Készült: 2024.03.29.07:34:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2016.11.29.), 128. felszólalás
Felszólaló Korózs Lajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:32


Felszólalások:  Előző  128  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Én igyekszem azért az indítványról néhány keresetlen mondatot elmondani, mert itt mindenről volt szó, a CSOK-tól kezdve a gyógyszerárcsökkentésen keresztül, nem is tudom, a bölcsődei és óvodai ellátásig, ezeknek tulajdonképpen semmi köze nincs ahhoz a vita­naphoz, amit a Jobbik képviselői kezdeményeztek.

Érdemes lenne tisztázni, hogyan kerül a csizma az asztalra, hogyan kerül ez a probléma ide, az Országgyűlés elé most már a sokadik alkalommal, nem feltétlenül politikai vitanap gyanánt, de többször volt már indítványa az ellenzéki pártoknak, amelyet rendszerint a fideszes többség a bizottságokban leszavazott.

Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy 2010-ben, még a kormány benyújtása előtt Gúr Nándor képviselőtársam egy indítványt tett országgyűlési határozat formájában, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy lehetőség legyen nőknek és férfiaknak egyöntetűen 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba vonulni. Kedves képviselőtársaim, ezt követte több indítvány, ezt is le kell szögezni, és a kormány intézkedései, amelyeket 2010 és 2012 között hozott meg, eredményezték azt a helyzetet, hogy most itt délután 17 óra magasságában beszélnünk kell erről az előterjesztésről.

Mi a generális probléma? Ezt kéne először is tisztázni. A generális probléma az, hogy még az Alaptörvény előtti régi alkotmány kapcsán Magyarországon azokat a szociális jogokat rögzítették, amelyek biztosították a munkavállalók számára azokat a jogosultságokat, amelyekkel, azt gondolom, egy XXI. szá­zadi európai országban rendelkezni kell.

(16.50)

Előbb megváltoztatták a régi alkotmányt, majd később az Alaptörvényből pedig töröltek olyan intézkedéseket, amelyek eredményezték a most kialakult helyzetet.

Kedves Képviselőtársaim! Azt tisztáznunk kell, hogy ma Magyarországon nincs társadalombiztosítás. Jogilag nincs társadalombiztosítás. Még ez a kifejezés sem került be az Alaptörvénybe mint definíció ‑ ez az egyik.

A másik: ma Magyarországon alkotmányos, alaptörvénybeli védelmet kizárólag az öregségi nyugdíj élvez, és minden olyan ellátás ‑ s ebből adódik az a kezdeményezés, amelyet Sneider Tamás képviselő úr jegyez ‑, amely nem öregségi nyugdíj, ma Magyarországon a törvény szerint elvehető, annak a mértéke csökkenthető, vagy a folyósítása bizonytalan időre felfüggeszthető. Hogy világosan beszéljek: ha Magyarországon a kormány úgy dönt, bármikor elveheti az özvegyi nyugdíjat, elveheti a szülői nyugdíjat, elveheti az árvaellátást, elveheti a házastársi pótlékot, és még sorolhatnám. Magyarul, alkotmányos védelme ma már csak az öregségi nyugdíjnak van. Ez az egyik alapállás.

A másik, amit tisztázni kell, hogy megszüntettek minden korhatár alatti ellátást rapid módon és mindenféle átmenet nélkül, s ezzel több százezer ember egzisztenciáját veszélyeztették.

Kedves Képviselőtársaim! 2012. január 1-jétől Magyarországon nincs előrehozott öregségi nyugdíj, nincs csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, nincs korengedményes nyugdíj, nincs korkedvezményes nyugdíj, nincs bányász- és művésznyugdíj, és egy másik rovaton a világ szégyenére megszüntették a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat. Egy 125 éves intézményi formát szüntettek meg. 125 éveset! Ebből adódik az az igazságtalanság, amelyet próbálnak most a képviselők orvosolni.

Azért fontos időzni emellett, mert a múlt évben Gúr Nándor képviselőtársammal benyújtottuk azt az indítványt határozati javaslat formájában, hogy az egész nyugdíjrendszert tekintse át a kormány. Kitértünk a nemenkénti diszkriminációra, amely csak és kizárólag a nőknek adja meg azt a jogot, hogy 40 év szolgálati idővel el lehessen menni nyugdíjba. Itt zárójelet nyitok: Dömötör államtitkár úrnak mondom, hogy különbség van a jogosultsági idő, a munkaviszony és a szolgálati idő között. Ezek nem keverhetők össze; csak azért, hogy világosan lássunk a pályán- ez az egyik.

A másik: a múlt évi indítványban kitértünk arra, hogy melyek azok a generális problémák, amelyekkel foglalkozni kell. A javaslatunkban az szerepelt, hogy legyen lehetőség korhatár előtt is nyugdíjba vonulni nőknek és férfiaknak egyöntetűen, annál is inkább, mert emelkedik a nyugdíjkorhatár, és az önök intézkedése, amellyel ‑ hangsúlyozom ‑ mindenféle átmenet nélkül felfüggesztették a korai nyugdíjazás lehetőségét, borzasztó feszültségeket okoz a társadalomban.

Miről van szó? Azzal, hogy minden korhatár alatti nyugdíjat megszüntettek, a legsúlyosabb probléma, az országgyűlési határozatunk 2. pontja erre vonatkozott az elmúlt évben: tekintse át a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj ügyét és lehetőségét. A múlt évben is kifejtettük, hogy a korengedményes nyugdíjnál még azt az álláspontot sem tudjuk elfogadni, hogy a költségvetésre, a nyugdíjkasszára való tekintettel hoztak megszorításokat. Semmi köze nem volt a nyugdíjkasszához a korengedményes nyugdíjnak, hiszen azt a vállalatok fizették be azok számára, akik korhatár előtt bizonyos feltételek teljesülése esetén elmentek nyugdíjba, vagy el kívántak menni nyugdíjba. Ezt a cég egy összegben kifizette a társadalombiztosítás számára, és a társadalombiztosítás havi bontásban fizette a járadékát annak a munkavállalónak, aki még éppen nem töltötte be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Tehát ott semmiféle gazdasági megfontolásnak nem volt helye, mert nem érintette a kasszát, hiszen a vállalatok fizették.

Más volt a helyzet a korkedvezményekkel. Többféle korkedvezmény volt 2012-ig, voltak ágazati kedvezmények. De miről is szól generálisan ez a jogszabály, vagy miről szólt? A kezdeményezés alfája és ómegája, amelyet a jobbikosok most benyújtottak, itt van. A korkedvezményt, képviselőtársaim, nem lehetett a végtelenségig halmozni. Nagyon röviden arról szólt, hogy ha valaki az egészségre különösen ártalmas munkakörben dolgozik, akkor legyen lehetősége szolgálatiidő-kedvezményben részesülni. Egyébként ennek az árát a munkáltatók megfizették, hiszen többletjárulékot fizettek.

Ezeket a jogosultságokat nem lehetett a végtelenségig halmozni, generális szabály volt az a férfiak esetében, hogy ha valaki ilyen munkakörben dolgozott ‑ megvoltak azok a szakmacsoportok, amelyeket érintettek: vegyiparban dolgozott, sugárveszélyben dolgozott, keszonban dolgozott, és még sorolhatnám ‑, tíz év munkaviszony után kapott két év szolgálatiidő-kedvezményt, ha pedig nők dolgoztak több mint hét évet ilyen munkakörben, akkor érvényesíthették ezt a kedvezményt. A férfiak, ha plusz öt évet dolgoztak rá, még egy évet kaphattak, a nők pedig, ha még három évet dolgoztak, érvényesíthették ezt a kedvezményt.

No de, kedves képviselőtársaim, ma már nem így van. Ma már úgy van, hogy akár 44 éves szolgálati ideje vagy éppen jogosultsága is lehet valakinek, ha nem érte el a nyugdíjkorhatárt és elveszíti az egzisztenciáját, nem tud nyugdíjba menni. Mondok egy példát: ha egy 17 éves fiatalember szakmunkástanuló volt, elvégezte az iskoláját, elkezdett dolgozni, most 60 éves, világéletében dolgozott, világéletében társadalombiztosítási járulékot fizetett, életének a nagyobb részében még adót is fizetett, most elmúlt 60 éves, és megszűnik a munkahelye vagy kirúgják a munkahelyéről, akkor nem tud nyugdíjba menni, mert csak korhatárról lehet nyugdíjba menni. Neki van a közmunka, vagy ha a közmunkából is kiesik, akkor ott van a szerencsétlennek a 22 800 forintos segély. Innentől kezdve ennek az egésznek gyakorlatilag vége van.

Azért tartjuk borzasztóan embertelennek és antihumánusnak ezt a megoldást, mert miközben egy munkavállalónak, egy munkásembernek van 43 év ledolgozott ideje, az aktív pályafutását úgy kell befejeznie, hogy kegyelemkenyéren él, segélyen él, vagy éppen a nemzeti árokpucolási programban vesz részt.

De mondok mást is önöknek. Kedves barátaim, ha egy fiatalembernek az volt az egyetlenegy szándéka az életben, hogy kamionos legyen, annak idején 18 éves korában megszerezte a hivatásos jogosítványt, világéletében dolgozott, 60 éves korában a bécsi körgyűrűn nem adták meg neki az elsőbbséget és egy olyan balesetet szenvedett, hogy mindkét lábát amputálni kellett, ennek az embernek 42 év ledolgozott ideje van, de 60 éves korában nem tud nyugdíjba menni, mert merev a nyugdíjkorhatár. Ez az ember hova kerül, mit tud csinálni? (Soltész Miklós: Rokkantsági járadékot kap.) Nem, nem, kedves barátaim, nem, nem, bocsánatot kérek! Majd egy táppénzszerű ellátásban részesül. Hangsúlyozom: táppénzszerű! Semmiféle garancia vagy nyugdíjvédelem nincs mögötte. De hát fiatalon is meg lehet rokkanni, kedves barátaim. És azok az évek, amelyeket valaki járulékfizetéssel fedezett, azok a számára később elvesznek. Ebben ez a tragédia.

Éppen ebből adódóan, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, a Szocialista Párt tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatát, amelyik azt mondja, hogy 41 év jogosultsági idővel minden férfinak tegye lehetővé az Országgyűlés, hogy nyugdíjba vonulhasson, csökkentés nélkül. Tudjuk jól, hogy a múlt évben az Alkotmánybíróság elkaszálta az indítványunkat ‑ hiszen az Alkotmánybírósághoz fordultunk ‑, tudja ezt mindenki, hogy arra való hivatkozással, hogy az Alaptörvény a nőknek többletjogokat garantál. A 41 évre nem lehet azt mondani, hogy az ugyanolyan jogosultságot eredményez, mint a 40 éves jogosultsági idő, éppen ezért mi azt mondjuk, hogy az Alkotmánybíróság nem hozhat más döntést. Ha az Országgyűlés illetékes bizottsága elkaszálja az indítványunkat, akkor mi az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni. Ennek az indítványnak van realitása, és nekem az is meggyőződésem, hogy ez sikerre van ítélve.

Kedves Képviselőtársaim! Befejezésképpen csak annyit szeretnék mondani a fideszes képviselőknek, hogy több szerénységet. Több szerénységet ebben az ügyben, mert ezt a helyzetet még be is ismerhetnék. Ezt a helyzetet önök teremtették a 2012-es, hatályba léptetett törvénnyel. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

(17.00)




Felszólalások:  Előző  128  Következő    Ülésnap adatai