Készült: 2021.05.15.21:54:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

155. ülésnap (2016.05.23.), 304. felszólalás
Felszólaló Horváth István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:29


Felszólalások:  Előző  304  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Rövid, de a szőlészeti és borászati ágazatot tekintve rendkívül fontos javaslat van előttünk. Mint ahogy az előttem szólók, államtitkár úr is, illetve elnök úr is már említette, a benne foglalt módosításoknak még az idei szüret kezdete előtt hatályba kell lépniük annak érdekében, hogy a hazai szőlészeti és borászati ágazatunk minél versenyképesebb legyen. Tehát nagyon fontos, hogy gyorsan és bölcsen tudjunk dönteni.

A bürokráciacsökkentés érdekében mindenképpen indokolt, hogy a hatósági eljárások ügyintézésének ideje általában rövidebb legyen, de csak azokban az esetekben térjen el a közigazgatási eljárási törvényben meghatározott 45 naptól, ahol arra valóban rendkívül nagy szükség van. Az előttünk lévő törvényjavaslat egy ilyen törvényjavaslat. Azt hiszem, az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy a külföldről gyakran dömpingszerűen érkező, jellemző alacsony árkategóriájú és alacsony minőségű borok komoly piaci zavarokat képesek okozni, amelyek megterhelik a hazai szőlő- és borágazatot.

(20.30)

Komoly és a nehézségek kiküszöbölésében hatékony lépés volt 2014-ben, hogy az importborok esetében a korábbi igen rövid hatósági forgalomba hozatali engedélyezési határidőt 90 naposra sikerült meghosszabbítani.

Ma is a hazai piacok és a termelők védelmének egyik pillére ez az intézkedés, amelynek fenntartása, így a törvénymódosítás mindenképpen indokolt. Hiszen a hazai piac és a hazai fogyasztók védelmében egyaránt fontos, hogy a hatóságok a lehető legalaposabban járják körül, vizsgálják meg a behozni kívánt borok minőségének, származásának valódiságát.

A jó munkához idő kell, az elvárás tőlünk, hogy a magyar borászok, szőlészek és a fogyasztók érdekeit szolgáljuk. Sőt, véleményem szerint a hazai törvényhozásban meg kellene találni annak a módját, hogy további importélelmiszereket is a vizsgálati és engedélyezési kötelezettség, valamint az eljárási protokoll hasonló koncepció mentén érintsen, hasonló koncepció mentén valósuljanak meg az eljárási protokollok, mint amit az előttünk lévő módosító javaslat el szeretne érni.

A módosító törvényjavaslatnak a második része az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok készítéséhez felhasználható termés maximális hektáronkénti mennyiségét 120 hektoliter/hektárról 160 hektoliter/hektárra emeli, megteremtve annak lehetőségét, hogy versenyképesebben lehessen tájborokat előállítani. Mint arra már korábban elnök úr is utalt, Magyarország a jelenlegi szabályozással a hazai termelőket versenyhátrányba szorította az import szőlészekkel és borászokkal szemben, ezért nagyon fontos, hogy ezt a fajta versenyhátrányunkat ledolgozzuk, és versenyképesen tudjunk hazai szinten is az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok készítéséhez megfelelő mennyiségű alapanyagot előállítani.

A törvényjavaslat a felhasználható termés maximális hektáronkénti mennyiségének növelésére csak lehetőséget biztosít, gyakorlati alkalmazása esetén az érintett oltalom alatt álló földrajzi jelzések termékleírásának módosítása is szükséges. Kérem a tisztelt Házat, képviselőtársaimat, hogy az előttünk lévő módosító javaslatot támogassák, hiszen ez rendkívül fontos és jelentős a hazai szőlészeti és borászati ágazat számára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  304  Következő    Ülésnap adatai