Készült: 2021.05.08.02:49:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2005.05.11.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Beosztás gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:59


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZANYI TIBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy vajon mi a különbség két gazdaságpolitika között, jelesül a magát polgári kormánynak nevező gyakorlat gazdaságpolitikája, illetve a demokratikus koalíció gazdaságpolitikája között, akkor valószínűleg azokat a szavakat kell használjam, hogy míg az előző, úgymond, hazahordó, addig a másik hazafias gazdaságpolitika. A kettő közötti különbség abban is kimutatható, hogy míg az egyik arra összpontosított, hogy néhányakat helyzetbe hozzon, úgymond, boldogítson, addig a demokratikus koalíció gazdaságpolitikája arra helyezte a hangsúlyokat, hogy több tízezer vállalkozás boldogulását segítse elő. Hát ennyi a különbség a paternalista és a patrióta gazdaságpolitika között!

Ennek érdekében az előző kormány által Széchenyi-tervnek nevezett programot Széchenyi vállalkozásfejlesztési programmá változtattuk, amelynek következtében nem 3 ezer kliens boldogulása, hanem több tízezer vállalkozás boldogulása valósult meg. (Taps az MSZP soraiban. - Felzúdulás a Fidesz soraiban.) Különbség, filozófiai különbség, hogy a történelem süllyesztőjébe raktuk a “keveseknek sokatö elméletet, és megvalósítottuk a “sokaknak sokfélétö jellegű gazdaságpolitikát. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Úgy látom, hogy ideillik egy felsorolás, jelesül megindítottuk a mikrohitelprogramot, a mikrohitel plusz programot, bevezettük a Széchenyi-kártyát - immár 33 ezer vállalkozás használja -, a midihitelt, az Economa hitelprogramot, az Európa-hitelt és a Lánchíd faktoring programot.

Mi ezeknek az intézkedéseknek az eredménye vagy többek között ezeknek az intézkedéseknek az eredménye? Ebben az országban 2005-ben a bérek vásárlóereje 28 százalékkal fogja meghaladni a 2001. évit. 2002-ben 50 százalékkal emelkedett a közalkalmazottak, a felsőoktatási oktatók és kutatók garantált illetménye. 2003-ban 50 százalékkal nőtt a bírák és ügyészek fizetése. 2002-ben négy év mulasztását pótolva összesen 28 százalékkal emelkedett a családi pótlék összege. 2005-ben a nyugdíjak vásárlóereje várhatóan már 26 százalékkal fogja meghaladni a 2001. évit. 2004-ben enyhítettünk is, a társasági adó 18-ról 16 százalékra csökkent, 2002-2005 között pedig a személyi jövedelemadó csökkentésével mérséklődött a vállalkozókra nehezedő bérnyomás.

A nettó keresetek növekedése meghaladja a bruttó keresetekét. 2005-ben ezek szerint 6 százalékos bruttó béremelés mellett 8 százalékkal nőtt a dolgozók nettó jövedelme. 2003-ban a mikro- és kisvállalkozások széles körét érintően bevezetésre került az eva, ami 15 millió forint árbevételig 15 százalékos adóval minden más befizetést kivált. Ennek összeghatára egyébként 2005-ben 25 millió forintra emelkedett. Széles körben vált lehetővé a gyorsított amortizáció. Minden 2003-ban és 2004-ben beszerzett vagy előállított teljesen új gép, berendezés, felszerelés után 50 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazható, vagyis két év alatt írható le a korábbi 3-7 év helyett. Hasonlóan 50 százalékos kulcs érvényesíthető a szellemi termékekre is. Ezt a lehetőséget egyébként a kormány 2005-re is meghosszabbította.

(9.20)

Továbbá széles körben indultak meg a köz- és magánszféra együttműködését jelentő úgynevezett PPP-programok; ilyenek az autópálya-építés, a millenniumi városközpont vagy az universitas program. A technológiai megújulást ebben a három esztendőben, hölgyeim és uraim, 150 milliárd forinttal segítettük. 40 milliárd forintos fejlesztési tőkeprogramot vezettünk be. A magyar vállalkozók határon túli befektetéseinek támogatása a Corvinus Rt. alaptőkéjének emelésével valósult meg 10 milliárd forintos kiadással. És, tisztelt hölgyeim és uraim, az uniós csatlakozás előtt mintegy 200 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt biztosítottunk - a gazdák felkészülését segítendő - az új európai követelményekre.

Ezenkívül 80 milliárd forintos gazdaságélénkítési hitelprogramot indítottunk, ebből 10 milliárd forint hitelkeret áll rendelkezésre a tőkehiánnyal küszködő hazai mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez, és további 10 milliárd forint hitelt kaphatnak azok a kis- és középvállalkozások, amelyek versenyképességüket regionális összefogással kívánják erősíteni. Ezentúl pedig 60 milliárd forint értékben az önkormányzatok kaphatnak hosszú távú, húszéves lejáratú hitelt infrastrukturális fejlesztéseikhez, felzárkóztató programjaikhoz.

Ezenkívül új adókedvezmények támogatják a foglalkoztatottak számát bővítő megint csak mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A fiatalok, a kisgyermekes nők és az idősebb munkanélküliek foglalkoztatásához pedig járulékkedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók. A 2005. évi jelentős személyi jövedelemadó-csökkentés már 6 százalékos bruttó béremelés mellett is - mint mondtam - a nettó kereset 8 százalékos növekményét eredményezi. És tegyük ide, 2005-ben a bankoknak a többi vállalkozásnál egy picit magasabb adóbefizetést kell vállalniuk, extraprofitjuk terhére mintegy 30 milliárd forinttal nagyobb mértékben hozzájárulva a közkiadásokhoz.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Asszony! Remélem, hogy ezek a számok kellően illusztrálják a kormánynak azt a szándékát, ami elsősorban a gazdasági környezet javítását célozza. Valójában látni kell, hogy az elmúlt esztendőben - az elmúlt három esztendőben is - töretlenül folyt a külföldi működő tőke beáramlása, de ugyanígy folytatódott a hazai vállalkozások és ezen belül a kis- és középvállalkozások tőkefelhalmozása, illetve újrabefektetése. Mi arra törekszünk és a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy elsősorban a hazai vállalkozások érezzék ennek a magyarországi gazdasági környezetnek az előnyeit. Jellemzően a magyar kormány minden gazdaságpolitikai programját a gazdaság szereplői, a vállalkozások versenyképességéből vezeti le, és ilyen körülmények között azon igyekszünk, hogy a kis- és középvállalkozások, de a hazai nagyvállalkozások is minél jobban bírják azt a felfokozott versenyt, amit az európai csatlakozásunk produkált.

Mindemellett, tisztelt hölgyeim és uraim, szeretném azt is elmondani, hogy a magyar kormány komolyan vette az Európai Unió lisszaboni programját. Azok az intézkedések, amelyeket felsoroltam, és amelyek a vállalkozások versenyképességét, komfortérzetét igyekeznek emelni, valójában a lisszaboni folyamatnak a hazai visszatükröztetése. És mielőtt bármi mást mondanának, a kormány által nemrég elindított úgynevezett száz lépés program ugyancsak az európai törekvésekhez illeszkedik.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai