Készült: 2024.04.26.01:40:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

49. ülésnap (2018.12.11.), 46. felszólalás
Felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:11


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A lengyel-magyar barátság egy újabb mérföldköve fekszik itt előttünk, egy fontos törvényjavaslat, amely Lengyelország függetlensége visszaszerzése százéves évfordulójának kíván törvényi emléket állítani, és nagyon fontos, ahogy már korábban is elhangzott, hogy ez ne csak emlék legyen, hanem a mindennapok élő valósága is. Mielőtt belekezdek a mondanivalómba, hadd fejezzem ki a sajnálkozásomat amiatt, hogy három ellenzéki párt is úgy gondolta, hogy nem fontos eléggé ez a törvényjavaslat, nem fontos eléggé ez a téma ahhoz, hogy képviseltesse akár egy képviselővel magát itt az Országgyűlésben ennél a fontos napirendnél.

(9.50)

Azt gondolom, és ezt talán mindannyian láthatjuk, hogy a lengyel és a magyar nép barátsága egyedülálló az európai történelemben. A viharos XX. században és az előttünk álló XXI. században nagy példa lehet a környező népeknek, hogy van egy olyan szövetség, amely közel ezeréves múltra tekint vissza, van egy olyan szövetség, amely a történelem folyamán számos helyen és módon kapcsolódott össze. Ezekről már korábban is beszéltek képviselőtársaim, de azt gondolom, hogy ezekben az időkben, amikor a nemzetállami keretek lebontásán dolgoznak sokan, fontos példát adni abban, hogy két nemzet erős nemzetként, független, önálló nemzetként, de mégis tud egymásra támaszkodni, ahogy ezt tette számtalanszor a történelme során. Úgyhogy azt gondolom, hogy ezt a szövetséget, ezt az értéket becsüljük meg, és legyünk mindannyian ennek a szövetségnek az építői és hírvivői.

A történelmi távlatokról és a középkor eseményeiről már szóltak képviselőtársaim. Én a XX. századról beszélnék egy picit, hiszen Magyarország a XX. században három alkalommal vállalt kiemelkedő szerepet a lengyel történelemben, az 1920-as orosz támadáskor, 1939-ben a német invázió idején és az 1944. augusztusi varsói felkelés idején. Az 1918-ban, a háromszori felosztás után és az utolsó felosztást követően, 123 év után függetlenné vált lengyel állam hadseregét megteremtő Piłsudski marsall 1920-ban azzal szembesült, hogy a világforradalomról ábrándozó bolsevisták Lengyelországot tekintik a fő ellenségüknek. A Vörös Hadsereg támadást is indított Varsó elfoglalására, amit Európa bolsevizálása követett volna. Tuhacsevszkij orosz parancsnok Lenin utasítása alapján kiadott egy hadparancsot, amely így hangzott: Lengyelország hulláján keresztül vezet az út a világforradalom felé.

Azt gondolom, hogy ennek a meghiúsítása Piłsudski marsall egyik óriási nagy tette volt, amely előtt mi is fejet kívánunk hajtani. Akkor még az oroszok gyorsan nyomultak előre, és a lengyel katonáknak kimerült a hat-hét tölténnyel rendelkező táruk, már csak annyi maradt hátra, és úgy várták Varsóban a végső rohamot. Az utolsó pillanatban futott be a magyar segítség a frontra, ami Piłsudski marsall hadvezetése mellett így meg tudta fordítani a háború menetét és aztán a kimenetelét. Többektől kértek segítséget akkor Lengyelországból, többektől kértek mindenféle katonailőszer-támogatást, és Franciaország mellett hazánk volt az egyetlen állam, amely segítséget nyújtott a lengyeleknek, amikor az ország összes nélkülözhető hadianyagát, lőszerét a lengyelek rendelkezésére bocsátottuk. Így aztán valamelyest hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy az Európa térképére 123 év után visszakerült Lengyelország stabilizálni tudja a függetlenségét, meg tudja őrizni ezt a függetlenségét, és aztán majd elindulhasson a fejlődés útján.

Nagyon fontosnak tartom a mostani törvényjavaslatban azt a passzust, amellyel az Országgyűlés felhatalmazást kíván adni a kormánynak az oktatáspolitikában és a kultúrpolitikában különböző olyan intézkedések, intézkedési tervek meghozatalára, amik a valóságban a fiatalok szintjén, a közösségek szintjén, az egyházi közösségek szintjén, a nemzetiségi közösségek szintjén tudja erősíteni ezt a mindennapi kapcsolatot, hogy ez a törvény, a lengyel-magyar barátság napja, a korábban elfogadott országgyűlési határozatok szilárd alapot adjanak ennek a barátságnak. De ezenfelül, a szavakon felül, a törvényeken felül, a jogszabályokon felül a gyakorlati tettekben, diákcsereprogramokban, tolmácsképzésben, sportrendezvényekben, egyházi rendezvényekben, közösségek támogatásában tudjuk azokat az eredményeket elérni, amelyek a fiatalokban is a lengyel-magyar barátság és az összetartozás érzetét fogja erősíteni.

Mint ahogy kezdtem a felszólalásom, úgy is zárom: ez a szövetség nagy érték, ezért fontos számunkra, hogy mindenkihez eljusson, a fiatal közösségek szintjén is érezhető legyen ez a barátság. A KDNP-frakció támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai