Készült: 2020.07.09.11:31:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2005.03.29.),  228-258. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:11:52


Felszólalások:   212-228   228-258   258-290      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitában. (Nincs jelentkező.)

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Petrétei József igazságügy-miniszter urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) A miniszter úr jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A frakciók kérésére az általános vitát a mai ülésnapunk végével zárom le, annak érdekében, hogy házszabályszerűen további módosító javaslatokat lehessen előterjeszteni. A részletes vitára bocsátásra a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést J/14615. és H/15388. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Kovács György úrnak, az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének, a jelentés előterjesztőjének, húszperces időkeretben.

KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Az Országos Rádió és Televízió Testület ebben az évben is - eleget téve a médiatörvényben meghatározott kötelezettségének - benyújtotta a parlamentnek a 2004. évi tevékenységéről szóló beszámolóját.

A beszámoló struktúrájának alapját ebben az évben is a törvényben meghatározott szempontok képezték, amelyek alapján az ORTT felvázolta az audiovizuális szektor jelenlegi helyzetét, ismertette az elmúlt év legfontosabb eseményeit, és számot adott a testület, valamint a Műsorszolgáltatási Alap elmúlt évi tevékenységéről. A beszámolóban szereplő tárgykörök közül azokat emelem ki, melyek amellett, hogy szerves részét képezik a médiahatóság törvény által előírt tevékenységeinek, sajátosan a 2004. évhez kapcsolódnak. Ezen túl kitérek azokra a jelenségekre is, melyek mind a médiahatóság működése, mind a műsorszolgáltatási szektor jövőbeli alakulása szempontjából meghatározóak lehetnek.

A kiegyensúlyozott tájékoztatási követelmények érvényesítése az egyik olyan témakör, amely folyamatosan feladatot jelent a testület számára, s amelynek helyes alkalmazása a mai napig számos kérdést vet fel. Ennek vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül az a társadalmi és politikai környezet, amelyben az elektronikus médiumok működnek, hiszen egyrészről ennek a szférának a folyamatai, jelenségei tükröződnek a műsorszolgáltatók által megszerkesztett híradásokban, másrészt természetes, hogy a médiumokat körülvevő környezet összességében is jelentős befolyást gyakorol a szektor működésére.

A ma Magyarországon működő szolgáltatók műsorát vizsgálva megállapítható, hogy a kiegyensúlyozottság tekintetében jobb a helyzet a szolgáltatás minősége, tartalma tekintetében, mint ahogyan azt a médiumokat övező jelenlegi politikai és társadalmi környezet indukálná. Bár az ORTT eddigi joggyakorlata során igyekezett pontos, érthető és a szolgáltatók számára a gyakorlatban alkalmazható támpontot adni a kiegyensúlyozott tájékoztatás kérdésköréről, köszönhetően azonban a korántsem politikamentes környezetnek, ennek ellenére is tág teret kapnak az eltérő jogértelmezések. Az egyik felvetés, amelyre a testületnek választ kellett adnia, az, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek a műsorszám során vagy az egész műsorszolgáltatásban, illetve a médiarendszert tekintve kellett teljesülnie.

Az ORTT eddigi tevékenysége alapján határozottan kijelenthető, hogy a médiahatóság, bár jellemzően az egyes műsorszámok kiegyensúlyozottságát ellenőrzi, kiemelten foglalkozik mindhárom halmaz részletes elemzésével. Az ennek alapján tett megállapítások megjelennek egyrészt a hatóság által hozott határozatokban, másrészt az ORTT éves beszámolóiban is. Mindez tükröződik a 2004. évről szóló beszámoló hír- és politikai magazinműsorok kvantitatív vizsgálatáról tájékoztató részében is. Az ilyen jellegű tartalomelemzések objektivitását az biztosítja, hogy a műsorokban olyan elemek gyakoriságát számolják, melyek azonosítása nem szubjektív megítélésen, hanem egyszerű előzetes definíciók alapján automatikusan történik.

A műsoroknak a kiegyensúlyozottság szempontjából végzett vizsgálata tehát olyan statisztikát eredményez, amely a műsorok tartalmát mennyiségileg jellemzi, és az így nyert statisztikák azonban önmagukban nem jellemezhetik a kiegyensúlyozott tájékoztatás érvényesülését.

Tény, hogy a médiatörvény önmagában nem tudja megoldani a kiegyensúlyozottság érvényesítése ügyét. Ennek legfőbb oka, hogy a törvény meghatározásai többnyire elvont fogalmakat tartalmaznak, és nem nyújtanak konkrét eligazítást azokról a mértékekről, határértékekről, melyek alapján az egyes műsorok tartalmát a kiegyensúlyozottság szempontjából egzakt módon minősíteni lehetne.

Annak ellenére, hogy a testület elé kerülő minden eset egyedi elbírálást igényel, az ORTT egységes és kiszámítható jogalkalmazói gyakorlatot törekszik létrehozni. A kiegyensúlyozottság érvényesítése a testület működésének az egyik legfontosabb és éppen ezért a legtöbbet vitatott kérdése is. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megítélésekor természetszerűleg nem hagyható figyelmen kívül a véleményszabadság, illetve a sajtószabadság érvényesülése sem. Ezek kiteljesedése tükröződik egyrészt a napjainkra rendkívül sokszínűvé vált műsorszolgáltatási palettán a szolgáltatók műsorkínálatában és a műsorok tartalmában is.

(17.00)

Kijelenthető, hogy mára a véleményszabadság mind térben, mind időben kiteljesedett. Az érdeklődők a hagyományosnak számító műsorszolgáltatásoktól kezdve a legújabb információs szolgáltatásokig számos forrásból tájékozódhatnak, és kedvük szerint választhatnak az eltérő eszmeiséget, életfelfogást és műsorkínálatot közvetítő adók közül.

A véleményszabadság megvalósulásának vizsgálata mellett azonban az ORTT feladata, hogy azoknak az alapvető jogoknak a teljesülését is kikényszerítse, amelyek egyes esetekben éppen a véleményszabadság korlátját jelenthetik. Az egyik ilyen alapvető korlát a kiskorúak védelme. Az ORTT 2004-ben a kiskorúakra vonatkozó szabályok teljesülésének ellenőrzésekor a helyi, körzeti és országos televíziók műsorkínálatára kiterjedően összesen 2728 műsorszámot vizsgált meg. A széles körű hatósági kontroll hatékonyságát bizonyítja az a tény, hogy a korábban gyakorta törvénysértő műsorszámok esetében is látványos javulás volt tapasztalható.

A testület által kidolgozott és alkalmazott kontroll szempontrendszerét igazolja vissza és erősíti az e körben hozott, az ORTT számára kedvező bírósági ítéletek száma, illetve az ítéletekben megfogalmazott indoklások is. A kiskorúak védelmét szolgáló hatályos rendelkezések érvényesülésének hatósági vizsgálata óta 110 jogsértő műsorszám sorsáról ismertek adatok. Az esetek 41 százalékánál vált a testület elmarasztaló határozata jogerőssé azáltal, hogy a műsorszolgáltatók nem támadták meg a határozatát, vagy a per folyamán elálltak a keresettől. Az ügyek 11 százalékánál folyamatban van a per, és még nem született döntés. A fennmaradó összesen 53 műsorszám esetében hoztak a bírók már valamilyen, többnyire még csak elsőfokú ítéletet, melyek alapján megállapítható, hogy a bírák 81 százalékában egyetértettek az ORTT döntésével, és megállapították a kiskorúakra vonatkozó valamely rendelkezés sérelmét.

A véleményszabadság másik korlátját az emberi jogok törvényi védelme jelenti. A médiatörvény úgy fogalmaz, hogy a műsorszolgáltató tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat. Az emberi jogok védelme az úgynevezett valóságshow-kkal kapcsolatban merült fel az év során hangsúlyosan, de a testület számos olyan esetben is eljárt, melyekben a műsorszolgáltatók az érintettek beleegyezésének hiányában, illetve tiltakozása ellenére közöltek riportot, vagy mutattak be fényképet. Az ilyen esetek kapcsán jogértelmezési vita alakult ki az ORTT és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa között. Ennek alapját az képezte, hogy az ORTT-nek milyen körben van lehetősége, illetve kötelezettsége eljárni a személyhez fűződő jogok terén, amennyiben azt a műsorszolgáltatásban megvalósuló jogsértés alanya személyesen nem, vagy kizárólag polgári bíróság előtt érvényesíti.

Az ombudsman álláspontja szerint az alkotmányos alapjogok intézményes védelmére a testület nemcsak jogosult, hanem egyben köteles is. Véleménye szerint az ORTT-nek a médiatörvény nem azt teszi feladatává, hogy érvényesítse a személyhez fűződő jogokat az arra jogosultak helyett, hanem azt, hogy a vele közjogi viszonyban álló műsorszolgáltatókkal szemben ellenőrizze és felügyelje azok érvényesülését. A polgári bíróság eljárása egyenrangú felek szerződéses viszonyaiban nem érintheti az ORTT közhatalmi tevékenységét, melynek ellátása során nem az alanyi jogvédelem, hanem az alkotmányos alapjogok védelme a testület feladata. A személyhez fűződő jogok érvényesítése kapcsán a testület határozatait felülvizsgáló bíróságok számos alkalommal az ombudsman véleményével ellentétes álláspontra helyezkedtek. A testület ennek feloldására célként fogalmazta meg, úgy felel meg az elvárásoknak, hogy eljárása során az alkotmányos jogot sértő jelenségek ellen lép fel, és nem avatkozik bele a műsorszolgáltató és az alanyi jogosult közötti jogviszonyba.

Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese még 2003-ban jelentéseiben tett észrevételt az ORTT panaszbizottsága ügyrendjének az egyéb panaszokra előírt szabályaival kapcsolatban. Az ombudsmanhelyettes jelentéseiben javaslatokat fogalmazott meg az Országgyűlésnek, egyebek mellett a panaszbizottság egyéb panaszokra vonatkozó eljárási szabályainak a törvényben való megállapítása, ezen belül is a médiatörvény módosításával a panaszbizottsági döntések elleni jogorvoslat általános szabályainak megállapítása érdekében. Álláspontja szerint a testület a panaszbizottság ügyrendjében az egyéb panaszokra vonatkozó szabályozással, nevezetesen a vélemény mint döntéstípus megalkotásával túlterjeszkedett a médiatörvényben kapott felhatalmazáson. Úgy ítélte meg, hogy minden ügyben állásfoglalást kell hozni, sőt az egyéb panaszok miatt indult eljárásban is helye van a jogorvoslatnak. Ez ügyben az Országos Rádió és Televízió Testület 2004-ben személyesen is konzultált Takács Alberttal, és bár a konkrét ügyben az álláspontok nem közeledtek, a testület osztotta az ombudsmanhelyettes véleményét abban, hogy egyértelmű helyzetet teremtene, ha a médiatörvény szabályozná teljeskörűen a panaszügyek kezelését.

A téma kapcsán fontosnak tartom megemlíteni, hogy az egyéb panaszok alapján indult eljárásban hozott panaszbizottsági döntések elleni jogorvoslati lehetőség hiánya a testület véleménye szerint nem alkotmányellenes, az eljárás ugyanis nem tekinthető hatósági eljárásnak, ekként a döntés nem minősül bírósági, közigazgatási vagy más hatósági döntésnek, hiszen jogot nem keletkeztet, kötelezettséget nem állapít meg. A testület jogalkalmazását a bírói gyakorlat többségében osztja, bár a Legfelsőbb Bíróság két ellentétes ítéletet is hozott. Az egységes bírói gyakorlat kialakítása érdekében a Fővárosi Bíróság közigazgatási kollégiumának vezetője a Legfelsőbb Bíróságtól jogegységi döntést kért, így az egységes jogértelmezés kialakítása a közeljövőben várható.

A panaszügyek kapcsán kell megemlíteni, hogy 2004-ben a kiegyensúlyozott tájékoztatás sérelme miatt benyújtott panaszok között a politikai pártok vagy mozgalmak, illetve képviselőik által kezdeményezett, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit érintő kifogások aránya volt a jelentős. A jelenség többek között arra a tényre is visszavezethető, hogy elsősorban ezek azok a szervezetek, amelyek kellő infrastruktúrával és jogi ismerettel bírnak ahhoz, hogy a műsorokat viszonylag folyamatosan figyelni tudják, azok tartalmára panaszok beadásával reagálni tudnak, illetve ők azok a szereplők, akik a törvény által előírt személyes érintettséget is viszonylag széles körben igazolni tudják. Ez a fajta aktivitás egy parlamentáris demokráciában teljesen természetes.

Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy ez a jelenség nem korlátozza-e a véleménynyilvánítás, valamint a sajtó és a szerkesztők szabadságát. A politikai pártok és mozgalmak ugyanis számtalan panaszukkal akár választási helyzetbe is kényszeríthetik a gyakran bepanaszolt hírműsorok szerkesztőit. Ennek alapján a műsorszolgáltatók dönthetnek úgy, hogy túlzott óvatossággal eljárva mindig mindenkit megkérdeznek, ezzel élvezhetetlenné téve a hírműsorokat, másrészt pedig a könnyebb irányba elmozdulva a szerkesztők gyakorlatilag politikamentes, bulvár jellegű hírműsorokat állítanak össze. Ennek a jelenségnek a megjelenése egyébként tapasztalható a jelenlegi műsorszolgáltatási gyakorlatban is. Megállapítható, hogy a panasszal érintett műsorok legnagyobb részét a televíziós és a rádiós hírműsorok, illetve az aktuális közéleti kérdésekkel is foglalkozó magazinműsorok teszik ki, tehát a legtöbb panasz azokat a műsorszolgáltatókat érinti, amelyek vállalják a politikai témák bemutatását.

A testület törvényi kötelezettsége a műsorszámok tartalmának vizsgálatán túl a műsorszolgáltatók tulajdonosi szerkezetének ellenőrzése aszerint, hogy megfelelnek-e a médiatörvényben előírt korlátozásoknak. 2004-ben az országos műsorszolgáltatók esetében e téren változás nem történt. A helyi és körzeti médiumok tulajdonosi struktúrájának változását az országosokhoz hasonlóan szigorúan vizsgáljuk, kiemelkedő problémát 2004-ben itt sem tapasztaltunk.

Mindezek után néhány szó a médiapiac jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Általánosságban elmondható, hogy mára kialakult a médiapiacon egy nagyon kemény verseny. A piacra újonnan belépő szolgáltatók magas száma, illetve az általuk nyújtott újfajta, gyakran tematikus szolgáltatások által generált versenyhelyzet, így a piacról való kiszorulás lehetősége egyrészt aggodalommal tölti el a már piacon lévő műsorszolgáltatókat, másrészt folyamatos megújulásra készteti őket. Emellett a szolgáltatók többsége a mára kialakult sokcsatornás rendszerekben a hozzáférés lehetőségeinek korlátaitól is tart. A szolgáltatók félelmei annyiban megalapozottak, amennyiben az elmúlt években valóban sok új és ezen belül is számos tematikus csatorna lépett be a magyarországi médiapiacra. A szakosított csatornák megjelenése a piac egészének képét árnyalhatja, a reklámpiac szempontjából azonban igazi jelentőséggel nem bír, hiszen ezen médiumok műsorszolgáltatásában nem jellemző a nagy volumenű reklámsugárzás. A piac jövőbeli alakulására az előfizetéses csatornák sem jelentenek befolyásoló tényezőt, ezek száma évről évre stagnál.

A napjainkra kialakult médiapiac stabilnak mondható, ezzel együtt a hihetetlenül gyors technológiai fejlődés révén várható a piac arculatának megváltozása, a ma ismert szolgáltatók és tartalmak átrendeződése.

(17.10)

Gondolok itt az internet alapú tartalomszolgáltatásra, illetve a harmadik generációs mobilszolgáltatásra is, ahol a klasszikus telefonos szolgáltatásokon túl ma még csak a televíziók képernyőjén megjelenő tartalmak is elérhetőek lesznek. A verseny tehát éleződik, a közeljövőben nemcsak a hagyományosnak tekinthető műsorszolgáltatók, hanem a mobilszolgáltatók és az internetes tartalomszolgáltatók is versengeni fognak a nézők kegyeiért.

Napjainkban mind a rádiós, mind a televíziós piacot az erős koncentráció és tematizálódás iránti igény jellemzi. Ezt a tendenciát azonban a médiatörvény sok esetben vagy nem kezeli, vagy nem tudja kellő hatékonysággal kezelni. A szabályozás ezen a téren is túlhaladott, nem tartalmaz a gyakorlatban is jól és kiszámíthatóan alkalmazható rendelkezéseket, és hátráltatja a technológiaváltással kapcsolatos folyamatok megindulását.

A rádiós piac vizsgálata alapján megállapítható, hogy a helyi és a körzeti műsorszolgáltatók népszerűsége, hallgatottsága növekszik, ha nem is kiugró mértékben. Mindkét műsorszolgáltatói piacra jellemző, hogy az országos műsorszolgáltatók kivételével nem működik egységes és a szektor szereplői részéről általánosságban elfogadott nézettségi, illetve hallgatottsági mérési rendszer. Az ORTT e hiány pótlására tervezi egy olyan pályázat kiírását, amely révén mind a hatóság, mind a piac résztvevői egzakt képet kaphatnának a reklámpiac alakulása szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bíró folyamatokról.

A jelenlegi hirdetési piacra jellemző, hogy a televíziók birtokolják a legnagyobb szeletet a reklámtortából, de megfigyelhető a rádiók és az internetes tartalomszolgáltatók részesedésének enyhe növekedése is. Emellett kiemelést érdemel az a jelenség, hogy a helyi műsorszolgáltatók már nemcsak a műsoraik terjesztése érdekében kapcsolódnak hálózatba, de olyan hálózatok kialakítása is megfigyelhető ezen szolgáltatók körében, amelyeknek egyedüli célja a reklámok, hirdetések közös értékesítése.

A médiapiac alakulása természetesen hatással van a műsorszolgáltatási díjak mértékére is. Az előző évekhez képest 2004 végére a műsorszolgáltatókat terhelő díjtartozás jelentős mértékben csökkent. A folyamatos elmaradásban lévő szolgáltatók zöme a műholdas médiumok köréből kerül ki, melyeknek egy része a műsorszolgáltatási díj fizetésének jogalapját is vitatta, mondván, hogy az általuk a törvény alapján fizetendő díj egyszeri regisztrációs díj. A vitában a bíróság az ORTT érvelését fogadta el, jogosnak ítélve a testület által e téren eddig folytatott gyakorlatot. A földfelszíni szórással működő műsorszolgáltatók körében a díjtartozás bár megfigyelhető, a tartozások kötelezettjének köre azonban nem állandó, folyamatos elmaradásban lévő műsorszolgáltató szinte alig van.

A testület 2004 elején folytatta az uniós csatlakozásra történő felkészülést, a csatlakozással együtt járó többletfeladatait az ORTT teljes mértékben el tudja látni, eleget tud tenni az uniós tagként Magyarországra is háruló ellenőrzési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségnek. 2004-ben a testület elkötelezte magát a Műsorszolgáltatási Alap korszerűsítése mellett, átfogó felülvizsgálat elindításával egy időben felállított egy, az alap munkáját, pályáztatási tevékenységét segítő szakértői tanácsot is.

Az elmúlt évben a testület a szektor egészét, de leginkább a közszolgálati műsorszolgáltatókat érintő, egyre égetőbbé váló finanszírozási problémák orvoslására tett az Országgyűlésnek javaslatot. 2004 szeptemberében az Országgyűlés költségvetési bizottságához, valamint a kulturális és sajtóbizottsághoz benyújtotta a törvénymódosítási javaslatot oly módon és olyan formában, amely szerint a testület szerint kiszámítható finanszírozási rend került megfogalmazásra, mely révén lehetőség adódna a közmédiumok alulfinanszírozottságából adódó, esetlegesen megjelenő politikai befolyás kiküszöbölésére. A javaslatra amellett, hogy megoldást próbál találni a finanszírozási rendszer elemi problémáira, alapvetően a konszenzuskeresés volt a jellemző. A műsorszolgáltatók a médiahatóság javaslatát rendkívül kedvezően értékelték. A javaslat ennek ellenére nem kapta meg az országgyűlési tárgyaláshoz szükséges többséget.

2004-ben s az idén egy, a műsorszolgáltatók és a médiahatóság életében is jelentős ciklus ér véget: lejárnak az úgynevezett elsőkörös műsorszolgáltatási jogosultságok, amelyek megújítása újabb és újabb kihívások elé állította és állítja a médiahatóságot. Ezek a kihívások főként a jogértelmezési jellegű viták tisztázását jelentik, hiszen a médiatörvény e helyütt sem tartalmaz egyértelmű, pontos eligazítást a jogalkalmazó számára. E természetszerűleg jelentkező jogértelmezési polémiák lezárása még nem történt meg, az igazi megoldást e területen is a médiatörvény mielőbbi módosítása és pontosítása jelentené.

Egy másik olyan körülmény, amely sok egyéb tényező mellett a jelenlegi médiaszabályozás módosítását igényelné, a digitális technológiaváltás követelménye. A médiatörvény jelenlegi, analóg műsorszolgáltatásra épülő szabályrendszere ugyanis nehezen értelmezhető és ültethető át a digitális műsorszolgáltatásra. A testületnek az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával és a Nemzeti Hírközlési Hatósággal együttműködve olyan alapkoncepciót kell kidolgozni, amely révén hazánkban is elérhetővé válnak a digitalizációval járó anyagi és technikai előnyök. Ez az előkészítő munka jelenleg is folyik az érintett szervezetek szoros együttműködése mellett.

A technológiaváltással a műsorszolgáltatásban mennyiségi és minőségi változás áll be, amely megteremti a lehetőséget arra, hogy interaktív tartalmak a későbbiekben a lakosság szélesebb rétegeihez is elérjenek, és újfajta műsorszolgáltatási rendszer, új médiakép alakuljon ki. Ehhez azonban szükséges a piacon ma is lévő műsorszolgáltatók jelenlegi működési feltételeinek olyan megváltoztatása, illetve olyan új feltételek biztosítása, amelyek segítségével továbbra is megfelelő színvonallal tudják folytatni tevékenységüket. Ennek különös jelentősége van a közszolgálati műsorszolgáltatásban. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a digitális világban a közszolgálati műsorszolgáltatók akkor maradhatnak eredményesek és versenyképesek, ha a szolgáltatók menedzsmentje elkötelezett híve a folyamatos innovációnak, illetve ha a politikacsinálók képesek olyan kedvező szabályozási környezetet teremteni, amely ösztönzi és támogatja a digitális átállást. A támogatás elvei között kiemelt fontossággal bír a normativitás, az arányosság, illetve nem megengedhető a piac- és a versenytorzító megoldások alkalmazása.

A közszolgálati műsorszolgáltatóknak az új médiarendszerben az új technológiákat teljeskörűen kihasználni képes, multimédiás tartalomszolgáltatóvá kell válniuk, hiszen vitathatatlan, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás magában hordozza egy magas színvonalú, folyamatosan nívós tartalmat nyújtó szolgáltatás lehetőségét, de csak akkor, ha ahhoz állandó innováció is társul. A magas színvonal és a tartalom gazdagságának az alapja azonban, hogy a műsorszolgáltató által kialakított műsorszerkezetben többségben legyenek a saját gyártású műsorszámok.

A globalizálódó médiavilágunkban a közszolgálati műsorszolgáltatás kiemelt feladata, illetve talán kizárólagos lehetősége a nemzeti kultúra hathatós védelme. Fontos ezért, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók a nemzet hangjává váljanak, s a magyar kultúra megrendelői és centrumai legyenek. Biztos vagyok benne, hogy ha ez az előző két feltétel teljesül, a közszolgálati műsorszolgáltatók színvonalas műsoraikkal a nézettség és a hallgatottság tekintetében is méltó vetélytársai lesznek a szektor más szereplőinek.

Az eddig elmondottak kiemelését, illetve az ORTT 2004. évi beszámolója egészének parlamenti megvitatását rendkívüli fontosságúnak tartom. E beszámolók révén nyílik lehetőség az elektronikus médiavilágot érintő, hosszú távú és mindannyiunk életét jelentősen befolyásoló jelenségek, történések pusztán szakmai alapon történő vizsgálatára, a jelen és a jövő előttünk álló kihívásainak ismertetésére. A beszámolóban igyekeztünk tárgyilagosan bemutatni a magyar elektronikus média helyzetét és jelenségeit. Arra kérem a tisztelt országgyűlési képviselőket, hogy járuljanak hozzá a médiatörvény fennálló hiányosságainak mielőbbi kiküszöböléséhez, teremtsék meg a politikai feltételeit a hatályos médiatörvény módosításának.

Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el az Országos Rádió és Televízió Testület napirenden szereplő beszámolóját, támogatva ezzel is a testületet további munkájában.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kulturális bizottság ülésén előterjesztői minőségben kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Pető Ivánnak, a kulturális bizottság előadójának, a határozati javaslat előterjesztőjének, 10 perces időkeretben.

DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A kulturális bizottság kormánypárti többsége az ORTT 2004-es beszámolóját, illetve az azt előterjesztő határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és a parlamentnek azt ajánlja, hogy fogadja el a határozati javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Megadom a szót Erdős Norbertnek, a kisebbségi vélemény ismertetőjének.

ERDŐS NORBERT, a kulturális és sajtóbizottsági kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság megtárgyalta az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Elöljáróban annyit szeretnék megjegyezni, hogy a beszámolót alaki szempontból megfelelőnek és részletesnek, külső megjelenésében tetszetősnek találtuk. Látszik, hogy sok munka van benne.

(17.20)

Az anyag érdemi részét tekintve véleményünk szerint legfontosabb a tájékoztatás politikai kiegyensúlyozottságának vagy inkább kiegyensúlyozatlanságának kérdése. A beszámoló táblázatai azt mutatják, hogy az elmúlt évben nem történt előrelépés ebben az ügyben, sőt elmondható, hogy visszaesés tapasztalható.

A kérdés tárgyalásakor az anyag rendszerint a francia eredetű, úgynevezett CSA-modell érvényesülésére hivatkozik, tehát azt tartja mintaszerűnek, ha a politikai hír- és magazin jellegű műsorokban a kormány, a kormánykoalíciót alkotó pártok és az ellenzék is egyenlően egyharmadnyi időt és megszólalási lehetőséget kapna. Jelenleg azonban nincs semmiféle jogszabály, ami előírná vagy nevesítené ezt a modellt, a törvényben ez nem szerepel. Például működik hasonló ilyen rendszer Európában a parlamenti erőviszonyok alapján is, ezért nem találjuk elég indokoltnak az ORTT részéről a CSA-modellre való állandó hivatkozást, nem látunk erre jogalapot. Különösen annak fényében tartjuk ezt megszívlelendőnek, hogy még ez a szisztéma sem működik megfelelően.

Jól rávilágít erre a tényre például a beszámoló 276. és 277. oldalán található táblázat, amely a parlamenti politikusok élőszóbeli szerepléseit tartalmazza a médiumok különböző hírműsoraiban. Van olyan rádióadó, amely egy hónapot kivéve egyáltalán nem szerepeltette a parlamenti ellenzéket. A közszolgálati rádióban is találhatunk olyan időszakot és műsorsávot, amelyre ugyanez volt a jellemző. Ezek csak a legkirívóbb esetek, tessék tanulmányozni a táblázatokat, nagyon érdekesek.

Nagyon aggasztónak találjuk az ORTT gyakorlatában azt, ami a panaszbizottság kapcsán történt. A testület két alkalommal is módosította, beszűkítette a panaszbizottság ügyrendjét, és éppen azon a területen, amely a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatti panaszokkal foglalkozik. Véleményünk szerint az, hogy a testület bizonyos tagjai úgy döntöttek, hogy a panaszbizottság csak egy szűkebb területen folytathatja a tevékenységét, ellentmond a médiatörvényben leírtaknak.

A másik terület, aminek az alakulását szintén különösen aggasztónak találjuk, a médiabeli erőszak mindent elárasztó jelenléte mellett, az emberi szabadságjogok, különösen a gyermekek jogainak alakulása, elsősorban az úgynevezett valóságshow-kkal kapcsolatban. Divatba jöttek a család életébe betekintő műsorok, egészen kicsi gyerekek kerülnek olyan helyzetbe, hogy folyamatosan szerepelnek a médiában, nem tudják megélni a családi élet normális hétköznapjait. Előfordult olyan is, hogy két családban - a szórakoztatás oltárán feláldozva - kicserélték a családanyát, a gyermekre való tekintet nélkül. Ezeket a műsorokat a nézők szempontjából is rendkívül károsnak tartjuk, miként azt is, hogy az emberi jogi biztos hasonló véleményét a testület nem fogadta el, és nem avatkozott közbe ebben az ügyben. Úgy tűnik, hogy az ORTT-nek nem sikerült megállítania azokat a tendenciákat, amelyek e téren már korábban is jellemzőek voltak.

Tisztelt Országgyűlés! A beszámolót és az országgyűlési határozati javaslatot az elmondott indokok miatt általános vitára nem tartjuk alkalmasnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. Megadom a szót az államtitkár úrnak.

VASS LAJOS, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! A kormány a beszámolót, annak tartalmát és a határozati javaslatot elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes kijelölt bizottságok álláspontjának ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 5-5 perces időkeretben.

A költségvetési bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Szabó Lajos úrnak, a költségvetési bizottság alelnökének és előadójának.

SZABÓ LAJOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság megtárgyalta az ORTT beszámolóját. A kormánypárti többség megállapította, hogy az ORTT a tárgyalt időszakban a tevékenységét a számára rendelkezésre álló feltételek és körülmények között végezte. Ezt a beszámoló visszatükrözte.

A kormánypárti többség megállapította, hogy a médiatörvény módosítása szükségszerű ahhoz, hogy az ORTT-vel kapcsolatos felvetések, kifogások kijavításra tudjanak kerülni; illetve a finanszírozás területén elengedhetetlen az a megegyezés, amely lehetővé teszi azt, hogy az ORTT finanszírozásának feltételei és a munkavégzés feltételei az elkövetkezendő időszakban tovább tudjanak javulni.

Mindezen körülményeket figyelembe véve a kormánypárti többség a beszámolót és a kulturális bizottság határozati javaslatát általános vitára alkalmasnak tartotta, és elfogadását javasolja a Háznak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: A kisebbségi véleményt Szijjártó Péter képviselő úr ismerteti. Megadom a szót.

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság 2005. március 23-ai ülésén a bizottság ellenzéki tagjai nem támogatták az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságát.

Mielőtt nemmel szavaztunk volna a napirendi pont végén, természetesen több kérdést is feltettünk, amely kérdések szerintünk egyértelműen tisztázásra várnak, és tisztázásra szorulnak, mivel azonban döntő többségükben ezekre megnyugtató választ nem kaptunk, nem tudtuk támogatni az előterjesztést.

Az egyik legnyugtalanítóbb pontként - egyébként hasonlóan a kulturális és sajtóbizottsághoz - mi is a kiegyensúlyozatlanságot vetettük fel, merthogy a beszámoló egy rendkívül beszédes táblázatot tartalmaz, amelynek csak a címe lehet a kiegyensúlyozottságról szóló táblázat, sokkal inkább sajnos kiegyensúlyozatlanságról van szó. Hiszen megdöbbentő adatok vannak a táblázatban például a Sláger Rádió, a Danubius Rádió, az MTV esti híradója, vagy akár a Magyar ATV híradója esetében, ahol a kormánypárti-ellenzéki megszólalások aránya sorra: 90:10, 99:1, 76:24 és 78:22. Ezekben az esetekben az előbb már szintén megemlített CSA-modellre való hivatkozás is lehetetlen, bár amúgy sem helyes, hiszen a médiatörvény kiegyensúlyozottságról és nem valamifajta francia modellről vagy modellekről beszél.

Kicsit furcsának hatott a beszámolóban a Kossuth rádióra fókuszáló külön vizsgálat, hiszen a közrádió jóval több műsort állít elő, és jóval több műsort sugároz, mint például a köztelevízió, ugyanakkor sokkal kevesebb a beérkezett panaszok száma.

A panaszbizottság hatásköre ugyanakkor szűkült, ráadásul az erre vonatkozó testületi döntés azóta is jogi viták egyik kényes kérdése, amely arra a szintre is eljutott, hogy még az ombudsman is foglalkozott vele. A Takács Alberttel való személyes konzultáció ténye szerepel ugyan a jelentésben, ugyanakkor a bizottsági ülésen nem kaptunk arra választ, hogy ez a konzultáció hol, mikor és milyen keretek között zajlott.

Az egyik kereskedelmi televíziós csatornán vetített Anyacsavar című műsor joggal és okkal borzolta a kedélyeket az elmúlt év folyamán. Abban pártállástól függetlenül mindenki egyetértett, hogy nem helyes egy ilyenfajta műsor vetítése, amely ráadásul sokak jogértelmezése szerint több alkotmányos passzus megsértésének a gyanúját is felveti, amelyekből egyébként a jelentés is idézett néhányat. Ilyen például az, hogy a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. Vagy volt egy másik: a Magyar Köztársaság védi a család és a házasság intézményét. Az ORTT-től ebben az ügyben egyébként sokan határozottabb, karakánabb kiállást vártak el, és sokan érzik úgy, talán joggal, talán jog nélkül, hogy a testület sokkal inkább elkente, semmint megoldotta volna ezt az ügyet.

A mai napig megoldatlan, kacifántos jogvitát okoz a lejáró frekvenciajogosultságok meghosszabbítása, és ezek pályáztatási szükségességének a kérdése. A szerződéshosszabbítás vagy új szerződés megkötésének jogi lépései korántsem jelentik ugyanazt a kategóriát, főleg akkor, hogy ha tudjuk, hogy az egyikhez igen, a másikhoz viszont nincsen szükség kétharmados többségre.

A Műsorszolgáltatási Alapból osztogatott egyedi támogatások több ponton vetnek fel kérdéseket. Hogy csak egyet említsünk, a bizottsági ülésen nem alakult ki egyetértés az előterjesztő és a kérdező képviselő között abban, hogy vajon a médiatörvény értelmében törvényes és helyes-e, hogy egy egynapos, úgynevezett kübekházi operettfesztivál megrendezésének támogatására 12,7 millió forintot fordítanak.

A költségvetési és pénzügyi bizottságban, lévén szakmai bizottság, nem mehettünk el szó nélkül a finanszírozási kérdések rendezetlensége mellett sem. Könyvvizsgáló folyamatosan záradékolja a beszámolót - kérdés, hogy ezzel kapcsolatban vajon milyen lépések születtek. Az ORTT évről évre plusz forrásigénnyel lép fel, amelyet végül mindig az Országgyűlés legitimál, és ezt az összeget, amely tavaly majd 245 millió forintra rúgott, az alapból finanszírozták. Persze, kérdésként fel lehet tenni, hogy ezt vajon mire használja, illetve használta az iroda.

(17.30)

A végén persze odáig jutottunk, hogy ezekben a kis kérdésekben nehéz jó döntéseket hozni, főleg addig, amíg a nagy kérdésekben, az egész magyar médiafinanszírozás kérdésében nem tudtunk dönteni, egyetértésre jutni.

A beszámolót tehát az ellenzéki képviselők nem fogadták el, nem tartották azt általános vitára alkalmasnak. Ezzel is kívántuk jelezni azokat a rendezetlen kérdéseket, amelyeket ott, a bizottság ülésén is felvetettünk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Megadom a szót Tóth Gyulának, az emberi jogi bizottság előadójának.

TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, vallásügyi, kisebbségi bizottság mai ülésén tárgyalta a beszámolót, és úgy határozott, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámolót 10 igen és 10 tartózkodó szavazattal általános vitára nem tartja alkalmasnak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, 10-10 perces időkeretben. Először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, közülük is elsőként Sági József képviselő úrnak, Fidesz.

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Vannak olyan törvények, beszámolók, amikor a képviselők hezitálnak, hogy legalább a jó szándékot ne úgy minősítsék, hogy elfogadják esetleg a beszámolót. Hát ez nem az a beszámoló volt, itt nem kellett hezitálnunk. Sajnos, azt kell mondjam, sajnos a Fidesz álláspontja a kérdésben egyértelmű nem. Nem tartjuk alkalmasnak ezt a beszámolót arra, hogy elfogadja az Országgyűlés. A beszámolóban a 2004-es tevékenységről esik szó, és határozott véleményünk szerint ez a tevékenység ezúttal nem éri el az elégséges szintet.

Miért? Azért, mert a médiatörvényben megalkotott és pontosan körülírt jogkörű testület nemcsak hogy nem látta el hatékonyan a feladatát, hanem számos esetben megítélésünk szerint jogszerűtlenül működött. Ennek a testületnek például fontos feladata lenne fellépni a kiegyensúlyozatlanság ellen, amit viszont nem pusztán nem tett meg a testület, hanem tétovaságával esetenként még jobban eltúlzottá tette ezt a kiegyensúlyozatlanságot. Vagyis azt állítjuk, hogy cinkosává vált a szocialista-liberális kormányzatnak. Működik a pártosság, a többségi akarat a testületben is.

És most lássuk tételesen, melyek azok a területek, amelyek miatt egyenként sem, összességében meg aztán végképp nem tudjuk elfogadni a beszámolót.

Négy pontot igyekeztem összegyűjteni, ezek közül az első a törvényesség elve. Megítélésünk szerint a testület számos esetben megsértette a törvényességet. Szűkítette például a panaszbizottság hatáskörét. Nem tehette volna meg, mégis megtette: a médiatörvény 4. §-ának (1) bekezdésére szűkítette. Mint említették már képviselőtársaim, ezt Takács Albert is kifogásolta.

Aztán a lejáró jogosultságok meghosszabbításakor kétszer is hibázott a testület. Egyszer, amikor a kétharmados helyett feles döntést hozott, majd pedig amikor az elnök úr is - elismerte a bizottsági ülésen - szavazott, pedig nem tehette volna meg. Ez nagyon súlyos hiba. Ha itt ez történt, akkor mi lesz majd a nagy kereskedelmi médiumok esetében? Az ajtó nyitva áll.

A harmadik a Demokrácia csatorna esete. Elmondtuk korábban is az állításunkat, hogy jogtalan volt a testület állásfoglalása, nem tehette volna meg, hiszen a médiatörvény nem teszi lehetővé ezt a csatornaindítást. Mégis az Alkotmánybíróság későbbi döntésével is szembe ment a testület. Az Alkotmánybíróság is kijelentette, hogy informális jogértelmezések kiadása sérti az alkotmány 2. §-ának (1) bekezdését. Ezzel megsemmisítette elvileg és jogilag az ORTT minden ilyen jellegű állásfoglalását.

Aztán ott van a mi állandó problémánk, ami nem feltétlenül az ORTT felelőssége, hanem inkább a kormánypárti képviselőké: az, hogy csonka kuratórium működik a Magyar Televízióban. Eléggé furcsa helyzet, hogy az MDF 8 tagú frakciójának van ott 4 képviselője, míg a Fidesz-frakciónak egy képviselője sincs az MTV-ben. Nem az ORTT ügye, de mindenképpen olyan ügy, ami miatt tiltakoznia kellett volna. (Derültség az MSZP soraiban.)

A második ilyen problémás kategóriahalmaz az az immáron harmadik éve folyamatosan halogatott probléma, hogy nincs előttünk médiatörvény-tervezet. Ezt ígérik már régóta az ORTT-ben, a kormányon lévők is. Nem kapunk semmit. Tudhatjuk jól, hogy ez a tíz éve megalkotott médiatörvény akkor is ezernyi kompromisszummal volt terhelve, mára azonban a kulturális média vagy a médiakultúra fejlődésének gátjává vált. Mindig hallunk, látunk egy-két betoldott, néhány passzusból álló javaslatot, amelyek azonban egymástól elszigeteltek, nem koherensek. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Várjuk az egységes médiatörvényt, hogy megtárgyalhassuk, hogy beszélhessünk róla, hogy esetleg kétharmados arányban elfogadhassuk. De amíg nem látunk ilyet, addig ez csak ködszurkálás. Ilyen javaslat egyelőre nincs.

A harmadik problémahalmaz a finanszírozás kérdése. Az, hogy a közmédiumok finanszírozása megoldatlan, így az ORTT-é is, az az önök, kormánypárti képviselők felelőssége vagy felelőtlensége. Önök ezt 2002 nyarán így alkották meg, szándékosan. Ez szerintem törvénytelen is, de hogy nem normatív, az egyszer biztos. Mindig az Országgyűléssel hagyatják jóvá az ORTT többletigényét, úgy, hogy a Műsorszolgáltatási Alapból finanszírozzák a különbözetet. Ez 2004-ben egyébként 244 millió forint volt. Ehhez képest persze meglepő az a nagyvonalúság, ahogyan egyes esetekben egyedi döntésekkel igen nagy pénzeket osztogatnak. Ilyen például a „ Nagy könyvö 400 milliója. Hogyan lesz ez kiosztva? Miből lesz ez kiosztva? Pályázat útján? Milyen pályázat útján? Nem tudjuk még. De ígéret van rá.

Ilyen például a már említett operettfesztivál. Ez érdekes módon persze visszamutat egy gyakorta szereplő fiatal MSZP-s képviselő háttércsapatára és kampányfinanszírozására is. Kíváncsi lennék arra, hogy ez hogyan is történt. De majd ezt mi megkérdezzük. (Podolák György: Kérdezd meg! - Göndör István: Kisgazda!) Megkérdezzük személyesen is, még bizottsági ülésen is egyébként. Hogy mennyire kisgazda Újhelyi képviselő úr, azt majd önök beszéljék meg egymás között.

Bármilyen furcsa, de csak 2004 októberétől van a Műsorszolgáltatási Alapnál belső ellenőr. Eddig nem működött. Pedig kötelező lett volna ilyet alkalmazni. A könyvvizsgáló folyamatosan záradékolja, minden esztendőben, és ezúttal is így volt, a beszámolót. A testület pedig nem tesz ellene semmit.

Kovács György elnök úr bizottsági ülésen azt mondta, hogy 2006-ra jelentős gondok várhatók. Hölgyeim és Uraim! Már most vannak gondok. Az, hogy 2006-ra az egész rendszer be fog dőlni, önöket nem érdekli, mert úgy gondolják, hogy a polgári kormány majd 2006-tól viselje ennek a felelősségét és gondját. Az a felelőtlenség viszont, amivel önök hozzáállnak a munkához, enyhén szólva katasztrofális. Persze nemcsak itt jellemző, az egész országban jellemző ez a probléma, a szocialisták egyre biztosabban látják, hogy meg fognak bukni. Utánunk az özönvíz - mondják -, hagyjuk az egészet úgy, ahogy van. A lovak közé kell vetni a gyeplőt, fussanak, szaladjanak a lovak, ha gond lesz, majd megoldja a Fidesz. Ha nem tudja megoldani, visszamutogatunk majd rájuk. Ez az ORTT esetében sokszorosan így működik.

Hogyan működik ma a közmédia? A kézből etetés esetét láthatjuk. Ezt sokszor leírták már. Nem én, nem is jobboldalról, baloldali publicisták írták ezt le. Ez az önök egyetlen eszköze a média féken tartására. S ez már rávezet bennünket a legutolsó problémahalmazra: a kiegyensúlyozatlanságra. Azt megint csak nem én állítom, fideszes politikus, hogy a magyarországi médiapiac kiegyensúlyozatlan, ezt leírja Dark is, és ezt önök is jól tudják. De pillanatnyilag ezt a médiát, amely önöket maximálisan kiszolgálja, nem elég, hogy információkkal etetik, hanem morzsánként, egyenként adogatják az ételt. Kockacukrot adnak a médiának.

Hadd idézzek egy klasszikus példát, amit már képviselőtársaim többen idéztek. Danubius Rádió, nevesítsük: 100 százalék. Egy éven át szinte nem szerepelt ellenzéki politikus a hírműsorokban. A Sláger Rádióban 90 százalék a kormányzati megjelenések száma. De a Magyar Televízió esti Híradója is 76 százalék.

 

(17.40)

Na, erre mondanák önök, hogy a Hír TV. Na de a Hír TV először is magántévéadó, nem közmédia, körzeti (Podolák György: És a Sláger Rádió?) és kereskedelmi. Állítsuk szembe vele, mondjuk, az ATV-t. (Podolák György: Ez borzasztó!) Az ATV ezzel szemben országos és közműsor-szolgáltató - ez a különbség ám!

Ehhez képest önök nem tudnak mást, csak a Hír TV-re visszamutogatni. Más a jogi besorolása a Hír TV-nek és más az ATV-nek, ezzel szemben önök folyton a Kossuth rádiót és Hír TV-t hozzák fel negatív példaként. De az csak kettő - a másik oldalon meg ott van huszonnyolc. És ez nem az én adatom ám, hanem az ORTT-é! Az ORTT, ahelyett, hogy erre valamit is lépne, nem tesz semmit ellene, és így látjuk szépen azt, hogy hétről hétre, hónapról hónapra egyre jobban nő a baloldal szereplése, az ORTT meg tehetetlen, mert nem is akar tenni semmit sem ez ellen.

No hát, elég sok mindent elmondtam, ezek bármelyike elegendő lenne arra, hogy ne fogadjuk el a beszámolót, de így, összességében azt mondanám, hogy ezek után önök se fogadják el. Ha ezt elfogadnák, az önök lelkiismerete rossz lenne, és éjszakánként izzadságban vergődve (Podolák György: Veled álmodnék!) nem tudnának nyugodtan aludni. (Derültség az MSZP soraiban.) Kérem, ne fogadják el a beszámolót!

Köszönöm.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Halmai Gáborné képviselő asszonynak, MSZP.

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyugodtan fogunk aludni. Nyugodtan fogunk aludni azért, mert egy jó anyagot kaptunk, nem egy rövidke kis anyagot, hanem több száz oldalnyi anyagot egy szakmai testülettől, és ennek a beszámolónak a valóságos célja az, hogy nézzük meg, milyen feladatok állnak előttünk, mi az, ami az elmúlt évben történt, mi az, ami probléma maradt, és mi az, amit meg kell oldanunk.

Megfontolásra kerül tehát az, hogy mik a tanulságai az elmúlt évnek. Valóban, abban önöknek igazuk van, hogy újra kell gondolni, normatívvá és kiszámíthatóvá kell tenni a finanszírozást. Egyébként az a 2002. évi döntés, amely arról szólt, hogy az állam átvállalja az üzemben tartási díjat, nem kevesebb összeget eredményezett, hanem többet. Be kell fejezni az EU-jogharmonizációt, különös tekintettel a gyermekek védelmére, az erőszak elleni fellépésre, és én azt is mondanám, hogy pozitív életmintáknak a bemutatására. Ezáltal is nagyobb kiegyensúlyozottságot kell teremteni.

Önök végig arról beszélnek, hogy a kiegyensúlyozottság csupán arról szól, hogy melyik oldal mennyit szerepel a tévében. Én azt gondolom, hogy a médiának, a televíziónak és a rádiónak nem az az elsődleges célja csupán, hogy bemutassa a jelenleg érvényes politikai pártok nézeteit, hanem éppen a CSA-rendszer szerint két dolgot tehet: az egyik az, hogy a kormányzati döntéseket, intézkedéseket, azoknak az előzményeit és a várható következményeit bemutassa, a fennmaradó részt ossza kétfelé, és a kormányzati és az ellenzéki oldalnak a véleményét is bemutassa, hiszen az embereknek arra van szükségük, hogy valós képet kapjanak.

Fontos az is - és ezt önök is említették -, hogy a panaszbizottság munkáján változtatni kell. Éppen ezért szól a beszámoló arról, hogy itt is szükség van a szabályozási hézag megszüntetésére, azaz a törvény módosítására. És amennyiben az ORTT szakmai testületként komplex törvénymódosítási javaslatot tud benyújtani, akkor én úgy gondolom, hogy ezek a feladatok megoldhatók.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Szintén kétperces hozzászólásra megadom a szót Homa János képviselő úrnak, Fidesz.

HOMA JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Némi döbbenettel hallgattam, amikor Tóth Gyula, az MSZP országgyűlési képviselője arról számolt be, hogy az emberi jogi bizottság ülése nem tartotta általános vitára alkalmasnak ezt az előttünk lévő beszámolót az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről. Megpróbáltam az elmúlt néhány percben megfejteni, vajon mi lehet az oka, hogy egy olyan bizottság, amely képes biztosítani a többséget a döntéseihez, most nem volt képes ezt az akaratát keresztülvinni.

Amikor 1996-ban megszületett a médiatörvény, akkor megszületett a duális televíziózás, működhetett a duális rádiózás, és megszületett az ORTT is, az a testület, amellyel a törvényalkotónak részben az volt a célja, hogy ezt a duális televíziózást, amely nemcsak kereskedelmi, hanem közszolgálati televíziózásból is áll, harmonikusan, tisztességgel működtesse.

Én úgy látom, hogy ez a beszámoló is arról szól, hogy az ORTT nem volt képes eleget tenni ennek a rendkívül nehéz, de fontos feladatának.

A képviselőtársaim előttem szóltak arról, hogy bizony a közszolgálatiság mellett a kiegyensúlyozottsággal is komoly problémák voltak az elmúlt időben, utaltak arra, hogy részben a közszolgálati csatornákon, és nemcsak a televíziós, hanem a rádiós csatornákon is, a hírműsorokban a kiegyensúlyozottságnak még a látszatára sem törekedtek a műsor készítői, és ezzel gyakorlatilag kvázi veszélyeztették a demokráciát, hiszen egy parlamenti demokráciának a lényege egy olyan nyilvánosság, amelyik lehetőséget teremt arra, hogy a parlamenti oldalak, a parlamenti szereplők megszólaljanak.

Másodsorban pedig - rövid leszek, mivel letelt a két perc (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - nem törekedtek arra sem, hogy azt az erőszakot és brutalitást, ami a televíziós csatornákon tapasztalható, visszaszorítsák.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Szintén kétperces hozzászólásra következik Sági József képviselő úr, Fidesz.

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Halmai Gáborné képviselő asszonynak szeretném mondani, hogy persze, ahány ház, annyi szokás, annyiféle elképzelés van a médiakultúrának a mérésére. Magyarországon - nem tudom, hogy jól vagy rosszul - a francia CSA-modellt honosították meg, ez azt jelenti, hogy a kormányzat kap egyharmadot, a kormánypártok egyharmadot, az ellenzéki pártok egyharmadot. Ezzel szemben mondhatnám a BBC-t, az angol BBC-mintát, amelyben a parlamenti pártok a parlamenti arányoknak megfelelően kapják a részesedést.

De hát lássuk azt az egyharmados arányt, hogyan néz ki ez Magyarországon! Ezek szerint 66 százaléknak kellene lenni, mondjuk, a kormánykoalíciónak. Idéznék az ORTT jelentéséből, beszámolójából: A szólás szabadsága című műsort - Ildikó, Sándor, Péter; emlékeznek a telefonbeszélgetésre - a kormányzati dominancia jellemezte, 85 százalék, megoszlásuk a Tizenhat órában és Az estében is háromnegyed körül alakult, 74-74 százalék. Majd egy másik táblázatban ezt olvashatjuk: a vizsgált időszakban a legtöbbször az MSZP jelent meg a programokban, az összes megjelenés több mint felét birtokolták az egyharmad helyett.

Képviselő Asszony! Lehet, hogy én olvasom rosszul, de ez mégiscsak azt mutatja, hogy a baloldali túlsúly a médiában ott van, és ezt tudjuk régóta, ez nem tegnap kezdődött, ez régóta így van, és ráadásul évről évre rosszabb is lesz. Mit tett az ORTT ennek megakadályozására? Kérem szépen, ne mondjon semmit, csak ne álljon fel az ORTT védelmére azért, mert ezt így el kell fogadni! Nem fogadjuk el! Önök sem fogadnák el a mi helyünkben! (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Lezsák Sándor független képviselő.

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Sági képviselő úr is joggal emelte ki hozzászólásában, majd megerősítette ezt Halmai Gáborné képviselőtársam, hogy évek óta megoldatlan gond a közmédia-finanszírozás. És köztudott, hogy az Európai Unió részéről is több alkalommal jelezték, hogy a közszolgálati médiumok jelenlegi költségvetési támogatása nem felel meg az európai uniós normáknak. A két közszolgálati tévé és a rádió finanszírozása ugyanis, amióta megszűnt az üzemben tartási díj, a támogatást átvállaló mindenkori költségvetési törvénytől függ.

A közszolgálati média nem eurokonform, az Unióval nem összhangzó finanszírozása miatt eurók millióitól, azaz több milliárdos nagyságrendű lehetőségtől esik el a Magyar Televízió, amely több pályázaton csak azért nem tud elindulni, mert a finanszírozása nem felel meg az uniós követelményeknek. Nyilván hasonló veszteségeket kénytelen elkönyvelni a Magyar Rádió is. A költségvetési függés miatt az Európai Közműsor-szolgáltatók Szövetsége kizárással fenyegeti a Magyar Televíziót.

Én mindenképpen üdvözlöm azt, még ha nem is teljes mértékben értek egyet a szöveggel, de üdvözlöm azt, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület a jelentés 10. melléklete alatt közreadta saját törvénytervezetét a médiafinanszírozás mai áldatlan helyzetének megoldása érdekében. El lehet vetni, meg lehet vitatni, de mindenképpen legalább itt történt valami.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén kétperces hozzászólásra következik Halmai Gáborné képviselő asszony, MSZP.

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, és köszönöm Sági képviselő úrnak, hogy folyamatosan a lelkiismeretünkért aggódik - rendben vagyunk vele.

 

(17.50)

Azt szeretném hozzátenni, hogy önt azt kéri számon, egy műsort kiemel, hogy abban milyen témák kerültek terítékre. Vegyük akár éppen ezt a vasárnap esti műsort. Azt gondolom, hogy a vasárnap esti műsorban lehet, hogy tényszerűen az MSZP képviselői jelen vannak, de szakértők is, és az ellenzéki oldalról, ha nem politikusok, de másfajta szakértők is folyamatosan jelen vannak. Tehát a cél és a lényeg a tájékoztatás, a sokoldalú megközelítés, és azt gondolom - és ezt az anyag ki is mutatja -, hogy általában az CSA-rendszer szerinti arányok jól működnek.

Szeretnék még néhány dolgot kiemelni abból, hogy mi az, amit tett az ORTT. Csökkent a kintlévőség a működő műsorszolgáltatók körében, és ez a pénz visszaforgatódott a rendszerbe. Kiszámítható és szabályozott monitoring történik. Olyan komplett anyagot kaptunk, amelyből ez kiderül. 2004 októberétől működik a belső ellenőrzés, és bár önök ezt hibának mondják, hogy miért csak most, de ez működik, és azt gondolom, hogy ez is elősegíti a további munkát.

Működik a belső ellenőrzés tehát a Műsorszolgáltatási Alapnál, valamint elkészültek olyan belső ellenőrzési szabályzatok, mint az ellenőrzési, a kezelési szabályzat, és ahogy itt elhangzott a pulpitusról is, szakértői tanács segíti ezt a munkát. Végez az ORTT olyan kutatásokat, ami segíthet minket abban, ami, azt hiszem, minden oldalról ma már egyértelmű, hogy komplett egészében a médiatörvényt módosítani kell.

Azt tartom nagy eredménynek, hogy ők tehát előkészítettek egy anyagot, ami kutatással van megalapozva. Van egy anyag, ami a Miniszterelnöki Hivatal portálján található, ami szakmai előkészítésű anyag, és az Fidesz is éppen a kulturális bizottság ülésén kinyilvánította azt a szándékát, hogy ha ez a három anyag egységesen áttekintésre kerül, ez lehet éppen a média albizottság feladata, akkor, mondjuk, a jövő évben lesz miről tárgyalnunk. Ezt komoly eredményének gondolom az ORTT idei évi működésének.

Köszönöm.

ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Erdős Norbert képviselő úrnak, Fidesz.

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A beszámolóval kapcsolatban szeretnék megemlíteni néhány olyan problémát, amelyre a kisebbségi vélemény elmondása során nem tértem ki. Az egyik legfontosabb téma a médiafinanszírozás kérdése. Itt hangsúlyozni szeretném, hogy véleményünk szerint ahhoz, hogy a médiafinanszírozás rendszere szinte az összeomlás szélére jutott, hozzájárult az ORTT is.

Nem gondolom, hogy a testület az egyedüli okozója a dolognak, de amikor a Danubius Rádió és a Sláger Rádió műsorszolgáltatási díját az egyhatodára csökkentették, akkor az általuk befizetendő műsorszolgáltatási díj összegének csökkenése hozzájárult a Magyar Rádió mint az egyik legfontosabb közszolgálati médium finanszírozásbeli nehézségeihez.

A díjcsökkenés magánál a Műsorszolgáltatási Alapnál, az ORTT-nél is okozott problémákat. A jelenlegi nehéz helyzethez nyilván ez is hozzájárult, mert itt összességében milliárdokról van szó, emellett nem mehetünk el szó nélkül. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Fidesz azért nem támogatta a korábbi, a médiatörvényt módosító javaslatot, mert véleményünk szerint az rossz volt annyiban, hogy csak a 2004. évi költségvetésben itt-ott rendelkezésre álló összegeket gyűjtötte volna össze, és nem oldotta volna meg átfogóan a finanszírozás rendszerét.

Ez a módosítás csak azt a helyzetet legitimálta volna, amely most is fennáll. Nagyon szívesen közreműködünk egy olyan médiatörvény-módosítás előkészítésében, ami átfogó és valóban megoldáskereső javaslat. Remélhetőleg ennek az előkészítése az ellenzék bevonásával, szakmai egyeztetések után fog történni.

Tisztelt Országgyűlés! A Műsorszolgáltatási Alappal kapcsolatban több problémára is fel szeretném hívni a figyelmet. A Műsorszolgáltatási Alap - ahogy a neve is írja - elsősorban a műsorszolgáltatók, televíziók és rádiók számára különböző, elsősorban közszolgálati jellegű műsorok finanszírozására hivatott a pénzeket odaítélni. Meglepődve olvashattuk a beszámolóban, hogy fő feladatán kívül milyen rendezvényeket és kulturális programokat támogatott a Műsorszolgáltatási Alap az elmúlt esztendőben.

Nem a rendezvényekkel van problémám, de azt nem értem, hogy az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjából hogyan lehet például fesztiválokat támogatni. Milyen alapon támogatnak programokat 10-15 milliós nagyságrendben?

Itt van például az operettfesztivál, ami a maga műfajában nagyon értékes és széles tömegeket vonzó rendezvény, csak nem tudom, hogyan fér ez abba bele, hogy minden különösebb pályázati feltételrendszer kidolgozása nélkül az ORTT úgy dönt, hogy 12-13 millió forinttal támogat egy ilyen programot. Ismétlem: nem magukkal a rendezvényekkel van gondom, de mennyiben tartozik ez az ORTT szűkebben vagy akár tágabban értelmezett hatásköréhez? Milyen elvek alapján döntenek 10 milliós nagyságrendű összegekről kulturális rendezvények kapcsán?

Itt kell feltenni azt a kérdést is, hogy előreláthatóan mikor lesz a Műsorszolgáltatási Alapnak kész szabályzata arra vonatkozóan, hogy a pályázatokat hogyan kezeljék, milyen módon hozzanak döntéseket. Mikor lesz kész az a kifogástalanul működő rendszer, ami megmondja, hogy ki kaphat támogatást és ki nem? Mikor lesz vége annak a rögtönzött pályázatkezelési módnak, ami a Műsorszolgáltatási Alapnál jelenleg működik?

Azt is felettébb furcsának találjuk, hogy a Műsorszolgáltatási Alapnál sokáig nem volt belső ellenőr, pedig ezt több törvény is előírja. Mióta van ellenőr? A 2004-es beszámoló ezt nem említi.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, hogy sokkal alaposabb, következetesebb munkára van szükség annak érdekében, hogy ezeken a problémákon változtatni tudjunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni az előterjesztések vitájában. (Senki sem jelentkezik.) Több hozzászólót nem látok.

Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Megadom a szót Kovács György elnök úrnak.

KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Elsősorban azért szeretnék szólni, mert elhangzottak itt olyan szakmai kérdések is, amik nem szeretném, ha a levegőben maradnának, és nem próbálnék rájuk elsősorban szakmai álláspontot kifejteni. Politikai, képviselői vitákba nem kívánok bocsátkozni, ez ki-ki szíve joga, hogy teszi, de vannak olyan szakmai kérdések, amelyek mindenféleképpen indokolják, hogy az ORTT elnöke reagáljon itt, erről a helyről.

Egyik a kiegyensúlyozottság kérdése, az, hogy az angolszász modellt vagy az európai CSA-modellt vesszük-e át. Csak emlékeztetni szeretnék erről a helyről mindenkit, hogy a médiatörvény a ’95. évben akkor mozdult előre, amikor a paritás mint alapelv bekerült a rendszerbe. Az a fajta kiegyensúlyozottság és mérés, ami a kis pártoknak vagy a margón levő nézeteknek nem ad teret és helyet legalább olyan mértékben, mint bárki másnak, az a bevett európai szokás szerint nem európai megoldás. Vannak olyan európai országok, ahol a marginális nézetek piacra jutását, műsorszolgáltatókhoz való jutását, megszólalását támogatják; nem tiltani igyekeznek, hanem támogatják.

A paritás azt jelenti, hogy a parlamenti legitimációtól függetlenül minden parlamenti erőnek megfelelő és egyenlő esélyei vannak arra, hogy kifejthesse a nézeteit. Ez az igazi előrevivő, és olyan változat volt ’95-ben, ami kimozdította a holtpontról a médiatörvényt. Az egész törvény szellemisége erre épül, az ORTT működési mechanizmusa arra épül, ott mindenkinek a szavazata egyenlő értékű. Az, hogy az élőszóbeli szereplések bizonyos médiumokban nem megfelelő képet mutatnak - egyetértek mindenkivel, aki ezt kifogásolja; bizony, intő jel.

De azt a bizottsági üléseken is elég hangsúlyosan próbáltam elmondani, hogy a kiegyensúlyozottság mérésének nem a legmegfelelőbb eszköze a számszerűleg megszámolt esetek, élőszóbeli említések és egyéb más, 150 paraméternek való megfeleltetés. Nem biztos, hogy a kiegyensúlyozottság akkor helyes, ha mindkét fél egyforma módon kap élőszóbeli szereplést. Nagyon lényeges, hogy mi hangzik el. Legalább olyan lényeges, ha nem lényegesebb, mint hogy miként és ki szólalt meg élőszóban; fontos, de nem kizárólagos szempontja a kiegyensúlyozottság mérésének.

A kiegyensúlyozottság mérése ennél sokkal összetettebb feladat. Utal valamilyen problémára, érdemes megnézni ezek után. Jelzem önöknek, hogy egyrészt költségvetési korlátai is vannak, hogy mélyebb és behatóbb tartalomelemzésekkel foglalkozzunk. A múlt héten a parlamenti és a bizottsági viták tapasztalatain okulva a monitoring-munkaterv elfogadása kapcsán tettem egy javaslatot, ami úgy szólt, hogy legalább a legnézettebb és leghallgatottabb műsorszolgáltatók hírműsorait elemezzük tartalmilag; legalább negyedévente egyet vegyünk ki belőlük, és nézzük meg, hogy tartalmilag hogy néz ki a kiegyensúlyozottság ezekben a kérdésekben.

 

(18.00)

Sajnálattal kell mondanom, hogy az önök által jelölt és megválasztott testületi tag sem állt e támogatás mellé. Biztos vannak anyagi okai is, de ezt meg lehetett volna oldani testületen belül, hogy elkezdjük csírájukban azokat a szálakat felfejteni, amelyek a valódi kiegyensúlyozottság kérdésében érdekesek és fontosak.

Panaszbizottság - 4. § (1) bekezdés vagy 4. §. Nagyon fontos kérdés, de jeleztem a beszámolómban is: a törvény sem pontos. A 4. § vonatkozásában az (1) bekezdés kifejezetten konkrét esetről szól, a konkrét eset vonatkozásában konkrét műsorszámokról. Az egész panaszbizottsági eljárás arról szól, hogy valaki lát egy műsort, érintett, és panasszal él az adott műsor percétől percéig szóló része ellen. Ez nem műsorszámok sorozatáról szól, a panaszbizottság nem rendelkezik azzal az eszközzel. És ha megnézik a további bekezdéseket, akkor bizony ott műsorszámok összességéről is kellene nyilatkozni a panaszbizottságnak - képtelenség. A törvény pontatlan e tekintetben, módosításra szorul a panaszbizottság eljárási rendje ebben a kérdésben. A testület többsége álláspontját kifejtette, és szűkítette, mert megoldhatatlan a feladat.

Valóságshow-k, emberi jogok: igen, valóban volt vita. Szintén a beszámolómban említettem, hogy ezek a viták arról szóltak, az ORTT felléphet-e az emberi jogok védelmében akkor, amikor az érintett nem kíván fellépni, nem kíván a műsorszolgáltatóval szemben polgári pert kezdeményezni. Vagyunk-e abban a szerepben, hogy mi ezt megtegyük? Elmozdult a testület álláspontja, és azt döntöttük el, hogy a horizontális jogviszonyok mentén próbáljuk a kérdést rendezni, és a műsorszolgáltató magatartását ítéljük itt meg, nem avatkozunk abba a jogviszonyba, ami a sérelmet szenvedett és a műsorszolgáltató között fennáll.

Lejáró jogosultságok: alapvetően az idei év problémája. Tudtam, hogy szavazok, amikor szavaztam a testületi ülésen, ellentétben azzal, hogy hibásan szavaztam, pontosan tudtam, megnéztem a jogszabályt. Vita van testületen belül. Jelzem, hogy azok a komoly ügyvédi irodák, amelyek nem kockáztatják imázsukat és hírnevüket, jogi szakvéleményükben kifejtik, bizony lehetséges, sőt valószínű, hogy ez az álláspont a helyes, ahogy én szavaztam. Pályázati eljárásra vonatkozóan írja elő a törvény azt a szavazási rendet. Ez nem pályázati eljárás, ez egy szerződéshosszabbítás kérdése. A törvény különbséget tesz a kettő között. A jogi szakértő álláspontja is erről szól. Azt is tudom, hogy van ellentétes jogi szakértői álláspont. A vita nem zárult le. A jövő héten is fog vele a testület foglalkozni.

Működési költségek gondjai: évek óta a testület minden egyes költségvetés benyújtása alkalmával nagyon transzparens módon szemlélteti önökkel, hogy baj van. Azt mondom, hogy nemcsak az ORTT, hanem az egész médiarendszer finanszírozásával gondok vannak. Azt kérem önöktől, hogy valahogy a konszenzus az oldalak között alakuljon ki valamilyen formában, mert nem megfelelő és nem fenntartható az az álláspont, ami a médiarendszer fejlődését ilyen módon gátolja, pláne akkor, amikor egy olyan robbanás és egy olyan technikai váltás áll előttünk, ami önmagában megérdemelné a sokkal nagyobb figyelmet és a konszenzust.

Egyedi támogatások: a bizottsági ülésen, komolyan mondom, szívemből szólt az ellenzéki képviselő úr, amikor kifejtette, hogy átlátható, mindenki számára elérhető, tiszta, nyílt és világos pályázati rendszerben kellene egyedi támogatásokat is elosztani. Én még hozzátettem azt is, hogy ráadásként nem a piacnak kellene az ORTT-t mozgatnia, hanem az ORTT a stratégiai céljai szolgálatába állítsa ezeket a pénzeszközöket, és csináltasson olyan rendezvényeket, amelyek az adott időszak stratégiáinak a szolgálatában állnak, viszik azokat előre. Jelzem, hogy nem kaptam többséget. Nemhogy nem kaptam többséget, egyedül maradtam ezzel a javaslattal.

Az, hogy konkrét esetek és konkrét ügyek egyedi támogatások kapcsán felmerülnek, valószínűleg vitatható, vannak kérdések, vannak problémák. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a rendszer egésze úgy legyen kialakítva, hogy úgy működjön, mint ahogy azt korábban elmondtam és kifejtettem. Abban kérném a segítségüket, hogy ez a jövőben így működhessen.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát lezárom. Arra figyelemmel, hogy az előterjesztéshez módosító javaslatok érkeztek, a részletes vitára bocsátásra a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Energia Hivatal 2001., 2002. és 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ezek elfogadását kezdeményező országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitája a lezárásig. A beszámolókat J/842., J/4000. és J/10996. számokon, a határozati javaslatokat pedig H/6912., H/6913. és H/15398. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Horvát J. Ferenc úrnak, a Magyar Energia Hivatal elnökének, a jelentések előterjesztőjének, húszperces időkeretben.




Felszólalások:   212-228   228-258   258-290      Ülésnap adatai