Készült: 2020.08.05.12:59:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

62. ülésnap (1999.04.13.), 427. felszólalás
Felszólaló Révész Máriusz (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:14


Felszólalások:  Előző  427  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Egészen röviden reagálnék néhány elhangzott észrevételre, és az oktatási bizottság ülésén történtekről szeretnék elmondani pár szót.

Az oktatási bizottság igyekezett konszenzusra jutni a módosító javaslatok tekintetében, és a lehető legtöbb javaslatot, amit lehetett, beépítette a törvénytervezetbe, támogatta ezeket a javaslatokat. Problémát azokban az esetekben láttunk, amikor igazán tökéletes megoldás nem volt. Nem volt ilyen igazán tökéletes megoldás a kaposvári egyetem esetében. Magam is - Bazsa Györgyhöz csatlakozva - azt a megoldást tartottam volna jónak ebben az esetben, ha a kaposvári egyetem a keszthelyi egyetemmel egy közös egyetem maradt volna, és ez a közös egyetem kettős székhellyel működött volna. Sajnos annyira kiéleződtek az egyetemek, illetve a karok vezetői között a feszültségek, hogy ezt a megoldást az egyetemi, illetőleg a kari tanácsok nem fogadták el. Ebben az esetben - el kell mondani - nincs igazán jó megoldás.

Az a megoldás, amit Horn Gábor javasolt a módosító javaslatában, nem megfelelő, hiszen Horn Gábor azt javasolta, hogy amikor a Kaposvári Tanítóképző Főiskola egyesül a kihelyezett agrártudományi egyetemi karral, akkor legyen főiskola, ez van a javaslatban. Ha ez főiskola lesz, akkor azzal a problémával találjuk szembe magunkat, hogy vannak diákok, akik a kaposvári állattenyésztési karra iratkoztak be, és ők nem egyetemi, hanem főiskolai diplomát kapnak, ami különböző jogi aggályokat vet fel. Horn Gábor elmondta egyébként: az ő elképzelése az, hogy a kaposvári állattenyésztési kar a keszthelyi egyetemmel együtt a veszprémi egyetemhez tartozzon. A beadott írásbeli módosító javaslatból nem ez tűnik ki számomra, az a javaslat az én számomra azt mondja, hogy ha az állattenyésztési kar a tanítóképző főiskolával integrálódik, akkor főiskola legyen belőle. Én ebből a javaslatból ezt láttam, lehet, hogy rosszul olvastam.

Nem tökéletes megoldás, ami Kaposváron történik, de sajnos az adott helyzetben nincs igazán tökéletes megoldás, mert azt a megoldást is meg lehet kérdőjelezni, hogy milyen integráció az, amely veszprémi székhellyel, keszthelyi kihelyezett tagozattal és kaposvári kihelyezett tagozattal működik. Azt hiszem, a földrajzi távolságok itt megkérdőjelezhetik az integráció létét.

A Tessedik Sámuel Főiskola több mint 200 éve működik Szarvason - elég mókás lenne, ha a székhelyét most átköltöztetnénk Békéscsabára. Pontosan ugyanazokat a problémákat vetné fel ez a döntés, mint amit Horn Gábor ellenérvként hozott fel Keszthely-Kaposvár esetén. Békéscsabánál hirtelen számít az, hogy megyeszékhely, Kaposvárnál nem számított. Itt is problémát jelent az, és nem teljesen egyértelmű a helyzet a tekintetben, hogy Szarvas vagy pedig Békéscsaba legyen a főiskola központja. Ha nagyon rossz indulatú akarnék lenni, akkor mondhatnám azt, hogy az SZDSZ-nek sikerült egy megyeszékhelyen polgármestert választatnia, és most mindent elkövet, hogy oda egy főiskolai központot hozzon össze - nem mondom ezt.

Azt mondom, hogy ez is egy olyan helyzet, amikor nem egyértelmű, nem lehet az összes szempont alapján eldönteni, hogy melyik legyen az a hely, ahol a főiskola központja legyen. Én azt gondolom, hogy egy kétszáz éves intézményi múlttal rendelkező szarvasi központ megérdemli a támogatást, különösen azért, mert igazán lényeges hallgatói létszámkülönbség nincs Szarvas és Békéscsaba között.

(22.40)

Bazsa György itt elhangzott javaslatával én személy szerint egyetértek. Ezt az oktatási bizottság annak idején nem tudta tárgyalni. Azt gondolom, hogy ez teljes egészében megfelelő és támogatható javaslat. Az oktatási bizottság ezt a vita során majd tárgyalni fogja.

A győri probléma megint megérdemli azt, hogy elmondjuk róla azt, ami elhangzott a bizottsági ülésen. A győri főiskola egyetemmé alakulását - ki kell mondani - az egész oktatási bizottság támogatta, támogatja. A problémát az jelenti, hogy hogyan helyezhető el a győri főiskola egyetemmé alakulása ebben a törvényben. Ez a törvény a felsőoktatási intézmények integrációjáról szól. Győr esetében nem erről van szó. Ez az egyik probléma. El lehetne helyezni egy mellékletben utalásként, hogy abban az esetben, ha az akkreditációs feltételeket a győri főiskola teljesíti, egyetemmé alakulhat. De ebben a pillanatban a győri főiskola nem teljesíti az akkreditációs feltételeket. Tehát ebben a pillanatban nehéz kimondani azt, hogy alakuljon egyetemmé a győri főiskola.

Ha pedig kimondjuk, hogy két vagy három év múlva a győri főiskola egyetemmé alakulhat, annak kapcsán azt az aggályt vetették fel a bizottság tagjai, hogy de hát akkor felsorolhatjuk Magyarország összes főiskoláját, hiszen ha az egyetemi akkreditációs feltételeket teljesíti, akkor nemcsak a győri főiskolából alakulhat egyetem, hanem egyéb más főiskolák is egyetemmé válhatnak. Igazából az a probléma, hogy a főiskola egyetemmé alakulását mindenki támogatja. Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő főiskolájáról, ha nem a legdinamikusabban fejlődő főiskolájáról van szó. Ebben a törvényben viszont jogi aggályokat vet fel a győri főiskola egyetemmé alakulása. Az akkreditációs bizottság felajánlotta, hogy egy hároméves tervet készít a győri főiskolával, amelynek a végén az ő meglátásuk szerint semmiféle akadálya nem lesz a győri főiskola egyetemmé alakulásának. Ezt tulajdonképpen az oktatási bizottság többsége egyértelműen elfogadhatónak tartotta.

Köszönöm szépen a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  427  Következő    Ülésnap adatai