Felszólalás adatai

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Annak ellenére, hogy pontosan tudom, hogy a részletes vitának milyen szabályai vannak, mégis egy rendhagyó hozzászólást szeretnék tenni, tekintettel arra, hogy én most azokról a módosító indítványokról fogok majd beszélni, amelyeket majd csak be fognak adni, vagy be fogunk adni, egyszerűen a kényszerek hatása alatt. És muszáj két-három szót a kényszerekről szólnom.

Azt feltételezem, és úgy is hallottam az elmúlt percekben, hogy a Magyar Országgyűlés képviselői megfelelő felelősséggel viseltetnek a magyar társadalom jövője iránt, és nyilván minden részletkérdés hozzátartozik az általánoshoz, de azt is tudják, hogy ma a világban tőlünk teljesen függetlenül valóban nagyon komoly válság van. Azt sem lehet egész pontosan kiszámítani, hogy ennek a válságnak milyen következményei lesznek még, nemcsak itt, hanem a világ számos más országában. Lehet ez pozitív is, természetesen, hiszen nagyon jól összehangolt döntések születtek az elmúlt időszakban, de mégis azt kell mondanunk, hogy sajnos, rajtunk kívül álló befolyásolás alatt áll nem meghatározó nagyságú gazdasággal rendelkező országunk.

Bebes képviselőtársamnak is azzal szeretnék válaszolni, hogy természetesen elnézést kell kérnünk mindenkitől, akinek a jövedelme, a lehetőségei a következő időszakban csökkenni fognak, de ezt rajtunk kívül megtette a francia kormányfő, és megtette a német kancellár asszony is, tekintettel arra, hogy ott is hasonló intézkedéseket kellett bevezetni, mint nálunk, s mi több, ismerjük azt az Egyesült Államoktól Kínáig terjedő elég komoly munkahelyvesztési hullámot, amely tízezres, ötvenezres nagyságrendben jelenik meg egy-egy meghatározó nagyvállalatnál. Tehát azt hiszem, hogy ez speciel most nem ennek a kormánynak a kárára írható.

A másik, még ehhez tartozó, amit több képviselőtársam itt rendszeresen mond, hogy ez a költségvetés általánosan elvonásokat tartalmaz, s mi több, elhangzott a fűnyíróelv is. Azt kell mondanom, nem igaz, és az előbb már az oktatással kapcsolatban is volt néhány pozitív példa, de az én hozzászólásom lényege az európai forrásokról szól, és ha valaki ezt megnézte, akkor rájön, hogy ebben növekedés van. Az európai forrásokban való növekedés azonban a magyar társadalmi-gazdasági élet minden egyes területére kihat, ebből adódóan egyáltalában nem igaz, hogy általában ennek a költségvetésnek ilyen restriktív hatása volna.

A hozzászólásom annyiban is rendhagyó, hogy ez egy olyan terület, rendkívül érdekes módon, ahol az ellenzéknek egyetlenegy olyan módosító indítványa sem volt, amely ezt akár növelné, akár csökkentené. Magyarul, nyugodtan le lehetne ülni ebben a percben, és azt mondani, hihetetlen konszenzus van a parlamenten belül, méghozzá nem egy kicsiny összeg, hanem 655 milliárd és a hozzá tartozó egyéb más források tekintetében, ami a következő évben körülbelül 1500 milliárdnyi forintnak a magyarországi felhasználását jelenti, ebben teljes mértékben egyetértünk.

És nem a humorizálás kedvéért mondom, de e mögött a nagyságrend mögött - bár Pettkó András képviselőtársam elhagyta a helyét (Pettkó András a jegyzői székből jelzi, hogy a teremben van.) - eltörpülnek azok az indítványok, amelyeket az MDF tett. És neki azt szeretném mondani teljesen viccesen, véresen komolyan, hogy ha a szocialista frakció, okulván abból, amit kegyed elmondott - és én a magam részéről támogatnám például mindazt, amit az elektronikus kormányzással kapcsolatos feltétlenül fontos tényezőkről említett -, támogatná a szocialista frakció, ebben az esetben az MDF visszavonná azokat a nyilatkozatait, hogy szerinte rossz ez a költségvetés? Tekintettel arra, hogy általános szerkezeti javaslatok nem érkeztek. Magyarul: könnyen lehet, hogy valamennyi módosító indítvány beépül, ebből adódóan meg kellene - erkölcsi alapon is, nem csak politikai alapon - szavazni ezt a költségvetést. Én tehát ma nyugodtan fekhetek, mert úgy gondolom, az önök javaslatai egyébként jók, és ez a helyzet elő is állhat.

Most egy kicsit komolyabban beszélvén az európai forrásokról, és arról, hogy miért rendhagyó a hozzászólás. Pontosan a válság adta kényszerek hatására a kormány az elmúlt két-három hétben komoly javaslatokat tett le különböző megbeszélések asztalára. Lehet ezen ironizálni, mint ahogy ezt Horn Gábor képviselőtársam tette, de nem ironikus dolog az, ha a Magyar Országgyűlés gazdasági bizottsága tesz egy javaslatot, méghozzá egységesen, ellenzéki és kormánypárti képviselők, ezt fölkarolja a kormány vezetője, majd ezen megjelenik valamennyi oda meghívott érdemi képviselő, hiszen ott volt a gazdaság valamennyi szereplője, és ezt úgy hívják, hogy gazdasági csúcs, ami azzal zárul, hogy a következő hetekben egyenként, érdemben megvizsgálásra kerülnek azok a javaslatok, amelyek ott elhangoztak. Ezért tulajdonképpen örömmel mondhatom azt az SZDSZ képviselőinek, hogy az ott elhangzott javaslataiknak jelentős hányada, íme, be fog épülni abba, amit most elmondok. Tehát azt gondolom, hogy a költségvetést ők is meg fogják szavazni, hiszen a legfontosabb javaslatok most nem mással foglalkozhatnak, mint általában menteni mindazt, ami menthető, és ha van egy kis többleterőforrás, javítani azon, ami esetleg nem megfelelő.

A logikája a dolognak a következő. Itt is elhangzott már több oldalról, hogy gondolom, a legfontosabb mégis Magyarországnak, Magyarország kormányának és az Országgyűlésnek az ember. Nevezetesen az, hogy lehetőség szerint tartsuk meg az emberek életszínvonalát, életkörülményeinek feltételeit, lehetőleg építsünk arra, hogy a munkahelyekből minél többet tudjunk megtartani, ha mód van, különböző szektorokban esetleg még bővíteni is. A munkahelyek bővítésének természetesen nem más a feltétele, mint az, hogy a gazdasági szereplők tevékenységét a lehető legtöbb eszközzel most támogatni kell, és ahhoz, hogy a gazdaság működhessen, ahhoz viszont természetesen a piacok iránt is olyan fejlesztési lépéseket kell tenni, ami a megrendeléseket biztosíthatja. Ebben a magánszférán kívül a mi költségvetésünk eszköze az állami és az önkormányzati szférára terjedhet ki.

Ezért azok a módosítások, amelyek az európai uniós források területén belül szükségesen meghozandók, és a következő időszak legfontosabb döntései, ezek egyrészt kiterjednek arra, hogy az állam mit tegyen a következő időben, másrészt pedig kiterjednek arra, hogy az önkormányzatoknak maradjanak meg azok a fejlesztési, beruházási forrásai, amelyek kistérségenként, településenként is munkát adnak, valamint teremtsünk a vállalkozók részére olyan feltételeket, amely feltételek ezeknek a munkáknak a hatékony elvégzését teszik lehetővé, és a versenyképességet a visszaszűkülő világpiaci kereteken belül is meg tudják tartani.

Itt tulajdonképpen még hozzátartozik - és válaszként is sok-sok elhangzott és szerintem nem megfelelő felkészültségű vádra -, hogy bizony az elmúlt időszakban Magyarországon a kormányzat és az egész közigazgatás, államigazgatás területén nagyon jelentős visszaszorításról volt szó. És persze számon lehet kérni azt, hogy a közalkalmazottak területén mi történik és munkahelyvesztés van, a másik oldalról meg számon lehet kérni azt, hogy miért vonul vissza az állam különböző területekről, de sajnos ezek a dolgok összefüggnek. Az elmúlt években 40-50 milliárd forintnyi csökkentés következett be a költségvetésünknek ezen intézményi oldalán, az állami alkalmazottak, tehát a közvetlenül a központi államigazgatás területén foglalkoztatottak száma 7900-ról 5700-ra csökkent, valamint ezen a területen a 429 háttérintézmény 184-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat plasztikusan, demonstratíve csökkenti a nagy államnak a jellegét, megtartván, amennyire lehet, egy hatékonysági elvet.

Szeretném elmondani, megint csak SZDSZ-es kollégáimnak, és örülök, hogy Hankó Faragó képviselőtársam itt van, hogy nem volna szabad összetéveszteni a reformokat a forradalommal. Azért mondom ezt nagyon komolyan, mert drasztikus lépéseket főleg válsághelyzetben, ami adott esetben a Fidesz oldaláról is megindul, hogy ilyen és ilyen jelentős adócsökkentést kellene végrehajtani, nyilvánvalóan nem lehet, mert az időszak nem ezen forradalmaknak kedvez, hanem a végiggondolt, egymásra épülő, normális reformlépésekre. Egyet például most hadd említsek, a mostani csomagban, amiről éppen beszélek az európai uniós források felhasználása kapcsán, szerepel olyan, hogy ha egy új foglalkoztatottat fölvesz, akkor mi az, ami következő időszakban a foglalkoztatás megtartásának járulékkedvezményére csökken. Ez mit jelent? Ez a járulékok fokozatos csökkentését jelenti azon mértéken belül, amit az állam egy adott időszakon belül megtehet.

Egészen konkrétan szólván ezeknek a forrásoknak a változtatásáról és tartalmáról, azt érdemben el kellene mondani, hogy durván 240 és 400 milliárd forint között van, ennek majd a végrehajthatósága és időbeni ütemezése bizonyítja azt, ami kifejezetten a vállalkozások javára a gazdasági operatív programon belül végrehajtható. Én már most nagyon kérem a képviselőtársaimat arra, hogy kellő felelősséggel ezeket nézzék meg, és lehetőleg támogassák, mert ezek elhangoztak a gazdasági csúcson, hogy ilyen igények fogalmazódnak meg, a Fidesz, az SZDSZ és más politikai pártok részéről.

Mit jelentenek ezek? Ezek a mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése, komplex vállalati technológiai fejlesztés vagy komplex beruházások támogatása, vagy a magas foglalkoztatási hatású projektek támogatása és egyéb más olyan programoknak a támogatása, illetve a támogatások növelése, ami ezeknek a segítését jelenti.

(12.00)

Ehhez még: egy félreértést szeretnék elhárítani. Nagyon sokszor elhangzik a mai hétköznapi politikai és sajtóhírekben, nevezetesen az, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervnek mekkora hányada az, ami közvetlenül vállalkozásokat támogat. Azt szokták mondani a kedves ellenzéki képviselőtársaim, hogy mintegy 3-3,5 százalék. Ez részletes elemzések és ellenőrzések után is 17 százalék. Ennek a 17 százaléknak a 2009. évi európai uniós felhasználások területén 33 százalékra történő növekedését javasolja a kormányzat, ezt is a költségvetési keretek belső átcsoportosítása révén.

És vannak olyan területek, amelyeken többleterőforrás is meg tud jelenni: ez adott esetben a legnagyobb élőmunkaháttérrel és -igénnyel rendelkező, de ugyanakkor technológiai szempontból is a világ élvonalába tartozó környezetvédelmi ipari beruházások megtartása, s mi több, lehetőség szerint növelése. Ilyen egyébként a foglalkoztatással szorosan összefüggő, úgynevezett szociális gazdaság területe, ami nem más, mint annak a közhasznú szférának a támogatása meghatározott kedvezményekkel, amely egyébként főleg az elmaradottabb térségekben, a szegényebb vidékeken képes azoknak az embereknek munkát adni, akik viszont olyan támogatást nyújtanak a társadalom helyi rétegeinek, akik önmagukról nem tudnak gondoskodni. Ez már egyébként az európai uniós szociális alap felhasználásán belül egy aránylag ismert terület.

Hogy miért is - nyilvánvalóan - nem volt az ellenzéki oldalról érdemi kifogás az eddigiekkel szemben, és gondolom, nem is lesz? Ez azért is van, mert az önkormányzati rendszer támogatása ezen belül természetszerűleg megmarad, s mi több, arra ösztönzi a helyi önkormányzatokat, hogy a helyi vállalkozók támogatásában a lehető legszélesebb formában vegyenek részt. Ezért például a regionális operatív programokon belül az egyedi regionális iparfejlesztés - nem akarom részletezni, a termelői infrastruktúra kiépítése, korszerűsítése, kármentesítés barnamezős területeken, egyéb más munkahely-megtartási programok vagy telephelyfejlesztés - vagy a térségi válságkezelő alap növelése jön létre e költségvetési kereten belül azoknak a módosításoknak a hatására, amit a kormány a mi támogatásunkkal javasol.

Körülbelül ez az, amit azért kellett elmondanom, mert azt hiszem, hogy a költségvetés elfogadásakor végig kellene gondolni mindenkinek a Magyar Országgyűlésben azt, hogy ez a rendkívüli helyzet teljesen másfajta költségvetési felfogást igényel, mint amit eddig megszoktunk. Ad absurdum, elfogadtuk azt, hogy volt egy költségvetés, helyette lett egy másik, valamint módosító indítványokkal a kormány megint kényszerült módosítani. Azt gondolom, hogy ha a következő évben olyan lépések, kényszerek következnek be, amik ezen belüli strukturális változásokat is igényelnek, akkor nyilvánvalóan újra a parlament elé kell jönni. Tehát nem kétéves költségvetésről van szó, hanem egy költségvetésről, ami a mai jelenlegi helyzetben stabilizálja a magyar gazdasági, önkormányzati és társadalmi szférát, de megteremti a lehetőségét annak, hogy a következő időben megfelelő rugalmassággal ezeket a forrásokat odatelepítse, amely helyen a legesleglényegesebb lesz, először szerintem a válság leküzdése, majd a további növekedés érdekében.

Majdnem utolsó mondatként azt mondanám, hogy azért nincs az önök asztalán mindez, mert természetesen ezeknek a tiszta forrásoknak a felhasználásához az Európai Unió hozzájárulása is szükséges, és amikor ezek elnyerhetők lesznek, akkor ezek a változások a költségvetés szerkezetén belül végre kell hogy hajtódjanak.

Köszönve a türelmet, egy egész más dologhoz szeretnék még két perc türelmet kérni. Ez az európai forrásokról szólt, most pedig egy olyan apró kis témáról, ami lehet, hogy hobbimnak is tűnik, de ez a sport, és ezzel kapcsolatban nem vagyok annyira örömteli hír hordozója, mint az európai uniós források további belső strukturális átalakítása. Nevezetesen azt tapasztalom, hogy sajnos különböző területeken itt valóban olyan elvonás érvényesül, amely nagyon sok területen egyes sportszövetségek, egyes sporttevékenységek ellehetetlenülését is okozza.

És hogy bemutassam, hogy valóban tudom, a részletes vita mennyire tárgyszerű szokott lenni, ezért tárgyszerűen is szeretnék mondani valamit. Nevezetesen a 193. ajánlási pont a módosító száma, a négyesen belül: maximálisan elutasítanám, nem támogatom, mi több, tiltakoznék, hogy a Nemzeti Utánpótlási és Sportintézet, a NUSI működési kiadásai 193 millió forinttal csökkenjenek. Tudniillik azt még el lehet mondani, hogy a versenysport valahol valamilyen luxus. De azt tudni kell mindenkinek, hogy egész Európában a szponzorációs tevékenység olyan rohamosan csökken, hogy vannak olyan európai uniós országok, ahol 20 százaléka marad meg a szponzorációs támogatásnak. Magyarul az állam szerepe nagy lehet. De hagyjuk a versenysportot! Azt, hogy a fiatalok részére, az utánpótlás részére, a 4-8-12 év múlva sikerre vágyó magyar képviselőire ne legyünk képesek megtartani legalább azt, amit a központi kormányzat tervezett, azt mindenféleképpen el kell utasítani. Tehát tisztelettel arra szeretném a képviselőtársaimat kérni, hogy amit lehet, tegyünk meg ennek a szférának a támogatására. Ez is hozzátartozik saját nemzeti kultúránkhoz és jövőnkhöz.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)