Készült: 2020.07.05.13:38:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

255. ülésnap (2005.10.17.),  222-240. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 42:00


Felszólalások:   222   222-240   240-250      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. Aki fel kíván szólalni, kérem, hogy gombnyomással jelezze. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs ilyen.

Tisztelt Országgyűlés! Az együttes vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Most az alkotmányellenesnek nyilvánított törvényhez érkezett módosító javaslatról határozunk. Felhívom figyelmüket, hogy az ajánlásban szereplő valamennyi pont elfogadásához, valamint a törvény elfogadásához is a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Az alkotmányügyi bizottság T/9126/107. számon benyújtotta ajánlását. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát az ajánlás 1-12. pontjai alapján. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 292 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt annak imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosított törvényt 290 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta a törvény sürgős kihirdetését. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e ezzel. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 288 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől.

Tisztelt Országgyűlés! Most a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról történő határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/17875. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 287 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy a frakciók bizottsági tagcserékre nem tettek javaslatot, személyi döntésekre a mai napon nem kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalok végére értünk, két perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Számos képviselő elhagyja az üléstermet.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. Tisztelettel kérem azokat a képviselőket, akik a napirendi pont tárgyalásában részt vesznek, foglalják el a helyüket; akik viszont nem, azokat tisztelettel arra kérem, biztosítsák a lehetőséget, hogy a tárgyalást megkezdhessük.

 

(19.30)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A költségvetési bizottság önálló indítványát T/17623. számon, a kulturális bizottság ajánlását pedig T/17623/1. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Szabó Lajos úrnak, a költségvetési bizottság alelnökének, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. Öné a szó, alelnök úr.

SZABÓ LAJOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetési bizottság a törvényben előírt kötelezettségének megfelelően megtárgyalta az ORTT 2004. évi költségvetéséről szóló beszámolót, és a Ház elé benyújtotta. Munkánkat ebben az évben megkönnyítette az, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata után tudott sor kerülni erre a megtárgyalásra, hiszen az Állami Számvevőszék megállapításai segítették a munkánkat.

A költségvetési bizottság megállapította, hogy az ORTT a 2004. évben is - mint ahogy az előző években - a lehetőségeinek keretei között végezte a munkáját, és a parlament által kijelölt keretek között abszolválta a 2004. évet. Sajnos azt is meg kellett állapítanunk, hogy ugyanazok a finanszírozási problémák jelentkeztek az ORTT-nél, mint amelyek jelentkeztek az előző években, és az ORTT a feladatát csak a jelentős költségek közötti átcsoportosítással tudta megoldani, de ezek az átcsoportosítások a költségvetési törvény keretei között adott felhatalmazás keretei között maradtak.

A vita során megállapítottuk azt is, hogy ebben az évben még eleget tudott tenni az ORTT a feladatainak ezen átcsoportosításokkal, és valószínűsíthető, hogy a 2005. évet is túl tudja élni így, de az elkövetkezendő időszakban feltétlenül szükség van arra, hogy egy kétharmados törvényt, a médiatörvényt módosítsuk ahhoz, hogy az ORTT biztonsággal meg tudjon felelni az elkövetkezendő években a törvény által ráruházott feladatok ellátásának.

Mindezek alapján a költségvetési bizottság többsége nevében a benyújtott beszámolót, mint olyat, amely megfelel minden alaki és formai követelménynek, az Országgyűlésnek megvitatásra és elfogadásra javaslom.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Kérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. Kérem, hogy gombnyomással jelezze. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs ilyen.

Most a kulturális bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben.

Legelőször megadom a szót Halmai Gábornénak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

HALMAI GÁBORNÉ, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kulturális bizottság 2005. szeptember 27-ei ülésén tárgyalta az ORTT 2004. évi költségvetési beszámolóját. Mint ahogy az előzőekben is elhangzott, a problémák régről datálódnak, és ebben az évben a költségvetési beszámoló mellett a bizottság rendelkezésére állt még az ÁSZ jelentése is, amely ugyan nemcsak ezt az időszakot, hanem egy négyéves időszakot tekintett át, de ugyanúgy rámutatott a problémákra.

Maga a médiatörvény 1996-ban szabályozta a szervezet felállását, valamint a forrásokat, és hagyott egy tartalékképzési lehetőséget. Így, amikor egyik évről a másikra - nemcsak a mostani, hanem a korábbi kormányzati ciklusban is - egyre kevesebb pénz állt rendelkezésre, keresni kellett egy olyan megoldást, amely átcsoportosítást engedett a kereteken belül. Ezt tette meg a 2001. évben még az előző kormányzat, amely lehetővé tette az ORTT számára azt, hogy a tartalékból tulajdonképpen évről évre a működőképesség megtartásához átcsoportosításokat tegyen. Ezért tehát - úgy, ahogy Szabó Lajos is elmondta - elsőként azt kellett vizsgálnunk, hogy a meghatározott keretek között szabályosan használta-e fel az ORTT a számára rendelt összeget. Azt mondhatjuk tehát, hogy ebből a szempontból megfelel a beszámoló a lehetőségeiknek.

Emellett vita tárgya lehetett az is, hogy átláthatóan, szakszerűen használják-e fel ezeket a pénzeket. Úgy, ahogy a korábbi években erre többször rámutattak, az ÁSZ-jelentés is rámutatott arra, hogy akár a Műsorszolgáltatási Alap felhasználásánál, annak szabályozottságánál, a pályázatok kiértesítésénél egyre több probléma volt, ezeket a bizottságban is jeleztük, és erre ugyanúgy az ÁSZ-jelentés is rávilágított.

Az ORTT a 2004. évben megpróbált e kihívásoknak megfelelni, tehát kialakított egy belső ellenőrzési rendszert, belső szabályzatokat hozott létre, ennek függvényében ebben az évben már átláthatóbb és szakszerűbb volt a gazdálkodás is. Ezt maga az ÁSZ-jelentés is megfogalmazta, és dr. Podonyi László is, aki részt vett az ülésen, így fogalmazott: “A 2004. évben a zárszámadásban már tetten érhető az átláthatóság növekedése.ö Nagyon fontos tehát, hogy a gazdálkodási rendszer megszigorodott, a pályázati rendszer szigorodott, és a szabályzatok is elkészültek ebben az időszakban. Éppen ezért, bár tudjuk, hogy az alapproblémára az egyetlen megoldás a kétharmados médiatörvény újragondolása és Országgyűlés elé terjesztése lehet, ennek ellenére minden évben azzal a bizonyos 2001-től datálódott feles törvénnyel íródott felül a szabályozás, és ez tette lehetővé egyáltalán azt, hogy az ORTT és benne a műsorok támogatása, a Műsorszolgáltatási Alap is működni tudjon. Összesen 800 millió forint még az a tartalékkeret, amelynek átcsoportosításával ez a probléma egy ideig megoldható, de nem tudjuk elkerülni azt, hogy ez után a médiatörvény módosításra kerüljön.

Vita volt a bizottságban az is, hogy ez kinek a dolga, hiszen az aktuális kormányzat minden évben előkészített egy médiatörvényt - így volt ez az előző évben is. Hogyha azt vizsgáljuk, hogy magának az ORTT-nek van-e ilyen szakmai feladata, az ORTT ezt felvállalta, hiszen ő is éppen az előző évi költségvetési törvény módosításánál konkrét javaslatot tett le a bizottság és az Országgyűlés elé; sajnos akkor a kétharmadosság miatt ez a törvény nem került beterjesztésre. Most ismét készülőben van egy tervezet, reményeink szerint még ez év őszén ez a különböző fórumokon megtárgyalásra kerül, és akkor valóban tudunk egy olyan megoldást találni, amely nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a formai követelményeknek megfelelően a saját keretei közötti mozgástérben meg tudjuk szavazni az ORTT zárszámadását, hanem közösen, a patkó mindkét oldaláról találunk olyan finanszírozási és szerkezeti megoldásokat, amelyek hosszabb távra is biztosítják a működést.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most pedig megadom a szót Erdős Norbertnek, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményeket ismerteti.

ERDŐS NORBERT, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság megtárgyalta az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat egyértelműen felhívja a figyelmet az Országos Rádió és Televízió Testület működési költségvetésének pénzügyi gondjaira. A testület elnöke is elmondta a bizottsági ülésen, a törvényjavaslat legnagyobb hibája, hogy túlosztó: olyan tételek szerepelnek benne, amelyeknek nem rendezett a finanszírozási oldala.

Az egyik ilyen az, hogy az ORTT irodája működési támogatásának kiegészítése, finanszírozásának háromnegyede bizonytalan: ilyen a Műsorszolgáltatási Alap költségvetése, a közszolgálati műsorszolgáltató közalapítványok működési támogatásának kiegészítése és az a finanszírozási kötelezettség, amely a közszolgálati műsorszolgáltatók által fizetendő jogdíjakat ezek közé a kiadási előirányzatok közé telepítette. E tételek finanszírozása nem megoldott, és mindezek együttesen elérik a 2 milliárdos nagyságrendet. A rendszer, ha továbbra is így működik, 2007-ig feléli a tartalékait.

Tisztelt Országgyűlés! Felmerül a kérdés, hogy mit tett az ORTT az elmúlt három évben azért, hogy ez a túlosztás megszűnjön. A médiatörvény benyújtott módosító javaslata ugyanis, miként az már korábban kiderült, véleményünk szerint nem megoldás, az ugyanis csak arról szólt, hogy az összes eddigi bevételt új szempontok szerint - ezúttal már az ORTT-nek kedvezően, de a normativitás elvét továbbra is mellőzve - szétosztjuk.

(19.40)

A mi elképzeléseinkben koncepcionálisan más módosítás szerepel. Egyébként a pénz azért sem elég, mert a kormány által átvállalt üzemben tartási díj is évről évre kevesebb, mint az az Állami Számvevőszék jelentéséből is kiolvasható. Ez azt jelenti, hogy az ORTT, a Műsorszolgáltatási Alap, így a közszolgálati média továbbra is kiszolgáltatott helyzetben marad.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot ezen okok miatt nem fogjuk támogatni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az írásban előre jelzett képviselői felszólalások következnek, 8-8 perces időkeretben.

Legelőször megadom a szót Balogh Miklósnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr.

DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Halmai Gáborné képviselőtársam, a Szocialista Párt képviselője lényegileg elmondotta az álláspontunkat. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja a javaslat megtárgyalását és az elfogadását az említett okok miatt, mert a helyzet nem változott. Ismerős számunkra minden; Szabó Lajos képviselő úr is elmondta, hogy a médiatörvény módosítása kellett volna ahhoz, hogy más módon működjön az ORTT. Ez nem sikerült, úgyhogy a testületet föl kell menteni ez alól, mert önhibáján kívül keletkeztek ezek a problémák.

Előrelépés történt pontosan a mostani vezetés munkájából adódóan, éppen ezért mi azt a munkát nagyra értékeljük; azokra a hibákra pedig, amelyek kiküszöbölésére az ÁSZ-jelentés fölhívja a figyelmünket, a parlamentnek kell válaszolni.

Mindezek tudatában mi ezt a javaslatot megvitatásra alkalmasnak tartjuk és elfogadásra javasoljuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig Sági Józsefnek, a Fidesz képviselőjének adom meg a szót. Parancsoljon!

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Bocsánat, elnök úr, azt hittem, hogy képviselőtársam tovább fog beszélni.

ELNÖK: Hát ennyi volt…

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Ennyi volt. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egy szokványos technikai jellegű módosításról, illetve törvényjavaslatról van szó, ahogyan ez már elhangzott itt. A médiatörvénynek megfelelően el kell fogadnunk az ORTT költségvetését.

Azért, hogy mindenki tudja, miről van szó, nagyon röviden felvázolnám, hogyan is néz ki ez a szituáció. Az alap bevételeit, a Műsorszolgáltatási Alap és az ORTT bevételeinek jelentős részét a költségvetés határozza meg. Az alap bevételeit alapvetően két dologból származtatják, az első a műsorszolgáltatási díj, pályázati díj, bírság, önkéntes befizetések és hasonló körből származnak, míg a másik bevételi forrás az üzemben tartási díj. Volt, hiszen jól emlékszünk arra, hogy 2002 júliusától a kormány ezt magára vállalta, annak az inflálódása pedig azt eredményezte, hogy ez évről évre egyre kevesebb lett. Mivel így egy vegyes finanszírozási rendszer alakult ki, ezért elmondhatjuk, hogy az ORTT és az alap nagyobbik részének a médiavállalkozások finanszírozzák, adják a bevételi hátterét, míg kisebbik részét a költségvetés. Most erről van szó, ennek a háttérnek a megszavazásáról van szó.

Ahogyan már elhangzott, a törvény lehetőséget ad arra, hogy bizonyos mértékű átcsoportosításokat végezhessen az ORTT. Ez meg is történt, a felhatalmazást megadta a parlament erre. Azonban feltűnő a költségvetési bizottság anyagát tanulmányozva, hogy egy-két sorban igen magas a szaldó. Ilyen például a dologi kiadásoknál és a felhalmozási kiadásoknál, megüti azt a mértéket, amit máskor egyébként meg szokott ütni, ha számszerűségében nézzük. Az is elhangzott, hogy azért sem megoldás ez a fajta, évről évre történő átírás, illetve törvényjavaslat-megfogalmazás, mert ugyanazokat a problémákat mindig újra és újra magunkkal visszük, amit eddig is vittünk, tehát ezek a finanszírozási problémák bizony az elmúlt években nem változtak.

Az is elhangzott a bizottsági ülésen, és el kell mondanunk most is, hogy az ORTT ezt az évet még éppen csak túlélte, a 2004-es évet is éppen csak túlélte, de a sornak itt meg kell szakadnia, és 2006-ban vagy legkésőbb 2007-ben nagyon nagy problémák lesznek. Nos, itt álljunk meg egy pillanatra! Amikor mi, az ellenzék képviselői azt mondjuk, hogy nem tudjuk igazán tolerálni ezt a magatartást, akkor elsősorban azért mondjuk, mert itt meglátjuk az ORTT felelősségét is.

Az ORTT felelőssége legalább két ponton ragadható meg. Az egyik, hogy nem készült el az a bizonyos jogszabályi háttér, tehát a médiatörvény nagy, átfogó módosítása, amit mi régóta várunk, ami ezt az egészet áthidalná. A másik pedig az, ami a rendszerből nagyon-nagyon hiányzik, az a bizonyos Sláger-jogosultság, a Danubius Rádió jogosultságának a szinten tartása, illetve nem a szinten tartása, hanem hatodára zsugorodása, a rendszerből ez a pénz nagyon hiányzik; és ami később fog hiányozni a rendszerből, ami most még a 2004-es évben nem jelentkezett, az pedig a két nagy kereskedelmi televízió ugyanilyen hasonló jogdíja. Az viszont 20-30 milliárdos nagyságrendű összeg, vitatott, hogy ez mekkora összeg, mindenesetre ebből később még nagyon nagy probléma származhat.

2000-ben 751 millió, 2004-ben 861 millió forint bevételi előirányzata volt a költségvetési törvény szerint a testületnek. A növekedés tehát négy év alatt 14,6 százalék volt, azonban az infláció mértéke erre az időszakra 28,6 százalék, tehát a duplája volt. Ez megint csak azt jelenti, hogy jelentős mértékben vesztett pozíciójából az ORTT. Ha tehát most egy ilyen költségvetést fogadunk el, megint rossz számok alapján fogadjuk el a költségvetést, ez az ORTT-nek hiányozni fog a működéséből.

Az átcsoportosításokról már volt szó, de most inkább arról beszélnék, hogy mi lenne a mi elképzelésünk egy leendő új médiafinanszírozás terén az ORTT-vel.

A magyar médiarendszer központi intézményéről van szó. A központi intézmény, az ORTT megtámogatását a mindenkori kormánypártok nagyon szívesen megteszik, mert úgy érzik, hogy az ő szolgálatukban áll. Így voltunk ezzel mi is, és így vannak ezzel az akkori ellenzéki, a mostani kormánypártok is. A kérdés, amit nekünk közösen kell tehát feltennünk ebben a helyzetben kormánypárti és ellenzéki képviselőknek egyaránt, hogy van-e szükség ezek után még egyáltalán erre a finanszírozási modellre, egyáltalán van-e szükség erre a testületre. Van-e szüksége az ORTT-nek, az ORTT-n keresztül a pillanatnyi közmédiarendszernek az ilyenfajta finanszírozásra? És hadd utaljak most már - nem tartozik közvetlenül a tárgykörhöz - Pető Ivánnak a hétvégén elhangzott egyik megjegyzésére, aminek nyilván majd még később kifejti a hátterét is, hogy hány köztelevízióra van szükség Magyarországon. Nyilván az egész médiarendszer finanszírozásával ez is összefügg.

Nekünk, ellenzéki képviselőknek van-e okunk megtámogatni azt a javaslatot, amely ezek után sem normatív alapon támogat, akár még egy ilyen nagy intézményben sem, mint az ORTT? A válaszunk az, hogy nincs okunk rá. Van-e okunk támogatni olyan javaslatot, amely nem tisztázza, amely nem teszi helyre a nem EU-konform, pillanatnyilag tehát megítélésünk szerint jogsértő törvényi állapotot? Nem, nincs okunk rá, hogy megtámogassuk. Van-e okunk, hogy megtámogassunk olyan javaslatot, amely továbbra is túlosztja a rendelkezésre álló forrásokat? Nincs okunk rá, hogy megtámogassuk. És van-e okunk arra, hogy megtámogassunk egy olyan javaslatot, egy költségvetési törvényjavaslatot, amely egy kétharmados törvényt ír felül egy egyszerű feles törvénnyel? Erre önök azt mondanák, hogy persze, mi ezt egyszer megtettük már 2001-ben. Igen, de annak idején mondták, hogy meg fogják változtatni. Azóta eltelt öt év, és még mindig ugyanez a támogatás történik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül azt szeretném mondani, hogy a mi tartózkodó álláspontunk pillanatnyilag nem az ORTT-nek közvetlenül szól, hanem a fennálló helyzetnek. Majd meglátjuk, hogy ezzel még mit tudunk kezdeni a későbbiekben, mindenesetre pillanatnyilag ennek a helyzetnek nem tudunk teljes mértékben örülni, és hogy a szavazáson az eredmény mi lesz, a frakciónk majd még megtárgyalja, és meghozza a döntését.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

(19.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Pettkó Andrásnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének, 8 perces időkeretben. Parancsoljon!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A közelmúltban egy internetes újságban olvastam a Nyitott Társadalom Alapítvány vizsgálatát, amely szerint már a demokráciát is veszélyezteti az európai tévék elbutulása. A legfrissebb jelentésük szerint Magyarországon az intézményes keretek nem biztosítják a média sokszínűségét és függetlenségét. Rendkívül aggasztó, hogy ez így van, hiszen 1996-ban pont az volt a megszületendő médiatörvény célja, hogy a műsorszolgáltatói piac megnyitása mellett a pluralizmus és a sokszínűség jegyében biztosítsa a közszolgálati értékek fennmaradását, megteremtve ennek intézményi, anyagi hátterét.

Mindez azonban csak és kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a médiahatóság hatékony működését szilárd költségvetési háttérbázis segíti. Ez jelenleg nincs így. És míg tavaly a hatékonyság fenntartása volt a legnagyobb veszélyfaktor, idén már maga a működés válik egyre kétségesebbé. Az ORTT 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban meghatározott főösszegek szűkösen, de biztosították az ORTT működőképességét. De ez az irányvonal nem tartható, hiszen a jelenlegi állás szerint 2007-re nem tervezhető a költségvetés.

A testület már évek óta különböző átcsoportosításokkal és a tartalékok felhasználásával próbálja teljesíteni a törvényi feladatait, és ahogy várható volt, ha minden így marad, 2007-re már nem lesz tartalék, ami átcsoportosításra kerülhet.

A helyzet annyiban súlyosbodott az előző évhez képest, hogy nem változott semmi, vagyis a 2003-ban megkongatott vészharangokat valahogy senki nem hallotta meg. A probléma ott kezdődik, hogy a fentiekben említett kiszenvedett működőképességnek súlyos ára van, hiszen az csak úgy fenntartható, hogy évről évre egyre nehezebb, sőt egyre inkább kilátástalanabb a törvény által előírt feladatok ellátása.

Abból kell kiindulni, ha a jogalkotó kötelezően elvégzendő feladatokat vagy kifizetési kötelezettségeket ír elő a közszolgálati műsorszolgáltatók, a közalapítványok, az ORTT, vagyis a Műsorszolgáltatási Alap számára, akkor gondoskodnia kell arról a pénzmennyiségről is, amely ezek teljes fedezetét is a költségvetési biztonsággal tervezhetővé teszi. Az ORTT költségvetése az üzemben tartási díj bázisára épül, amelynek összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg, a médiatörvény szerint a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével, vagyis úgy, hogy fedezetet biztosítson valamennyi kötelező kiadási előirányzatra.

Mint ismeretes, 2002-ben a kormány átvállalta a díj fizetését egy évről évre a költségvetésben tervezett fix összeggel. Az átvállalt összeg megállapításának alapja azonban csak az utolsó üzemben tartási díj fizetésére kötelezett, 2001. évi ténylegesen beszedett, a fogyasztói árindexváltozás mértékével növelt üzemben tartási díjbevétel volt, melynek növekedése 1996-tól lényegesen elmaradt az infláció növekedési ütemétől. A fentiekre tekintettel a pótlásként meghatározott összeg nagyságát tekintve jelentősen elmaradt az Rttv. finanszírozási céljaiban megfogalmazottaktól. A költségvetési fedezet tehát nem biztosított, illetve nincs arányban a testület törvényi vállalásaival, így az ORTT évek óta kénytelen az alap céltámogatási keretének terhére egyre nagyobb tételeket működésének biztosításához átcsoportosítani, ami 2004-ben 244 millió forint volt.

Az átcsoportosítás során nyilvánvalóan hiány keletkezik, ami közvetve leginkább az értékes közszolgálati műsorok, az egyetemes nemzeti kultúra támogatását, a tájékoztatás és a tájékozódás sokszínűségét és ezáltal a rádióhallgatót, a televíziónézőt, vagyis az állampolgárt érinti, aki igenis igényt tart a kereskedelmi konzumtermékeken kívül valami másra, nevezzük kultúrának, hagyománynak vagy olyan információnak, amely mindennapjait, életvitelét szorosan érinti vagy érintheti. Ezt az igényt elvileg a törvény biztosítani hivatott. Ezért is van többek között az ORTT, a Műsorszolgáltatási Alap, hogy megfeleljen ezeknek a társadalmi elvárásoknak, hogy biztosítson egyfajta értékjelenlétet az audiovizuális szektorban, tehát értékeket közvetítsen, és ebből következően igényt is teremtsen.

Ezt azonban finanszírozni kell, hiszen a közszolgálat nem profitorientált, és a kultúra nem piaci termék, és nem is lehet az. Ezért hangsúlyozom még egyszer, hogy az említett hiánynak, illetve az azt orvosolandó átcsoportosításnak hosszú távon súlyos következményei lehetnek. A 2004-es hiány már olyan jelentős, hogy a céltámogatási keret terhére történő átcsoportosítás után is közel egymilliárd forinttal maradt el a befolyó bevétel a kiadásoktól. Ezt a fennmaradó összeget olyan kényszerintézkedések révén tudta biztosítani a testület, amelyekkel alapvetően sérült az ORTT-nek a jogalkotók által eredetileg tervezett mozgástere. Ugyanis a testületnek szükségszerűen a 2004-re tervezett szabad keretmaradványát át kellett csoportosítania. Ezáltal például a beérkezett egyedi támogatási kérelmeket forráshiány miatt kénytelen volt elutasítani. Így számos jelentős kulturális esemény, konferencia megrendezése, művészeti alkotás megtámogatása maradt el Magyarországon.

A fennmaradó hiányt a testület az Rttv. 78. § (2) bekezdése, a 84. §-ának (2) bekezdése és a 131. §-ának (3) bekezdése által meghatározott támogatási keretek terhére rendelt átcsoportosítással kezelte. Mit is jelent ez? Csökken a nem nyereségérdekelt és a közbülső szolgáltatók részére nyújtandó támogatásra, a közszolgálati műsorok, filmek, tévéjátékok támogatására, a kábelhálózatok, műsorszórók fejlesztésére szánt összeg. Az ORTT törvényi lehetőségeihez képest mindig is támogatta a magyar játék- és dokumentumfilm-gyártást, amely támogatás persze nem oldja meg ezt a közel 15 éve tartó problémát, ami a magyar film finanszírozási nehézségeit illeti, miszerint ideig-óráig orvosolni tudta azt.

De mi lesz ezután? A médiatörvény 78. § (2) bekezdése szerinti bevételt, a műsorszolgáltatási díjat, amelynek egy része, mint említésre került, a közszolgálati műsorszámok támogatására fordítandó, tovább csökkenti az a tény, hogy a műsorszolgáltatók az országok közötti műsorszolgáltatási díjeltérésekből adódó előnyöket kihasználva külföldre települnek át, és ott fizetik a díjat. A díj hazai csökkenése lehet, hogy visszacsalogatná őket, azonban így ugyanúgy hiány keletkezne a bevételi oldalon - ördögi kör. A szabad keret hiánya a többi keret terhére történő átcsoportosítással teljes egészében nem fedezhető, mert a többi keretből annyi forrást vonna el, hogy a Műsorszolgáltatási Alap alapvető tevékenységét nem tudná ellátni. Ezért szükséges a hiányt annyira, amennyire lehet, az előző évek maradványaiból pótolni.

Amíg a 2004-es évre a különböző átcsoportosításokkal tervezhető volt a költségvetés, addig a 2006-os, 2007-es évre költségvetés valószínűleg nem készíthető, ami nemcsak a Műsorszolgáltatási Alapnak, hanem a testületnek is komoly pénzügyi nehézségeket jelent, de az üzemben tartási díj 3 százalékos pótlására nem lesz pénzügyi fedezet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az írásban előre jelzett felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Pettkó András, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Parancsoljon, öné a szó két percben.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. A szabad keret hiánya… (Derültség.) Az ORTT megfelelő működésének folyamatos ellehetetlenülése, a források átcsoportosítása, a jog mögött meghúzódó társadalmi igény kielégítésének hatékony kezelése szempontjából is igen aggályos, hogyan lépjen fel a testület hatékonyan, ésszerű időn belül az erőszakot és a durvaságot öncélúan bemutató műsorszámok, a trágár kifejezések használata vagy a közfelháborodást kiváltó durva megnyilvánulások ellen. A szűkre szabott finanszírozási keret tükrében egyre nehezebb a fent említett jelenségek hatékony kezelése.

A felvázolt folyamat az ORTT teljes ellehetetlenüléséhez vezet, és 2007-re már a működése sem garantált. (Dr. Pető Iván: Ez már volt.) Ez nem volt. A finanszírozási összeg növelése mellett a médiatörvénynek az ORTT gazdálkodására vonatkozó módosítására van mindenképpen szükség, amelyre egyébként a testület részletes javaslatot tett. A meglévő költségvetési gyakorlat és a jelenlegi szabályozás mentén ugyanis az ORTT a törvényben előírt feladatait nem, vagy csak olyan kompromisszumok mentén tudja ellátni, amelyek mellett a hatékonyság nem garantált.

Mindezek fényében a törvényjavaslat elfogadása mellett a Magyar Demokrata Fórum bizalmatlan az ORTT jelenlegi irányvonalával szemben. Mind a likviditási gondok, mind pedig a politika fent említett térnyerése jelzi, hogy a médiahatóság egyre nehezebben tud megfelelni a vele szemben támasztott társadalmi igényeknek és a médiatörvény szellemiségének.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

 

(20.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr 9 perc 37 másodperces felszólalását lezárom. Kötelességem megemlíteni, hogy természetesen tisztában van vele, hogy a kétperces nem erre való, amire használta. (Pettkó András: Saját magamra reagáltam. - Derültség, közbeszólások.) Igen, próbált reagálni… - nem, ne forszírozzuk tovább, ha kérhetem. Nagyon messzire vezetne ez a gondolatsor, azt gondolom, úgyhogy felejtsük el.

Kérdezem, hogy van-e még további felszólalási igényük; kérem, gombnyomással jelezzék. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs.

Akkor megkérdezem Szabó Lajos bizottsági elnök urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Parancsoljon!

SZABÓ LAJOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban mélyreható viták zajlottak a bizottsági üléseken, és ennek egy töredéke jött át a mai vitában, a mai hozzászólásokban.

Annak nagyon örülök, hogy minden hozzászóló leszögezte, hogy a médiatörvény módosítása halaszthatatlan. Remélem, hogy az ORTT által kidolgozandó és majd a Ház elé kerülő módosításoknál is ugyanilyen lesz az egység, hiszen kétharmad kell ahhoz, hogy ezt a kérdést meg tudjuk oldani.

Nem tudok előterjesztőként mit kezdeni azzal a gondolattal, amit Sági képviselőtársam vetett föl az ORTT esetleges megszüntetéséről vagy nem működtetéséről, hiszen minden jogállamban működik hasonló vagy ugyanilyen módon működő hatóság, és az EU országjelentései is folyamatosan hívták fel a figyelmet arra, hogy ennek a hatóságnak az anyagi függetlenségét meg kell teremteni.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Úgy gondolom, a mai vitának az lehet az összegzése, hogy nem az a fontos, mikor lett elkövetve a hiba, amely az ORTT mai működését teszi olyanná, amilyen, hanem az a fontos, hogy ezt a hibát közösen mikor javítjuk ki. Mi a magunk részéről állunk elébe a hiba kijavítási szándékának, de mindazonáltal, mivel ma az ORTT 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyaljuk, a vita után is jó szívvel tudom ajánlani képviselőtársaimnak elfogadásra ezt a beszámolót.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Ha jól érzékeltem, nincs más dolgom, mint az általános vitát lezárni.

Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Farkas Imre, Jauernik István és Godó Lajos képviselők önálló indítványát T/16418. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/16418/1., 2., 4. és 6. számokon kapták kézhez.

Először megadom a szót Kékkői Zoltánnak tízperces időkeretben, aki írásban jelezte ismételt felszólalási szándékát.




Felszólalások:   222   222-240   240-250      Ülésnap adatai