Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látható módon azért mélyenszántó vitákat nem fogunk ebben a kérdésben folytatni, hiszen mindenki egyetért azzal, hogy a beszolgáltatandó adatokat egyrészt rendszerezni kell, másrészt végre egy értelmes implementálandó szándékkal találkozunk.

Viszont szeretném megihletni mind államtitkár urat, mind kedves munkatársait a tekintetben, hogy semmiféle irányelv nem kötelez bennünket arra, hogy adott esetben ilyen küszöbértékkel kérjünk csak ilyen mélységben adatokat. Tehát lehet, hogy érdemes lenne átgondolni, hogy azt a 750 millió eurós értékhatárt, ami azért papírra került, adott esetben csökkentett mértékben vegyük figyelembe. Tőlem nem állna távol az sem, ha adott esetben kisebb árbevétellel ellátott cégek esetében is ugyanezek az adatok rendelkezésre állnának.

Azt is látni kell, hogy ha célunk a multicégek hálózatán belül a pénzkijátszásnak nem is a teljes megállítása, mert úgy érzem, hogy itt a lassítás lehet a reális cél jelen pillanatban, későbbi technikákkal majd a megállítása, akkor közösen válaszokat kellene találnunk arra is ‑ megint csak államtitkár úrhoz fordulok ‑, hogy mit csináljunk adott esetben egy olyan multicéggel, amelyik informatikai rendszer bérlése címszó alatt, mondjuk, egy százmilliárdos tételt kicsal, és ebből következően az adózás előtti és utáni eredménye lényegében ugyanaz marad. Mit csináljunk azzal, aki azt mondja, hogy ő gyártási technológiát bérel az anyacégtől, és ugyanígy tízmilliárdos, százmilliárdos nagyságrendben tulajdonképpen az adózás elől viszi el a forintokat Ma­gyar­országról?

Tehát csak az előttem fekvő adatsorokból kiindulva azt látom, hogy mind a GE, mind az Audi esetében találkozunk olyan évekkel, ahol bizony az adózás előtti kimutatott nyereség lényegében megegyezik az adózás utánival, ami még ha hozzászámítjuk ehhez a rendszerhez a számukra foganatosított ked­vez­ményeket, akkor nagyon kedvezőtlen képet fest. Sőt, továbbmegyek, amíg mondjuk, Törökország, más országok meg tudták csinálni azt, hogy az oda telepedő multik számára egy fix beszállítói hányadot írtak elő, és ennek még a módját is meghatározták sok esetben, addig úgy érzem, hogy Magyarország el­mu­lasztotta ezeket a lehetőségeket, főleg autó­gyár­tók esetében. Nem is látom azt, hogy a beszállítói há­nyadról, annak minőségéről egy normális kimutatás rendelkezésre állna-e a kormányzat fiókjaiban, hi­szen akkor lehetne tényekről, számokról vitatkozni.

Én szeretnék erről egy kulturált szakmai vitát folytatni, de ehhez ismernünk kellene a kormányzat szándékait azt illetően, hogy hogyan akarja a multik ezen pénzkicsaló trükkjeit megakadályozni vagy leg­alább lassítani, hiszen ezermilliárdos nagyságrendről van szó, brutális összegről éves szinten. Azt mo­ndom, hogy ha ennek csak egy 10-20 százalékát meg tud­ják fogni vagy megadóztatni, akkor ez egy 300‑400 milliárdos többletbevétel lehetne a magyar költségvetés számára. Ez lehet, hogy jövőre nem reális cél, de 10 éves távlatban az kellene, hogy legyen. Ennek mikéntjeiről viszont muszáj érdemi vitákat folytatnunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik sora­i­ban.)