Készült: 2020.07.05.00:18:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

257. ülésnap (2005.10.24.),  90-95. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 6:17


Felszólalások:   82-89   90-95   96-103      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Halmai Gáborné, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti kulturális örökség miniszterének: “Az NKA megújulásaö címmel. A miniszter úr távollétében, ha a képviselő elfogadja, az államtitkár úr válaszol. (Dr. Bozóki András jelzésére:) Bocsánat, itt a miniszter úr. Önt illeti, képviselő asszony, a szó.

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az NKA mint mozaikszó széles körben ismert a kultúra területén, mégis fontos, hogy újra beszéljünk róla. A nemzeti kulturális alapprogram, amelyet a mozaikszó takar, a mai magyar kultúrafinanszírozás egyik fontos pillére. Hosszú ideig egyre szélesebb körben szolgálta a kultúra műhelyeit, eljutott a legkisebb településekig, közösségekig.

Tekintsünk vissza kicsit a történetre: 1993-ban jelentős szakmai háttérrel, nagy összefogással jött létre Nemzeti Kulturális Alapként, és néhány év alatt, beváltva a hozzá fűzött reményeket, a hazai kultúrafinanszírozás nélkülözhetetlen eszközévé vált. 1994-ben a teljes összbevétel 850 millió forint volt, amelyre igényként 4 ezer pályázat érkezett, és ebből 1000 program támogatása valósulhatott meg. Tíz év múlva, 2004-ben a megítélt támogatás 8,5 milliárd forint, három és félszer annyi, 15 ezer pályázat érkezett be, és 8500 pályázat támogatására született határozat.

Évről évre követhető, hogy az alap egyre nagyobb szerepet kapott a kultúra területén, pénzügyi önállósággal, elosztási rendszerében demokratikusan, széles körű képviseletet biztosítva az érintetteknek végezte tevékenységét. 1999-ben megszűnt az NKA pénzügyi önállósága, és nemzeti kulturális alapprogramként a kulturális tárca egyik fejezeti előirányzatává vált. Az idei év különösen rámutatott arra, hogy ebben a formában a mindenkori költségvetés függőségében él. Részben a megoldandó feladatok nagyságrendje, részben az átalakuló kultúratámogatási szokások, részben a függetlenség visszaszerzésének szükségessége indokolta, hogy felmerült a kulturális alapprogramról szóló törvény módosításának gondolata.

Már az első félévben elkezdődtek a tárgyalások, mégis éppen a függőség által lehetővé tett események, a nyár végi tartalékképzési kötelezettség és a struktúraátalakítással kapcsolatos hírek nagy bizonytalanságot keltettek a szakmai szervezetek, az érintettek és a közvélemény körében is. Fontos tehát, hogy lássuk, mit takar az NKA megújítása.

Várom válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: A kérdésre Bozóki András miniszter úr válaszol.

DR. BOZÓKI ANDRÁS, a nemzeti kulturális örökség minisztere: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm kérdését, valóban az NKA jelentős szellemi erőket mozgósított, amikor létrehozták független alapként ’93-ban. Sajnálatos módon ez a függetlenség ’99-ben, a Fidesz-kormány döntése nyomán megszűnt, és az NKÖM fejezeti költségvetési sorába tagozódott be. Ennélfogva ez már állami támogatásként került kimutatásra, hiába volt kulturális járulékról szó, és olyan összegeket fizettek be. Ezért fontossá vált, éppen az ön által is említett maradványképzés miatt, és hogy a jövőben az ilyesmit elkerüljük, az alapprogram elkülönített pénzügyi alapként történő működésének visszaállítása.

Az NKA saját kulturális járulékbevétellel rendelkezik, költségvetési önállóságát az elkülönített állami pénzalap státus, valamint a kulturális járulék bevezetése biztosítja. Az alapprogramból visszaállítjuk az alapot, tehát Nemzeti Kulturális Alappá való átalakítását törvénnyel fogjuk elvégezni, az elkülönített állami pénzalap felett a rendelkezési jogot pedig a miniszter gyakorolja. Valóban, ahogy a képviselő asszony is utalt rá, a kultúra finanszírozása új kihívások előtt áll, megváltoztak a kulturális fogyasztási szokások, és ki kell terjeszteni a kulturális szolgáltatásokat. Ezért át kell gondolni az NKA működését.

Ennek az alapja, az alfája és az ómegája az autonómia. El kell kezdeni tehát a kulturális alap önállóságának visszaállítását, meg kell nézni a működését, az összeférhetetlenségi szabályokat szigorítani kell, és a szakmával együtt gondolkodva lehet csak továbblépni a későbbiekben, amennyiben ez szükségesnek mutatkozik. Fontos tehát, hogy itt a döntések decentralizálódnak, szakmai kuratóriumok kezében maradnak, és az átalakításnak költségvetési vonzata nincs.

Köszönöm a szót.

ELNÖK: Egyperces viszontválaszra képviselő asszonyt illeti a szó.

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm a választ, miniszter úr. Ön pontosan rámutatott arra, hogy miért van szükség az átalakításra. Szükség van azért, mert az európai uniós pályázatokhoz szükség van önrészre, mert a szervezetek nemcsak egy évre, hanem több évre terveznek. Fontos, hogy ehhez megfelelően rugalmasan működjék az alap. Fontos az is, hogy az adminisztrációs kötelezettségek, amelyek jelenleg nagymértékben sújtják a szervezeteket, könnyebbítésre kerüljenek, és a pályázatok átfutási határideje szűkebb legyen. Éppen ezért, úgy gondolom, ez a folyamat most elindult, és reméljük, hogy a most beadandó törvénytervezetben az a 100-150 szervezet, amelyek már a nyár folyamán is jelezték, hogy igényük van az együttműködésre, az új formula kialakítására, részt tudnak majd venni ebben a folyamatban, és valóban ezeket az ügyeket szolgáló új formáció jön létre.

Köszönöm.




Felszólalások:   82-89   90-95   96-103      Ülésnap adatai