kell megállapítani, hogy a mai napig ellentmondás van a szakértők véleménye és álláspontja között az akkori szabályozás tekintetében, tehát az akkor érvényes szabályokra tekintettel azt kell mondani, hogy bizonytalanság van mind a mai napig, hogy ez az ott tárolt vörösiszap veszélyes anyagnak minősíthető-e, illetve technológiai közegnek minősíthető-e, mert végül is arról van szó, hogy ennek egy részét minden esetben visszaforgatták a technológiai folyamatban.

Minden olyan megállapítását a bizottságnak, amely az egyes hatóságok együttműködését, összehangoltságát kritizálta, indokoltnak tartjuk, mert számos dologban bebizonyosodott, hogy ezek a hatóságok bizony nem működtek együtt, és sajnálatosan meg kell állapítani, hogy néhány jogszabály nem is tette kötelezővé ezen hatóságoknak, hogy együttműködjenek ilyen ügyekben. De még sajnálatosabb az, hogy lassan két év telt el a tragédia óta, és ez ügyben gyakorlatilag a kormány nem tett olyan konkrét lépéseket, amelyek ezeknek a hatóságoknak az együttműködését elősegítette volna.

Kétségtelenül igaz, hogy a környezethasználati engedély, amelyről beszélt az elnök úr is, nem szabályozta egyértelműen, hogy a létesítmény hulladéklerakó vagy technológiai tároló, és e tekintetben kétségtelen, hogy voltak olyan szabályok, amelyeket a MAL Zrt. valószínűleg nem tartott be. Itt ugye vita alakult ki a bizottságon belül is arra nézve, hogy mekkora volt az a vörösiszap-mennyiség, amely ott megjelent ebben a tárolóban, és hogy mi okozta ezt: technológiai fegyelemsértés, vagy hozzájárult az időjárás is, az akkori időszakban lehullott nagymennyiségű csapadék is, hogy a tárolóban ilyen mennyiségű folyadék volt jelen. Ebben is vita volt; én nem tudom megállapítani, hogy e tekintetben kinek volt igaza, és milyen mérések azok, amelyek az egyik vagy a másik álláspontot alátámasztják, de ebben is kétség van, hogy gyakorlatilag mi okozta azt a nagy mennyiségű folyadékot, aminek a mennyiségéről - úgy, ahogy az elnök úr is beszélt - vita van a mai napig is, hogy mekkora mennyiségű vörösiszap áramlott ki.

Érthetetlennek tartjuk, hogy a meghallgatások során miért nem került sor geotechnikai specialista meghallgatására, ugyanis a vita egyik kulcspontja az, hogy ezt a gátszakadást valamiféle geológiai eseménynek vagy katasztrófának kell minősíteni, vagy egyértelműen az ipari tevékenység következtében következett be. Sajnálatos, hogy ilyen szakértő meghallgatására nem került sor, ilyen vélemények ezt követően megjelentek.

Nem értünk egyet - pontosan ebből kifolyólag - azzal az egyértelmű megállapítással, ami itt elhangzott, hogy a MAL Zrt. felelőssége alapvetően megállapítható. A jelentés számos más oldalán ugyanakkor azt fejti ki a bizottság, hogy ez meglehetősen összetett kérdés, és meglehetősen sokféleképpen értékelhető ez a folyamat. És még egyszer szeretnék utalni arra, hogy sajnálatosnak tartjuk, hogy miért nem vizsgálhatta a bizottság a katasztrófa után a kormányzat által megtett lépéseket, de úgy gondolom, hogy ez majd a következő időszaknak a feladata lesz, és a képviselőtársaim erről a problémakörről is fognak beszélni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai