Készült: 2024.03.28.12:16:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

135. ülésnap (2020.06.04.), 49. felszólalás
Felszólaló Dr. Kósa Ádám
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:07


Felszólalások:  Előző  49  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÓSA ÁDÁM európai parlamenti képviselő: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Több mint tíz éve vagyok európai parlamenti képviselő, de a mai napig meghatódom, amikor a gyönyörű Országház falai közé megérkezem.Több mint tíz éve, 2009. szeptember 29-én éppen a mostani, módosítani kívánt jelnyelvi törvény vitájában frissen megválasztott európai parlamenti képviselőként szólalhattam fel az Országgyűlés történetében először magyar jelnyelven, az anyanyelvemen.

Ami akkor történelmi volt, az mára már mindennapos, hiszen ennek a Háznak is már régóta van siket, jelnyelvhasználó képviselője Tapolczai Gergely személyében, aki a Fidesz frakcióját erősíti. 2009-ben a törvény vitájában és a szavazás során Tapolczai Gergely egyébként a karzatról nézte az eseményeket. Erre szokták azt mondani, hogy az élet nagy rendező.

(14.40)

Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy egy picit áttekintsem az elmúlt tíz évet a magyar jelnyelv szempontjából. 2009-ben nem volt államilag finanszírozott, egységes sztenderd alapján működő országos jelnyelvi tolmácsszolgáltatás. Ma már mindennapos és megszokottá vált dolog, hogy siket jelnyelvhasználók, nagyothallók, siketek bármikor igénybe vehetik a jelnyelvi tolmácsok segítségét. 2009 óta, innovatív módon, az általam vezetett Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségében működő jelnyelvi tolmácsszolgáltatás 2014-től egy azonnal rendelkezésre álló, internetalapú szolgáltatást hozott létre, jelnyelven és szöveges fordítással elérhető ez a KONTAKT tolmácsszolgáltatás, amelyről már biztos nagyon sokat hallottak, és amit a hallássérült személyek a mindennapokban használnak, jómagam is.

2009-ben alig voltak feliratozással ellátott tévéműsorok. Mára szinte minden műsor akadálymentes, feliratozással, és ez nemcsak a hallássérülteknek jó, a kisgyermeket altató szülők számára este vagy a Magyarországon élő külföldi személyek számára is követhetővé teszi a műsorokat.

2009-ben nagyon sokat kellett küzdeni azért, hogy a bíróságokon a siket ügyfelek kapjanak jelnyelvi tolmácsot, ha pedig rendelkezésre állt vagy rendelt a bíró, akkor sokszor a pervesztes költségét terhelte a tolmácsolás munkadíja. 2009-ben, ha egy siket személy közjegyző előtt akart szerződést kötni, szüksége volt plusz két további tanúra, akik végig rendelkezésre kellett álljanak, és akik tanúsították azt, hogy a siket személy megértette, hogy mit ír alá a szerződésben. Ma már minden bírósági tárgyaláson rendelkezésre áll a jelnyelvi tolmács, és a költségét a bíróság fizeti. Ma már nincs szükség arra, hogy a közjegyző előtt a siket személy külön tanúkat hívjon.

Jól látható, hogy 2009-ben a magyar jelnyelv helyzete teljesen más, rendezetlen volt. Most külön törvény van a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról. Ez a törvény kimondja, és pontosan szeretném idézni: „Magyar jelnyelv: a hallássérült személyek által használt, vizuális nyelvi jelekből álló, saját nyelvtani rendszerrel és szabályokkal rendelkező, Magyarországon kialakult önálló, természetes nyelv.”

Magyarország Alaptörvénye a magyar jelnyelvet a kultúra részének tekinti. Kedves Kollégák! Tapolczai képviselő úr is említette, hogy összesen négy országban ismerték el a jelnyelvet törvényben vagy alaptörvényben Európában. Azzal szeretném ezt kiegészíteni, hogy a világon mindössze 11 országban ismerik el alkotmányban a jelnyelvet, és ezért erre büszkék lehetünk.

Az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent az, hogy furcsának tekintették azt, hogy mondjuk, siket fiatalok jelelnek a buszon. Már nem írnak panaszleveleket a televízió szerkesztőségébe, hogy zavarja őket a jelnyelvi tolmács, és emellett maga a jelnyelv is egyre népszerűbbé vált. Kissé paradox módon a koronavírus-járvány segítette azt a folyamatot, hogy az operatív törzs sajtótájékoztatói és eközben a kormányinfók is jelnyelvi tolmácsolással akadálymentessé váltak, így a magyar tévénézők számára mindennapossá vált a magyar jelnyelv jelenléte.

Jogos kérdés tehát, hogy akkor miért van szükség a módosításra. A válasz nagyon egyszerű. Az élet folyamatosan hozza a változásokat, és nekünk, jogalkotóknak kötelességünk ezeket felismerni, elfogadni és átültetni a jogszabályokba. Tapolczai Gergely és Nyitrai Zsolt képviselőtársaimnak külön köszönöm, hogy felkarolták a jelnyelvi törvény módosításának az ügyét, miután a SINOSZ nevében kezdeményeztem a tíz évvel ezelőtti jelnyelvi törvény előremutató módosítását.

Most a módosító indítványokról szeretnék egypár gondolatot megosztani önökkel. Nagyon sok mindent érintettek már a képviselőtársaim, én egypár dologgal kiegészíteném ezeket. Meggyőződésem, hogy szükséges volt négy olyan fogalomnak a meghatározása, amit a magyar jelnyelv használatából sarkalatos kérdésnek tartok. Az egyik a jelnyelvi tolmács, a másik a jelnyelvhasználó személy, anyanyelvhasználó személy, a harmadik a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás definíciója. Ennek hiányában a korábbi években számos értelmezési és joghasználati probléma merülhetett föl. Fontos meghatározni, hogy mit értünk ezen fogalmak alatt.

Emellett egy teljesen új fogalom is létrejött, illetve meghatározásra kerül, ezzel eddig még nem foglalkoztak képviselőtársaim sem, de fontosnak tartom, ez a siketjelnyelvi tolmácsok fogalma. Számos országban már dolgoznak olyan hallássérült jelnyelvi tolmácsok, akik anyanyelvi szinten használják a jelnyelvet, teljes mértékben tudatában vannak a nyelv használatának, és a kultúrát is magukévá tették, így számos területen sokkal hatékonyabban tudják segíteni a tolmácsolás folyamatát.

A magyar siketközösség és a jelnyelvi szakemberek több mint tíz éve fejlesztik, ápolják a magyar jelnyelvet, kutatják. Több projektet is indított a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, amit ők irányítottak és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével működtek együtt ezekben. A jelnyelv kutatása, leírása ezekben a projektekben zajlott, és most már nincsen senkinek kétsége afelől, hogy a magyar jelnyelv lehet államilag elismert nyelvvizsgának a nyelve. Ha lenne rá egyébként jogszabály, akár már holnap is lehetne nyelvvizsgázni a magyar jelnyelvből. Hogy miért mondom ezt? A legnagyobb jelnyelvoktató szervezet, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége már tíz éve a KER, azaz a Közös Európai Referenciakeret szerint oktatja a magyar jelnyelvet. És ez már elhangzott, de szeretném hangsúlyozni, hogy 40 magas szinten oktató jelnyelvi oktatónk van, akik évente 800-1000 hallgatót oktatnak a magyar jelnyelv különböző szintjein.

Ennek a javaslatnak az elfogadásával végre a helyére kerülne a magyar jelnyelv, mert amíg nem lehet magyar jelnyelvből nyelvvizsgát tenni, addig a magyar jelnyelv elismerése csak szimbolikus jellegű. Tényleges nyelvi státuszt csak a nyelvvizsga elérésével kaphatna, ezzel tudnánk ezt biztosítani. Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz év eredményei tükrében bátran megtehetjük ezt a lépést. Amerikában, az Egyesült Államokban az egyetemek körében az amerikai jelnyelv, az úgynevezett ASL a 8. legnépszerűbb nyelv, úgyhogy meggyőződésem, hogy Magyarországon is ez így lesz a magyar jelnyelvvel. És ez mit fog eredményezni? Hogy a közeljövőben a jelnyelvhasználó siket, nagyothalló és siketvak személyek egyre több honfitársukkal tudnak majd akadálymentesen kommunikálni, a saját anyanyelvükön.

(14.50)

Létrehoznánk a jelnyelvi oktatók országos jegyzékét, amelybe a magyar jelnyelvet oktató szakemberek kerülnének be. Az iskolában, a tanfolyamokon és a gyógypedagógiai intézményekben azok oktathatnának, akik megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek.

Természetesen az előírások szakirányonként mások, függ nyilván az intézmény jellegétől, de ez a módosító tartalmazza ezt.

2009-ben a magyar Országgyűlés helyesen rögzítette azt, hogy a közszolgáltatások igénybevétele során a jelnyelvi tolmács költségét, munkadíját a közszolgáltatást nyújtó szervnek kell megfizetnie. Ez a rendszer egyébként nagyon jól működik a mindennapokban, kivéve az egészségügyet. Józan paraszti ésszel belátható, hogy egy háziorvost nehezen lehet meggyőzni arról, hogy fizesse ki a hallássérült személy által hozott jelnyelvi tolmács munkadíját. Ez a módosítás erről szól. Valójában semmi másról nincs szó, mint hogy megfelelően kezeljük ezt a helyzetet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök sokszor számos, oldalakat átölelő módosító javaslatokkal foglalkoznak. Ez a javaslat mindösszesen négy oldal, nem egy hosszú módosító indítvány, és nem bonyolult. Ugyanakkor, higgyék el nekem, ez a négy oldal a 2009-ben elfogadott jelnyelvi törvény színvonalát és ezzel a magyar jelnyelv presztízsét tovább növelné. Erre a kérdéskörre európai szinten is rálátó politikusként nyugodt szívvel azt tudom mondani, hogy a tízéves magyar jelnyelvi törvény világszínvonalú. Emellett abban is kuriózum  ahogy már képviselőtársaim is említették , hogy talán az egyetlen jelnyelvi törvény a világon, amelyet ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag fogadott el egy országgyűlés. Tehát mit kívánhatnék? Most is legyen ugyanígy. Köszönöm szépen a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  49  Következő    Ülésnap adatai