Készült: 2020.07.13.01:59:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2004.04.06.),  33-173. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 4:18:04


Felszólalások:   15-33   33-173   173-190      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem jelezte senki felszólalási szándékát. Megkérdezem Juhász Endre miniszter urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Juhász Endre nemet int.) Miniszter úr jelezte, hogy nem kíván válaszolni. Köszönöm szépen.

Az általános vita lezárásának elhalasztását kezdeményezte Herényi Károly képviselő úr, ezért, tisztelt Országgyűlés, az általános vitát elnapolom, és folytatására következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a helyi önkormányzatok 2004. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A bizottsági előterjesztést T/9444. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/9444/5-12. sorszámon kapták kézhez.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a házbizottság tegnapi ülésén megállapodás született arról, hogy módosító javaslatot holnap 12 óráig lehet benyújtani az előterjesztéshez.

Megadom a szót Pál Tibor államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Önt illeti a szószék.

PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A civilizált világhoz tartozás, a modern európaiság nem képzelhető el az egészséges víz, a csatornázottság, a jó szociális alapellátások, a magas színvonalú egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások nélkül.

Több mint egy évtizede, 1991 óta működik az az állami támogatási rendszer, amely a helyi önkormányzatok számára minimális önrész vállalásával komoly beruházásokat tesz lehetővé a már említett területeken. Ma itt, most a 2004. évi címzett támogatásokról szóló döntésre teszek a kormány nevében javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! A jogszabályban meghatározottak és a már jól kialakított gyakorlat alapján a címzett támogatások döntés-előkészítése a korábbi évekhez hasonlóan kétfordulós, két fordulóban történik, ez jelen esetben is így van. Az első szakaszban az önkormányzatok benyújtották a szakminisztériumok ágazati követelményei alapján előkészített beruházási koncepciójukat. Idén, tehát 2004-ben 528 igény érkezett be, több mint 500 milliárd forint értékben.

A szakminisztériumok egyeztették a programokat az önkormányzatokkal, majd elkészítették és megküldték a Belügyminisztériumnak a címzett támogatásra vonatkozó rangsorukat, javaslataikat. Ennek megfelelően 2003 őszén a kormány előzetesen állást foglalt azokról a szakmailag és pénzügyileg megalapozott költségtakarékos és a szakminisztériumok által is javasolt beruházási koncepciókról, amelyeket a 2004. évi címzett támogatásra javasolni szándékozik az Országgyűlésnek. Ez történt az első szakaszban.

 

(11.50)

A második szakaszban a kormány állást foglalt, és az állásfoglalását követően a támogatásra javasolt beruházásoknál az önkormányzatok elkészítették az építési, a vízjogi engedélyhez előírt terveket, megkérték a hatóságoktól az építésre jogosító engedélyeket, a szakmai, pénzügyi egyeztetéseket lefolytatták az érintett minisztériumokkal.

Ezen dokumentumok alapján az önkormányzatok 2003. december 15-éig benyújtották az igénybejelentésüket. A szakmailag így elkészített vagy előkészített tervek és pénzügyi igények alapján tesz a kormány ma javaslatot a beruházások támogatására.

Tisztelt Képviselőtársaim! A korábbi évekhez képest nagyszámú, összesen 75 beruházás indítását javasoljuk. Ezek összköltsége közel 77 milliárd forint. Ebből a 77 milliárd forintból 62 milliárd az az összeg, amely támogatásként jelenik meg. Ebből a 2004. évi támogatás összege több mint 6 milliárd forintot jelent. A helyi önkormányzatok összes támogatása, amit hozzáadnak a beruházásokhoz, közel 15 milliárd forint; ez az ő saját részük, önrészük.

Elmondható, hogy nemcsak a támogatásra javasolt beruházások darabszáma, de a beruházások összköltsége, valamint a beruházások megvalósításához biztosított címzett támogatások összege is jelentősen megemelkedett a korábbi évekhez képest. Az összes címzett támogatás a 2004. évben a 2001. évihez képest háromszorosára, a címzett támogatások darabszáma ugyanezen időszakban két és félszeresére, a címzett támogatások beruházási összköltsége pedig több mint a háromszorosára nőtt. Tekintettel arra, hogy a beruházások, a fejlesztések és az építések zöme megyei, illetve térségi feladatellátást szolgáló intézményekben valósul meg, vagy térségi közműberuházásokat jelent, így több millióra tehető az érintett lakosok száma, akik e beruházások megvalósulása után magasabb színvonalú közszolgáltatásokat vehetnek majd igénybe.

Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok által benyújtott 2004. évi új címzett támogatási igények feldolgozásakor és a támogatási javaslat kidolgozása során az általános szempontok, a jogszabályok által előírt feltételek teljesítésén túlmenően a következők voltak fontosak. Fontos, hogy a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg, a költségtakarékosság követelményeinek megfelelően. Fontos, hogy a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények előnyben részesüljenek. Fontos, hogy az igénybenyújtó önkormányzat anyagi erőihez mérten saját forrást is felhasználjon a beruházás megvalósításához. És fontos volt, hogy a területi kiegyenlítést szolgálja, hogy mindegyik megye a területén részesüljön valamilyen támogatásban, kapjon valamifajta elbírálásban pozitív szempontot.

Az egészségügyi beruházások közül a kormány indokoltnak tartja azokat, amelyek esetében kiemelt területi, regionális, orvosi szakmai szempontok merülnek fel. Előnyt élvezett a javaslatokban, ha első ízben részesült az igénylő címzett támogatásban. Példaként megemlítem a szombathelyi Markusovszky Kórház, valamint a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet rekonstrukcióját.

A szociális ágazat esetében a rendelkezésre álló támogatási keretek között azon beruházások indítása támogatott, amelyek megvalósítása a szociális törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásához szükséges. Így százszemélyes, fogyatékosokat ellátó otthon épül majd Csongrádon, idősek gondozóházát létesítik Tiszaföldváron.

Az oktatási ágazatban azon beruházások megvalósítását javasoljuk, amelyek halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatokat tesznek szükségessé. Megvalósításuk körzeti célokat szolgál, a növekvő tanulólétszám által is indokolt. Ugyancsak prioritást kaptak az oktatási ágazatban az igazolhatóan növekvő gyermeklétszámú, elsősorban a nagyvárosi agglomerációban található települések óvodai és általános iskolai férőhelybővítései.

Az oktatási beruházások közül kiemelem a kisvárdai gimnázium kollégiumának a rekonstrukcióját és bővítését, a pilisvörösvári német nemzetiségi gimnázium és közgazdasági szakközépiskola bővítését, Gyálon egy új óvoda létrehozását, Pécelen pedig a Szemere Pál Általános Iskola átépítését és bővítését.

A kultúra területén javasoljuk megvalósítani a művészeti tevékenységeknek, alkotó munkának, a többfunkciós kulturális intézményeknek otthont nyújtó épületek létesítését. Támogatjuk a törvényben meghatározott önkormányzati közművelődési, könyvtári, valamint levéltári és múzeumi feladatok végrehajtását biztosító létesítmények építését, rekonstrukcióját. Így Győrújbaráton egy új művelődési otthon épülhet faluházzal együtt, Miskolcon pedig egy multifunkcionális kulturális központ létesítésére javaslunk támogatást. Folytatódik a fővárosban a Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciója, vélhetően a gyermekek, a szülők, a nagyszülők nagy örömére.

A vízgazdálkodási ágazat esetében a szennyvízelvezetést, a szennyvíztisztítást, valamint a vízellátást szolgáló beruházásoknál és a belterületi vízrendezés esetében egyaránt a költségtakarékos beruházások indítását javasoljuk. Folytatódik a Békés megyei belterületi vízrendezés, megkezdődik a Borsod megyei Tállya és térségének öt önkormányzat lakosságát érintő szennyvízberuházása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti javaslatokon túl a jogszabályi változásból eredően egyes folyamatban lévő fejlesztések eredeti döntéseinek módosításáról az Országgyűlés egyedi mérlegelés alapján dönt. A 2004. évre hét önkormányzat nyújtott be feladatváltozást kezdeményező kérelmet, alapvetően a beruházások műszaki tartalmának a megváltozása miatt. Az igények közül öt beruházás esetében javasoljuk a kérelem támogatását, ezen belül két önkormányzat esetében indokoltnak tartjuk a többletköltségek részleges elismerését is: a mosonmagyaróvári kórház esetében, valamint a kalocsai városi kórház esetében.

A benyújtott törvényjavaslat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi törvény szövegének kisebb pontosítását is tartalmazza. A törvénymódosítás lényege, hogy a címzett és céltámogatás nem szolgálhat az uniós támogatással megvalósuló beruházások társfinanszírozására, tekintettel arra, hogy az uniós támogatásokkal megvalósuló fejlesztések társfinanszírozási összegeit a már elfogadott költségvetési törvény elkülönítetten tartalmazza; a 2004. évi költségvetésben erre a célra 4,4 milliárd forint áll rendelkezésre, a pályázati felhívás a Belügyminisztérium honlapján megjelent, az önkormányzatoknak már ezt el is juttattuk.

Tisztelt Országgyűlés! A kormánynak elhatározott szándéka az ország európai uniós felzárkóztatása. Erről szól a takarékos költségvetési gazdálkodás, és ezzel párhuzamosan azok az állami fejlesztések, amelyekről az Európa-terv kapcsán is már többször szóltunk itt a Ház előtt. Ez az építkezés nemcsak komfortosabbá teszi az emberek életét, de már ma érzékelhetően segíti a gazdaság fejlődését és növekedését is.

Mindemellett alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy korszerűsödjenek a helyi lakossági szolgáltatások, ami jelenti a közigazgatási rendszer korszerűsítését, amely már itt, az Országgyűlés asztalán fekvő törvényben jelenik meg. És természetesen fontosnak tartjuk a beruházásokat, a fejlesztéseket és ezekhez az állami támogatás hozzárendelését, amire most, ebben a törvényjavaslatban teszünk javaslatot.

Azt kérem önöktől, hogy a benyújtott törvényjavaslatot tárgyalják meg, és amennyiben olyan módosító indítvány van, amely a már benyújtotthoz akár a program esetében, akár a célok esetében finomításokat tartalmaz, akkor ehhez a módosító javaslataikat tegyék meg.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, öt-öt perces időkeretben. Megadom a szót Ecsődi László képviselő úrnak, az önkormányzati bizottság előadójának.

ECSŐDI LÁSZLÓ, az önkormányzati bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az önkormányzati bizottság 2004. március 31-ei ülésén megtárgyalta a T/9444. számú, röviden címzett támogatásokról szóló törvénytervezet általános vitára való alkalmasságát.

A bizottságban nem alakult ki éles vita, a hozzászólások, illetve a kritikák inkább jobbító szándékot tükröztek, és így fogalmazódtak meg.

 

(12.00)

Néhány jellegzetes vélemény a bizottsági vitából. Volt olyan felvetés, hogy ezt a támogatási formára fordítandó pénzösszeget inkább vissza kellene tartani, és az önkormányzatok által az EU irányába benyújtott pályázatokhoz az önkormányzatok önrészét kellene belőle finanszírozni. Ugyanakkor éppen erre az álláspontra reagálva többen helyeselték, hogy ez a pályázati forma megmarad, és amellett tették le a voksukat, hogy a következő időszakban is maradjon meg, éppen azoknak a pályázatoknak a finanszírozására, amelyek valamilyen oknál fogva nem férnek be európai uniós pályázatokba, kimaradnak belőlük, ezért továbbra is legyen különböző önkormányzatoknak, kisebb térségeknek a felzárkóztatására.

Kiemelést nyert, hogy a támogatott beruházások egyben térségi igényeket is kielégítenek vagy elsősorban térségi, kistérségi igényeket elégítenek ki. Így elég nagy létszámú az a lakosságarány, akiknek az érdekeit ez szolgálja, illetve akiknek a komfortfokozata javul e beruházások által. Soha ilyen mértékű címzett támogatásról még nem tárgyalt az Országgyűlés. A tervezet jól illeszkedik ahhoz a programhoz, hogy 2004 az építkezés éve legyen.

Vita alakult ki, hogy a tervezet nem tartalmazza az elutasított pályázatok felsorolását, ugyanakkor a vita során kiderült, illetve talán közös nevezőre is jutottunk, hogy a törvény szerint az elutasított pályázatok melléklete nem része a törvénynek. De ígéretet kaptunk, hogy a bizottság részére tájékoztató jelleggel meg fogja küldeni a Belügyminisztérium, és mindenki végigelemezheti a saját véleménye alapján.

Érdekessége az előterjesztésnek, hogy az idei évben csak két olyan pályázat van, amelyik nem rendelkezik önrésszel, minden további pályázatnál van önrész.

Mint említettem, nem alakult ki a bizottságban éles vita, ennek köszönhetően a bizottság 13 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta, és úgy gondolom, hogy mindkét oldal fontosnak tartja, hogy ez a törvény megszülessen, és az építkezések elkezdődjenek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Karsai József képviselő úrnak, a szociális bizottság előadójának. (Jelzésre:) Nem tartózkodik az ülésteremben.

A szociális bizottság kisebbségi véleményének ismertetője Imre Zsolt képviselő úr. Megadom a szót

IMRE ZSOLT, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottság 2004. március 31-ei ülésén megtárgyalta a T/9444. számon előterjesztett, a helyi önkormányzatok 2004. évi új címzett támogatásáról szóló javaslatot, és 16 igen szavazattal, valamint 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A vita során az ellenzék részéről több kritikai vélemény is megfogalmazódott. Elsősorban kifogásoltuk a törvényjavaslat kapcsán, hogy az idei évben is túlsúlyban vannak a kormánypárti települések a támogatási listán az ellenzéki településekkel szemben, mintegy 1:7 arányban. Megállapítottuk, hogy az eredetileg tervezett költségvetési előirányzatokat összevetve a végeredménnyel, láthatóan a Draskovics-csomag hatása itt sem múlt el nyomtalanul, mert közel 4 milliárd forintot farag le az eredeti előirányzatokból. Elmondtuk, hogy ennek az intézkedésnek köszönhetően a szociális terület az ágazatok közötti verseny egyik fő vesztese lesz, még akkor is, ha szám szerint a beruházások száma a tavalyi évhez képest nem csökken. Jelesül az idei évben is hét darab új beruházás kapott támogatást, éppúgy, mint tavaly, de azért az elmondható, hogy nominálisan a szociális ellátás kapta a legkevesebb támogatást a címzett támogatási keretekből.

Konkrétan 2003-ban még 5,1 milliárd forint volt a szociális fejlesztésekre biztosított forrás, az idei évben már csak 4,7 milliárd forint, tehát ez abszolút értékben is mintegy 8 százalékos előirányzat-csökkenést jelent. Ha még mindezek mellett figyelembe vesszük azt is, hogy ezeket a fejlesztési forrásokat a szociális ágazat esetén a rendelkezésre álló támogatási keretek között csakis a szociális törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátására fordíthatják, akkor még tovább szűkül ezeknek a forrásoknak a felhasználási lehetősége.

Ennek tükrében az ellenzéki képviselők sajnálattal állapították meg, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk évében, 2004-ben, illetve azt követően, 2005-ben sem lehet minőségi hálózatfejlesztésről beszélni, már ami a szociális területet illeti. Ez annál is inkább sajnálatos, mert a jelenlegi kormány 2003-ban leállította az intézményi rekonstrukciókat.

Mi, ellenzéki képviselők értetlenségünket fejeztük ki azzal kapcsolatban, hogy vajon miért maradnak ki a támogatásban részesíthető intézmények köréből a nem állami fenntartók új beruházásai is. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy míg erre a célra 2002-ben 650 millió forintot bocsátott rendelkezésre az előző kormány, 2003-2004-ben ez a támogatási keret gyakorlatilag megszűnt. További kérdésként merült fel a törvényjavaslat 2. §-ában ígért, elutasított pályázók listájának hiánya, valamint a beruházások megvalósítása során alkalmazott pénzügyi konstrukciók anomáliája.

Összegzésként elmondtuk, hogy a fenti hiányosságok miatt a törvényjavaslatot egyébként nem tartjuk általános vitára alkalmasnak, de tekintettel arra, hogy az ellenzéki egyéni országgyűlési képviselők közül néhányunk körzetében kapott általunk is támogatott pályázat címzett támogatást, ezért mint egyéni képviselők, azt megszavaztuk. Így végül a bizottság a javaslatot 16 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatta. Egyébként nem csodálkozom rajta, hogy Karsai képviselő úr nem jelent itt meg, hiszen a többségi vélemény, a szocialisták oldaláról nem hangzott el hozzászólás a bizottsági ülésen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Rózsa Endre képviselő úrnak, az oktatási bizottság előadójának.

RÓZSA ENDRE, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási és tudományos bizottság többségi véleményét fogalmazom meg, amely bizottság megvitatta a 2004. évi címzett támogatásokra vonatkozó törvényjavaslatot.

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a 2004. évben beterjesztett címzett támogatások mértéke jelentősen meghaladja a korábbi évekét. 75 beruházásra tesz javaslatot a törvénytervezet, összesen 77 milliárd forint értékben, amely nemzetgazdasági szempontból is jelentős. A központi költségvetés ehhez 62 milliárddal járul majd hozzá, ugyanakkor itt is ki kell jelenteni és hangoztatni kell azt, hogy az önkormányzatok is jelentős szerepet vállalnak a források tekintetében. Az önkormányzatok igyekeztek korábban is mindent megtenni településeik érdekében, ugyanakkor fontos az, hogy ilyen anyagi terheket is vállaljanak fel. A beadásra került 528 címzett támogatási pályázatból 187 kapcsolódik az oktatási-nevelési intézményekkel kapcsolatos területhez. Tehát az oktatási intézmények e tekintetben is kiveszik a részüket.

Az oktatási és tudományos bizottság ülésén elhangzott, hogy egy-egy ilyen beruházás rendkívül jelentős egy kistelepülés életében. Fontos az, hogy a kistelepülések igyekeznek megőrizni hagyományaikat, továbbra is fontos az oktatási centrumok támogatása, ahol gyakran az óvodai, általános iskolai és a művelődési célok is megvalósulnak. Mindenképpen fontos a sportcentrumok támogatása. Különösen nagy jelentőségű ez akkor, ha aprófalvas településeken található ez a beruházás. A törvénytervezetben benyújtott összes, közoktatási intézményt érintő pályázat, amely idekerült hozzánk javaslatként: 27. Az összes költség tekintetében 16 milliárd forint, a költségvetés 14 milliárddal kíván hozzájárulni a fejlesztésekhez.

A kormány kikérte az ágazati minisztériumok szakmai javaslatát, a tisztelt Ház elé átgondolt javaslat került, a beruházások tekintetében korrekt a javaslat, a profilok tekintetében széles körű a skála. Hiszen óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, két tannyelvű iskolák, idegen nyelvi oktatási intézmények, kollégiumok kerülnek támogatásra. Úgy gondoljuk, ennek itt is el kell hangozni a tisztelt Ház előtt. Nagyon fontos az, hogy a beruházások, amelyek valószínűleg megvalósulnak, ezek sorában tanuszodák épülnek, akadálymentesítés történik, tetőterek hasznosítása, tornatermeket hív ezáltal létre, oktatási centrumokat, könyvtárat, tantermek bővítésére kerül sor, és úgy gondolom, hallatlanul fontos az, ha többfunkciós ez a beruházás.

 

(12.10)

Ha áttekintjük a címzett támogatásokat több évre visszamenően, én ezt nyolc évre vonatkozóan tettem meg, egyértelműen hangsúlyozhatjuk azt is, hogy az oktatási intézmények részesedése az összes címzett támogatás tekintetében ez évben az átlagosnál is jelentősebb. Szám szerint, amennyiben ezt majd összehasonlítjuk, 1999-től célszerű ezt megtenni, hiszen tudjuk, hogy a 200 millió forint feletti beruházási összeghez való kötés ettől az évtől kezdve számítható. A jóváhagyott, illetve a 2004. évre vonatkozó javaslatok tekintetében is az oktatási intézmények rendkívül kedvező arányban részesülnek, hiszen 1999-ben 5,5 milliárd forint volt ez a támogatás, a következő években 2,9, 5,2, 5,2, illetve 8 milliárd forint. Most, a törvénytervezet javaslatában az össze beruházási költségre 16,3 milliárd forint kerül majd ráfordításra.

Az oktatási intézmények tekintetében tehát korrekt a javaslat, az oktatási bizottság általános vitára alkalmasnak tartja, és kérjük tisztelt képviselőtársainkat, hogy az ország, a gyermekek, a pedagóguskollégák, a szülők érdekében támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. A kisebbségi vélemény ismertetője Tóth Ferenc képviselő úr.

TÓTH FERENC, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A címzett és céltámogatásra szánt összeg a tavalyi évhez képest ugyan 7,7 milliárddal nőtt volna, de abból még egy fillért sem költöttek, amikor a takarékossági intézkedésnek becézett megszorítócsomaggal a kormány már 4 milliárdot le is faragott belőle. A Belügyminisztérium képviseletében az oktatási és tudományos bizottság ülésén megjelent munkatárs úgy nyilatkozott, hogy ez nem jelent valódi elvételt, csak azt, hogy az érintettek egy része a támogatást csak 2005-ben kapja meg. Azóta az oktatási bizottság ülésén járt a BM egy másik képviselője, ő már korrigált: 2006-ra is átcsúszhatnak a kifizetések.

Draskovics pénzügyminiszter úr úgy nyilatkozott, hogy a tárcák nem hajtották végre a tőlük várt költségvetési lefaragásokat, csak áttolták másik költségvetési évre, és most álljanak neki érdemben keresztülvinni a Pénzügyminisztérium akaratát. Így lehet némi kétségünk, biztos számokról tárgyalunk-e az előterjesztés kapcsán. Lehet, hogy ahogy folyik a törvény vitája, úgy apadnak a rendelkezésre álló források, és újabb önkormányzatok, intézmények esnek el a támogatásoktól. Nehéz így komolyan venni az előterjesztést.

Az a szomorújáték, amit a költségvetés elfogadása óta a kormány a költségvetés végrehajtása címén előad, sajátságos módon arra a vidámparki óriás hordóra emlékeztet, amelyen úgy kell keresztülmenni, hogy közben a hordó folyamatosan forog. Szédül mindenki, aki a kormányzat üzemeltette hordóba bekerül: önkormányzatok, vállalkozók, egészségügyiek, gazdák, a sornak nincs vége, csak a felsorolásnak, mert nincs egyetlen biztos kapaszkodó sem, amikor tervezni akarnak.

Nincs korrekt költségvetés, stabil jogi környezet, ami alkalmas volna annak kiszámítására, mibe érdemes fogniuk, és mibe nem, hogy tönkre ne menjenek bele. Ezért a címzett és céltámogatásokból sem lehet már úgy forrást nyerni, hogy az ne keltsen jogos aggodalmat a megbízhatatlan partner: a kormány miatt. Ki tudja, hátha meggondolja magát június 13-a után, és további megszorítócsomagocskákat állít össze... Mert ugyan ki gondolná az idei költségvetés mostani állapotában, amelyben már jószerével az évszám, a 2004 kivételével egyetlen szám sem igaz, hogy a kormány jogbiztonságot ígérhet a polgároknak, az önkormányzatoknak vagy bármely partnerének.

Ám hiába csomagoljuk a dolgot mutatós papírba, és mondjuk, hogy 2005-re vagy 2006-ra az idei támogatottakat is kifizeti a kormány, netán új pályázat keretében lehetnek sikeresek, attól a tény tény marad: a kormány a címzett és céltámogatások egy részét elvette. S mindez akkor történik, amikor mindenki érzi, mi minden halaszthatatlan tennivalója van még a sikeres uniós csatlakozásért. S bár a kormánypárti és ellenzéki polgármesterek, önkormányzatok egyformán érzik ennek a súlyát, a tervezett támogatások mégis számottevően többet ígérnek a kormányzati oldalon álló településeknek, mint a többinek. Ez jogos fenntartásokat támaszt az előterjesztéssel szemben.

Az önkormányzatok jelentős részének, amióta a béremelés elmaradt fedezete miatti hiányt görgetik, egyre nagyobb gondot jelent az önrész biztosítása. Mennél szegényebb egy önkormányzat, annál inkább pusztulnak az intézményei, romlik az épületek műszaki állapota és marad el a kor követelményeitől. Beszédes, hogy a 187 pályázatból címzett támogatással 27 darab közoktatási beruházás indulhat el, hozzávetőlegesen 14 milliárd forint költségvetési hozzájárulással. Azok nem részesülhetnek támogatásban, akik uniós forrásokhoz is hozzáférhetnek.

Ugyanakkor tudjuk, hogy az uniós támogatások szintén sokak számára elérhetetlenek az önrész miatt, amit a kormány először banki hitellel próbált áthidalni, ám az még jobban eladósította volna az önkormányzatokat. A felelősen gazdálkodó önkormányzatok ugyanis nem vágnak olyan hitel felvételébe, amelynél igen kétséges, hogy képesek-e az adott feltétellel visszafizetni. Nem csoda, hogy az igényekhez képest elenyésző “a XXI. század iskolájaö PHARE-programban részt vevők száma. Így a kormány ígéreteivel ellentétben maradnak a rossz állapotú és balesetveszélyes iskolák, a tornaterem, vizesblokk, sőt angolvécé nélküli épületek, és mindaz, amit Magyar Bálint a polgári kormány alatt a közoktatási intézményekben végzett felmérések eredményeként konstatált. Most láthatjuk, hogy az oktatási miniszter többszöri drámai hangú bejelentése és ígéretei mennyire vehetők komolyan, amikor megtette javaslatait a pályázatok támogatására vonatkozóan.

Nem hoz érdemi fordulatot az ügyben az sem, hogy a belügyminiszter asszony az elkövetkezendő évekre összesen 20 milliárd forint elkötelezettséget vállal pályázati formában önrész kiegészítésére.

A kormány a polgári kormánytól eltérően nem csatolta a javaslathoz az elutasítottak listáját, ezzel megnehezíti a képviselők munkáját, és rontja az érintett önkormányzatok esélyeit is. Nehezen érthető a támogatás logikája is, hiszen a javaslat tanuszoda építését támogatja életveszélyes iskolaépületek helyreállítása ellenében.

Összegezve: a kormányprogramban megfogalmazott nagyszabású vállalások komolytalanságára mindinkább fény derül. Emlékszünk még a beruházások támogatásától kezdve a “több pénzt az önkormányzatoknakö szólamáig a jól hangzó ígéretekre. A kormányzati vállalások nagy része úgy válik semmivé, hogy még el sem jutunk a kormányzati munka félidejéhez. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Idő!)

Mindezekre tekintettel az oktatási és tudományos bizottságban kisebbségben maradt álláspont szerint az előterjesztés általános vitára alkalmatlan.

Köszönöm a figyelmüket, köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Halmai Gáborné képviselő asszonynak, a kulturális bizottság előadójának.

HALMAI GÁBORNÉ, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság tegnapi ülésén megtárgyalta a helyi önkormányzatok 2004. évi új címzett támogatásáról szóló előterjesztést, és azt 11:8 arányban támogatásra javasolja. A kulturális bizottságban az ellenzék elsősorban politikai szempontok alapján értékelte az előterjesztést, a kormánypártiak pedig annak szakmai tartalmáról próbáltak érveket hozni. Ezekből idéznék.

Az elmúlt években is a címzett támogatás az egyik fontos forrása volt annak, hogy a helyi önkormányzatok a feladataikat teljesíteni tudják. Az idei évben 75 támogatott igényből 12 a kulturális területet érinti. A 61,8 milliárdos támogatásból 8,5 milliárd forintnyi összeg jut a kultúrára. Összehasonlításképpen, az előző évben a 12 helyett 8 pályázat és a 8,5 milliárd forint helyett 7,5 milliárd forintos támogatás jutott a területre. Ehhez még azt is hozzátenném, hogy az előzőekben megszólaló oktatási bizottság előadója is jelezte, hogy vannak olyan fejlesztések, amelyek átfedéssel vannak a kulturális területre is, tehát a 8 pályázat mellett az oktatási területről sport- és ifjúsági centrum építése, művészeti iskola fejlesztése, iskolai könyvtár fejlesztése is a kulturális területet gazdagítja.

Az előterjesztés kiemeli, hogy a különböző többfunkciós intézmények, a művészeti tevékenység, az alkotómunka támogatása, a könyvtári, levéltári, múzeumi terület támogatása a cél, és elsősorban az, hogy a helyi önkormányzatok az erről szóló kötelező feladataikat teljesíteni tudják. Ha megnézzük a támogatott javaslatokat, ezek között az alábbi témákat látjuk: állatkert-rekonstrukció, ifjúsági és gyermekházak rekonstrukciója és egyben bővítése, művelődési otthon és új faluház létrehozása, könyvtárbővítés és -átalakítás a XXI. század követelményeinek megfelelően, könyvtárépítés megvalósítása, multifunkcionális kulturális központ és hangversenyterem építése, sportcsarnok-rekonstrukció, filmszínházbővítés és -rekonstrukció, művelődésiközpont-rekonstrukció, volt megyeház levéltár és múzeum céljára való felújítása és kialakítása, művelődési és zenei központ létrehozása.

(12.20)

Láthatjuk tehát, hogy a kulturális területnek szinte minden ágazatát érinti valamilyen típusú fejlesztés, és ezek nyilvánvalóan alkalmassá teszik ezeket az intézményeket a jövő kihívásaira.

Az is elhangzott a bizottságban az ellenzék oldaláról, amit ők nyilván ki fognak majd fejteni az ellenzéki véleményben, hogy ezek az összegek nem elegendőek. Ezt mi minden alkalommal valóban megerősítjük, hiszen erre a területre, ami a helyi társadalomfejlődést segíti meg, és hiszünk abban, hogy a kultúrának ebben fontos szerepe van, sokkal több forrás is juthatna. Mégis nagyon fontos kiemelni, hogy párhuzamosan a címzett támogatásokkal, néhány más forrás is megnyílt, például a múzeumi szakterületre, amit hiányolt az ellenzék a bizottsági ülésen, megnyílt az Alfa-programban, annak a második pilléreként, egy 350 millió forintnyi támogatás, amelyhez még 200 millió forintnyi fejlesztés is társul az informatika területén.

A tavalyi évben és az idei évben is megszületett már a pályázati kiírás az art-mozi hálózat fejlesztésére. Mi azt gondoljuk, hogy ez is a területet gazdagítja. Szó esett arról a bizottsági ülésen, hogy a revitalizációs program forrásai csökkentek, és bár ez igaz az eredeti elképzeléshez képest, de megnyílt a minisztérium által is támogatottan egy olyan európai uniós forrás, amely a SAPARD-támogatás keretében a vidék szellemi és tárgyi örökségének megmentésére szolgáló fejlesztéseket segíti, amelyekre április 30-áig lehet pályázatokat beadni. És hogy erre alkalmasak legyenek az önkormányzatok, a BM által kiírt önrészpályázat 40-60 százalékkal tudja kiegészíteni ezt a forrást. És ugyanez a forrás a Nemzeti Kulturális Alapból is megpályázható és elérhető.

Mindezeket összevetve, bár természetesen a bizottságunk is azt fogalmazza meg minden évben, hogy az erre a területre szánt források nem elégségesek, mégis azt gondoljuk, hogy a jelen előterjesztés teljes egészében megfelel a kívánalmaknak, tehát minden területre, a meglévő rekonstrukciókra és a bővítésekre is támogat forrásokat, ezért a bizottság 11:8 arányban általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. A kisebbségi vélemény ismertetője Homa János képviselő úr. Megadom a szót.

HOMA JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint elhangzott, a kulturális és sajtóbizottság a hétfői ülésén tárgyalt a helyi önkormányzatok 2004. évi címzett támogatásáról szóló T/9444. számú törvényjavaslatról.

Az ellenzéki képviselők véleménye szerint ez a javaslat félresikerült és aránytalan. Ugyanis a beérkezett 56 kulturális pályázat fele ellenzéki vezetésű városokban, ellenzéki vezetésű településeken született, de az itt támogatásra javasolt 12 kulturális pályázat között egyetlen olyan sincs, amely az ellenzéké lenne. Ezt a Fidesz-frakció nevében megszólaló képviselőtársaink felháborítónak, vérlázítónak nevezték.

Regionális szempontból elemezve is érdekes megállapításra lehet jutni. Akadnak olyan megyék, városok, itt említették is ezeket, amelyeknek több pályázatát is támogatták - általában ezek a városok szocialista vezetésű városok, illetve szocialista vezetésű megyék -, és előfordulnak olyanok is, amelyekkel cseppet sem voltak ilyen bőkezűek az előterjesztők. A kulturális pályázatokkal kapcsolatban elhangzott az is, hogy akadnak olyan szakmai területek, amelyeket nem kíván támogatni a kormány, így például négy nagy vidéki színház is pályázott felújítási támogatásra, de egyiket sem tartották méltónak arra, hogy segítsék. Ugyancsak mostohán kezelték a levéltárakat, hiszen a két pályázó közül egyik sem kaphat támogatást a jelenleg előttünk lévő javaslat szerint, ahogy a múzeumok sem kapnak pénzt.

Az ellenzék ennek alapján jelezte, hogy a szakmai területeken is aránytalan a támogatás. Emiatt is kértük és kérjük, hogy senki ne vonja kétségbe a benyújtott 56 kulturális pályázat megalapozottságát. Az előterjesztők gondolják újra, megtehetik-e azt, hogy egyetlen ellenzéki település kulturális pályázatát sem támogatják. Gondolják újra azt is, megtehetik-e azt, hogy egyetlen színházi, levéltári, múzeumi pályázatot sem támogatnak. Mindezek miatt, ahogy már elhangzott, az ellenzék 8 ellenszavazattal általános vitára sem tartja alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Devánszkiné Molnár Katalin képviselő asszonynak, a környezetvédelmi bizottság előadójának.

DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság a múlt csütörtöki ülésén - nem április 1-jei tréfaként - tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Viszonylag rövid, higgadt és nyugodt tárgyalást folytattunk le. A többség 10 igen szavazattal - 4 ellenszavazat mellett, 2 tartózkodással - fogadta el és általános vitára alkalmasnak találta ezt a törvényjavaslatot.

Általános kérdésként beszélhetnék arról, hogy milyen helyes felépítésű a törvényjavaslat, hogy milyen jó a kétlépcsős előkészítés, de ez a miniszteri expozéban, amit a politikai államtitkár úr adott elő, tökéletesen elhangzott, tehát én ezt nem ismétlem meg. Felmerült viszont annak a kérdése kormánypárti körökben is, hogy milyen helyes lenne, ha a vízgazdálkodási feladatokon kívül más, az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok is megkapnák a kellő támogatást a cél- és címzett támogatások körében.

Felmerült továbbá az - mint ahogy minden pályázati elbírálásnál, minden ilyen jellegű tevékenységnél kritika érheti a pályázat elbírálóit -, hogy természetesen idén is vannak olyan neuralgikus pontok, amelyeknél a környezetvédelmi bizottság tagjai is úgy látják, hogy sokkal nagyobb súllyal kellett volna figyelembe venni az ágazati szakmai véleményeket, az ott felsorolt szempontok alapján, illetve magát azt a rangsort, amely megállapította, hogy az adott ágazati minisztérium mely támogatnivaló javaslatokat ajánlotta a Belügyminisztérium figyelmébe. Ezeknek a konkrét felsorolásától a környezetvédelmi bizottság tartózkodott, míg a kisebbségi előadó viszont kérte, hogy ő tehesse azt meg, hogy a saját problémáját felveti. Akkor én is megtehetném, hogy elmondom a saját, XVII. kerületi problémámat, de nem teszem, mert biztos vagyok abban, hogy egy következő pályázatnál majd eredményesen fog a XVII. kerület is pályázni.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy - ellentétben az előttem szólóval - ez a törvényjavaslat megalapozott, helyes elveket sorol fel. Ezenkívül azok a módosítások, amelyek összhangban vannak a jogharmonizációval, egyáltalán az EU-s pályázati pénzekhez való hozzájutás feltételeivel, és meghatározzák azt, hogy ezen túl a cél- és címzett támogatások nem szolgálnak az önrész biztosítására, megfelelőek, ezért a környezetvédelmi bizottság nevében még egyszer szíves figyelmükbe ajánlom, és általános vitára alkalmasnak tartom ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. A kisebbségi vélemény ismertetője Gyapay Zoltán képviselő úr. Megadom a szót.

GYAPAY ZOLTÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen Devánszkiné képviselőtársamnak, hogy az imént lobbizott a számomra; én vagyok az, aki kértem a bizottságot, hogy elmondhassak egy örömöt: az egyik szemem nevet, de a másik szemem sír.

Veszprém 5. számú választókerületének képviselőjeként örülök, hogy bent van a törvényjavaslatban a zirci geriátriai kórház kialakításának a támogatása. Ami miatt a másik szemem sír, hogy nincs benne Zirc és a térsége települései belterületi vízrendezésének a támogatása. Gyakorlatilag ez az a kettősség, ami ezt a törvénytervezetet általában évről évre jellemzi. Nagyon jó mindaz, ami benne van a törvénytervezetben, és mindig nagyon rossz mindaz, ami kimarad belőle.

(12.30)

Többek között kimarad belőle az a szám, amelyről Rózsa Endre képviselőtársunk az oktatási és tudományos bizottság részéről tájékoztatott bennünket, hogy összesen 528 pályázat érkezett tavaly április 25-ig. A törvénytervezet erről nem szól sem a rendelkező részben, sem az indokoló részében; az indokoló részében is és a rendelkezőben is 75 támogatott pályázatról van szó, illetve a 2. és 3. számú melléklet táblázataiban néhány elutasított indítványról, kérelemről van szó. Hová tűnt a többi? Ha klasszikust szeretnék idézni, azaz önmagamat, felolvasnám a bizottság jegyzőkönyvéből. Én álságos megoldásnak tartom, amit volt, aki az imént jónak minősített az államtitkár úrral együtt, a kétfordulós elbírálási rendszert. Valóban jó a kétfordulós elbírálási rendszer szakmailag, de nem igazán szerencsés abból a szempontból - Berecz Jánosra is hivatkozhatnánk, hogy történelmileg így alakult -, hogy én magam úgy fogalmaztam, hogy eltűnt a történelem süllyesztőjében az a több mint 400 javaslat, amiről ez a törvénytervezet sem támogatottként, sem nem támogatottként említést sem tesz.

Zirc városa az e-önkormányzat területén óriási lépéseket tett előre, és Zircen nagyon sok polgár van, aki rendelkezik számítógéppel, internet-hozzáféréssel. Ha a zirci polgárok közül valaki megnézi ezt a törvénytervezetet, végigolvassa, és nem látja sehol a Zirc és térsége belterületi vízrendezését, akkor talán az a vicc juthat eszébe egy kis képzavarral, hogy a székely bácsi a feleségével elmegy az állatkertbe, és érdeklődve nézik az állatokat. A bácsi tátott szájjal bámulja a zsiráfot, és egy idő után megjegyzi: anyjuk, ilyen állat nincs is. Tehát a zirci polgár azt láthatja, hogy Zirc és térsége belterületi vízrendezése nincs is. Jól felidegesíti magát, bemegy a polgármester úrhoz, és elmondja neki: polgármester úr, ön SZDSZ-es polgármester MSZP-s támogatással, ön talán be se nyújtotta a saját kormányának ezt a tervezetet? Erre ő majd, szegény, elkezd hímelni-hámolni, hogy dehogynem, de a kétlépcsős elbírálás s a többi. Talán érzékelhetik azt a problémát képviselőtársaim is, hogy ez egy kicsit nem egészen tisztességes. Meg lehet magyarázni az embereknek, hogy vannak sokkal fontosabb dolgok, vannak elsődlegesebb dolgok, kevés a pénz, értsék meg, és az emberek megértik. Higgyék el, az ember megértik! Nyelnek egyet, megcsóválják a fejüket, aztán jövőre bizakodással benyújtják. De amikor ezt látják, hogy az ő állatuk nincs is, az ő zsiráfjuk nem is létezik, akkor baj van.

Tulajdonképpen ennek az is igazából az alapját jelenti, hogy az általános indokolás a (2) bekezdésben szépen rögzíti, hogy a tavaly április 25-ig benyújtott 528 pályázat szinte mindegyike szakmailag és pénzügyileg megalapozott, költségtakarékos, a szakminisztériumok által is javasolt beruházási koncepció, amiről szó van. Így az emberekben, a polgárokban azt a képzetet keltheti ez a kétlépcsős módszer, illetve annak a végeredménye, hogy őket meg sem említjük, mintha valaki nem tudott volna pályázni, vagy nem is pályázott volna, ha már pályázott, nem jól nyújtotta volna be, szakmailag kifogásolható lenne. Erről szó sincs. Tulajdonképpen az az egy probléma vetődött fel komoly éllel a bizottságban, hogy ezeket a pályázatokat hiányoltuk. Szívem szerint, ha lenne időm és kedvem, a 2. és a 3. §-t eltörölni javasolnám egy módosító indítvánnyal. Minek idegesíteni az embereket ezzel a néhány elutasítottnak ítélt pályázatnak a feltüntetésével? Ne terheljük a minisztérium apparátusát innentől kezdve sose - tehát ne csak idén, hanem sose -, de ezt természeten nem teszem meg. A zirci kórház geriátriai kórházzá való átalakításának a támogatását előre is köszönöm az Országgyűlésnek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Havas Szófia képviselő asszonynak, az egészségügyi bizottság előadójának.

DR. HAVAS SZÓFIA, az egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Örömmel tudok csatlakozni Devánszki képviselőtársamhoz, mivel a mi bizottságunk is megtárgyalta, és azt kell mondanom, hogy szinte politikamentesen tárgyalta meg az előttünk fekvő T/9444. számú törvényjavaslatot, azzal együtt, hogy szakmai szempontból viszont elég komoly vita bontakozott ki a támogatásra ítélt egészségügyi intézményekkel kapcsolatban. Az előző felszólalásban hallottuk a zirci képviselőtársunkat, aki felhívta a figyelmünket a zirci kórház támogatására. Ezzel egyébként az egészségügyi szakmai bizottság is egyetértett.

Abban is egyetértettünk, örömmel üdvözöltük, hogy az elmúlt évekhez képest jelentősen nőtt a címzett beruházások száma, ami komoly dinamikát jelent. Ugyanakkor abban is egyetértettünk, hogy a szakmai elbírálás szempontjai nem igazán voltak világosak számunkra. Nem igazán láttuk annak az egészségpolitikai koncepciónak a lényegét, amely hangsúlyozná a regionális ellátás felé való elmozdulást, ami mind szakmai, mind gazdasági-pénzügyi szempontból is előrelépést jelentene az egészségügyi ellátórendszer átalakítása irányában.

Megyei eloszlásban, illetve régiós eloszlásban sem tartottuk egyértelműen indokoltnak és kiegyensúlyozottnak az intézmények támogatását. A regionális ellátás felé való elmozdulás minden szempontból indokolt és szükségszerű, kiemelten olyankor, amikor jelentősen csökkennek vagy legalábbis átstrukturálódnak az adott ágazatra költhető pénzügyi forrásaink. Ilyenkor még fontosabb, hogy a betegek ellátása megfelelő színvonalú legyen, illetve a lakosság a betegek igényeihez alkalmazkodni tudjon. Ilyen szempontból is kiemelten jó például egy zirci beruházás, ahol geriátriai profilú kórházzá tud átalakulni egy adott intézmény, amire ma valóban nagyon nagy szükség van, figyelembe véve a lakosság demográfiai átalakulását, az időskori ellátások felé való elmozdulást.

Reméljük, hogy a következő évek címzett támogatásai során ezek a szempontok még hatványozottabban, még fokozottabban figyelembe lesznek véve akkor, amikor egyes intézmények átalakítását, illetve fejlesztését fogja a kormány tárgyalni. Ezért is bizottságunk - azzal, hogy természetesen elképzelhető, hogy esetleges módosító indítványokat benyújtunk - mindenféleképpen általános vitára alkalmasnak, támogatásra méltónak ítélte a törvénytervezetet - 11 igen, 4 nem és 5 tartózkodás mellett - a parlament számára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. A kisebbségi vélemény ismertetője Sisák Imre képviselő úr. Megadom a szót.

SISÁK IMRE JÁNOS, az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egészségügyi bizottság 2004. március 31-ei ülésén tárgyalta a címzett támogatásokról szóló T/9444. számú javaslatot. A kisebbségi vélemény ismertetésénél, mondhatni, rendhagyó, hogy ez szakmai szempontokat tekintve szinte teljes mértékben megegyezik a többség véleményével. Az már más kérdés, hogy a kormánypárti képviselőtársaink általános vitára alkalmasnak tartották; az előbb Havas Szófia képviselő asszony ismertette a szavazás végeredményét.

Szinte egyöntetű vélemény volt a bizottság tagjai részéről, hogy az egészségügyi ágazatban 2004-ben címzett támogatással indítandó beruházásoknál a világon semmilyen koncepciót nem lehetett felfedezni. A döntési javaslatnál nem látható az a regionális szemlélet, aminek a kialakítása kívánatos lenne az egészségügyben. Amennyiben az egészségügyi ellátásban a regionalitás felé kell elmozdulni, mert az anyagi lehetőségek és a szakmai indokok ezt mutatják, akkor elképzelhetetlen számunkra, hogy miért a politikai indíttatású és statisztikai egyenlőségre törekvő döntési javaslat érzékelhető a 11 egészségügyi intézmény rekonstrukcióját tekintve.

Nem fedezhető fel a javaslatnál egyébként az, hogy prioritást élvez a sürgősségi betegellátás. Ez látható akkor, amikor Kalocsa város önkormányzatánál, a városi kórház rekonstrukciójánál a sürgősségi betegellátó osztály kialakítására kért 79 millió 881 ezer forint helyett mindösszesen 35 millió forint a támogatási javaslat. Ugyanakkor a bizottság tagjai pártállásra tekintet nélkül kifogásolták és indokolatlannak tartották például a kisbéri kórház nagy összegű rekonstrukcióját, amely több mint 2 milliárd forintos beruházás.

(12.40)

Felmerült, hogy kórház kell-e a településre, vagy csak egy rendelőintézet. Szeretném eloszlatni a félreértéseket, még egyszer mondom: a kormánypárti és az ellenzéki képviselők részéről teljes mértékben egyetértés volt.

Elhangzott, hogy Kisbéren a drogstratégia részeként egy ott lévő, volt honvédségi ingatlanon tervezett drogrehabilitációs központ építése lenne indokolt. Ugyancsak kifogásolták a bizottság tagjai, hogy van olyan megye, ahol egyszerre több kórház rekonstrukciója is megvalósul, miközben a beruházási koncepciók elbírálása során 44 egészségügyi beruházás elutasítását javasolta a kormányzat.

Felmerült még, hogy a Nógrád megyei Szent Lázár Kórház önrész biztosítása nélkül 3 milliárd 288 millió 602 ezer forint támogatást kap. A kisebbségi vélemény e tekintetben egyértelműen az volt, hogy azon önkormányzatokat nem lehet ellehetetleníteni, akik önerővel nem tudnak saját forrást hozzátenni a címzett támogatással megvalósuló beruházáshoz, s így esetleg a betegellátás helyzete romlik a térségben. Egyébként is a salgótarjáni Szent Lázár Kórház befejező ütemére kerül sor.

Összességében megállapítható, hogy az elmúlt évi 12 támogatott egészségügyi beruházáshoz képest 2004-ben 11 egészségügyi intézmény rekonstrukciója indul, szinte azonos nagyságrendű állami forrás felhasználásával. Miután 44 beruházási koncepció elutasítására került sor az egészségügyi ágazatban, és a bizottság csak valamiféle statisztikai elosztást vélt felfedezni, egészségügyi koncepciót nem, így a kisebbségi vélemény az, hogy a címzett támogatási javaslat, a címzett támogatási törvény általános vitára nem alkalmas.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Boldvai László képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának.

BOLDVAI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság 2004. április 1-jei ülésén a T/9444. számú, címzett támogatásokról szóló törvényjavaslatot 15 igen és 11 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági vitában külön kiemelésre került, hogy a 2004. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat, illetve ma már törvény 64,2 milliárd forintot tartalmaz címzett és céltámogatásokra. Ebből a 2004. évi új címzett támogatásokra 6 milliárd forint használható föl. Mint az államtitkár úr expozéjában is elhangzott, ez külön kiemelésre került a bizottsági vitában is, a 75 darab induló új címzett támogatás 76 milliárd forintos beruházási összköltséget generál. Ebből 62 milliárd forint a központi költségvetésből származó állami támogatás.

Az általános vitában és a bizottsági vitában megfogalmazódott, hogy azok a szempontok, amelyek a törvényjavaslat összeállításakor figyelembevételre kerültek, a bizottság többségének véleményét, illetve támogatását is bírják; ezen belül a központi források hatékony felhasználása, a központi állami költségvetési források költségtakarékos elköltése, az a szempont, hogy a közösen ellátott feladatok, illetve azok az intézmények részesüljenek előnyben, amelyek területi szolgáltatást végeznek, és az a szempont is, hogy a területi allokációt figyelembe véve legalább megyénként 1-2 beruházás részesüljön támogatásban.

A bizottsági vitában külön támogatásban részesült az a módosító javaslat, ami a költségvetés tervezése során, illetve az ISPA-társfinanszírozás esetén már bebizonyosodott konkrét tény, hogy a jövőbeni címzett és céltámogatási rendszert nem szükséges társfinanszírozási forrásként figyelembe venni. Ezért ettől az évtől kezdve kizárólag a hazai fejlesztések finanszírozását fogják szolgálni a címzett támogatásra fordított összegek.

A bizottság támogatta azt a törvényjavaslatban is szereplő tételt, hogy ennek a következetes módosítása átvezetésre kerüljön a címzett és céltámogatásokról szóló törvényen is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. A kisebbségi vélemény ismertetője Arnóth Sándor képviselő úr. Megadom a szót.

ARNÓTH SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársam valóban elmondta, és pontosan mondta azokat a dolgokat, amelyekben a pénzügyi bizottságban megegyeztünk. Nagyon sok vita nem történt a törvény benyújtásával kapcsolatban, hiszen mindenki tudja, hogy egy nehéz és hosszú kompromisszumrendszer alapján került elénk.

A vita során tehát nem a teljes szembenállás volt a jellemző. Voltak közös pontok, amelyeket érintettünk és szükségesnek tartottunk, szükségesnek tartok most is elemezni. Amennyiben meg kell erősíteni, mind a két oldal véleménye az, hogy szükség van a cél- és címzett támogatások rendszerére, hiszen a közvetlen tőkebefektetés legsikerültebb formája, ami mostanában működik a parlamentben és az országban.

A másik: abban is egyetértettünk, hogy folyamatosan kell bővíteni a címzett és céltámogatások körét. No, itt már voltak eltérő vélemények, hiszen a rendelkezésre álló költséghányad és az igények mindig eltérnek egymástól.

A harmadik, amire már utaltam, hogy kompromisszumokra épülő rendszer. Itt szeretnék egy zárójelet nyitni, amelyben elmondanám: mind a két oldalnak az volt a véleménye, hogy a köztisztviselők, akik a minisztériumokban ezzel foglalkoztak, példás munkát végeztek.

Nos, a kompromisszumokra visszatérve: jellemző, hogy többé avagy kevésbé igazságos ez a rendszer. A vélemények ott tértek el, hogy nyilván a szocialista képviselőtársaink azt mondták, hogy többé, mi azt, hogy inkább kevésbé; ezt alá is támasztjuk. Itt váltak el egymástól az álláspontok. Mi is meg tudjuk állapítani, akármelyik megye adatait megvizsgálva, hogy sajnos kormánypárti polgármesterek sokkal nagyobb arányban nyertek, mint az ellenzékiekhez tartozók. Hajdú-Bihar megyére jellemző, hogy 15 pályázatot adtak be, és ebből négy nyert: a megyei önkormányzat, ami szocialista vezetéshez kötődik, vagy szocialista, illetve szabad demokrata polgármesterekhez.

Olyan nagyberuházások nem nyertek, mint a debreceni Csokonai Színház rekonstrukciója, kollégium- és iskolafelújítások nem nyertek, vagy akár az én szülőföldemen mondhatnám Nádudvar városának támogatását, ahol iskolát akarnak modernizálni. Kistelepülések sem nyertek, akik szennyvíztársulást hoztak létre, így Biharnagybajom, Sárrétudvar és Szerep községeket említeném.

A másik, amin megint csak összeütköztek a vélemények, hogy szűkösek ezek a bizonyos keretek. Szűkösek, hiszen, ha megnézzük, hogy a megyei átlagban egy-két, maximum három pályázat nyer, a beadott igényekhez képest ez rendkívül kevés. Bármennyire is igaz az az álláspont, hogy jó néhány milliárd forinttal több pénz került a rendszerbe, ez még mindig csak az igények töredékét tudja fedezni.

A harmadik nagy eltérés az igények és a lehetséges teljesítések között van. Hajdú-Bihar megyét említettem az előbb. Itt megfigyelhető, hogy az igények és a teljesítés között körülbelül 1:10 az arány. Tehát ha még azt néznénk, hogy 15 pályázatot adtak be a megyéből, és ebből 4 nyert, azt mondom, derék dolog, mert körülbelül ennyi az országos átlag, vagy ennél kevesebb. De ha azt nézem, hogy az igények 1:10 arányban kaptak támogatást, akkor azt kell mondanom, hogy ez nagyon vérszegény.

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondanom, hogy a kompromisszumrendszer, ez a fok- és mértékhatározó, a többé és kevésbé, bizony a mi véleményünk szerint sokkal inkább a kevésbé irányába mutat el. Éppen ezért a Fidesz és a demokrata fórumos képviselők az előttünk levő törvényjavaslatot nem tartották általános vitára alkalmasnak, ezért 13 képviselő a 15 ellenében elutasította ezt a lehetőséget. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a bizottsági előadók felszólalásának a végére értünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 20-20 perces időkeretben, miközben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Ecsődi László képviselő úrnak, aki az MSZP képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni.

ECSŐDI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha tavasz van, akkor címzett támogatásokról tárgyal az Országgyűlés. Immár 1991 óta minden tavasszal tárgyalja az adott évben induló, új címzett támogatásokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés.

A törvény alapján a címzett támogatás döntési mechanizmusa kétfordulós. Ennek megfelelően az első szakaszban a kormány az 1094/2003. (IX.9.) számú határozatában előzetesen állást foglalt azoknak az önkormányzatok által 2003. április 25-éig benyújtott, szakmailag és pénzügyileg megalapozott költségtakarékos, a szakminisztériumok által is javasolt beruházási koncepciókról, melyek a 2004. évi címzett támogatását javasolták az Országgyűlésnek.

(12.50)

Így a képviselők már az előzetes politikai csatározásokat az elmúlt ősz folyamán lefolytatták, s ennek alapján megtörtént - néha politikai indulatoktól sem mentesen - a véleménycsere. A kormány állásfoglalását követően a támogatásra javasolt beruházásoknál az önkormányzatok elkészítették az építési és vízjogi létesítési engedélyekhez előírt terveket, megkérték a különböző hatósági hozzájárulásokat, az építésre jogosító engedélyt, lefolytatták a szakmai és pénzügyi egyeztetéseket az érintett szakminisztériumokkal. E dokumentumok alapján az önkormányzatok 2003. december 15-ig benyújtották a 2004. évi címzett támogatási igénybejelentésüket. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény a címzett és céltámogatásokra 64 milliárd 255 millió forint előirányzatot hagyott jóvá. Ezen belül a folyamatban lévő beruházások ez évi támogatási igényét is figyelembe véve a 2004. évi új címzett támogatásokra 6 milliárd forint használható fel.

A helyi önkormányzatok által benyújtott 2004. évi új címzett támogatási igények feldolgozásakor és a támogatási javaslat kidolgozása során az alábbi általános szempontok figyelembevétele történt: a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg, a költségtakarékosság figyelembevételével. A közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények részesüljenek előnyben. Az igénybenyújtó önkormányzatok anyagi erejéhez mérten saját forrást is használjanak fel beruházásuk megvalósításához. Mindegyik megyében legalább egy-két beruházás részesüljön támogatásban.

Az idei, 2004. évi induló új beruházásokról szóló törvényjavaslatban minden eddiginél nagyobb volumenű és darabszámú önkormányzati beruházás indítására tett javaslatot a kormány. Ami a pályázatok számát illeti: 75, jellemzően kistérségi és térségi feladatellátást szolgáló önkormányzati beruházás indul. Másrészt a volumen is igen jelentős, több tíz milliárd forinttal haladja meg a korábbi éveket, hiszen 77 milliárd forint összköltségű beruházás indulhat el. Ehhez a központi költségvetés igen jelentős, közel 62 milliárd forintos állami támogatást biztosít. Legalább ilyen fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy az önkormányzatok e feladatok mellé saját erőforrásokat is mozgósítanak.

A döntés-előkészítés során - mely az idei évben is kétlépcsős volt - a kormány természetesen figyelembe vette az ágazati minisztériumok szakmai javaslatait. Természetesen - mint korábban említettem - fontos volt a költségtakarékossági követelményeknek való megfelelés. Így szakmai vizsgálat tárgyát képezték a szakmai beruházások kivitelezési költségei, például az egy négyzetméterre jutó építésszerelési költség, a csatornázásnál az egy ingatlan bekerülési költsége, és ahol ezek a költségek túl magasnak tűntek, ott a költségvetés módosítására kérték fel az önkormányzatot. Így több esetben előfordult az is, hogy csökkentést javasoltak a beruházási összköltség vagy a műszaki tartalom vonatkozásában, éppen azért, hogy a rendelkezésre álló forrásból minél több beruházást lehessen megvalósítani.

Ugyanakkor továbbra is az a véleményünk, hogy a címzett támogatásoknál és általában az állam által finanszírozott beruházásoknál - elsősorban a szennyvízcsatornázásra vagy a felszíni vizek elvezetésére gondolok - ki kell dolgozni olyan irányelveket, amelyek lehetővé teszik a fajlagos költségek csökkentését és az állami pénz felhasználásának hatékonyabb megvalósulását. Ezáltal évente több beruházás valósulhatna meg, kaphatna támogatást, így rövidebb idő alatt érnénk el céljainkat, például az ország teljes csatornázottságát.

Legalább az előző szemponthoz hasonló súllyal esett latba a területi kiegyenlítés követelményrendszere, azaz hogy ez az állami támogatás minden megyébe és a fővárosba is eljusson. Így jellemzően két-három beruházás minden megyében elindul, de több olyan megye is van, ahol öt-hat fejlesztés is megkezdődhet az idei évben. A törvényjavaslatban szereplő beruházások - mint már említettem - elsősorban térségi, kistérségi igényeket elégítenek ki, így nagyon fontos, hogy a támogatás minél több állampolgárhoz jusson el.

A törvényjavaslat melléklete tartalmaz néhány folyamatban lévő beruházással kapcsolatos javaslatot is. Pontosan hét önkormányzat fordult a belügyminiszter asszonyhoz kérelemmel, melyben az Országgyűlés korábbi címzett támogatásról szóló döntéseinek a megváltoztatását, módosítását kérte. A hét eset közül ötben javasolja a kormány az önkormányzat kérelmében foglaltak teljesítését, két esetben javasolja az elutasítást. Támogatjuk a kormányt abban, hogy a kért változásokat fogadja el, és juttasson többlettámogatást, ami minimális mértékű. Véleményünk szerint az említett kérelmeknél különböző jogszabályok, egészségügyi minimumfeltételek módosításáról és esetleges műszaki tartalomváltozásról van csak szó.

A törvényjavaslatban, mint minden évben, javaslatot tesz a kormány a címzett és céltámogatási törvény néhány passzusának a változtatására. Ezek a módosítások alapvetően pontosító jellegűek. Fontos módosítás, hogy a címzett és céltámogatásokról szóló törvény szövegében több olyan rendelkezés is található, mely a címzett és céltámogatások, valamint az úgynevezett uniós források társfinanszírozásáról rendelkezik. 2004-től megszűnnek az úgynevezett előcsatlakozási alapok - ISPA, PHARE, SAPARD -, és felváltják azokat a strukturális alapok, a kohéziós alapok és egyéb támogatások. A költségvetés tervezése során, illetve az ISPA társfinanszírozása esetén bebizonyosodott, hogy a jövőben a címzett és céltámogatási rendszert nem szükséges társfinanszírozási forrásként figyelembe venni, ugyanakkor mindenképpen fenn kell tartani kizárólag a fejlesztések hazai finanszírozására. Ezzel összhangban a 2004. évi költségvetési törvény más minisztériumok fejezetébe utalta a különböző társfinanszírozásokat szolgáló előírásokat. Ezeket a döntéseket a szóban forgó törvényen is át kell vezetni, hogy egyértelművé váljék, az uniós támogatásra benyújtott pályázatok ugyanarra a célra a címzett és céltámogatásokból nem részesülhetnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A támogatásra javasolt 77 pályázat révén együttesen több mint 76,7 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, amiből több mint 61,8 milliárd forint a címzett támogatás összege. A 75 beruházásból 18 a vízgazdálkodási ágazatban, melynek a beruházási összköltsége több mint 24 milliárd forint, 11 az egészségügyben, ahol az összberuházás közel 21,5 milliárd forint, 7 beruházás a szociális ellátás területén összesen több mint 5 milliárd forint értékben, 27 a közoktatás területén több mint 16 milliárd forint értékben, és 12 a kulturális szolgáltatás területén valósul meg, több mint 9,5 milliárd forint értékben.

A fenti támogatásokban megvalósuló beruházások az alábbi főbb jellemzőkkel rendelkeznek: az egészségügyi beruházások közül indokolt azoknak a kórházaknak a fejlesztése, melyekben a területi orvos szakmai szempontok kiemelkedően szerepelnek, olyanok, melyek első ízben részesülnek címzett támogatásban; a szociális ágazat területén azokat a pályázatokat javasolja a kormány támogatni, melyek a szociális törvényből adódóan az önkormányzatok feladatának ellátásához szükségesek; az oktatási ágazatban elsősorban a halaszthatatlan rekonstrukciós beruházások kapnak támogatást és azok, amelyek megvalósulása körzeti célokat szolgál, és a növekvő tanulólétszámból adódó követelményeket elégít ki. Ugyancsak prioritást kaptak az oktatási ágazatban az igazolhatóan növekvő gyermeklétszám miatt elsősorban a nagyvárosok vonzáskörzetében található települések óvodai és általános iskolai férőhelybővítései.

A kultúra területén a művészeti tevékenységeknek, az alkotómunkának, a többfunkciós kulturális tevékenységeknek otthont nyújtó létesítések kapnak támogatást, így például az önkormányzati, közművelődési és nyilvános könyvtárak, valamint a levéltárak és a múzeumi feladatok ellátását biztosító létesítmények építését és rekonstrukcióját támogatja a javaslat.

A vízgazdálkodási ágazat esetén a szennyvízelvezetést, -tisztítást, valamint a vízellátást szolgáló beruházásokat és a belterületi vízelvezetést támogatja a javaslat. Bizonyára képviselőtársaim előtt is ismeretes, hogy az elmúlt években a belvízből adódó károk pluszkiadásokat jelentettek az államnak, az önkormányzatoknak és az ott élő lakosságnak. Ezért nagyon fontos, hogy a vízgazdálkodási ágazaton belül több mint 24 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezetből kitűnik, hogy a támogatott pályázatok alapján megvalósuló beruházások több százezer ember komfortfokozatán javítanak. Ezután az érintett állampolgárok jobb egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatáshoz és biztonságosabb, egészségesebb környezethez jutnak.

A fentiek alapján a szocialista frakció támogatja a törvénytervezet elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Kosztolányi Dénes képviselő úrnak, aki a Fidesz képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ajándék lónak ne nézd a fogát, szól a népi bölcsesség. Félek a görögöktől, ha ajándékot hoznak, mondta Homérosz egyik hőse Trója ostroma idején.

 

(13.00)

Ha megfogadnánk a népi bölcsesség javaslatát, a mai parlamenti vita igen rövidre szabott lenne. Csakhogy nem ajándékról van szó, hanem törvény által szabályozott forrásjuttatásról, pontosabban központi pénzelosztásról. Az, hogy a kormányzat egyébként úgy viselkedik, mint ha kegyet gyakorolva ajándékot osztana, az egy másik kérdés. A trójai hős bizalmatlansága pedig azért figyelmeztető számunkra, mert az elosztásban évről évre több mint ötszáz önkormányzat érdekelt, de maximum 10-15 százalékuk jut forráshoz, egy meglehetősen bonyolult, bürokratikus mechanizmuson keresztül.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség gratulál a támogatást elnyert 75 önkormányzatnak, és együtt bánkódik azokkal a településekkel, amelyek önkormányzata, szám szerint 455, nem részesülhetett a központi jótékonykodásból.

Melyek ezek a vesztes önkormányzatok? Az érintettek köre egyedül az Önkormányzatok Közlönye 2003. szeptember 19-i X. számából ismerhető meg, ott is csupán felsorolás jelleggel, indokolás nélkül. Ez a közlöny tartalmazza ugyanis a kormány közleményét a helyi önkormányzatok és a nem állami fenntartók 2004. évi új címzett támogatásainak döntés-előkészítéséről. A közlöny három és fél oldalon, kétszer olyan széles rubrikában sorolja a pályázat nyerteseit, mint mondtam, csupán 75-öt, és tizenkét oldalon, dupla sűrűséggel olvashatjuk a nem javasolt beruházási koncepció önkormányzati gazdáit. Emlékeztetőül mondom még egyszer: 455-öt.

A lényeg, köszönhetően a kétfordulós, kétkörös rendszer találmányának, már tavaly eldőlt. Eldőlt azelőtt, hogy az ország költségvetéséről a parlamenti vita elkezdődött volna, vagy e téren más autentikus döntés született volna. Az önkormányzatok pályázatainak megszűrése megtörtént 2003 szeptemberében, és az ítéletet a kormány kimondta: 75 igen, 455 nem. Tette ezt közleményben, amely egyébként is érdekes jogforrási megoldás. A közleményből az igény megnevezésén, az érintett önkormányzatok nevén túlmenően csupán az derül ki, hogy a pályázat egészségügyi, kulturális, oktatási vagy úgynevezett vizes területeket érint-e.

Tavaly az általános vita során szocialista, kormánypárti bizottsági elnök tette szóvá, és a belügyminiszter asszonyt kérte arra, hogy az elutasított kérelmekről a képviselők kapjanak tájékoztatást, az elutasítás indokával együtt, hiszen az érintett önkormányzatok tájékoztatása alapvető követelmény és indokolt. A felhívás pusztába kiáltott szó maradt, az önkormányzatok negligálása idén is megtörtént. Tavaly május 27-én az előterjesztőt képviselő belügyminisztériumi államtitkár zárszavában előadta, hogy úgy érzi magát, mintha költségvetési vitán vagy netán önkormányzati vitanapon lenne, bár úgy nyilatkozott, hogy a viták nem voltak fölöslegesek. Megértjük, hogy mind a költségvetéssel, mind az önkormányzati problémákkal szembesülni igen kellemetlen bármelyik kormánytagnak.

A mai napirend természetesen mindkét témakört szorosan érinti, azokhoz kapcsolódik, mégis, kímélendő az államtitkár urat - hiszen úgyis lepereg róla minden -, szorosan a törvényjavaslattal kívánunk foglalkozni.

Bevezetőmben ajándék lóról és trójai falóról tettem említést, nem véletlenül. A törvényjavaslat magán viseli egy harmadik ló, az állatorvosi ló minden jellegét. A Belügyminisztérium és a kormánypárti képviselők szerint viszont - idézem - „ a törvényjavaslat minden eddiginél nagyobb volumenűö, egy másik idézet: “soha nem látott mértékű önkormányzati fejlesztési támogatást biztosítö. Fellengzős és nagy szavak kormánypárti oldalról.

Nézzük meg, mik a tények valójában! A tavalyi és az idei támogatási rendszert kívánom összehasonlítani és egybevetni. Tavaly 55 önkormányzat közel 70 milliárd forintot kapott 461 elutasítás mellett. Idén 75 pályázat kapott 76 milliárd forintot, 455 elutasítás mellett. Hol itt a nagy volumen? Hol itt az óriási eltérés? Fajlagosan idén kevesebb jutott egy-egy fejlesztésre, mint tavaly. A juttatott összeg mindössze 6 milliárd forinttal emelkedett, azaz 1-2 százalékkal haladta meg a növekedés a tavalyi inflációt. Miután a beruházásokhoz igényelt támogatás több évre ütemezett, az infláció többet visz el az idők során, mint a növekmény.

Második kérdéskör. Érdekes a kép akkor, ha megnézzük, mennyi a támogatás összege ez évre, idénre, 2004-re. Csupán 6 milliárd forint, azaz a bruttó támogatási összeg 10 százalékánál is kevesebb. A beterjesztett ütemezés 2007-ig szól, és így megnézve ezt az évet is azt látjuk, hogy a támogatás a futamidő utolsó évében mindösszesen 2,4 milliárd forint. A pénz zömét 2005. és 2006. évben kell elkölteni. Vajon miért? A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség úgy gondolja, a kormány úgy irányította a címzett támogatásokat, csak olyanokat és azokat a fejlesztéseket támogatta, amelyek a választás évére befejeződnek. Taktikus, kampány értékű, de az önkormányzatokkal szemben etikátlan hozzáállás.

Tavaly nagy elismerés fogadta, hogy első alkalommal lehetőség nyílt arra, hogy szociális feladatokat ellátó, egyes nem állami fenntartók is címzett támogatásban részesülhessenek. Ezt a körülményt általános üdvözlés fogadta kormányoldalon, ellenzékben egyaránt. Idénre ez megszűnt, mégpedig prózai okokból: egyszerűen forráshiány miatt. Súlyos, cinikus visszalépés a kívánt fejlődési iránytól, igen rossz üzenet a nem állami fenntartással kísérletező civil szféra felé.

Tavaly a második körbe jutott önkormányzatok hiánytalan igénybejelentést nyújtottak be, azaz 54 önkormányzatból senki nem hiányzott a végelszámolásnál. Idén hiánytalan igénybejelentés egy önkormányzatnak nem sikerült, három pedig azért esett ki a támogatottak köréből, mert a költségvetésben nem akadt számukra fedezet, pedig csak 748 millió forint volt az igényük iskolára, sőt, egyiküknek önkormányzati hivatal építésére. Kérem szépen, van olyan település, ahol nincs önkormányzati hivatal se! Igaz, 2004-ben valamennyi beruházási feladatukat el is végezték volna - talán ez nem tetszett a javaslattevőknek. Az önerejük is megvolt, mégis kívül rekedtek ezek az önkormányzatok.

Vessük össze az odaítélés, azaz a támogatási javaslat kidolgozásának tavalyi és idei szempontjait. Tavaly az államtitkár úr a területi kiegyenlítés elvének alkalmazása mellett másik szempontként a gazdasági megalapozottság és a reális mérték igényét jelölte meg. Idén négyre nőtt a szempontok fogalmi köre. Megmaradt, hogy megyénként egy-két beruházás részesüljön támogatásban. Ez úgy alakult, hogy van, ahol egy, ez Vas megye, és van, ahol kilenc, ez Pest megye.

 

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

De bőven találkozunk új szempontokkal is. Ilyen a közösen ellátott feladat előnyben részesítése, a központi forrás hatékony felhasználásának egyébként magától értetődő igénye és a saját forrás szükségessége. A túl általános szempontrendszer is csak arra jó, hogy az alól is legyenek kivételek. Nézzük meg ezeket a kivételeket is!

Két olyan önkormányzat részesült támogatásban, ahol a pályázónak nem volt saját forrása. A kivételezés különösen indokolatlan egy megyei önkormányzat esetében, ahol - emlékezetem szerint - 3 millió 200 ezer forint hiányzott az önrészhez. Még meghökkentőbb kivétel, hogy támogatásban részesült egy 4 ezer fős kistelepülés, annak ellenére, hogy a döntés-előkészítés szakaszában nem nyújtott be pályázatot, a nagy körbe viszont hirtelen bekerült. Nem a település ellen szólok, és nem a tanuszoda építését kívánom meggátolni, de összefüggést látok Pécsvárad hirtelen támogatása és a Zengőn tervezett katonai létesítmény között. Az idei legnagyobb környezetvédelmi skandalum és tiltakozás levezetésére nem lenne szabad törvénymódosítási eszközöket felhasználni. Higgye el a kormány, nem ezzel jut eredményre!

(Dr. Világosi Gábort a jegyzői székben Podolák György váltja fel.)

A kivételek sorát gyarapítja, hogy a tavaly szeptemberben még elutasított törökbálinti vízellátóhálózat-fejlesztés bekerült a támogatások körébe. Ennek örülünk, támogatjuk is; bár annak nincs magyarázata, hogy miért nem a másik, szintén elutasított törökbálinti igény, az iskolabővítés kapott szabad utat.

A kivételezéseknél súlyosabb az a körülmény, hogy a támogatási javaslat huszonhat esetben úgy látta, hogy a beruházási összköltség csökkentése vizsgálandó. Sajnos, nem tudtuk meg, hiszen nem kaptunk tájékoztatást, hogy a vizsgálódás milyen eredményre vezetett.

 

(13.10)

De bármilyen eredményt hozott is, ez azt jelenti, hogy a pályázatot benyújtó önkormányzatok eredeti elképzelését a kormány egyharmad részében nem támogatja, csak bizonyos fenntartásokkal. Kénytelen vagyok megismételni és leszögezni, hogy a pályáztatás egész rendszere a képviselőcsoportok elől nagyrészt elzárva bonyolódik, és a hozzáférés rendkívüli erőfeszítésébe kerül az érintett képviselőknek is. De vajon csak róluk van szó? Nem.

Tavaly a győzelmi jelentés arról is szólt, hogy a kormány előzetes döntését egyeztette az önkormányzati szövetségekkel. Idén erről nem szereztünk tudomást. A bizottsági munka során önkormányzati szövetségek javaslatával, véleményével nem találkoztunk, jogos a kétség: ilyenek egyáltalán nincsenek. Újabb visszalépés az önkormányzatiság kimondatlan, de általunk vallott eszméjétől.

És a végére maradt a feketeleves. A törvénymódosítás kimondja a 10. § (3) bekezdés c) pontjában: “Az európai uniós támogatással megvalósuló beruházások központi támogatásban nem részesülhetnek.ö Erről az államtitkár úr már tudott valamit tavaly, esetleg sejtette. Az általános vitában a kétlépcsős rendszert dicsérők mindig arra hivatkoztak, hogy az első körben elutasított önkormányzatoknak már nem kell költeniük a pályázatok további kidolgozására, úgymond, szinte jól járnak, ha kiesnek a pályázati rendszerből. Az államtitkár úr csak az átgondolás lehetőségére hívta fel a figyelmet, és szó szerint azt mondta, nem gondolja, hogy olyan nagy a baj, ha a nem nyerő pályázatok elkészülnek, hiszen van lehetőség az önkormányzat számára, hogy máshol ezzel a pályázattal el tudjon indulni.

Ma már tudjuk, arról van szó, hogy az önkormányzatokat választás elé állítják: vagy európai uniós támogatás, vagy központi, hazai, a költségvetést terhelő. A jövőben a kettő kizárja egymást, és ezzel igen nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. Lehet, hogy egyiken vagy másikon talán elnyernek támogatást, de lehet - főként akkor, hogyha a pályázatok kiírása párhuzamos, időben egybeesnek -, hogy lemaradnak a fejlesztési lehetőségekről.

Tavaly a kormánypárti területfejlesztési bizottság elnöke fontos kérdésnek minősítette, hogy az európai uniós csatlakozásunkat követően a fejlesztések összehangolt, zökkenőmentes lebonyolításának alapvető érdekeit meg kell keresnünk, közösen. Olyannyira fontosnak tartotta az európai uniós csatlakozásunkat követő közös finanszírozás elképzeléseinek szabályozását, hogy megnyugtatta itt az Országgyűlést, hogy bizottsága önálló napirend keretében hamarosan megtárgyalja az ezzel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket. Ilyen bizottsági napirendről azóta sem szereztünk tudomást.

Az idei bizottsági vitában ezt a kérdéskört a kormánypártiak már érinteni sem kívánták. Sőt, a címzett támogatások rendszerének csatlakozás utáni felülvizsgálatát feltevő konkrét javaslatot véletlen elszólásként remélték minősíthetőnek.

Az előterjesztő Belügyminisztérium ezzel szemben egyértelműen így szólt: “A címzett és céltámogatási törvény átfogó módosításán most dolgozunk. A törvénymódosítás kapcsán az idei év második felében a szakmai javaslat a bizottság elé kerül majd.ö

Nyilvánvaló, hogy a ma tárgyalandó törvénymódosítás új szabályai elsorvasztani kívánják a címzett támogatás rendszerét, hiszen ez a tönkretett és használhatatlan költségvetést terheli. A kormány felelőtlenül, előkészítés nélkül tereli át az önkormányzati igényeket az EU-kasszához.

Tisztelt Ház! Végezetül megismétlem: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség mindenkor az önkormányzatok érdekeit szolgálva és képviselve, elfogadja a törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy láthatták: igen sok sebből vérzik. Felkérjük a döntéshozókat, hogy az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakításával ne késlekedjenek tovább. Minden év, de minden fél év késedelem több mint hiba a Medgyessy-kormány részéről.

Reméljük, utoljára tárgyaltunk erről a szubjektív, átláthatatlan és igazságtalan elosztási rendszerről. Bízunk abban, hogy az önkormányzatokban megvan az az erő, amely kikényszeríti a helyes, településbarát megoldások egységes rendszerét, leküzdve a kormányzati szervek ellenállását és a mindenkori megosztó kísérleteket. Eredményes, tárgyszerű általános vitára számítunk, a benyújtott módosító indítványaink elfogadásában bizakodunk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Gulyás József képviselő úrnak, az SZDSZ-képviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek.

GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt örömömnek kívánok hangot adni, hiszen annak ellenére, hogy Kosztolányi képviselőtársam jelzőkkel, minősítésekkel rendesen tarkította beszédét, a beszédének végén elmondta, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt végül is el fogja fogadni a benyújtott törvényjavaslatot, és ez mindenképpen örvendetes, annak ellenére, hogy korábban a bizottsági megszólalóktól azt hallhattuk, hogy az általános vitára sem tartják alkalmasnak a benyújtott javaslatot.

A magyar önkormányzati rendszer szereplői, a helyi önkormányzatok számára ez a ma tárgyalt előterjesztés nagyon fontos előterjesztés, hiszen a feladatellátás szempontjából meghatározó jelentőségű és volumenű pályázatok, beruházások indításáról döntünk, az indítás feltételrendszeréről és konkrét támogatásokról. Érthető, hogy fokozott az érdeklődés az önkormányzati rendszer szereplői részéről, hiszen tudjuk azt, hogy az önkormányzatok, melyek nagyon fontos feladatokat, közfeladatokat látnak el, szolgáltatásokat biztosítanak, ahhoz, hogy ezeket a feladatokat ellássák, a szolgáltatásokat biztosítani tudják, komoly intézményrendszert kell működtetniük, és az intézményrendszer állapota ma Magyarországon nagyon sok tekintetben - mint ahogy valamennyien tudjuk - nem kielégítő. Ezen intézmények működésének a javítása érdekében, a feltételrendszer érdekében, illetve a feltételrendszer javítása érdekében kormányról kormányra működtettük, működtetjük ezt a rendszert, amit a címzett támogatások pályázati rendszere jelent, és e tekintetben azt gondolom, hogy érdemes arról is szólni, hogy a Fidesz részéről volt olyan képviselő, aki elismerte, hogy ennek a rendszernek a jelentősége és az értelme megkérdőjelezhetetlen, és valamennyiünk számára itt a patkóban, üljünk bármelyik frakcióban, érték.

Szólni érdemes arról is, hogy miközben egyre inkább megnyílnak a magyar önkormányzati rendszer szereplői számára az EU-források, és egyre nagyobb mértékben férhetnek hozzá az önkormányzatok feladataik ellátásához, illetve a feladatellátás minőségének a javításához ezekhez a forrásokhoz, aközben a kormány nem lép vissza, nem vonul ki, nem szünteti meg azokat a támogatási formákat, amelyek kormányzati ciklusról ciklusra hatékonyan és eredményesen szolgálták az önkormányzati rendszer szereplőinek, illetve az önkormányzati intézmények szolgáltatásait igénybe vevő állampolgároknak az érdekét. Ellenkezőleg: arról van szó, hogy miközben ezek a többletforrások megjelennek az önkormányzatok számára, aközben növekszik - és ez ténykérdés, tisztelt képviselőtársaim -, nemcsak számarányosan növekszik, nemcsak a települések száma növekszik, amelyek hozzáférhetnek ezekhez a pályázati lehetőségekhez, hanem növekszik a pályázható források, az elérhető források volumene is, és ez mindenképpen örvendetes.

Jó volt hallani a vitában, amikor Gyapay képviselőtársam, azon túl, hogy hosszasan méltatta a Zirc város vezetése által elért eredményeket, mely eredményeket az elmúlt években ért el a helyi városvezetés, Gyapay képviselőtársam örömét fejezte ki, hogy a zirci geriátriai szakkórház támogatást élvez a benyújtott csomagban, ugyanakkor hiányolta, hogy nem nyer minden zirci pályázat. Azt gondolom, hogy ha őszinték vagyunk, akkor tudjuk, hogy nem nyerhet minden pályázó, különösen akkor nem, ha megnézzük azt, hogy milyen pályázatok jöttek be az ország különböző pontjairól, tudjuk azt, nem véletlenül szerepel az előterjesztésben, hogy az országos lefedettség általános érdek. Azt kell biztosítanunk nekünk, döntéshozóknak, hogy minél több régió, minél több kistérség legyen élvezője ezeknek a pályázati lehetőségeknek, minél nagyobb számban, az országos lefedettséget biztosítva juthassanak hozzá a forrásokhoz az önkormányzatok és az önkormányzaton keresztül az állampolgárok.

A regionális lefedettség, amely fontos értéke ennek az előterjesztésnek, emellett, azt gondolom, fontos érték az is, hogy a térségi feladatellátást kiemelten kezeli a benyújtott javaslat. Ez különösen fontos abból a szempontból, hogy a magyar önkormányzati rendszer túltagoltsága miatt ez a feladatellátás igenis előtérbe kerül a jövőben, hiszen csak így tudunk hatékonyabb, magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítani az állampolgáraink számára.

(13.20)

Összességében támogathatónak, sőt támogatandónak ítélem az előterjesztést. A Szabad Demokraták Szövetsége mindenképpen támogatni fogja a végszavazásnál is a benyújtott kormány-előterjesztést, és erre biztatom önöket is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Az MDF vezérszónoka nincs a teremben. Írásban előre jelentkezett képviselők következnek. Rózsa Endre képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP.

RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Korábban, mint az oktatási és tudományos bizottságnak a többségi előadója, szóltam az oktatási területről, ugyanakkor meg kell azt fogalmazni, hogy egy-egy ilyen címzett támogatás hallatlanul fontos a többi profilban és a többi területen is. Ez a címzett támogatás a polgároknak szól, mert a polgárok használják az egészségügyi intézményeket, a kulturális létesítményeket, az oktatási intézményeket gyermekeiken keresztül, a belterületi vízrendszereket, a szennyvízberuházással kapcsolatos területeket. Úgy gondolom, hogy ez a címzett támogatás valósan és reálisan szolgálja a polgárokat.

Természetesen lehet fanyalogni azon, hogy a 3200 településből csupán 65 település kap támogatást. Nem nyelvbotlás ez a 65. Korábban egyik képviselőtársam jelezte, hogy 75 település. Nem; ha figyelmesen megnézi, akkor 75 beruházásról van szó, és 65 települést érint ez. Nagyon fontos az, hogy igenis 65 település, és ezen települések környéke olyan támogatásban részesül, amely több évre kihat az ottani fejlődésre vonatkozóan.

Fontosnak tartom megfogalmazni azt is, hogy ezeknek a beruházásoknak milyen a területi lefedettsége. Gulyás József képviselőtársam erről részben szólt már. Én olyan formában fogalmaznám meg, hogy a 65 településből négy címzett támogatás beruházás érinti a fővárost, 21 beruházás a megyei jogú városokat, illetve megyeszékhelyeket, 21 beruházás a városokat, 19 pedig a községeket, illetve a falvakat. Ha megnézzük ezt az összehasonlítást, egyértelműen azt fogalmazhatjuk meg, hogy a területi lefedettség tekintetében is korrekt.

Természetesen a különböző profilok tekintetében eltérések mutatkoznak, hiszen az egészségügyi beruházások, a kórházak, a jelentősebb egészségügyi intézmények városokban, nagyobb településeken vannak, ebből adódóan teljesen természetes, hogy itt a megyeszékhelyek, a városok felé a statisztikai arány egy kicsit elmozdul. Ugyanakkor a kulturális és az oktatási területen teljesen kiegyenlített ez az arány. A vízgazdálkodásban az ivóvízminőség javításával, illetve a szennyvízberuházásokkal kapcsolatban pedig döntő mértékben a kistelepülések részesülnek ezekből a különböző beruházásokból.

Egy kicsit visszatérve a címzett támogatások területén az oktatási területre, említettem, hogy összehasonlítást csak 1999-től célszerű tenni, hiszen ekkortól szólhatunk arról, hogy 200 millió fölötti beruházások kerülhettek be ebbe a körbe. Nagyon fontos dolog az, hogy ha összehasonlítjuk, hogy az oktatási intézmények számát tekintve hány intézmény kerül be a címzett támogatások körébe, akkor ez az elmúlt évek arányát figyelembe véve növekszik. Mint az oktatási és tudományos bizottság tagját, jó érzéssel tölt ez el. Hiszen 1999-ben 12 ilyen intézmény volt, 2000-ben 6, 2001-ben 9, 2002-ben 11, 2003-ban 15, most pedig a törvényjavaslatban 27 ilyen címzett támogatásra vonatkozó javaslat szerepel. Tehát úgy gondolom, hogy egyértelműen pozitív ez a tendencia, és ez szól a polgárokhoz, a polgárok gyermekeihez.

Mint egyéni országgyűlési képviselőt, nagyon nagy megnyugvással tölt el az, hogy szűkebb környezetemben a mezőtúri kórház fejlesztése is szerepel a címzett támogatások között. Ugyanakkor ezen fórumon is hangsúlyoznom kell azt, hogy itt nemcsak Mezőtúr és nemcsak a mezőtúri kórház a fontos, hanem fontos az a 70-90 ezer lakos, akik ebben a környezetben élnek. Ugyancsak el tudnám ezt mondani más településekre vonatkozóan is, és képviselőtársaim bizonyára meg fogják tenni ezt. Azért is fontos ez a beruházás, hiszen ez az 1,5 milliárd forintos beruházás egy 2700 négyzetméteres, háromszintes egészségügyi intézménynek a fejlesztését irányozza elő.

A címzett támogatások statisztikájából egyértelműen kitűnik az, hogy nagyobb városok részesülnek egészségügyi intézményekkel kapcsolatos beruházásokból, éppen ezért minket, kistelepüléseken élőket, kisvárosokban élőket örömmel tölt el az ilyen jellegű támogatás. Úgy gondolom, hogy egyáltalán nem trójai falóról van szó, hanem jogosan megdolgozott olyan beruházásról van szó, amelyet az ottaniak igényeltek. Azért is igényelték, mert 1973 óta Mezőtúron nem volt jelentősebb egészségügyi beruházás. Ugyanakkor megnyugvással tölti el az ott dolgozókat is ez a tény, hiszen az a 256 dolgozó, akik az egészségügy területén dolgoznak, bizonyára az elmúlt hónapokban, illetve az elkövetkezendő időszakban egyértelműen még nyugodtabban tudják gyógyító munkájukat végezni. Fontos dolog tehát a környék szempontjából az ott dolgozók, de a betegek tekintetében is. Nekünk mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezek a beruházások realizálódjanak, hogy ne legyenek másod-, harmadrendű állampolgárok sem itt, sem máshol egészségügyi tekintetben. Fontosnak tartom azt, hogy ezek a beruházások együttes munkával, az önkormányzatokkal együtt valósuljanak meg.

Teljesen természetes, hogy ilyenkor különböző viták kapcsán felvetődik az, hogy milyen beruházásokra kerül sor, ezekre a beruházásokra milyen képviselői területen, milyen polgármestereknek a területén kerül sor. Úgy gondolom, hogy erre a későbbi kétpercesek során nyílik lehetőség. Nem az a kérdés, hogy milyen pártállású polgármester van, hanem az a cél, hogy minél több olyan beruházásra kerüljön sor, amely az ott élők érdekét szolgálja. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy itt a címzettek a polgárok, és a polgárok nevében is mindenképpen meg kell köszönni ezeket a beruházásokat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Visszatérünk a vezérszónoki körhöz. Az MDF nevében Sisák Imre képviselő úr szól.

SISÁK IMRE JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar önkormányzatok szempontjából rendkívül fontos törvényjavaslat vitáját kezdte meg a magyar parlament a mai napon. 2003-ban 528 önkormányzat nyújtott be új induló beruházáshoz címzett támogatási igényt. A kormány az 1094/2003. (IX.9.) számú kormányhatározatában 73 önkormányzat igényét javasolta támogatásra. Sajnos, ebben a kormányhatározatban 455 címzett támogatási igényt javasolt elutasításra. A nem állami szociális fenntartók által benyújtott támogatási igények közül 11-et szintén elutasításra javasolt.

Csak emlékeztetnék arra, hogy 2003 májusában, a címzett támogatási törvény vitája során mindösszesen 406 önkormányzat pályázatának az elutasítását javasolta a kormány, tehát most egy növekvő számadattal találjuk szembe magunkat. Ilyenkor szoktuk azt mondani, hogy az egyik szemünk sír, a másik nevet. Hiszen egyértelműen örülünk azon 75 önkormányzat várható sikerének, amely jelentős címzett támogatást fog a parlament döntését követően megkapni. Ugyanakkor természetesen rendkívül sajnáljuk azt a 455 önkormányzatot, amelynek az igényét elutasítja a magyar parlament, illetve a kormány döntésével már elutasításra került.

(13.30)

2003. május 27-én az akkori címzett támogatásokról szóló T/3916. számú törvényjavaslat vitájánál a Magyar Demokrata Fórum véleményét ismertetve arra hívtam fel a kormányzat figyelmét, hogy a 2004. évi költségvetés jóváhagyásánál jelentősen megemelt összeget fordítson a címzett és céltámogatások megvalósítására. A 2004. évi költségvetés előkészítésénél a kormányzat egyértelműen kijelentette: 2004 a beruházások éve lesz.

A Belügyminisztérium által elkészített, és 2003 augusztusában köröztetett anyag még a következőket írta. “A 2004. évi új induló címzett támogatással megvalósításra kerülő beruházások indítása érdekében a 2004. évi címzett és céltámogatási költségvetési előirányzatot a bázisévhez képest mintegy 10 milliárd forinttal szükséges megemelni.ö Mennyire sajnálatos, hogy ez nem következett be.

A döntés-előkészítő munka során a 2004. évben 10 milliárd 163 millió forintot kívántak e célra fordítani. A Belügyminisztérium által 2004 februárjában tárcaközi egyeztetésre kiadott anyag már azt írta, hogy a kormány által előzetesen az új címzett támogatással induló beruházások 2004. évi ütemére szánt 10 milliárd 163 millió forint helyett a várható intézkedések következtében - és ezen nyilván a Draskovics-csomagot kell érteni - 6 milliárd forintra csökken a támogatás mértéke. Ezen javaslatban még 73 darab címzett támogatásra javasolt igény szerepelt, összesen 61,4 milliárd forintos támogatással, 2004-re 6 milliárd forintos ütemet javasolva.

Végül a T/9444. számú javaslat a kormány által korábban javasolt 10 milliárd 163 millió forintos összeghez képest 4 milliárd 118 millió forinttal csökkentett összegű címzett támogatást jelenít meg a 2004. évre. Köszönhető mindez a Draskovics-csomag címen elhíresült, az államháztartás egyensúlyi helyzetére hozott rövidebb és hosszabb távú intézkedésekről szóló, későbbiekben tárgyalandó javaslatnak. A 2004. évi költségvetési törvényben címzett és céltámogatásra fordítandó összeg tehát 4 milliárd forinttal csökkenni fog.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vajon hány tucat önkormányzati beruházás részesülhetne címzett támogatásban a 455 elutasításra javasolt önkormányzati igényből abban az esetben, ha a Draskovics-csomag megszorító intézkedései nem következnek be? A kérdésem költői, a válasz azonban katasztrofális azon önkormányzatok számára, amelyeknek az igénye elutasításra került. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Belügyminisztérium által 2003 augusztusában köröztetett anyag a 2005. évre még 32 milliárd 562 millió forint biztosítását tette volna lehetővé, és ebből a jelenlegi törvényjavaslatban csak 26 milliárd 488 millió forint szerepel, akkor megállapíthatjuk, hogy a Draskovics-csomag nemcsak a 2004. évet, hanem a 2005. évet is jelentős mértékben hátrányosan befolyásolja. Hiszen a korábbi javaslathoz képest 6 milliárd 74 millió forint elvonására tesz javaslatot. Ez, tisztelt képviselőtársaim, azt hiszem, mindamellett, hogy örülünk a 75 önkormányzat támogatásának, egyértelműen szomorúvá tesz bennünket.

Rendkívül fontos megvizsgálni azt, hogy a címzett támogatással megvalósuló beruházások esetében, amelyek például a vízügyi ágazatban valósulnak meg, milyen egyéb források állnak rendelkezésre a beruházás megvalósításához. Hiszen tudjuk, hogy az önkormányzatok rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben vannak a 2003. és a 2004. évben is. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál korábban meglévő források 2004-ben egyáltalán nem állnak rendelkezésre, amelyek az előző években például a szennyvízberuházások kiegészítő támogatásaként szolgáltak volna.

A Zöld Forrás Pátria-programja keretében egyetlen forintot sem találunk a környezetvédelmi és vízügyi előirányzatnál a szennyvízberuházások támogatására. Korábban, egészen 2003-ig a környezetvédelmi alap célelőirányzat 25 százalékos kiegészítő forráslehetőséget biztosított, míg a vízügyi célelőirányzat 10 százalékkal segítette a beruházások megvalósítását. Az elmúlt évben sajnos a környezetvédelmi alap célelőirányzatot mint a szennyvízberuházások kiegészítő támogatását már megszüntették, és csak a vízügyi célelőirányzat állt rendelkezésre; az is a korábbi 35 százalékos önrésszel szemben csak 30 százalékos mértékben.

Összességében egyébként a környezetvédelmi és vízügyi tárcánál 2003-ban 4,3 milliárd forint állt rendelkezésre a vízügyi célelőirányzat keretében a folyamatban lévő és az új induló címzett támogatások megvalósítására. 2005-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól a regionális tanácsokhoz vitték a KÖVICE decentralizált részét. Ez az elmúlt évi 4,3 milliárd forinthoz képest azonban mindösszesen 1,4 milliárd forint. Vízügyi szakemberek szerint ez az 1,4 milliárd forint mindössze az elmúlt évben odaítélt céltámogatásokhoz nyújthat 10 százalékos forráskiegészítést. De kérdezem én, mi lesz az új, 2004. évben induló címzett támogatással megvalósuló szennyvízberuházásokkal.

A kormánypárti hozzászólók természetesen több alkalommal elmondták azt - és ezt helyesen tették -, hogy az elmúlt évi 55 címzett támogatással induló beruházáshoz képest ebben az évben 75 önkormányzati beruházás támogatására nyílik lehetőség, és az elmúlt évi 4 milliárd 693 millió 560 ezer forintos összeghez képest most 6 milliárd 45 millió 984 ezer forint áll rendelkezésre, tehát bővül a címzett támogatásra rendelkezésre álló forrás. Nem szabad azonban elfeledni, hogy közben az önkormányzatok működéséhez rendelkezésre álló források a 2004. évi költségvetés elfogadását követően, majd a Draskovics-csomag intézkedéseinek köszönhetően jelentős mértékben beszűkültek.

Néhány számadat ehhez: a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselői jelen vannak az ülésteremben, ezért ők még valószínűleg emlékeznek arra, hogy akkor, amikor a 2004. évi költségvetés tervezése folyt, a Belügyminisztérium 133,8 milliárd forinttal kívánta megnövelni az önkormányzatok 2004. évi forrását a 2003. évhez képest. A Belügyminisztérium nagyon helyesen nem elégedett meg ezzel, és azt javasolta, hogy további 116 milliárd forinttal bővüljenek az önkormányzati források 2003-ról 2004-re. Tette mindezt azért, mert tudta, hogy Magyarország európai uniós csatlakozásához a közalkalmazotti 6 százalékos bérfejlesztéshez szükséges 57,7 milliárd forintos forrás, illetve az általa javasolt 10,2 milliárd forintos címzett és céltámogatási forrásbővülés feltétlenül szükségeltetne további 116 milliárd forintot. Könnyű, ha összeadjuk ezt a két számot, egyértelműen megkapjuk azt, hogy 249,8 milliárd forinttal javasoltak a kormánypártok több forrást az önkormányzatoknak.

Ehhez képest mi a valóság? A költségvetési törvény elfogadásakor az önkormányzati forrásbővülés mindösszesen 131,9 milliárd forint volt, köszönhetően az ellenzék által inspirált kormánypárti módosító indítványokban elfogadott 43 milliárd forintos többletforráshoz képest. De már nincs 131,9 milliárd forint, tisztelt képviselőtársaim, hiszen a Draskovics-csomag 10 milliárd forintot ebből elvett. Hol tartunk tehát? A Pénzügy- és a Belügyminisztérium által jogosnak tartott forrásbővülés 127,9 milliárd forinttal megkurtíttatott.

Különösen fájó a Magyar Demokrata Fórum számára - ha már az egyes területeket nézzük -, hogy a 11 támogatásra javasolt egészségügyi intézmény rekonstrukcióján túl 44 igény elutasításra került. Ha már az egészségügyi beruházásoknál tartunk, egyáltalán nem értjük, hogy miért vannak kivételezett megyék, és miért vannak olyanok, amelyek egyébként nem részesülnek ilyen kivételes elbánásban. Két megyét említenék, no nem azért, mert sajnálnánk Veszprém megyétől egyébként a megyei kórházhoz és a zirci kórházhoz kapott címzett támogatási igényt, hanem azért, mert ugyanakkor fájlaljuk, hogy a Nógrád megyei önkormányzat Szent Lázár Kórházának nyújtott támogatáson túl a balassagyarmati önkormányzat Kenesei Albert Kórházának a rekonstrukciójához igényelt forrás már nem került odaítélésre.

 

(13.40)

Ugyancsak kifogásoljuk, hogy a szociális területen az elmúlt évi 5 milliárd 135 millió 177 ezer forintos támogatáshoz képest 2004-ben csak 4 milliárd 718 millió 151 ezer forintos támogatást biztosít a kormányzat. Reméljük, hogy a módosító indítványok kapcsán ez az összeg pozitív irányban módosulhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudomásul kell vennünk, hogy Magyarországon egy elöregedő társadalom él. Folyamatosan csökken a gyermekszületések száma, az életkor relatív kitolódásával pedig egyértelműen több olyan idős ember lesz, aki csak a szociális ellátórendszer keretében kaphat megfelelő ellátást, megfelelő támogatást. Az önkormányzatoknak a szociális törvény, az 1993. évi III. törvény pontosan megmondja azt, hogy a lakosságszámhoz képest milyen szakosított ellátásra, milyen szociális intézmény létrehozására kellene törekedni.

Azonban a magyar önkormányzatok közül több száz sajnos mulasztásos törvénysértést követ el, mert hiába a szakosított ellátásra igényt tartó időskorú lakosság, a címzett támogatás és más egyéb támogatási források hiánya következtében nem állnak rendelkezésre az önkormányzatoknak azok a források, amelyek idősek átmeneti otthonának, idősek nappali ellátását biztosító intézménynek, pszichiátriai ellátást nyújtó intézménynek a létrehozatalát segítenék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a tegnapi nap folyamán döntött az óvoda- és iskolabezárást vizsgáló bizottság munkájának lezárásaként az oktatási bizottság javaslatáról. A Magyar Demokrata Fórum számára ez a javaslat egyértelműen elfogadhatatlan volt. Tudjuk, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselői azt javasolták, a kis települések és azon települések részére, amelyeknek az óvodái és iskolái végveszélybe kerültek, és bezárás előtt állnak, hirdessünk kétéves moratóriumot, biztosítsunk e célra 6 milliárd forintos támogatást. Ez tegnap elutasításra került.

Érthetetlen számunkra, hogy ugyanakkor az oktatási ágazatban 2004-ben a 2003. évi 8 milliárd 111 millió 959 ezer forinthoz képest miért biztosítanak 13 milliárd 783 millió 720 ezer forintos forrást. Tehát gyakorlatilag több tíz milliárd forinttal több forrás jut az oktatási ágazatra az elmúlt évhez képest. Na, nem azon önkormányzatoktól, nem azon településektől sajnáljuk ezt a forrást, amelyek támogatásban részesülnek, itt csak arra szeretnénk fölhívni a figyelmet, hogy a kormányzat nem figyel oda a kistelepüléseken végbemenő iskola- és óvodabezárásokra.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum természetesen örül a 75 önkormányzat címzett támogatásra történő előterjesztésének, viszont egyértelműen fontosnak tartja hangsúlyozni azt, hogy a Draskovics-csomag által 2004-ben elvont 4 milliárd forintos támogatás több tucat önkormányzat címzett támogatási igényének pozitív elbírálását tette volna lehetővé abban az esetben, ha ez a drasztikus intézkedés nem születik meg.

Tisztelt kormánypárti Képviselők! Úgy gondolom, hogy még mindig nem késő. Miután a Draskovics-csomagról a parlament csak most, a közeljövőben kezd tárgyalásokat, kérem, járjanak közben a 455 elutasításra javasolt önkormányzat érdekében, hogy azt a 4 milliárd forintot, illetve azt a 6 milliárd 74 millió forintot, amelyet 2004-2005-ben vonnának el a címzett és céltámogatási körből, e célra fordíthassuk. Elhangzott itt az előbb, nem kell azt vizsgálni, hogy milyen párt tagja a polgármester, nem ez a lényeges. Egyetlen településen sincs a polgárok számára éppenséggel piros szegfű, narancs vagy tulipán ragasztva. Tehát a címzett és céltámogatások minden településen fontosak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért ha megvizsgálják azt az arányt, hogy milyen nagyságrendben kapnak kormánypárti települések támogatást a támogatás arányát és a támogatások számát tekintve, és gondolom, ezt megvizsgálták, ez 1:7 és 1:8-as arányt tükröz, akkor ennek a 4 milliárd forintnak a felhasználásával, kérem tisztelettel, talán ezen az arányon valamit javíthatnának.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Kétperces felszólalásra jelentkezett Becsó Zsolt képviselő úr, Fidesz-frakció. Öné a szó.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Gulyás József képviselő úr vezérszónoki felszólalásában a törvényjavaslat legnagyobb erényének a regionális lefedettséget tekintette. Azonban a tények mást mutatnak. Engedjék meg, hogy a tényeket megosszam önökkel.

Míg az észak-alföldi régióból 14 beruházás kapott támogatást a kormány részéről, addig a közép-magyarországi régióban 13, az észak-magyarországi régióban szintén 13, a dél-alföldi régióban már csak 10, a nyugat-dunántúli régióban 9, a dél-dunántúli régióban szintén 9, a közép-dunántúli régióban azonban ez a szám már csak 7. Ezt a képet is tovább árnyalja, ha megnézzük megyei bontásban, hogy egyes megyék hány beruházási támogatást kaptak. Pest megye 9, Borsod megye 8, Hajdú 5, Jász-Nagykun-Szolnok 5, Győr-Moson-Sopron 5, Baranya 4, Békés 4, Budapest 4, Csongrád 4, Szabolcs 4, Veszprém 3, Zala is 3, Somogy és Heves is 3, Bács-Kiskun 2, Fejér 2, Komárom 2, Nógrád megye - ez az egyik leghátrányosabb helyzetű megye - 2, Tolna megye 2, és Vas megye pedig csak 1. Tehát valószínűleg szerencsésebb lett volna, ha képviselő úr felszólalásában a törvényjavaslat erényeként nem a regionális lefedettséget emeli ki.

Köszönöm.

ELNÖK: Keller Lászlóé a szó.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Törökbálint országgyűlési képviselőjeként kértem szót. A Fidesz vezérszónoka, Kosztolányi Dénes képviselő úr szóba hozta azt, hogy persze jó, hogy Törökbálint egyik tervezett beruházása most támogatást nyer a címzett támogatásokból, de hát miért az, és miért nem a másik.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez a példa azért is jó, mert szóba került a vitában az, hogy most milyen színezetű polgármesterek és önkormányzatok kapnak támogatást. Törökbálint azért is jó példa, mert fideszes a polgármester úr, és fideszes többségű a testület, és lám, a kormány támogatásra javasolta a második víznyomásövezet kiépítését Törökbálinton. Azért került ez a támogatotti csomagba bele, mert az önkormányzat ezt tartotta fontosabbnak, fontos a Bálint Márton Általános Iskola és Gimnázium rekonstrukciója is, de nyilvánvaló, realitásérzéke van az önkormányzatnak, és lehet azt látni, hogy a jelenlegi források megléte mellett hány projektet lehet beépíteni a támogatási rendszerbe.

A prioritást az önkormányzatnak kellett felállítani, az állította fel, ezért került sor most a törökbálintiak által nagyon óhajtott vízhálózat bővítésére. Így Törökbálint magasabban fekvő területei is reményeink szerint rövid időn belül tisztességes nyomású és egészséges vízhez jutnának.

Éppen ezért szeretnék köszönetet mondani a tárcának azért a megértésért és segítőkészségért, amit a pályázat kidolgozása során és az előkészítés során nyújtott. Más vonatkozásban pedig újabb kétpercesben...

ELNÖK: Bölcs gondolat. Sisák Imre folytatja a kétpercesek sorát.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Becsó Zsolt képviselő úr az előzőekben kitért arra, hogy bizony valamiféle arányeltolódás van megye és megye között. Itt említette többek között Nógrád megyét, ahol összesen két címzett támogatással megvalósuló beruházásra szerepel javaslat; ugyanakkor például Borsod megyében 8, Pest megyében 9 beruházás. Természetesen ezek a megyék mind területüket, mind lakosságszámukat tekintve rendkívül jelentős többlettel rendelkeznek, mint ezek a kis megyék. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy rendkívül fájó az etesi lakosoknak, hogy nem tudják megépíteni az általános iskolájukat, rendkívül fájó a romhányi lakosoknak, hogy nem tudják megépíteni az iskolájukat.

 

(13.50)

Rendkívül fájó például Mátranovák lakói számára, hogy a szennyvízberuházáshoz a címzett támogatási igényük elutasításra került, mint ahogy Szirák és a hozzá kapcsolódó hat település is rendkívül hátrányosan érintett. Annál is inkább, mert Szirák az agglomerációs rendeletben I/1-es kiemelt ivóvízbázisként szerepel. Sorolhatnám még azokat a Nógrád megyei beruházásokat, amelyek elutasításra kerültek, ugyanúgy a 455 elutasításra javasolt beruházás között szerepelnek.

 

(Dr. Lázár János elfoglalja a jegyzői széket.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék még egyszer visszatérni rá: az a 4 milliárd forintos forrás, amelynek egy része címzett támogatásként szerepelt a 2004. évi költségvetésben, részben pedig céltámogatásként szerepelt ebben a törvényben, nem kellene hogy áldozatul essen a Draskovics-csomag megszorító intézkedéseinek. Ha valóban igaz az, amit önök mondtak, hogy 2004 a fejlesztések, az önkormányzati beruházások éve lesz, akkor ennek nemcsak szavakban, hanem tettekben is meg kellene felelni. Kérem még egyszer önöket, nem késő: kerüljön vissza a 4 milliárd forint a címzett- és céltámogatásokra.

Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Kis türelmet kérek a normál felszólalásra jelentkezett képviselőktől, hiszen felszaporodtak a kétpercesek. Következik Balogh Miklós, MSZP.

DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az a vád éri a törvényjavaslatot beterjesztő kormányt, hogy pártszínek szerint osztja el a címzett támogatásokat. Úgy gondolom, hogy attól a kényszerképzettől nem tudnak szabadulni az ellenzéki képviselőtársaim, amilyen metódus volt azelőtt.

A Zala megyei önkormányzat 1998-2002 között szocialista vezetésű volt - egyetlen forint címzett támogatást nem kapott, büntettek bennünket ezért. Azóta háromszor interpelláltak, hogy a Zala megyei kórház rekonstrukciójának harmadik ütemét mikor fejezi be a szocialista-szabad demokrata vezetésű kormány. Bocsánat, én úgy gondolom... - mindjárt példát hozok arra, hogy az elmúlt évben hogy volt, és az idén hogy van. Az elmúlt évben a Zala megyei közgyűlés, amely ma jobboldali vezetésű, kapott két címzett támogatást. Az idén a Zala megyei közgyűlés, Zalakomár szociális otthon címszó alatt, 650 millió forint támogatással szerepel. Nagykanizsa valóban szegfűs övezet, ott szocialista vezetés van, de a mostani támogatásukat az ellenzékiek tavaly, igen, támogatták - az Ady mozi rekonstrukciójáról van szó, az idén ezt megkapja. Teskánd, a Zalaegerszeg mellett lévő szép kis község nem vádolható azzal, hogy szocialista többségű lenne: szintén kis aprófalvakat segítő beruházást fog végrehajtani, és támogatásra javasolt.

Úgyhogy én ezt nagyon üdvözlöm, támogatom, és úgy gondolom, éppen a Medgyessy-kormány mutat abban példát, hogy - és az előttem szóló Keller László is példát hozott arra - igenis nem a pártszínek, hanem az igények és a képességek alapján osztja ezt a támogatást.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Rózsa Endréé a szó.

RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több alkalommal megjelenítették ellenzéki képviselőtársaink azt, hogy pártszínek alapján történt a címzett támogatások elosztása. Én úgy gondolom, hogy nem helyes ezzel tartósan foglalkozni, ugyanakkor kötelességünk az is, hogy a lakosságot megnyugtassuk a tekintetben, hogy ezek nem így történtek.

Fideszes képviselőtársaink ugyanakkor nagyon helyesen elmondták azt, hogy a területükre is több címzett támogatás jutott, hiszen nem az alapján történt, hogy kormánypárti vagy ellenzéki a polgármester vagy a képviselő. Hozzá kell tenni azt, ellenzéki képviselőtársaim figyelmébe ajánlanám a Népszabadság 2002. október 21-ei, hétfői számát, amely tartalmazza azt, hogy a megyékben milyen eredmény jött ki. De ha bizonytalanok e tekintetben, akkor ajánlom a 2002. október 25-ei, pénteki számot, amely a városok önkormányzati eredményét tartalmazza. Tehát nem arról van szó, hogy valamilyen elfogultság lépne itt fel, hanem bizonyos területen van egy többség, és ebből adódóan oda nyilván több juthat. Ugyanakkor számítottam arra, hogy ez felvetődik.

Én az oktatási bizottság területéhez tartozó címzett támogatásoknál kigyűjtöttem a városok eredményét a tekintetben, hogy hol milyen polgármester van. Felolvasnám nagyon gyorsan, nem településenként: MSZP, SZDSZ, MSZP, Fidesz, SZDSZ, MSZP, független, Fidesz-polgári, Fidesz, független, független-SZDSZ, MSZP, független, SZDSZ, MSZP. Én úgy gondolom, hogy nem az a cél, hogy a településeket mellétegyük, hanem az, hogy ez az eloszlás az oktatási területen igenis korrekt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Kosztolányi Dénes következik.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm Keller úr felszólalását is, mert részben tájékoztatott arról, hogy mi történt a törökbálinti esetben, ami kivétel akkor is, ha bármilyen színezetű a polgármester.

Én a vezérszónoklatomban ki sem tértem arra, hogy a településeket megkülönböztetnénk. Számunkra az önkormányzatok és a települések egyformán fontosak. Ön se mondta meg, hogy mégis az első körben a nemből hogy lett a második körben igen, mert én a kivételek ellen szóltam. Azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, mielőtt belemennek ebbe a számháborúba, és a színek meg a virágok felmutatásába, ezt ne tegyék, hiszen ez csak az államtitkár úrnak kedvez. Az államtitkár úr azt fogja mondani, amit tavaly mondott, hogy rosszul érzi magát, mert azt hiszi, hogy költségvetési vitán van, vagy úgy gondolja, hogy önkormányzati vitanapon van. A számháború a részletes vitára tartozik. Itt most a támogatás mikéntje, indoka a fontos.

Keller úr, az lenne a lényeg, hogy mind a 455 elutasított, vesztes önkormányzat esetében a Belügyminisztérium megindokolja, hogy miért nem kapott. Nem azért, hogy mi ezt megtudjuk, hanem hogy az önkormányzataink tanuljanak belőle, hogy a hasonló típusú önkormányzatok, a hasonló fejlesztést tervező önkormányzatok lássák, hogy a másik miért igen, én meg miért nem - ez a tájékoztatás, ez az indokolás maradt el, és ez súlyosan sérti az önkormányzatok érdekét. Ez okozza azt, hogy úgy látjuk, hogy a Roosevelt téren begubóztak, az íróasztal mellett dolgoznak, és ott döntik el, hogy ki mennyit kap. És ezért mondtam azt, hogy a görögöktől akkor is tartózkodni kell, ha ajándékot hoznak, mert ez az ajándék sérti az önkormányzatok önérzetét, teljesen függetlenül attól, hogy milyen pártállású a polgármester, vagy kik laknak a területén. Ez a baj. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Keller Lászlóé a szó.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elméletileg szeretném megközelíteni az elutasított javaslatokat, illetve azon beruházásokat, amelyek most a címzett támogatásból nem tudnak részesülni.

Az országban új fejezet nyílt 2004. január 1-jétől, hiszen létezik az Európa-terv. Tehát ha valakinek a pályázata a címzett támogatások során nem nyer az Országgyűlésben támogatást, akkor is van egy újabb lehetőség, hiszen sorozatban kerülnek kiírásra az európai uniós pályázatok. Éppen a mai naptól, a regionális operatív program kapcsán, néhány újabb intézkedésére lehet ezt követően pályázni.

Tehát ahelyett, hogy most itt követeljük azt, hogy kerüljenek be a címzett támogatásba az általunk biztosan fontosnak tartott beruházások, inkább arra kell a hangsúlyt helyezni, és abban kell segíteni az önkormányzatokat, hogy ezeken az Európa-terves pályázatokon minél sikeresebbek legyenek.

Hiszen csak példaként megint Törökbálintot szeretném felhozni: most támogatott javaslatként bent van a vízhálózat fejlesztése, ez meg tud valósulni központi forrásból és önkormányzati forrásból. Éppen a múlt héten került kihirdetésre a PHARE-program az Európa-terv részeként, amely keretén belül 3 millió eurót nyert szintén a törökbálinti önkormányzat, a faluközpont rekonstrukciójára. És ezzel, hogy gyakorlatilag külső forráshoz jutott hozzá, felszabadul a saját forrása, és így azt, amit Kosztolányi képviselő úr hiányolt, a Bálint Márton iskola rekonstrukcióját, nagy valószínűséggel előrébb tudja hozni.

Tehát én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy 2004. január 1-jétől az Európa-terv is jelentős forrásokat jelent az önkormányzati beruházások számára.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Becsó Zsolt képviselő úrnak adom meg a szót, Fidesz-frakció.

(14.00)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sisák Imre képviselő úr felszólalásában néhány Nógrád megyei települést már érintett, ahonnan a benyújtott beruházások elutasításra kerültek. Említette a balassagyarmati kórház második ütemét, az etesi általános iskolát, a karancskeszi általános iskolát, a romhányi általános iskolát és 300 adagos konyhát, illetve éttermet, és nem utolsósorban Mátranovák település, illetve Szirák település szennyvíz-elvezetési programjára is tett utalást. Bár itt szeretném megjegyezni, egy érdekességre felhívni a figyelmet, hogy ezen települések döntő többsége baloldali vezetésű; egy olyan település van, amely függetlennek tekinthető.

De akkor vagyunk igazságosak, ha megemlítjük az összes többit, amely szintén elutasításra került Nógrád megyében: Szalmatercs, Szécsényfelfalu, Nógrádszakál, Piliny, Endrefalva, Karancsság, Ludányhalászi, Litke, Magyargéc, Nógrádmegyer, Rimóc, Kazár és Szécsény belterületi vízrendezés címén nyújtott be címzett támogatási igényt, és ezek mindegyike elutasításra került. Bár van egy pozitívum is: az összesen benyújtott 21 támogatási igény közül a kormányzat kettőt támogatott, így a Nógrád Megyei Önkormányzat Szent Lázár Megyei Kórház rekonstrukciójának a záró ütemét, és Bátonyterenye és térsége szennyvíz-elvezetési programjának a befejezését.

Mindenesetre az lenne a helyes, ha a Draskovics-csomag megszorító intézkedései nem érintették volna a címzett támogatási kört, ezt a forrást visszaemelnék, és ezeknek a települési önkormányzatoknak is lehetőséget biztosítanának ezen beruházások megvalósítására.

Köszönöm.

ELNÖK: Ecsődi Lászlónak adom meg a szót, MSZP.

ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Kosztolányi képviselőtársammal, hogy nincs értelme igazán belemenni a számháborúba most az általános vitánál, már csak azért sem, mert torzítja a valós helyzetet, ha nekiállunk számháborúzni. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy nincs értelme igazán annak, hogy kormánypárti vagy ellenzéki képviselő, mert a pályázatok egy részénél több önkormányzat ad be egyszerre pályázatot, és általában, ahol ezek kistérséget érintenek, van benne kormánypárti is, ellenzéki is. Szerencsére az önkormányzatok annál normálisabbak, mint amilyen vitákat néha mi itt megengedünk magunknak, mert ha közös a cél, akkor képesek közösen pályázni és együttműködni párthovatartozástól függetlenül is.

A másik dolog, amit nagyon fontosnak tartok: sorolták ellenzéki képviselőtársaim, hogy még kinek kellene adni. Persze, azt hiszem, hogy mi, kormánypártiak is minden önkormányzatnak megítéltük volna, hogy nyerjenek, és támogassuk őket abban, hogy nyerjék meg a pályázatot, de egyszerűen ennyi a lehetőség. Ezt nem kritikaként mondom, de nyilván, ha az előző négy évben minden igény ki lett volna elégítve, most nem lenne ennyi igény. S én bízom benne, hogy a következő ciklusban is marad még annyi igény, amikor lehet vitatkozni, és el lehet mondani, hogy miért nem kaptak ezek az önkormányzatok pályázati támogatást, mert valószínűleg akkor sem tudjuk teljesen kielégíteni. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, amit Keller képviselőtársam mondott, hogy abban segítsenek a képviselőtársak az önkormányzatoknak, hogy ahol megnyílik európai uniós pályázat, akkor odairányítani a pályázót, mert lehet, hogy ott még kedvezőbb feltételekkel tudnak pályázati forrásokhoz jutni.

Sisák képviselőtársamnak, mivel többször említette a Draskovics Tibor által bevezetett megtakarítási intézkedéseket: egyezzünk meg, képviselőtársam, ha ön elintézi a jegybank elnökével, hogy 6 százalékra lemegy a kamat, ígérjük, hogy a Draskovics-csomag megszorításai is csökkenni fognak, és az önkormányzatok felé fogjuk ezt fordítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Sisák Imre következik, MDF.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Én azt gondolom, hogy tartózkodnék a demagógiától, és tartózkodnék attól, hogy a képviselőtársamat olyan dologra kérjem, amire, azt hiszem, személyes befolyása és lehetősége sincs. Én nem vagyok a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, még kevésbé a főnöke, kérem tisztelettel, én a magyar parlament képviselője vagyok, és én nem szeretném, ha egymással foglalkoznánk ilyen tekintetben.

Tisztelt Képviselő Úr! Egyvalamiben egyezzünk meg! Én az előbb, amikor a vezérszónoki hozzászólásomat mondtam, azt mondtam: minden településen rendkívül fontos az, hogy a címzett támogatással indítandó beruházások megvalósuljanak. Függetlenül attól, képviselő úr, hogy éppen MSZP-s, fideszes, SZDSZ-es vagy MDF-es településről van szó, azt szeretném javasolni, és azt kértem, hogy azt a 4 milliárd forintot, amit a Draskovics-csomag vont el - és most a Magyar Nemzeti Bankot hagyjuk -, itt van, kérem tisztelettel… (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Elegendő, képviselő úr, ha zárolva van ez az összeg. Itt van előttünk a J/9582. számú javaslat. Tisztelt Képviselőtársaim! Önöknek még megvan az a lehetőség, hogy a kormányt jobb belátásra bírják. Ha ez a 4 milliárd forint nem kerül ki a rendszerből, abban az esetben, tisztelt képviselőtársaim, a 455 elutasításra ítélt beruházásból még több kaphatna támogatást. Persze tudom, hogy miután több beruházás esetében csak a beruházási koncepció készült el, és a címzett támogatási igényt nem nyújtották be, csakis a törvény módosításával, tehát a jogszabályi feltételek megteremtésével lehetne újabb önkormányzati beruházásokat támogatásban részesíteni.

Félreértés ne essék: még csak a Belügyminisztériumot sem támadtam. Én a Belügyminisztériumnál azt emeltem ki, hogy az elmúlt évi anyagukban több mint 10 milliárd forinttal kívánták bővíteni a címzett és céltámogatásra fordított kört a már meglévő, elmúlt évi több mint 4 milliárd forinthoz képest. Én azt kérném, hogy támogassák a Belügyminisztériumukat, hogy ezt a javaslatukat meg tudják valósítani.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Juhász Gábor következik, MSZP.

JUHÁSZ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Engem is Sisák úr és Becsó úr hozzászólása késztet megszólalásra, azon egyszerű oknál fogva, hogy mi földik - Nógrád megyeiek - vagyunk mind a hárman. Önöknek tudniuk kell, hogy Becsó úr volt az elmúlt ciklusban abban a megyében a megyei közgyűlés elnöke, Sisák úr pedig az én MDF-fideszes versenytársam volt, és ugyan sikertelenül, de küzdött azért, hogy egyéniben szerezzen mandátumot ellenemre. (Közbeszólások az MDF és a Fidesz soraiból.) Azért tartozik ez hozzá a lényeghez - még akkor is, ha ez az urakat sérti -, mert most úgy teszünk, mint ha nem tudnánk, hogy valamennyi benyújtott pályázati igényt kielégíteni a világ összes pénze is kevés lenne, és természetesen egyetlenegy évben sem sikerül egyetlenegy kormánynak sem.

Viszont a nevezett urak jól tennék, ha megnéznék, hogy amikor ők voltak abban a lehetőségben, hogy érdemben képesek voltak befolyásolni, hogy mi történik Nógrád megyében vagy mi történik Pásztó környékén - bár igaz, akkor Sisák úr konkrétan még a mi támogatásunkkal, szocialista támogatással volt Pásztón polgármester, tehát nagyot fordult a világ szekere -, de a dolog lényegét tekintve, amikor ott voltak, és volt rá lehetőségük, akkor kellett volna bizonyítani. Ma abban a választókerületben, ahol Sisák úr is polgármester, a 28 településből 15 településen van valamilyen támogatással induló állami beruházás. Úgy gondolom, hogy ez a szám önmagáért beszél.

Ennyit szerettem volna elmondani csak a korrektség okán. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Ügyrendi kérdésben Sisák Imre kért szót.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! A személyes érintettség kapcsán szeretnék viszontreagálni. Én úgy gondolom, hogy Juhász úr emlékezetkihagyásban szenved, és éppen választási kampánynyitó beszédét mondja. Szeretném jelezni, hogy 1994-ben a Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként lettem képviselő, majd pedig ezt követően független jelöltként Pásztó város polgármestere, 2002-ben pedig az előbb említett pártok jelöltjeként indultam.

Képviselő úr, személyes sértésként veszem ezt a dolgot, és legyen szíves, tartózkodjon egyébként az ilyen minősítésektől. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Pap Jánosé a szó, Fidesz-frakció.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (Zaj az MSZP soraiban.) Adjuk meg a szót neki is, elnök úr.

ELNÖK: Előbb-utóbb sor kerül rá. Öné a szó. (Derültség.)

(14.10)

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Világos. Tisztelt Elnök Úr! Nem szeretném az általános, gombnyomással jelzett felszólalásomat megszakítani a kétpercessel, de két dologra hadd hívjam fel a figyelmüket. Azt gondolom, egy lényeges pontot járunk körül, amiről nem akarunk tudomást venni, ez pedig az, hogy lényegesen több pénzre lenne szükség, mint amennyit szeretnének erre a célra fordítani, és az, amit néhány képviselőtársam megemlített, hogy bizony az a plusz 4 milliárd forint is kellene. Miért kellene az a 4 milliárd forint? És itt hiányzik a 455 elutasított pályázatnak az indoklása, tudniillik itt több dolog merül föl. Miért utasították el? Azért, mert jók ezek a pályázatok, csak félünk megmondani, hogy igazából most nincs rá pénz; vagy rosszak ezek a pályázatok, kijavítják őket, benyújtják, akkor viszont azt kell mondani, hogy nincs rá pénz.

Nos, tisztelt államtitkár úr, én azt gondolom, hogy meg kellene mondani, miért utasították el, mert ha ezek a pályázatok jók, akkor sikerrel indulhatnak az EU-s pályázatokon; ha nem, akkor pedig ki kell ezeket javítani.

Azt gondolom, ha dolgoztak vele az önkormányzatok, minimum annyit megérdemelnek, hogy visszajelezzünk, hogy miért nem jó. Tudtommal egyébként nincs pénz, és ezt jelezték is nekik egy levélben. Amennyiben nem igaz, akkor majd nyilvánvaló, ön kijavít.

Van két nagyon fontos pont a 455 elutasított pályázatnál. Mi van akkor, ha ezek között a pályázatok között van olyan, amelyik folyamatos, tehát folyamatban lévő beruházás, és emiatt az elutasítás miatt nem lehet befejezni, erre majd mondok is példát önnek. Akkor az a szempont, amit önök kiemeltek, nevezetesen, hogy a hatékonyság egy fontos szempont az önök pályázatelbírálásánál, akkor az a kérdés fölmerül, hogy vajon önök a hatékonyságot hogyan kezelik, ha, mondjuk, egy három éve folyó sikeres címzett és céltámogatással folyó beruházást azért akasztanak meg, mert pénz hiányában most nincs lehetőség, hogy a második vagy a harmadik ütemben folytassák. Ezen érdemes gondolkodni. Várom erre a válaszát, államtitkár úr.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Rózsa Endrének adom meg a szót, MSZP.

RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kosztolányi Dénes képviselőtársunk sanda gyanújának adott okot a tekintetben, hogy a beruházások 2006-ra fognak majd befejeződni. Tény, hogy a beterjesztett 75 pályázatból úgy látható, hogy 2006-ra 70, 2007-re pedig 5 beruházás fog majd befejeződni. Nem a számháború kedvéért, hanem a tények miatt kell hangsúlyozni, mert különben, akik ezen beterjesztést nem kapták meg, nem tudják az összehasonlításokat.

Én megnéztem - hiszen itt van 1993-tól az összes címzett támogatás - az 1999. évit, amikor 30 támogatásból 3 volt olyan, amely úgymond a választást követő időszakra nyúlik át. Nem ezzel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy minél több ilyen beruházás jöjjön létre.

Másrészt nagyon fontos az, hogy hangsúlyozzuk: igenis, nagyobb összegek kerülnek az önkormányzatokhoz, illetve az iskolákhoz. Az oktatási intézmények fejlesztésével kapcsolatos adatok egyértelműen mutatják azt, hogy 1999-től a beruházások - a címzett támogatások tekintetében - egyértelműen pozitív irányba mozdultak el. Bár 1999-ben 6,1 milliárd, de később 3,2, 5,8, 6 milliárd, 8,7, most pedig 16,3 milliárd forintos beruházásra vonatkozóan van itt előterjesztés. Ez a lényeg, hogy lényegesen több, és mi az oktatási bizottság területén ennek nagyon örülünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Búsi Lajosé a szó, Fidesz.

BÚSI LAJOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az általános vita néha érdekes irányokat, kanyarokat tud venni. Volt ma már szó itt a jegybanki alapkamatról, a nógrádi földik beszélgetése a parlamentben nyílt színen. Vannak itt érdekes témakörök, de azt hiszem, jó lenne, ha visszakanyarodnánk az eredeti témához.

Itt elhangoztak érdekes párbeszédek. Ha nyomon követik majd - mert nemcsak a Népszabadságból kellene tájékozódnunk, hanem néha a jegyzőkönyvekből is, amik elhangzanak, kedves Rózsa képviselő úr, egymás mögött ülnek majdnem a Balogh képviselőtársával -, ha majd összevetik, hogy Balogh képviselő úr a fölvetésében, hozzászólásában mit mondott azzal kapcsolatosan, hogyan és miképpen oszlottak meg Zala megyében a támogatások és mi ennek a konklúziója, és akkor, kedves Józsa képviselő úr, amit elmondott mellette, ezt a két dolgot összevetnék; konkrétan azt mondta, hogy van egy többség, nyilván oda több juthat címszóval... - vannak olyan dolgok, amiket nem árt egyeztetni, mert az elmúlt négyéves időszakban minden egyes címzett támogatásnál az akkori ellenzék természetesen a kormánypártok képviselőinek, illetve tisztségviselőinek fölhánytorgatta ezt a dolgot.

Nem tudunk minden egyes pályázatot támogatni, ez elhangzott. Ebben, azt hiszem, kormányoldal, ellenzék egyet kell értenünk, mert másképp nem haladnak a dolgok előre. Abban már nem biztos, hogy mikor melyik támogatás kerül be, de ez mindig attól is függ, melyik pályázat milyen, illetve milyen szakmai érvrendszerrel vannak ezek az elbírálási szempontok megtámasztva. Itt ez a négyes érvrendszer, amit az általános vagy a részletes indoklás is hoz, vannak benne - ha levetítjük erre a 75, nyerő pályázatra - apró kis fekete foltok, hol apróbbak, hol nagyobbak.

Érdekes lesz majd a részletes vitában, amikor majd kifejtheti minden egyes kedves képviselőtársunk, hogyan és miképpen vélekedik erről, akkor mik fognak még előjönni, nógrádi beszélgetés, jegybanki alapkamat és ehhez hasonlóak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Valóban, én is örülök, hogy lassan visszatérünk az eredeti témához. Egy megjegyzést engedjenek meg: a pártok közötti vita egy egészséges dolog. Ezt a magyar közvéleményben is tudatosítani kell. A személyeskedéssel van mindig a probléma. Kovács Tiboré a szó, MSZP-frakció.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ezt a vitát be kellene fejezni, hogy most elégségesek-e a források, vagy nem. Nyilvánvalóan az előző években, mióta ez az állami támogatási rendszer működik, gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy mindig sokkal jelentősebbek voltak az igények, mint amit a költségvetés vállalni tudott. Nyilván ebben az évben sincs ez alól kivétel.

Amit én szeretnék elmondani: örvendetes, hogy a hátrányos helyzetű térségekben, így Borsod megyében is jelentős beruházások valósulhatnak meg és folytatódhatnak két területen is. Az egyik a kultúra és a sport területe. Itt különösen két beruházást emelnék ki, a Miskolcon megvalósuló kulturális központ, illetve a sportcsarnok rekonstrukciója, amelyre bizony már igen ráfér egy felújítás, olyan állapotba került.

A másik terület a vízrendezés kérdésköre. Olyan nagy volumenű és nagy jelentőségű szennyvízberuházás kezdődhet el, mint Tállya és a Tállya környéki települések szennyvízberuházása, illetve két más területen, a vízrendezés kérdéskörében. Gondolom, képviselőtársaim is tisztában vannak azzal, hogy különösen a Tisza környezetében és a Tisza környékén, árvízveszélyes területeken van nagy jelentősége annak, hogy ilyen vízrendező beruházások megvalósulhatnak. Így különösen örülök annak, hogy Tiszakesziben elindulhat egy belterületi vízrendezési projekt, amelyet a település már évek óta kezdeményez, és a tervek gyakorlatilag elkészültek. Ez azt jelenti, hogy a településen rendezett felszíni vízelvezető rendszer épülhet ki. Ezzel gyakorlatilag a település teljes infrastrukturális ellátottsága megvalósul. Természetesen más területeken, így Cigánd környékén is elindulhat egy olyan beruházás, aminek a helyiek örülnek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ódor Ferencé a szó, Fidesz-frakció.

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Borsod megye, Borsod megye, tehát ami benne van a támogatottakban, az nagyon derék. Azt hiszem, általánosan elmondható, amit talán Kovács Tibor képviselő úr is említett, a források nagyságrendje. Soha nem volt olyan, hogy mindenki megkapta a pénzt, de azt hiszem, az államtitkár úr tudja vinni majd azt az általános véleményt, hogy ezek a források szűkek mindarra, amit az önkormányzatok szeretnének megvalósítani.

Két megoldás is lehetne: vagy itt kéne emelni pénzt, vagy pedig az önkormányzatok általános támogatását kéne nagyobb mértékűvé tenni, és akkor nem ebből a pályázati forrásból kívánnának bizonyos beruházásokat.

A felsorolás, amit Kovács Tibor úr mondott, egy jó állapotot is tükrözhetne. Sajnos, van a kezünkben egy olyan lista is, ami az elutasítottakat tartalmazza. Abban jóval nagyobb azoknak a településeknek a száma, amelyek, úgy gondoljuk, jogosan kaphattak volna: a Tisza menti települések, a Bodrog menti települések felszíni vízrendezésére, szennyvízcsatorna építésére, ami az ivóvízbázis védelmét is jelenti. Azért mondom, hogy a források bővítése rendkívül fontos lenne.

Amire szeretnék még utalni: a vitában elhangzott, hogy mely körök kapnak forrásokat. Szeretném megemlíteni az egészségügyet, amelynek összességében 20 milliárdos a támogatása. Nagyon örültem volna, ha Kovács Tibor úrnak van módja felsorolni, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kórházak kaptak támogatást, hiszen ez egy nagyon jó programként indult el az elmúlt időszakban. Sőt, emlékszünk rá, még Kazincbarcika volt olyan szerencsés helyzetben, jó látogatója volt, de most mintha megtorpant volna ez a folyamat. Ezt szeretném mindenképpen megemlíteni, hogy erre szükségünk volna ott, helyben.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Ecsődi Lászlónak adom meg a szót, MSZP-frakció.

(14.20)

ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy Búsi képviselőtársam megértette annak a fonákságát, amit Sisák képviselőtársamnak javasoltam. Épp azért tettem ezt a javaslatot, mert ön folyamatosan szajkózza a Draskovics-csomag sanyarú mivoltát, holott ez csak válasz egy kialakult helyzetre; amikor a jegybank megemelte az alapkamatot, ő is valamire válaszolt. Én ezt sem pártolni nem óhajtottam, sem vitatni, csak azért mondtam, mert ön állandóan szajkózta a Draskovics-csomag visszavonását, amit majd akkor kellene megtenni, amikor arról lesz a parlamentben vita, most viszont inkább az önkormányzatok támogatásáról kellene beszélni.

Szeretném még elmondani, hogy azokat, akik Fejér megyében szennyvízberuházásra támogatást nyertek, illetve fognak nyerni a törvény elfogadásával, eddig ötször utasították el. Van, aki hatodszorra nyújtott be pályázatot, ami úgy tűnik, hogy nyerni fog. Azért mondom ezt, mert valószínűleg sok olyan önkormányzat van, amely már háromszor-négyszer pályázott, és még most sem fog nyerni, pont azért, mert az igények sokkal nagyobbak, mint a lehetőségeink. Ez sajnos eddig is így volt, így van most is, és félő, hogy egy darabig még így lesz. Szerencsére annyiban javul a helyzet, hogy ma már újabb pályázati lehetőségek jönnek, és Fejér megyében is több olyan pályázat van, amelyről már látszik, hogy nem fog nyerni, ugyanakkor sikerült meggyőzni az érintett önkormányzatokat, hogy uniós pályázatok irányába mozduljanak el, oda nyújtsanak be pályázatot, mert előfordulhat, hogy ott előbb fognak pozitív helyzetbe kerülni.

Ez már csak azért is érdekes és fontos, mert az a cél, ami a törvénytervezet módosításában is bent van, hogy továbbra is meg kell tartani a címzett támogatási rendszert épp azoknak a pályázatoknak a támogatására, amelyek nem fognak beférni valamilyen oknál fogva az uniós pályázatokba, ugyanakkor minél több pályázatot az Unió irányába kell eltolni azért, hogy megmaradjon ez a pénz azokra, akik nem férnek be más támogatási formába.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Becsó Zsolté a szó, Fidesz-frakció.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Igazán sajnálom, hogy Juhász Gábor képviselő úr - miután elmondta a tényeket kevésbé tartalmazó felszólalását - elhagyta az üléstermet, és nem tud közvetlenül reagálni mindarra, amit az ő felvetésére most szeretnék megosztani önökkel.

A mögöttünk hagyott polgári ciklus Nógrád megye szempontjából mindenképpen előrelépésként értékelhető, jelentős zöldmezős beruházások telepedtek meg a megyében, ipari parkok jöttek létre, ötvenkét településen indulhatott el vagy fejeződött be a szennyvíz-elvezetési program, a munkanélküliség csökkent, elindult végre az útépítés a 21-es úton, Somoskő vára most már magyar oldalról is látogatható, bár az európai uniós csatlakozás ezt a kérdést is teljes mértékben megoldja. A mögöttünk hagyott négyéves ciklusban jelentős címzett támogatásban is részesült a megye. Befejeződhetett Pásztó város kórháza, Salgótarjánban lezárhattuk a harmadik ütemet, Ludányhalásziban folyamatban van a szociális otthon rekonstrukciója, Nőtincsen szennyvíz-elvezetési program valósult meg, és elindulhatott a balassagyarmati kórház rekonstrukciója is. A mögöttünk hagyott másfél évben viszont egy negatív folyamat kezdte jellemezni a megyét, a munkanélküliség elkezdett nőni, a fiatalok tömegével vándorolnak el, kevesebb vendég kevesebb vendégéjszakát tölt a megyében, elkerüli Nógrádot a működő tőke, sőt a működő tőke ezzel párhuzamosan megkezdte a kivonulást megyénkből.

Ilyen helyzetben egy ilyen megye a kormányzat részéről még intenzívebb, még jelentősebb támogatásban kéne, hogy részesüljön. Ehhez képest a törvényjavaslat kapcsán megint azt tapasztaljuk, hogy a benyújtott 21 támogatási igényből 19-et elutasított a kormányzat, és mindössze csak kettőt támogat. Ha tényleg komolyan gondolja a Medgyessy-kormány, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségeket, a leghátrányosabb helyzetű megyéket fel kell zárkóztatni az országos átlagos fejlettségi szintre, akkor az ilyen térségeket, az ilyen megyéket kiemelten kell támogatni. Köszönöm.

ELNÖK: Sisák Imréé a szó, MDF.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is sajnálom, hogy személyes vitává alakult a címzett támogatásról szóló törvény. Nagyon sajnálom, hogy Juhász Gábor eléggé el nem ítélhető módon politikai elemeket vitt be a vitába.

Önkormányzati polgármesterként azt tudom elmondani, hogy az embernek polgármesterként függetlenítenie kell magát a politikától. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem rejtem véka alá, hogy Pásztó város önkormányzata folyamatosan, kormányzati ciklusoktól függetlenül címzett és céltámogatási igényt nyújt be a mindenkori kormányokhoz. Az a természetes, ha ez így történik. S úgy gondolom, az a természetes, ha a kormányok a polgármester színétől elvonatkoztatva biztosítanak is támogatást. Becsó Zsolt képviselő úr elmondta, hogy Pásztó az előző ciklusban a kórház-rekonstrukcióhoz kapott támogatást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is teljesen természetesnek tartom, hogy - mint kiemelt I/1-es ivóvízbázisú területen - a Belügyminisztérium az elmúlt évben a szennyvízberuházást céltámogatásban részesítette. Ez a helyes! Nem ebbe az irányba vittem el a vitát sem a vezérszónoklatnál, sem egyébként. Azt viszont szeretném Juhász Gábor úrnak - ha nincs is itt az ülésteremben - címezni, hogy mint a pásztói 2. számú választókerület országgyűlési képviselője jobb lenne, ha a szülőfalujának, Mátranováknak az elutasításra ítélt szennyvízberuházásával vagy az I/1-es kiemelt ivóvízbázisként szereplő Szirák és a hozzá csatlakozó hat település szennyvízberuházásával foglalkozna. Azt hiszem, ez a vitát mindenképpen előrevinné.

Ecsődi képviselő úrnak pedig - aki azt mondja, hogy szajkózom a Draskovics-csomagot - azt szeretném mondani, hogy ő valószínűleg szerepzavarban szenved. A jegybank - még egyszer mondom - országgyűlési képviselőként számomra teljesen befolyásolhatatlan terület, viszont az, amit a Draskovics-csomag tartalmaz - olvassa el, képviselő úr, a 2. számú mellékletet, amely arról szól, hogy az önkormányzati címzett és céltámogatásoktól 4 milliárd forintot elvon a Draskovics-csomag -, ehhez a vitához tartozik.

Köszönöm szépen. Majd folytatom még.

ELNÖK: Gulyás László következik, MSZP-frakció.

GULYÁS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sisák úr hozzászólása késztetett arra, hogy én is részt vegyek a vitában. Dicsérni akarom őt, nagyon tisztelem Sisák urat, aki felkészült ember, jegyző is volt, jelenleg polgármester. Én is voltam, engem is támogatott a Kisgazdapárt is és az MDF is, s ezt nem is szégyellem. Csak arra szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét, hogy nem teljesen helyes az a 4,4 milliárd, mert nem került elvonásra, csak átütemezésre, és ez nem mindegy. Ezt a saját példánkon is említhetném. Az elvonás - ami, egyetértek vele, összesen 4,4 milliárd - majd 2008-ig realizálódik, mert ezek a beruházások 2008-ra valósulnak meg, szerencse, amelyik majd előbb. Az is tény, hogy a 7,7 milliárdos növekmény megvan.

Az pedig természetes, hogy a céltámogatásoknak, a címzett támogatásoknak - nagyon jól tudja ezt Sisák úr is és én is, mint polgármester - az a sorsuk, hogy négy évig be kell nyújtani egy pályázatot, háromszor-négyszer elutasítják, és majd a negyedik vagy ötödik év után - szerencsés esetben - nyertes lesz. Mi, polgármesterek úgy vagyunk ezzel, hogy jár, jár, de ha nem jut, akkor nem tudunk mit csinálni. S azt is tudomásul vesszük, hogy ciklusonként változnak a lehetőségek. Pontosan azért lobbizunk, azért akarunk polgármesterek is országgyűlési képviselők lenni, hogy a saját térségünknek, területünknek valamilyen előnyt próbáljunk az országgyűlési képviselőségen keresztül érvényesíteni.

A saját példámat említhetem: az elmúlt négyéves ciklusban Heves megye nem kapott egyetlen támogatást sem, de a települések sem. Most szerencsére a négy év óta állandóan benyújtott pályázatok esetében megadatik számunkra az a lehetőség, hogy a döntést követően 30 ezer ember ivóvízminőségét javítani tudjuk.

Köszönöm a türelmet, elnök úr.

ELNÖK: Fogytán. (Derültség.)

GULYÁS LÁSZLÓ (MSZP): Azt hiszem, a települések nagy része egyetértene azzal, ha a 4,4 milliárd elvonása után is hozzájutna ezekhez a támogatásokhoz. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Domokos Lászlóé a szó, Fidesz-frakció.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is azt gondolom, hogy a címzett beruházások kapcsán a sajnálkozás szavával kell szólni. Az a pályázati rendszer, ahol 455 pályázat elutasításra kerül, s ha jól értem jórészt forrás hiányában, elég súlyos jelzés.

Másrészt büszkén elmondják, hogy mennyi oktatási célú támogatás van. Most elkezdhetném sorolni oldalszámokon át, hogy hány iskola, oktatási intézmény maradt ki a támogatásból, és ezek számára nem megnyugtató, hogy néhányan kapnak támogatást, miközben sorolhatnánk azokat, akár csak Békés megyéből, amelyek már évek óta küzdenek iskolafelújítási problémával. A tótkomlósi kéttannyelvű iskola esete már kormányokon átnyúló problémaként ismert. Jó példa volt a szarvasi szlovák iskola rendbe hozása.

(14.30)

Bizony, ez lenne a másik olyan terület, amely Békés megyében nem egy települést érintően, szélesebb körben, egy kisebbséghez kötődően - egyébként a Tótkomlóson és környékén élők számára - jelent fontos támogatást. Ez azért különösen fontos, mert egy MSZP-s város MSZP-s országgyűlési képviselője körzetéről van szó, de ő nincs itt, nem szól ennek az érdekben, nem veti fel ezt a kérdéskört, pedig egyértelmű, hogy pártállástól függetlenül ez döntő támogatási szempont lenne.

Nyilván nagyon nehéz mit mondani a veszélyes állapotban lévő gyomaendrődi Kiss Bálint Általános Iskola és Óvoda rekonstrukciójával kapcsolatban, amelynél szintén nem pártállástól független polgármester nyújtotta ezt be. Mit tud mondani neki a Belügyminisztérium? Azt gondolom, az, hogy az Európai Unióban keressenek forrást, nem fogja őket megnyugtatni, és az sem fogja őket megnyugtatni, hogy hosszú lejáratú hitelt vegyenek fel, abból építsenek iskolát. Erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen választ tudunk erre adni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ivanics Ferenc következik, Fidesz-frakció.

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, a vita kapcsán mindig ugyanolyan jellegű érvek hangzanak el, és mégis, mintha valahogyan elbeszélnénk egymás mellett. Én ezt semmiképpen sem tartom szerencsésnek.

Azt gondolom, minden parlamenti képviselőnek az a dolga, hogy képviselje a saját területét, a szűkebb környezetét. Nógrádból arányosan biztosan sokkal több parlamenti képviselő van itt, mint egyéb esetekben. Én most már egy kicsit nógrádinak is érzem magam, bár az ország másik végében lakom.

Azt fontosnak gondolom, amit Kosztolányi Dénes a vezérszónoklata szellemiségében is kiemelt, hogy bár gyakorlatilag az arányok visszaköszönnek, bár az arányok megmutatják mindazt, ahogyan a korábbi osztogatás ment még a Horn-kormány alatt, amit a Fidesz-kormány megpróbált arányosítani, és ezek után most újra visszajön ez a szétosztás... (Zaj, derültség az MSZP padsoraiban.) Úgy hiszem, tulajdonképpen ebben a helyzetben csak javítani tudott a helyzeten, úgyhogy a helyzet még rosszabb, ha összevetjük a kormánypárti és a nem kormánypárti támogatási arányokat.

Tehát ha kilépünk ebből a mederből, és tényleg az önkormányzatok felé fordulunk, tulajdonképpen a Draskovics-csomag említése kapcsán érdemes elmondani, és személy szerint én azon a véleményen vagyok, hogy nagyon szomorú, hogy az önkormányzatoknak itt kell ácsingózniuk egy ilyesfajta pályázat kapcsán a kormányzatnál, ahelyett, hogy ezeket a pénzeket valamilyen módon eljuttassuk akár a területfejlesztési intézményrendszeren keresztül egy alsóbb szintre. Tudom, ez egy kicsit másféleképpen közelíti meg a helyzetet, de szerencsétlennek gondolom azt, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében a területfejlesztés tizedannyi pénzt kap, mint amennyit ennek a törvénynek a kapcsán öt önkormányzat kap majd támogatásul.

Félreértés ne essék, nem ezt keveslem, hanem ez az aránytalanság, ez a kiszolgáltatottság, ez a nehéz helyzetbe kerülés rontja az önkormányzatok helyzetét, és ilyen szempontból a Draskovics-féle elvonások súlyozottabban jelentkeznek. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

ELNÖK: Jauernik Istváné a szó, MSZP-frakció.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Amikor arról beszélünk, milyen mértékű az elutasítás nagysága, akkor azért azt gondolom, nem helyes, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy ez egy olyan támogatási forma, amely bizony igen nagy lehetőséget nyújt a támogatási kérelmek benyújtására.

A célok között öt ágazat szerepel, de nagyon sokféle célra lehet támogatást igényelni, szinte korlátlanul lehet céltámogatást igényelni az önkormányzati feladatokhoz. Azt is tudjuk, hogy a saját erő tekintetében a nullánál kezdődik a dolog, tehát ha valakinek nincs pénze, csak szándéka, vágya vagy álma, már akkor is be tudja nyújtani a támogatási koncepciót. A harmadik az, hogy egy ilyen koncepció elkészítése nem kerül sok pénzbe. Ha bármelyik önkormányzat elkezd ezen dolgozni, akkor nem egy, hanem sokkal több támogatási kérelmet tud benyújtani. Tehát azt gondolom, a kérelmek elutasítása nem vezet jó irányba, ha ezt taglaljuk, ennél sokkal több támogatási kérelmet tudnának benyújtani az önkormányzatok, ha ez lenne a cél. Inkább mérlegelnek az önkormányzatok, mire van esélyük, mire nincs, és ami itt elhangzott Gulyás képviselőtársam szájából is, többször megfuttatnak egy-egy pályázatot, több év alatt elérik a célt, és megkapják a támogatást.

Nagyon érdekes kérdés volt az arányosítás. Ez így jól hangzik, de úgy gondolom, pontosan tudjuk, akik hallgatják, hogy mit jelentett az az arányosítás. Talán azt most nem kellene feszegetni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Sisák Imrének.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy a vita egyébként kezd értelmes, normális mederbe terelődni, ezért egy-két dologban mindenképpen vitatkoznánk.

A szennyvízberuházásokra benyújtott címzett támogatási igénynél, tisztelt Jauernik képviselőtársam, tudjuk, borzasztó kemény szűrőn megy keresztül egy-egy település szennyvízberuházáshoz benyújtott beruházási koncepciója. Egyrészt a megyei vízgazdálkodási tanács megvizsgálja, azután a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, majd az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Ha mindezek alkalmasnak találják, akkor, úgy gondolom, utána az a pályázat, amely benyújtásra kerül, egyébként valószínűleg támogatásra is indokolt lenne. De nem erre szeretnék visszautalni.

Gulyás képviselő úr és többen kitértek arra, hogy a források egyébként csak átütemezésre kerülnek. Ebben valóban van némi igazság, de, tisztelt képviselőtársaim, azért azt szögezzük le, hogy azokat az önkormányzatokat, azt a 455-öt, amelynek most jelen pillanatban 4 milliárd 118 millió forinttal - egyébként ennyivel kevesebb a lehetőség - kevesebb lehetősége van arra, hogy címzett támogatásban részesüljön, nem vigasztalja, hogy majd 2007-ben vagy 2008-ban, illetve gyakorlatilag azokat az önkormányzatokat sem vigasztalja ez a dolog, amelyek azt látják, hogy a 2005. évben a Belügyminisztérium által egyébként 32 milliárd 562 millió forintos nagyságrendben javasolt címzett támogatási ütemhez képest csak 26 milliárd 488 millió 775 ezer forint szerepel.

Szeretném még egyszer jelezni: ezek nem az én számadataim, tisztelt képviselőtársaim. Ez a kormányzat számadata, a Draskovics-csomag és más egyéb. Valószínűleg kicsúszom a két percből, de majd folytatom.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lenne olyan nagy probléma, ha a Draskovics-csomag úgy vonna el egyébként az önkormányzatoktól 10 milliárd forintot, hogy azt a 249 milliárd 800 millió forintot, amit, megint csak mondom, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium tartott volna indokoltnak, megkaptuk volna 2004-ben, de ez nem így van, képviselőtársaim. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.)

Majd folytatom tovább, hogy miért. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Becsó Zsolté a szó, Fidesz.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ellenzéki képviselőként most dicsérni szeretnék. A kormány által támogatott hetvenöt darab beruházási projekt közül egy olyat szeretnék kiemelni, amely a szívemhez is közel áll, ez a Nógrád megyei önkormányzat által benyújtott igény a Szent Lázár Megyei Kórház rekonstrukciójának záróütemére. Azt gondolom, ennek a beruházásnak a folytatása, az, hogy a záróütemhez a kormányzat részéről meg fogja kapni a támogatást a megyei önkormányzat, ez az összefogás szép példája, a polgárok, a megyei önkormányzat, a kórház dolgozói, vezetői összefogásának a szép példája. Ez az a beruházás, amely minden cikluson átívelt. Az első ütem még az Antall-kormány időszakához nyúlik vissza, a második ütem a Horn-kormány időszakához, a harmadik ütem az Orbán-kormány időszakához, és most a negyedik ütem pedig a Medgyessy-kormány időszakában fog realizálódni.

Azt gondolom, Salgótarjánban, Nógrád megyében mindannyian örülünk, hogy erre a záróütemre sor kerülhet. Talán annyiban lehet árnyalni a képet, hogy az eredeti kormány-előterjesztéshez képest mintegy 250 millió forint elvonásra került, tehát annak érdekében, hogy ezt a beruházást teljes egészében le tudjuk zárni, erre a forrásra szükség lenne. Tehát tisztelettel szeretném kérni az államtitkár urat, illetve a szocialista képviselőket is, hogy majdan ezt a benyújtandó módosító javaslatomat támogassák.

Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

ELNÖK: Ódor Ferencnek adom meg a szót, Fidesz.

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jauernik képviselő úr hivatkozott Gulyás képviselő úr, polgármester megnyilatkozására, hogy többször kell megjáratni. Ne ijedjenek meg attól, ha itt az önkormányzatok elsőre nyernek, és azt nem veszik örömmel. Itt most elsősorban azon önkormányzatok mellett szólok - nagyon sok a beadott és visszautasított pályázat -, amelyek egészségügyi, illetve szociális problémák megoldására kívánnak pénzt fordítani.

(14.40)

Elsősorban olyan területekről van szó, általánosan megfigyelhető az országban az idősödés, és nagyon sok ilyen gonddal küszködő család van az idős emberek elhelyezésével kapcsolatosan. Encs városát jelenteném, akik ilyenre pályáztak. Először teszik ezt - és még többen is vannak a mi megyénkből -, akik ha az első alkalommal is nyertessé tudnak válni, örömmel elfogadják, meg fogják valósítani ezeket. Sajnos úgy néz ki, nekik is végig kell menni ezen az úton, hogy elsőre nem megy.

Miért nem megy? Megint csak vissza kell utalni oda, hogy azért nem megy, mert kevés a forrás, azért nem megy, mert mindezeket a többször elmondott elvonásokat el kell szenvednünk, vagy pedig alapvetően az önkormányzati finanszírozással lehetnek olyan gondok, hogy már felhalmozási típusú beruházásokba nem tudnak fogni, hiszen azok a források, amelyek az önkormányzatnak rendelkezésére állnak, nagyon sokszor a működés feltételeit sem biztosítják.

Úgyhogy ezért érdemes lenne még egyszer a Belügyminisztériumnak a következő évi költségvetéssel kapcsolatosan végiggondolni, hogy hol próbálunk egy kicsit bővíteni. Nem az önkormányzat öncélú beruházásai ezek, hanem mindannyiunkat, magyar állampolgárokat szolgáló befektetések, úgyhogy ezért szeretnék erre még egyszer kitérni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Domokos László következik, Fidesz.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban érdemes a pozitívumokról is szólni, hiszen Békés megyében két olyan program is van, amely az elmúlt években lett előkészítve, és most jutott odáig, hogy ha kicsi részében is, de egy része meg fog valósulni.

Az egyik a dél-békési oktatási centrum, amely valóban egy nagyon nehéz sorsú vidék oktatási igényeit szolgálja, viszont az a problémája, hogy sokkal kisebb méretű programot tud fölvállalni, mint amire ténylegesen szükség van, mert már állítólag a Belügyminisztériumból is korlátozó jelzést kaptak, hogy eleve csak a kevesebbiket adják be.

Ugyanez történt a belvízelvezetéssel kapcsolatban, és tudjuk, hogy 2000-ben mekkora belvíz pusztított a megyében. Harmincegynéhány települést érintett, most újabb 8-9 településhez jut el ennek a belterületi rendezése, de tudjuk, hogy még továbbiak maradtak ki; szintén önkorlátozást kért a kormányzat a megyei önkormányzattól, hogy ezt benyújtsa.

Lássuk be, hogy gyakorlatilag a Draskovics-csomag elfogadása előtt már olyan önkorlátozást kért a kormányzat informálisan - amint a megyei önkormányzati ülésen kiderült -, amely egyébként nem formális, de mégis már egy visszafékezésnek az eredménye, korlátozták az önkormányzatokat, ajánlották korlátozni mind darabszámban, mind pedig mennyiségben az igényeiket. Ehhez képest, ha azt nézzük, hogy 455 önkormányzat elutasításra kerül, és ezen belül 170 oktatási intézmény, akkor bizony ezt azt mutatja, hogy komoly problémák vannak a pénz oldaláról, márpedig a pénztelenség kapcsán, azt gondolom, egyetérthetünk, szívesen látnánk, ha nemcsak 4 milliárdra, hanem sokkal több pénzre lenne mód.

Másrészről a pénztelenségnek egy másik elemét jelzi az, hogy 2008-ban befejeződő beruházásokról van szó. Aki egy kicsit is foglalkozott ezzel valaha, tudja, hogy ma két-három évnél hosszabb ideig vétek beruházni, inkább egy-két év a helyes. Ezzel bizony komoly gondokat okoznak majd a végrehajtásnál, ezzel legyünk tisztában.

Köszönöm.

ELNÖK: Ivanics Ferencé a szó, Fidesz.

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az arányosítás. Az előző évben pont az államtitkár úr említette azt, hogy a korábbi években milyen arányosságok álltak fenn: 3:2 volt a Fidesz- és az MSZP-önkormányzatok aránya, most a Fidesz- és MSZP-önkormányzatok aránya 1:7. Azt hiszem, hogy ez mindenképpen mutat egyfajta eltolódást, és innentől a részemről lezártnak tekintem a vitának ezt a részét.

Sokkal fontosabbnak gondolom azt, amit Jauernik képviselő úr mondott az önkormányzatok általános pályázati hajlandóságáról. Győr-Moson-Sopron megyében az a tapasztalat, hogy bizony az önkormányzatok az elmúlt évek költségvetési megszorításai miatt egyre kisebb beruházásra alkalmas önrésszel rendelkeznek, de túl azon, hogy ez anyagi lehetőségeiket korlátozza, a kedvüket is elveszi a pályázástól.

Ezt most már egyre több és több pályázati rendszerben figyelhetjük meg, hogy tulajdonképpen az a lehetőség, ami elvileg adódik a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzatoknak - azt mondjuk, hogy fejlett megye, milyen jó neki -, az az önkormányzati rendszerben megfordul, és pont azért, mert a fejlesztési támogatásoktól elesnek, pont azért, mert az egyéb bevételek, a gazdasági jellegű bevételek nem kerülnek vissza az önkormányzatokhoz vagy töredékében kerülnek vissza, ezért nem tudnak elindulni a pályázatokon. Ez meglátszik egyébként azon az aránytalanságon is, ami ebben az anyagban látható, hiszen a közel 530 pályázatból a Győr-Moson-Sopron megyei pályázó önkormányzatok száma mindössze 10 darab, és mivel a megyei önkormányzat négy pályázatot adott be összesen, ezért csak 14 pályázatról beszélhetünk. Ez az összarányban mindössze 2,5 százalékot jelent, ahhoz képest, hogy a megye általában véve az ország lakosságának, területének 7-10 százalékát teszi ki. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez az a momentum tehát, amiről beszélek.

Köszönöm.

ELNÖK: Sisák Imre következik, MDF.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már a dicséreteknél tartunk, egyértelműen dicséretes, hogy Bátonyterenye város önkormányzata és a hozzá tartozó települések a szennyvízberuházás befejező üteméhez megkapnak 60 százalék címzett állami támogatást.

Viszont rendkívül nehéz helyzetet teremt Bátonyterenyének és a többi önkormányzatnak is az, amiről az előbb beszéltem, hogy a szennyvízberuházáshoz kapcsolódó egyéb támogatási formák, amelyek korábban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál rendelkezésre álltak, az említett vízügyi célelőirányzat, ami az elmúlt évben még 30 százalékos támogatást biztosított, most, ebben az évben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál nem biztosít egyetlen forint támogatást sem ezen szennyvízberuházásokhoz. Az elmúlt évben Bátonyterenye 10 százalékot meghaladó nagyságrendű vízügyi célelőirányzat támogatást kapott, egyébként a lehetőség 30 százalékos volt. Arra szeretném fölhívni az államtitkár úr figyelmét, hogy az érintett tárcákkal kezdeményezzenek valamiféle egyeztetést, hogy ennek a polémiának a feloldására sor kerülhessen.

A másik. Az előző hozzászólásomnál még említettem, hogy valóban a címzett támogatásoknál az elmúlt évi 4,6 milliárd forinthoz képest most emelkedés tapasztalható. Ez mindenképpen örömteli, még akkor is, ha nem elégséges, és szintén említeném a 4 milliárd forintot, amit a Draskovics-csomag kihúz egyébként ebből a körből.

De, tisztelt képviselőtársaim, amit a Belügy- és a Pénzügyminisztérium az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagában is leírtan mondott: 249,8 milliárd forinttal több szükségeltetik az önkormányzatok részére 2003-ról 2004-re. Ez messze nem teljesült. 121,9 milliárd mindösszesen. És ez az, ami óriási nagy problémát okoz a címzett támogatások önrészénél is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Látom, a normál felszólalásra váró képviselők nagy mennyiségű újságot gyűjtöttek be. Nem kell sokat várni, már csak egy-két kétperces van előttük.

Pap Jánosé a szó, Fidesz-frakció.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem bírom kivárni a normál felszólalást, ezért megpróbálom néhány kétpercesben elmondani önnek, amit szeretnék. Nos, tisztelt államtitkár úr, a következőre szeretném kérni: gondolkodjunk együtt a következő dolgon.

Messze egyetértek azzal a négy ponttal, amit önök fölsoroltak. Hatékony felhasználás, területi szolgáltatásokat végző intézmények előnyben részesüljenek, anyagi erőforráshoz mérten járuljanak hozzá, és legalább egy-két beruházás valósuljon meg a megyében.

Nos, tisztelt államtitkár úr, nem véletlenül kérdeztem azt az előbb öntől, hogy vajon megnézték-e a 455 elutasítottnál, hogy hogyan állunk. Ha megnézték, akkor egy biztosan szembe kellett hogy tűnjön. Igazából nem értem, hogy Mosonmagyaróvár miért kerül mindig egy kicsit a perifériára. Ha megnézi, az előző ciklusban volt olyan ellenzéki fölszólaló, aki azt mondta, hogy Mosonmagyaróvár miért kap, az is kormánypárti város. Elfelejtették, hogy a mostani képviselőjük volt az akkori polgármester is. Most megint kiesett a kalapból.

Miért logikátlan a kiesése? Azért, államtitkár úr, mert a második ütemet szeretné Mosonmagyaróvár megvalósítani a kórház-rekonstrukciónál. Hol valósul meg a hatékonyság, hol valósul meg az, hogy területi szolgáltatást lát el, és olyan szintre emeli, amilyenre kellene?

(14.50)

Mosonmagyaróvár második ütemét kihúzták. Azt gondolom, hogy ez logikátlan. Ha kevés pénz áll rendelkezésre, akkor a kevés pénzt úgy tudjuk hasznosítani, hogy hatékonyan és ésszerűen használjuk fel. Ez a megoldás, amit Mosonmagyaróvár esetén választottak önök, nem hatékony, nem ésszerű, és a kevés pénznek is az elpazarlása.

Tehát tisztelettel arra kérem önt, most már nyilvánvalóan nem lesz benne ebben a törvényjavaslatban, és a törvénybe se kerül be, bár 2004-ben valamilyen formában folytatódik a rekonstrukció, de arra kérem önt, hogy 2005-től még csak véletlenül se hagyják ki Mosonmagyaróvár kórház-rekonstrukciójának második ütemét, mert teljesen ésszerűtlenné válik az is, amit eddig megtettünk, és azt gondolom, hogy egy dolgot akkor lehet szépen folytatni és kormányzatokon átívelő feladatként megvalósítani, ha valóban ésszerűen és jól csináljuk.

A hozzászólásom második részét pedig egy következő kétpercesben mondanám el. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha lehetne egy javaslatom, a jelenlegi állás szerint egy kétperces van már csak hátra, és utána pont a képviselő úr tízpercese következne. Ez is egy megoldás.

Tehát Domokos Lászlónak adom meg a szót, a pillanatnyi állás szerinti utolsó kétperces felszólalónak.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Sisák Imre képviselőtársam mondanivalójához szeretnék kapcsolódni. Valóban, az Állami Számvevőszéknek mint egy hiteles, külső véleményalkotó és a parlamenti munkát segítő szervnek a pénzhelyzetről szóló jelentésében egyértelművé válik az, hogy az önkormányzati szférában egyre inkább fokozódik a pénzhiány. Ez összefügg a címzett beruházások felújítási és bővítési igényeivel, és egyre több olyan, egy településre vonatkozó, gyakorlatilag csak egy település igényeit szolgáló, elmaradt felújítások pótlására is szolgáló címzett beruházási igények jelennek meg, amelyeket formálisan be lehet adni, de tartalmilag mégis vitatható az eredeti célkitűzés.

Ez azért mutatja azt, hogy az általános pénzhiány egy diszfunkcionális működést ad egy egyébként értelmesen működő vagy korábban értelmesebben is működő címzett beruházási támogatásnak, amely lehetetlen helyzetet hoz. Ebből külön ki szeretném emelni azt a problémát, amelyről a belügyminiszter asszony és a pénzügyminiszter úr is tud, hiszen a fogadóóráján fel lett vetve ez a kérdés, mégpedig egy olyan egyedi, az egyebek között felsorolt, a tűzoltósággal kapcsolatos felújítási, elhelyezési kérdés, amely ugyan önkormányzati feladatkörben van elhelyezve, de valójában tudjuk nagyon jól, hogy a tűzoltóságok térségi feladatot látnak el. Mégsem találni igazából a megfelelő forrását, hogy hol lehetne megteremteni.

Innen láthatóan most a Belügyminisztérium nem tudta elhelyezni ezt az igényét, ha úgy tetszik, ő maga se tudta a saját érdekeltségébe tartozó intézményét sem segíteni a tűzoltósági feladatokban, miközben csak egyetlen ilyen igény jelenik meg ezen a területen.

Arra kérem államtitkár urat és a kormányt, hogy keressük meg rá a megoldást, hiszen ez nem kormánypárti vagy nem kormánypárti kérdés, ez tíz-egynéhány településnek - benne a fideszes és nem fideszes, az MSZP-s vezetésű települések - számára is komoly gond, nem beszélve a tűzoltóság elhelyezéséről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az ott dolgozók munkakörülményeiről.

Kérem majd erre a választ. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Pap János képviselő úr tízperces felszólalása következik.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnálom, hogy nem bírtam egyet várni, de az előjelek azt mutatták, hogy itt még sok kétperces van. Tisztelt Államtitkár Úr! Az első részét elmondtam, ami azt indokolja, hogy ez végül is egy irreális gondolat, hogy önök nem támogatják a második ütemet. A dolognak ez azonban csak az egyik része.

A másik és sajnálatosabb része a következő, és akkor ismét együttgondolkodásra szeretném önt hívni és arra, hogy igencsak fontolja meg azt a javaslatot, ami ebben a törvényjavaslatban szerepel. Nevezetesen, a következőt szeretném öntől kérni és egyúttal kérdezni, és ha már közös indítványt be tudtunk adni, kormánypárti képviselő úr, akkor szeretném, ha ön pedig ebben azt látná, hogy valóban egy városért, illetve egy térség kórházáért nem lobbizunk, hanem talán a jogos jussot kérjük.

Tisztelt Államtitkár Úr! A következő helyzet állt elő: önök azt mondják, hogy a következőkben 15 százalék az önrész, amit egy-egy önkormányzatnak vagy egy-egy címzett és céltámogatásra pályázónak be kell mutatni. Ha Mosonmagyaróváron önök nem sietnek a város segítségére, akkor egy olyan beruházás valósul meg, amit - egyébként most teljesen mindegy, de azért lényeges megemlíteni - az Orbán-kormány ítélt meg, hogy 25 százalékot fog vállalni a város.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezt nem bírja elviselni Mosonmagyaróvár. Az először vállalt 150 millió forint helyett mára 400 millió forintot tett be a város a kórház rekonstrukciójába. Előállt egy olyan helyzet, hogy a rekonstrukció folytatása közben olyan előre nem látott, nem várt, de kijavítandó problémák léptek fel, ami újabb 300 millió forintot kíván, igényel. Ehhez képest az a 35 millió forint, amellyel önök szeretnék segíteni Mosonmagyaróvárt, semmire nem jó, semmire nem elég.

Természetesen ismerem azt az érvelést, azt a véleményt, hogy a 35 millió forint a semminél több. Igen, államtitkár úr, a semminél valóban több a 35 millió forint, csak jelzem, hogy Mosonmagyaróvár oly mértékig eladósodik, ha még ezt a 300 millió forintot neki kell kigazdálkodni, ami a működését veszélyezteti.

Azt gondolom, ebben a helyzetben, amikor valóban az ott élők is úgy tapasztalják, hogy ez az első ütem a rekonstrukcióban olyan állapotokat, olyan helyzetet teremtett, ami példaértékű és a mai kor követelményeinek megfelel, akkor talán 300 millió forinttal nem kellene ezt a rekonstrukciót veszélyeztetni. Én abba is bele tudok nyugodni, és gondolom, kormánypárti képviselőtársam, polgármester úr is bele tud nyugodni, hogy amennyiben ezt a 300 millió forintot önök tudják finanszírozni, vagy ennek legalábbis egy nagy részét, akkor az ember könnyebben viseli el azt, hogy jó, 2004-ben nem indult el a rekonstrukció, de 2005-ben el tud indulni.

Azt gondolom, államtitkár úr, hogy minden ilyen nagyobb horderejű címzett és céltámogatásnál - hiszen az összes, amit önök elutasítottak, fontos cél és cím - annyi tartaléka minden kormányzatnak kell hogy legyen, hogy az ilyen nem várt, úgynevezett vis maior eseteket tudja kezelni, és tudjon az önkormányzatok segítségére sietni.

Arra kérem önt ismét és újra, hogy legyen a kormány gáláns, és támogassa azt a módosító indítványt, amit közösen nyújtottunk be. Természetesen, ha ezt nem teszi meg a kormány, akkor mindent megteszünk - gondolom, polgármester úr segítségével -, hogy lobbizzunk mellette, de tegnap már volt egy savanyú szőlő, amikor másképp szavaztak. Tudom, hogy jobb az, ha a kormány megfontolja és úgy látja, hogy ez valóban egy jó cél és támogatandó cél, hogy kormánytámogatással menjen át, és azt gondolom, hogy az ott élők megelégedésére fog ez szolgálni, és kicsit azon az önkormányzaton, ami megint csak nem magától került abba a helyzetbe, amibe került, segít a kormány, és kihúzza abból a kátyúból, amibe nem önmagától került.

Kérdezem azért így, a beszédem befejezése végén államtitkár úrtól, hogy valami remény van-e arra, hogy a 10 százaléknál nagyobb támogatásban részesüljön Mosonmagyaróvár, és valamelyik módosító indítványt esetleg támogatni tudják, mert azt gondolom, hogy azt megköszönnénk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy kétperces felszólalást látok a monitoron, Mátrai Mártának adom meg a szót, Fidesz-frakció.

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mivel a normál felszólalásra szinte kevés a remény, a szociális feladatokat ellátó, nem állami fenntartókkal kapcsolatban szeretném elmondani az álláspontomat, ugyanis érdemes elolvasni a törvényjavaslat általános indokolását, amelyből egyértelműen a következő derül ki.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 2004. évi költségvetési forrásai nem nyújtanak fedezetet a nem állami fenntartók új szociális beruházásainak címzett támogatására. Majd az előterjesztő tovább írja, hogy várhatóan a 2005. évben nyílik lehetőség a fenntartók beruházásának indítására, amely még egy távoli jövő.

A címzett támogatási rendszer tehát úgy foglalható össze, hogy az idén kizárja a nem állami fenntartókat, tehát kizárja az egyházakat, és kizárja a civil szervezetek fejlesztési lehetőségeit. Érdemes azonban odafigyelnünk arra, hogy a 2002-ben megítélt és 2003-ban indított címzett támogatásokból finanszírozott fejlesztésekre mintegy 650 millió forint állt rendelkezésre mind a civil szervezeteknek, mint az egyházaknak. Sajnálatos azonban, hogy ezt a programot a kormány leállította, és már sem 2003-ban, sem pedig az előttünk lévő 2004-es előterjesztés nem tartalmaz ilyen lehetőséget.

Sokan elmondták már, hogy az átlagosan három-négy évig tartó beruházások indítására az idén 8 milliárd forint jutott volna, de sajnálatosnak tartjuk, hogy az előterjesztő hallgat arról, hogy ez a 8 milliárd forint azért csökkent le, mivel a Draskovics-csomag sajnos elvitte, és zárolt 2 milliárd forintot, így bizony csak 6 milliárd forintot kaphatnak a címzett támogatással induló beruházások.

(15.00)

Nem jobb a helyzet a céltámogatásoknál sem; ugyanerre a sorsra jutottak. Ugyanúgy sokan elmondták már előttem azt is, hogy rekordösszegű volt az igénylés, összesen 530 beruházási koncepció érkezett, amelyből csak 75 új önkormányzati beruházás kap támogatást, ami nagyon sajnálatos.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hogy tudjanak tervezni a képviselő hölgyek és urak, normál felszólalásra vár Farkas Imre, Mátrai Márta, Halász János, és most van három kétperces felszólalás: Ivanics Ferenc, Kosztolányi Dénes, Mátrai Márta.

Ivanics Ferencé a szó, Fidesz-frakció.

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mélységesen egyetértek Mátrai Mártával a szociális területet illetően.

Nem túl nagy örömmel hallgattam a bizottsági beszámolókban is, amikor gyakorlatilag a bizottsági előadó a kisebbségi véleményt ismertetve - de ha jól emlékszem, talán még a többségi véleményben is - megemlítette, hogy a címzett támogatásokon belül a szociális terület, talán nem használnék ilyen erős kifejezést, hogy méltatlanul, de aránytalanul kevés pénzt kap, annak ellenére, hogy mindannyian pontosan tudjuk, milyen komoly problémát jelent ez a terület az ellátás oldaláról nézve.

Győr-Moson-Sopron megyében jelen pillanatban a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekben több mint hétszázan várnak. A megyei önkormányzat elindított egy programot, amiben a szociális intézményeit próbálja felújítani. Ez 2001-ben a kormányzati elképzelésekbe is beleilleszkedett, hiszen akkor elindult kimondottan a megyei önkormányzatok számára egy olyan pályázati lehetőség, amelyben a szociális intézmények felújítására adott a kormányzat támogatást. Sajnos ez a pályázati alap - finoman szólva - elhalt, mint annyi más pályázati alap, és kénytelen ezért a megyei önkormányzat most ide pályázatot beadni. Négy részre bontottuk ezt a programot. Örömünkre szerepel az anyagban, és egy ötvenfős bővítést meg tudunk tenni, de azt hiszem, a hétszáz férőhelyhez képest ez megfelelően mutatja, hogy milyen komoly problémákat jelent az ellátásban. Így tehát minden olyan elképzelést támogatandónak tartok, ami az elesett emberek, a fogyatékos emberek támogatására, az ellátás javítására több pénzt tud fordítani.

Köszönöm.

ELNÖK: Kosztolányi Dénesé a szó, Fidesz-frakció.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elsősorban szocialista képviselőtársaink mondták azt, hogy az elutasított, pályázatot nem nyert önkormányzatok ne bánkódjanak, hiszen ha idén nem nyertek, majd nyernek jövőre, vagy pályázhatnak azok után, illetve az idők végtelenségéig. Én felhívtam a figyelmet arra, hogy ez a mostani törvénymódosítással megszűnik; vagy európai uniós pályázat, vagy a költségvetésben a címzett.

A jogszabály-módosítás persze természetesen nem bontja ki és az indokolás sem mutat rá arra, hogy mi történik azokkal az önkormányzatokkal, akik egyszer egy európai uniós pályázatot nyújtanak be - utána visszatérhetnek-e egyáltalán a címzett rendszerhez? Valószínűnek tartom, hogy nem; mert ha az európai uniós pályázaton nem nyernek, akkor rossz a pályázatuk. Ezt el lehet mondani a költségvetési forrás oldalán is. Valószínűleg a címzett rendszer egyetlen önkormányzatot nem fog visszafogadni. Ezért állítom azt és megerősítem, hogy a kormányzatnak a módosítással az a célja, hogy a címzett támogatási formát valamilyen formában visszaszorítsa, végső soron elsorvassza és megszüntesse. Nem ez a módja a megoldásnak. Az egész önkormányzati rendszer finanszírozását kellene átgondolni, és minél előbb tető alá hozni.

Felhívom a szocialista képviselők figyelmét, hogy figyelmezzenek már Medgyessy úr szavaira. A miniszterelnök úr azt mondja ugyanis: a jelenleginél kevesebb felesleges szabályra, bürokráciára van szükség, ki kell bővíteni az önkormányzatok mozgásterét is; ez nem feltétlenül több pénzt jelent majd, inkább szélesebb döntési szabadságot; át kell alakítani az önkormányzati finanszírozási rendszert. A saját frakciója legalább hallgasson a miniszterelnök úrra, ha véletlenségből ugyanazt szeretné elérni, amit mi már régóta várunk. De ne csak szavakban, ne csak ígérgetésben, hanem tényszerűen tegyenek már valamit az önkormányzati finanszírozási rendszer érdekében!

Köszönöm.

ELNÖK: Megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak.

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr; tovább folytatnám a szociális ágazatot.

Megállapíthatjuk azt, hogy sajnos a törvényjavaslat az előző évihez képest reálértékben mintegy 12-13 százalékos, abszolút értékben pedig 8 százalékos előirányzat-csökkenés mellett szűkíti a szociális ágazat fejlesztési lehetőségeit. Ugyanis mindannyian tudjuk azt, hogy a szociális ágazat fejlesztési forrása kizárólag a szociális törvényben megfogalmazott célokra használható fel. Ez azt jelenti, hogy tényleges minőségi hálózatfejlesztésre az Európai Unióhoz való csatlakozás évében nem ad lehetőséget a Medgyessy-kormány előterjesztése.

Ez annál is inkább sajnálatos, mert közismert, hogy a szocialista kormány már 2003-ban leállította a szociális intézményi rekonstrukciós programot. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a rendkívül rossz állapotú intézményi infrastruktúra tovább fog romlani. Közismert, hogy az intézményrendszer közel 70 százaléka nem rendelkezik állandó működési engedéllyel, és ez azt is jelenti, hogy az ellátás hazai szabályozásában rögzített feltételeknek nem felel meg, az épületállomány leromlott és sokszor alkalmatlan állapotú, amely nem képes emberi körülményeket biztosítani az ellátottak számára. 2003-ban a költségvetés még 5,1 milliárd forintot biztosított induló szociális fejlesztésekre, de ez a jelen előterjesztésben már csak 4,7 milliárd forinton található meg. Néhány kérdést szeretnék feltenni államtitkár úrnak, amelyekre szeretném, ha kapnék választ.

Az intézményrendszer rossz állapotának ismeretében mi indokolja a szociális ágazat fejlesztési forrásainak a csökkenését? Miért állították le, és mikor tervezik újraindítani a szociális intézményi rekonstrukciós programot, és milyen megfontolás alapján zárták ki a címzett támogatások rendszeréből a nem állami fenntartókat? Annál is inkább fontos az erre adandó válasz, hiszen az európai uniós alapok igénybevétele a fenti célokra még nem kellően (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) nyitott. Azt kérdezem, hogy akkor ők hova fordulhatnak: ha ebből a címzett és céltámogatásból kiesnek, az uniós források még nem állnak rendelkezésre, akkor számukra mi a teendő?

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, tízperces felszólalásra.

FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel vettem a kezembe ezt a törvénytervezetet, mert azt láttam benne, hogy választókerületemből, még szűkebben értelmezve, a tiszazugi kistérségből kettő beruházás is szerepel a támogatott címzett támogatások sorában.

Mindenekelőtt szeretném megköszönni mindenkinek a segítségét, aki ennek az eredménynek az elérésében közreműködött, azoknak, akik ezeket a pályázatokat értékelték, és úgy minősítették, hogy a több száz beruházás közül ez a kettő is érdemes a minél előbbi megvalósításra. Köszönöm a kormánynak is a támogatását, hiszen végeredményben kormányzati döntés hozta ezt az eredményt.

Azt is szeretném elmondani, képviselőtársaim, hogy nem ezt a kormányt akartam feltétlenül ezekkel a szavakkal kitüntetni; én már ezekre a mondatokra öt éve készülök. Sajnos az a nagy baj, hogy a Fidesz-kormány, mondhatnak bármit a most jelen lévő képviselői, hogy milyen megkülönböztetés volt a kistérségek között és milyen nem, azt bizonyította, hogy kistérségemben, amelyik a leghátrányosabbak közé tartozik, négy év alatt egyetlenegy pályázatot sem tartott alkalmasnak arra, hogy megvalósuljon. Pedig ez a kistérség, ennek a települései akkor is sok pályázatot adtak be, de nem tartották érdemesnek, hanem megvoltak azok a képviselők, azok a települések, amelyek valóban előnyöket élveztek abban az időszakban.

Azt is el kell mondanom a korrektséghez természetesen, hogy a választókörzetemből ennél a kettőnél több pályázat érkezett be, hiszen Tiszaföldvár szennyvízberuházással pályázott, Cibakháza szennyvízberuházással és csapadékvíz-elvezetéssel, Szelevény pedig idősek otthonának építésével, és az elutasított pályázatok összege meghaladja a 4 milliárd forintot. Tehát ha most “ellenzékiülö szólnék, akkor azt mondanám, hogy a választókörzetemben a két nyert pályázat mellett is bőven van elutasított pályázat.

(15.10)

Az sem új, hogy ezek a beruházások előjöttek. Hiszen azok a fideszes képviselők, akik négyéves ciklusuk alatt egyetlenegy tiszazugi pályázatot sem támogattak, az idén, illetve tavaly felfedezték a Tiszazugot, és amikor azon bajlódtak, hogy a költségvetéshez a több ezer módosító javaslat hogyan álljon össze, akkor előszedték azokat a címzett támogatásokat, többek között a kistérségemből is, amelyeket a kormány az elmúlt évben a határozata során nem támogatott. És mindegyik elutasított címzett támogatási pályázattal találkoztam a költségvetési törvény módosítása során - mint Fidesz által benyújtott javaslat. Nagyon örülök ennek az érzékenységnek, kár, hogy ez nem az előző négy évben jött elő. Ha akkor csak egyetlenegyet is támogatni tudtak volna ezek közül, akkor azt mondtam volna, hogy tisztességes ez a szándék, hogy a Tiszazug felé fordultak a mostani ellenzéki képviselők.

Visszakanyarodnék oda, hogy a benyújtott pályázatok közül miért tartom helyesnek, hogy ez a két pályázat nyert végül, hiszen valóban át kell gondolni azt, hogy egy-egy térségben mely pályázatok azok, amelyek anyagilag is és sok más szempontból támogatásra érdemesek, ha már mindegyiket összességében nem lehet támogatni. Úgy gondolom, azért volt helyes a döntés ebben a kistérségben, még ha ezt több település oldaláról szomorúan is veszik tudomásul, mert végeredményben 670 millió forintból sikerült a két legnagyobb településnek egy-egy pályázatát támogatni, és ezzel a kistérség 45 ezer fős lakosságából 22 ezer ember mondhatja így vagy úgy nyertesnek magát.

Természetesen lehetett volna nagyobb összegű beruházásokat is támogatni, de be kell látni, hogy az összegeket alapul véve - amit egyébként reálisan a kormányzat és az Országgyűlés is támogatni tudott, hogy a címzett támogatások körében most döntés szülessen róla -, ez a két beruházás volt, ami beleillik ebbe a körbe, és ezzel a hatszáz-egynéhány millió forintos támogatással, ami, hangsúlyozom, két beruházást érint, gyakorlatilag ez a kistérség, akár a kistérség méretét, lakosainak számát alapul véve, most arányos ellátásban részesül. Nem mondom, hogy túl van reprezentálva, talán a pályázatok számát tekintve igen, de az alacsonyabb összegek miatt nem mondható ez el, de most megkapta azt az arányos részt, amire egyébként joggal számíthat.

Az egyik támogatott beruházás Tiszaföldváron 364 millió forintból valósul meg, 90 százalékos állami támogatással, szociális szolgáltató központ és idősek bentlakásos otthona épül ennek a beruházásnak a keretében. Azt hiszem, bár nem találtam olyan képviselőt, és senki nem szólalt fel, hogy nincs szükség szociális jellegű beruházásra, ez a beruházás éppen ebbe a körbe tartozik, de ha azt nézzük, hogy miért Tiszaföldváron valósul meg, akkor el lehet fogadni, hogy itt történik ez meg. Hiszen az országnak kevés olyan, tízezer főt meghaladó települése van, ahol ilyen intézmény még egyáltalán nincs. Tehát semmilyen formában ilyen bentlakásos létesítménye Tiszaföldvárnak még nem volt.

A másik beruházás Kunszentmártonban valósul meg, könyvtár és közösségi ház épül 351 millió forintos összegben, 90 százalékos támogatással. Meggyőződésem, hogy szükség van rá, és ennek a településnek ez lesz az első címzett támogatása, amihez egyáltalán a rendszerváltást követően hozzájutott. Tehát nagyon örülök a két pályázat, a két beruházás támogatásának, és meg vagyok arról győződve, hogy jó helyre kerül ez az összeg. Ha azt is mondanom kellene, illetve magamtól is mondom, hogy milyen problémát látok a beruházásnál, akkor azt említeném meg, hogy a tiszaföldvári beruházás, amely egyébként tervezett módon is három évre lett elhúzva, ütemezve, itt tartanék szükségesnek bizonyos módosítást.

Domokos képviselőtársam már említette, és magam is nagyon egyetértek vele, hogy összességében is át kell gondolni azokat a három évre elhúzódó beruházásokat, amelyek egyébként nem nagy összeget képviselnek, mondjuk, idetartozik ez a 350-360 millió forintos beruházás is. Különösen akkor kell átgondolni, ha figyelembe vesszük, hogy 2004 már egy darabév lesz, tehát logikusnak látom, hogy itt egy kisebb összeggel indul el a beruházás. 2005 lesz egy egész év. Minden logika azt diktálná, hogy ekkor kellene a legnagyobb beruházási összegnek megvalósulni. Sajnos, ennél a beruházásnál a harmadik évre, 2006-ra van ez a súly téve.

Úgy gondolom, ezen kellene módosítani, és akkor lenne helyes ennek a beruházásnak az ütemezése, ha a köztes évre, a középső évre esne a legnagyobb beruházási összeg, és a harmadik évben már kisebb összeg beruházására lenne szükség, megkezdődhetne valójában az üzembe helyezése ennek a létesítménynek. Remélem, hogy azt a módosító javaslatot, amit Jauernik képviselőtársammal benyújtottam, és erre irányul, a kormány és a bizottságok támogatni fogják.

Köszönöm szépen még egyszer a beruházások támogatását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Jó napot kívánok, kedves képviselőtársaim. Hozzászólásra megadom a szót Halász János képviselő úrnak, Fidesz.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A címzett támogatások kulturális fejezetével kapcsolatosan szeretnék néhány gondolatot elmondani önöknek, ugyanis több feltűnő dolog szerepel itt. Egyrészt az, hogy a kulturális témában a több mint 400 beadott pályázatból 56 pályázat volt, amely ilyen típusú fejlesztéseket célzott meg, tehát kulturális jellegű fejlesztéseket. Megnéztem, hogy ebből az 56 pályázatból 14 olyan település volt, ahol jelenleg ellenzéki polgármester, illetve ellenzéki képviselő-testület dolgozik, ők kaptak bizalmat a helyiektől. Kíváncsi voltam, hogy a támogatott 14 kulturális jellegű fejlesztés közül hány az ellenzéki. Kiderült, hogy egy sem, míg a beadott pályázatoknál ez az arány 25 százalékos volt, tehát minden negyedik pályázat ellenzéki vezetésű településről érkezett, addig a nyertesek közül nulla százalék és nulla darab ellenzéki vezetésű település kap támogatást, legalábbis a szocialisták javaslata szerint, a kormány javaslata szerint. Szerintem ez elfogadhatatlan.

És akkor az ilyen típusú politikai ostorozás után rátérnék néhány, szakmailag is teljesen elfogadhatatlan témára. Aránytalan a javaslat sok más tekintetben is, például földrajzilag. Itt 14 támogatott kulturális beruházás szerepel. Ebből a 14-ből 5, azaz több mint a támogatottak egyharmada összesen két megyéből érkezik. Úgy gondolom, ennél arányosabb javaslat is születhetett volna, mindenképpen előnyösebb lenne ez. A kulturális ágazatokat tekintve is aránytalan ez a javaslat, hiszen a javaslatok többsége szinte csak közművelődési típusú fejlesztést valósít meg. Ez persze érthető, mert a nemzeti közművelődés-fejlesztési programot a Draskovics-csomag, a Draskovics-fűnyíró elkaszálta; 800 millió forint volt tervezve a költségvetésben, és ebből 550 millió forintot elvontak.

(15.20)

Nem tévedés, a 800 millióból 550 milliót vontak el, és 250 millió forint maradt. Ebben az esetben még talán üdvözlendő is, hogy legalább a címzett támogatásoknál odafigyelnek a közművelődési ágazatra. Persze tudom, azt szokták mondani a szocialisták, hogy azért kellett ilyen durván megnyirbálni a közművelődési ágazat fejlesztését és a nemzeti közművelődés-fejlesztési programot, mert majd a SAPARD-programból lehet támogatáshoz jutni. De ott enélkül is lehet támogatáshoz jutni. Mennyivel helyesebb lett volna, ha meghagyják ezt a fontos fejlesztési irányt! Mondom, ebből a szempontból itt, a címzett támogatásoknál föllelhető úgymond aránytalanság még érthető is.

De nézzük meg, hogy mely ágazatok maradnak ki az önök javaslatából. Négy színház pályázott arra, hogy kapjon címzett támogatást és komoly fejlesztést. Egyetlenegy színház sem kap támogatást, a színházügyet önök újra elhanyagolják. Elhanyagolják, és nem mondhatják azt, hogy nem pályáztak, és még politikai szempontból is megnézhetik, hogy mely települések pályáztak. Négy színházi pályázat, amely szeretett volna támogatást kapni, és nem kap, ezek a veszprémi színház - a Veszprém megyei önkormányzat a fenntartója -, a kaposvári, a debreceni és a szolnoki színház, ahol az említett megyei jogú városok a fenntartók. Úgy gondolom, ez helytelen.

Megtorpan a magyar színházak felújítása. A korábbi években, még az előző évben is mindig fontos figyelem fordult e felé a szakma felé. Kaphatott az egri, kaphatott a székesfehérvári színház ilyen fontos felújításokat. Nagyon sajnálom, hogy ez most kimarad. A megyei levéltárakkal hasonló a helyzet. A megyei levéltárak közül ketten is pályáztak ilyen címzett támogatásra és infrastruktúra-fejlesztésre. Mi történik: nem kapnak a megyei levéltárak sem, a 14 támogatásra javasolt beruházás között nem lehet megtalálni őket. Múzeumügyben több mint tíz múzeum vagy képtár szeretett volna pályázni. Gyakorlatilag kifelejtették őket. Úgy gondolom, hogy ez megengedhetetlen aránytalanság, egy szakmán belüli aránytalanság.

De nézzük meg az összegeket! 8,4 milliárd forint az, amely itt fejlesztési pénzként a kulturális ágazatban megjelenik. Milyen érdekes, hogy ebből a 8,4 milliárd forintból csak kettő darab pályázat megkapja az összegnek majdnem a 40 százalékát. 14 pályázat van, ebből két pályázat az összesnek 14 százaléka. Ehhez képest két kiemelt pályázat van ebből a 14-ből, amely az összes pénznek szinte a 40 százalékát elviszi. Az egyik a Fővárosi Állat- és Növénykert, ami nagyon fontos célokat szolgál, és nyilván támogatást kap, ez akár esetleg dicsérheti a miniszter úr lobbierejét is. Vagy például egy nyírbátori fejlesztés, ami több mint 1 milliárd forintos támogatást kap, ez bizonyára dicsérheti a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának a lobbierejét. Ez a helyzet. Két pályázat a 14-ből csak 14 százalékát képviseli az összes aránynak, és ez a két pályázat megkapja majdnem a 40 százalékát a kulturális ágazatra fordított fejlesztésnek. Ezt mutatják a számok.

Úgy gondolom, nem megengedhető, hogy a kulturális ágazat fejlesztésére szolgáló címzett támogatások ügyében ilyen aránytalanság álljon fel, éppen ezért bízom benne, hogy módosító indítványokkal lehet segíteni majd a magyar színházügyön, a megyei levéltárak vagy a megyei múzeumok ügyén, mert ezeket önök kifelejtették ebből a javaslatsorból. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Ezt nagyon sajnálom, bízom benne, hogy megváltozik majd a részletes vita után ez a támogatotti sor.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelve a vitát, ez egy kicsit hasonlít a költségvetési vitára, mert az igények… (Dr. Kovács Zoltán: Pénzről szól ez is!) Azon túl, hogy pénzről szól, és a jellege, tisztelt képviselőtársaim: hosszú-hosszú igénylista. Úgy, ahogy Farkas képviselő úr elmondta, egyik oldalon köszönet illet mindenkit, aki vette magának a fáradságot, hogy egyáltalán összeállítsa a dokumentációját és pályázzon, és nagyon nehéz élni azzal a felelősséggel, ami a kormánypárti képviselőkön van jelen esetben, hogy eldönteni, melyek azok az indítványok, amelyeket támogat, és melyek azok, amelyeket majd nem támogat.

Én a vitában sokáig vártam, hogy azok közül, akik újabb igényeket megfogalmaznak, vajon valaki veszi-e magának a fáradságot vagy a bátorságot, és ebben az előterjesztésben rámutat valamelyik indítványra, és azt mondja, hogy ezt nem kellene, és helyette valami mást kellene megtámogatni. (Dr. Mátrai Márta közbeszól.) Általános vita, tudom, kedves képviselő asszony, de ha belegondol, akkor itt azért egészen konkrét igények fogalmazódtak meg. Én nem akarom az időmet azzal múlatni, hogy ezeket végigmondjam.

Azt hiszem, és erről szeretnék néhány szót elmondani, hogy Zala megyében igenis előrelépés van, tovább tudunk menni, és tovább próbálunk egyensúlyozni a kistelepülések között, hogy lehetőség szerint megoldjunk olyan problémákat, amelyeket ezek a települések egyedül, saját maguk soha nem tudnának megoldani, sőt sok esetben még az összefogás sem. Itt most olyan támogatásokat látok az előterjesztésben, mint például a teskándi óvoda, ami nemcsak óvoda, hanem ezzel már egy körzeti nevelési központ lesz, mert korábban elkészült az iskola, és most mellette gyönyörű környezetben még az óvoda is, és ezzel tényleg egy kistérséget fog tudni kiszolgálni.

De beszélhetek a következőről, amire talán emlékeznek a képviselőtársaim, hogy az előző ciklusban is több évig szerepelt itt, a parlamenti patkóban az asztalon: a zalakomári idősek otthona, ahol nagyon sok idős emberről van szó. Ez is egy olyan település, amely erején felül vállalkozik évek óta arra, hogy a szociálisan nehéz helyzetben lévőkön próbáljon segíteni, tehát próbáljon valamilyen esélyt teremteni egy jobb, minőségibb életre, és ennek a munkának része, a fejlődésnek folyamata egy idősek otthonának a létrehozása.

Szeretném külön kiemelni a szennyvízcsatorna-beruházás kategóriájában a Nagykanizsától keletre fekvő zalai és somogyi aprófalvakat. Tehát itt már az összefogás is; ez megint olyan ügy, hogy a szennyvízproblémát ezek a kistelepülések egyedül nem tudnák megoldani, ezt közösen teszik, és már a megyehatáron is átlépnek. Azt szeretném azért kiemelni, hogy ez a beruházás úgy valósulhat meg, hogy ehhez Nagykanizsa város mint a kistérség egyik központja is lényeges hozzájárulást ad, és így megvalósulhat most már a kormányzati előterjesztés alapján az 1,4 milliárd forint körüli beruházás.

A kultúra területe: miközben én egyetértenék, és tényleg nagyon fontos az, amit Halász képviselő úr elmondott, csak bennünk van, hogy vajon hol. És én ugyanilyen fontosnak tartom azt, amikor egy műemlék jellegű épület, ami még faszerkezetű és gyönyörűen festett, mint a nagykanizsai mozi épülete, ami évek óta be van zárva, egy ilyen címzett támogatással megmenthető, közösségi helyiséggé alakítható, civil szervezetek számára egy központi létesítmény megteremthető.

Meg vagyok győződve arról, hogy majd a részletes vitában fogunk találkozni még nagyon-nagyon sok indítvánnyal, de mint kormánypárti képviselő kell arról beszélnem, hogy azért a keret a költségvetésből biztosított, tehát ez nem vég nélkül növelhető. Ennyiben vitatkoznom kell Sisák képviselő úrral, aki - tudom, hogy ez csak egyfajta szónoki fordulat - azt mondja, hogy nincs olyan kassza, amiben nincs még egy kis tartalék. (Sisák Imre János: Ilyet nem mondtam!) De hasonlót, biztos, hogy van, ahonnan még el lehetne venni.

 

(15.30)

 

Szóval én azt gondolom, hogy ez egy keretösszeg, amit meg kell próbálnunk a lehető legjobban, a legjobb tudásunk szerinti tartalommal megtölteni. És abban is biztos vagyok, hogy a döntés végén lesznek olyanok, akik csalódottak, mert valamilyen oknál fogva nem kerültek be ebbe a rendszerbe, de ez lehetne több is. Tehát lehetne akár a háromszorosa vagy ennél több, mert azt lehet tapasztalni, hogy ma már egyre több önkormányzat fedezi fel azt a lehetőséget, hogy igenis az új ötleteivel - azt formába öntve, pályázati formát adva az ötletnek - van lehetőségük valahol, valamilyen pályázaton elindulni, és egyre többen sikeresen tudnak többletforráshoz jutni, kiegészítendő a saját kis forintjaikat.

Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzászólásra megadom a szót Halász János képviselő úrnak, Fidesz.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr az imént beszélt egy nagykanizsai lehetséges felújításról. Képviselő úr, ha a költségvetésben a kulturális tárcán belül nem csökkentették volna több mint 3 milliárd forinttal a különböző felújítási pénzeket, akkor esetleg juthatna pénz ilyen fontos célokra is - 43 százalékkal csökkentették egyébként a múzeumi felújítási keretet; illetve az áfatörvény változtatásával pedig nagyjából 20 százalékkal csökkentek például a színházak, de a múzeumok, a közművelődési intézmények állami támogatásai is, mert az állami támogatással történt beruházásoknál most már nem igényelhetik vissza az áfát, és itt a kompenzáció nem teljes körű. Tehát ez valóban probléma.

Egyébként pedig az imént a képviselő úr mondta azt, hogy miért nem beszélünk arról, hogy mit, honnan, hová, minek a rovására javasolunk mi új dolgokat. És ahogy itt mondtuk is, képviselő úr, ön is tudja, ez az általános vita, és mi az általános vita szabályai szerint az általános vitát folytatjuk. Beszéltünk a törvény céljairól, a hatásáról, rámutattunk az aránytalanságaira, és majd a részletes vitára, nyugodjon meg, megtesszük a módosító indítványainkat. Persze az alapvető probléma az, hogy a keret a költségvetés miatt, ahogy az imént ön mondta, alacsony. Persze, ez a probléma, és így lesz nehéz dolgunk, de az aránytalanságok, a problémák az elosztásnak ezzel a módjával, jellegével fennállnak, és engedtessék meg, hogy az általános vitában erről beszéljünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Sisák Imre képviselő úrnak, MDF.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Miután az általános vita kezdetén a vezérszónoki hozzászólásoknál nem volt bent, valószínűleg azért gondolja a képviselő úr, hogy én azt állítottam, hogy valahonnan még el lehet venni, és még egy kicsit lehet növelni a keretet.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném jelezni, hogy én nem kívántam elvenni, és nem akartam még növelni a keretet, sőt a Magyar Országgyűlés által elfogadott 2004. évi költségvetéshez képest sem kívántam többletforrásokat a rendszerbe juttatni. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném még egyszer kifejteni és elmondani, ha már hiányzott, hogy a Belügyminisztérium 2003 augusztusában még 10 milliárd 163 millió forintot szeretett volna címzett és céltámogatásra a parlament rendelkezésére bocsátani, hogy megfelelő szakértelemmel elosszuk azt. Aztán, tisztelt képviselő úr, az állami költségvetés elfogadásában megjelent egy újabb számadat. 2004 februárjában sajnos a Belügyminisztérium már csak azt tudta leírni, hogy a korábban 8 milliárd forintra behatárolt címzett támogatási keretet, bizonyos behatások mentén, 2 milliárd forinttal csökkenteni kell.

Tisztelt Képviselő Úr! Így lett a 10 milliárd 163 millióból 6 milliárd 45 millió 984 ezer forint - pontos számot mondok, nehogy esetleg véletlenül megtévedjünk. És aztán én nem valahonnan szerettem volna elvenni, de tisztelt képviselő úr - a módosító indítványok benyújtásánál, a részletes vitában erre még visszatérünk -, bizony most nincs más lehetősége a képviselőnek, hogyha valamely címzett támogatás kedvesebb a számára, mint mondjuk, egy másik településé, hogy a forrást onnan vegye el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önöknek a lehetőségük azonban még megvan, hogy a Draskovics-csomagot megállítsák, és azt a 4 milliárd forintot, amelyet a Draskovics-csomag parlament elé kerülő anyagában a 2. számú mellékletben elvesznek az önkormányzatoktól, visszategyék a helyére. És akkor, képviselő úr, nem az egyik vagy a másik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) beruházás javára kell módosító indítványt benyújtani, hanem a 455 támogatási számot lehet még növelni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgatott.

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Kovács Zoltán képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy általános vita van, és időnként átcsúsztunk a részletkérdésekbe is, én azzal szeretném kezdeni, ami a törvény célja most már több mint egy évtizede, hogy azoknak az önkormányzatoknak nyújt állami segítséget, amelyek önerőből, saját maguk ezt nem tudják megtenni. Ez helyes, és különösen az Európai Unióba való belépés után is fenntartandó cél kell hogy legyen, többek között azért, mert továbbra is lesznek olyan települések, amelyek nem tudnak majd uniós pénzekhez jutni. Ez az egyetlenegy megoldás van arra, hogy pénzhez jussanak. Különösen igaz ez a vízgazdálkodási ágazatban vagy a szemétkezelésben, hulladékgazdálkodásban, ahol nagy regionális projektek futnak az Európai Unió előtt.

Ezért aztán a magam részéről kicsit keveslem a vízgazdálkodási ágazatban a támogatott települések listáját - ez lehetne bővebb is. Egy picit szembe szeretném állítani - nem elvitatva, hogy ezek is nagyon fontosak, és nagyon nagy szükség van rájuk - az oktatási ágazattal, hiszen miközben majd a parlamentben vitatkozunk a többcélú kistérségi társulásról, amelynek az a célja, hogy az oktatási ágazatot mint egy kistérségi társulási formában való önkormányzati közszolgáltatást összenyomja, ebben az esetben kistelepüléseken új óvoda létesül, új általános iskola létesül - ez a kettő valahol ellentmond egymásnak.

És arról is szó volt, talán Göndör képviselő úr felszólalásában, vagy valaki azt mondta, hogy lehetne több is az erre érdemesített önkormányzat. Valóban, ha több olyan település bekerülhetett volna, amely nulla saját erővel kerül be. De ebben csak két kivételezett település, illetve egy megyei önkormányzat van: Csorna, illetve megyei önkormányzatként a Nógrád megyei önkormányzat, amely nulla forinttal is címzett támogatáshoz jut. Ez kissé (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a nem azonos mércével való mérése a dolgoknak, hiszen a megyei önkormányzatok mindig jobban ellátottak, és ez esetben a Nógrád megyei önkormányzat kivételezett helyzetben van a nulla önrésszel. Ezt szerettem volna ehhez hozzátenni.

Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Göndör István képviselő úr, MSZP.

Megadom a szót.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Az előbbi megszólalásom kapcsán Kovács Zoltán már mondta, hogy költségvetés - igen. Bocsánat, látom, hogy itt van Halász képviselő úr.

Kérem, azt mérlegeljék, hogy a költségvetés hiányát egyik évről a másikra kétharmadra kell csökkenteni, vagyis csökkentjük. Talán emlékeznek rá, hogy néhány hónappal ezelőtt az ország attól volt hangos az ellenzéki képviselőtársaim részéről, hogy a költségvetés hiánya mekkora. El kell akkor dönteni, hogy nagyobb hiány, és akkor tudunk még több forrást rendelkezésre bocsátani, vagy azt mondjuk, hogy komolyan vesszük a maastrichti kritériumok elérését, és ez nemcsak szándék, hanem ezt tényleg konkrét cselekedetekkel, egy nagyon fegyelmezett költségvetési politikával támogatjuk, akkor annak az a következménye, hogy igenis takarékoskodni kell.

Hadd mondjam el, Sisák képviselő úr: ugyanez a kérdés, ha azt mondjuk, hogy legyen több az önkormányzatok rendelkezésére álló forrás - de honnan vegyük el? Tehát a kérdés a nagy egészen belül is mindig az, hogy valahonnan el kell venni azt a forrást, amit valakihez át akarunk csoportosítani.

A másik dolog, amiben nagyon egyetértek Kovács képviselő úrral: afelé kellene mozgatnunk sok-sok pályázót, hogy próbálják a problémákat regionális szinten megfogalmazni, együtt megfogalmazni és együtt megoldani, így még a pályázati lehetőségük is sokkal nagyobb, tehát ebben nincs köztünk még véleménykülönbség sem.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Szintén kétperces hozzászólásra jelentkezett Balogh Miklós képviselő úr, MSZP. Megadom a szót.

(15.40)

DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nem vesztese a kultúra, a művelődésügy a törvényjavaslatnak, ahogy Halász János képviselőtársam mondta. 12 címzett pályázat a kulturális területről nyerhet majdnem 8,5 milliárd forintot, és 27 oktatási pályázat, oktatási területet érintő pályázat 13,7 milliárd forintot nyerhet. Ez nem semmi. Ez azt mutatja, hogy majdnem több mint a fele a 75 címzett pályázatnak.

Mi a Fidesz-időszakban megfogadtuk, nem járhatunk olyan utat, hogy politikai színezet miatt büntetünk valakit. Halász képviselőtársam részrehajlással illette, vádolta ezt a javaslatot. Éppen az bizonyítható be, Göndör képviselőtársam is mondta, hogy bizony itt, ebben a javaslatban több ellenzéki önkormányzat támogatása szerepel, ami éppen azt bizonyítja, hogy nincsen politikai büntetés.

Külön örülök annak, hogy tavaly ellenzéki képviselőtársaim benyújtották a nagykanizsai Ady mozi rekonstrukcióját. Akkor a kormánykoalíció elutasította, nem tudtuk teljesíteni ezt a kérést, javaslatot. Éppen ezért nagy öröm számomra, hogy a mostani javaslatban a nagykanizsai Ady mozi, amit Szalai Annamária és Nagy Kálmán képviselőtársam akkor javasolt, ma 437 millió 945 ezer forinttal szerepel. Úgyhogy azt gondolom, a részrehajlás és a politikai megkülönböztetés nem érvényesül a Medgyessy-kormány időszakában.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Sisák Imre képviselő úrnak, MDF.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Göndör Képviselőtársam! A kezemben fogom az Állami Számvevőszék anyagát; nem akarom megismételni, nem tudom már, hányadszor.

Kedves Képviselőtársam! Azt mondja: vélemény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési javaslatáról. Kérem, hogy a 124. és a 125. oldalt szabad idejében lapozza föl, aztán megérti egyébként, hogy miért látom problémásnak az önkormányzati területet és a címzett támogatási kérdéskört is.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha nem kurtították volna meg a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium javaslata ellenére több mint 127 milliárddal a magyar önkormányzatokat - még egyszer mondom: az Állami Számvevőszék anyagából idézek -, akkor nekem valószínűleg nem jelentene olyan nagy gondot, hogy 4 milliárd forintot még a címzett támogatásból is elvettek. De azért tovább fokozni az élvezeteket, a 127 milliárd forinthoz még plusz 4-et hozzátenni, tisztelt képviselő úr, meg még 6-ot egyébként, amit itt a Draskovics-csomag javasol, azt hiszem, az önkormányzatoknak több, mint fájdalmas.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Ismételt kétperces hozzászólásra jelentkezett Halász János képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akárhogy is nézzük, most 2004-et írunk. Nagyon furcsa és bájos dolog, ahogy itt a kormánypárti képviselők próbálnak a Fidesz-időkről megemlékezni. Mondanak mindenfélét. De nézzük már meg, nézzük meg, hogy ez a javaslat milyen politikai szempontból, ha azt figyeljük, mely támogatásra javasolt önkormányzat milyen: kormánypárti vagy ellenzéki? 1:7 az arány a kormánypártiak javára, kérem szépen - értik? -, most, ebben a javaslatban. Mondjanak akármit a lezárt dolgokról, de beszéljünk már erről a javaslatról, mert ez van napirenden!

Megértem önöket, hogy a kulturális fejezetnek nagyon örülnek. Érthető, mert ott minden képzeletet felülmúlóan maximális eredményre jutottak, csúcsra járatták politikai gépezetüket. Az összes támogatott, kulturális típusú címzett támogatás között egyetlenegy ellenzéki vezetésű önkormányzat sincs. Ezek a tények, kérem szépen. Ezzel nehéz vitatkozni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén kétperces hozzászólásra jelentkezett Jauernik István képviselő úr, MSZP, megadom a szót.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Többször elhangzott már Sisák képviselő úrtól a számvevőszéki jelentés. Amikor a Számvevőszék múlt évi munkájáról szóló jelentést tárgyalta a parlament, akkor is elmondtam, bizottsági ülésen is, hogy nagyon helytelen az, amikor képviselőtársaink egy olyan jelentésre hivatkoznak, amely egy törvényjavaslathoz készült, nem pedig egy törvényhez.

A költségvetési törvényjavaslat és a parlament által elfogadott törvény lényegesen eltért a 2004. évben a javaslathoz képest, jelentősen nőtt az önkormányzatok támogatása. Ezt figyelmen kívül hagyni nagy hiba, ezért erre a számvevőszéki jelentésre hivatkozni most, én úgy gondolom, nem korrekt és nem állja meg a helyét.

Most nincs bent Sisák képviselő úr, de majd biztosan tanulmányozni fogja a jegyzőkönyvet, és akkor tudni fogja, hogy ez itt nem korrekt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni az előterjesztés általános vitájában. (Senki sem jelentkezik.) További felszólalókat nem látok.

Megkérdezem Pál Tibor államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Úgy látom, igen; megadom a szót államtitkár úrnak.

PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nagy érdeklődéssel hallgattam a vitát; kétségtelen, hogy volt, amikor az általános részben egy kicsit a részletes vitába elhajlott a kétpercezések kapcsán a vita.

Bennem egy kérdés fogalmazódott meg, miközben itt hallgattam a vitát. Itt sokszor elhangzik ez a bizonyos 450 koncepció, ami nem pályázat, legalább tisztázzuk! Ez nem pályázat: ez koncepció, amit az önkormányzatok benyújtottak. Ezek jogosságát soha nem vitatjuk. Önök sem vitatták, és természetesen mi sem vitatjuk. Ezek mind igazak, és azt gondolom, valóban valós programokkal pályáznak az önkormányzatok.

Az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy ha ezek tényleg valós igények, és vélhetően még több ilyen van, akkor vajon hova lett az a rengeteg pénz, ami az elmúlt években, akár a Széchenyi-program keretében, különböző pályázati programokban megjelent. Vajon mire használódott fel ez a pénz? Vajon jól lett felhasználva az a rengeteg pénz, ami akkor elköltésre került? Ez a kérdés fogalmazódott meg bennem, amikor ezt a 450 koncepciót itt állandóan előhozták. Azt gondolom, nem vitatjuk ennek a belső tartalmát, de tényleg jól lett felhasználva az a rengeteg pénz, ami erre lett költve, ami azokon a pályázatokon felhasználásra került? Bennem ez a kérdés fogalmazódott meg, és csak kérdésként tudom fölvetni, mert hiszen a vita egy kicsit ezt erősítette bennem, és ezt a kérdést fogalmaztam meg.

Néhány konkrét kérdésre hadd válaszoljak. Halász képviselő úr kiment, mert számára ez már nem olyan fontos. Ha itt lett volna az expozénál, akkor hallotta volna, amikor elmondtam, hogy különböző multifunkcionális kulturális intézményekre van pályázati lehetőség és van támogatás az előterjesztésben, például Miskolc város részére. A multifunkcionális azt jelenti - majd kérem, mondják el neki -, hogy több funkció is lehet ebben. Például színházi, könyvtári vagy levéltári funkció. Miskolc város egyébként ilyenre pályázott és kapott is támogatást.

Pap képviselő úrnak mondom, aki itt van, Mosonmagyaróvár kérdésében: rossz az ön fogalmazása. Ez nem vis maior helyzet, ami ott kialakult, képviselő úr. Ott egyszerűen arról van szó, hogy túltervezték a kórházat. Folytattunk tárgyalást. Ha ön is itt lett volna az expozénál, akkor hallhatta volna, ahol pontosan megemlítettem, hogy Mosonmagyaróvár az egyik olyan város, amelyik igenis kap plusztámogatást. Ott a sürgősségi ellátást fogjuk támogatni, pontosan azért, hogy azt a funkciót be tudják fejezni, és azt a feladatot, azt a műszaki fejlesztést meg tudják még csinálni, de ez nem vis maior probléma, amit ön itt felvetett. Ez egy másik problémát jelent.

Domokos képviselő úr a tűzoltóság elhelyezésével kapcsolatban lobbizott; ő sincs itt, ha jól látom, ő is elment már. Nincs lehetőség a címzett támogatás keretén belül erre támogatást adni, de van arra lehetőség, hogy abból a 9,5 milliárd forintból, ami a tűzoltóság fejlesztésére négyéves program keretében van, abból megtegyük ezt a fejlesztést. Ebből egyébként, csak hogy a jelen lévő képviselők is tudják, az idén 4 milliárd forintos eszközfejlesztés már megtörtént, a többi pénzösszegből pedig megtörténik a különböző tűzoltólaktanyák felújítása. Bízom benne, hogy Domokos képviselő úrral is meg fogunk tudni egyezni, hogy az általa fölvetett problémát kezeljük.

(15.50)

Sisák képviselő úr szintén nincs már a teremben, pedig nagyon lobbizott Bátonyterenye ügyében. Az expozéban említettem, hogy 1,7 milliárd forintos beruházással szerepel az a probléma, amit felvetett a hozzászólásában. Sajnos már nincs itt, de azt gondolom, jó lenne, ha ő is elolvasná az előterjesztést.

Mátrai képviselő asszony a nem állami fenntartók támogatásáról beszélt. Meg kell mondanom önnek őszintén, a szívemhez legközelebb álló terület ez, és magam is nagyon sajnálom, hogy a mostani előterjesztésben erre nincs lehetőség. Valljuk be őszintén, hogy ez nagy gond. Egyébként van lehetőség arra, hogy a nem állami fenntartók, tehát a civil szervezetek pályázzanak más alapoknál. A strukturális alapok keretén belül a társadalmi befogadást segítő intézményeknél lehet pályázni. Mondom is önnek az elérhetőségi címét: a www.nft.hu honlapon lehet megtalálni, már ott van a pályázati lehetőség. Magam is azt gondolom, kár, hogy nem sikerült forrást találni arra, hogy a nem állami fenntartók részére támogatást adjunk. 2003-ban egyébként volt, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez 2005-ben is folytatódjon. Egyébként még van lehetőség abból a 25 milliárd forintból pályázni, amit a költségvetési törvényben úgy szabályoztunk, hogy a régiókhoz kerülő különböző tárcáknál található pályázati pénzek. Ezt a két területet tudom ajánlani, és kérem is, legyen a segítségünkre abban, hogy a civil szervezetek, az egyházak ezeket a pályázatokat meg tudják találni, és sikeresen tudjanak pályázni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én jól éreztem magam ebben a vitában, még akkor is, ha néha a költségvetési vitához hasonlított. Azt gondolom, a címzett támogatásokkal kapcsolatban minden állítás igaz és mindennek az ellentettje is igaz. Igaz az, amikor elhangzik, hogy ebben esetleg több a nagyvárosi, és igaz az is, hogy több a kisvárosi, igaz az, hogy kormány vagy ellenzék, és igaz az, hogy melyik terület a fontosabb, s igaz az, ha az oktatást említjük. Kovács képviselő úr - aki szintén nincs már a teremben - azt mondta, hogy a vízgazdálkodásra kellene többet fordítani, ha pedig a szociális területet hozzuk, akkor vélhetően úgy van, mint ahogy azt Halász úr mondta, hogy a kulturális területre kellene többet fordítani.

Nos, ez az előterjesztés az igénybejelentésekről szól. Az igénybejelentések utáni támogatott 75 beruházást tartalmazza, azzal a 65 milliárd forintos támogatással, ami az előterjesztésben megtalálható.

Sisák úr közben megérkezett, akkor a számoknál szerintem tisztázzunk két költségvetési elemet. Az egyik: ebben az évben, tehát 2004-ben a cél- és címzett támogatásokra 7 milliárd forinttal több áll rendelkezésre, mint az előző évben. Sisák úr elég lelkesen többször elmondta, hogy a takarékossági intézkedések következtében hogyan érinti a címzett támogatást a kormányhatározat. Nos, ebben téved, Sisák képviselő úr, még ha sokszor mondja el, akkor is téved. Szeretném tisztázni, a költségvetésben történt módosítás 2 milliárd forintot jelent, és 2 milliárd forintnak az átütemezése történik meg. Ez óriási különbség, ugyanis ezzel a módosítással egyetlen cél sem változik meg. A célok megmaradtak, a beruházási programok mennek, tehát nem kellett szűkíteni a beruházási programot, és csupán annyi változott, hogy ebben az évben, azaz 2004-ben 2 milliárd forinttal kevesebb a felhasználható összeg.

A tárca ezt az átütemezést azért fogadta el, mert vélhetőleg önök is tudják - aki már csinált közbeszerzést, aki rendesen végigcsinált egy közbeszerzést, az nagyon jól tudja -, hogy ha most, áprilisban tárgyaljuk ezt a törvénycsomagot, majd elfogadjuk, aztán május-júniusban az önkormányzatok megkötik a szerződést, július-augusztusban kiírják a közbeszerzést, annak az elbírálása, majd utána a szerződéskötés a győztessel októberre esik. Tehát a beruházások megvalósulása esetén teljesítésre igazán talán október végén, november elején kerül sor, az első kifizetés akkor lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a felhasználás ebben az évben sajnos minimális összegű, hiszen azok az eljárások, amiket még meg kell tenni, ilyen hosszú időt vesznek igénybe. Tehát nem kell amiatt aggódni, hogy bármelyik beruházási cél elmaradna, csupán annyi történik, hogy nagyobb összeg kerül kifizetésre a következő évben, de - mint ahogy már jeleztem - a közbeszerzések után ez egyébként is így alakul. A közbeszerzések sajnos ilyen hosszú időt vesznek igénybe.

Nos, minden egyes területen figyelembe vettük a szaktárcák javasolt listáját, és azokat a szakmai szempontokat, amelyeket mondtak, legyen az akár az oktatási, a szociális vagy bármelyik más területről.

Kosztolányi képviselő úr hozzászólásában azt mondta, hogy rólam leperegnek azok, amiket ő mond. Nem peregnek le rólam, képviselő úr. Ön a hozzászólásában egy közmondást mondott. Szeretném jelezni, nekem az édesapám is tanított egy közmondást, amikor azt mondta, hogy aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Sőt, mást is mondott, mégpedig azt: fiam, ha felelősen akarsz gondolkodni és cselekedni, akkor mindig addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Én ezt megfogadtam. Ez a benyújtott törvényjavaslat ezt a két elvet követi, és én ezt fontosnak tartom.

A képviselő úr nagyon jól felkészült. Azért is lepett meg a hozzászólása, mert nagyon jól tudja, hogy milyen pályázatok vannak, az önkormányzatok hogyan juthatnak pénzhez. Azt gondolom, hogy az ön által elmondott hozzászólás, amely az ütemezésről szólt, azt bizonyítja, nem tartja fontosnak, hogy megossza velünk azt a tudást, amit a fővárosban valamelyik kerületben szerzett. Pedig önnek ebben igen nagy gyakorlata van, és nagyon jól tudja, hogy ez hogyan is működik. Mint ahogy jeleztem, ebben az évben minimális lesz az a pénzfelhasználás, amit a különböző beruházási programoknál meg fognak valósítani.

Fölvetődött az a kérdés, hogy az érdekszövetségekkel történt-e egyeztetés. Igen, történt, tisztelt képviselőtársaim, s nemcsak az érdekszövetségekkel, hanem a különböző civil szervezetekkel, mint ahogy minden előterjesztés a Belügyminisztériumban most már úgy kerül benyújtásra, hogy mielőtt a parlamenti tárgyalása megkezdődik, az érdekszövetségekkel egyeztetjük. Tehát volt lehetőségük arra, hogy elmondják a véleményüket, sőt volt is olyan javaslatuk, amit elfogadtunk, és ami belekerült a törvényjavaslatba.

Igen sok vita volt arról, hogy mi van akkor, ha valaki nem nyer a pályázaton vagy nem kap támogatást. Az expozéban is elmondtam, hogy a költségvetés 4,4 milliárd forintos alapot hozott létre, pontosan azért, hogy a különböző önkormányzatok különböző programokhoz, pályázatoknál önrészre pályázni tudjanak. Ez a 4,4 milliárd forintos alap felülről nyitott. Ha tehát ez elfogy, vagy a kötelezettségvállalás meghaladja már ezt a 4,4 milliárd forintot, akkor költségvetés-módosítás nélkül fel lehet emelni az összeget. Abból, hogy 450 önkormányzat koncepciót készített, és mindabból, ami az általános vitában elhangzott, azt látom, hogy az önkormányzatok sokkal optimistábban látják a jövőt, mint ahogy az a vitában elhangzott, hiszen ők bíznak abban, hogy akár a címzett támogatásoknál, akár az EU-s pályázatokon forrásokhoz tudnak jutni.

Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ma kétségtelenül a címzett támogatásról van szó, de azt azért mindannyian tudjuk, hogy az önkormányzatoknál megvalósuló fejlesztések több elemből állnak össze. A céltámogatást is érdemes megemlíteni, hiszen a különböző fejlesztéseknél - szennyvíztisztítók, ivóvízbázis - erre a pályázati keretre is pályázhatnak. De ugyanígy fontosak a már említett EU-s források, és fontos az a 7 milliárd forintos kistérségi ösztönzés is, amiről majd egy következő napirend kapcsán is szó lesz, hiszen a kistérségi rendszer egy olyan új szintjének a kialakítását szeretnénk törvényben rögzíteni, amihez a 7 milliárd forintot rendeltük hozzá. Tehát ha végignézzük, hogy az önkormányzatok számára akár az egészségügyi, szociális, oktatási vagy kulturális területen milyen pályázati lehetőségek vannak, akkor azt látjuk, hogy igen színes a kép, hiszen az EU-s forrásokhoz rendelkezésre áll a 4,4 milliárd forintos önrész biztosítása, rendelkezésre áll a 7 milliárd forint a kistérségi rendszer fejlesztésére, aztán ott van a régióknál az a 25 milliárd forintos decentralizált alap, amiről szóltam, és természetesen ott van még a céltámogatási rendszerben az az összeg, ami ebben az évben kerül majd felhasználásra.

(16.00)

Nos, azt gondolom, ezt együtt kell nézni. Tehát amikor arról beszélünk, hogy az önkormányzatok feladatellátása bármelyik területen javuljon, akkor ezeket együtt kell nézni. Azt kérem önöktől, hogy ebbe a gondolkodásmódba emeljék bele azt a kistérségi rendszert, amelynek a szabályozása a következő napirend kapcsán kerül majd sorra.

Nagyon örülök a néhány konkrét javaslatnak. Azt kérem is önöktől, hogy módosító javaslatként jelöljék meg, és adják be ezeket a módosító javaslatokat. Azt tudom mondani, hogy a most beterjesztett előterjesztés és törvényjavaslat felelősen előkészített, megfelelő szakmai kontrollokkal elkészített, szakmai egyeztetésen átfuttatott törvényjavaslat. Felelősen vállalhatók azok a fejlesztések, amelyek ebben benne vannak, függetlenül attól, hogy kistérséget, kisvárost, kistelepülést érintenek, és függetlenül attól, hogy a patkó melyik oldalán ülő képviselő politikai hovatartozása szerinti települést érinti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Személyes érintettség okán kétperces hozzászólásra jelentkezett Pap János képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, figyeltem mindenre, és a jegyzőkönyv kedvéért kívánom elmondani, hogy végig itt voltam, önt végighallgattam. Nagy kár, hogy nem arra figyelt, ami a lényeg volt. Egy közmondással hadd segítsem ahhoz, hogy a jövőben így éljen vele: az igazat szabad csak mondani, és azzal előrébb jutunk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A házbizottsági ülésen megállapodás született arról, hogy módosító javaslatot holnap 12 óráig lehet az előterjesztéshez benyújtani.

Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvények választásokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztés T/9263. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/9263/14. számon kapták kézhez.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vita az előterjesztés szerkezeti rendjét, valamint a módosító javaslatok közötti összefüggéseket figyelembe véve három szakaszból álljon. Felkérem a jegyzőt, ismertesse a javasolt vitaszakaszokat.




Felszólalások:   15-33   33-173   173-190      Ülésnap adatai