Készült: 2021.05.18.16:04:02 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 258 2014.06.23. 4:34  249-274

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő T/357. számú képviselői indítvány az egyes földügyi tárgyú törvények módosítását célozza meg. A törvényjavaslat hat földügyi tárgyú törvény aktuális kérdésekben történő módosítását tartalmazza, amelyek egyrészt összefüggnek a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2014. május 1-jén történő hatálybalépésével, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kisebb jellegű korrekciókat tartalmazzák.

Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény szerint a kormánynak egy központi címregisztert kell létrehoznia. Ezzel kapcsolatos az első javaslat, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása a címregiszter létrehozásához szükséges előzetes lépéseket szabályozza.

A javaslat 2. pontja: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítását a jogszabályi környezetbe való illeszkedése indokolja.

(19.40)

A 3. javaslat: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása a földügyi és távérzékelési levéltár és a földhivatalok eltérő jogszabály-értelmezésének pontosítása és ezáltal a levéltár számára történő földhivatali adatszolgáltatás érdekében történik.

A 4. javaslat az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt több helyen is módosítja. A jogszabály-értelmezést elősegítő szövegpontosításokon kívül az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények körét pontosítja. Felhatalmazást ad a mezőgazdasági igazgatási szerveknek, hogy a tulajdonjog megszerzésének hatósági engedélyezési eljárásában lekérdezzék a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból. Biztosítja a cégek vagyonrendezési eljárásában eljáró vagyonrendező, valamint az önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró pénzügyi gondnok részéről az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz való hozzáférést. Meghatározza a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény által megszüntetett, nem közvetlen hozzátartozók között fennálló haszonélvezeti jogok ingatlan-nyilvántartásból való törlésének szabályait.

Az 5. javaslat: a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXVIII. törvény módosítása felhatalmazza az agrárpolitikáért felelős minisztert az NFA Birtokpolitikai Tanácsa tagjainak kiválasztására és kinevezésére.

A 6. javaslat: a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása, amely a nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozását és működését irányító állandó bizottság működését szabályozó rendelet megalkotásához szükséges pontosítást tartalmaz.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Összefoglalva a képviselői önálló indítvány tartalmát, megállapíthatjuk, hogy az előbbiekben felsorolt hat módosító indítvány a földügyi törvények alkalmazását segíti elő. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa Font Sándor képviselőtársunk önálló képviselői indítványát, hiszen ez sokkal rugalmasabbá és sokkal pontosabbá teszi az előbb felsorolt törvények módosítását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 126 2014.10.28. 12:58  61-202

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni a szót. Az adótörvényekkel kapcsolatosan az agrárágazatot érintő kérdésekre vonatkozóan szeretnék hozzászólni, és erre szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét.

Konkrétan a köztes terméknek minősülő, nagy testű élő állatok, a szarvasmarha, a juh és kecske, valamint ezek vágott testeinek értékesítésére vonatkozó általánosforgalmiadó-kulcs 27 százalékról 5 százalékra való mérséklését szeretném megindokolni, illetve a tisztelt képviselők támogatását kérni.

Mielőtt hozzászólásomat folytatnám, én az ellenzéki képviselőktől, elsősorban az MSZP-s képviselőktől szeretnék több tiszteletet a vidék számára, több tiszteletet az agrárágazatban dolgozó emberek számára, több tiszteletet az állattenyésztésben, a húsiparban dolgozó emberek számára.

Én nagyon sajnálom, hogy Gőgös képviselőtársam most már nincs a teremben, gyorsan elmondta a mondandóját, és ki is ment. Örömmel konstatáltam azt, hogy Gőgös képviselő úr erősíti ismételten a parlamentet, és bíztam abban, hogy az agrárszekciót, az agrárlobbit is fogja erősíteni. Ehhez képest a hozzászólásában ennek pont az ellenkezőjét bizonyította.

Egy kicsit déj? vu érzésem van. Amikor az egy évvel ezelőtti adótörvényeknél itt voltunk, az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a kormány nagyon bölcsen támogatta az élő sertés és a félsertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentését. Akkor is ezek a hasonló, demagóg hozzászólások voltak az MSZP részéről, hogy ez hiábavaló, ez nem old meg semmit, ennek semmiféle jelentősége nincsen, és próbálták, azt gondolom, ezt az ágazatot érintő, nagyon fontos döntést degradálni.

Azért azt is tudni kell, hogy egy áfa­csökkentéshez kell politikai bátorság, és kell gazdasági erő. Én azt gondolom, hogy a Fidesz-KDNP-kormányban a politikai bátorság mindenféleképpen megvan, a gazdasági erő is folyamatosan növekszik, de nyilván az áfacsökkentéshez a fokozatosság is egy nagyon fontos és egy előretekintő bölcsesség.

De hogy mégis mi volt a jelentősége a sertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentésének, egy évvel ezelőtt mindenki csak vizionálhatta, hogy ez jó vagy nem jó, de ha megengedik, én szeretnék a tényekről beszélni.

Az első félév adatainak értékelése egyértelműen kimutatta, hogy a piaci szereplők pozitívan ítélték meg az áfacsökkentést. De ezen túl konkrétumokat is szeretnék önöknek elmondani. Jobban megéri ma hazai alapanyagot vásárolni. Az év elején általában jellemző, alacsony kereslet megélénkült, a termelők a forgalom növekedéséről számoltak be. A KSH adatai szerint a vágósertés felvásárlása darabszámban kifejezve 8,2 százalékkal, súlyban kifejezve pedig 9,5 százalékkal emelkedett 2013 hasonló időszakához képest. Csökkent az élő sertés importja a Nébih adatai szerint, 2014 első félévében 11,4 százalékkal csökkent az élő állat importjának mennyisége, az augusztus végi adat szerint már 13,7 százalékkal csökkent az élő sertés importja. Ez is azt mutatja, hogy az áfacsökkentés jelentős mértékben csökkentette az importot. Ez azt jelenti, hogy a hazai előállítású sertés kereskedelmét mindenféleképpen növelte.

Élénkült a tenyészállatok forgalma is, amelynek oka, hogy a tenyészállatok vásárlása is az 5 százalékos áfakörbe tartozott. Nyilván ebben az is benne volt, hogy fehéredett is az ágazat, illetve sok gazdálkodó nem a saját szaporulatából választotta ki a tenyészállatát, mert adott esetben az nem tudta azt az úgymond minőséget vagy azt az elvárt szaporulatot biztosítani, mint egy komoly tenyésztelepről vásárolt tenyészállat, ezért az úgymond kisebb gazdáknak is nagyobb lehetőségük volt, nagyobb bátorságuk volt az 5 százalékos áfának köszönhetően a tenyésztelepekről vásárolni tenyészállatot. Tehát a tenyészállat kereskedelme is jelentősen növekedett.

A KSH legfrissebb adatai szerint nőtt a sertésállomány is, a 2013. június 1-jeihez képest 2014 hasonló időszakában mintegy 200 ezerrel több sertést mutatott ki, jelentősen nőtt az anyakoca-állomány is. Nyilván ennek egy része az ágazat fehéredéséből is adódik, de egyértelműen a növekedett tenyészállat-értékesítésből adódóan ez valós produktum is. Sőt, nőtt a sertéstartók száma is, ez is konkrét adat: 2014. június 1-jén a sertéstartó gazdasági szervezetek száma 17 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

(15.40)

De nézzük a NAV adatait is! A NAV áfa­bevalláson alapuló adatainak értékelése alapján ? 2014 első félévi adatokat szeretnék ismertetni a tisztelt Házzal ? az élőállat-kereskedelem egyenlege jelentősen javult; a belföldi értékesítési forgalom több mint 23,2 milliárd forinttal, mintegy 5,3 százalékkal emelkedett 2013 első félévéhez viszonyítva. Utóbbi esetében a növekmény 74 százalékát a sertéstenyésztő, húsfeldolgozó és az élőállat-nagykereskedő szektor adta. Az előzetesen felszámított, levonható áfa alapján megjelenő, Közösségen belüli beszerzés közel 14,4 százalékkal, 10,8 milliárd forinttal csökkent a 2013 első félévéhez viszonyítva, míg a belföldi beszerzés ezzel párhuzamosan a vizsgált szakágazatban 5,5 százalékkal növekedett.

A fentiek alapján látható azon tendencia, amely szerint az áfabevallásokban mért forgalmi irány megváltozott 2013-hoz képest. És ami nagyon fontos ? és ez is mutatja ennek a döntésnek a gazdasági következményeit, ami most már az elmúlt fél év, most már lassan egy év áttekintésében egyértelműen mérhető ?, hogy a vizsgált szektorban 2014 első félévében összességében 3 milliárd forinttal nőtt a bevallott áfaegyenleg 2013 ugyanezen időszakához képest.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, szeretném megköszönni az ágazat nevében a kormánynak ezt az akkori bölcs döntését, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium, most már Földművelésügyi Minisztérium készített elő. Egyértelműen lehet azt mutatni, hogy versenyképesebb lett a hazai húsfeldolgozó ágazat, egyértelműen versenyképesebbek lettek a hazai tenyésztők, és ma már nem éri meg külföldről behozni félsertést és élő sertést, sokkal jobb hazai alapanyagot vásárolni, ezáltal az ágazat mindegyik szereplőjének a likviditása egyértelműen növekedett.

De hogy az előttünk lévő adótörvény ennek a korábbinak a folytatása, és most már a szarvasmarha-, a juh- és a kecskeágazatra is az 5 százalékos áfára való csökkentést irányozta elő, az MSZP-s képviselők felszólásában, azt gondolom, elég méltatlan és az ágazatra nézve mindenféleképpen visszautasítandó hozzászólások voltak, amikor arra utaltak, hogy ki fog majd venni félkecskét vagy adott esetben félbirkát. Én ezt a fajta hangnemet visszautasítom a juhtenyésztők és a kecsketenyésztők nevében is, hiszen sok vidéki településen jelentősen növekszik a kecsketartók száma, jelentősen növekszik a juhtartók száma, és az ott keletkezett élő állat kereskedelmében, azt gondolom, ez jelentős segítséget ad a juhtartóknak és a kecsketenyésztőknek mindenféleképpen, és a tenyészállatok beszerzésében is ez a fajta áfacsökkentés jelentősen növeli az ő likviditási helyzetüket.

És ami nagyon-nagyon fontos: a kecskehús nagyon kiváló és nagyon egészséges hús, úgyhogy mindenkit biztatok arra Magyarországon, hogy minél több hazai kecskét, illetve juhot vásároljon. Az is a célja a vidékfejlesztési minisztériumnak, a Földművelésügyi Minisztériumnak most már, hogy növelje a kecskehúsfogyasztást Magyarországon, az egészséges életmód, illetve a kecskével foglalkozó gazdák támogatása érdekében is.

A szarvasmarha esetében egyértelműen elmondható, hogy jelentősen növekedett a szarvasmarha-állomány Magyarországon. Ha pár évvel ezelőtt végigmentünk az országon, jószágot nem lehetett látni szinte sehol sem, most viszont keresztül lehet úgy menni az országon, hogy minden település határában jellemzően húsmarha, juh vagy kecske legel kint, és egyre nagyobb a tartási kedv. Viszont ha megnézzük a húsmarhafogyasztást, akkor viszont elkeserítő az, hogy ma a gasztronómiának a jelentős része külföldre jár ki, Ausztriába, vagy adott esetben dél-amerikai, ausztrál marhahúst hoznak be gasztronómiai fogyasztásra, illetve kereskedelmi fogyasztásra. Több esetben a magas áfatartalom volt az, ami miatt adott esetben érdemes volt a vendéglátósoknak Ausztriába kimenni.

Ezáltal hogy a szarvasmarha, a húsmarha esetében is jelentősen csökken az áfatartalom, egyértelműen az ágazat versenyképességét erősíti meg Magyarországon, és egyértelműen az ehhez kapcsolódó kereskedelmet is élénkíti. Célunk az, hogy a három felsorolt állatnál, tehát a szarvasmarhánál, a juhnál és a kecskénél növeljük a hazai keresletet, növeljük a hazai fogyasztást, és ezen ágazatban szereplők számára mindenféleképpen stabil, nyugodt, kiegyensúlyozott megélhetést biztosítsunk.

Tehát összefoglalva: az adótörvényekre vonatkozóan én köszönöm a kormánynak, az FM részéről ezt a fajta támogatást, biztatjuk a kormányt arra, hogy az átmenő tételeknél további áfacsökkentést is eszközöljenek. Erre adott esetben a takarmányoknál van még lehetőség, hiszen ott is jelentős feketekereskedelem van, és a szójadara esetében ? amennyiben ott is majd csökken egy következő alkalommal, mondjuk, jövőre legkésőbb az áfatartalom, akkor biztos ?, ezen takarmányszegmensben is fehéredne, tisztulna és átláthatóbb lenne a kereskedelem.

Tehát összességében arra szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy az adótörvények vonatkozásában amúgy az egészét támogassák, de nagy hangsúlyt fektessenek az agráriumot érintő kérdésekre, és ezáltal tegyük még versenyképesebbé a vidéken gazdálkodók, a vidéken boldogulni akaró családokat.

Végezetül még egyszer felszólítom az MSZP-s képviselőket, hogy több tiszteletet a vidéken élő, állattenyésztésből megélő emberek számára, és inkább a hozzászólásaikkal a vidéket segítsék, és ne úgymond fehérgalléros politikusként azt ledegradálják, illetve kevésbé jelentős munkának és feladatnak tekintsék. Akik állattartással ma foglalkoznak, azok szorgalmas, elkötelezett, tisztességes magyar emberek, akiknek az a céljuk, hogy boldoguljanak, és az a céljuk, hogy a magyar emberek asztalára Magyarországon előállított, megtermelt, jó minőségű magyar sertéshús, szarvasmarhahús, juh- és kecskehús kerüljön.

Úgyhogy kérem az adótörvények támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 44 2015.05.29. 7:30  1-144

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! A feketegazdaság elleni küzdelem az egész agrárium területén kiemelt figyelmet kapott az utóbbi időben. A feketegazdaság számos, különböző módon károsítja a nemzetgazdaságot. A tevékenységüket részben vagy teljesen elrejtő vállalkozások több, különböző oldalról csökkentik a központi költségvetés bevételeit. A számla nélküli kereskedelem miatt csökken a költségvetés áfabevétele, az eltitkolt bevételek, jövedelmek pedig a befizetett társasági adó mértékét csökkentik. A részben vagy teljesen illegálisan foglalkoztatott munkavállalók után befizetett adók és járulékok szintén ezt a hatást eredményezik.

A vállalatok versenyképességbeli különbségei irreális mértékben eltolódnak, tekintettel arra, hogy az áfacsalással elért költség- és árelőnnyel a tisztességesen működő vállalkozások nem tudják hosszú távon felvenni a verseny, amelynek eredménye az, hogy vagy ők is illegalitásba vonulnak, vagy egyszerűen tönkremennek. Az így kieső vállalkozások által befizetett adók és járulékok is hiányt jelentenek a költségvetésben. A rejtett gazdaság által előállított termékek tekintetében jelentős mértékű élelmiszer-biztonsági kockázat is kerül az ellátási rendszerbe, hiszen e termékek nyomon követése lehetetlen, így azok eredete, minősége, szavazatossága egyaránt bizonytalan.

A sertéságazatban a feketegazdaság visszaszorítására tett legfontosabb lépés az volt, hogy 2014. január 1-jétől az élő és félsertés áfakulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökkent. Az alapvető cél a hazai munkahelyek megvédése, valamint a nagyarányú feketegazdaság visszaszorítása volt. Az áfa­csökken­téstől az állatlétszám emelkedésén, valamint a tisztességes piaci szereplők versenyhátrányának csökkentésén túl a Földművelésügyi Minisztérium és az ágazat szereplői egyaránt azt várták, hogy a hazai alapanyag iránti kereslet és a hazai alapanyag-felvásárlás növekedjen.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített kérdőíves felmérés alapján elmondható, hogy a piaci szereplők többsége pozitívan ítéli meg az áfacsökkentést, a gazdasági szereplők egy része már tapasztalt pozitív változásokat az együttműködési hajlandóság és a fizetési határidő vonatkozásában. Ma már jobban megéri hazai alapanyagot vásárolni, az év elején általában jellemző alacsony kereslet megélénkült, a termelők a forgalom növekedéséről számoltak be. A KSH adatai szerint a vágósertés felvásárlása darabszámban kifejezve 8,2 százalékkal, súlyban kifejezve pedig 9,5 százalékkal emelkedett 2014 első félévében. Csökkent az élő sertés importja, a Nébih adatai szerint 2014 első félévében 11,4 százalékkal csökkent az élő állat importjának mennyisége 2013 azonos időszakához képest, augusztusig pedig már 13,72 százalékkal. Élénkült a tenyészállatok forgalma is, amelynek oka, hogy a tenyészállatok vásárlása is az 5 százalékos áfakörbe tartozik 2014. január 1-jétől.

A KSH adatai szerint folyamatosan nő a sertésállomány. Nőtt a sertéstartók száma is, 2014. június 1-jén a sertéstartó gazdasági szervezetek száma 17 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Egy év alatt az anyakocát tartó gazdasági szervezetek száma 12 százalékkal nőtt.

A NAV áfabevalláson alapuló adatainak értékelése, a 2014 első félévi havi és negyedéves áfabevallási adatai az alábbi pozitív folyamatokat támasztják alá. Az élőállat-kereskedelem egyenlege jelentősen javult, ez a belföldi értékesítés növekedéséből, az élőállat-export és -import visszaeséséből tevődik össze. A belföldi értékesítési forgalom több mint 23,2 milliárd forinttal emelkedett 2013 első félévéhez viszonyítva, utóbbi esetében a növekmény 74 százalékát a sertéstenyésztő, húsfeldolgozó és élőállat-nagykereskedő szektor adták. Az ágazatban 2014 első félévében összességében az áfacsökkentés ellenére 3 milliárd forinttal nőtt a bevallott áfa egyenlege 2013 hasonló időszakához képest.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy az eddigi intézkedések igazolták a szaktárca és az ágazati szereplők pozitív elvárásait, ugyanakkor a feldolgozóktól és a vágóhidaktól érkező információk alapján elmondható, hogy a feketegazdaság a sertéshús tekintetében egy szinttel későbbre, a darabolt húsok szintjére tolódott. Tekintettel tehát arra, hogy az ellátási lánc elején megvalósult áfacsökkentés pozitív tapasztalatai ellenére a sertéságazatot teljes egészében nem sikerült megtisztítani, szükséges a feketegazdaság elleni küzdelem egyéb eszközökkel való kiegészítése.

Annak érdekében, hogy az adócsökkentés említett pozitív hatásai az egész termékpályán megjelenjenek, 2016. január 1-jétől indokolt a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes 5 százalékos adómérték alá sorolni.

Az ilyen jelentős fogyasztói áfacsökkentéshez politikai bátorság mellett gazdasági erőre is szükség van. Az intézkedésnek köszönhetően mintegy 25-26 milliárd forint marad a magyar családok családi kasszájában, várhatóan növekedni fog a sertéshús fogyasztása, amely az elmúlt 30 évben a felére csökkent Magyarországon; jelenleg 25-26 kiló/fő/év sertéshúst fogyasztunk, az európai átlag 42-44 kilogramm/fő/év.

A sertéshús-kereskedelemben feltételezett 40 százalékos feketekereskedelem véleményem szerint vissza fog szorulni, növekszik a hazai, transzparensen tevékenykedő húsfeldolgozók, vágóhidak versenyképessége.

(12.20)

A kiskereskedelemben a hazai tőkehús aránya jelentősen növekszik az importtal szemben, növekszik a hazai sertéslétszám is ennek köszönhetően. Új munkahelyek jöhetnek létre, és az egész termékpályán a régi munkahelyeket is ezáltal meg tudjuk őrizni, meg tudjuk védeni.

Fontosnak tartom, hogy az áfa csökkentése el is jusson a vásárlókhoz, ami várhatóan 17-18 százalékos kiskerárcsökkentést kell hogy eredményezzen a polci árakban. Azt is fontosnak tartom, hogy a sertéshús áfacsökkentésének hatásait folyamatosan elemezzük, és a nemzetgazdaság teljesítőképességének arányában további termékpályáknál is vezessük be a csökkentett áfakulcsot, ezáltal több pénz maradjon a családoknál, és jelentősen csökkenjen az agráriumban, az élelmiszeriparban fellelhető, valamint az élelmiszer-kereskedelemben fellelhető feketegazdaság mértéke.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy támogassák az előttünk lévő költségvetést, amelynek köszönhetően egy erősödő nemzetgazdaság és a családok számára magasabb jövedelem érhető el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 103 2015.06.09. 5:41  100-109

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes törvények vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő módosításáról szóló T/4822. számú törvényjavaslat célja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény nemzeti vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályaival, illetve a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény víziközmű-fogalmával történő összhangjának megteremtése.

A T/4822. számú törvényjavaslat három jogszabályt módosít. Az első jogszabály, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása során pontosításra kerül, hogy az egyes vizek és vízi létesítmények mikor és milyen módon kerülnek a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe. Egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a települési belterületek csapadékvíz-elvezetésére szolgáló létesítmények fenntartása és üzemeltetése az önkormányzatok feladata, kivéve, ha a létesítmények országos jelentőségű főúthoz vagy vasúthoz tartoznak. Mindez eddig is önkormányzati feladat volt, ez azonban nem volt egyértelműen szabályozva, most az ágazati törvény pontosítására kerül sor a törvényjavaslatban.

A csapadékvízzel való gazdálkodásra is lehetőséget ad a módosítás az önkormányzatoknak. Az 1042/2012-es kormányhatározattal összhangban ilyen feladatok ellátására támogatást is kaphatnak a települések.

A módosító törvényjavaslat a megfelelő öntözővíz-továbbítás biztosítására és a víztovábbítást akadályozó művek állami üzemeltetésére tesz javaslatot. A vízügyi igazgatóságnak rendszeresen vizsgálnia kell, hogy illetékességi területén van-e az öntözővíz továbbítását akadályozó csatornaszakasz. Ilyen helyzet fennállása esetén kezdeményezni kell az illetékes vízügyi hatóság kijelölését a szakasz rendbetételére és meghatározott ideig tartó üzemeltetésére.

Külön engedélykategóriát vezet be a javaslat a vízi létesítmények ‑ például kutak ‑ bontásának, megszüntetésének eseteire. Ez a kategória eddig nem létezett, a bontáshoz is létesítési engedély kellett.

A módosító törvényjavaslat a víziközmű-társulatok megalakulására és működésére vonatkozó szabályok közé beépíti, hogy a vízügyi igazgatóságok széles körű szakmai kontrollt gyakorolnak a társulatok felett.

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása a vízügyi szakmai követelmények ellenőrzését telepíti a vízügyi igazgatósághoz, amely a vízügyi igazgatóságok profiljába jobban illeszkedik. A törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása továbbra is a cégbíróságok feladata.

A módosító törvényjavaslat a kormánynak ad felhatalmazást, hogy rendeletben határozhatja meg a vízgazdálkodási bírság kiszabása során alkalmazandó szempontrendszernek és a bírság megfizetési módjának részletszabályait. Ezenkívül EU-s jogharmonizáció és apró pontosítások is bekerültek a javaslatba.

A második jogszabály, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításának elsődleges célja a hazai és uniós szabályozás összhangjának megteremtése. E cél érdekében változik a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés és technológia fogalma. További egy évig, 2016. június 1-ig elfogadható a beépíthető tűzoltó-technikai termékek tűzvédelmi megfelelőségét igazoló tanúsítvány vagy forgalmazási engedély, a 2013-ban bevezetett teljesítménynyilatkozat helyett. A teljesítménynyilatkozat alkalmazására történő átállás túlterhelte a tanúsító szerveket, ezért indokolt az egyéves haladék.

A harmadik jogszabály, az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása arra irányul, hogy a hulladékgazdálkodás tekintetében közszolgáltatási szerződés hiányában a katasztrófavédelmi igazgatóság határozata alapján kijelölt, közérdekű szolgáltató által ellátott településeken ne csupán 9 hónapig, hanem kormányrendeletben meghatározott időtartamig végezhessék a hulladékgazdálkodást a katasztrófavédelem által kijelölt szolgáltatók.

Ettől függetlenül a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés kötésére vonatkozó kötelezettsége megmarad, ám az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy 9 hónap kevés a közszolgáltatás helyreállítására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az általam elmondott érveket is figyelembe véve tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a T/4822. számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 296 2015.06.22. 1:16  285-302

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Czerván György államtitkár úr és dr. Galambos Dénes képviselőtársam már beszélt az eljárási törvény módosításáról, ezért csak azt szeretném még egyszer kihangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat a bizottsági viták folyamatában néhány fontos, részben tartalmi, de leginkább jogtechnikai, az értelmezést segítő kiegészítést kapott. Így például pontosításra kerültek azok a feltételek is, amelyek teljesülésekor az osztatlan közös tulajdonú földterületen gazdálkodók is jogszerű földhasználónak minősülhetnek, és így jogosulttá válhatnak az uniós támogatásokra.

Remélem, hogy a holnapi napon elfogadásra kerülhet a javaslat, és ennek nyomán már a mostani támogatási idényben lehetnek olyan gazdálkodók, akik a benyújtott igényléseiket sikeresen egészíthetik ki azokkal a területekkel, ahol eddig nehézkesen volt igazolható földhasználatuk. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 308 2015.06.22. 1:09  303-314

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak röviden szeretnék szólni arról, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat bizottsági vitái során ugyanazzal a támogató és javító szándékkal együttműködni kívánó magatartással találkozhattunk ellenzéki képviselőtársaink többsége irányából, mint ahogy azt már örömmel tapasztaltuk az általános vita során is. Igaz ugyan, hogy a javaslathoz benyújtott képviselői módosító indítványokat nem tudta támogatni a Mezőgazdasági bizottság, ám mindössze azért, mert az előterjesztő tájékoztatása szerint azok leginkább olyan részletszabályokkal akarták kiegészíteni a javaslatot, amelyeket rendeleti szinten ajánlott szabályozni, és lesznek is szabályozva a jelenleg előkészítés alatt álló rendeletekben.

A bizottságok által benyújtott módosító javaslatok leginkább apróbb jogtechnikai és értelmezést segítő módosításokkal egészítették ki a javaslatot.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a holnapi szavazáson is támogassák az előterjesztést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 318 2015.06.22. 1:43  315-324

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy azt dr. Galambos Dénes képviselőtársunktól már hallottuk, a T/4854. számú javaslat az 1308/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelethez és ezzel a közös agrárpolitika fejlődő irányelveihez igazodva új hazai jogi hátteret teremt a termékpiaci szabályozás fontos kérdéseinek. Ezek az új szabályok ültetik át a hazai jogrendbe azokat az EU-s irányelveket, amelyek nagyobb figyelemmel vannak a szakmaközi szervezetek tevékenységének támogatása iránt. Ezt az irányvonalat a kormány is örömmel veszi és támogatja, továbbá az általános és a részletes viták során úgy érzékeltem, hogy az ellenzéki képviselőtársaim is egyetértenek ennek az új törvényjavaslatnak a célkitűzéseivel.

A korábbi szakmaközi szabályozás része volt a szaktanácsadás rendszerét szabályozó néhány rendelkezés is, melyeket a jogrendszer koherenciája érdekében az új törvénytervezetbe is be kellett építeni. Mindez a bizottsági viták folyamatában történt. Adódott ugyan néhány jogtechnikai nehézség, de mégis elmondható, hogy végeredményében a holnapi szavazáson egy olyan egységes javaslat születhet, amely minden fontos szabályozási elemet tartalmaz, és teljesíti a vele szemben támasztott elvárásokat.

Kérem képviselőtársaimat, hogy a holnapi szavazáson támogassák a kiegészítő módosításokat és a zárószavazáson magát a törvényjavaslatot is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 52 2015.10.26. 2:04  51-54

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! „GMO-k Magyarországon és az Unióban ‑ merre tovább?” ‑ ez volt a címe annak a közelmúltban tartott konferenciabeszélgetésnek, melyen a GMO-mentes Magyarország megteremtésének lehetőségeiről és az eddig elért eredményekről volt szó.

Az eredményekről, hála Istennek, van mit beszélni. Mindannyian emlékszünk a tavaszi eseményekre. Több mint négyéves, kemény tárgyalási folyamat nyomán elfogadásra került az az európai uniós jogszabály-módosítás, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy kívánnak-e GMO-s növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Hazánk a tiltás lehetőségét elsőként ültette át a honi jogrendjébe, és azonnal meg is tette a végrehajtáshoz szükséges lépéseket. A jogszabályi környezetben megteremtett lehetőségekkel élve a Földművelésügyi Minisztérium megküldte az Európai Bizottság számára azokat az értesítéseket, amelyekben kéri, hogy az engedélyezés alatt álló vagy már engedélyezett GMO-s növények termesztési engedélyének területi hatálya ne terjedjen ki Magyar­országra.

Kérdezem tisztelettel államtitkár urat: hogyan zajlik az eljárás a továbbiakban? Minden esetben biztosított, hogy hazánkban nem kerülhetnek termesztésre az Unió más tagországaiban már engedélyezett GMO-s növények? Mely tagországok tették meg a szükséges jogi lépéseket annak érdekében, hogy területükön GMO-s növények termesztése elleni tiltást vezessenek be? Mi a helyzet a szomszédos országokban? Biztosítható-e a Kárpát-medence GMO-men­tessége a növénytermesztés területén? Mik a hazánkban bevezetett tiltás perspektívái? Milyen lépéseket tesz a kormány az egyes termékpályák ‑ tej, hús, tojás ‑ teljes GMO-mentességének megteremtése érdekében?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 278 2015.10.26. 9:30  185-346

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai vitanapon én komoly szakpolitikai vitára számítottam, de szakpolitikai vita helyett demagóg csúsztatásokkal teletűzdelt műbalhék, méltatlan politikai vita folyik az ellenzék részéről. Több szocialista hozzászólás mellett kiemelném adott esetben Egyed Zsolt képviselő úr hozzászólását is ‑ ő éppen most nem lehet itt -, ami jó példája annak, hogy az embereket hogyan lehet félrevezetni adott esetben egy választókerületben, amikor arról beszélt, hogy vidéki emberként a településen élőkkel beszélve azt érzékelte, hogy az emberek nem támogatják az állami földek privatizálását, illetve földműves tulajdonba kerülését. Én inkább azt mondanám, hogy ne vezesse félre az ott élőket saját politikai haszonszerzés céljából, hanem inkább biztassa arra a helyi földművest, hogy induljon el a liciten, szerezzen földtulajdont, egy lehetőséget lásson az állami földek privatizációjában, és ne demagóg ellenségképet próbáljon vizionálni.

(19.20)

Tehát arra kérem a tisztelt ellenzékieket, hogy ne féljenek a magyar gazdáktól, a magyar földművesektől. Azt javaslom mindenkinek, hogy menjenek el vidékre, mert úgy látom, sok képviselőnek semmiféle víziója nincs arról, hogy mit gondolnak a földművesek meg a gazdák erről a földprivatizációról. Könnyű innen az irodaházból, a parlamentből azt vizionálni, hogy ezt nem támogatják a vidéken élő emberek. Én is vidéken élek, beszélgetek vidéki gazdálkodókkal, vidéki földművesekkel, és nekem inkább az a benyomásom, hogy igenis várják, igenis várják ezt a licitet, igenis várják azt, hogy lehetőségük van arra, hogy földtulajdonhoz jussanak, igenis várják azt, hogy bővíthessék a gazdaságukat, és igenis az a véleményük, hogy ez az állami földprivatizáció a vidéken élő földművesek érdekeit szolgálja. Azt látom tehát tisztán, hogy nincsenek tisztában az ott élő, a vidéken élő embereknek a véleményével, és a vidéken gazdálkodók egy lehetőséget látnak a családi gazdaságok fejlesztésében.

Önök demagóg politikai vitát kreáltak egy, a vidéki gazdák számára jó lehetőséget adó történelmi lehetőségből. Önök arról beszélnek, hogy haveroknak lesznek ezek a földek átjátszva, akkor, amikor egyértelmű mindenki számára az, hogy egy nyilvános liciten, bárki által úgymond látogatható, nyilvános liciten lesz a föld értékesítve, és ami nagyon fontos, és talán itt erről nem volt szó, a licit egy dolog, de az, hogy ki kerülhet majd tulajdonhoz, az attól is függ, hogy a földtörvény által megszabott tulajdonszerzési sorrendben ki milyen helyen áll. Tehát abban az esetben, hogyha a licitnek bármiféle eredménye is van, de a szomszéd gazda a kifüggesztés után tulajdont szeretne szerezni, akkor igenis azon az áron, ami a liciten a legmagasabb volt, neki elővásárlási lehetősége van. Tehát az a fajta vízió, hogy nem oda, nem a magyar emberek kezébe fog kerülni ez a föld ezáltal, és nem biztosítjuk ennek a földnek a magyar embereknek való megvédését, ez is egy abszolút csúsztatás, mert igenis a helyben lakó gazdálkodó embereknek van elsősorban lehetősége arra, hogy ezeket a földeket megszerezzék.

Bitay államtitkár úr már beszélt arról, hogy az az állítás is, hogy ez elherdálása a magyar vagyonnak, hogy ez mennyire nem helytálló, hiszen törvény rendelkezik arról, hogy ezek a bevételek, amelyek a földlicitből érkeznek, ezeket csak fejlesztésre és csak az állami vagyon gyarapítására lehet felhasználni. Tehát szó sincs arról ‑ itt azt hiszem, Sallai képviselő úr részéről volt az -, hogy ez működésre megy, meg majd föl fogja élni ezt az állam. Ez is egy nagyfokú csúsztatás, egyértelműen tudjuk, hogy ez nem így van.

Amiről keveset beszélünk még, hogy sok vidéki gazdálkodó számára ad egyfajta bizonytalanságot az, hogy adott esetben hogyan tudja bővíteni a gazdaságát. Nagyon sokan gondolkoznak beruházásokban, illetve gondolkoznak azon, hogy akár elsőgenerációs gazdálkodóként az általuk előállított vagy megtermelt vagyont a gyermekeik vagy az unokáik számára átadják. Nyilván ezeket a beruházásokat csak akkor tudják megvalósítani nyugodt szívvel, ha tudják azt, hogy az a tulajdon a család birtokában is fog maradni. És azok a földvásárlással, licittel kapcsolatos törvényi lehatárolások, illetve elvárások, az, hogy nem lehet 20 évig elidegeníteni, nem lehet megterhelni, nem lehet eladni, ez igazából nem a most vásárlóknak, a vevőknek ad, én azt gondolom, igazából lehetőséget, hanem azok számára, akik majd ezt a gazdaságot a családon belül tovább fogják vinni. Én nagyon sok olyan gazdálkodóval beszéltem, aki azt mondja, hogy én most már 50-60 éves vagyok, elindulok ezen a liciten, de én abban gondolkodok, hogy a gyermekem és az unokám számára lesz ez majd lehetőség, hiszen 20 év múlva ő 70-80 éves ember lesz, aki már nem azzal fog foglalkozni, hogy adott esetben milyen egyéb fejlesztéseket valósítson meg, hanem ő azt szeretné, hogy a gyermeke és az unokája számára megfelelő vagyont, megfelelő hagyatékot, megfelelő jövőképet tudjon adni.

Igazából a legnagyobb probléma az, hogy a sok vidéki fiatal nem talál biztos lehetőséget maga számára ott a településen, és ott, ahol ezek a földvásárlási lehetőségek megvannak, pont nem erre fognak majd utalni, hogy az ott lévő fiatalok inkább ott maradnak, amennyiben földhöz tudnak jutni, és ott próbálnak gazdálkodni, ott próbálnak letelepedni, és ott próbálnak olyan értéket előállítani, ami a településük életében, illetve a saját családjuk életében valós jövőképet ad.

És az a fajta vízió, hogy igazából csak azért maradjon az állam kezében a föld, hogy majd ezen keresztül szociális szövetkezetekben fogjuk majd ott foglalkoztatni a vidéki embereket, ez is egy nagy álszentség. Aki ezt mondja, az szerintem nincs is igazából tisztában azzal, hogy mit jelent vidéken az, hogy szociális szövetkezet: az, amikor 1-2 hektáron 40-50 közmunkás. Az valóban helyes, ahogy Nagy István államtitkár úr, hogy kellenek olyan programok, tanítsuk meg az embereket újra, hogy a saját kertjüket meg tudják művelni, hisz a legnagyobb probléma sok esetben az, hogy a saját kertjüket, az önrendelkezésüket, az önfenntartásukat az emberek igazából már elvesztették, és kellenek ezek az úgymond tangazdaság jellegű szociális gazdaságok, de igazából az biztos, hogy egy szociális gazdaság ebben a formában, 1-2 hektáron a helyben lévő vidéki ember számára semmiféle jövőképet meg víziót nem ad, hiszen az emberek hosszú távon mindenféleképpen gyarapodni akarnak, mindenképpen taníttatni akarják a gyerekeiket, mindenképpen szeretnének egy minőségi életet élni, és minimálbérből és mindenféle szociális szövetkezetből lévő bevételekből igazából ezt nem fogják tudni hosszú távon megoldani. A szociális szövetkezet egy pillanatnyi társadalmi feszültséget, társadalmi problémát, én azt gondolom, hogy jól tud kezelni, tehát ez egy fontos lehetőség egy adott pillanatban, de én azt gondolom, hogy hosszú távon csak azok a szociális szövetkezetek fognak majd fennmaradni, amelyek valós jövedelmet tudnak adni az embernek, valós megélhetéseket tud adni az ott élő, illetve a szövetkezetben lévő emberek számára.

Amúgy én azt gondolom, hogy maga a szövetkezés lehetősége, akár a szociális szövetkezés lehetősége nem államitulajdon-függő. Most is megvan a lehetőség arra, hogy az emberek adott esetben bizonyos célokért, akár termeltetés szempontjából, gépbeszerzés szempontjából vagy a hatékonyabb működés szempontjából szövetkezzenek, akár szociális alapon, a szolidaritás elve alapján is, és ezzel biztosítsák a gazdaságuk jövőképét, a saját megélhetésüket.

Én arra kérem, hogy amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, akkor valahol ne ilyen álszent, demagóg hozzászólásokkal próbálják félrevezetni a vidéki embereket, főleg olyan képviselők, akiknek amúgy semmiféle rálátásuk nincs arra vonatkozóan, hogy hogyan élnek vidéken az emberek, és főleg akkor nem, ha még egyszer se kapták meg a vidéki emberektől a bizalmat, mondjuk, egy egyéni választáson arra vonatkozóan, hogy ők arra kérik meg önöket, hogy képviseljék őket a parlamentben. Azt gondolom, hogy először az emberek bizalmát kell valós módon megnyerni, aztán utána valósan lehet is képviselni, de jelen pillanatban ezekkel a hozzászólásokkal csak magukat, a saját maguk pártján belüli politikai víziókat képviselik, illetve ezzel próbálnak valamiféle politikai profitot szerezni, de ez, azt gondolom, álszentség és nem az emberekről szól. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 162 2015.11.03. 3:33  159-172

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselő­cso­portja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem tudom, emlékeznek-e a következő szalagcí­mekre, csak néhányat idéznék a közelmúltból. „A szalon­cukor nyomokban egeret tartalmazhat”; „Alvadt vér, húscafatok és fedetlen hígtrágyagyűjtő egy Pest megyei vágóhídon”; „Nem engedélyezett növényvédő szerrel kezelt kígyóuborka-szállítmányra csaptak le”; „Súlyos higiéniai hiányosságok egy cukrász­üzemben”; „Átcímkézés közben érték tetten a hami­sítókat”.

Az utóbbi időben már megszokottá váltak az ilyen és hasonló, élelmiszer-biztonság és népegész­ségügy témakörébe tartozó eseményekről szóló híradások, és ebben semmi meglepő sincs, hiszen nagy a nyomás a hazai élelmiszeripari ágazaton. Az egész Unióban keresik az új piacokat azok a termé­kek, amelyek a mostani változékony nemzetközi poli­tikai és gazdasági légkör miatt lecsúsztak a szokásos értékesítési pályájukról. Nem véletlen tehát, hogy a gyártók és a forgalmazók minden lehetséges eszközt bevetnek, amúgy helytelenül, hogy talpon marad­janak ebben a környezetben, és sajnos ebbe eseten­ként a felelőtlen magatartás is beletartozik.

Megnyugtató azonban, hogy a magyar hatósá­gok eredményes munkájának köszönhetően az esetek többségében időben felfedezik és kivonják a forgalomból ezeket a fogyasztók számára kockázatot jelentő árukat, raktárkészleteket, és ártalmatlanítják a lakosságra veszélyt jelentő anyagokat. Ezúton is szeretném elismerésemet kifejezni a hazai hatóságok munkájáért, amely ‑ nem csak az átlagember szá­mára szerezhető tapasztalatok alapján - haté­kony­nak látszik. És természetesen azok az eredmények, amelyeket a Nébih munkatársai elérnek az élel­miszerlánc biztonságának fenntartása érdekében, azt is bizonyítják, hogy helyes döntés volt az élel­miszerbiztonság-felügyeleti díj bevezetése, amely­ből finanszírozni lehet a kiterjedt ellenőr­zéseket és vizsgálatokat.

Sajnos, mint ahogy az előterjesztői expozéban hallhattuk, az Európai Bizottságot nem ezek az ered­mények érdekelték, és arra voltak tekintettel, hogy ami Brüsszelből versenytorzító hatású intézkedésnek tűnik, az hazánkban éppen az egyensúly megte­rem­tésére irányul. Az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjra, figyelembe véve az eddig elért eredményeket, nyilvánvalóan továbbra is szükség van. Nem olyanok a körülmények, hogy ne kellene biztosítani az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia megvalósításához és az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységekhez szükséges forrásokat. Az európai uniós észrevé­teleknek azonban ez esetben meg kell felelnünk. Ezért van szükség a módosításra, amely a nagyok esetében csökkenti, a kisebb piaci szereplők esetében pedig némileg emeli a fizetendő díj mértékét. A fenntartható élelmiszerbiztonság-felügyelet érdeké­ben kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy támo­gassák az előttünk lévő törvényjavaslatot, hiszen számunkra csakis a jó minőségű, biztonságos élelmiszerek előállítása, forgalmazása és fogyasztása lehet a közös cél, ezzel is szolgálva a fogyasztók érdekeit. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 68 2016.03.02. 2:25  65-82

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan javaslat van előttünk, amely esélyt ad. Esélyt ad arra, hogy a korábbi áldatlan állapotok megszűnjenek. Esélyt ad arra, hogy egy ágazat visszanyerje tekintélyét. Esélyt ad arra, hogy a törzskönyvezett kutya fogalmának újra legyen értéke hazánkban. A lehetőség azok kezébe kerül, akik számára a legfontosabb élni is vele, az ebtenyésztési ágazat megkapja az önrendelkezés lehetőségét.

Az eddigi ebtenyésztési szabályozás működési nehézségeit mi sem mutatja jobban, mint hogy a hazai törzskönyvezési szám drasztikusan lecsökkent. Sok ebtenyésztő döntött úgy, hogy a kutyáit külföldön, ottani szervezeteknél törzskönyvezteti. A jelenlegi ebtenyésztési szabályozás fenntartása, mint ahogy azt az előterjesztői expozéban is hallhattuk, aránytalan terheket ró a hatóságokra. Ezen a területen nem indokolt a jelen mértékű állami részvétel. Szükségszerű a bürokrácia csökkentése.

Belátható, hogy a nem elég hatékonyan működő, a hatóságot leterhelő szabályozás radikális korrekciója egy olyan lépés, amit egy nemzetközi szinten is civil alapokon nyugvó, érett, évszázados hagyományokra támaszkodó ágazat esetében meg lehet tenni. Ráadásul anélkül, hogy a célt, a hazai ebtenyésztés egyensúlyának helyreállítását ne tévesszük szem elől.

Az ágazat jól felfogott érdeke, hogy minőséget eredményező tenyésztési programokkal hosszabb távon újra felvirágoztassák a hazai ebtenyésztést, így lehet bízni abban, hogy a nemzetközi elvárásoknak is megfelelni képes, itthoni tenyésztőszervezeteknek civil alapon is sikerül megteremteniük az ágazat stabilitását.

Az állami szabályozás csak azon a területen marad meg, ahol az mindenképpen indokolt. Így tehát a jelentős genetikai értéket képviselő, a nemzeti identitásunk megőrzése érdekében kiemelkedően fontos, bizonyos szempontból veszélyeztetett és védendő hazai ebfajták tenyésztését továbbra is csak államilag szabályozott keretek között lehet folytatni. Várjuk a rájuk vonatkozó külön szabályozás megalkotását, a jelen törvényjavaslatot pedig támogatjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 76 2016.04.25. 3:01  75-80

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Idén januártól 27-ről 5 százalékra csökkent a sertés tőkehúsok áfája, mely a 2014-ben elkezdett áfacsökkentési intézkedések eddigi talán legfontosabb lépése volt. A korábbi áfacsökkentések leginkább a termelői szektorra gyakoroltak pozitív hatásokat, a legtöbb életbe lépett intézkedés azonban már közvetlenül a fogyasztóknál érezteti a hatását.

Ezt az adócsökkentést több meghatározó kiskereskedelmi lánc is érvényesítette az áraiban. Az év első időszaka hangos volt az áfacsökkentésnek köszönhető akcióktól, egyes termékek ára jelentősen csökkent, ami a piaci szereplők első beszámolói szerint még inkább növelte a tőkehúsok iránti keresletet. Remélhetőleg ilyen pozitív hatása lesz majd a 2017-es költségvetésbe tervezett újabb adócsökkentéseknek, melyek a tejet, a tojást és a baromfihúst fogják érinteni.

(15.20)

Ezekkel az áfacsökkentésekkel a kormány elsősorban a lakosság megélhetési terheit kívánja csökkenteni, de további jótékony hatásokra is számíthatunk, például a sertés- és baromfihús vagy a tejtermékek iránti kereslet hosszabb távú növekedésére, amivel a tisztességesen működő vállalkozások helyzete javul, így az intézkedések teljes ágazatok versenyképességének megőrzését és növekedését is segíthetik.

Ellenzéki képviselőtársaink természetesen rend­kívül szkeptikusak, és a tényleges eredményeket is próbálják bagatellizálni. Szocialista és jobbikos képviselőtársaink például sorozatban nyújtották be a különféle áfacsökkentési javaslataikat, amelyekkel szélesebbnél szélesebb termékköröket vonnának kedvezményes áfakörbe. Teszik ezt mindenféle felelős­ség nélkül, hiszen a költségvetést nem nekik kellene egyensúlyban tartani egy-egy ilyen intézkedés után. Ellenzékben könnyen csinálnak politikai témát az áfacsökkentésekből, ugyanakkor például a szocialista kormányok idején ilyen alacsony áfakulcsa egyetlenegy élelmiszernek sem volt.

Kérdezem tisztelt államtitkár urat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogyan vizsgálja és értékeli a korábbi és az idéntől életbe lépett áfacsökkentések eredményét a minisztérium. Mik az eddigi tapasztalatok? Hogyan alakulnak a sertéshúsok fogyasztási adatai? Milyen eredményeket mutatnak a szarvasmarha-, a juh- és kecskeágazatokban bevezetett adókedvezmények? Milyen hatással vannak az intézkedések más termékpályák termékeinek, például a baromfihúsnak a fogyasztására? Milyen további intézkedésekkel segíti a tárca az adócsökkentéssel érintett ágazatokat? Milyen hatásokra, eredményekre számít a tárca a jövőre tervezett intézkedések kapcsán? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 80 2016.04.25. 1:27  75-80

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Örömmel hallgattam válaszát, és nagy tisztelettel el is fogadom az interpellációra adott választ. Szeretném megköszönni a Földművelésügyi Minisztériumnak azt a fajta szakmai előkészítést, illetve a kormánynak a támogatást, hogy ezeket az áfacsökkentéseket eszközölni tudtuk.

Ahogy már az államtitkár úr is említette, az áfacsökkentésnek két része van. Kell hozzá egy politikai bátorság, és kell hozzá egy gazdasági erő. Az elmúlt időszakban a Földművelésügyi Minisztérium többször kezdeményezte nemcsak a sertés-, hanem a többi ágazatban is az 5 százalékra való áfacsök­ken­tést, tehát a politikai bátorság mindig is megvolt a szakpolitika részéről. Nyilván kellett az elmúlt időszak gazdasági teljesítménye, hogy az a gazdasági erő is meglegyen, hogy az a fokozatosság az áfabeve­zetésnél is életszerű legyen, és a gazdaság teherbíró képességét is megőrizze.

A 2017-es áfacsökkentés mintegy 56 milliárd forintot fog a családok zsebében hagyni, a tőkehúsból lévő áfacsökkentés mintegy 20 milliárdos többletet ad majd a magyar családoknak, tehát két év alatt a Földművelésügyi Minisztérium munkájának és a kormány gazdasági erejének, bátorságának köszönhetően (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) közel 80 milliárd forint fog a családoknál maradni az áfacsökkentésből, és jelentősen fognak fehéredni az ágazatok. Még egyszer köszönöm a munkájukat, és megerősítem a válasza elfogadásával. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 231 2016.05.02. 4:58  188-298

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, ha visszatekintünk az elmúlt európai uniós ciklusra, illetve az európai uniós kifizetésekre a vidékfejlesztés szempontjából, akkor komoly hiányérzetünk lehet, és le kell vonni azokat a tanulságokat, azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt ciklus hibájában a rendszer alkalmazott, és a következő időszakra egy olyan rendszert kell építenünk, amely figyelembe veszi az igényeket és a lehetőségeket, és valóban egy valódi vidékfejlesztésnek teszi le az alapjait, illetve biztosítja hozzá a forrásokat.

Hogy mire gondolok? Az elmúlt hét évben mik voltak talán a legnagyobb hiányosságok? Maga a közigazgatási eljárási törvény, az úgymond Ket. egy nagyon komoly merevséget okozott a rendszernél. Bizonyos támogatások esetében ‑ mint a földalapú támogatás, ahol mondhatni azt, hogy majdnem normatív alapon mentek a kifizetések ‑ ezt még tudta kezelni, de a beruházásokra vonatkozóan teljes egészében rugalmatlan volt, kiszámíthatatlan volt, és jellemezte az elmúlt hét évet, hogy nagyon sok projektnél visszafizetési kötelezettsége volt a kedvezményezettnek, és adott esetben még büntetéseket is kellett fizetni.

Miből adódott a beruházásokra vonatkozóan ez a fajta kiszámíthatatlanság? Maga a pályázatok kiírása a kedvezményezetti kör számára szinte ismeretlen volt, nem volt tervezhető, hogy mikor nyílnak meg ezek a beruházási források, egyszer csak megjelentek valaminél fogva, és úgy tűnik, egy kívülálló kedvezményezetti kör tudta ezeket az időpontokat, és sok esetben ezek a források két-három nap alatt ki is merültek, és maga a rendszer lezárt, tehát sok olyan beruházás ezért nem tudott megvalósulni, amihez egy kicsit hosszabb tervezés, előkészületek lettek volna szükségesek, hanem csak egy bizonyos kedvezményezetti kör tudta ezt a forrást elérni.

A mostani rendszerben komoly változtatás az volt, hogy kiszámíthatók a pályázatok kiírásának az időpontjai, megvan a pályázat kiírásának a ciklusa, hogy a kiíráshoz képest 30 napon keresztül tudják a pályázók beadni a pályázatukat, és a 30 nap leteltével zárul a pályázati beadási lehetőség, és utána kezdik értékelni a beadott pályázatokat. Tehát van arra lehetőség, hogy megalapozott és jól előkészített pályázatok menjenek be, és a gyors, hirtelen kiírásból adódóan nemcsak egy szűk kör tudja ezeket elérni. Maga az értékelési szempont teljes egészében objektív lesz, és csak a pályázat tartalmi és szakmai részét fogja figyelembe venni.

Az is egy fontos szempont volt ezeknél a pályázatoknál, hogy mivel a beadás és a döntés is kiszámíthatatlan volt, az előző ciklusban későn tudták meg a pályázók, hogy nyernek, maga a kifizetés is nagyon-nagyon hosszadalmas volt, és sok esetben ott, ahol az önerőt banki finanszírozásból kellett a pályázónak megfinanszírozni, amire a pályázat megvalósítási szakaszba került, a bank már nem tudta tartani azokat a kondíciókat, viszont a kedvezményezettnek nem volt már lehetősége arra, hogy módosítsa a rendszert. A korábbi Ket.-rendszer nagyon merev volt, tehát nem lehetett azt mondani, hogy nem a 100 milliós beruházást fogom megvalósítani, hanem csak kevesebbet, hiszen a banki finanszírozás, a banki környezet is megváltozott. Ezt a fajta rugalmasságot a rendszer nem vette figyelembe, ezért is nagyon sok pályázat meghiúsult. A következő ciklusra vonatkozóan a partnerség, az együttműködés és a valódi vidékfejlesztés lesz a cél, kiszámíthatók lesznek a pályázatok, valódi tartalmi értékelés után fogják a kedvezményezettek megkapni a támogatói döntést, és ami nagyon fontos, az előleg lekérésével sokkal finanszírozhatóbb és átláthatóbb lesz a rendszer.

Az is egy nagyon fontos szempont még, hogy amíg az előző ciklusban úgymond az érintett kör, aki jogosult volt a támogatásra, 1 százaléka vitte el a támogatási összeg 50 százalékát, tehát nagyon nagy aránytalanság volt a kedvezményezetti körrel kapcsolatosan, addig ez a mostani ciklusra változni fog, és a kis- és közepes gazdaságok tervezhető módon, megfelelő likviditással és szakmai háttérrel kapnak lehetőséget arra, hogy gazdaságaikat fejlesszék.

Úgyhogy én azt gondolom, szükségszerű volt ennek az új rendszernek az átalakítása, és ez valódi vidékfejlesztési lehetőséget ad a vidéki gazdálkodók és termelők számára. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 26 2016.05.12. 8:05  1-148

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő költségvetés a vidéki Magyarország számára biztosít további felzárkózást. A vidéki munkahelyek megőrzését, további bővülését, a vidéki népesség megtartóerejét erősíti. Az előző évek stabil költségvetésének és kiszámítható gazdaságpolitikájának köszönhetően további lehetőséget biztosít vidéken a munkahelyteremtő beruházások megvalósítására. Az előttünk lévő költségvetés a vidéki nagyvárosokat modernizáló, versenyképességüket, kulturális vonzerejüket növelő és életminőségét javító program fejlesztését teszi lehetővé.

(10.10)

Az európai uniós programoknál a maximális ütemű forrásfelhasználás prioritásként jelenik meg azért, hogy a fejlesztési források a kedvezményezettek számára minél hamarabb elérhetővé váljanak. Így kiemelném a vidékfejlesztési programok folyamatos, tervszerű kiírását, a programok biztosítják a pályázók számára az esélyegyenlőséget, valamint a pályázati nyerés esetén a megvalósításhoz szükséges kedvező finanszírozást.

A költségvetés biztosítja az előző években megkezdett áfacsökkentések bővítését, folytatását elsősorban az alapvető élelmiszerek esetében. Az áfa­csökkentésekhez politikai bátorság és gazdasági erő szükséges. A politikai bátorság és elszántság mindig is megvolt a Fidesz-KDNP által irányított kormányzásban, de az elmúlt hat év következetes gazdaságpolitikája kellett ahhoz, hogy a gazdasági erő is meglegyen az áfacsökkentésekhez. 2014-ben a sertésprogram keretein belül megfogalmazott javaslatot elfogadva a kormány első lépésként az élő sertésre és félsertésre vonatkozóan csökkentette az áfakulcsot 5 százalékra.

Hogy ennek érzékeljük a gazdaságfehérítő hatását, illetve közvetetten a sertésprogramból adódó egyéb hatások előnyét is, elmondom, hogy érdekes statisztikai számokat tapasztaltunk az elmúlt két-három év áttekintésében. Amíg az áfacsökkentés előtt, 2013-ban a magyar vágóhidakon mintegy 3,7 millió élő sertést vágtak le, az áfacsökkentést követően két év alatt a vágóhídjainkon lévő vágások száma 2015-ben meghaladta a 4,5 millió egyedet. Tehát két év alatt 20 százalékkal növekedett az élő sertés hivatalos vágása Magyarországon. Ebben többek között, azt gondolom, az áfacsökkentés és az áfacsökkentés fehérítő hatása is nagyon komoly szerepet játszott.

Tehát elmondhatjuk, hogy a 2014-ben elkezdett intézkedések és programok beváltották azokat a gazdasági és gazdaságfehérítő hatásokat, amelyeket a döntéshozók elvártak ezen döntésektől. Ennek kö­vet­keztében 2015-ben folytatódtak az áfa­csök­ken­té­sek, a szarvasmarha-, juh- és kecskeágazatok voltak ezek kedvezményezettjei, majd 2016-tól egy nagyon komoly és nagyon bátor lépést tett a kormány. Nyilván ez köszönhető annak a gazdasági erőnek is, amiről már beszéltünk, hogy nemcsak az átmeneti termékpályákon, hanem más termékpályákon, a napi élelmiszereknél, az alapvető élelmiszereknél is jelentős áfacsökkentésbe kezdtünk, aminek nagyon fontos költségvetési kihatásai is vannak. 2016-tól már a lakosság által közvetlenül felhasznált sertés tőkehús áfájának csökkentése született meg, 5 százalékra csök­kent, amelynek közvetlen hatása mintegy 18 szá­za­lékos árcsökkentést jelentett a kiskereskedelmi lán­cokban. Ezáltal mintegy 26 milliárd forint marad­hatott az idei évben a magyar családok kasszájában.

Az áfacsökkentés hatásai egyértelműek. 2016 januárjában 20 százalékkal, 2016 februárjában pedig 16 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi láncokban a sertéshús forgalma. 2017-től a baromfihús, a tojás és a friss tej esetében is csökkentésre kerül az áfa 5 százalékra. Ezen intézkedéseknek köszönhetően 2017-ben további több tíz milliárd forint marad majd a magyar családok kasszájában. Ez körülbelül 35 és 50 milliárd forintra tervezhető és tehető, és ha figyelembe vesszük a 2016-ban már mintegy 25 milliárd forintos áfacsökkentésből eredő többletforrás-lehetőséget a családok számára, elmondhatjuk, hogy a két év alatt olyan intézkedéseket hoztunk az áfacsökkentés területén, amelyek következtében mintegy 60-80 milliárd forintos többletforrás maradhat a magyar családi kasszában, ennyivel többet tudnak a családok önmagukra fordítani, gyermekeinkre ennyivel többet tudunk majd költeni.

Ilyen alacsony forgalmi adója soha nem volt ezeknek az élelmiszereknek. A korábbi szocialista-liberális kormányok alatt, amelyek képviselői igaz, hogy kevés számban, de itt ülnek, és ha nem is hangoskodnak körülöttünk, csak mindig szkeptikusan gondolkodnak a kormány áfacsökkentéséről, szinte csak áfaemelések voltak, de azt elfelejtik. (Demeter Márta: Ki emelte 27 százalékra az áfát?) A jelenlegi kormány nemcsak ígérget, hanem az általa megtermelt gazdasági stabilitás teherbírására támaszkodva 2017-től tovább csökkenti az áfakulcsokat, csökkenni fognak ezáltal az árak is.

A tervezett egyéb áfaintézkedésekkel és a jövedelemadók kedvezménynövelésével együtt egy nyugdíjas házaspárnál átlagosan 15-20 forinttal, a kétgyermekeseknél pedig 80-85 ezer forinttal marad több jövőre. Az áfacsökkentéseknek óriási szerepe van a feketegazdaság visszaszorításában is. Azt gondolom, erre nagyon jól példálóztam az élő sertéssel és félsertéssel, és azt gondolom, hogy nagyon komoly elvárásaink vannak a friss tej esetében is az áfacsökkentés hatásainál, hiszen ez az ágazat is jelentősen terhelt a feketegazdaságtól, ezáltal a magyar tejtermelők versenyképességét is növelni fogjuk.

Sikeres áfacsökkentés-sorozat van a hátunk mögött, amivel egy egész termékpálya szereplői, a termelők, a kereskedők, de leginkább a fogyasztók járnak jól, és a költségvetési bevétel kiesése is a tervezett határokon belül marad, sőt bizonyos esetekben ez a csökkenés nem valósul meg. Tehát az ágazatok fehéredéséből adódóan az adóbevételek is megjelennek majd a költségvetésben.

Tisztelettel kérem a tisztelt Házat, hogy az előttünk lévő, a vidékfejlesztés érdekét, a vidéki embereket és a vidéki gazdaságot segítő költségvetést támogassuk, és ezáltal, ezen intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok családi kasszájában több tíz milliárd forinttal tudjuk bővíteni a lehetőségeket, amit a gyermekeikre, a saját komfortérzetük növelésére tudnak fordítani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a költségvetés támogatását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 304 2016.05.23. 4:29  299-312

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Rövid, de a szőlészeti és borászati ágazatot tekintve rendkívül fontos javaslat van előttünk. Mint ahogy az előttem szólók, államtitkár úr is, illetve elnök úr is már említette, a benne foglalt módosításoknak még az idei szüret kezdete előtt hatályba kell lépniük annak érdekében, hogy a hazai szőlészeti és borászati ágazatunk minél versenyképesebb legyen. Tehát nagyon fontos, hogy gyorsan és bölcsen tudjunk dönteni.

A bürokráciacsökkentés érdekében mindenképpen indokolt, hogy a hatósági eljárások ügyintézésének ideje általában rövidebb legyen, de csak azokban az esetekben térjen el a közigazgatási eljárási törvényben meghatározott 45 naptól, ahol arra valóban rendkívül nagy szükség van. Az előttünk lévő törvényjavaslat egy ilyen törvényjavaslat. Azt hiszem, az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy a külföldről gyakran dömpingszerűen érkező, jellemző alacsony árkategóriájú és alacsony minőségű borok komoly piaci zavarokat képesek okozni, amelyek megterhelik a hazai szőlő- és borágazatot.

(20.30)

Komoly és a nehézségek kiküszöbölésében hatékony lépés volt 2014-ben, hogy az importborok esetében a korábbi igen rövid hatósági forgalomba hozatali engedélyezési határidőt 90 naposra sikerült meghosszabbítani.

Ma is a hazai piacok és a termelők védelmének egyik pillére ez az intézkedés, amelynek fenntartása, így a törvénymódosítás mindenképpen indokolt. Hiszen a hazai piac és a hazai fogyasztók védelmében egyaránt fontos, hogy a hatóságok a lehető legalaposabban járják körül, vizsgálják meg a behozni kívánt borok minőségének, származásának valódiságát.

A jó munkához idő kell, az elvárás tőlünk, hogy a magyar borászok, szőlészek és a fogyasztók érdekeit szolgáljuk. Sőt, véleményem szerint a hazai törvényhozásban meg kellene találni annak a módját, hogy további importélelmiszereket is a vizsgálati és engedélyezési kötelezettség, valamint az eljárási protokoll hasonló koncepció mentén érintsen, hasonló koncepció mentén valósuljanak meg az eljárási protokollok, mint amit az előttünk lévő módosító javaslat el szeretne érni.

A módosító törvényjavaslatnak a második része az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok készítéséhez felhasználható termés maximális hektáronkénti mennyiségét 120 hektoliter/hektárról 160 hektoliter/hektárra emeli, megteremtve annak lehetőségét, hogy versenyképesebben lehessen tájborokat előállítani. Mint arra már korábban elnök úr is utalt, Magyarország a jelenlegi szabályozással a hazai termelőket versenyhátrányba szorította az import szőlészekkel és borászokkal szemben, ezért nagyon fontos, hogy ezt a fajta versenyhátrányunkat ledolgozzuk, és versenyképesen tudjunk hazai szinten is az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok készítéséhez megfelelő mennyiségű alapanyagot előállítani.

A törvényjavaslat a felhasználható termés maximális hektáronkénti mennyiségének növelésére csak lehetőséget biztosít, gyakorlati alkalmazása esetén az érintett oltalom alatt álló földrajzi jelzések termékleírásának módosítása is szükséges. Kérem a tisztelt Házat, képviselőtársaimat, hogy az előttünk lévő módosító javaslatot támogassák, hiszen ez rendkívül fontos és jelentős a hazai szőlészeti és borászati ágazat számára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 318 2016.05.23. 2:25  313-328

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Véleményem és frakciótársaim megítélése szerint is az előttünk fekvő javaslat földelővásárlási, illetve előhaszonbérleti sorrendet érintő része egy fontos problémára irányítja rá a figyelmünket, és megfelelő megoldással szolgál. Sajnos jelenleg valóban előfordul, hogy az ökológiai gazdálkodók számára biztosított földszerzési kedvezménnyel visszaélnek. A törvény által biztosított jelenlegi feltételek jóhiszeműen és nagyvonalúan lettek meghatározva, amin mindenképpen változtatni kell, hogy a törvény szellemének megfelelő gyakorlat valósulhasson meg.

Amennyiben a javaslatban szereplő változtatás életbe lép, olyan vásárló vagy bérlő, aki nem rendelkezik tapasztalattal ökológiai gazdálkodás terén, nem is élhet a biogazdálkodásnak szóló kedvezményekkel. A javaslat ezen részével kapcsolatos eddigi egyeztetések során ugyan felmerült egy leginkább elméletinek nevezhető kifogás, amely szerint a változtatással kiszorulnak a földszerzési kedvezményekből azok, akik ökológiai gazdálkodást szeretnének folytatni, de nem rendelkeznek sem saját tulajdonú, sem bérelt földterülettel, azt hiszem, ha szakmai szemmel tekintünk erre a kifogásra, nyilvánvaló, hogy a komoly mezőgazdasági tapasztalatot igénylő ökogazdálkodásba elég irreális lenne bármilyen földművelési előzmény nélkül belevágni és ilyen célból beruházni. Ennek alapján nem hinném, hogy bármely jóhiszemű, becsületes állampolgárt hátrány érne a szabályozás bevezetésével, ugyanakkor azok a helyi gazdálkodók, akik az ökogazdálkodás kedvezményeivel visszaélők miatt szorultak hátrébb az elővásárlási sorrendben, mindenképpen érvényesíteni tudják jogos jussukat.

A javaslat azon része, amely a helyi földbizottság képviseletében eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára biztosítana perképességet, véleményünk szerint elősegíti, hogy a földforgalmi törvényben lefektetett birtokpolitikai célkitűzések ténylegesen érvényesülhessenek, így frakciónk ezt a szabályozási korrekciót is támogatja.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam is elmondott indokok alapján tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák az előttünk lévő törvénymódosító javaslatot. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 334 2016.05.23. 1:08  329-342

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Próbálok rövid lenni a felszólalásommal. Győrffy Balázs képviselőtársam jogszerű földhasználat igazolására vonatkozó módosítási javaslata az MVH eljárási törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatain alapul. Ezek a fontos kiegészítések további, igen speciális esetekben teszik lehetővé azt, hogy a gazdálkodók pályázhassanak az uniós támogatásokra. Az új vámtörvény hatálybalépését követően is indokolt, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozásában a közösségi vámkódex szerinti származási bizonyítványt kiállító szerv továbbra is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legyen.

Mindezek alapján a Fidesz-frakció a T/10518. számú javaslatban foglaltakkal egyetért, azt mindenképp támogatja, és erre kéri a többi parlamenti frakciót is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 93 2016.12.12. 2:19  92-99

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Lássunk végre tényleg tisztán Kishantos ügyében, avagy kit is kell megmenteni kitől? Most már évek óta hallgathatjuk az ellenzék kiabálását mind az LMP, mind az MSZP, mind a Jobbik oldaláról, hogy tönkretettük az ország „egyetlen ökogazdaságát”. Az mindig is érdekelt, vajon bármelyikük tud-e másik működő ökogazdaságot mondani nekünk, vagy csak azért védik ennyire a környezetet, mert a kishantosi ügy úgymond jól eladható. Ez, amíg ilyen hangzatos támadásként kommunikálható, nagyon jó alapanyag az ellenzék számára. Volt is bőven kérdés, de sajnos a választ soha egyikük sem hallgatta meg, mert azt már tudjuk rég, hogy csak a szereplés számít, nem az igazság.

Ha meghallgatták vagy elolvasták volna a válaszokat, akkor nem lennének most kínos szituációban. Az Alkotmánybíróság múlt héten hozott egy határozatot az ügyben, és ez alkalommal is a magyar állam javára dőltek el a kérdések. Az eddigi összes perben hasonló döntések születtek. Nem tudom, ezúttal is ki és mire számított. Az ökogazdaság kölcsönkapott földön gazdálkodott, amiért elfelejtett fizetni, majd a végén csodálkozott, hogy más nyerte meg a földbérleti pályázatot, olyan, aki a bérleti díjat kifizeti. Bocsássanak meg az egyszerű fogalmazásért, de én mindig törekszem arra, hogy ellenzéki képvi­selőtársaim is felfogják a történteket. A kedves kollégák lelkesen kiáltottak farkast egy olyan bírósági döntésre, amelyben a szándék ugyan megvolt, csak nem tudni, mire.

Mellesleg minden tiszteletem a Fővárosi Törvényszék azon szorgos bíráié, akik negyedóra alatt szövegeztek és gépeltek le kilencoldalnyi végzést. Az Alkotmánybíróság viszont nem dőlt be ennek a kiáltozásnak és meghozta döntését. Nagyon remélem, hogy a témát le tudjuk végre zárni, hiszen az Alkotmánybíróság döntése egyértelművé teszi a helyzetet.

Kérdezem tehát, tisztelt miniszter úr: hogyan döntött az Alkotmánybíróság, mi ennek a jelentősége, és végre lezárul-e az ügy, véget érhet-e az ellenzék sárdobálása? (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Moraj és taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 97 2016.12.12. 1:04  92-99

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Miniszter úr, köszönöm szépen a korrekt válaszát. Örülök annak, hogy az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően most már lezárulhat a kishantosi földügy, és annak is örülök, hogy az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, ha még az ellenzék számára ez nem is örömteli, hogy a 2010 utáni földtörvények egyértelműen jogszerűen, a vidéken élő emberek érdekeit (Zaj az MSZP soraiban.), a családi gazdálkodók érdekeit szolgálták. Csak arra tudom biztatni miniszter urat, hogy ‑ mint ahogy eddig is tette a Földművelésügyi, illetve Vidékfejlesztési Minisztérium ‑ támogassa a vidéki gazdálkodókat, és az úgymond magyar politikai zavarkeltők mellett ne felejtsék a brüsszeli diplomácia kivédését sem, annak érdekében, hogy a magyar föld a magyar emberek tulajdonába kerülhessen, és ezt a külföldi, brüsszeli döntéshozók ne tudják semmibe venni.

Gratulálok, miniszter úr, csak így tovább! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 116 2017.05.03. 3:16  113-124

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő, elsősorban az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény átfogó aktualizálását tartalmazó javaslat legfontosabb rendelkezéseiről szeretnék röviden beszélni.

A javaslat rendezi a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatával kapcsolatos egyes legalapvetőbb, törvényi szabályozást igénylő kérdéseket. Az ezzel kapcsolatos nyilvántartásra a Növényorvosi Kamarát jelöli ki, ugyanakkor fellebbezési lehetőséget biztosít a növényvédelmi gépek tulajdonosainak olyan esetekre, amikor a felülvizsgálat eredménye vitatható. Ezen szabályozási elemek bevezetését uniós irányelvek teszik kötelezővé. Voltak már viták korábban a témában egy rendelet kapcsán, most ez egy újabb lépés az ügyben.

Az elmúlt évek tapasztalatai nyomán én örömmel fogadom azokat a rendelkezéseket, amelyekkel az országos főállatorvos lehetőségeit bővítik. Járvány esetén felhatalmazást adnak a számára helyi és regionális járványvédelmi központok, valamint válságstábok felállítására. Indokolt lépés ez, ami tovább növelheti az állatokat veszélyeztető járványok elleni védekezés hatékonyságát.

Ugyancsak aktuális témát érint, hogy a javaslat a szakmai minősítési rendszer kialakításával egészíti ki az állami élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokat, és kiemelt élelmiszer-összehasonlító vizsgálatok végzésére hatalmazza fel a Nébihet. Talán nem is kell magyaráznom, hogy miért fontosak ezek a rendelkezések akkor, amikor egyes vizsgálatok újfent botrányos minőségi különbségeket derítettek fel a különböző országokban forgalmazott élelmiszerek tekintetében.

Az adatkezelési szabályok pontosítása közül kiemelném azokat, amelyek az élelmiszeralapanyag-előállítás kockázatbecslési rendszerének működtetése érdekében történnek. Ezek a rendelkezések is a hatékonyság növelését szolgálják azáltal, hogy a kockázatbecslés alapján már eleve a kritikusabb pontokra helyezik a hatósági ellenőrzések fókuszát.

Sorolhatnám még az élelmiszerlánc-biztonsági rendszer működését segítő kisebb módosításokat, említhetném például a haszonállatok jelölési és nyilvántartási szabályainak pontosítását, az ökológiai gazdálkodók szabad tanúsítószervezet-választási jogának törvényi szintre emelését vagy a növényvédelmi szaktanácsadási tevékenység írásbeli szerződéshez kötését. De nem szaporítanám a szót, hiszen én azt gondolom, hogy mindenki által, amennyiben az elolvasott és elemzett módosító javaslatot végigtekintjük, akkor ez egy aktuális ráncfelvarrása a törvénynek, illetve az adott kihívásokhoz való jogszerű és a fogyasztók védelmét, az átláthatóságot támogató módosító javaslat áll előttünk, amelyet a Fidesz-frakció támogat, és várjuk az ellenzék konstruktív javaslatait hozzá. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Galambos Dénes tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 128 2017.05.03. 1:54  125-136

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az általunk tárgyalt javaslat, mint ahogy korábban hallottuk is, öt törvényt módosít. Ezzel a hagyományosan salátának nevezhető műfaj felé tendál, de valójában nem egy hosszú törvényjavaslat, így én sem kívánok hosszan szólni.

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása részben az osztatlan közös tulajdonú területek felszámolásának eddigi tapasztalatain alapul, arra a problémára igyekszik megoldást keresni, amit a spekulatív szándékkal készített megosztási vázrajzok jelentenek. A cél az, hogy csak a tényleges, polgári törvénykönyv szerinti megosztási szándék alapján lehessen vázrajzot záradékolásra benyújtani az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások megindítását követően.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása is gyakorlati problémát kezel: egyértelművé teszi, hogy egyes ingatlan-nyilvántartási eljárások során mikor kell értesíteni az ingatlantulajdonost a különböző határozatokról.

A termőföldvédelmi törvény módosítását leginkább a kis teljesítményű erőművek létesítéséhez szüksége földvédelmi eljárások bevezetése indokolja, míg az NFA-törvényt a nemzeti vagyonról szóló törvény egyes rendelkezései szerint kell pontosítani.

Terjedelmében ugyan a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítása a legjelentősebb, de ezek a rendelkezések leginkább a törvény aktualizálását és a megváltozott intézményi háttérhez való illesztését szolgálják.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogas­sák ezen javaslatokat. Köszönöm megtisztelő figyel­müket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 32 2017.05.15. 1:58  31-35

HORVÁTH ISTVÁN, a Mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Mezőgazdasági bizottság május 9-én T/15372/3. számon nyújtotta be azt a módosító javaslatot az élelmiszerlánc-biztonsági törvényjavaslathoz, amellyel kapcsolatban hamarosan szavazásra kerül sor.

A módosító javaslat a házszabályi rendelkezések szerint túlterjeszkedőnek minősül, mivel olyan törvényt nyit meg, amely nem volt része az eredeti törvényjavaslatnak. A túlterjeszkedő javaslat a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosítási kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítására irányul.

A módosítás törvényi lehetőséget teremt egy adatkapcsolat létrehozására az élelmiszerlánc-biz­ton­sági információs rendszer, vagy rövid nevén a FELIR, valamint egyéb személyazonosító adatbázisok között. Ennek a technikai biztosítása érdekében szükséges ez a törvénymódosítás. Az élelmiszerlánc-biztonsági törvény 38/B. §-ának (2a) bekezdése kimondja, hogy a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet csak olyan személy folytathat, aki FELIR-azonosítóval rendelkezik.

(14.10)

Annak érdekében, hogy a törvény ezen rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrizhető legyen, szükség van valamilyen adatkapcsolati lehetőség megteremtésére a FELIR adatbázisa és más személyazonosító adatbázisok között, szabályozni kell a kapcsolat létrehozásának és megszüntetésének módjait is, tartalmát tekintve tehát ezért szükséges a módosítás. A módosítás összefügg az élelmiszerlánc-biztonsági törvényjavaslattal. A házszabályi rendelkezéseknek megfelelően a következőkben erről fogunk határozni.

Tisztelettel kérem a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 56 2017.05.15. 3:13  55-60

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A korábbi évek költségvetéseiben folyamatos volt az élelmiszeráfa-csökkentések bevezetése. Emlékszünk: először az élő sertés és a hasított félsertés, majd egy következő körben az élő és a vágott szarvasmarha, később a juh és a kecske, valamint a belőlük készülő elsődleges húsipari alapanyagok kaptak kedvezményes áfakulcsot. Ezek a lépések egyértelműen az ágazatok fehéredéséhez járultak hozzá. Az elmúlt 2-3 évben olyan lépések is történtek, amelyek célja egyértelműen a fogyasztói árak letörése volt. Itt egyes késztermékek áfáját csökkentettük. Ennek köszönhetően a fogyasztók a sertéshúshoz, a baromfihúshoz, a tejhez és a tojáshoz a korábbiaknál jóval olcsóbban juthatnak hozzá.

Látható, hogy a kormány az utóbbi időben megfontolt lépésekkel folyamatosan igyekszik csökkenteni az alapvető élelmiszerekre rakódó terheket, egyrészt az érintett ágazatok stabilizációja, másrészt a magyar családok pénztárcájának kímélése érdekében. A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-érában ilyen jellegű intézkedéseknek még csak a nyomát sem tapasztaltuk. A balos színezetű kormányzás alatt 5 százalékos áfakulcsa egyetlenegy terméknek sem volt. Az élelmiszeripar egyes ágazatainak nemhogy a támogatására, de megmentésére sem történt semmilyen kísérlet. A fogyasztók magas áraktól való védelméről pedig ne is beszéljünk. Most nem mondom el többször és nem mondom el lassan, hiszen mindenki érti.

A költségvetéshez kapcsolódóan az adótörvények idei megszokott módosítása újabb termékkörök általános forgalmi adóját csökkenti 5 százalékra. Jövőre a friss és hűtött vagy fagyasztott hal, valamint a halból készülő egyes termékek áfája csökken. Nyilvánvaló cél a sokat emlegetett alacsony hazai halfogyasztás élénkítése, ezáltal a hazai haltermelő ágazat forgalmának növelése és nem utolsósorban a lakosság egészséges táplálkozásának támogatása, amivel, azt hiszem, pártállástól függetlenül maximálisan egyet lehet érteni. Nekem személyesen is lennének további javaslataim, hogy mely köztes termékek áfáját lehetne még csökkenteni. Ilyen például az állati takarmányokra rakódó forgalmi adó, illetve a haszonállatok belsőségeinek, vágási melléktermékeinek, valamint a sertésszalonna általános forgalmi adója. De természetesen figyelembe kell venni a költségvetés teherbíró képességét, továbbra is szigorúan tartanunk kell magunkat a költségvetési hiány 3 százalékon belül tartásához.

A már végrehajtott és a tervezett lépésekkel kapcsolatban tisztelettel kérdezem államtitkár urat: milyenek az eddigi áfacsökkentési lépések tapasztalatai? Fenntartható-e a korábbi csökkentések ármérséklő hatása? Milyen hatással vannak az adócsökkentések az érintett ágazatokra? A fogyasztási adatokban megmutatkozik-e az áfa mérséklésének hatása? Mire számít a tárca az új javaslatokkal kapcsolatosan? Milyen szakmai döntések indokolták az aktuális tervezett áfacsökkentési lépéseket? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 60 2017.05.15. 1:05  55-60

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Örömmel hallom, hogy a folyamatos kontrollnak köszönhetően a valós tapasztalatok szerint is azok az áfacsökkentési döntések, amelyeket az elmúlt években közösen hoztunk, beváltották a hozzáfűzött reményeket. Egyetértek, valóban, egy áfa­csök­kentéshez két dolog kell: kell politikai bátorság és kell gazdasági erő. Nyilván a politikai bátorság folyamatosan megvan a Fidesz-KDNP-kormányban, a gazdasági erő meg az elmúlt időszakban a gazdaság teljesítőképességének köszönhetően megvan. Tehát szükségszerű további áfacsökkentések bevezetése.

Azt gondolom, hogy jó úton járunk akkor, ha első körben a köztes termékekkel kapcsolatos áfa­csök­kentési javaslatokat fogalmazzuk meg, hiszen annak közvetlenül költségvetési kihatása nincs. De nyilván az a cél, hogy fehéredjen a gazdaság, és az a cél, hogy minél több pénz maradjon a fogyasztók zsebében.

Összességében örömmel hallottam az állam­titkár úr válaszát, és természetesen azt el is fogadom. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 188-190 2017.06.23. 2:28  187-192

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Rendkívül álságosnak érzem a jelenlegi politikai légkört. A költségvetés vitájában láttuk, hogy az ellenzék a kifejezetten biztató gazdasági helyzetünket, a lakosság terheinek újabb csökkentését, a munkában élők helyzetének erősítését, a nyugdíjasok megbecsülését igyekszik úgy beállítani, mintha valami igazságtalanság történne az országban.

Különösen sajnálatosnak tartom, hogy az egész ellenzék összefog ennek a szánalmas álláspontnak a képviseletében. Pedig láthattuk, hogy milyen a legkeményebb hangadó, az MSZP munkája. Egy példát hoznék erre, a sertéságazat helyzetét. A szocialista kormányzás végén, 2010 körül a sertéságazat rendkívül rossz helyzetbe került. Az akkori kormány semmit nem tett annak érdekében, hogy javítsa a sertéstartók helyzetét. 2004 és 2008 között tömegével hagytak fel a sertéstartók addigi tevékenységükkel, a sertéslétszám aggasztóan lecsökkent, a feketegazdaság virágzott a szektorban, a húsfeldolgozók jelentős része pedig a csőd közelébe került.

A polgári kormány különböző stratégiai lépésekkel igyekezett kivezetni az ágazatot a mélypontról. A rendelkezésre álló eszköztár nem volt széles: a támogatási rendszer átstrukturálása, új nemzeti támogatások bevezetése, adócsökkentés, minőségbiztosítás, tudományos tevékenység támogatása, szakmai szervezet létrehozása és a megfelelő mo­ni­toringrendszer kiépítése. Az ágazat hanyatlása megállt, stabil fejlődésnek indult, és a jelek biztatóak. A szektor fehéredett, megnövekedett a sertéstartói kedv, és a sertéslétszám növekedésnek indult. Amíg korábban mentőakciókra volt szükség egyes húsipari üzemek megmentése érdekében, nemrégiben a régió egyik legnagyobb és legmodernebb vágóhídjának átadó ünnepségén vehettünk részt.

Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogyan ítéli meg a kormány ezeket a jeleket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), milyen fejlesztések valósulnak meg a szektorban, milyen hatással lesznek az ágazatra, a tárca szerint milyen (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.) állapotban van ma Magyarországon a sertéságazat a korábbiakhoz képest, hogyan értékeli a tárca a sertéságazat talpra állítása érdekében megtett lépéseket.

ELNÖK: Köszönöm.

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Milyen lépéseket tervez a tárca a sertéságazat helyzetének további javítása érdekében? (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 82 2017.12.11. 2:13  79-86

HORVÁTH ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönjük a kérdését, hiszen a „Modern városok” program az egyik legfontosabb kormányzati fejlesztés, és szeretném arról tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a terveknek megfelelően, jól haladnak az előkészületek.

Én is mint gyakorló polgármester jobban szeretek alapkövet letenni, illetve szalagot átvágni, de azért tudni kell, hogy sokszor az előkészületek sokkal tovább tartanak, mint maga a beruházásoknak a megvalósítása. Így van ez a „Modern városok” program esetén is. A tervezett teljes beruházás közel 3500 milliárd forint, amelyből 2100 milliárd jut közútfejlesztésre, valamint 1400 milliárd jóléti és gazdaságfejlesztésre.

(13.20)

Mik is ezek a fejlesztések? 23 megyei jogú város esetében 260 projekt megvalósítását, illetve előkészítését koordináljuk. Ebből a legnagyobbak az infrastrukturális beruházások, amely 690 kilométer közút-, 137 kilométer vasútfejlesztést takar, valamint 20 városban hozunk létre új, illetve bővítünk meglévő ipari parkot, hogy ezzel segíthessük a munkahelyteremtő beruházásokat. 11 városban tervezzük inter­modális közlekedési csomópont kiépítését, 10 városban korszerűsítjük a helyi tömegközlekedést, 5 városban repülőteret bővítünk. 8 városban jelentős helyi útfejlesztés történik, 7 városban pedig kerékpárút-építéshez biztosítunk forrásokat. 15 város­rehabilitációs és városi lakókörnyezetet célzó beruházás mellett 5 városban vár- és műemlék-felújítást fogunk támogatni. 6 városban jelentős energetikai és közműfejlesztések lesznek, 13 városban gazdaságfejlesztő innovációs projekteket valósítunk meg, 114 kulturális, turisztikai, egészségügyi és sportcélú beruházást hajtunk végre.

Ezeknek az előkészületei folynak, de majd az egy percben folytatom. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 86 2017.12.11. 1:15  79-86

HORVÁTH ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném tájékoztatni, hogy mi elsősorban a miskolci emberek érdekeit vesszük figyelembe. Olyan beruházásokat fogunk támogatni, amelyek fenntarthatósága, illetve az életminőség javítása a helyben lévő emberek érdekeit szolgálja.

Miskolc esetében 327 milliárd forint a keret a megyei jogú városok keretében, ebből 87 milliárd forint, amely gazdaságfejlesztés, illetve jóléti fejlesztés. Ezen belül ipari parkra 9,7 milliárd, „Okos város” programra 8 milliárd, Miskolc és térségének szakképzését fejlesztjük, a Miskolci Egyetem 6 projektjéhez 9 milliárd forint támogatást biztosítunk, Miskolctapolca fürdő fejlesztéséhez 9 milliárd forintot, a diósgyőri vár fejlesztésére 6,5 milliárd forintot biztosítunk, és a legfontosabbak között szerepel a Miskolcot és Kassát összekötő gyorsforgalmi út, az M30-as Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának megépítése, ami 240 milliárd forint forrást fog igényelni.

Szeretném megnyugtatni a tisztelt miskolciakat, hogy kellő gondossággal, odafigyeléssel folyik a projektek előkészítése, és hamarosan, lásd az ipari parkot, az alapkőletételek is meg fognak valósulni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 146 2018.02.19. 2:07  141-150

HORVÁTH ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kicsit tanácstalan vagyok, mert Kósa Lajos miniszter urat kell helyettesítenem. A miniszter úrhoz kérdés nem érkezett, hanem Hadházy képviselő úr folytatta a közéleti ámokfutását, amit már régóta nyomon követünk, de hát reménytelen helyzetben lévő ellenzéki politikusként nyilván mindent megtesz arra vonatkozóan, hogy az ellenzéki sajtónak folyamatosan témát adjon. Ha megengedi, én ebben a másfél percben arról szeretnék beszélni, hogy Kósa Lajos miniszter úrral a megyei jogú városok fejlesztésében milyen szerepet szánunk. A 23 megyei jogú városban összesen 260 projektet szeretnénk megvalósítani. Legnagyobb forrásigényük az infrastrukturális beruházásoknak van. Kiemelném a 690 kilométernyi közút- és 137 kilométernyi vasútfejlesztést. 20 városban létrejött, illetve bővítettünk ipari parkokat, hogy ezzel segítsük a munkahelyteremtést.

(16.30)

Közlekedési csomópontokat hozunk létre 11 városban, 10 városban korszerűsítjük a helyi tömegközlekedést, 5 városban pedig repülőteret bővítünk. 8 városban jelentős helyi útfejlesztés történik, 7 városban pedig kerékpárút építéséhez biztosítunk forrásokat. 15 városrehabilitációs és városi lakókörnyezethez beruházást, 5 városban vár- és műemlék-felújítást támogatunk. Jelentős energetikai és közműfejlesztés lesz 6 városban, 13 városban gazdaságfejlesztő, innovációs projektet valósítunk meg. 114 kulturális, turisztikai, egészségügyi és sportberuházás is következik, amelynek célja a városokban élő, valamint a vonzáskörökben lakók életminőségének javítása, illetve a települések turisztikai vonzerejének növelése.

Tisztelt Képviselő Úr! Városfejlesztésben, országfejlesztésben szívesen partnerek vagyunk, de ebben a közéleti ámokfutásban, amit ön most már évek óta folytat, ne számítson a mi partnerségünkre. Kérem válaszom tiszteletben tartását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 150 2018.02.19. 0:57  141-150

HORVÁTH ISTVÁN, A Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azért érződik, hogy az LMP háttérembere, Ron Werber itt van a parlamentben, és úgy látszik, ön is vesz tőle különböző beszédgyakorlatokat. Én ebben nem tudok partner lenni. Mi arra szerződtünk, hogy ezt az országot építjük, hogy a magyar nemzetet, a magyar embereket képviseljük. Ön nem a magyar embereket képviseli, ön egyedül csak önmagát, az egyéni ambícióit képviseli, és mindent ennek rendel alá. Ha nem tetszik, a kérésem, nyugodtan ki lehet kérni, itt nem kell hangfelvételt készíteni, mint azt teszi más alkalmakkor. Azt gondolom, hogy utána face to face ezeket a kérdéseket lehet tisztázni.Amiben mi partnerek tudunk lenni, az az országépítés és a nemzet szuverenitása. Ebben ott vagyunk. A Ron Werber-i gyűlöletből, a Simicska-gyűlöletből nem kérünk sem itt, a parlamentben, sem a hétköznapokban. (Taps a kormánypárti padsorokban. – Dr. Hadházy Ákos tapsol.)