Készült: 2021.05.12.15:45:47 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 104 2000.09.08. 5:31  103-117

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló, önök elé terjesztett törvényjavaslat a polgári jogok tárgykörébe tartozik. Dogmatikai megközelítésben egy sajátos gazdasági-kereskedelmi jogügylet szerződési szabályait fekteti le.

Az önálló kereskedelmi ügynök tartós jogviszony keretében más részére kereskedelmi ügyleteket létesít. Közvetít a felek között, vagy meg is köti a szerződést. Munkája kockázatát maga viseli, ezért nem meghatározott bért, hanem jutalékot kap, és általános üzleti kiadásai is őt terhelik. Noha ez az ügylettípus gazdasági értelemben a nagyipar kialakulása és a tömegcikkek elterjedése óta létezik, az önálló kereskedelmi ügynök jogviszonyát speciális szabályok ez idáig nem rendezték, azt a joggyakorlat mint szokványos megbízást kezelte. E megbízási elmélet miatt, ha az ügynök nem alkalmazottként munkaviszony keretében, hanem önálló kereskedőként végezte tevékenységét, elveszítette az alkalmazotti kedvezményeket, mindenekelőtt a felmondási időt és a végkielégítést, és így védtelenül maradt a jogviszonya megszűnése esetére.

A joggyakorlat által követni kényszerült szabályok hiányosságaira tekintettel már a világháború előtti magyar jogtudományban is megfogalmazódott, éppen az ügynök gyengébb gazdasági helyzetéből kiindulva, a kereskedelmi ügynök erőteljesebb védelmének igénye, mégpedig kényszerítő szabályok útján. Tény, hogy a gazdasági élet a piacgazdaság újbóli kiépítése következtében ismét széles körben alkalmazza ezt az ügylettípust. Ezért a kiszámíthatóságot növeli és a jogbiztonságot javíthatja a kereskedelmi ügynöki szerződéses viszony szabályozása, védelmet biztosítva a gazdaságilag rendszerint kiszolgáltatottabb ügynöki réteg számára. Fel kell hívnom ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a kereskedelmi ügynöki szerződés javasolt szabályozása a jogalkotásunkat mind erőteljesebben befolyásoló jogharmonizációs tevékenységnek is része.

Ez a javaslatunk teljes összhangot teremt a vonatkozó európai közösségi előírásokkal. Ilyen módon az előterjesztés eleget tesz az Európai Közösséggel és annak tagállamaival kötött társulási megállapodáson alapuló, illetve az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon vállalt jogközelítési kötelezettségünknek is.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat hatálya a lehető legszélesebb ügynöki körre terjed ki. Rendelkezéseit az áruk eladásával, beszerzésével foglalkozó kereskedelmi ügynökökön túlmenően a más típusú szerződést közvetítő ügynökök jogviszonyára is alkalmazni kell. Ennek indoka, hogy jogrendszerünkben az ügynöki szerződésnek a megbízáshoz képest speciális szabályai, az egyéb ügynöktípusok, így az utazást, ingatlant, pénzügyi szolgáltatást vagy éppen biztosítást közvetítő ügynökök tekintetében is alapvetően hiányoznak.

A jelen javaslat szabályai a közvetítői jellegű szerződések sajátosságait sokkal inkább tükrözik, mint az eddig háttérszabályként alkalmazott megbízási szerződések jellegzetességeit. A mostani javaslat elfogadása esetén így az ügynöki típusú szerződések általános normaanyagává válik, azonban csak kisegítő szabályként. A javaslatban foglaltakhoz képest a meglévő vagy a jövőben születő különös rendelkezések speciális normának minősülnek, amelyek alkalmazása megelőzi az általános szabályok alkalmazását.

 

 

(13.50)

 

A javaslat az önálló kereskedelmi ügynök szerződéses jogviszonyának minden lényeges elemét szabályozza. Kiterjed ezért a jogközelítési kötelezettséggel nem érintett, de az ehhez a szerződéstípushoz szorosan hozzátartozó szabályokra is. A jelen szabályozás jellegét tekintve fő szabályként eltérést engedő, azaz diszpozitív, összhangban a szerződésekre vonatkozó jog általános alapelveivel. Ugyanakkor az ügynök védelmét célzó előírások kényszerítő jellegét az európai közösségi szabályozással összhangban ez a javaslat is biztosítja olyképpen, hogy egyes szabályoknál megtiltja az ügynök hátrányára történő eltéréseket.

Tisztelt Ház! A most javasolt szabályozás az állami költségvetésre terheket nem ró, hatását pedig a magángazdaságban fogja éreztetni. A törvény széles kört, több tízezer személyt, egyes becslések szerint közel százezer embert érint, mindazokat tehát, akik nem munkaviszony keretében folytatnak kereskedelmi ügynöki tevékenységet. Tegyük hozzá, hogy mindezen személyeket pozitívan érinti ez a törvényjavaslat. Ennyiben tehát a javaslat társadalompolitikai jelentősége sem elhanyagolható. A most elfogadni javasolt szabályok növelik a jogbiztonságot, és a gyengébb fél védelme érdekében állami eszközöket biztosítanak.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kifejtettekre figyelemmel támogassa az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 116 2000.09.08. 4:54  103-117

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, helyesebb, ha azon melegében reagálok a vitában elhangzottakra. Először is megköszönöm mindazon dicsérő szavakat a törvényjavaslatot előkészítő kitűnő munkatársaink nevében is, amelyekkel a felszólalók ezt a szerény munkát illették.

Az egyes képviselő urak felszólalásaival kapcsolatban kiemelném, hogy Serfőző András és Hack Péter képviselő urak is azt a kérdést vették górcső alá, hogy vajon miért nem a polgári törvénykönyv módosítása útján kerül sor az általuk is fontosnak tartott szerződéstípus kodifikálására. Nos, erre úgy gondolom, Font Sándor képviselő úr felszólalása teljes körű és szakmailag megalapozott választ adott, ezért tehát erre nem kívánnék ismétlésekbe bocsátkozva újólag kitérni.

Serfőző András képviselő úrnak azon vélekedését, amely szerint ő vitatta azt, hogy az ügynök a tipikusan kiszolgáltatott fél a gazdasági forgalomban - nos, ezt a véleményt pedig Hack Péter képviselő úr cáfolta, és az általa kifejtett érvekkel való teljes mértékű egyetértésemet kell ebben a körben leszögeznem. A képviselő úr sokkal árnyaltabban és mélyebben fejtette ki a társadalompolitikai hátteret, ha úgy tetszik, mint azt az expozémban jómagam tettem.

Serfőző képviselő úr az ügynökök által megkárosított személyek érdekeinek védelmét is felvetette. Ebben a körben a válaszom kettős. A törvényjavaslat 3. és 7. §-a is tartalmaz a megbízókkal szerződő harmadik felet védelmező szabályokat. Itt az indokolás megfelelő szöveges magyarázatot is tartalmaz, ezt a képviselő úr szíves figyelmébe ajánlom.

Egyebekben pedig az ügynökök által elkövetett visszaélésekkel szemben természetesen változatlanul védi a velük szerződő harmadik személyeket az ügynök maradéktalan kártérítési felelőssége, továbbá büntetőjogi és szabálysértési jogi felelőssége is.

A képviselő úr hiányolta az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályokat. Itt a jogviszony másik oldalán álló, vagyis az ügynököt megbízó fél érdekeinek hatékonyabb védelmét kéri számon a törvényjavaslaton. Teljesen egyetértek a képviselő úr által elmondottakkal, de itt arra hívnám fel a figyelmet, hogy a versenytörvény - tehát a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény - 4. §-a egy abszolút szerkezetű védelmet biztosít az üzleti titok megsértésével szemben, ennek e törvényben való megismétlése éppen ezért szükségtelen és felesleges lett volna.

Áttérve Kékkői képviselő úr felszólalására, a pilótajátékkal kapcsolatos felvetésére csak azt kívánnám megjegyezni, hogy a bírói gyakorlat egyértelmű és következetes ebben a kérdésben. A pilótajátékra irányuló szerződések, amennyiben büntetőjogi szankció nem társul az adott tényálláshoz, akkor is a polgári törvénykönyv 200. §-ának (2) bekezdése szerint jó erkölcsbe ütköző szerződésnek minősülnek, és ekként a törvény erejénél fogva semmisek. Ebből következően a semmisség jogkövetkezményeinek levonása körében pedig a sérelmet szenvedett felek teljes körű preparációjának jogi szabályai is rendezettek.

 

 

(14.40)

 

Tisztelt Országgyűlés! Hack Péter képviselő úrnak a törvény egyes rendelkezéseihez tett megjegyzéseit - miután jelezte, hogy ott módosító javaslatokat fognak benyújtani - én most időkímélés okából nem kommentálnám, hiszen lesz erre módunk a részletes vita során is.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 48 2000.09.25. 7:13  47-73

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! A most önök elé terjesztett törvényjavaslat a gázközművagyonnal összefüggő, immár tíz év óta rendezetlen kérdések lezárását szolgálja. Célja, hogy e rendezésre megalapozott számítások alapján, átlátható módon, rövid időn belül és lehetőség szerint végleges jelleggel kerüljön sor.

A szabályozás alapját az Alkotmánybíróság 1998 szeptemberében meghozott döntése jelenti. A testület az önkormányzati törvényben szereplő vagyonjuttatás végrehajtásaként az 1995. évi LXX. törvénnyel elrendelt részvényjuttatást megsemmisítette, az önkormányzati igények kielégítésére ugyanis a minden számítási alapot nélkülöző juttatást nem tartotta alkalmasnak. Az Alkotmánybíróság egyben a jogalkotóra bízta, hogy a kérdés rendezésére egyedi bírósági jogérvényesítés útján, avagy újabb, immár alkotmányos, törvényi szabályozással kerüljön sor. A kormány a törvényi szabályozás mellett döntött.

A mostani javaslat elsősorban az önkormányzati törvény 107. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján fennálló állami kötelezettségek teljesítését szolgálja. Tudjuk azonban, hogy a korábban hatályos gáztörvény módosításáról szóló 1993. évi LXXXII. törvény is részvényjuttatást állapított meg az önkormányzatok számára, ám a részvények kiadására akkor nem került sor.

 

 

(15.40)

 

 

Másrészt: az Alkotmánybíróság által megsemmisített 1995. évi LXX. törvény a végrehajtás során az önkormányzati törvényt és az 1993. évi LXXXII. törvény alapján járó juttatást összekapcsolta. Így a jelen szabályozás során az 1993. évi LXXXII. törvény alapján még fennálló igények rendezése sem kerülhető meg.

A jelen törvényjavaslat tehát mindkét jogcím kielégítését magában foglalja. Egyértelművé teszi azonban azt is, hogy az egyes önkormányzatokat e törvény alapján megillető járandóságokat csökkenti a két hivatkozott törvény alapján már teljesített részvényjuttatások értéke. A javaslat ezen túlmenően számol a vagyonjuttatás elmaradása, illetve késedelmes teljesítése miatt az államot terhelő járulékos kötelezettségekkel is. A tervezetben szereplő juttatás ezért az e körülmények miatti kompenzációt is tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati igényeket megalapozó felmérésekkel, a törvényi jogcímek szerinti juttatás kiszámításával - ideértve az önkormányzati értékjog értékének kiszámítási alapjául szolgáló számítási és vagyonértékelési módszertan kialakítását is - egy közbeszerzési eljárásban kiválasztott szakértői cégekből álló konzorciumot bíztak meg. Ez a konzorcium az önkormányzatokat, a gázszolgáltatókat és az illetékes állami szerveket bevonva, velük egyeztetve tette le végső javaslatát. A törvényjavaslat épp ezért a lehető legteljesebb mértékben épít e szakértői jelentés megállapításaira.

A tervezet melléklete az érintetteknek járó juttatásokat a konzorcium jelentésében foglaltaknak megfelelően tartalmazza. A melléklet szerinti önkormányzati igények kielégítése mintegy 61 milliárd forintnyi kiadást jelent az állam számára. Meg kell mondanom, hogy a szabályozás körében valamennyi, az ügyben felmerülő bizonytalansági tényezőt úgy mérlegeltük, hogy kétség esetén mindig az önkormányzatokra nézve kedvezőbb változatot kodifikáltuk.

A javaslat szerint a járandóságok kifizetését az ÁPV Rt. teljesíti, egyrészt készpénzben, másrészt értékpapírban. Nincs azonban a juttatásokra nézve sem igényelbírálási, sem mérlegelési joga, tekintettel arra, hogy az e törvény szerinti juttatások úgynevezett ex lege, vagyis a törvény alapján járó, azáltal pontosan meghatározott járandóságok.

A teljesítés fedezetét elsősorban a már korábban, a '98. évi költségvetési törvény módosításával az ÁPV Rt. rendelkezésére bocsátott 50 milliárd forint értékű, 10 millió forintos címletű államkötvény jelenti.

A törvényjavaslat meghatározza továbbá az átadandó államkötvényeknek azt a piaci árfolyamát, amely biztosítja, hogy az önkormányzatok e törvény szerinti kompenzációja megvalósuljon, és a kiszámított értékjog ne sérüljön. Az önkormányzati járandóságok egy részének kielégítésére ugyanakkor - mint már említettem - készpénzben kerülne sor. A javaslat e körben a járandóság teljesítését 10 millió forint összeghatárig, valamint az ezt meghaladó igény 20 százalékáig készpénzben rendeli el, és csak az efeletti járandóság teljesítendő állampapír formájában.

Annak érdekében pedig, hogy az ÁPV Rt.-nél rendelkezésre álljon a készpénzben történő járandóság fedezete, a törvény felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek arra, hogy visszavásárolja az ÁPV Rt.-nél lévő kötvényeket.

Az államkötvényben való teljesítés egyáltalában nem sérelmes az önkormányzatok számára. Az államkötvények ugyanis szabadon átruházható, forgalomképes s a másodpiacon korlátozás nélkül értékesíthető értékpapírok. E másodpiaci értékesítési lehetőséget a javaslat is javítja azzal, hogy az állam évi kétszeri visszavásárlási kötelezettséget vállal, évente legfeljebb 10 milliárd forint értékig.

Annak érdekében pedig, hogy legalább a kisebb összegű igényekhez mielőbb hozzájussanak a jogosult önkormányzatok, a kormány 1066/2000. számú, augusztus 9-én meghozott határozata előleg folyósítását tette lehetővé. Ezt nem államkötvényben, hanem készpénzátutalás formájában kapják a jogosult önkormányzatok. Elsősorban olyan kisebb településekről van szó, ahol az átutalt előleg jelentős segítséget ad a gazdálkodásukhoz.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat alapján az Alkotmánybíróság döntésének, illetve az alkotmányossági követelményeknek megfelelő szabályozásról lévén szó, alappal lehet számítani arra, hogy a gázközművagyonnal kapcsolatos probléma véglegesen rendeződik. Ezért is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szavazatával támogassa az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 75 2000.09.25. 15:25  74-90

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés az igazságszolgáltatás reformjának keretében tavaly decemberben több feladatot szabott a kormánynak. A jogállamiság, az alkotmányos jogok védelme, a jogviták független és pártatlan elbírálása, nos ezek voltak a vezérlő alapelvei a rendszerváltást követően az igazságszolgáltatás rendszerét érintő jogalkotási folyamatnak. Ez a törekvés nemzetközileg is elismert eredményekkel zárult.

Az is megállapítható azonban, hogy az említett alapelveket az igazságszolgáltatás valamennyi területén ötvözni kell a hatékonyság és az időszerűség követelményével. Ezáltal érezheti ugyanis minden jogkereső az átalakulás célkitűzéseit. Ebbe a folyamatba illeszkedik mind célját, mind eszközeit tekintve a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok módosítása is. A most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat benyújtásával a kormány eleget tesz az Országgyűlés tavalyi felkérésének és annak az igénynek is, hogy a jogalkotó a végrehajtással kapcsolatban felmerült gyakorlati tapasztalatok következményeit levonja.

A bírósági végrehajtásról szóló törvényt - röviden a Vht.-t - az Országgyűlés 1994 májusában fogadta el, és a törvény, bátran mondhatjuk, több évszázados jogfejlődés eredményeit ötvözte.

 

 

(17.40)

 

A római jogban ismert, személy elleni végrehajtástól ugyanis hosszú út vezetett az áru- és pénzviszonyok fejlődése következtében dominánssá váló vagyoni végrehajtásig. Hazánkról elmondható, hogy a XIX. században már modern magánjogi szabályozással és az ehhez mérhetően is korszerű, a mai szabályozás csíráit már magában rejtő bírósági végrehajtási intézményekkel rendelkezett. Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy az 1871. évi LI. törvénycikk már létrehozta az önálló bírósági végrehajtói szervezetet, a végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. törvénycikk - az úgynevezett régi Vht. - pedig több módosítással lényegében egészen 1955-ig volt érvényben, vagyis több mint hetven évig.

A hatályos végrehajtási törvény életbe lépését követő időszakban, tehát az elmúlt öt évben felszínre kerültek azok a jogértelmezési kérdések, amelyek alapvetően csak jogszabály-módosítással nyerhetnek rendezést, másrészt megoldásra érettek a gyakorlat által felvetett igények is. Nyilvánvaló, hogy mind a jogalkalmazók, mind az állampolgárok azt várják a végrehajtási törvénytől, hogy az gyors és átlátható eljárással biztosítsa a végrehajtandó követelések minél teljesebb kielégítését, azaz a sikeres behajtást. Az állampolgár ugyanis akkor érzi, hogy az állam garantálja a jogérvényesítés lehetőségét, ha nemcsak a követelése jogosságát mondja ki, hanem minden rendelkezésre álló alkotmányos eszközzel biztosítja a kötelezettség teljesítését. Lényegében ezt a vezérlő elvet fogalmazta meg Frank Ignác 1846-ban, amikor a bírósági végrehajtás intézményének jelentőségéről röviden, de velősen a következőképpen szólt: "Hiában volna törvényszéket tartani, ha az ítélet végrehajtása nem következne."

A bírósági végrehajtás a gyakorlatban az ügyek összetételéből adódóan legnagyobbrészt pénzkövetelések behajtását jelenti, vagyis azt, hogy az adós vagyonát kell az eljárás során végrehajtás alá vonni, évente közel 200 ezer ügyben. Ezen eljárások eredményessége, vagy mondhatjuk inkább: eredménytelensége azonban arra utal, hogy a jogalkotónak immár olyan megoldásokat kell keresnie, amelyek következtében minimalizálható a sikertelen eljárások száma. Ha azt vesszük, hogy a megyei bírósági végrehajtók által lefolytatott eljárásokban a behajtási hatékonyság, vagyis a behajtott összegeknek a követelésekhez viszonyított aránya csupán az elmúlt évben - hosszas javulási tendencia eredményeképpen - közelítette meg a 10 százalékot, az önálló bírósági végrehajtóknál pedig a 40 százalékot, úgy mindenki számára nyilvánvalóvá válik a törvénymódosítás szükségessége és aktualitása. Ugyancsak ezt támasztják alá az eljárások időtartamára vonatkozó adatok, hiszen ezek szerint a végrehajtások minden esetben több hónapot, adott esetben éveket is igénybe vesznek.

A kormánynak az igazságszolgáltatás működésére vonatkozó koncepciója értelmében a bírósági eljárásoknak időben és eredményesen kell lezajlaniuk, minden állampolgár számára elérhető szolgáltatássá téve a jogérvényesítést. Ennek megfelelően a kormány a tavalyi évben az Országgyűlés elé terjesztette az igazságszolgáltatás működését érintő törvények módosításáról szóló javaslatát, amelyben kiemelt szerepet kapott a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása. Ezek a rendelkezések alapvetően pergyorsító hatásúak, az eljárások mielőbbi befejezését segítik elő. Nincs azonban az állampolgár számára is valóban érzékelhető hatása a módosításoknak, ha az igény elbírálását követően annak kikényszerítése, vagyis a követelés teljesítése érdekében indított bírósági végrehajtási eljárás lassú és eredménytelen marad.

Az eredményesség területén két kulcsfontosságú kérdés vetődik fel. Először, hogy hogyan lehet minél gyorsabban és eredményesebben felkutatni az adóst és az ő vagyonát. Másodszor, hogy a lefoglalt vagyonból milyen eljárással lehet olyan, kellően magas felosztható összeghez jutni, amely a végrehajtást kérő részére a követelése megtérülését eredményezi, az adós részére pedig azt, hogy vagyonának elvonása csakis a méltányosság és az igazságosság keretein belül történik, s annak során az állam ne feledkezzék meg valamennyi polgár emberi méltósághoz való jogának érvényesüléséért vállalt alkotmányos kötelezettségéről.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő mintegy kétszáz szakaszból álló törvényjavaslat - nagyrészt a végrehajtási törvény, kisebb részben a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok módosítását tartalmazza - ezekre a kérdésekre kíván választ adni. A javaslat számos rendelkezése koncentrál arra, hogy a végrehajtásra kényszerülő állampolgárok az eljárás kezdetén, illetve már az eljárás kezdeményezése előtt tisztában legyenek azzal, hogy milyen lehetőségeket kínál számukra az eljárás, illetve a sikeres behajtás érdekében milyen közreműködést kívánnak meg tőlük a hatóságok.

Kiemelt kérdés a javaslatban a végrehajtást végző hatóságok, a bíróság és a bírósági végrehajtók információbeszerzési lehetősége. A törvény ennek érdekében általános jelleggel és lehetőség szerint teljeskörűen biztosítja részükre a legmodernebb számítógépes adattovábbítást is. Előtérbe helyezi azokhoz a nyilvántartásokhoz való hozzáférést, amelyek megismerésével megállapítható az adós tartózkodási helye és vagyona, ingóságai, értékpapírjai, bankszámlái, továbbá ingatlanvagyona is. Ehhez kapcsolódóan szigorú szankciók kilátásba helyezésével írja elő a javaslat, hogy mind a kötelezettek, mind pedig az eljárásban közreműködésre köteles személyek és szervezetek együtt kell hogy működjenek a végrehajtó hatóságokkal.

Ellenkező esetben akár 500 ezer forintig terjedő rendbírsággal is sújthatók - megjegyzem, hogy korábban 100 ezer forint volt e bírság maximuma -, továbbá további szankcióként a végrehajtást akadályozó magatartásuk következményeként ki is zárhatók a törvény által biztosított egyes kedvezményekből.

A rendbírság bevezetése mellett tervezzük, hogy - a büntető törvénykönyv módosításával - a jogszerű hatósági tevékenységgel szembeszegülő, ám eredménytelenül bírságolt személyeket a büntetőjogi felelősségrevonás kilátásba helyezésével is rászorítsuk a hatóságokkal való együttműködésre, és ezáltal természetesen a végrehajtandó követelés teljesítésére is. Az említettekkel összhangban egyébként szigorodnak a meghatározott cselekmények végrehajtására vonatkozó szabályok is, például a cselekmény kikényszerítésére szolgáló pénzbírság összege ugyancsak 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik.

A bírósági végrehajtásnak a közvéleményt is erősen foglalkoztató kérdése az ingatlanok végrehajtás alá vonása. A javaslat az ingatlan-végrehajtás terén úgy kíván megnyugtató megoldást adni a végrehajtással szembeni jogos igényekre, hogy megakadályozandó az ingatlanok végrehajtás alóli elvonását, biztosítja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő soron kívüli bejegyzését, valamint a foglalásról az ingatlanon fennálló zálogjog jogosultjainak értesítését.

A tervezet másrészt a végrehajtási értékesítést széles körű, így valódi keresletet és ezért valódi árversenyt biztosító tulajdonszerzési formává kívánja tenni. Nem elegendő a rendelkezésemre álló idő arra, hogy részletesen ismertessem az említett célokat szolgáló összes rendelkezést, de szeretném megnyugtatni önöket, a javaslat az ingatlan-végrehajtás folyamatának valamennyi mozzanatát érinti és megreformálja annak érdekében, hogy megszűnjenek a végrehajtási árverések körül egyes esetekben tapasztalt visszásságok, valamint hogy orvoslódjék a kereslet sokszor nagyon gyakran tapasztalt hiánya.

Koncepcionálisan új szabályozás érvényesül az adósnak az értékesítést követően az ingatlanon fennálló jogosultságai tekintetében. Egyszerűbben megfogalmazva: igen kevés és pontosan körülírt kivételtől eltekintve megszűnik az a lehetőség, hogy az ingatlanokat a jövőben lakottan árverezzék el. A gyakorlati tapasztalatok szerint ez a jogintézmény több szempontból sem állta meg a helyét. Egyrészt rendkívül alacsony vételárat eredményez az árverés során, hiszen a lakott ingatlanok becsértéke sokkal alacsonyabb a beköltözhetőekénél, és a lakottság ténye miatt valódi kereslet sem mutatkozik az ilyen ingatlanokra. Másrészt nem szolgálja az adós érdekeit sem, hiszen az ingatlanban maradó adós számára sem nyújt védelmet, hisz több esetben a tapasztalat azt mutatta, hogy az ingatlanból végül is, nem ritkán önkényes és erőszakos módszerek hatására, ki kellett költözniük az adósoknak, miközben a lakásért kapott vételár a töredékét sem fedezte tartozásaiknak, nemhogy fedezetet nyújtott volna lakhatásuk jövőbeni megoldására; és akkor nem is beszéltünk a jogosultakat ért érdeksérelemről, hiszen tipikusan az ő követelésük sem nyert kielégítést.

 

 

(17.50)

 

 

A jövőben tehát a beköltözhető értékesítés lesz a fő szabály. A kiköltözési kötelezettség szigorú előírásának hatását enyhítendő azonban, a javaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely az adósok lakhatását szolgáló ingatlanok lakás funkciójára tekintettel segíti a kiköltözni kénytelen adósok gondjának a megoldását. Így lehetőség nyílik a kiköltözés ideiglenes és egyszeri, határozott időre, legfeljebb hat hónapra történő elhalasztására, másrészt pedig az ilyen lakóingatlanok kikiáltási árát az árverésen csak 30 százalékkal lehet leszállítani a korábbi 50 százalékkal szemben.

A javaslat új értékesítési formát is bevezet az ingatlanok tekintetében, ez az úgynevezett nyilvános pályázat, amelynek esetében írásban történik a licitálás, és alapvetően a becsértéktől magasabb tétek fejében szerezhető meg az ingatlan. Ez az új jogintézmény természetesen szolgálhatja és szolgálnia kell azt a célt is, hogy a nyilvános árveréseken gyakran tapasztalható különféle manipulációk, illetve megfélemlítések ne tudjanak érvényesülni, és nyugodtan, mindenfajta nyomástól mentesen tehesse meg mindenki az ajánlatát.

A javaslat a végrehajtási szervezetrendszer tekintetében is tartalmaz változásokat, megtartva a Vht. modern és időtálló vívmányait. Teszi ezt annak érdekében, hogy mind a végrehajtás elrendelésében, mind pedig foganatosításában gyakorlott, tapasztalt, arra minden szempontból alkalmas szakemberek vegyenek részt. Munkájukat korszerű infrastruktúra segítse, tevékenységüket pedig az ahhoz értők rendszeresen, pontosan és következetesen felügyeljék.

A javaslat az önálló bírósági végrehajtói szervezet működtetésében és ellenőrzésében új feladatokkal ruházza fel a végrehajtók önkormányzati szervét, vagyis az igazságügy-miniszter törvényességi felügyelete alatt működő Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható, hogy a javaslattal módosított végrehajtási törvény világos, szigorú és következetes szankciórendszerével, az eljárásban részt vevő felek és jogalkalmazók jogosultságainak és kötelezettségeinek egyértelmű megfogalmazásával elő fogja segíteni, hogy a polgárok és a gazdálkodó szervezetek a jövőben nagyobb eredményességgel juthassanak jogos követeléseikhez. A törvényhozó a végrehajtási joganyag és szervezetrendszer modernizálásával ezért azt segíti elő, hogy az állam hatékonyabban lássa el a társadalmi konfliktusok megelőzésének és kezelésének feladatát. Megjegyzem, hogy a Vht.-nak a végrehajtás foganatosítására vonatkozó rendelkezései irányadók a közigazgatási végrehajtási eljárás során is. Ezért pedig e területen is - kiemelem az adóhatóság behajtási tevékenységét - érzékelhetjük majd a javaslatban foglalt szabályozás pozitív hatásait.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Megtisztelő figyelmüket köszönöm, és a javaslatot tárgyaló parlamenti munkához sok sikert kívánok. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 93 2000.09.25. 3:24  92-114

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az utolsó eleme annak a törvényalkotási sorozatnak, amely a kötelező kamarai tagság megszűnésével függ össze.

Benyújtásának időpontját az is meghatározta, hogy csak június végén, július elején vált egyértelművé, hogy a cégeknek csupán kis hányada, mintegy 5 százaléka kérte az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba történő felvételét. A szabályozás célja, hogy minél egyszerűbb, költségkímélő eljárásban biztosítsa azt, hogy 2000. október 31. napját, tehát a kötelező kamarai tagság megszűnését követően a közhiteles nyilvántartás a valós helyzetnek megfelelően tanúsíthassa, hogy mely vállalkozások, mely cégek maradtak önkéntes alapon a gazdasági kamarák tagjai.

E cél érdekében a törvényjavaslat olyan megoldást kínál, amely mind a vállalkozók, mind a cégbíróságok számára előnyös, ugyanakkor a törvényesség garanciáit teljes mértékben biztosítja. Ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy a kötelező kamarai tagságra vonatkozó cégjegyzéki adatok 2000. november 1-jével a törvény erejénél fogva automatikusan törlésre kerülnek a cégnyilvántartásból. Ezzel összefüggésben tehát a cégeknek nincsen teendőjük. Korábban egyébként hasonló módon került sor a cégek társadalombiztosítási folyószámlaszámának törlésére is.

Azon cégek esetében ugyanakkor, amelyek önkéntes alapon a kamarai tagságot választják, a javaslat biztosítja, hogy az ezzel összefüggő cégjegyzéki adatot a kötelező kamarai tagság megszűnésétől, illetve az önkéntes kamarai tagság létrejöttétől számított 30 napon, tehát a törvényes határidőn belül illeték, valamint közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül jelenthessék be a cégbíróságon. Ez a kedvezmény tehát csak azokra vonatkozik, akiknek a kamarai tagsága lényegében folyamatos.

Ha egy vállalkozó csak később kívánna majd kamarai taggá válni, értelemszerűen az általános szabályok szerint kérheti e cégjegyzékadat bejegyzését. Már most jelzem ugyanakkor a tisztelt Háznak, a kormány támogatja fogja azt, hogy az illeték-, valamint költségtérítés-mentesség terjedjen ki azokra a cégekre is, amelyek június 30-át követően, de még október 31-éig kérik a felvételüket az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba, és ezt november 30-áig be is jelentik a cégbíróságon. E tekintetben egyébként T/2929/9. számon dr. Veres János képviselő úr a mai napon ilyen tartalommal módosító indítványt nyújtott be; ezt a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni.

Tisztelt Ház! Figyelemmel arra, hogy a benyújtott törvényjavaslat életbe lépésének hiányában 2000. november 1-jét követően több százezer cégnek kellene egyenként a kötelező kamarai tagságra vonatkozó cégjegyzékadat törlése érdekében a cégbírósághoz fordulnia, kérem a tisztelt Országgyűlés felelősségteljes támogatását az előterjesztés mielőbbi elfogadása érdekében.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Dr. Veres János tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 105 2000.09.25. 1:12  92-114

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Magam is Göndör képviselő úr felszólalásához kapcsolódnék és arra reagálnék.

 

 

(19.50)

 

 

Szeretném a képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy a taggá válók tagsága cégnyilvántartási értelemben nem folyamatos, hiszen a törlés megtörténik, és szükségszerű az, higgye el nekem, hogy új regisztrációs számot kapjanak a nyilvántartásba bejelentkezők, ezért tehát nem kerülhető meg az - egyébként a törvényes kedvezmény folytán ingyenes - újbóli bejelentkezés.

Ami pedig azt illeti, hogy a "szükség szerint" kifejezés mit jelent, ezt úgy kell értelmezni, hogy akkor, csak akkor kell bejegyezni a cégjegyzékbe a kamarai tagságot, ha van ilyen adat, tehát ha kamarai tag az illető cég, de akkor viszont kötelező a közzététel. Így tehát a kérdésére ennyiben adtam volna meg röviden a választ.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 4 2000.09.26. 1:35  1-4

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon jó volna, hogyha ezekre az elmúlt vitákra végre a feledés homályát tudnánk borítani. (Kuncze Gábor: Majdnem sikerült. - Keller László: Hozzájárult.) Én egy személyes élményemet szeretném felidézni. Vasárnap a jáki bencés apátsági templomban, hazánk talán legszebb román kori műemlékében, melyet 760 évvel ezelőtt a Ják nemzetség épített István király törvényeinek alapján, egy nagyon szép millenniumi zászlóátadási ünnepségen vehettem részt. Ez önmagában is nagy élmény volt. Azonban mindnyájunk meglepetésére, a plébános meglepetésére is, az oltárt díszítő családok erre az alkalomra az állami címert és a koronázási ékszereket, köztük a Szent Koronát, csodálatos virágkompozícióként virágból alkották meg, és helyezték az oltár elé. S akkor én arra gondoltam, és azt mondtam, hogy nagyon szeretném, ha azok a képviselők, akik egy évvel ezelőtt ennek a törvénynek a vitájában ellenzéki oldalon olyan vehemensen küzdöttek, most itt lennének, és láthatnák, hogy a Szent Korona, s amit jelent Szent István öröksége, az élő valóság, és ennek a népnek a szívében él.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 18 2000.09.26. 4:18  15-18

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Sokadszor vagyunk abban a szerencsétlen helyzetben, hogy valójában nem tudjuk, hogy Kuncze Gábor frakcióvezető úr miről fog szólni a parlamentben. Valójában mindig tudjuk, mindig ugyanazokat az eseteket, ügyeket hozza fel (Kuncze Gábor: Most tudjuk vagy nem tudjuk?), a háromhetes...

Képviselő úr! Az a helyzet, hogy a Házszabály szerint a felszólalás tárgyát és okát meg kellene jelölni ezen a bizonyos lapon, amelyet ön rendszeresen dodonai homályossággal tesz meg, tehát valójában hivatalos tudomással nem bírunk, de bízhatunk abban, hogy például a háromhetes ülésezés témakörét ön immáron tizedszer teszi szóvá napirend előtti hozzászólásában, és az emberben tényleg az a kérdés merül fel, hogy ha hetente lenne ülés, akkor vajon hetente elmondaná-e ugyanezeket a kérdéseket, amelyek most ismét elhangzottak. (Derültség a Fidesz soraiban. - Kuncze Gábor: Ha hetente lenne ülés, biztos kérdezném, hogy miért háromhetente van!)

Szeretném jelezni, hogy az ön felszólalása azért sem felelt meg a Házszabálynak, mert a Házszabály 51. § (1) bekezdése szerint csak napirenden nem szereplő ügyekben lehet felszólalni napirend előtt, tisztelt képviselő úr, ugyanakkor ön itt az adócsökkentés kérdését feszegette hosszasan, amely, ugyebár, napirendjén van a parlamentnek, és csütörtökön lesz mód nagy terjedelemben erről tárgyalni.

Egyebekben pedig, ha már az adócsökkentésnél tartunk, szeretném felhívni nagybecsű figyelmét arra, hogy a következő esztendőben a több gyermeket nevelő családok, egyáltalán az egy gyermeket, a kettő, három és több gyermeket nevelő családok adókedvezménye is igen jelentős mértékben emelkedik. Én úgy hiszem, ez forradalmi eredmény és óriási áttörés, és ebben van a reményünk arra, hogy az a rettenetesen káros, és a nemzethalál vízióját felfestő helyzet, amelyet önök a Bokros-csomag bevezetésével idéztek elő (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiban.), meg fog fordulni, és nagyon büszkék vagyunk, és boldogok vagyunk, hogy az elmúlt egy évben immár ezerháromszázzal több gyerek született. Én nagyon boldog vagyok, hogy a jövő esztendőben a kétgyerekes családoknak több mint hatszázezer forintig egyáltalán nem kell adót fizetniük, és több mint 1 millió 300 ezer forintig nem kell adót fizetniük a háromgyerekes családoknak. Kérdezem önt, képviselő úr: mi ez, ha nem adócsökkentés? Ön az adócsökkentést kéri számon; íme, itt van. (Kuncze Gábor: Ez támogatás!)

Szeretném elmondani önnek, képviselő úr, azt is, hogy a magyar kis- és középvállalkozások támogatása érdekében a kormány úgy határozott, hogy támogatja azt a koalíciós frakciók által benyújtott módosító indítványt, amely szerint a nyereség első tízmillió forintjáig mentes lesz a társasági adó alól a hazai kis- és középvállalkozó jövedelme, amennyiben azt a társaság a feltőkésítésére fordítja. (Kuncze Gábor közbeszólása.) Én azt hiszem, hogy ez két évre nézve 3,6 millió forint, ilyen jelentőségű adócsökkentést és ilyen jellegű támogatást bizony nagyon régóta nem kapott a hazai kis- és középvállalkozói réteg. És szeretném még emlékeztetni arra is, hogy a társadalombiztosítási járulék következő két évben történő jelentős csökkentése ugyancsak a közterhek csökkenésének minősül.

Tisztelt Képviselő Úr! Nagy örömmel vettem ismételt felszólalását ezekben az ügyekben, azonban szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ha valamit sokszor elmondunk, és sokszor állítjuk, hogy ott bűncselekmény van, ott visszaélés van, ez ettől még nem válik igazzá. Az autópálya-építések ügyében is volt már szerencsénk egymással vitázni, akkor is elmondtam önnek, hogy az az eljárás, amelyet ön kifogásol az autópálya-építések ügyében, a közbeszerzési törvényen alapszik. És ezt a törvényt annak idején ön is megszavazta, tisztelt képviselő úr. (Kuncze Gábor: Nem! A kiskapu-kihasználáson alapul!) Ajánlom ezt ismételten szíves figyelmébe.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 226 2000.09.26. 3:28  223-236

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Nemzet című napilapban 2000. augusztus 10-én jelent meg az ügyről szóló cikk. Az igazságügy-miniszter 2000. augusztus 18-án az alábbi levélben fordult a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez - szó szerint ismertetem a vonatkozó részt:

"Tisztelt Elnök Úr! Bizonyára ön előtt is ismeretes, hogy a közelmúltban dr. Bauer Miklós ügyvéd múltjával kapcsolatos információk kerültek nyilvánosságra. Ezek lényege, hogy dr. Bauer Miklós ügyvéd az ÁVH alkalmazásában állt, és ennek során részt vett Ries István egykori igazságügy-miniszter megkínzásában. Az ügyvédekről szóló törvény alapján a kamara az ügyvéd kamarai tagságának megszüntetéséről szóló határozatot hoz, ha az ügyvéd életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen. Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a kamara működése megfelel-e a jogszabályoknak. E jogkörömből következően kérem elnök urat, szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy dr. Bauer Miklós ügyvéd vonatkozásában az illetékes ügyvédi kamara vizsgálta-e, hogy fennáll-e a közbizalomra érdemtelenség mint kizáró ok. Közelebbről: indult-e eljárás ennek megállapítására, és ez az eljárás milyen eredménnyel zárult. Amennyiben ilyen eljárás nem indult, a jövőben a kamara szándékozik-e indítani?"

Erre a levélre a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Horváth Jenő augusztus 22-én válaszolt, melyben közölte, hogy nevezett ellen a Budapesti Ügyvédi Kamaránál eljárás indult annak vizsgálata érdekében, hogy a közbizalomra érdemtelenség fennáll-e mint tagsági viszonyt megszüntető ok. Elnök úr ebben a levelében jelezte azt is, hogy az illetékesség alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége fog eljárni ebben az ügyben, és szeptember 11-én veszik napirendre ezt a kérdést. A mai napon kelt levelében a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - melyet hozzám intézett - azt közli, hogy szeptember 11-én az idő rövidségére tekintettel az ügyet érdemben tárgyalni nem tudták. (Moraj a kormánypárti sorokban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Erre az október 16-ra kitűzött elnökségi ülésen kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A vizsgálat tehát folyik. (Dr. Turi-Kovács Béla: Korábban ki kellett zárni!) Én bízom a magyar ügyvédség erkölcsi tartásában és az ügyvédi önkormányzati szervekben. Engem mint magyar ügyvédet, mint az Ügyvédi Kamara bejegyzett tagját, személyesen és érzékenyen érint az ügy. Ha ugyanis ezek a vádak netán-netán beigazolódnának, akkor azzal kellene szembesülnöm, hogy joggal nevezhet engem kollégájának egy olyan személy, aki részt vett az igazságügy-miniszter, hivatali elődünk agyonverésében. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) Kínzó és elviselhetetlen volna számomra ez a tudat, ezért itt és most megígérem, hogy a jogi eljárások kimeneteléhez alkalmazkodva, így vagy úgy, de teszek arról, hogy ez a számomra tűrhetetlen helyzet megszűnjék.

Kérem válaszom elfogadását. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Helyes! - Nagy taps a kormánypártok soraiban, hosszan tartó taps a MIÉP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 26 2000.09.29. 16:09  25-43

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2000 második félévi törvényalkotási programjában a Btk. módosítása nem szerepelt. Mégis melyek azok az okok, amelyek szükségessé teszik, hogy a Btk. ismételt és kis terjedelmű módosítása megtörténjék?

Először: a kormány már benyújtotta a tisztelt Háznak a sportról szóló új törvényjavaslatot, a sporttörvény keretei között kell rendelkezni az utóbbi időben sajnálatos módon elszaporodott vandál magatartások visszaszorításának közigazgatási és polgárjogi eszközeiről. A sportrendezvények biztonságának a jelenlegi büntetőjogi eszközöknél hatékonyabb, illetve a sportrendezvények sajátosságait jobban figyelembe vevő büntetőjogi védelmét és ennek megfelelően a Btk. megfelelő módosítását az előttünk fekvő törvényjavaslatban szereplő új bűncselekményi tényállás beiktatásával kívánja biztosítani a kormány.

A második ok, amiért a Ház ajtaján kopogtatunk: az Alkotmánybíróság a 18/2000. számú határozatával megállapította, hogy a rémhírterjesztés bűncselekménye alkotmányellenes, ezért a Btk. 270. §-át megsemmisítette. Határozatában azonban utalt arra, hogy a rémhírterjesztés minősített esete, amely a háború idején vagy közveszély színhelyén történő elkövetést rendeli büntetni, önmagában nem alkotmányellenes, ilyen rendkívüli körülmények között alkotmányosan elfogadható a rémhírterjesztés büntetőjogi üldözése. A kormány megítélése szerint az Alkotmánybíróság által megsemmisített tényállást mihamarabb szükséges pótolni.

Harmadszor: a kormány 2000 júliusában a parlament elé terjesztette a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel összefüggésben a Btk. kiegészítése is szükségessé válik, mivel a végrehajtási törvény az önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek saját jogon történő ügyintézési jogosítványokat biztosít, ezért indokolt az ilyen személyeknek a Btk. szerinti hivatalos személy fogalma alá vonása.

Engedjék meg, hogy ezek után részletesen ismertessem az előttünk lévő törvényjavaslat rendelkezéseit! Először a rendzavarásra vonatkozó új tényállásról.

A sportrendezvények, de minden nyilvános rendezvény biztonságához, megtartásának, lebonyolításának zavartalanságához fűződő érdek igényli, hogy az állam ezen érdekek megóvására hatékony eszközöket biztosítson. Ezen eszközök sorában a büntetőjogi szankciók mellett más típusú szabálysértési, közigazgatási, polgári jogi szankciókra is szükség van. Már utaltam rá, hogy a sportrendezvények biztonságának általános kérdéseivel a sportról szóló T/2989. számú törvényjavaslat foglalkozik. A kormány már 1998 szeptembere óta foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy vajon a magyar büntetőjogi szabályok elegendő fellépési lehetőséget biztosítanak-e a hatóságok számára a sportrendezvények rendjét megzavaró, biztonságát veszélyeztető és az utóbbi években sajnálatosan egyre inkább durvábbá váló rendbontásokkal szemben. Megállapíthatjuk, hogy a Btk. hatályos rendelkezései a külföldi, például angol szabályozással egybevetve ma is tartalmazzák azokat az elkövetési magatartásokat, melyek a leggyakrabban előfordulnak, illetve amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik. Itt megemlíthetnénk a garázdaságot, a testi sértést, a rongálást, a becsületsértést, a közösség elleni izgatást, a hivatalos személy elleni erőszakot, a veszélyes fenyegetés szabálysértését és így tovább.

A gyakorlati tapasztalatok szerint a sporthuliganizmus gyűjtőnévvel illetett jogsértő magatartások rendvédelmi, közbiztonsági szempontból két jól körülhatárolható csoportra oszthatók. Az ilyen magatartásoknak csak az egyik része zajlik le a stadionokban a mérkőzések alatt, a bűncselekmények másik nagy csoportja a mérkőzések előtt, illetve a mérkőzések után közterületen elkövetett, személy elleni erőszakos bűncselekmények, továbbá hivatalos személyek ellen csoportosan elkövetett erőszakos cselekmények. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a sportesemény helyszínén, illetve a sporteseménnyel összefüggésben történő elkövetések többlet tényállási elemként, egyfajta minősített esetként történő meghatározása nem járna többlet visszatartó erővel, a Btk. jelenleg meglévő tényállásai és ezek büntetési tételei az ilyen cselekmények tárgyi súlyára figyelemmel helyesnek tűnnek.

A törvényjavaslat előkészítése során felmérés készült arról, hogy az 1998. és '99. évben hány büntetőeljárás indult a sporteseményeken, rendezvényeken, illetve a rendezvényekkel összefüggésben a sportlétesítmények környékén, a rendezvény előtt, illetve után, amelyekből egy reális képet kaphatunk. Engedjék meg, hogy néhány számot ismertessek ebből a felmérésből! Az elmúlt két évben a sportlétesítményekben elkövetett és ismertté vált összes bűncselekmény 93,3 százaléka vagyon elleni bűncselekmény volt, ezen belül a lopások aránya az összes elkövetett cselekményhez képest 87,3 százalék. Személy elleni erőszakkal járó bűncselekmény az összes cselekményeknek mindössze 1 százaléka, a dolog elleni erőszakkal elkövetett bűncselekmények aránya pedig 36,2 százalék.

 

 

(10.00)

 

Az összes ismertté vált bűncselekmény közül az erőszakos bűncselekmények aránya tehát 42 százalék volt, és a cselekmények tetemes része, majdnem 25 százaléka, betöréses lopás. E statisztika világosan mutatja, hogy egyes feltételezésekkel ellentétben 1998-ban és '99-ben egyáltalán nem vált ismertté sportlétesítményben elkövetett testi sértés, kényszerítés, nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, közlekedésbiztonság elleni bűntett, közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelképek használata és más hasonló bűncselekmény.

E tények ismeretében döntöttünk úgy, hogy a meglévő büntető tényállások új, minősített esetekkel történő kiegészítése nem indokolt. Ugyanakkor van olyan védendő jogi tárgy, amelynek védelme érdekében a Btk. módosítása mégis szükséges.

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya nem terjed ki a kulturális és sportrendezvényekre. A gyülekezési jogról szóló törvény oly értelmű módosítása, mely szerint a kulturális és sportrendezvények is e törvény hatálya alá, következésképpen a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó alacsonyabb szintű rendészeti jogszabályok hatálya alá essenek, nem indokolt. A kétfajta rendezvénytípus közjogi különbségtételét tehát továbbra is indokolt fenntartani, ám ennek az alkotmányjogi helyzetnek a büntetőjog hatályos szabályai szerint a büntetőjogi védelem szempontjából is különböző következményei vannak.

A hatályos Btk. 228/A. §-a csak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendjét védi, amikor a gyülekezési jog gyakorlásának jogellenes akadályozóját, másrészt azonban azt a személyt is fenyegeti büntetéssel, aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendezőinek a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít.

Mindez azt is jelenti, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá nem tartozó rendezvényen történő rendbontásra nincs olyan tényállás, mint a gyülekezési jog hatálya alá eső rendezvényeken a gyülekezési joggal visszaélés. Ezért a törvényjavaslat a Btk. imént idézett 228/A. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése mellett a törvényt egy új, 271/A. §-sal egészíti ki. Az új, "rendbontás" elnevezésű bűncselekmény elkövetője az, aki nyilvános rendezvényen tartózkodik, és a rendezvény rendezőjének a rend fenntartására tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít.

Az új törvényi tényállás elemei a magyar büntetőjogban hagyományosnak minősülő fogalmak, így a jogalkalmazók számára ezek az elkövetési magatartások jól értelmezhetőek lesznek. A javaslat szerinti új bűncselekmény hasonló jellegű, mint a garázdaság. Ahhoz hasonlóan, a rendbontás is csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Ha a sportrendezvénnyel összefüggésben olyan bűncselekményt is elkövettek, amely kétévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, ezt a súlyosabb bűncselekményt kell megállapítani.

Egységesen, valamennyi nyilvános rendezvényen történő rendbontást két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett vétségként, a csoportosan vagy felfegyverkezve történő elkövetést pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettként szabályoz. A rendbontásnak a köznyugalmat megzavaró jellege indokolttá teheti, hogy az elkövetőt egy vagy több helységből, illetőleg az ország meghatározott részéből ideiglenesen távol tartsák. Ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy mellékbüntetésként - hasonlóan a garázdasághoz - kitiltás alkalmazásának is helye legyen.

Nyilván nem gondoljuk azt, hogy ez az új bűncselekményi tényállás a jövőben valamennyi sport- és egyéb kulturális rendezvényen - például könnyűzenei koncerten - elkövetett valamennyi jogsértést megelőz. Javaslatunk nem is ezt célozza. Az imént ismertetett számok alapján sajnos biztosra vehető, hogy továbbra is nagy számban fordulnak majd elő vagyon elleni bűncselekmények - zseblopások például -, mint minden más, sok ember által látogatott rendezvényen, a sport- és kulturális rendezvényeken is. Ezért tehát mindenki vigyázzon jól a pénztárcájára, ha meccsre megy.

Az új bűncselekményi tényállás megalkotásának indoka nem is az, hogy a sportpályákon elkövetett valamennyi bűncselekményt egy tényállásban szankcionáljunk, hanem az, hogy a tudatos rendbontást, a rendezvény rendezőinek intézkedésével szembeni erőszakos magatartásokat rendelje büntetni, s ekként valós hiányt pótoljon büntetőjogunkban.

Ezekután szeretnék áttérni a rémhírterjesztés javasolt tényállásának ismertetésére. Az Alkotmánybíróság már említett határozatában megállapította, hogy a törvény szükségtelenül korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve hogy a tényállás egyes elemei határozatlanságuk folytán sértik a jogbiztonság elvét, ezért a törvényi tényállást megsemmisítette. Hangsúlyozom, hogy a megsemmisített tényállás örökség volt, hiszen szövege az Btk. 1978-as hatálybalépése óta gyakorlatilag változatlan tartalommal szerepelt.

Elsősorban arra a kérdésre kell választ adnom önöknek, miszerint miért szükséges mégis a büntető törvénykönyvbe egy olyan tényállás felvétele, amely ésszerű és alkotmányosan igazolható büntetőjogi korlátot állít a köznyugalom érdekében a véleménynyilvánítás szabadsága elé. E körben hivatkozom az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkelyének 2. pontjára, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása a törvényben meghatározott olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedésnek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi integritás, a közbiztonság, a zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas információ közlésének megakadályozása, továbbá a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.

Az Emberi Jogi Bíróság esetjoga azt mutatja, hogy a közbiztonság, illetve a zavargás megelőzése érdekében a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó intézkedések bevezetésére a nemzeti hatóságoknak széles körű mozgásteret biztosítanak.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a 270. §-t. Hangsúlyozta azonban azt, hogy a szakasz (2) bekezdését nem találja alkotmányellenesnek. Rámutatott, miszerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy a törvényhozó büntetni rendelje a nagy nyilvánosság előtt tudatosan hamis tényállítást, híresztelést, való tények elferdítését, ha rendkívüli helyzetben, például közveszély színhelyén vagy háború idején követik el, és az a köznyugalom megzavarására vezethet.

Az Alkotmánybíróság kifejezésre juttatta azokat a szempontokat, amelyek a rémhírterjesztés törvényi tényállásának újraszabályozásával kapcsolatban szem előtt tartandók. Nem zárta ki azt, hogy a rémhírterjesztés továbbra is immateriális bűncselekményként legyen szabályozva; ezt a megoldást követi a Btk. törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás, a közveszéllyel fenyegetés és a garázdaság esetében is, amelyek rendszertanilag ugyancsak a köznyugalom elleni bűncselekmények körébe tartoznak.

A megsemmisített tényálláshoz képest az alapul fekvő javaslat 2. §-a szerinti új törvényi tényállás két lényeges különbséggel iktatja be újra a rémhírterjesztés bűncselekményét. Az egyik lényeges különbség, hogy a háború idején történő elkövetést mint tényállási elemet mellőzi. Ennek indoka az, hogy véleményünk szerint elegendő és egyben szükséges is a rendkívüli állapotra és szükségállapotra vonatkozó különleges jogszabályokban, az úgynevezett háborús jogrendben szabályozni az ilyen cselekményt.

A másik lényeges eltérés, hogy a javaslat az Alkotmánybíróság által kifogásolt veszélyeztető eredményt másképpen fogalmazta meg. Az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére való alkalmasság pontosabb, és a jogalkalmazók számára egyértelműbb útmutatást adhat, mint a megsemmisített tényállásban szereplő eredmény. A javaslat szerinti tényállás tehát csak azt rendeli büntetni, aki nagy nyilvánosság előtt és közveszély színhelyén állít olyan valótlan tényt, illetve való tényt oly módon elferdítve, amely alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb csoportjában zavart vagy nyugtalanságot keltsen.

A kormány megítélése az, hogy ezen alkotmányos keretek között a köznyugalom ilyen módon történő megzavarását továbbra is szükséges a büntetőjog eszközeivel üldözni.

Végezetül engedjék meg, hogy még egyszer megemlítsem azt a technikai jellegű módosítást, amely a hivatalos személyek körét kiegészíti a közjegyzőhelyettessel és az önálló bírósági végrehajtó-helyettessel. A vonatkozó jogszabályok mind a közjegyzőhelyettes, mind a végrehajtó-helyettes számára olyan önállóságot keletkeztetnek, amire figyelemmel indokolt, hogy mind a büntetőjogi védelem, mind pedig a fokozott felelősség tekintetében e két személyi kör a Btk. szempontjából hivatalos személynek minősüljön.

Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyv módosítására irányuló javaslatunk olyan elemeket tartalmaz, amellyel a kormány a köznyugalom, az ország közrendjének javítását a büntetőjog sajátos eszközeivel kívánja elérni. Ezért kérem szíves támogatásukat.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

(10.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 40 2000.09.29. 2:06  25-43

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A képviselő úr által felvetett igen helyénvaló kérdésre, azt hiszem, megnyugtató választ tudok adni: igen, vonatkozik. Természetesen a közveszély színhelyén elkövetettnek minősül a rémhírterjesztés akkor is, ha azt technikai közvetítő eszköz útján, akár több száz kilométerre követik el, ténylegesen egy tévéstúdióban, de a közveszély színhelyén hatályosul és jut el a rémhír az érintettekhez.

Ami pedig a Turi-Kovács Béla képviselő úr által felvetetteket illeti - ezekre Répássy képviselő úr is utalt az imént -, valóban, magam is úgy gondolom, hogy nem annyira a rémhírterjesztés törvényi tényállásához, mint inkább sajtóviszonyaink és a személyiségi jogok védelmének igencsak hiányos és töredékes voltának körébe tartozó felszólalás volt ez. E tekintetben ezúton is szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy az Igazságügyi Minisztériumban elkészült a polgári törvénykönyv személyiségi jogok védelme fejezetének újrakodifikálása; ennek szakmai egyeztetése jelenleg folyamatban van. Meggyőződésem szerint ez az új jogintézményeket is tartalmazó Ptk.-módosítás a jelenleginél sokkal hatályosabb védelmet fog nyújtani mind a rágalmazás, mind pedig a becsületsértés típusú személyiségi jogsérelmekkel szemben, különös tekintettel arra az esetre, ha ezeket a jogsértéseket nagy nyilvánosság előtt követik el, például sajtó útján. Erre az esetre elő fogja írni a törvényjavaslat, hogy a bíróságnak kötelezően közérdekű bírságot kell kiszabnia ilyen esetekben, és e közérdekű bírság összegének meg kell haladnia az elkövető által vélelmezhetően elért anyagi előnyt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 44 2000.09.29. 4:08  43-47

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a bírósági joghatóságra, továbbá a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok módosítására irányul. A két említett kérdéskör a nemzetközi polgári eljárásjog területére tartozik. A joghatóság szabályai rendezik, hogy mely ügyek tartoznak magyar bíróságok eljárására. A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok pedig meghatározzák azt, hogy milyen feltételek mellett fűződhet belföldön bármiféle joghatás egy külföldi bíróság által hozott határozathoz, és milyen feltételek mellett kerülhet sor a végrehajtás elrendelésére a külföldi határozat alapján.

A joghatóságot és a külföldi határozatok elismerését, valamint végrehajtását Magyarországon átfogóan a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. számú törvényerejű rendelet szabályozta első ízben. Ez a maga idejében korszerű kódexnek számított. A hazai szabályozás azonban az elmúlt évtizedek viszonylagos politikai és gazdasági izolációja következtében elmaradt a nemzetközi polgári eljárásjog Nyugat-Európában és világviszonylatban is végbement korszerűsödésétől. A két évtizeddel ezelőtti nemzetközi magánjogi kódex a jogalkalmazás során a kilencvenes évek első fele óta került egyre inkább előtérbe. A gazdasági kapcsolatok, az utasforgalom és a migráció bővülése folytán ugyanis rohamosan nő azoknak a jogeseteknek a száma, amikor magyar bíróságok külföldi elemet tartalmazó tényállással szembesülnek, illetve amikor külföldi bíróság határozatát belföldön kell végrehajtani. Mindez felvetette a nemzetközi magánjogi kódex korszerűsítésének igényét, elsősorban a most tárgyalandó előterjesztés tárgyait illetően.

A kérdéses jogterület is egyre inkább felértékelődik az Európai Unióban. Ezt jelzi az is, hogy az 1997-ben aláírt amszterdami szerződés a tagállamok közötti polgári ügyekre vonatkozó igazságügyi együttműködést beemelte a szűkebb értelemben vett közösségi jogba. Ez lehetővé teszi azt, hogy a határozatok kölcsönös elismerését és végrehajtását, valamint a joghatóság szabályait a jövőben az Unió tagállamai nemzetközi egyezmények helyett közösségi jogforrásokkal, vagyis rendelettel és irányelvvel szabályozzák. A tagállamok között már régóta átfogó egyezmények szabályozzák a bírósági joghatóság kérdését, illetve az egyik tagállam bírósága által hozott határozat másik tagállamban való érvényre juttatásának rendjét. Ezek növelik a polgári és kereskedelmi jogvitás ügyekben az igényérvényesítés kiszámíthatóságát. Emiatt szerves elemét képezik a kiépülőfélben lévő egységes európai jogi térségnek.

Az Európai Unió vonatkozó szabályait tartalmazó brüsszeli és luganói egyezmények kihívást jelentenek hazánk számára is. Alapvető követelmény ugyanis, hogy a joghatóságot és a külföldi határozatok elismerését, végrehajtását szabályozó hazai joganyag legyen összhangban az Unió jogintézményeivel. Ezért a jelen törvényjavaslat messzemenően figyelembe veszi az Unió tagállamai közötti két, fentebb említett egyezmény szabályait.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország alapvető törekvése, hogy mielőbb részesévé váljon az Európai Unió tagállamai bírósági ítéletei szabad forgalmának, azaz a kölcsönös elismerést és végrehajtást garantáló korszerű rendszernek.

 

 

(11.10)

 

Ezért vonatkozó hazai szabályaink reformja integrációs szempontból is jelentős lépés. Minderre figyelemmel kérem önöktől, hogy szavazataikkal támogatni szíveskedjenek a javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 10 2000.10.17. 5:10  7-10

DR.  HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A rendszerváltoztatás során a meginduló igazságszolgáltatási reform első intézkedései közé tartozott annak deklarálása, hogy a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 1989-es módosítása elsőként deklarálta ezt, rögzítve azt is, hogy a bírák nem lehetnek tagjai politikai pártnak és politikai tevékenységet sem folytathatnak, tehát a politikai hatalomtól is függetlennek kell lenniük.

A szervezeti függetlenség fontos biztosítéka az, hogy a legfőbb bírói szerv elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Ugyancsak a köztársasági elnök nevezi ki a hivatásos bírákat is, akik tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és törvényes eljárás keretében mozdíthatók el.

Az alkotmány alapján az igazságszolgáltatási reform során később született bírósági törvények szintén rögzítik a bírák és a bíróságok függetlenségét. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXV. törvény ugyancsak kimondja, hogy a bírák függetlenek, és a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról véglegesen döntenek, és ez a döntési jogkör kizárólag őket illeti meg.

Szintén ez a törvény deklarálta a bíróságok igazgatási függetlenségét is, és annak központi szerveként létrehozta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. A szervezeti függetlenség szabályozásánál a jogalkotó biztosította a bírói hatalom önállóságát, azt, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet kizárólag a bíróságok gyakorolják, senkit ne lehessen elvonni hatáskörrel rendelkező bírájától, a bíróságok igazgatása pedig a bírák többségi részvételével működő testület útján történjen, míg a bíróságok költségvetése egységes és önálló fejezetben szabályozott legyen.

Képviselő úr nagyon jól tudja, hogy a törvény lehetőséget biztosít az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak arra, hogy amennyiben a költségvetésről alkotott véleménye és javaslata eltér a kormány javaslatától, úgy önállóan beterjesztheti a saját költségvetési változatát, és erről az Országgyűlés vita alapján dönt. Nos, ez a vita most van folyamatban, és kérem, hogy ezt a törvényben szabályozott, rendezett és abszolút korrekt szituációt ne állítsa be valamiféle hatalmi önkény túltengéseként.

A függetlenséget garantálja még a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény is, többek között azzal, hogy kimondja a bírói elmozdíthatatlanság elvét, a bírákat ítélkező tevékenységük ellátása során megillető függetlenséget és azt, hogy kizárólag a jogszabályok alapján és lelkiismeretüknek megfelelően döntsenek. Rögzítette azt is, hogy a bírák ítélkezési tevékenységük során nem utasíthatók, kiválasztásuk és szakmai előmenetelük objektív szempontok és pártatlan döntés alapján valósul meg, döntésük miatti felelősségre vonásuk és a döntésük külső fórum általi felülvizsgálata pedig tilos.

Mindezen jogszabályok alakították ki tehát a bírák és a bíróságok függetlenségének olyan garanciális rendszerét, amely biztosítja azt, hogy sem a politikai hatalom, sem az egyes politikusok média útján történő megnyilatkozásai nem befolyásolhatják a bírák döntéseit. A bíróságok eljárásáról, döntéseiről természetesen mindenki szabadon véleményt formálhat, hiszen ez a demokrácia természetes velejárója; nyilván a bíráknak is van véleményük az egyes politikusokról vagy egyes politikai eseményekről. Azonban az ön által felhozott példák, amelyek két kormánypárti politikus személyéhez kapcsolhatók, éppenséggel pontosan az ellenkezőjét bizonyítják annak, mint amelynek bizonyítására ön kívánta felhasználni.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön arról beszélt, hogy egyes politikusok megpróbálják befolyásolni a bíróságok döntéseit, ehhez képest a konkrét esetben az történt, hogy kormánypárti képviselő - és ez szíve joga - véleményt nyilvánított egy folyamatban lévő perben. A bíróságnak nemcsak szíve joga, hanem egyenesen kötelessége, hogy ezt a kifejtett véleményt semmibe vegye. Nos, pontosan ez történt, tisztelt képviselő úr - amint a felhozott példa is mutatja -, a képviselő úr véleményével ellentétes döntést hozott a bíróság.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy önnek az a mondata, amikor azt mondta, hogy a kormány fittyet hány a legmagasabb fokon meghozott bírói ítéletnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) és azt nem hajlandó végrehajtani, nem valós, hiszen az ügyben elsőfokú ítélet született, és ebben az ügyben fellebbezésnek (Az elnök ismét csenget.) van helye, amit a kormány képviselői meg is tettek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 18 2000.10.17. 5:18  15-18

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedjék meg, hogy megragadjam ezt az alkalmat, hogy szóljak a nemzeti korrupcióellenes stratégiáról, amit az Igazságügyi Minisztérium másfél éves, tudományosan megalapozott munkával dolgozott ki, és amit hamarosan a kormány elé terjeszt.

Ennek a korrupcióellenes stratégiának öt fő területe van. Ezeket csak felsorolnám: az ország jogrendszerére és joggyakorlatára, a társadalom politikai rendszerére, a közintézményekre, a gazdaságon belüli korrupcióra és a médiák szerepére koncentrál.

Engedjék meg, hogy a 26 pontos stratégiából a leglényegesebb pontokat itt most kiemeljem, és már most kérjem valamennyi frakció, minden egyes képviselő támogatását azokhoz a törvényjavaslatokhoz és törvénymódosításokhoz, amelyeket e stratégia mentén, annak alapján a közeljövőben a Ház elé fogunk terjeszteni. Nagyon jó volna, ha ebben az össznemzeti feladatban, ami a közélet megtisztítását és a korrupcióellenes harcot jelenti, pártállásra való tekintet nélkül együtt tudnánk működni, mert ezekhez a törvényjavaslatokhoz adandó támogatás fogja hitelessé tenni a minden oldalról folyamatosan, szinte imamalomszerűen ismételgetett szólamokat a közéleti tisztaság fontosságáról.

Tervezzük tehát az összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálatát, hiszen meggyőződésünk szerint a közfeladatokat ellátó szervezetek és személyek gazdasági szerepvállalása nem befolyásolhatja a hivatali döntések meghozatalát.

Javasoljuk a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, mert nem tartjuk kívánatosnak, hogy a pártok működéséhez bizonytalan eredetű támogatások kapcsolódjanak. Ezért a jelenleginél sokkal hatékonyabban kell ellenőrizni a pártok vagyonának és anyagi támogatásának forrásait.

A közhatalmi tevékenységet végzők vagyonnyilatkozata: a korrupcióveszélynek leginkább kitett közhatalmi tevékenységet végző személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének és a vagyongyarapodás ellenőrizhetőségének a megteremtését tűzi ki célul.

A lobbitörvényről, amit képviselő úr is említett: a kormány arra törekszik, hogy a jogszabályok előkészítésének, megalkotásának folyamata áttekinthető legyen, és így láthatóvá váljanak azok a közhatalmi, illetve a társadalmi, gazdasági élet szereplői által megfogalmazott érdekek, ellenérdekek és azok egyeztetésének eredményei, amelyek e jogszabályok végső megfogalmazásához vezettek.

Az üzleti titokról: indokolt megvizsgálni, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának alkotmányos alapelvére figyelemmel a jogszabályok szerint ma üzleti titokként minősülő adatok köre szűkíthető-e, különös tekintettel a közvagyonnal való gazdálkodás területére.

Nyolcadszor: a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a korrupciós ügyről tudomást szerző, de a feljelentési kötelezettségének eleget nem tevő hivatalos személy büntetőjogi felelősségre vonása megtörténhessen. Vagyis ha bármely hivatalos személy és az országgyűlési képviselő e tekintetben hivatalos személynek minősül, a tudomására jutott korrupciós cselekményt nem jelenti be az erre illetékes bűnüldöző hatóságoknak, elképzeléseink szerint a büntető törvénykönyv módosítása folytán ezzel önmagában bűncselekményt követne el.

A kormány a korrupciós cselekmények körében a legveszélyesebbnek a passzív hivatali vesztegetést tekinti. Ezért az ilyen bűncselekmények szigorúbb megítélése érdekében javasolni fogjuk a Btk. szigorítását ugyancsak.

A megvesztegetett személlyel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében indokoltnak tűnik olyan jogi szabályozás kialakítása, amely szerint az aktív vesztegető mentesülhetne a büntetőjogi felelősségre vonás alól akkor, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóság előtt felfedi, és lehetővé teszi a megvesztegetett személy kilétének megállapítását.

A bűncselekményből származó javak elvonásáról: a szervezett bűnözéshez kapcsolódó korrupciós vagy korrupciós jellegű bűncselekmények miatt indult ügyekben elkobzás alá kell esnie annak a vagyonnak, amelyet az elkövető a bűncselekmények elkövetése idején szerzett meg. A hatóság terveink szerint vélelmezhetné a gazdagodás jogellenességét, ugyanakkor az eljárás alá vont személynek a gazdagodás törvényes eredetének igazolásával módja nyílna e vélelem megdöntésére. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Olyan jogi szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi a Nyugat-Európában már ismert pénzügyi háttérnyomozás hazai alkalmazását.

Mindezekhez és még sok más intézkedéshez kérjük az önök szíves támogatását. Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 66 2000.10.17. 1:59  27-85

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagy figyelemmel hallgattam dr.  Vastagh Pál képviselő úr szavait. Az ő felszólalásából egy tragikus helyzetben lévő, visszavonulóban lévő bírósági rendszer képe rajzolódott ki. Elmondta, hogy az elmúlt két és fél évben a bíróságok helyzete jelentősen romlott; hogy a kormány kisiklatta az igazságügyi reformot, és mindez oda vezethet, hogy még inkább lelassulhatnak a perek.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ma reggel hallhattuk Solt Pál elnök úr felszólalását, amelyből - ha eddig nem tudtuk volna - mindannyian megtudhattuk, hogy Vastagh képviselő úr szavaival ellentétben, a bíróságok munkája valamennyi lényeges mutató tekintetében ebben a bizonyos elmúlt két és fél évben jelentősen javult. A kép tehát nem úgy néz ki, ahogy Vastagh képviselő úr elénk festette, sokkal inkább arról van szó, hogy például közel 25 százalékkal csökkent az egy éven túl elhúzódó perek száma. Ez valahogy nem támasztja alá azt a prekoncepciót, azt a feltételezést, amelyet a képviselő úr az imént vázolt. Ha nem igaz az a következtetése, mely szerint a bíróságokat a kormány nehéz helyzetbe hozta, és képtelenek ellátni a feladataikat, akkor vajon mennyiben tekinthetjük megalapozottnak a kormány szándékait érintő és azt illető felszólalását.

Tisztelt Országgyűlés! A magam részéről megnyugtatónak tartom azt - szemben a képviselő úr szavaival -, hogy egy-egy bírósági fogalmazói állásra tíz-hússzoros túljelentkezés van a mai napon is, és ez igen biztató a jövőre nézve.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 340 2000.10.17. 0:28  339-341

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor megköszönöm a törvényjavaslat vitájában való aktív részvételt és a jobbító szándékú módosító indítványokat, egyben bejelentem azt is, hogy az alkotmányügyi és a gazdasági bizottság által egyhangúlag támogatott módosító javaslatokban testet öltött konszenzust a kormány természetesen támogatja, és kéri a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 352 2000.10.17. 0:09  351-353

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 354 2000.10.17. 0:11  353-357

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve az aktív közreműködést és a nagyszámú benyújtott módosító indítványt, kérem, hogy a kormány által támogatott módosító indítványokat támogatni szíveskedjenek. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 358 2000.10.17. 0:06  358-359

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A kormány az országgyűlési határozati javaslatot támogatja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 389 2000.10.17. 0:08  386-390

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az indítványt. Köszönöm szépen. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 82 2000.10.18. 2:10  1-363

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Hack Péter képviselő úr szavaira szeretnék röviden reagálni. Az elmúlt két és fél évben tucatnyi ízben emlegettek már ellenzéki oldalról alkotmány-, illetve törvénysértést a kormány magatartásával kapcsolatban. Pontosan tucatnyi alkalommal állapította meg az Alkotmánybíróság ezekről a vádakról, hogy teljességgel megalapozatlanok. Nem akarok én az előző ciklusra visszatérni, amikor viszont tucatnál több alkalommal semmisített meg az akkori kormánypártok, a mai ellenzék által megszavazott törvényeket az Alkotmánybíróság, de ilyen körülmények között, ami az államháztartási törvény, illetve a költségvetési törvény kapcsán elhangzott, én szeretném azt javasolni, hogy talán az Állami Számvevőszék véleményére kéne hagyatkozni, amely megvizsgálta ezt a kérdést, és nem emelt kifogást a kormány eljárásával szemben. Én tehát több szakmai szerénységet és talán egy kicsit kevesebb önbizalmat kívánnék az ellenzéki képviselő uraknak.

Ami a bírósági fejezet helyzetét illeti, való igaz, nagyon komoly elmaradások halmozódtak fel ezen a területen az úgynevezett szocializmus 40 éve alatt, és ezeket nem lehet tíz éven belül behozni. Azonban felhívnám arra a figyelmet, hogy a bírósági munka, hála a bírák kiváló tevékenységének és azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a kormány az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal együtt megtett, jelentős mértékben javult az elmúlt időszakban. Tehát nem igaz az, amit Hack Péter mondott, hogy itt egy összeomló bírósági szervezetről volna szó, hiszen közel 25 százalékkal csökkentek az elmúlt időszakban az egy éven túl elhúzódó perek. Ez egy javuló működést, javuló tendenciát és nem egy romlást mutat.

Ami pedig azt illeti, hogy az elvándorlás veszélye fenyegetné (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a bírói pályát, ennek pontosan az ellenkezője igaz. Soha nem látott számú jogász törekszik a bírói pályára, és ez is megnyugtató.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 51 2000.10.20. 1:47  1-323

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum nevében kívánok rövid felszólalást tenni, és amikor üdvözlöm a miniszterelnök úr nagyívű költségvetési beszédét, akkor örömmel emlékeztetek arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége, országgyűlési képviselőcsoportja és országos választmányának elnöksége 2000. augusztus 31-én elfogadott nyolcpontos programjának több eleme visszaköszön nemcsak a miniszterelnök úr beszédében, de a költségvetésben és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokban is.

Emlékeztetnék arra, hogy az 1. pontban ez az MDF-program, ez az MDF-javaslat ugyanazt a kis- és középvállalkozói feltőkésítési adókedvezményt tartalmazta, amelyet itt a miniszterelnök úr kifejtett, amely tehát azt jelenti, hogy a következő két évben 10-10 millió forintig a társasági adó alóli mentességet bizonyos feltételekkel megkaphatják a hazai kis- és középvállalkozók. Ez a 18 százalékos adómértéket tekintve a két évre vetítve 3,6 millió forintos többletforrás visszahagyását jelenti.

Örömmel üdvözöljük a miniszterelnök úr beszédét a tekintetben is, hogy ebben a javaslatban mi egy 15 százalékos nyugdíjemelésre tettünk javaslatot, és örülünk annak, hogy a miniszterelnök úr a többlet-nyugdíjemelés forrásait keresi ebben a beszédében.

 

 

(10.50)

 

Csatlakozunk a miniszterelnök úr reményéhez, bízunk abban, hogy az ellenzék partner lesz a szükséges forrás megtalálásában, illetve átcsoportosításában.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 4 2000.11.07. 1:11  1-4

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Dr. Varga László Képviselő Úr! Nagyszerű dolog - és a kormány nevében hálás köszönetemet kell kifejeznem azért -, hogy az ön személyében olyan politikust tisztelhetünk az Országház padsoraiban, aki az 1945-ös demokratikus fordulat során is komoly politikai szerepet vállalt, és már akkor országgyűlési képviselő volt. Ez az a tapasztalat, amiért nekünk, fiatalabbaknak - akiknek mindez valóban csak könyvekből megismert történelem - rendkívül hálásnak kell lennünk, és amit valóban hálás szívvel kell megköszönnünk. Én megköszönöm önnek, hogy felidézte azokat a történelmi tapasztalatokat és azokat a tanulságokat, amelyeket az elmúlt, mögöttünk hagyott évszázad legkeserűbb évtizedei hoztak. S azt kell mondanom, hogy amelyik nép nem tanul a múltjából, az arra ítéltetik, hogy gyakorta újra át kell élnie azt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 22 2000.11.07. 4:03  19-22

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kiss Péter Képviselő Úr! November 7-e van ma, jeles napja ez az esztendőnek, és valamikor piros betűkkel írták a kalendáriumban ezt a napot. No, az volt az az idő, amikor a polgárnak csendesen szégyenkeznie kellett a törvényszegés, a csűrés-csavarás és az ostoba gőg - hogy az ön szavait használjam - uralkodása, mi több, tobzódása miatt ebben az országban. Hála a jó istennek, hogy ezeknek az időknek végük van. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Tisztelt Képviselő Úr! Ebben az országban törvényesség van, jogrend van, és jogbiztonság van. Ha önnek e tekintetben bármifajta kételye van, úgy javaslom, hogy az Európai Uniónak az elmúlt öt évből bármelyik országjelentését szíveskedjék elővenni és fellapozni. Nem mi mondjuk, hogy ebben az országban érvényesülnek a törvények, hanem ezt külső, minket nagyon kritikus szemmel megítélő szervezetek is megállapítják. És akkor nem beszélek még az olyan nem kormányzati nemzetközi szervekről, mint az Amnesty International vagy a Transparency International és így tovább. Tehát az ön vádja, az ön szemrehányása minden tárgybeli alapot nélkülöz, tisztelt képviselő úr.

Ami mármost az elmúlt hetekben felszínre került ügyeket illeti, nem tudom, hogy ön konkrétan mire gondol. Ügyről, büntetőügyről egyről van tudomásunk: egy országgyűlési képviselő korrupciós botrányba keveredett.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondta, hogy egyesek - nem egyesek, hanem ők, mármint a kormányoldalon ülő politikusok - ma mindent megtehetnek, mintha más törvények vonatkoznának rájuk, mint másokra, és mindezzel szétzilálják a polgárok jogállamiságba és törvényességbe vetett hitét. Nos, ami a konkrét ügyben történt, az pontosan az ellenkezőjét demonstrálja és bizonyítja annak, mint amit ön állított, tisztelt képviselő úr. A konkrét ügyben ugyanis pontosan az történt, hogy az adott képviselővel szemben az erre illetékes bűnüldöző hatóságok - a kormánytól független ügyészség felügyelete mellett - a törvény szigorával léptek fel, és a legkövetkezetesebb módon eljártak.

Képviselő Úr! Amiről ön beszél, az éppen az ellenkezőjét igazolja azoknak a vádaknak, amelyeket ön oly fennen hangoztat a kormánnyal szemben.

A magam részéről csendesen szégyenkezem - hogy megint az ön kifejezését használjam -, hogy, mondjuk, a Regnum Marianum keresztjének ledöntésében vétkes gimnazisták, fiatal emberek valóban nagyon sajnálatos, és ha úgy tetszik, menthetetlen cselekménye miatt ön ugyancsak a polgári kormányt teszik felelőssé, és a mi tevékenységünkkel hozza összefüggésbe a 2000 éves kereszténység jelképét, Krisztus vértanúságának jelképét jelentő keresztet elfűrészelő, és a helyére - tessék figyelni, tisztelt képviselő úr! - vörös csillagot rajzoló fiatalok cselekményét. Ön szerint ez a kormány képvisel olyan nevelési elveket, ez a kormány felelős azért, hogy ilyen lelki, szellemi torzulás következhetett be a magyar ifjúság egy részében és ez még ma is hat? Nem azok az egykori KISZ-vezetők kell-e hogy ilyenkor inkább lesüssék a szemüket, és szégyenkezzenek a miatt az ideológia miatt (Taps a Fidesz soraiban. - Kiss Péter: Ezek akkor még gyerekek voltak!), amit az orosz megszállók helytartójaként és képviselőjeként hirdettek és ebből nagyon jól megéltek, tisztelt képviselő úr?!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 76 2000.11.08. 11:21  75-90

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hitelbiztosítékok körében a kezesség mellett a zálogjog az egyik leggyakrabban alkalmazott jogintézmény, a hazai hitelezési gyakorlatban hagyományosan kitüntetett szerepet játszik. Annak azonban, hogy a zálogjogi szabályozás ismét az Országgyűlés napirendjére került, ennél hétköznapibb és kézzelfoghatóbb okai is vannak, közelebbről az, hogy a Ptk. zálogjogi szabályainak módosításáról szóló 1996. évi XXVI. törvény, vagyis a Ptk. zálogjogi novellája minden újítása és előremutatása mellett jó néhány hiányosságot, szabályozási hézagot hagyott maga mögött. Ez a kissé elnagyolt és így az önkényes jogértelmezéseknek is tápot adó 1996-os zálogjogi szabályozás ráadásul megnehezítette, sőt néhány vonatkozásban el is bizonytalanította a jogalkalmazást.

Az persze nem szokatlan, hogy egy-egy új keletű szabályozás felkelti a jogásztársadalom érdeklődését, megmozgatja a téma iránt érdeklődők fantáziáját, serkenti, sőt felvirágoztatja a témával foglalkozó, egyébként évtizedek óta említésre méltónak sem nevezhető jogirodalmat. Az viszont már meglehetősen ritka, hogy a szabályozás egy-egy alapvető kérdésében homlokegyenest ellentétes nézetek és jogértelmezések lássanak napvilágot, és borzolják az érintettek, elsősorban a jogászi szakma kedélyét. Mindez talán csak színfolt lehetett volna századvégi jogunkban, ha éppenséggel nem olyan jogintézményről lenne szó, amelynél itt és most a lehető legnagyobb biztonságra, kiszámíthatóságra és a perek elkerülésére van szükség; márpedig a zálogjog ilyen jogintézmény, a piacgazdaság fejlődéséhez és az otthonteremtéshez, ha úgy tetszik, életminőségünk komfortosabbá tételéhez mindenképpen szükséges hitelezés ugyanis elképzelhetetlen a zálogjogi hitelfedezet kellő biztonsága nélkül.

Alapvetően ez a megfontolás vezette a kormányt, amikor a tapasztalatok birtokában úgy döntött, hogy elvarrja azokat az elvarratlan szálakat, amelyek az 1996-os novella kapcsán keletkeztek. Ugyanakkor olyan változtatásokat is megteremt a rendelkezések összefüggő logikai rendszerével, amely mellett nem lehetséges vagy legalábbis jóval kevesebb az esélye annak, hogy a jogalkalmazás tévútra fusson.

Az előttünk fekvő szabályok jellemzője, hogy egyben a Ptk. zálogjoggal foglalkozó részének teljes újraszabályozását is jelentik. A jelenleg hatályos szabályozás szerkezetének átalakítása csak ilyen megoldás mellett volt lehetséges; a struktúraváltás alatt pedig azt kell érteni, hogy a javaslat visszatér a '96-os novellát megelőző szabályozási szerkezethez. Ez a rendezőelv a zálogjogra vonatkozó közös szabályok rögzítését követően a zálogtárgyak egyes típusaihoz igazodó zálogfajták eltérő szabályait állapítja meg.

A javasolt változtatás szorosan kapcsolódik azokhoz a tartalmi módosításokhoz is, amelyek nagyobb figyelmet fordítanak a zálogjog alapjául szolgáló vagyontárgyak hagyományos magyar polgári jogi természetére. Ez annak a felismerése, hogy az 1996-os novella nem figyelt egy fontos körülményre, arra, hogy a zálogtárgyként szóba jöhető vagyontárgyak jogi helyzete, fizikai jellegük és ebből következően a forgalmuk feltételrendszere tekintetében igen eltérő, éppen ezért az elzálogosításuk sem történhet egységesen kialakított, egyedi és sajátos természetükhöz nem alkalmazkodó rendelkezésekkel.

A módosítás ezért egyértelművé teszi, hogy ingatlan csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog útján zálogosítható el, a jogok és követelések elzálogosítása pedig éppen e vagyonelemek jellegének megfelelően megállapított, s nem pedig a dolgok, azaz az ingók és ingatlanok zálogjoggal való megterhelésének szabályai szerint történik.

Ezt a szemléletet továbbkövetve, az új szabályok megválaszolják mindazokat a nyitva hagyott kérdéseket, amelyekben a döntés a jogalkalmazásra hárult volna, elejét veszik hát a gyakorlatban már kialakuló jogbizonytalanságnak, az eltérő jogi nézetek terjedésének, mindezzel megteremtik a zálogjog intézményeinek alkalmazásához szükséges biztonságot és bizalmat. Ez ugyan minden jogintézmény szabályozása tekintetében alapkövetelmény, de aligha kétséges, hogy fontossága éppen a zálogjog mint hitelbiztosíték tekintetében a legjelentősebb.

Az előbbiek mellett a törvényjavaslat megtartja és továbbfejleszti a korábbi novella új intézményeit, vagyis az ingón létesíthető jelzálogjogot és a vagyont terhelő zálogjogot. Ez utóbbit a vagyonelemek összességének vagy meghatározott körének az abba tartozó vagyontárgyak egyedi meghatározása nélküli elzálogosítási lehetőségeként szabályozza. A vagyont terhelő zálogjogra vonatkozó szabályok ezt a formát a jelenleginél vonzóbbá kívánják tenni, meghatározott körben ugyanis az ilyen jog jogosultjának az elzálogosított vagyonba tartozó egyes vagyontárgyakra amúgy zálogjogot szerző személyekkel szemben is kielégítési elsőbbséget biztosítanak.

A javasolt módosítások másik része a zálogjog érvényesítésének megkönnyítését, a kielégítés biztonságát szolgálja. Ebben a körben a szabályozás azt tartja szem előtt: minél egyszerűbb és kockázatmentesebb a zálogtárgyból való kielégítés lehetősége, annál nagyobb a hitelezési készség, és így annál kisebbek a hitel igénybevételének fajlagos költségei, vagyis a kamat és a kezelési költség, ez utóbbiak pedig a hiteligénylők, tehát a majdani adósok érdekében is állnak.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a kielégítési jognak a bírósági végrehajtás mellőzésével történő gyakorlását a felek erre irányuló megállapodásával a záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozó, szakosodott intézményeken kívül a pénzügyi szolgáltatások szélesebb körére jogosult hitelintézetek számára is biztosítja. Nyilvánvaló, hogy ezek az intézmények mind gazdasági szervezettségük, mind pedig jogi szabályozottságuk folytán adósvédelmi szempontból is kellő garanciát képesek nyújtani, tőkeerejüknél fogva pedig arra is alkalmasak, hogy a garanciák esetleges megsértése esetén a sérelmet szenvedő zálogkötelezettet teljes körű kártérítésben részesítsék.

A javaslat azonban nem csak ezzel szélesíti a bírósági végrehajtás mellőzésével történő kielégítésre feljogosítottak körét. Az árverés szervezésével üzletszerűen foglalkozó személyek mellett a felszámolók és az önálló bírósági végrehajtók számára is lehetővé teszi, hogy a felszámolási eljárás, illetve a bírósági végrehajtás körén kívül megbízást kaphassanak a zálogtárgyak értékesítésére. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívül való értékesítésére feljogosítottak körének bővítésével párhuzamosan a javaslat az értékesítés módjára és gyakorlásának feltételeire vonatkozó szabályozást is kiegészíti néhány további garanciális elemmel. Ezek egy része a zálogadósok, más része pedig a hitelezők igényérvényesítésének biztonságát szolgálja.

Végül a tervezet gondot fordít arra is, hogy a zálogtárgyból való kielégítésnek sem a végrehajtási, sem pedig a felszámolási eljárás ne állhassa útját. A zálogjog intézményének egyik legfontosabb követelménye, hogy a fedezet abban az esetben is a jogosult kielégítésére szolgáljon, ha amúgy a kötelezett fizetésképtelenné válik.

 

(12.40)

 

Talán meglepő, de a szabályozás mindmáig nem hangsúlyozta eléggé ezt az alapvető szempontot. Nem véletlen, hogy amikor a kormány a lakástámogatások és a lakásfinanszírozás egész rendszerének átalakításáról döntött, nagyon fontosnak tartotta a jelzálogjog intézményét, és azt, hogy vajon miként javíthatók a jelzálogjog érvényesítésének feltételei. Ennek pedig egyik legfontosabb módja a zálogjogosultaknak az egyéb hitelezőkkel szembeni pozíciójának megerősítése a végrehajtási és a felszámolási eljárás során.

A javaslat csődtörvényt módosító rendelkezései a zálogjoggal biztosított követelések számára többféle módon is kedvezőbb kielégítési lehetőséget nyújtanak, anélkül azonban, hogy megbolygatnák a csődtörvény kielégítési sorrendjét. Ez utóbbihoz a javaslat ugyanis csak a mikro-, illetve a kisvállalkozások követeléseinek előnyösebb kielégítése érdekében nyúl. Teszi ezt azzal a kifejezett és nyíltan felvállalt kormányzati szándékkal, hogy e vállalkozások - így például a mezőgazdasági kistermelők és egyéb beszállítók - hitelezői pozícióit javítsa akkor, ha a megrendelők csődbe kerülnek. Gondoljunk például a Mizo-ügyre és más hasonló eseményekre.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése megkezdődött, a Széchenyi-terv legfeljebb csak a gazdaságpolitikai elképzelések szintjén létezett. S mit tesz az élet, éppen az időközben elkészült program névadója volt az, aki egyik legjelentősebb művében először hívta fel a figyelmet a hitel, a hitelezés szerepének fontosságára hazánk fejlődésében. Ez a mostani törvényjavaslat is a hitelélet fejlesztéséről szól, amikor az egyik legfontosabb hitelbiztosíték jogi szabályozását kívánja jobbá, hatékonyabbá, korszerűbbé tenni. A legnagyobb magyar az elmaradott hazai viszonyok felszámolását segítő, a társadalmi-gazdasági fejlődést biztosító motort látott a tőkét előteremtő hitelben. Amikor arra kérem önöket nagy tisztelettel, hogy támogassák törvényjavaslatunkat, némi túlzással azt is mondhatnám, szavazzák meg Széchenyi tervét, hiszen az egykor és ma is aktuális.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 415 2000.11.09. 1:33  400-490

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Kicsit már jogtörténet órán érzem magam... - de nem az én dolgom felszólítani a képviselőket a tárgyra térésre. De ha már az MDF-et ilyen sokszor szóba hozták, akkor azért hadd mondjak el annyit, hogy a Magyar Demokrata Fórum vezette Igazságügyi Minisztérium dolgozta ki most azt a törvényjavaslatot - tíz év után (Göndör István tapsol.), ilyen, olyan és amolyan előzményeket követően, de mégiscsak kidolgozott egy olyan törvényjavaslatot -, amely az önkormányzatok igényeit a méltányosság, a korrektség, az alkotmányosság keretei között igenis nagyvonalúan rendezi.

Wiener képviselő úr arról beszélt, hogy a Horn-Kuncze-kormány is törekedett a jogszerű megoldás megtalálására. Fájdalom, hogy ez a törekvése nem vezetett sikerre, és olyan törvényt sikerült alkotnia, amely egyike lett az előttünk járó kormány idejében hozott mintegy 18 darab, az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvénynek.

Ha tehát le akarom egyszerűsíteni a kérdést, akkor azt tudom mondani, hogy az önkormányzatok tőlünk, ettől a kormánytól a jogos jussukat kapják meg, a Horn-kormánytól pedig egy megsemmisített törvényt kaptak. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 427 2000.11.09. 2:14  400-490

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Abban a reményben szólalok fel, hogy Göndör képviselő úrnak esetleg egy kis időt tudok megspórolni a következő tízperces felszólalásának a terhére.

Felvetette azt a kérdést, hogy vajon nem volna-e méltányos az 1993 augusztusa előtt forrást átadott önkormányzatokat kompenzálni, függetlenül az üzembe helyezés időpontjától. Felhívnám a szíves figyelmét a T/2933/30. sorszámú módosító javaslatra, amit egész véletlenül a Magyar Demokrata Fórumhoz tartozó Szászfalvi László képviselő úr nyújtott be; az e Házban ma már oly sokszor kárhoztatott Magyar Demokrata Fórum képviselőjéről van tehát szó. Ez azt mondja, hogy a '93. évi LXXXII. törvény hatálybalépéséig vagyis '93. augusztus 3-áig teljesített önkormányzati lakossági hozzájárulásból megvalósított vezetékberuházások után az önkormányzat az igazolt hozzájárulás alapján, annak arányában e törvény szerint járandóságra jogosult, amennyiben a vezetéket ellenszolgáltatás nélkül 1995. december 31-éig átadja a gázszolgáltató tulajdonába.

Nos, úgy hiszem, ez az a méltányos javaslat, ez az a támogatható elképzelés, amely - és itt most utalok a Kovács Zoltán képviselő úr által elmondottakra - megfelel és ugyanakkor teljes egészében kitölti azt a jogi keretet, amelyet az ügyben irányadó jogszabályok, illetve az alkotmánybírósági döntés számunkra megszab.

Természetesen lehet fejet csóválni, képviselő úr, és lehet azt mondani, hogy még több még szebb volna, és hogy milyen indokolt volna, ha a bármikor átadott vezetékvagyon után az állam kompenzációt fizetne. Ad absurdum ma egy önkormányzat megállapodik a gázszolgáltatóval, hogy építsünk egy kis gázvezetéket, és az állam finanszírozza ezt, mert milyen méltányos volna. Ez, kérem szépen, nem megy.

Köszönöm szépen. (Balczó Zoltán: Egy módosító semmire nem garancia.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 485 2000.11.09. 2:08  400-490

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Göndör István Képviselő Úr! Ön békebírót javasol, én jobbat mondok: bíró legyen. A 29. sorszámú módosító javaslatra hívnám fel az ön figyelmét, ami - úgy hiszem - korrekt módon tudná ennek a két egész néhány tized százaléknyi érintett önkormányzatnak a panaszát orvosolni.

Ez a módosító javaslat arról szól, hogy azok az önkormányzatok, amelyek vitatják a járandóságuk összegét, a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül bírósághoz fordulhatnak. A törvényhez csatolásra kerülne egy 2. számú melléklet, amely pontosan leírná a vagyonfelmérés módszertanát. Ebben az esetben, ha vitás a felek között, hogy hány méter cső van elásva a földbe - most magyarul mondom -, akkor a bíróság fogja, és ebbe a prózában leírt képletbe behelyettesíti a számokat. Én ezt egy nagyon elfogadható és nagyon figyelemre méltó módosító javaslatnak tartom. Teljesen véletlen, hogy megint a Magyar Demokrata Fórum képviselői nyújtották be, a ma este már oly sokszor kárhoztatott kicsiny kormánypárt képviselői.

Úgyhogy én remélem, hogy amidőn a kormány majd állást foglal a módosító javaslatokról - éppen azért, nehogy ezeket a vádakat kelljen hallani, hogy a kormány néhány forintért eladja a becsületét és megrövidíti, kisemmizi az önkormányzatokat -, majd úgy fog állást foglalni, hogy a teljesen korrekt, átlátható megoldást (Az elnök csenget.) akár bírói úton is lehetővé fogja tenni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 495 2000.11.09. 3:21  492-495

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ugyan sem történész, sem irodalmár nem vagyok, de azt azért hadd utasítsam vissza, hogy a jobboldali kormány az országra erőltetné a maga történelemfelfogását. Hála istennek nem élünk már olyan időket, tisztelt képviselő úr, amikor egy bizonyos és nem jobboldali politikai irányzatnak a képviselői vagy negyvenöt éven keresztül a maguk hazug, hamis, egyoldalú történelemfelfogását valóban rá tudták erőltetni ennek az országnak a szerencsétlen, meggyötört népére. Ma arról van szó, hogy a miniszterelnök meg a kormány több tagja több ezer debreceni polgár jelenlétében, a debreceni önkormányzat és az autonómiával rendelkező debreceni tudományegyetem közös elhatározásából az egyetem területén újra felállított csodálatos alkotást - egyébként Kisfaludi Strobl Zsigmond egyik legszebb szobráról van szó - felavatja. Eközben más politikai tényezők pedig Budapesten Károlyi Mihály szobránál tartják a maguk megemlékezését.

Engedje meg nekem, hogy én Tisza Istvánt derekabb politikusnak, nagyobb magyarnak tartsam, mint Károlyi Mihályt; aminthogy én sem vonom kétségbe az ön jogát arra, hogy ön pedig ellenkezőképpen vélekedjék. Hol itt az országra erőltetés, kedves Bauer képviselő úr?

Ami pedig Ady Endre ön által idézett néhány sorát illeti, nem helyes Orbán Viktor miniszterelnököt Ady Endrével szembeállítani. (Dr. Avarkeszi Dezső: Magát állította szembe!)

 

(22.20)

 

Két okból sem. Ady Endrének személyes elszámolnivalója volt, mint tudjuk, Tisza Istvánnal. Ön talán nem tudja, de felvilágosítom, hogy Tisza István elég erős szavakkal ítélte meg Ady Endre költészetét, és egy alkalommal - tisztesség ne essék szólván, mi tagadás - a magyar kultúra fáján élősködő hernyónak nevezte, ha jól emlékezem. Természetes, hogy ezek után a kor vagy minden kor szokásainak megfelelően Ady sem fukarkodott a különféle jelzőkkel illetni Tisza Istvánt.

No, de ami a lényeg ebben a dologban: a kortársak tekintetét és ítéletét gyakran elhomályosítják a személyes indulatok és az esetleges személyes ellentétek. Eltelt már hála istennek elegendő idő, magunk mögött hagytuk ezt a borzalmas huszadik századot, amely két rettenetes csapást hozott erre az országra: az egyik a nácizmus, a fasizmus tobzódása, a másik pedig a kommunista diktatúra tobzódása. Nos, Tisza István egyikben sem volt vétkes, ezért tehát nem illő és nem méltányos őt ennek a huszadik századnak a fényében, az egészét tekintve, megbélyegezni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 92 2000.11.27. 2:21  77-97

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Mécs Imre Képviselő Úr! Egy kicsit előreszaladtam, mert én már arra készültem a kétpercesben, hogy amit ön a következő kétpercesében be fog fejezni, arra reagáljak.

De hadd mondjam el, hogy a büntetőjognak van egyfajta zárt logikája, egy büntető dogmatikája. A hozzátartozó fogalma az ön által helyesen idézett, egyébként rendkívül széles kört öleli fel, csak olyan egészen kivételes esetekre nem ad korrekt megoldást, mint amilyen a nagyszerű költőé - azt hiszem, premontrei szerzetes volt az ön nagybátyja -, akinek a dolog természeténél fogva nincsenek sem leszármazói, sem pedig házastársa.

 

 

(Dr. Szabó Erikát a jegyzői székben Németh Zsolt váltja fel.)

 

 

Nem tudjuk a büntető törvénykönyvet minden eset kezelésére alkalmassá tenni, éppen ezért fogalmazott úgy a törvényjavaslat, ahogy fogalmaz. Egyébként az alkotmányügyi bizottság az ajánlás 3. pontjában írott módon módosította ezt az eredeti javaslatot.

A lényege, amit mondani akarnék, hogy az ügyészség természetesen ezekben az esetekben is készséggel rendelkezésre áll. Nyilván nem tudjuk parttalanná tenni az indítványozási lehetőséget, bárkinek nem tehetjük azt lehetővé, hogy egy már elhunyt személy személyiségi jogait erősen érintő eljárást megindítson. Hiszen tessék csak elképzelni, hogy ha eredménytelen a kérelem, ha a bíróság hoz ma, az illető halála után iksz évvel egy határozatot arról, hogy de bizony jogosan ítélték el, és semmi köze nem volt az ő cselekményének a forradalom eszmeiségéhez, akkor ez ennek a halottnak az emlékét némiképpen érinti. Ez tehát egy olyan felelősség, amit bárki számára nem lehet biztosítani, csak a hozzátartozók számára, az meg egy adott fogalom.

Aki azonban nem tud élni ezzel a lehetőséggel, az ügyészséghez korlátlanul fordulhat, és az ügyészség - amennyiben indokolt - el fog járni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 112 2000.11.27. 2:10  105-127

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban a ritka helyzetben vagyok, hogy úgy Lezsák Sándor véleményével, mint Boda Ilona képviselő asszony javaslatával vitatkozni vagyok kénytelen.

 

 

(17.30)

 

 

Jelezni szeretném, hogy a polgári perrendtartás tavalyi év végén végrehajtott módosítása során a polgári peres eljárásban is 500 ezer forintra emelte fel a tisztelt Ház a rendbírság összegét. A végrehajtási eljárás egyfajta speciális, nem peres eljárás. Teljesen indokolt jogi szempontból is, hogy egyfajta egységesítést végrehajtsunk.

A másik kérdés: természetesen nem arról van szó, hogy bármifajta, a végrehajtó személyét esetleg sértő vagy dehonesztáló megnyilatkozás félmillió forint bírság kiszabását fogja maga után vonni. Hangsúlyoznám, hogy a bírság megállapításával szemben egyébként is jogorvoslatnak van helye.

Vannak azonban ma már olyan jómódú adósok - gondolok itt elsősorban a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetekre -, akiknél igen nyomatékos és hathatós szankcióval kell adott esetben kikényszeríteni a végrehajtási cselekménynek való engedelmeskedést; tehát azt, hogy a jogerős, immár nem támadható, végrehajtható határozattal, bírói ítélettel szembe nem szegüljenek, és azt minden további vonakodás nélkül hajtsák végre, és teljesítsék az abban foglalt kötelezést.

Úgy gondolom, hogy ez a jogállamiságnak és a jogbiztonságnak fontos eleme, és az államnak és a jogalkotónak mindent meg kell tennie azért, hogy a jogbiztonság ezen a téren is ilyenformán érvényre juthasson. Ezért a magam részéről nem tudom támogatni, és a kormány sem tudja támogatni ezt a módosító indítványt.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 18-20 2000.11.28. 5:17  15-20

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tűzijátékról is szó esett ebben a napirend előtti felszólalásban, engem is egy tűzijátékra, vagy esztrádműsorra, vagy vegyes salátára emlékeztetett ez a felszólalás. Nem is tudom, hogy melyik kifejezés a helyes. Álságos javaslatokról beszélt a képviselő úr, nekem az a kifejezés jutott inkább eszembe, hogy álságos felszólalások hangoznak el a tisztelt Házban (Varga Mihály tapsol.), immár sokadjára Kuncze Gábor képviselő úrtól. Számolatlan alkalommal ugyanazokat az eseteket sorolja fel (Dr. Kóródi Mária: Mert súlyos esetek!), abban bízik a képviselő úr - gondolom én -, hogy ha valamit sokszor elmondunk, akkor az előbb-utóbb hihetővé és igazzá válik. (Kuncze Gábor: Mert az első alkalommal is azt reméltem, hogy lesz valami változás.)

Tisztelt Képviselő Úr! Hadd emeljek ki néhányat az ön által említettekből! Ön átláthatatlannak nevezi az APEH-elnök tevékenységét, miközben arra hivatkozik, hogy egyes, úgynevezett Fidesz-közeli cégek - bár nem tudom, hogy ez milyen kategória - 800 millió forint áfát igényeltek vissza, és emiatt büntetőeljárás folyik. Úgy érzem, egyfajta belső ellentmondás van ebben a két állításban (Kuncze Gábor: Hol?), mert ön egyfelől azt mondja, hogy a kormány hozzásegít egyeseket ahhoz, hogy elleplezzék bűnös tevékenységüket (Bauer Tamás: Így van!), a másik oldalról pedig elismeri azt, hogy a részben a kormány felügyelete alatt álló bűnüldöző szervek (Dr. Kóródi Mária: Hogy van ez?) - ugye, ez a rendőrség, ezt ön is felügyelte valamikor belügyminiszterként -, részben pedig a független ügyészség végzi a dolgát, és a bűncselekmények gyanúja esetén fellép a jogsértőkkel szemben. (Bauer Tamás: Schlecht Csabát még nem tudták elővezetni.); legyenek azok képviselők, legyenek azok úgynevezett pártközeli cégek vezetői. (Kuncze Gábor: Ezt két hónapja még nem hallottuk!)

De ha már a pártközeli cégeknél tartunk, ismert az, hogy éppen a tegnapi napon volt egy újabb tárgyalás a Tocsik-perben, amelynek (Bauer Tamás: Ott volt vizsgálóbizottság, ugye? - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) az egyik vádlottja éppen az a Budai úr, akit pedig SZDSZ-közeli (Kuncze Gábor: Az milyen? Tessék mondani!) vállalkozóként szoktak emlegetni.

 

 

(8.50)

 

 

ELNÖK: Megkérem a képviselő urakat, ne kiabáljanak bele, önöket is végighallgatták! (Bauer Tamás: Végighallgatjuk!)

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Vádlottként szerepel Budai úr ebben a perben egyébként. Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy ha valakinek olyan gyanúja van, hogy Magyarországon bárki megsérti a törvényeket - akár a büntetőtörvénybe ütköző módon -, akkor megvan a lehetősége arra, hogy az erre illetékes bűnüldöző hatóságoknál feljelentést tegyen. (Bauer Tamás: Ezért szüntetik meg az olajbizottságot is!) Számtalan példa, számtalan dicséretes példa bizonyítja azt, hogy ezek a bűnüldöző hatóságok végzik a maguk munkáját befolyástól mentesen. (Kuncze Gábor: Schlecht Csaba!) Hiszen országgyűlési képviselőt is sajnos letartóztatás alá kellett helyezni a közelmúltban (Kuncze Gábor: Nem kellett, csak őrizetbe vették.), és nem riadtak vissza ezek a hatóságok. Persze, amikor azt mondom, hogy ha képviselő úrnak törvénysértésekről van tudomása, ám, tegye meg a feljelentését, azonnal hozzá kell tennem - és ez nyilván ismert -, hogy (Kuncze Gábor: Átlátható viszonyról beszéltem!) kell felelősséget is viselni a nyilatkozatokért, hiszen a hamis vádat a törvény rendkívül súlyosan bünteti.

Kérem szépen, ami a kormány üvegzsebűségét illeti, úgy gondolom, hogy sokkal inkább átlátható módon gazdálkodik a közpénzekkel, mint tette azt az önök kormánya. (Kuncze Gábor: Jézus Mária!) Mi arról nem tehetünk, ha képviselő úr nem tud eligazodni a költségvetési törvény valóban elég bonyolult mellékletei és rovatai között. (Kuncze Gábor, Bauer Tamás és dr. Kóródi Mária nevetnek. - Varga Mihály: Küldünk egyet! - Derültség a kormánypártok soraiban.) A kormány egyes tagjainak és egyáltalán az országgyűlési képviselők átvilágításáról és a korrupcióellenes küzdelemről még annyit hadd mondjak el, hogy önök hozták 1996-ban, és ön is megszavazta képviselő úr, azt a törvényt, amely a mai lehetetlen helyzetet létrehozta (Kuncze Gábor: Amit ti állítottatok elő!), amikor is az országgyűlési képviselők vagyongyarapodása, annak legális eredete valójában nem is ellenőrizhető. (Bauer Tamás: Nem igaz! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Csönd legyen ott az alvégen!) Hála istennek, az elmúlt időszak eseményei rávilágították a figyelmet arra (Kuncze Gábor a közbeszólóhoz: Ha zavar a parlament, haza lehet menni!), hogy ezen a helyzeten változtatni kell (Dr. Kóródi Mária: A legközelebbi döntésetek az lesz, hogy csendben kell lenni! - Kuncze Gábor: Add be írásban, hogy csöndben kell lenni! - Zaj.), és a kormánykoalíciós pártok meg is tették e vonatkozásban az alkalmas és megfelelő indítványt. (Zaj.)

Szeretnék utalni még arra is, hogy a kormány által a hét végén, az informális ülésen megtárgyalt köztisztviselői törvénymódosítás 2. §-a - utalva a törvényjavaslat 22/A. és B. §-ára - megteremti az önök által sajnálatos módon elmulasztott lehetőséget, azt tudniillik, hogy az egyébként parlamenti képviselői mandátummal nem rendelkező kormánytagok, miniszterek és politikai államtitkárok a jövőben évente vagyonnyilatkozatot fognak tenni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 24 2000.11.28. 4:50  21-24

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nevében köszöntöm az ön felszólalását, és köszönöm, hogy ezekben a rendkívül sok, valóban alantas és alacsony érzelem által fűtött, indulatokkal terhes parlamenti közéletben ön fölé tudott emelkedni ennek az alacsony szellemnek. (Bauer Tamás: Az egyes és a többes számot egyeztetni kellett volna.)

Bár Jókai Mór A jövő század regénye című utópiájában, a XX. századi országgyűlés vízióját felfestve - egyébként egy kétkamarás parlament mellett lándzsát törve - a tanácskozás rendjében szónokonként fél órát szánt a felszólalásra, mert azt gondolta, hogy fél óra szükséges és elégséges az okos gondolatok kifejtéséhez, nekünk kettőnknek csak öt-öt percünk van (Kuncze Gábor: Viszont nincs okos gondolat.), de meg kell kísérelnünk, hogy Jókai Mór nagyságához méltó módon emlékezzünk meg. Jókai Mór politikai pályafutása 1848-tól veszi kezdetét, amikor a Pilvax Kávéház ifjainak egyikeként ott van, ott bábáskodik a tizenkét pont megszületésénél is.

 

(9.00)

 

Milyen nagyszerű dolog, hogy Jókai Mór, akit meglepő módon nemcsak a humán tudományok érdekeltek, hanem parlamenti képviselőként éppen a közgazdaságtan és különösen a pénzügypolitika, benne a vámunió kérdései kötötték le leginkább a figyelmét, ott van annak a tizenkét pontnak a megszületésénél, amelynek egyik pontja éppen a Magyar Nemzeti Bank felállítását követeli, és 1869-ben egy olyan nagy hatású interpellációt intéz Lónyai Menyhért akkori pénzügyminiszterhez, amelynek eredményeképpen a parlament az önálló magyar bankügy megteremtésére egy külön bizottságot állít fel. Ma már Jókai Mórról is és Lónyai Menyhértről is sok-sok utca meg köztér van elnevezve - bárcsak a mai parlamenti képviselők többjéről gondolhatnánk és tudhatnánk azt, hogy ugyanígy a munkássága és az alkotásai révén fog bekerülni az örökkévalóságba!

Jókai Mór politikai magatartását és tevékenységét - Sőtér István szavaival jellemezve - a tiszta, türelmes humanizmus hatotta át. Híve volt az alkotmányos szabadságnak és a nemzetiségek jogainak, és ahogy azt a képviselő úr nagyon helyesen elmondta, az egyik legnagyobb hatású parlamenti szónoka volt minden idők magyar parlamentjeinek; sokan csak az ő kedvéért mentek be a parlamentbe, függetlenül attól, hogy a mondanivalójával egyetértettek-e, a stílusát, a retorikai képességeit osztatlan csodálat és tisztelet övezte.

S ha már ön Mikszáth Kálmánnak, a másik nagy múlt századi író-politikus Jókai Mórra vonatkozó egyik kijelentését idézte, hadd idézzem én egy másikat! Mikszáth Kálmán azt mondta Jókai Mórról, hogy: "Egy ideális korban kitűnő politikus lett volna belőle, de később, a pártélet intrikái között olyan volt, mint egy ártatlan bárány." Bizonyára ez a tisztalelkűség, ez a politikai naivitás is hozzájárult ahhoz, hogy - ahogy ön is említette - 1896-ban a képviselő-választásokon elbukott. De nem volt egyedül, hiszen emlékezzünk rá: Petőfi Sándort is megbuktatták Szabadszálláson 1848-ban.

Azt lehet mondani, hogy az értékek elismerése és az igazi tisztánlátás sokszor a választási küzdelem politikai logikájával ellentétbe tud kerülni, tudott kerülni akkor is, és sajnos sok esetben ma is, ezt kell mondanom.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm önnek, hogy Jókai Mórról Komárom város polgármestereként - annak a városnak a polgármestereként, amely a trianoni békediktátum alapján megcsonkult, amely csonkulás nagyon súlyos gyötrelmeket, gazdasági nehézséget okozott ennek a gyönyörű városnak - felszólalt, és méltóképpen megemlékezett róla. Bízom abban, hogy Komáromnak a Duna északi oldalára eső részével együtt tudják megünnepelni ebben a csodálatos, jubileumi esztendőben Jókai Mór emlékezetét.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 20 2000.11.29. 1:59  1-29

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Lezsák Sándor Képviselő Úr! Szeretném felhívni figyelmét arra, hogy ez a bizonyos - az 1. § (2) bekezdésében foglalt - mondat, melyet kifogásolt, nem új szabálya a törvényjavaslatnak. A törvény ugyanis jelenleg a 12. §-ának b) pontjában ugyanilyen formában szabályozza ezt a kérdést. Azt hiszem, hogy a Microsoft esetére való hivatkozás egy picikét félreértésen alapulhat, tudniillik itt a törvényjavaslat szerinti új 11. § (2) bekezdésben arról van szó, amikor gazdasági társaságok egymással irányítási viszonyban vannak, tehát egy részvénytársaságnak van nyolc kft.-je.

 

(9.00)

 

Erre az esetre mondja azt a törvény, hogy természetesen lehetőség van arra, hogy ez a cégcsoport, úgymond, házon belül, saját magára vonatkozóan, a piaci versenyeztetés szabályaitól eltekintsen.

Egészen más eset a Microsoft kérdése, amikor azt mondja ki az amerikai bíróság, hogy teljesen irreleváns a verseny szempontjából az - és ebben önnek igaza van -, hogy vajon a részvényesek személye kikben realizálódik. Hiszen önmagában a részvényes a piaci versenyre az egyéb szabályozások miatt sem tud meghatározó befolyást gyakorolni.

Tehát úgy gondolom, semmiféle Rubicont nem lépünk át és semmiféle új szabályt nem alkotunk, amikor a törvény szerkezetét és szerkesztését változtatjuk meg e tekintetben. Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 365 2000.12.04. 4:10  356-392

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy frissiben és azon melegiben reagáljak a Lotz Károly képviselő úr által elmondottakra, szépen sorra véve a felvetéseit.

Először: megítélésem szerint nem sérti a Versenytanács függetlenségét, hogy az elnök javaslatot tehet az elnökhelyettesek személyére, ugyanis egy adott szervezet kiegyensúlyozott és hatékony működtethetősége érdekében a vezetőt szokásosan megilleti ez a jogosítvány. Csak utalnék rá, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesei tekintetében pontosan az a kinevezési rend érvényesül, amely kinevezési rendet most a Gazdasági Versenyhivatal tekintetében az SZDSZ-es képviselő módosító indítványában kifogásol. Nem tudok arról, hogy valaha is a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét vagy az elnökhelyettesek független munkáját, megfelelő munkavégzését veszélyeztető tényezőként nevezték volna meg ugyanezt az eljárásrendet.

Másodszor: úgy gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat minden tekintetben kielégíti a Versenytanács függetlenségéhez fűződő igényeket.

 

 

(21.50)

 

A versenytanácstagok határozott időre történő kinevezése lehetőséget ad arra, hogy mindig a legkiválóbb versenyjogászok tölthessék be ezt a rendkívül fontos pozíciót. Ezt biztosítja az is, hogy az új versenytanácstagok kiválasztására a Gazdasági Versenyhivatal elnöke nyilvános pályázatot fog kiírni. Ennek megfelelően a versenytanácsi tagság immáron nem élethivatás lesz, hanem egy adott szakmai pálya elismerése. A versenytanácstagok folyamatos körforgása, rotációja a hivatal szemléletének állandó korszerűsödését is elő fogja segíteni. Hangsúlyoznám azt is, hogy a Versenytanács döntéshozói szerepkörében teljes függetlenséget élvez, és szeretném megjegyezni végül azt, hogy az Európai Unió egyetlen tagállamában sincsenek határozatlan időre kinevezve a versenyhatóságok döntéshozó személyei, akik a magyar viszonylatban a versenytanácstagoknak felelnek meg.

Harmadszor: a versenytanács elnökének eljárási lehetőségét a hatályos törvény sem tiltja, tisztelt képviselő úr, és semmi sem indokolja, hogy e magas beosztású személyt pusztán adminisztratív teendők ellátására szorítsuk. Részvétele az ügyek eldöntésében kifejezetten kívánatos szakmai megfontolásokból, és szeretném - úgy is, mint egykori, évtizeden át gyakorló ügyvéd - felhívni képviselő úr nagybecsű figyelmét arra, hogy a megyei bírósági elnökök, bizony, be szoktak ülni ítélkezni az eljáró tanácsokba, és ezt nemhogy nem tiltja a törvény, de a szakmai közvélemény kifejezetten hasznosnak és indokoltnak tartja. Más kérdés az, hogy erre nem gyakran, hanem leginkább a nyári szabadságolások idején vagy valamilyen szükséghelyzetben kerül sor, de még egyszer megismétlem, hogy az ön által felhozott példa ilyenformán nem volt helytálló.

Negyedszer pedig: a közlemények kiadásának lehetősége a jogbiztonságot szolgálja, célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal magatartását kiszámíthatóvá tegye. Megjegyezném, hogy a magyar tervezett szabályozáshoz megtévesztésig hasonló jogosítvánnyal rendelkezik mind az Európai Bizottság, mind pedig például az angol versenyhatóság is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 299 2000.12.05. 4:05  296-301

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nehéz lenne vitatni az ön véleményét, amely szerint nem tartja sem elégségesnek, sem megfelelőnek a bírák kizárására biztosított eljárásjogi lehetőségeket. Tiszteletre méltó az az álláspont, amely szerint méltatlan a demokratikus igazságszolgáltatáshoz az olyan bírák ténykedése, akik semmisnek nyilvánított ítéleteket hoztak.

A képviselő úr a politikai szándék összetevőiről érdeklődik írásban feltett kérdésében. Magam úgy látom, hogy annak két összetevője lehet; egyrészt: a helyzet megszüntetését illető elvi állásfoglalás, másrészt: a gyakorlati megoldás alkotmányos, törvényes és erkölcsös, magyarán szólva, helyes megválasztása.

Tisztelt Országgyűlés! A korábbi rendszer megváltoztatását követően ebben az országban kormányzó politikus még nem kérdőjelezte meg a bírói kar legitimitását. Ez így helyes. Az alapvető törvényes intézmények hazánkban szilárdan működnek. A büntetőjogban az egyes ítéletek orvoslása során hozott eseti döntések mellett a korábbi jogalkotás tarthatatlanságát három semmisségi törvény külön meg is bélyegezte, és éppen most van a Ház előtt a negyedik semmisségi törvény, amely többek között Tóth Ilona és a hozzá hasonló '56-os hősök büntetőjogi rehabilitálását fogja eredményezni. Mindemellett azonban az ilyen megsemmisített jogot korábban alkalmazó bírákra nézve nem történt intézkedés.

A bírói hatalom, amely elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, az állami hatalomnak azon megnyilvánulása, amely az erre rendelt szervezet útján a vitássá tett vagy megsértett jogról, törvényben szabályozott eljárás során kötelező erővel dönt - mondja az Alkotmánybíróság. A bírák tekintetében tehát csakis két téren, a közjogi és az eljárásjogi szabályozásokban lehet az állami beavatkozás lehetőségét megteremteni: vagy úgy, hogy az állam által megbélyegzett jogot alkalmazó bírót sommásan ugyancsak megbélyegezzük, vagy úgy, hogy az életkor által adott lehetőséget kihasználva, kifejezetten erre születik szabályozás.

Az előbbiről azt lehet mondani, hogy ilyen konkrét rendelkezés nincs, és ennek magyar hagyományai sincsenek, vagy ha vannak - például igazolóbizottságok -, azokra nemigen lehetünk büszkék. Lássuk az utóbbit! A semmisségi törvények kapcsán valóban lehet több olyan bíró, aki ilyen ügyeket tárgyalt, és mai is bíráskodik. Ugyanakkor indokolatlan lenne az 1945. január 1-je és az 1989. október 15. közötti összes semmis elítélést egy kalap alá venni. Nyilvánvaló, hogy sem a jogi, sem az erkölcsi mérce nem lehet azonos két olyan bíró esetében, akik közül az egyik az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlásában vett esetleg részt, a másik pedig, mondjuk, tiltott határátlépési ügyet tárgyalt a '80-as években. Az előbbiek életkoruk okán már aligha aktív bírák egyébként.

E cselekmények mindegyike tehát a semmisségi törvények hatálya alá esett, és mégis micsoda különbség! Már csak e különbség miatt sem lehet az ügyet sommásan kezelni.

Tisztelt Képviselő Úr! A szakmai mozgástér úgy fogalmazható meg, hogy csakis az alkotmány kereteibe illeszthető jogi megoldás fogadható el, ez azonban az alkotmány módosítását is feltételezi. Egy kivitelezhető, praktikus, ugyanakkor egyben alkotmányos és a demokratikus jogintézményeinket is tiszteletben tartó szabályozásnak lehetne ezen a téren létjogosultsága. A kérdés rendkívül komoly, s szándékunk az, hogy komolyan foglalkozzunk is vele.

Köszönöm figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt és a MIÉP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 382 2000.12.05. 2:26  381-383

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Törvényeink egyik célja, hogy a társadalom igazságra jusson. Ennek eszköze a múlt vizsgálata. A keserű tanulság az, hogy "semmi sem igazságos pusztán azért, mert törvény". A mindenkori jog sajnálatos elégtelensége, hogy nemcsak a demokrácia javát, hanem a diktatúra biztonságát is szolgálhatja és kiszolgálhatja. Ugyancsak ebből az elégtelenségből adódik, hogy a demokrácia burka alatt elnézően meghúzódhat a múltbéli diktatúra joga és jogalkalmazása.

A vitában a képviselők hozzászólásai fontosak és hitelesek voltak. Fontosak, mert megidézték a kort, fontosak, mert végig szem előtt tartották a törvényjavaslat okát és célját, végül fontosak, mert figyelmeztettek a hibákra, hiányosságokra. Figyelmeztettek arra, hogy máris késedelemben vagyunk.

A szándék és a megoldás keresése egymást tologatták éveken át. Most számunkra adódott lehetőség, és mi éltünk is vele. Bizonyos vagyok abban, hogy az alkotmányügyi bizottság munkájával a javaslat előnyére változott, és ehhez a képviselői hozzájárulás elengedhetetlen volt.

Az anyagi jóvátételről pedig mindig azt mondtuk és most is azt valljuk, hogy e törvényjavaslat nem azért nem szól erről, mert szándékoltan elfelejtette, hanem azért nem, mert a lehetséges alkotmányos utat kell megtalálni.

Tisztelt Ház! Megköszönöm a képviselő uraknak és hölgyeknek, a hozzászólóknak mindazt, ami elhangzott. A neveket - az áldozatokét és akik most értük szóltak - a jegyzőkönyv őrzi meg.

"Semmi sem igazságos pusztán azért, mert törvény..." - idéztem Montesquieu gondolatának első felét a bevezetőmben. Végezetül hadd tegyem hozzá a gondolat zárórészét is: "...de mindenből, ami igazságos, törvényt kellene alkotni." Az előttünk lévő törvényjavaslat ezért született.

Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem, hogy szavazataikkal támogassák mindazt, ami csakis közös célunk lehet. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 20 2000.12.12. 5:11  17-20

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm képviselő úr felszólalását, nagyon sok elemével egyetértek, elsősorban is azzal, hogy a kormánynak is jogkövetőnek kell lennie, hiszen csak így várhat jogkövető magatartást az állampolgároktól. Ahol vita van köztünk, képviselő úr, az abban mutatkozik, hogy én a kormányt teljes mértékben jogkövetőnek tartom, önnel ellentétben.

Meg kell mondani, hogy a jogalkotási törvény valóban 1987 óta, amikor is megszületett, érdekes módon egy olyan jól sikerült terméke a pártállami jogalkotásnak, hogy kisebb módosításokkal a mai napig hatályban tartható volt; tehát 1987 óta szerepel ebben a törvényben, hogy bizony, az ön által helyesen idézett módon hatáselemzéseket kellene végezni az egyes jogszabályok megalkotása előtt.

Nos, sajnálattal és önkritikusan kell megállapítanom, nemcsak a mostani kormány, hanem az összes, ezt megelőző kormány nevében is, hogy ez a rendelkezése a jogalkotási törvénynek mind a mai napig írott malaszt maradt. Ez nem tudott hatályosulni, és nem tudott átmenni a magyar jogszabály-előkészítési gyakorlatba. Talán javunkra írja, képviselő úr, hogy viszont a mi kormányunk volt az első, amely legalább kormányprogramjában ezt a követelményt megjelenítette, és ezt a törekvést próbálja is végrehajtani.

Ha az okokat elemezzük, hogy vajon mi vezetett oda, hogy ez az egyébként rendkívül jó rendelkezés, amely például Németországban valóban élő gyakorlat, nem tudott megvalósulni, akkor azt hiszem, hogy abban a jogszabálydömpingben kell megtalálnunk a választ, amely az elmúlt tíz év magyar jogalkotását jellemezte, hiszen tudjuk jól, csak törvényből mintegy 1500-at kellett megalkotni ebben az időszakban. Ennek természetesen az a magyarázata, hogy Magyarországon a rendszerváltozás nem véres forradalom, nem polgárháború, hanem jogi és alkotmányos forradalom útján ment végbe. Azt be kell látnunk, hogy a törvény-előkészítő apparátusnak és a törvényhozóknak is, bizony szűkös volt a - mondjuk így - kapacitása, a parlamentnek elég szűk volt az áteresztő képessége.

Boldogabb országokban, ahol több száz éves demokratikus viszonyok vannak, tudnak évekig vitatkozni egy-egy fontos törvényen, nálunk erre sosem volt mód, és éppen ez az oka annak, hogy sok esetben röviddel a megalkotása után módosítani kell fontos törvényeket is. Kérem képviselő urat, hogy írja javunkra azt is, hogy ez a kormány a kormányprogramjában a minőségi jogalkotás szempontjainak az érvényesítését is célul kitűzte, törekszünk erre véges erőnk szerint.

Ami mármost a különféle egyeztetési rendszereket illeti: meg kell mondanom, nem pontosan értem, képviselő úr mire gondol. A közigazgatási egyeztetés rendjébe a törvény-előkészítés során igenis bekapcsolódnak a feladattal érintett civil szervezetek, egyesületek, érdekképviseletek és köztestületek. Elő van írva, és ez meg is történik, hogy az előterjesztő minisztérium az adott kérdésben kompetenciával bíró vagy tagsága által érintett szervezet véleményét ki kell hogy kérje.

Ami pedig az ön által említett trükköket illeti, amelyeket a kormány szemére hányt: hadd mondjam azt, hogy ezek sok esetben a kényszer szülte megoldások. Ha sorra vesszük ezeket a példákat, maradva például az utolsónál, kétségtelenül nem szerencsés, de a szükség így hozta, hogy a privatizációs törvény módosításával most egy képviselői indítvány formájában kell megteremteni az állami gazdaságok privatizálásának a feltételeit. Ezt a módszert egyébként ma már napirend előtt a MIÉP képviselője is kifogásolta. Arról van szó azonban, hogy a kormánynak elhatározott szándéka, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok tíz éve húzódó, és valóban mondhatjuk így, alkotmánysértő helyzetet eredményező kálváriájának véget vet, és az ő üzletrészük kifizetéséről rendelkezik. Ehhez pénzügyi forrásokat kell teremteni, és ennek egyetlen forrása nyilvánvalóan az ágazaton belülről képzelhető el. Ez ma az állami gazdaságok privatizációja.

Ahhoz, hogy 2001. július 1. napjáig a kívülálló üzletrész-tulajdonosok, azok alanyi jogú része - tehát akik maguk vagy felmenőjük kapták meg az üzletrészt - megkaphassa az ellenértéket, arra van szükség, hogy ezt a privatizációt addig le tudjuk bonyolítani, és a bevételt realizálni sikerüljön.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 47 2000.12.13. 6:10  46-60

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A cselekvőképességre és a gondnokságra vonatkozó jogi szabályozás közel ötvenéves. Felülvizsgálatára a mai napig nem került sor. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a törvényi rendelkezések maradéktalanul kiállták volna az idő próbáját. Az újraszabályozás elmaradásának sokkal inkább az az oka, hogy a szabályozással érintettek, illetve a gondnokoltakkal foglalkozó civil szervezetek jogérvényesítési lehetősége korábban nem volt elég erős, nem volt elég hatékony. A módosítás szükségességére több konkrét üggyel összefüggésben az állampolgári jogok országgyűlési biztosai is felhívták már a figyelmet. Az újraszabályozás célja az érintettek autonómiáját a korábbiaknál jobban figyelembe vevő, differenciáltabb rendszer kialakítása. Ez egyben a polgári törvénykönyv átfogó korszerűsítésének munkálataiba is illeszkedik, illetve illeszkedik abba a folyamatba, amelynek egyik megtisztelő állomásaként Magyarország a fogyatékosokért tett erőfeszítéseket elismerő Roosevelt-díjban részesült.

A törvényjavaslat a mindennapok gyakorlati problémáira keres választ, ezért a nemzetközi szabályozás legjobb elemeit hasznosítva olyan kereteket határoz meg, melyek csak a legszükségesebb mértékben és az érintett személyek érdekében korlátozzák a személyi szabadságot. Ugyanakkor biztosítják, hogy indokolt esetben a bíróság gyors és egyben alapos, a megfelelő jogi garanciákat tartalmazó eljárásban dönthessen a gondnokság alá helyezésről.

Amúgy ezt a gondolatot fogalmazza meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény is. Kimondja, hogy a fogyatékosok a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni számukra azokat a feltételek, amelyek lehetővé teszik a társadalmi életben való csorbítatlan részvételüket. Ennek érdekében pedig biztosítani kell, hogy azokat a jognyilatkozatokat, amelyek megtételéhez a megfelelő belátási képességgel rendelkezik, a gondnokság alá helyezett személy önállóan is megtehesse. Ezért ez a törvényjavaslat meghatározza azokat az ügycsoportokat, amelyek közül egyre vagy többre a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy döntési autonómiáját fenntarthatja.

Az előterjesztés azt is pontosan rögzíti, hogy a gondnokolt jognyilatkozatának érvényességéhez mely esetekben kell a gondnok hozzájárulása, illetve beleegyezése, és mikor szükséges ahhoz a gyámhatóság jóváhagyása is.

A jövőben a cselekvőképességet csupán korlátozó gondnokság alá helyezés esetén a gondnok csak kivételes esetben hozhat döntést a gondnokolt helyett, annak megkérdezése nélkül.

Tisztelt Országgyűlés! A gondnokság alá helyezett személy számára kiemelt jelentőségű a gondnok személye. Erre tekintettel jelentősen változnak a gondnok kirendelésére vonatkozó szabályok is. Alapvető, hogy amennyiben csak lehetséges, a gondnok kiválasztásánál a gondnokság alá helyezett akaratának, kívánságának érvényesülnie kell. A gondnoki teendőket alkalmas hozzátartozó hiányában hosszabb távon csak a megfelelő képesítéssel rendelkező hivatásos gondnok láthatja el.

További új rendelkezés - és reméljük, hogy ez a szabály, miként az eddigiekben is, a megvalósulás során is oly lelkes egyetértésükkel fog találkozni -, hogy gondnokot tagjaik sorából a sérült emberekkel foglalkozó civil szervezetek is ajánlhatnak. A gondnoknak működése során a gondnokolt érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. A vagyonkezelés során nem a vagyon megőrzése az elsődleges cél, hanem az, hogy a rendelkezésre álló javak a gondnokolt jólétét szolgálják, életminőségét javítsák. Az érintettek régi és jogos kívánsága teljesül azzal, hogy a gondnok számadására vonatkozó szabályok árnyaltabbá válnak. Amennyiben a gondnoki teendőket közeli hozzátartozó látja el, és a gondnokoltnak - és ilyen az esetek többsége - nincsen jelentős vagyona, a jövőben nem lesz szükség a gyámhatóság előtti évi tételes elszámolásra, amely - mint tudjuk - a gyakorlatban sok esetben felesleges terhet, sokszor megalázó helyzeteket is eredményezett, tipikusan a szülők tekintetében.

 

 

(12.20)

 

 

Tisztelt Ház! Garanciális elv, hogy a gondnokság alá helyezés csak addig tarthat, ameddig az feltétlenül szükséges és indokolt. Ezért a törvényjavaslat előírja, hogy a bíróságnak ítéletében meg kell határoznia a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját. Az erre irányuló eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania.

Azt is biztosítani kell, hogy meghatározott idő után egységes szabályok vonatkozzanak a gondnokoltakra, függetlenül a gondnokság alá helyezés időpontjától. Ezért az új rendelkezések hatálybalépését követően a korábban elrendelt és még fennálló, mintegy 12 ezer főt érintő, cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést az új szempontoknak megfelelően, az új törvény alapján fokozatosan, megfelelő ütemezéssel felül kell vizsgálni. Természetesen nincs akadálya annak, hogy az arra jogosultak, közöttük maga a gondnokolt, e kötelező felülvizsgálat időpontját megelőzően is pert indíthassanak a gondnokság megszüntetése iránt.

Tisztelt Országgyűlés! A polgári törvénykönyv, valamint a polgári perrendtartás vonatkozó új rendelkezéseinek kedvező hatásait bizonyára valamennyi, a szabályozással érintett személy közvetlenül is tapasztalni fogja. Kérem ezért az önök támogatását a törvényjavaslat elfogadásának érdekében.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 103 2000.12.19. 2:09  100-107

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Ha röviden kellene válaszolni az ön kérdésére, akkor egyszerűen igennel felelhetnék, mert a kérdése ugyebár úgy hangzik, hogy jogkövető magatartást tanúsít-e a kormány. Mindenképpen, tisztelt képviselő úr. Sokkal jogkövetőbb magatartást, mint az előző kormány, ha szabad erre utalnom. Az önök kormánya, amelyben ön politikai államtitkár volt, tizennyolcszor hasalt el két év alatt az Alkotmánybíróság vizsgáján, tizennyolcszor kapott az önök jogalkotási tevékenysége szekundát. Ehhez képest a mi időnkben megsemmisített jogszabályok száma egészen elenyésző, mintegy negyede - vagy annál is kevesebb - ennek a számnak. (Bauer Tamás: A duplája! Már a kétszerese!) A miniszter asszonyt halaszthatatlan közfeladatának ellátása szólította el; ne tessék azt gondolni, hogy bármifajta félnivalója volna attól, hogy válaszoljon az ön kérdésére.

Egyébként a jogalkotási törvényből fakadó és a kormány ügyrendjében rögzített feladatának az Igazságügyi Minisztérium, kitűnő, pártsemlegesen működő köztisztviselői gárdájának segítségével korábban is eleget tett, és most is eleget tesz, és őrködik afölött, hogy a kormány kizárólag alkotmányos törvényjavaslatokat fogadjon el, és ezekben a vitákban minden esetben érvényesíti az alkotmányossági szempontokat, az esetek túlnyomó többségében igen eredményesen.

Ami azt illeti, hogy bizonyos kérdésekben - akár nagy jelentőségű kérdésekben is - csatlakozó módosító indítványok benyújtása folytán csak a részletes vitában van módja az Országgyűlésnek tárgyalni a kérdésekről (Bauer Tamás: Akkor sincs!), ez a Házszabályon alapuló, a Házszabály rendelkezéseinek megfelelő gyakorlat, és emlékeztetném önt arra, hogy az elmúlt tíz évben erre számtalan példa volt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 107 2000.12.19. 1:02  100-107

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Az ügy érdemével kapcsolatban szeretném önt tájékoztatni arról, hogy a mi megítélésünk szerint a kívülálló üzletrészesek tulajdonához fűződő alkotmányos jogot igenis biztosítani kell. (Dr. Kis Zoltán: Nem vitatjuk!) Ez egy tíz éve fennálló, jogsértő helyzet, amikor is a kívülálló üzletrész-tulajdonos sem a szövetkezet működésébe nem szólhat bele, sem pedig az üzletrészhez fűződő jogaival nem élhet. Teljesen világos az is, hogy különbséget kell tenni az üzletrésztulajdon keletkezésének és működésének alkotmányossága között, és az alkotmányellenességet a kialakult gyakorlatban kellene keresni.

Ez utóbbit az Alkotmánybíróság a mai napig nem vizsgálta meg. Az majd egy nagy kérdés lesz, hogy ha más, esetleges alapjogi sérelem is bekövetkezne, akkor vajon ez milyen arányban fog állni vagy milyen arányban állna a kívülálló üzletrész-tulajdonosok immáron tíz éve élő, alapjogi sérelmével. (Dr. Kis Zoltán: Nyolc! '92-ben hozta a kisgazda-MDF-kormány.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 32 2001.02.12. 2:08  29-32

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ártó szellemeket minden lehető alkalommal ki kell űzni, és nem szabad engedni, hogy ezek az ártó szellemek megzavarják a gondolkodásunkat.

Én tisztelettel üdvözlöm az ön tárgyalási készségét, azt a felajánlkozást, hogy az SZDSZ hajlandó együttműködni a kormánnyal és a kormánypártokkal egy új földbirtok-politika megalkotásában. A miniszterelnök úrral együtt magam is úgy gondolom, hogy ez a falu, ez a mezőgazdaság alapkérdése; nemcsak ma, mindig is az volt, és mindig is az marad. Kérem, hogy ez a partneri szándék, ez az együttműködési akarat maradjon fenn a jövőben is.

Ami pedig az ön által elmondottakat általánosságban illeti: úgy hiszem, a politikai döntéseket általában a hatalmon lévők szokták hozni. Amikor önök voltak kormányon, akkor önök hozták meg ezeket a bizonyos döntéseket, amelyeknek jó része persze pénzosztással járó döntés. Nem kellene felróni, hogy most, amikor a magyar nép szabad választásokon kinyilvánított akaratából önök ellenzékben vannak, most nem önök osztják ezeket a pénzeket! A kérdés az, hogy a célok vajon hasznosak-e, vajon ezek az összegek a közjó és a közérdek mentén kerülnek-e felosztásra. (Dr. Kis Zoltán: Ha így lenne, nem is szóltam volna!) Úgy gondolom, e tekintetben az ország által elért eredmények visszaigazolják a kormány tevékenységét, és kérem, hogy ön ne legyen teljes egészében vak ezek előtt az eredmények előtt.

Minderről a miniszterelnök úr részletesen szólt, ismétlésekbe bocsátkozni nem kívánok. Ezért csupán még egyszer megköszönöm az ön konszenzuskereső és tárgyalásra, kompromisszumra kész megnyilvánulását. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 42 2001.02.12. 5:18  39-42

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagy Sándor Képviselő Úr! Szeretnék egy félreértést eloszlatni. Ön a kormányfőnek, illetve a Fidesz elnökének tulajdonította azt a megállapítást, azt a vádat, mely szerint ők azt mondták volna, hogy az ellenzék elrontja az emberek kedvét. Ön abból indult ki, hogy ők abban a téves feltevésben vannak, hogy erre az ellenzék képes, és nem az emberek valóságos helyzete alakítja a hangulatukat.

Abban egyetértek önnel, hogy a magyar polgárok valóban képesek megítélni és eldönteni saját maguk, vajon hogyan érzik magukat a bőrükben. Az ön gondolkodásának azonban ott van a gyenge pontja, hogy az összes irányadó közvélemény-kutatás, az összes felmérés egyértelműen bizonyítja, hogy Magyarországon fordulat történt a tekintetben, hogy az emberek miképp ítélik meg a saját helyzetüket, illetve a jövendő kilátásait. Magyarország egyébként - hasonlóan a közép-kelet-európai államok többségéhez - egyre növekvő rossz kedvvel élte meg a rendszerváltozás időszakát. Hogy ennek mi volt az oka, azt most talán nem elemezném, mert meghaladja ennek a felszólalásnak a kereteit, de nyilván szerepe volt ebben a növekvő rossz kedvben annak is, hogy akik röviddel azelőtt még a szocializmus megváltó erejéről meg a vörös zászlók alatti gyönyörű masírozásról a szép jövőbe beszéltek, azok egy-két év elteltével párttitkárból nagytőkéssé vedlettek, és pozícióikat, amely politikai hatalom volt, gazdasági hatalommá mentették át - persze hogy az emberek rosszkedvűen élték meg mindezt! Nos, ebben a helyzetben azonban alapvető változás következett be a 2000. év során, és ma már az emberek bizakodva tekintenek a jövőjükbe.

Ami azt illeti, hogy ön tartott egy katalógusszerű felsorolást arról, hogy ön szerint mely területeken vétett hibákat ez a kormány, erről azt kell mondanom, hogy nem sok újat hallottunk öntől, frakcióvezető úr. Éppen három éve hallunk arról, hogy ez a kormány sem a nyugdíjasokkal, sem a mezőgazdasággal nem törődik, hogy csökkennek a családtámogatások, hogy növekszik az oktatási esélyegyenlőtlenség, és hogy még számos egyéb gond mutatkozik.

Nem kívánnám megismételni mindazt, amit a miniszterelnök úr e tekintetben elmondott, csak néhány szót arról, hogy a törvényes nyugdíjemelési mértéken felül 2001. január 1-jétől mintegy 3 százalékkal magasabb nyugdíjemelést kaptak a nyugdíjasok, illetőleg a tavalyi magasabb inflációból fakadó kompenzációt is meg fogják kapni.

Nem felel meg a valóságnak, hogy csökkentek a családtámogatások. A miniszterelnök úr számadatokkal támasztotta alá, hogy reálértékben is nőttek ezek a támogatások - természetesen nagyobb mértékben azoknál, akik egyszerre vállaltak munkát és gyermeket is. Ugyanakkor a rászoruló több százezer szegény sorsú gyermek, akik nem tehetnek arról, hogy a szüleik ilyen vagy olyan okból nem tudják igénybe venni az adókedvezményt, kiegészítő családi pótlékban részesülnek, és ennek az összege emelkedik is.

Ami az oktatási esélyegyenlőtlenséget illeti, tisztelt képviselő úr, ez az a kormány, amely megalkotta a diákhitel rendszerét, amely ez év szeptember 1-jétől pontosan azoknak a fiataloknak fogja lehetővé tenni a felsőfokú tanulmányok folytatását, akiknek az esélyeiért ön most itt szót emelt. A vidékről, a szegény sorból származó gyermekeknek vagy fiataloknak fog rengeteget jelenteni az, hogy 20 ezer forintot meghaladó havi hitelösszeghez juthatnak, amely összeget aztán a keresetükből törleszthetnek, annak fix összegében meghatározva, akár évtizedeken keresztül, hogy ne jelentsen jelentős terhet.

 

 

(16.40)

 

 

Tisztelt Képviselő Úr! Mi a nemzethez tartozónak tekintünk mindenkit, azokat is, akik nem a kormányra szavaztak. Amikor ön azt a költői kérdést teszi fel, hogy miért nem keressük a megegyezést velük, szeretném emlékeztetni arra, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióvezetője volt az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), aki önt mint az MSZP frakcióvezetőjét éppen a közelmúltban egy alapvető egyeztetésre hívta meg.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 55 2001.02.12. 4:02  54-78

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ugyan az előzetes megállapodás szerint a honvédelmi miniszter urat illette volna az elsőbbség, de természetesen készséggel szólok az alkotmánymódosításról.

Tisztelt Országgyűlés! Az 1989-es alkotmánymódosítás és az 1993-as honvédelmi törvény megteremtette a Magyar Honvédség polgári irányításának és ellenőrzésének alkotmányos alapjait. Az azóta felgyűlt tapasztalatok az idők során rávilágítottak néhány szervezetbéli és működési fogyatékosságra. E felismerés alapján a kormány 1998-ban programot alkotott, amely célul tűzte ki a hadsereg polgári irányításának és ellenőrzésének megerősítését, az ehhez szükséges szervezeti intézkedések megtételét. Alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a honvéd vezérkar integrációját a Honvédelmi Minisztériumba.

Tisztelt Országgyűlés! Az integráció megvalósítása olyan döntő fontosságú lépés a honvédelem rendszerének átalakításában, amelyet a lehető legszélesebb politikai konszenzus alapján kell és üdvös megvalósítani. Ezért a kormány elengedhetetlennek tartotta, hogy az integráció előkészítésének minden szakaszában részt vegyenek a politikai pártok, és az Országgyűlés már a szükséges törvénymódosítások előtt döntsön az integráció szükségességéről magáról.

Ennek jegyében került elfogadásra a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozat. Az ebben foglaltaknak megfelelően kezdődött meg az előttünk fekvő törvényjavaslatok kidolgozása. Ezúton is szeretném megköszönni a pártok képviselőinek és szakértőinek aktív közreműködését ebben a kiemelkedő jelentőségű munkában.

Tisztelt Országgyűlés! A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjának megvalósítása szükségessé teszi az alkotmány kisebb mértékű módosítását. Az integráció következtében ugyanis megszűnik a Magyar Honvédség parancsnoka funkció, továbbá gyökeresen átalakul a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar viszonya. Ez kihat az alkotmányban szabályozott Honvédelmi Tanács összetételére is. A Magyar Honvédség parancsnoka funkció megszűnésével a Honvédelmi Tanács tagjai közül értelemszerűen kimarad e tisztség viselője. A honvéd vezérkar főnöke pedig a megváltozott helyzetre tekintettel a Honvédelmi Tanács ülésein már nem szavazati joggal rendelkező tagként vesz majd részt, hanem mint kiemelkedő katonai szakértelemmel rendelkező felelős vezető, tanácskozási jogú tagja lesz a Honvédelmi Tanácsnak.

A honvédelem össznemzeti ügy, ezért az arra vonatkozó legfontosabb döntések mögött a legszélesebb politikai egyetértésnek kell meghúzódnia. Ezért a törvényjavaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy az irányításra és vezetésre vonatkozó, legalapvetőbb szabályokat tartalmazó törvényjavaslat elfogadásához minősített többség szükséges. Az alkotmány alapján a kormány működésirányítási hatáskört gyakorol a Magyar Honvédség felett. Erre tekintettel a törvényjavaslat külön is felhatalmazza a kormányt arra, hogy a Magyar Honvédség irányítására és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat megalkossa.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot vita után, az előzetesen kialakult politikai konszenzus alapján szíveskedjék elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 12 2001.03.05. 5:23  9-12

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én az ön által felvetett nemzetbiztonsági összefüggésekre nem reflektálnék; egyrészt nem kenyerem, másrészt ön is elmondta, hogy nem tudjuk, mi az igazság. Önök indítványozták a nemzetbiztonsági bizottság soron kívüli összehívását. Reméljük, hogy azután majd okosabbak leszünk.

Arra a kérdésre azonban, hogy megtesz-e mindent a kormány, hogy a magyar romák hazájuknak érezhessék Magyarországot, én azt hiszem, nagyon nehéz lenne nyugodt lelkiismerettel igennel válaszolni. Hiszen mindent megtenni egy probléma megoldása érdekében általában nem lehet. Törekedni lehet erre, az abszolút tökéletességre és teljességre, de az emberi tökéletlenség általában meggátol minket abban, hogy ezt a nemes célt elérhessük.

Egyetértek önnel abban, hogy a magyarországi cigányság rendkívül súlyos helyzetben van. Vak az, aki ezt nem látja. Vak az, aki nem ismeri fel, hogy valódi nemzeti sorskérdésről van szó, hiszen a cigányság helyzetének rendezése, társadalmi integrálása nélkül nem lesz XXI. századi modern Magyarország, nem lesz normális európai integráció.

 

 

(14.40)

 

 

Ha azonban úgy tettük fel a kérdést, hogy vajon ez a kormány törekszik-e megoldani mindezeket a problémákat, akkor viszont jó lélekkel, nyugodt szívvel igennel tudok válaszolni a feltett kérdésre.

Ez a kormány folytatja azt a középtávú intézkedéscsomagot, amelyet még az előző kormány kezdett meg, 1997-ben elfogadva azt, csak egy kicsit lendületesebben, egy kicsit eredményesebben, egy kicsit hatékonyabban és nagyobb ráfordításokkal folytatja. Ha szabad emlékeztetnem önt arra, úgy is, mint az előző kormány egyik jeles tagját, az 1997-98-as költségvetésekben mintegy 3 milliárd forint nevesített romapénz szerepelt; a tavalyi költségvetésben ez a szám 7,2 milliárd forint. Természetesen ez a pénz sem elegendő, no de hát mégiscsak több mint kétszeresen haladja meg azt az összeget, amelyet a Horn-kormány a ciklus végén erre a célra adott, tisztelt képviselő úr! (Vancsik Zoltán: Ez is kevés, az is kevés! - Szórványos taps a Fidesz és a MIÉP soraiból.)

Szeretném elmondani azt, és talán nem véletlen, hogy ez a példa jut eszembe, hiszen ön az oktatási tárcát viselte az előző ciklusban, abban nyilván egyetértünk, hogy a hazai cigányság tartós felemelkedéséhez kizárólag az oktatáson, a közoktatási rendszeren keresztül vezet az út, ehhez pedig hozzáférést és lehetőséget, esélyt kell teremteni a roma gyerekeknek.

Tisztelt Képviselő Úr! Az 1996-97-es tanévben Magyarországon összesen 785 roma fiatal kapott alap-, közép- és felsőfokú tanulmányok folytatására állami finanszírozású ösztöndíjat. Az 1998-99-es tanévben ez a szám már 1468 főre emelkedett. A '99-2000-es tanévben 2881 fő volt ezeknek a fiataloknak a száma. Az idei tanévben 7580 roma fiatal részesül állami ösztöndíjban. Kedves képviselő úr, úgy is, mint egykori oktatási miniszter úr, ez - ha jól számolom - négy év alatt az önök korszakához képest tízszeres emelkedés. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.) Úgyhogy ha ön felteszi nekem a kérdést, hogy mivel tudom bizonyítani az elkötelezettségünket a probléma megoldása iránt, úgy hiszem, hogy ezt a számsort, amely senki által sem vitatott, mert vitathatatlan, mert a tények és a számok nagyon makacs dolgok, képviselő úr, akkor elég nekem ezt a számsort felidéznem.

Egyébként pedig szeretném önnek elmondani, hogy éppen a mai napon jelentette be az Egészségügyi Minisztérium, hogy abban a rendkívül kritikus helyzetben, ami a cigányság egészségi állapotát illeti, egy új, rendkívül előremutató, az Európai Unió által is támogatott programot indít több mint 2 milliárd forintos költséggel. A múlt héten írták alá azt a megállapodást, ahol a Szociális és Családügyi Minisztérium a Gazdasági Minisztériummal 3 milliárd forintos közmunkaprogramban állapodott meg. Az Oktatási Minisztérium, valamint a Kisebbségi Hivatal két külön Phare-programban több mint 3 milliárd forintot, részben európai pénzeket is tartalmazó összeget fog az előttünk álló időszakban a romák helyzetének javítására fordítani.

Képviselő úr, én az ön vádaskodásaira a számok nyelvén válaszoltam! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 16 2001.03.06. 4:45  13-16

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy én sokkal általánosabban (Bauer Tamás: Az előbb nem volt válasz! - Dr. Lamperth Mónika: Nem volt mire! - Az elnök csenget.) és a jogalkotás szempontjából fogalmazzam meg a kormány álláspontját.

A pártok alkotmányban meghatározott társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezett kereteket nyújtsanak. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény szabályozza a párt vagyonát és gazdálkodását. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Székház!) Eszerint a párt vagyona a tagok által fizetett tagdíjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból (Bauer Tamás közbeszól.), az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból (Közbeszólás az MSZP soraiban: Székházeladás!), jogi személyek, jogi személyiségekkel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásából, hagyatéki juttatásokból, a párt által legálisan végzett gazdasági tevékenységből, illetve párt által alapított vállalat és kft. adózott nyereségéből képződik.

A tisztelt bekiabálók szíves figyelmét felhívnám arra, hogy az önök által hivatkozott ügyletet az Állami Számvevőszék megvizsgálta (Bauer Tamás: És megállapította, hogy törvénysértés volt!), és nem marasztalta el a Magyar Demokrata Fórumot (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Az elnök csenget.), de talán most ne bonyolódjunk ilyenfajta polémiába. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiban.) A párttörvény szigorúan meghatározza, hogy a párt olyan szervezettől, amely költségvetési támogatást kap, vagyoni juttatást bizonyos szűk kivételektől eltekintve nem fogadhat el. Nem fogadhat el továbbá vagyoni hozzájárulást külállamtól, tehát más államtól, illetve névtelen adomány elfogadása is tilalmazott a törvény szerint.

A pártok minden év április 30. napjáig kötelesek a Magyar Közlönyben előző évi gazdálkodási beszámolójukat közzétenni. A közzétételi kötelezettség kiterjed többek között arra, hogy mely személyektől kaptak juttatást, belföldiek esetén 500 ezer forint feletti hozzájárulást, míg külföldieknél 100 ezer forint feletti összeget már nevesítve fel kell tüntetni. Az Állami Számvevőszék kétévente ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek rendszeres költségvetési támogatást kapnak; ezek azok a pártok, amelyek a képviselő-választásokon legalább 1 százalékos eredményt érnek el. A költségvetési támogatást a parlament által elfogadott költségvetési törvény állapítja meg.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a közelmúltban fogadta el a korrupció elleni kormányhatározatot, amelyben az elmúlt időszak tapasztalatai alapján úgy foglalt állást, hogy indokolt a párttörvény vonatkozó rendelkezéseinek az áttekintése és felülvizsgálata. Ebben a körben meg kell vizsgálni a magánszektorból eredő finanszírozás nyomon követésével kapcsolatos szabályok szigorításának a lehetőségét. Ki kell ugyanis zárni annak a lehetőségét, legalább a jövőre nézve, hogy akár a szervezett bűnözéshez, akár csak a fekete- vagy szürkegazdasághoz kötődő személyek az illegális tevékenységből eredő pénzükkel politikai befolyást vásároljanak maguknak, ez ugyanis a maffia politikába való beépüléséhez vezethet.

Ezért a kormány azt tervezi, hogy a jövőben a szigorú, a jelenleginél szigorúbb könyvvezetési kötelezettségek mellett, ami tehát lehetetlenné fogja tenni azt, hogy ténylegesen megkapott adományokat valaki ne tüntessen fel bevételként, illetve adományként, nos, egy ilyen szigorítás mellett a jövőben igazolni kell majd az adományra szánt összeg törvényes eredetét is, vagyis azt, hogy adózott jövedelemből származik. (Bauer Tamás: Székház!) Az Állami Számvevőszék többször felhívta már a parlament figyelmét arra, hogy a párttörvény és a számviteli törvény között egy bizonyos ellentmondás feszül, amelyet ugyancsak fel kell oldani. Tovább kell erősíteni ezzel összefüggésben a pártok gazdálkodása feletti ellenőrzési tevékenységet.

Tisztelt Országgyűlés! Nekem mint a Magyar Demokrata Fórum egyik tisztségviselőjének (Keller László: A kormány nevében szólalsz fel!), az a véleményem, hogy a mai helyzetben nem arról kell számot adnia egy pártnak, hogy vajon miért vannak esetleg anyagi nehézségei, hogy miért szegény, mindig arra kell magyarázatot adni, hogy vajon miből van anyagi eszköze, miből van pénze. És a jogi szabályozásnak ebbe az irányba kell elmennie, ez szolgálja a korrupció elleni küzdelem nemes célját.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 113 2001.03.06. 2:09  110-117

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A hatályos büntetőeljárási törvényünk meghatározza az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben a lakcímének, tartózkodási helyének megállapítása végett foganatosítandó intézkedések pontos, a bíróságra nézve egyben kötelező sorrendjét. Lakcímkérőt kell kibocsátani, meg kell keresni a rendőrséget, tartós lakcímfigyelést kell kiadni, legvégső esetként lehet csak elfogatóparancsot kibocsátani. A bíróság ezt a törvényi sorrendet köteles betartani, ugyanakkor megjegyzem, hogy a tartózkodási hely felkutatása nem a bíróság, hanem a rendőrség feladata.

Összességében azt kell megállapítanom, hogy a bíróságnak - a külső szemlélő szerint esetleg tétlen magatartása ideje alatt - a törvényben előírt eljárási cselekmények egész sorát kell elvégeznie. Egyébként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hathavonta adatszolgáltatást kér a megyei bíróságoktól az egy, illetve két éven belül be nem fejezett büntetőügyekről. Ezeket folyamatosan vizsgálja, értékeli, és a szükséges gyorsító intézkedéseket egyedi ügyekben is megteszi. A statisztika arról tanúskodik különben, hogy a büntetőügyek 70 százaléka egy éven belül fejeződik be.

A hatályos Be. egyébként most is lehetővé teszi az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárás lefolytatását. Tárcánknál folyamatban van a büntetőeljárási törvény átfogó módosítása, amelyet még ebben a félévben a tisztelt Ház elé fogunk terjeszteni. Ez az új szabályozás már lehetővé kívánja tenni a vádlottal szembeni elfogatóparancs kibocsátását és az eljárás távollétében történő lefolytatását akkor is, ha a vádlott szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg, és a rendőri elővezetése se vezetett eredményre.

Ez az új eljárásjogi intézmény a büntetőeljárás jelentős lerövidülését, a vádlott perelhúzó vagy az eljárás alóli kibúvást célzó cselekményeinek a megakadályozását, és a bizonyítási eljárás lefolytatásának a megkönnyítését fogja eredményezni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 117 2001.03.06. 0:57  110-117

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Mint említettem, az egyes egyedi ügyekben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács mint a törvényekben erre feljogosított bírósági igazgatást végző szerv, vizsgálódást eszközöl, és szükség esetén elrendeli bizonyos ügyek soron kívüli intézését.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyik tagja az igazságügy-miniszter, akinek azonban e tekintetben indítványtételi joga van. Ezzel a joggal élve a tavalyi esztendőben az igazságügy-miniszter már kezdeményezte az úgynevezett olajügyek soron kívüli tárgyalását, és ennek az indítványnak az Igazságszolgáltatási Tanács maradéktalanul eleget is tett. Így tehát ezek az ügyek ma már fokozott felügyelet, ellenőrzés és odafigyelés mellett, gyorsított ütemben zajlanak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 371 2001.03.06. 0:05  358-371

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja a javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 373 2001.03.06. 2:26  372-374

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk részese az elítélt személyek elszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt európai egyezménynek, amely az 1994. évi XX. törvénnyel került kihirdetésre. Az egyezmény alapján az egyik tagállamban szabadságvesztéssel járó büntetésre ítélt, illetve olyan személy, akivel szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaztak, kérelmére a büntetés vagy intézkedés végrehajtását át lehet adni egy másik tagállamnak. Ennek feltétele, hogy az átadásról az ítélkező és a végrehajtó állam meg tudjanak egyezni.

Két esetcsoport azonban akadályozta az egyezmény alapelveinek érvényre juttatását. Egyrészt: a szabadlábon védekező terhelt a jogerős ítélet meghozatalát követően, mielőtt annak végrehajtására került volna sor, gyakran elhagyta az ítélkező államot, és visszatért az állampolgársága szerinti államba.

 

 

(19.50)

 

Másrészt rendezést igényelt az olyan személyek helyzete, akikkel szemben éppen az általuk elkövetett bűncselekményekre tekintettel a bíróság vagy más hatóság kiutasítás mellékbüntetést vagy azzal egyenértékű közigazgatási intézkedést alkalmazott.

A most megerősítendő kiegészítő jegyzőkönyv megoldja a fenti két problémát. Az első esetről úgy rendelkezik, hogy az elítéltnek az állampolgársága szerinti államba való hazatérését úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulását adta a büntetés, illetve intézkedés végrehajtásának átadásához. A második esetben pedig - bizonyos garanciális szabályok közbeiktatásával - lehetővé teszi a büntetés, illetve intézkedés végrehajtásának átadását az elítélt kifejezett hozzájárulása nélkül is.

A kiegészítő jegyzőkönyv 2000. június 1-jén lépett hatályba. Magyarország képviseletében a jegyzőkönyvet a külügyminiszter úr 1999. április 26-án írta alá, a parlamenti megerősítés fenntartásával.

Tisztelt Országgyűlés! Hazánknak az eddigi tapasztalatok alapján érdeke, hogy csatlakozzon az egyezmény módosítását tartalmazó kiegészítő jegyzőkönyvhöz is, miután az egyezmény alapelvei csak így tudnak a maguk teljességében hatályosulni. Kérem ezért a határozati javaslat támogatását és elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 292 2001.03.09. 0:23  287-301

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja a törvényjavaslat elfogadását, hiszen függetlenségünk visszaszerzése és az erről való megemlékezés kiemelkedő jelentőségénél fogva érdemes arra, hogy azt az Országgyűlés törvényben méltassa.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 304 2001.03.09. 5:26  301-304

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Megint azzal kell kezdenem, mint kedden napirend előtt. Akkor Fodor Gábor képviselő úr szólalt fel. Akkor elmondtam, most is elmondom: a nemzetbiztonsági bizottság előtt folyamatban van egy meghallgatás, egy vizsgálódás az ön által említett titkosszolgálati kérdéssel kapcsolatban. Ez nem az én asztalom, ehhez én nem értek, ehhez nem is kívánnék hozzászólni.

Ahhoz annál inkább, hogy ön arra hivatkozott, hogy a rendőrség Zámolyon inzultálta a romákat. (Bauer Tamás: Nem mondtam.) De mondta, képviselő úr, Zámolyt is felsorolta - jegyzeteltem. Nekem semmi ilyesmiről nincsen tudomásom, sokkal inkább tudomásom van arról, hogy a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság illetékesei egy 2000. május 12-én tartott egyeztetésen - ahol az ombudsmani hivatal, a kisebbségi hivatal, a Belügyminisztérium képviselői, a cigányügyi közalapítványok képviselői is részt vettek - arra tettek ígéretet, hogy Zámolyban a rendőrség a magukat fenyegetve érző romák megvédése érdekében állandó rendőri jelenlétet fog biztosítani körzeti megbízott formájában. Ez azóta meg is történt.

Aztán ígéretet tett a rendőr-főkapitányság arra is, hogy amennyiben az állami eszközökből felépített házaikba Zámolyon a roma közösség tagjai beköltöznek, akkor fokozott rendőri jelenlétet fognak biztosítani a biztonságérzetük fokozása érdekében is járőrözés formájában.

Aztán ígéretet tett arra is a rendőr-főkapitányság jelen lévő képviselője, hogy ha mindez nem volna eléggé megnyugtató a helyi roma közösség tagjai számára, akkor lehetővé teszik azt is, hogy telefonon bármikor a főkapitányság illetékes vezetőivel a zámolyi romák kapcsolatba léphessenek. Ennek ellenére fenyegetettségükre és üldözöttségükre, arra hivatkozva, hogy a magyar hivatalos szervek nem tudják garantálni biztonságukat, a zámolyi roma közösség jó néhány tagja külföldre távozott, amint azt ön is mondta, ezekre az okokra hivatkozva az elmúlt napokban néhányan, feltehetőleg ezen okok alapján, a francia hatóságok megítélése szerint politikai menedékjogban részesültek.

Nem kommentálva és nem minősítve a francia hatóságok eljárását, hiszen Franciaország egy szuverén állam, nyilván úgy ítéli meg az ügykörébe tartozó ügyeket, ahogy azt saját jogrendje és legjobb belátása diktálja, azért szeretném elmondani, hogy a zámolyi romák külföldre távozása után a kormányzat nevében a 2000. augusztus 14-én kiadott MTI-nyilatkozatomban felajánlottam egyéb, a megélhetésüket és lakhatásukat biztosító kormányzati ígéretek és garanciák mellett az imént részletezett biztonsági garanciákat is, vagyis azt, hogy mindezeket a körülményeket, a rendőri állandó jelenlétet, fokozott járőrözést és telefonos kapcsolattartási lehetőséget a felsőbb rendőri szervekkel, hazatérésük esetén is biztosítjuk a roma közösség tagjainak.

Nagyon figyelemre méltó az is, hogy a zámolyi roma közösség számos tagja a nekik egyébként jog szerint járó segélyek felvétele céljából a Strasbourgba történő távozásukat követően számos alkalommal beutaztak Magyarországra, elmentek Zámolyra, abba a faluba, ahol állítólag életük és testi épségük nincsen biztonságban, bementek a községházára, és felvették ezeket a segélyeket.

Az is nagyon figyelemre méltó, hogy a néhány hete három gyermekével együtt Strasbourgból hazatérő Lakatos Melinda, aki lakhatási lehetőséget és megélhetési lehetőséget kapott, illetve kapni fog, a Fejér megyei rendőrség szóvivőjével ma folytatott beszélgetés alapján mondhatom ezt, hazatérése óta semmiféle atrocitásnak nemhogy nem volt kitéve, de egy rossz szót nem kapott a településen élő többségi magyarságtól.

Ilyen körülmények között, képviselő úr, én az üldöztetést meg a fenyegetettséget, meg a veszélyeztetettséget, amire ön hivatkozott, nemhogy nem látom megalapozottnak, hanem ezt egyenesen nevetségesnek tartom.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 36 2001.03.26. 4:55  33-36

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a közelmúltban valóban elfogadta 1023/2001. számú határozatát a korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról. Én köszönöm, hogy ön a Szocialista Párt nevében támogatásáról biztosítja a kormány ez irányú törekvéseit, és köszönöm azt az igen ritkán hallható önkritikus hangot is, amelyet beszéde elején megütött, amikor azt mondta, hogy önök bizony nem voltak mindig példamutatóak.

Be kell vallanom, tisztelt képviselő úr, hogy amikor az Igazságügyi Minisztériumban ennek a 27 pontból álló és a Magyar Közlöny ez évi 30. számában immár olvasható korrupcióellenes stratégiának a kimunkálásához hozzáláttunk, akkor bizony ez a nem mindig példamutató előző ciklusbeli kormányzati magatartás lebegett a szemünk előtt.

 

(15.40)

 

Úgy is mondhatnám kissé költőien, hogy a múzsa csókja, amely minket megihletett (Derültség a kormánypárti padsorokban.), egy olyan múzsától származott, amely vörös szegfűvel hímzett palástot viselt. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Amit ön a beszéde további részében - engedje meg, hogy így mondjam - kissé összefüggéstelenül összehozott, azoknak minden részét nem is pontosan értettem (Moraj és derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.), más részére pedig nem nagyon szeretnék reagálni. Mindenesetre ön említett egy szimpatikus mosolyú miniszter asszonyt. Miután csak egy női tagja van a kormánynak, szeretném elmondani, hogy az igazságügy-miniszter asszony senkitől semmilyen slusszkulcsot nem vetetett el. (Moraj és derültség az MSZP soraiban.)

Szeretném elmondani, képviselő úr - és jó lenne, ha felfrissítené a korabeli sajtóból az ismereteit -, hogy azt a bizonyos gépkocsit, amelyik a miniszter asszonyt szállította, egy hivatásos kormányőr, vagyis egy rendőrségi szolgálatban álló személy vezette. Ez volt az a személy, aki észlelte, hogy az előtte haladó gépkocsi többszörösen szabályt szeg és veszélyezteti a közlekedés biztonságát. (Moraj és derültség az MSZP soraiban.) Ezt követően ez a rendőr állította meg a gépkocsit, és ez a rendőr intézkedett - egyébként jogszerűen, amint azt a katonai ügyészségi vizsgálat is megállapította - a másik gépkocsit vezető személlyel szemben, aki pechünkre az egyik volt szocialista miniszter felesége. (Moraj az MSZP soraiban.)

A továbbiakban szeretném önt biztosítani arról, hogy a múzsa csókja különböző ügyek képében ihletett meg minket. Nem árt emlékeztetni arra sem, hogy '98. november végén adott utasítást az igazságügy-miniszter arra, hogy az igazságügyi tárca készítse elő ezt a korrupcióellenes csomagot, és 1999. január 12-én nyilatkozott minderről a miniszterelnök úr a Kossuth rádió reggeli műsorában, helyeslően reagálva az igazságügyi tárca törekvéseire.

Engedje meg, hogy a rendelkezésemre álló rövid időben csak utaljak a Tellér Gyula író által a Magyar Nemzetben részletekben közzétett és a Kairosz kiadónál könyv alakban is megjelentetett tanulmányára, amelyben szó szerint a következőket mondja: "Az MSZP-SZDSZ-koalíció idején abszurd mennyiségű és mértékű korrupciós eset került felszínre. A napi sajtó egyszerű olvasása alapján, némileg eklektikus válogatásban, idesorolható a Nagymaros környéki gáttal kapcsolatos telekspekuláció, a Conticar, az ETL, a Tocsik-akció, az Energol, a Co-Nexus, a Xénia Láz Egyesület, a társadalombiztosítási csalások (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Idő! Idő!), részvénycsere, CM-Klinikák, Over, a drága irodabérlet az újonnan épített székház mellett, a Postabank támogatása s a többi (Moraj az MSZP soraiban.), a sokféle privatizációs kombináció (Közbeszólás a MIÉP soraiból: CW!), a Postabank sokféle ügye, a HFT és az olajgate, az orosz államadósság magánérdekű lebontása, a Nyírfa-ügy, az Ok-Tat Kft., a Budapest Bank privatizációja és más előnytelen privatizációs szerződések." - idézet vége, legközelebb innen folytatjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 44 2001.03.26. 5:26  41-44

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, ha nem is válaszolok az elhangzottakra, de megragadjam az alkalmat, és az úgynevezett zámolyi ügynek a kormányzati intézkedések szempontjából való kronológiáját röviden ismertessem. Ennek azért van jelentősége, mert mindnyájunknak mérlegre kell tennünk, vajon az üldöztetés, illetve annak állami bátorítása vagy eltűrése ilyen tényállás mellett ebben az ügyben megállapítható-e, hiszen a pozitív francia menedékjogi döntések egy ilyen értelmezést is megengednének.

Tisztelt Országgyűlés! 1997. október 31-én egy vihar következtében rongálódott meg és vált életveszélyessé és lakhatatlanná az az épületegyüttes Zámoly község külterületén, melyet egyébként a zámolyi romák önkényes lakásfoglalóként birtokoltak. Vita tárgyát képezi az ügyben, hogy vajon ezt követően a helyi önkormányzat jogszerűen rendelte-e el ezeknek a házaknak a lebontását. Megjegyzem, hogy nem jogerős elsőfokú ítélet szerint az önkormányzat magatartása nem volt jogellenes, és erre tekintettel a zámolyi romák kártérítési keresetét a bíróság elutasította.

 

(16.00)

 

Lényeges azonban ebből a szempontból, hogy a zámolyi romák egy percig nem laktak az utcán, mindvégig részben a helyi önkormányzat intézkedése folytán a helyi művelődési házban, részben pedig az Országos Cigány Önkormányzat segítségével különböző megoldásokban lakhatásuk biztosított volt.

1997 októbere és '98 júliusa, vagyis a kormányváltás közötti időben - és ezt azért szögezzük le - az ügyet az előző kormány a legcsekélyebb mértékben sem oldotta meg. A mi kormányzatunk idején került arra sor, hogy a zámolyi romák részére az Országos Cigány Önkormányzat, vagyis állami költségvetésből működő szervezet a kormányszervek támogatásával és egyetértésével telkeket vásárolt és ezeken a telkeken lakóházakat, családi házakat épített.

Sok minden el lehet mondani ezekről a lakásokról, néhány dolgot azonban feltétlenül le kell szögezni. Az első: a felépült házak összehasonlíthatatlanul jobb minőségűek és különbek, mint azok a vihar által megrongált ingatlanok, melyekben régebben laktak a zámolyi romák. A második: kizárólag állami pénzeszközökből, a zámolyi romák anyagi vagy akár munkabeli hozzájárulása nélkül létesültek ezek az ingatlanok, jóllehet szerződésileg vállalták, hogy családonként legalább 600 órát dolgozni fognak.

Sajnálatos fordulatot vett az ügy 1999. augusztus 28-án, amikor egy csákvári illetőségű fiatalember, Csete Ferenc életét vesztette, mégpedig olyan körülmények között, amikor menekülés közben hátulról négy nagy erejű ütést mértek a tarkójára; egyébként ezen túlmenően számos sérülést szenvedett el, de ez a menekülés közben hátulról elszenvedett, hidegvérű bántalmazás vezetett a halálához.

2000. május 12-én Budapesten egyeztető megbeszélést tartottak ilyen előzmények után az állami szervek képviselői, valamint a zámolyi romák képviselői. Ezen a megbeszélésen megállapodás született arról, hogy befejeződik a zámolyi romák részére a házak felépítése - ebben munkával ők maguk is részt fognak venni -, ennek anyagi feltételeit is biztosítottuk; továbbá a zámolyi roma családok lehetőséget kapnak, hogy a megélhetésüket segély helyett munkával biztosítsák, egy kisállattartó mezőgazdasági programba való bekapcsolódásukat és annak feltételeit biztosítottuk; továbbá a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vállalta, hogy Zámolyon állandó körzeti megbízottat telepít le, a cigányok visszaköltözése esetén fokozott közterületi járőrszolgálatot biztosít, és lehetővé teszi mindezeken túlmenően a közvetlen telefonos kapcsolattartást a rendőr-főkapitányság vezetőivel; ezen túl pedig a kormány vállalta, hogy egy konfliktuskezelő, -oldó programot is finanszíroz a település többségi és kisebbségi lakói között.

Ehhez képest a zámolyi romák megszegték ezt a megállapodást, külföldre utaztak, aminek az ügy szempontjából nagy jelentősége van, és talán más alkalommal majd folytatom. A külföldön tartózkodásuk idején legalább öt fő közülük bizonyíthatóan személyesen visszatért Zámolyra, abba a községbe, ahol őt állítólagosan üldözték, ahol az élete veszélyben volt, és személyesen vette fel a neki egyébként jogszerűen járó szociális (Közbeszólás az MSZP soraiból: Idő!) és egyéb segélyeket.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 48 2001.03.26. 0:55  45-48

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos nincs itt a földművelési tárca képviselője, jómagam pedig a konkrét ügyről nagyon keveset tudok, úgyhogy engedje meg, hogy válaszomban néhány általánosságra szorítkozzam.

A kormány természetesen elkötelezett a jogállamiság megteremtése iránt, és önnek abban teljesen igaza van, hogy fölényes kioktatással meg az ügyek lerázásával ezt a kérdést elintézni nem lehet.

 

 

(16.10)

 

De igenis szükség van következetes és összehangolt erőfeszítésekre mind a törvényhozásban, mind pedig a végrehajtó hatalom berkein belül. Köszönöm, hogy önök ebben a folyamatban együttműködésüket ajánlották fel. Ezt a kormány nevében jó szívvel és teljes nyitottsággal nyugtázom.

Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 205 2001.03.26. 4:05  202-205

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Obersovszky Gyulát nagyon sokan ismertük, és kivétel nélkül tiszteltük és szerettük őt; tiszta emberségéért, költészetéért, azokért a művekért, amelyekről Mécs Imre képviselő úr részben már megemlékezett, melyek nagyrészt a Vagyok című egyszemélyes folyóiratában jelentek meg. De nemcsak műveiért, hanem személyéért osztatlan megbecsülés és szeretet övezte őt. Hadd emlékezzem arra, hogy nekem mit jelentett a Vagyok, mit jelentett az 1994 és '98 közötti időszakban, hogy minden hónapban megkaptam tőle postán, és ebben a lapban egy hosszú-hosszú írásfolyamot olvashattunk Tóth Ilonáról.

Ezek voltak azok az írások, amelyek talán nemcsak engem, de engem bizonyosan arra indítottak, hogy Tóth Ilona büntetőügyét még egyszer, még sokkal alaposabban tekintsük át, s ennek az áttekintésnek az eredménye az az újabb semmisségi törvény, amelyet - és ez igazán dicséretére válik ennek a parlamentnek - ez a tisztelt Ház szinte százszázalékos többséggel fogadott el, visszaadva ezzel Tóth Ilona és más, köztörvényes bűncselekmények vádjával, de valójában politikai okokból meghurcolt '56-osok becsületét. Obersovszky Gyula Jeanne d'Archoz hasonlította írásaiban az általa személyesen jól ismert Tóth Ilonát. Emlékszem, a Vagyok egyik számában saját fényképeként közzétette Jeanne d'Arc párizsi lovas szobrának a képét, és hosszasan boncolgatta a két személyiség közötti történelmi párhuzamokat.

Tíz napja még együtt voltunk vele. Különös szeretettel és megbecsüléssel viseltetett - részben a Tóth Ilonát rehabilitáló törvény miatt is - az igazságügyi tárca vezetője és szerénységem iránt is. A távozása nagyon fájó űrt hagyott maga után. Remélem, hogy a temetésén szerdán délután három órakor nagyon sokan leszünk. A kormány saját halottjának tekinti Obersovszky Gyula írót, és a sírjánál a gyászbeszédet Dávid Ibolya igazságügy-miniszter fogja tartani. Emlékezzünk rá kegyelettel, és fogadjuk meg, hogy szellemét, mely sokban sokunkat Petőfi szellemére emlékeztet, híven megőrizzük!

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 211 2001.03.26. 5:12  206-211

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönetet mondok Szabó Lukács képviselő úrnak, hogy ezen a késői órán felelősségérzettől áthatott szavakkal szólt a nehéz helyzetű magyarországi cigányság érdekében.

A képviselő úrnak szíves figyelmébe ajánlom az 1047/1999. számú kormányhatározatot, amely "A cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról" címet viseli. Ez a bibliája, a foglalata a kormány cigányságot érintő politikájának. Közel hatvan pontban sorolja fel azokat a teendőket, amelyeket két-három-öt-hat éves távlatban meg kell tennünk azért, hogy a cigányság, amint arra helyesen utalt a képviselő úr, úgy integrálódjék a társadalomba, hogy közben önazonosságát, saját kulturális értékeit - hangsúlyozom, az értékeit - meg tudja őrizni, fel tudja mutatni, és azokra büszkén lehessen ennek a társadalomnak a teljes jogú tagja.

A képviselő úr bizonyára emlékszik még szegény megboldogult Csengey Dénesre, közös barátunkra. Ő mondta egyszer, s aztán szállóigévé vált ez a mondat: "Európába, de mindahányan!" Pontosan erről van szó. Magyarország európai integrációja nem képzelhető el úgy, hogy valahol útközben otthagyjuk a cigányokat, aztán ővelük majd lesz valami, mi meg bemasírozunk Európába - nem. Csak az az út járható, hogy integráljuk a cigányságot, és felemeljük, megszüntetjük hátrányos helyzetét.

Amikor azt mondom, hogy felemeljük, ez nem valami uralkodói többes, hanem mindnyájunk közös felelősségére utalok a többes szám első személlyel, mert nagyon sok tennivalója van az Országgyűlésnek, a kormánynak, de még több az egész társadalomnak, s benne maguknak a romáknak.

Én ugyan nem osztom a képviselő úr azon nézetét, amely szerint aki éhezik, az biztosan tehet erről, mert ez nincs feltétlenül így. Vannak az országnak olyan régiói, ahol ez igaz; mondjuk, Székesfehérváron, Szombathelyen meg Győrben valóban csak az nem dolgozik munkaképes lévén, aki nem akar. De a Tiszántúlon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de akár Hajdú-Biharban is, ahonnan a képviselő úr jött, bizony vannak olyan települések, ahol nincs munkalehetőség, különösen cigány embernek nincs. Márpedig a felemelkedéshez munka kell, különben nem lesz anyagi alapja a jobb létnek.

Hosszasan elemezhetnénk, hogy 1988-89-et követően vajon miért az addig szinte száz százalékban foglalkoztatott cigány férfiak veszítették el elsőként a munkahelyüket, hogy mi az oka annak, hogy a privatizációt követően az új tulajdonosok először a cigány munkaerőtől szabadultak meg, és ez tízezrével érintette a családokat. De most már nem a múltat kell elemeznünk, hanem azt a kérdést kell feltennünk, hogy mi kell vajon ahhoz, hogy ezek az emberek, illetve a gyermekeik tartósan meg tudjanak kapaszkodni a munkaerőpiacon. Nos, ehhez oktatás kell, ahogyan nagyon helyesen rámutatott a képviselő úr.

Tehát a cigányságnak az a problémája, hogy nem dolgozik, és azért nem tud dolgozni, mert képzetlen. Ezért van az, hogy ez a kormány a tanulást és a munkát állította a középpontba, és ez a kormányhatározat a maga ötvenvalahány pontjában, tulajdonképpen más és más szavakkal, de egészében erről szól. Ezért van az, hogy amíg 1997-ben 785 roma fiatal kapott ebben az országban állami finanszírozású ösztöndíjat, úgy ebben a tanévben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ez a szám 8 ezer, tisztelt elnök úr.

Köszönöm a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 12 2001.03.27. 5:08  9-12

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Értetlenül állunk a francia menekültügyi hatóság döntése előtt. (Dr. Szent-Iványi István közbeszól. - Keller László: És a megszólalás előtt nem?! - Varga Mihály: Meghallgatunk téged is, Laci!) Meghallgatom a képviselő urat, hogyha fel kíván szólalni ebben az ügyben, nagyon szeretném, ha a Szocialista Párt végre megszólalna ebben a dologban. (Varga Mihály: Úgy van! - Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Engedjék meg, hogy egyetlen történetet meséljek el, ez Lakatos Melinda és gyermekeinek története. (Dr. Veres János: Mellébeszélés! - Dr. Kóródi Mária: Ez az összjáték a MIÉP-pel!) Ez a hölgy három gyermekével együtt tavaly nyáron távozott Strasbourgba, idén február 20-án három beteg gyermekével hazatért Zámolyra (Közbeszólások az SZDSZ soraiból.), elmondása szerint - ezt mindnyájan láthatták a televízióban - azért, mert Strasbourgban tolmács hiányában nem tudott megfelelő orvosi ellátást kapni. Az a zámolyi község, az a zámolyi községvezetés, amelyről azt állítják, hogy idegengyűlölő meg rasszista, azonnal intézkedett, hogy a gyerekek - tb-kártya és minden formaság nélkül - haladéktalanul megkapják a szükséges orvosi ellátást, a gyógyszereket, hogy haladéktalanul óvodába tudjanak menni, és, röstelkedve vallom be, hogy én személyesen voltam az, aki a Máltai Szeretetszolgálat útján gyermekruhákat, babakocsit, gyermekágyat és tűzhelyet, egy sparhertet szereztem a családnak. (Dr. Kóródi Mária: Sparheltet? A lomtalanításnál?!)

Én magam voltam az is, aki személyesen beszéltem a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság illetékeseivel, akik egyfelől biztosítottak arról, hogy a zámolyi romák - a zámolyi romák! - és a zámolyi nem roma lakosság közötti együttélés az elmúlt egy évben zavartalan volt, ugyanis, a tévedések elkerülése végett, a Strasbourgba távozott csoport túlnyomó részében nem zámolyi őslakos romákból, hanem oda később betelepültekből áll, az igazi zámolyi romákkal soha semmiféle konfliktusa nem volt a településnek, és nem volt az elmúlt időszakban sem. Tehát biztosítottak egyfelől arról, hogy a zámolyi romákkal kapcsolatban semmilyen konfliktus nincs, és Lakatos Melindára és gyermekeire sem vetett senki még egy görbe tekintetet sem, nemhogy atrocitás érte volna őket hazatérésük után. Az is igaz, hogy Lakatos Melinda elmondása szerint Krasznai József a hazatérését követően felhívta őt, és követelte, hogy azonnal térjen vissza Strasbourgba, hiszen a hazajövetele és az itthoni békés tartózkodása alapvetően gyengíti a többiek menekültstátus megkapása iránti esélyeit.

A Szociális és Családügyi Minisztérium azonnal gyorssegélyt utalt ki a családnak, és ugyanezt tette a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány is. A közalapítvány elnöke 50 ezer forintos gyorssegélyét a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője személyesen vitte le Lakatos Melindának, aztán beültette őt a hivatali autóba, elvitte a székesfehérvári Tescóba, ahol bevásároltak pelenkát, mosószert és élelmiszert - azóta is gyötör a kétség, hogy vajon jogszabályszerű volt-e (Dr. Kis Zoltán: Nem, sajnos nem!), hogy egy állami gépkocsival elvittük bevásárolni. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból: Nem! Nem ez a megoldás!) De nyilván ez is a magyar állami szervek által kifejtett üldözés egyik pregnáns megnyilvánulása. (Dr. Kis Zoltán: Az!)

(9.00)

 

Szeretném elmondani, hogy Zámoly község polgármestere azért, hogy a család helyzetén javítson, ígéretet tett arra, hogy március 1-jétől Lakatos Melinda édesapjának tartós közmunkát biztosítanak. Azért, hogy Lakatos Melinda és családja hosszú távú lakhatását meg tudjuk oldani, előkészületeket és tárgyalásokat kezdtünk a magyar állami költségvetésből, kizárólagos állami hozzájárulással az összes, lakását elvesztett zámolyi roma család számára Zámolyon épített lakások egyikének a felújítására.

Azért, hogy szüleinek a lakásgondját is megoldjuk, akik szintén nehézséggel küszködnek, tárgyalásokat kezdtünk arról, hogy ők egy másik, ugyancsak a zámolyi cigányok részére épített lakásba beköltözhessenek, és mintegy gondnokként felügyeljenek a lakások állagára, mert sajnos ismeretlen elkövetők az elmúlt egy év alatt erősen megrongálták ezeket a felépített lakásokat, szerelvényeket, nyílászárókat, egyebeket kiszereltek.

Ilyen előzmények után nagyon megütköztünk azon, hogy Lakatos Melinda március 13-án gyermekeivel együtt Strasbourgba távozott. A meglepetésünk csak akkor volt nagyobb, amikor arról értesültünk, hogy március 15-én a francia menekültügyi hatóság mint hazájában üldözött személynek, menekültstátust biztosított. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. - Közbeszólás az SZDSZ soraiból: És a vérgőzös rasszista lelkész szavai?! - Dr. Kis Zoltán: Az a gyalázat! - Varga Mihály: Öt percbe ennyi fért bele. - Dr. Kiss Gábor: Az igazságügy-miniszter államtitkára! - Keller László: Ne csodálkozz!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 195 2001.03.27. 3:27  192-197

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A genfi egyezmény szerint a menekültügyi hatóságok annak az államnak, amellyel szemben valakit menekültként elismertek, nem küldik meg az ügyben hozott határozatukat, legyen az akár helyt adó, akár elutasító döntés. Így a zámolyi romák ügyében eljáró francia menekültügyi hivatal sem küldte meg a magyar szerveknek a kérdéses határozatokat, hivatalosan tehát nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy név szerint kiknek és milyen okból adtak menekültstátust.

A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság között a kiadatási ügyek intézése az '57. december 1-jén Párizsban aláírt európai egyezmény alapján történik.

A Fejér Megyei Bíróság az ügyészségi vádirat benyújtását követően nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki két zámolyi roma ellen, akik 2000 augusztusa óta Strasbourgban tartózkodnak. Ezt a két személyt azzal vádolják, hogy részt vettek abban az 1999. augusztus 28-án Zámolyon történt emberölés büntette és más bűncselekmény miatt indított büntetőeljárás alapját képező jogellenes cselekménysorozatban, amelynek során Csete Ferenc 21 éves csákvári fiatalember, a tarkójára szerszámnyéllel hátulról nagy erővel mért öt ütés és egy rúgás következtében tragikus módon életét vesztette.

 

(15.20)

 

Az igazságügy-miniszter az egyezmény alapján a kiadatási kérelmet diplomáciai úton megküldte a francia félnek, azt a párizsi magyar külképviselet 2001. február 16-án nyújtotta át. Párizsi nagykövetségünk útján az a nem hivatalos információ jutott el hozzánk, hogy a kiadatási kérelem előterjesztését követően az ügy ötödrendű vádlottja megkapta a menedékjogot.

Az ötödrendű vádlottat az ügyészség egy rendbeli, a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző, csoportosan elkövetett garázdaság bűntettével mint társtettest vádolja. E bűncselekményt a Btk. három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Előzetes letartóztatásnak az ügyben a bíróság döntése alapján, a törvényes feltételek megléte esetén, elvileg helye lehetne. A garázdaság tudvalevőleg úgynevezett köztörvényes bűncselekmény, semmilyen politikai vonatkozása nincs, így nem minősül az európai kiadatási egyezmény szerinti politikai bűncselekménynek.

Tisztelt Képviselő Úr! Megfelel a valóságnak, hogy olyan személyek is menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be Franciaországban, akik kérelmük elbírálása idején hazalátogattak Magyarországra, sőt a segélyeiket is felvették Zámolyon, vagyis abban a községben, ahol állítólag az életüket veszélyeztető üldözésnek vannak kitéve. Így például Lakatos Melinda három gyermekével együtt 2000. február 20. és március 13. között Zámolyon tartózkodott a szüleinél, majd március 15-én menekültstátust kapott. Az egyezmény úgy rendelkezik, hogy ha egy menekült önként visszatelepül abba az országba, amelyet elhagyott, akkor megszűnik az egyezmény alkalmazhatósága. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a menedékkérelmet elbíráló, illetve menedékjogot nyújtó állam nem köteles a továbbiakban az egyezmény szerinti védelmet nyújtani. Azt azonban nem jelenti, hogy nem is nyújthat ilyet, ha akar.

Tisztelt Képviselő Úr! Miután az Igazságügyi Minisztérium a törvényes kötelezettségét, jelesül a magyar bíróság által kibocsátott elfogató parancs alapján a kiadatási kérelem időben történő előterjesztését maradéktalanul teljesítette, ezért kérem a válaszom elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 117 2001.03.28. 0:59  89-266

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miután Kiss Andor képviselő úr megszólított, tisztelettel szeretném őt és a vita többi részvevőjét is tájékoztatni arról, hogy a kormányálláspont kialakítása még nem történt meg a napirenden szereplő törvényjavaslat támogatása tárgyában. Itt egy rendkívül nagy jelentőségű, átfogó szabályozásról van szó, amely igen alapos, beható vizsgálatot és hosszas mérlegelést igényel. Tekintettel arra, hogy a Házszabály 107. § (4) bekezdése értelmében a kormánynak a zárószavazás alkalmával kell kötelezően nyilatkoznia a javaslatról, ezért tisztelettel kérem e tekintetben a képviselő úr megértését.

Köszönöm a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 121 2001.03.28. 0:31  89-266

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Hogy Pető Iván képviselő úr mit hisz el vagy mit nem hisz el, az természetesen az ő dolga. De ha már így a részletekbe megyünk, akkor elmondom önnek azt, hogy a kormány az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján március 20-án tárgyalt erről a kérdésről, és miután további egyeztetést és vizsgálatot látott szükségesnek a kérdésben, nem döntött. Azóta pedig nem volt újabb kormányülés.

Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 125 2001.03.28. 1:07  89-266

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon izgalmas okfejtést hallottunk Hegyi Gyula képviselő úrtól. Amit ő elmondott meg amit én elmondtam meg amit Pető Iván elmondott, az pontosan a vélemények, illetve a tények jogi különneműségére mutat rá.

Én elmondtam azt - egyébként kontrollálni lehet, mert a kormány üléseiről összefoglaló készül -, hogy a március 20-ai kormányülésen az igazságügy-miniszter előterjesztése napirenden szerepelt, a kormány vitát folytatott ebben a kérdésben, és további egyeztetést rendelt el. Tehát nincs még közölhető kormányálláspont. Ez egy ténykérdés, amit Pető Iván képviselő úr kétségbe vont. Nem a véleményét fejtette ki, hanem azt mondta, hogy ez valótlanság, ez hihetetlen, és ezért kért szót.

Én pedig azért vagyok kénytelen szólni, hogy az általa sugalmazott képet - mely szerint a kormány nagyon is tudja, hogyan kíván állást foglalni, csak nem meri megmondani - a tények alapján megcáfoljam.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 197 2001.03.28. 1:46  89-266

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nagy érdeklődéssel figyeltem Hack Péter képviselő úr lebilincselő okfejtését. Engedje meg, képviselő úr, hogy egyetlen apró tárgyi tévedésre felhívjam a figyelmét, amely azonban az ön által felvázolt logikai ív teljességére is következtetni enged.

Az országgyűlési képviselők mentelmi joga nem terjed ki a személyiségi jogi jogsértések jogkövetkezményeire. (Bauer Tamás: De igen! - Dr. Hack Péter: A magyar gyakorlatban igen!) Nem terjed ki, képviselő úr, csak a bűncselekmények elkövetése esetén, azok alapos gyanúja esetén (Dr. Hack Péter: Ja!) kell a Háztól kikérni a képviselőt. (Dr. Hack Péter nemet int a fejével.) Mondok önnek konkrét példát. Ön is szólt erről a beszédében; egy bizonyos, egyébként a kormánypárti padsorokban helyet foglaló képviselő a kormány egyik tagjával szemben olyan kijelentéseket tett, amelyek egyébként büntetőjogi minősítésre is alkalmasak voltak. Ha jól emlékszem, a Ház nem adta ki a képviselőt. Ezek után az adott miniszter polgári pert indított a személyiségi jogai megsértése miatt, és ezzel szemben az illető képviselőt semmiféle mentelmi jog nem védte. Így került sor arra az ön által is hivatkozott bírói ítéletre, amely 1 millió 200 ezer forintos kártérítést ítélt meg a részére. Egyébként jelzem, hogy ez nem a duplája a korábban, valaha kiszabott személyiségijog-sértések miatti nem vagyoni kártérítésnek. Nekem személyesen van arról tapasztalatom, hogy 800 ezer forintos nem vagyoni kártalanítást is megállapított már a bíróság.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 211 2001.03.28. 0:42  89-266

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm Varga László képviselő úrnak a szavait, magam is azonosulni tudok azokkal. Nagyon nem szeretném, ha Hack Péter képviselő úr olyan látszatot keltene, mintha én itt az országgyűlési képviselők - akiknek soraiba sajnos nem tartozhatom - valamiféle kiváltságait szeretném védelmezni. Én arról beszéltem, tisztelt képviselő úr, hogy abban a kérdésben, amely most a Ház napirendjén van, vagyis a polgári jog terrénumára eső személyiségijog-sértések tekintetében az országgyűlési képviselők semmiféle előjogot nem élveznek.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 269 2001.03.28. 4:32  266-269

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Postabank és Takarékpénztár Rt. hosszú távú tulajdonosi struktúrájának kialakításáról szóló 2263/2000. számú kormányhatározat alapján az ÁPV Rt. elsőként az Országos Takarékpénztár Rt.-vel folytatott tárgyalásokat annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan bankcsoport, amely növeli a hazai bankrendszer stabilitását és a lakossági szolgáltatások színvonalának jelentős emeléséhez vezet. Ezek tehát azok az érdekek, amelyeket Bauer képviselő úr számon kért a kormány döntésén. Az OTP Rt. ajánlatát azonban nem tartotta kielégítőnek a kormány, ezért a tárgyalások megállapodás nélkül lezárultak.

Ezt követően született az a döntés, hogy ki kell dolgozni a Postabank Rt. jövőjével kapcsolatos elképzeléseket. A Postabank Rt. helyzete a konszolidáció és a bank vezetése által végrehajtott reorganizációs intézkedések következtében stabil, likviditása jó. A bank helyzete nem igényel azonnali kormányzati intézkedést, további tőkebevonást. A bank jövedelemtermelő képessége azonban az örökölt portfólióproblémái miatt alacsony. A banki szolgáltatások színvonalának emelése és az ügyfelekért folytatott piaci verseny megköveteli a folyamatos informatikai fejlesztéseket.

A hosszú távú tulajdonosi struktúra kialakításának egyik lehetséges módja a Magyar Posta Rt. és a Postabank Rt. közötti szoros, stratégiai együttműködés létrehozása, amely speciális előnyökkel jár mindkét társaság számára. A Magyar Posta Rt. tulajdonosi szerepvállalása erősíti az érdekeltségét a postai hálózaton keresztül történő banki termékforgalmazás területén. Az informatikai fejlesztések összehangolása következtében mind a postai, mind a banki szolgáltatások színvonala jelentősen növelhető. A postai hálózat adottságának kihasználása lehetőséget biztosít a Postabank Rt. piaci részesedésének növelésére. Az együttműködés hatására azoknak a településeknek a lakói is magas színvonalú banki szolgáltatásokat tudnak majd igénybe venni a postán, ahol a kereskedelmi bankok eddig nem nyitottak fiókokat - lásd: kistelepülések.

A hitelintézeti törvény előírásai jelenleg nem teszik lehetővé, hogy a Magyar Posta Rt. tulajdoni hányada vagy az általa gyakorolt szavazati jog mértéke a Postabank Rt.-ben vagy más hitelintézetben a 15 százalékos mértéket meghaladja. A 15 százalékos mértéket csak a magyar állam, más hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési társaság vagy meghatározott esetek bekövetkeztekor az Országos Betétbiztosítási Alap tulajdoni hányada vagy szavazati joga haladhatja meg.

A hitelintézetek tulajdonosaira vonatkozó hazai szabályozás szigorúbb az Európai Unió előírásainál, mivel az EU-szabályozás nem tesz különbséget a tulajdonosok által megszerezhető tulajdoni hányad vagy szavazati jog tekintetében.

Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a hírközlésről szóló T/3934. számú törvényjavaslatot, amely módosítja a hitelintézeti törvény fenti előírását, és lehetővé teszi, hogy az egyetemes postai szolgáltató 15 százalék fölötti tulajdoni hányadot vagy szavazati jogot szerezzen egy hitelintézetben, s mindez nem sérti a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás EU-konformitását. (Bauer Tamás: Hogyne sértené!) Képviselő úr, most fejtettem ki, hogy az Európai Unióban nincs ilyenfajta különbségtétel.

A Magyar Posta Rt. és a Postabank Rt. közötti együttműködés részleteit még ki kell dolgozni. Meg kell vizsgálni a Magyar Posta Rt. tulajdoni hányadának célszerű mértékét, meg kell határozni a társaságok összehangolt stratégiáját, üzleti és pénzügyi terveit, ki kell dolgozni a szükséges fejlesztések terveit, valamint a finanszírozás módját és ütemezését. A kormány csak mindezek ismeretében hozhatja meg azt a döntést, amely a Magyar Posta Rt. és a Postabank Rt. közötti együttműködés feltételeit szabályozza.

Köszönöm figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 273 2001.03.28. 5:09  270-273

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kezdjük a francia menekültügyi hatóság döntésével.

Az valóban úgy van, ahogy a képviselő úr elmondta, az OFPRA nevű francia hivatal a döntése indokait nem közli, sőt a helyt adó határozatok egyáltalán nem is tartalmaznak indokolást, míg az elutasító határozatok igen. Ám a kibocsátó országgal ezt sem ismertetik meg. Ebből következően valóban egyfajta árnyékbokszolást folytatunk, mert nem tudjuk azokat az indokokat, amelyek a néhány pozitív döntés okát képezhetik.

Őszintén szólva, nem értjük ezeket a döntéseket, hiszen kétségtelenül nem jó ma Magyarországon romának lenni, nagyon hosszú ideje nem jó. Félek, hogy hosszú út áll még előttünk addig, amíg a romák teljes társadalmi integrációját el nem érjük. De azt állítani, hogy Magyarországon üldöztetésnek lennének kitéve a roma honfitársaink, ez erős túlzásnak tűnik.

A zámolyi családok történetét, az elmúlt esztendőben velük történteket áttekintve, az ő konkrét ügyükben sem találok, bármennyire kutatom, semmiféle, az üldöztetésre, annak a megállapítására alapot nyújtó tényt, körülményt. Éppen ellenkezőleg: a zámolyi romák, önkényesen elfoglalt és vihar során megsemmisült, életveszélyessé vált, majd az önkormányzat által hatósági engedély alapján lebontott házaik helyett kizárólag az állami költségvetésből finanszírozott és felépített, olyan új otthonokat kaptak, amelyek összehasonlíthatatlanul jobb minőségűek voltak, mint azok a lakások, amelyeket ők a mondott körülmények között elveszítettek.

A francia jogrend háromféle menekültstátust ismer. Az egyik a genfi konvención alapuló úgynevezett egyezményes menekülti státus; a másik az alkotmányos menekülti státus; a harmadik pedig a területi menekülti státus. Ilyen értelemben politikai menedékjogról valóban nincsen szó a francia belső jogban.

Az egyezményes menekülti státus elnyeréséhez, mely tehát a genfi menekültügyi egyezményen alapul, azt kell nagyjából - tartalmilag, és nem szó szerint idézve - bizonyítania a menekülti státust, menedékjogot kérelmező személynek, hogy őt a hazájában üldöztetés érte - nem feltétlenül politikai üldöztetés, képviselő úr -, illetve hogy megalapozott félelme van attól, hogy ha visszatérne a hazájába, üldöztetésben lenne része. A genfi jog gyakorlata azt írja elő, hogy ennek az üldöztetésnek elsősorban az állami szervek részéről kell megnyilvánulnia. Erről nyilvánvalóan nem lehet szó. Komoly ember nem állíthatja, hogy a Magyar Köztársaság üldözné bármelyik állampolgárát is.

Egy másik eset pedig arról szól, amikor mások, szervezett vagy kevésbé szervezett csoportok vagy egyének fejtik ki az üldözést megvalósító magatartást, ám az állam ezzel szemben nem nyújtja a tőle elvárható védelmet. Sok problémája van a Magyar Köztársaságnak, azt azonban, hogy az állami szervezetrendszer ne működne, s hogy ne volnának igénybe vehető jogorvoslati eszközök és fórumok, nem lehet mondani. Egy észak-magyarországi bíróság három nappal ezelőtt hozott egy újabb ítéletet olyan ügyben, amikor egy vendéglős nem engedett be romákat a diszkójába. Ezek a roma fiatalok pert indítottak, ezt a pert megnyerték, és a magyar bíróság 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte ezt a vendéglőtulajdonost. Tehát igenis (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) van jogrend, működnek az állami szervek, s biztosítják az elvárható védelmet.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 92 2001.03.29. 5:08  91-117

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kis terjedelmű, de annál nagyobb jelentőségű törvényjavaslat fekszik most a tisztelt Ház előtt. A javaslat célja az ingatlanok elbirtoklási idejének 10 évről 15 évre emelése, az egyéb dolgok 10 éves elbirtoklási idejének változatlanul hagyása mellett.

A rendszerváltoztatás óta eltelt évtized alatt alapjaiban változtak meg a tulajdoni viszonyok. Gondoljunk akár az állami vállalatok gazdasági társasággá való átalakulására, a privatizációs folyamatokra, a bérlakások magánkézbe kerülésére, az állami gazdaságok részvénytársasággá alakulására vagy akár a kárpótlásra és az ezzel együtt járó, a birtokviszonyok gyökeres módosulását jelentő folyamatokra.

A megváltozott viszonyokhoz a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak egyaránt igazodnia kell. Ez azonban néha a vártnál, az előre látottnál hosszabb időt igényel. Különösen nehéz az ingatlan-nyilvántartásban pótolni az elmúlt évtizedek hiányosságait, ugyanakkor követni a gyorsuló és tömeges változásokat is.

 

 

(13.20)

 

 

Ilyen körülmények között a magántulajdonra épülő társadalmi-gazdasági viszonyok megszilárdítása érdekében alapvető fontosságú a tulajdonjog védelmének erősítése. Ennek egyik, de csak egyik eszköze az elbirtoklás esetköreinek szűkítése. Az elbirtoklás törvényjavaslat szerinti megnehezítése fokozottabban védi a mindenkori tulajdonost, ugyanakkor ingatlan esetében, hosszabb határidővel változatlanul lehetővé teszi, hogy megszerezze a dolog tulajdonjogát az, aki azt sajátjaként és megszakítás nélkül birtokolja.

Különös jelentőséggel bír ez a kérdés, tisztelt Ház, az állami tulajdon elbirtoklása során. A polgári törvénykönyv 1991. évi módosítása ugyanis lehetővé tette az állami tulajdon elbirtoklását, amelyet a korábbi szabályozás nem engedett meg. Az állammal szembeni elbirtoklás legkorábban 2001. június 9-én következhet be.

Ugyan 1991-98 között megkezdődött az állami tulajdon felleltározása, de az államtól történő elbirtoklást megszakító intézkedésekre a fentebb már említett folyamatok miatt sem kerülhetett sor teljeskörűen.

A társadalmi tulajdon lebontása közepette az ingatlan-nyilvántartás közismerten elmarasztalható állapota mellett az elmúlt tíz év tehát nem volt elegendő arra, hogy az állam tulajdonában maradó vagyon rendezése mindenre kiterjedően megtörténjék.

Az ingatlanok elbirtoklási idejének felemelése azonban nemcsak az állami tulajdont érinti, hanem valamennyi tulajdonos számára további védelmet jelent, éppen a tulajdonviszonyok gyors és tömeges változásának időszakában. Az említett gazdasági-társadalmi folyamatok konkrétan az ingatlanok elbirtoklási idejének növelését indokolják, így a törvényjavaslat nem változtatna az egyéb dolgok tízéves elbirtoklási idején.

Tisztelt Ház! Ez a különbségtétel régi magánjogunkban is létezett, és egyben az Európai Unió tagállamaiban követett szabályozási gyakorlatnak is megfelel. A polgári törvénykönyvünkhöz hasonlóan germán jogfejlődésen alapuló német, osztrák és svájci polgári törvénykönyvek az ingóságoknál háromtól tízéves elbirtoklási időket írnak elő, míg az ingatlanoknál a hosszabb, jelesül a harmincéves elbirtoklási időtartam az általános. Így a törvényjavaslat e szabályozási trendet követi, amikor ingatlanok vonatkozásában tizenöt évet követel meg, míg az egyéb dolgok elbirtoklási ideje, mint említettem, változatlanul tíz év marad.

Felvethető lenne a kérdés, miért nem harmincéves elbirtoklási határidőt állapítunk meg az ingatlanokra nézve. Ennek okai, tisztelt Országgyűlés, az elbirtoklás megszakadásának jogi szabályozásában találhatók. A fentebb említett uniós tagállamoknál ugyanis a hosszabb, tipikusan harmincéves elbirtoklási időhöz az elbirtoklás megszakadását nehezítő szabályozás kapcsolódik. A jelenlegi tízéves elbirtoklási idő mellett viszont a hatályos magyar Ptk. viszonylag tág körben, és elég egyszerűen - tehát formakényszer nélkül, akár egy egyszerű írásbeli felszólítással is - lehetővé teszi az elbirtoklás megszakítását a tulajdonos oldaláról és részéről. Minderre tekintettel az elbirtoklási idő kisebb mértékű, tíz évről tizenöt évre történő felemelése mellett jelenleg nem szükséges módosítani a kapcsolódó szabályozást, már ami a megszakítást illeti.

A tulajdonosok védelme, a tulajdoni viszonyok megszilárdítása érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 100 2001.03.29. 2:22  91-117

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Eörsi képviselő úr megnyugtatására szeretném elmondani, hogy Magyarországon is hosszú évek óta egy kodifikációs bizottság keretében folyik az alapos, kiérlelt szakmai előkészítő munka egy új polgári törvénykönyv előkészítésre. A szakma legnagyobbjai vonattak be az igazságügy-miniszter részéről egy kormányhatározat alapján.

Egyébként még az előző kormány alapította meg ezt a kodifikációs bizottságot, és jelzem, hogy majd csak a következő ciklusban lesz előterjeszthető állapotban a polgári törvénykönyv. Ez is rokon a holland példával, nálunk is 6-8-10 éves előkészítés előzi meg, és nálunk is arról van szó, hogy a jelenleg Európában legmodernebbnek számító holland Ptk.-t veszi a bizottság egyik alapmodellül, és Hollandia és a holland igazságügyi minisztérium óriási segítséget nyújt ehhez a munkához, amit e helyről is megköszönnék.

Azt szeretném elmondani, hogy az állami ingatlanok túlnyomó és értékesebb része természetesen lajtromban van, ezek tekintetében a munka elkészült. Vannak még olyan kisebb, kevésbé értékes részek, ahol esetleg egy-egy barázda elszántása, kisebb területrészek elfoglalása megtörtént, illetve megtörténhetett, ezért egyfajta biztonsági intézkedésnek is minősül ez a törvény.

Nem vitatva, hogy az ingatlan-nyilvántartás helyzete ma sem ideális, nem tudok eltekinteni a jelenlegi kormányt megelőző kormányok felelősségétől sem. Sajnos, erre a területre nem fordítottak kellő figyelmet.

Végezetül egy történeti visszapillantást engedjen meg a képviselő úr. A kárpótlás és a privatizáció, az önkormányzati tulajdon körülbelül a jobbágyfelszabadítás idején végbement tulajdoni forradalomhoz hasonlítható. Magyarországon 1848-ban volt a jobbágyfelszabadítás, a Bach-korszak is átvette császári pátensekkel ezt a jogi rendet. Mégis, az ezzel kapcsolatos peres eljárások több mint 60 évig húzódtak el. Az utolsó úrbéres pert 1910-ben tárgyalta a magyar bíróság. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy az elmúlt 12 év olyan eszelősen hosszú idő lett volna.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 106 2001.03.29. 2:24  91-117

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Expozémban is próbáltam megvilágítani, hogy az 1990-et követő esztendők egy olyan tulajdoni forradalmat hoztak létre, amely teljes egészében megváltoztatta az ingatlanok tulajdonosi, de egyben birtokosi struktúráját is. És a kettő szükségképpen, a nagy számok törvénye alapján is, nagyon sok esetben ma nincs egymással fedésben.

Nem az állam érdekeit szolgálja kizárólagosan és elsősorban ez a törvényjavaslat, minden tulajdonos érdekeit szolgálja, aki az elmúlt időszakban a kárpótlás során például megszerzett, licitált földterületeket, de valójában sem fölméretni, sem ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni még nem volt módja.

Nem volna szerencsés, ha olyasmi látszat keletkeznék vagy mesterségesen keltődnék, mintha itt a jóhiszemű polgárokkal, a jóhiszemű elbirtoklókkal szemben az állam financiális érdekből, közhatalmával visszaélve hozza magát kedvezőbb pozícióba. Miután érzékelek egy ilyen tendenciát és törekvést képviselő úr felszólalásaiban, ezért kénytelen vagyok utalni arra, hogy amikor ön felszólalásában arra hivatkozott, hogy a jóhiszemű birtokló birtokol el, hogy ezek jóhiszemű emberek, ez nem igaz, tisztelt képviselő úr. A polgári törvénykönyv 121. §-a nem kíván jóhiszeműséget az elbirtokláshoz, csak sajátkénti szakadatlan birtoklást kíván meg. Miről van szó tipikusan? Arról, kedves képviselő úr, hogy állami vagy nem állami, de mindenképpen más tulajdonában álló ingatlanokból egy kicsikét elszántogatnak, egy kicsikét odébb teszik a kerítésoszlopot. Képviselő úr most ezeknek az elbirtoklóknak az érdekében szólal fel, és őket kívánja favorizálni, az egyébként a közösséget képviselő és a közvagyont kezelő állammal szemben.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 112 2001.03.29. 1:34  91-117

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Egy nagyon érdekes jogesetet hallottunk Lezsák Sándor képviselő úrtól. Bevallom, én magam is először hallottam ezt.

Csákabonyi képviselő úr azzal kezdte a beszédét, hogy nem akar a kormány fogadatlan prókátora lenni. Én most nem akarnék ennek a meg nem nevezett budapesti szállodának a fogadatlan prókátora lenni, de kibújik belőlem az ügyvéd. Én a szálloda menedzsmentje és jogi képviselője helyében elgondolkodnék a következő összefüggésen. Az a bizonyos közterület ezek szerint egy fővárosi közút, járda s a többi, ilyesféle ingatlan lehet. Ha végiggondolom azt, hogy az önkormányzati törvény 1990 szeptemberében hatályba lépett, és ez volt az a törvény, amely az állami tulajdon köréből kiemelte ezeket az ingatlanokat és önkormányzati tulajdonba adta, egyben megnyitotta az elbirtoklási lehetőséget is, ebből számomra az következnék, hogy 2000 szeptemberében letelt a tízéves elbirtoklási idő.

Ilyen tényállás mellett megfontolandónak tartom, hogy adott esetben a szálloda ezzel a jogi okfejtéssel kérje az ingatlan-nyilvántartáson kívül elbirtoklás jogcímen történő tulajdonszerzésének az ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 161 2001.04.17. 4:07  156-169

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem állítom, hogy minden kérdésére felelni tudok. Nem állítom azt sem, hogy hazánk olyan tökéletesen működő jogállam volna, ahol az emberi jogokat soha semmilyen sérelem sem éri. Ilyen ország ugyanis a világon nincsen.

Állítom viszont, hogy az esetleg előforduló jogsértésekkel szemben az állam szervei mindenki által szabadon igénybe vehető, működő védelmet adnak. Hazánk bármelyik nyugat-európai országgal kiállja az összehasonlítást ezen a téren.

Állítom továbbá, hogy bárkivel, akit a jó szándék vagy akár csak az elfogulatlan érdeklődés vezet, szívesen beszélgetünk problémáinkról, sőt jó ötleteiket is szívesen megfogadjuk.

Meg kell azonban mondanom, egy szervezet részéről rövid időn belül két ilyen súlyos rágalom az én ízlésemnek egy kissé már sok. Az sem vigasztal igazán, hogy az Amnesty International mindkét esetben bocsánatot kérni kényszerült.

Az említett szervezet kínzásellenes nemzetközi kampányát teljes mértékben támogatjuk. A rágalmakat azonban eddig is és a jövőben is a leghatározottabban visszautasítjuk. Egy megrágalmazott állam bizonyára nem követheti az Arany János által magánemberek számára helyesnek tartott magatartást, amelyet nagy költőnk így szedett versbe: "Ha egy úri lócsiszárral/ Találkoztam s bevert sárral:/ Nem pöröltem, -/ Félre álltam, letöröltem."

Reagálnunk tehát nemcsak szabad, de egyenesen kötelező is. Ezt tettük, amikor ljubjanai nagykövetünk azonnal és határozottan tiltakozott az ügyben. Mától három napon át ugyanazon a négy szlovén tévécsatornán, ahol az előző hirdetés is megjelent, főműsoridőben fogják bemutatni azt a filmet, amelyet a magyar illetékesek készíttettek. Így kívánjuk ellensúlyozni és helyrehozni azt a kárt, amelyet a rágalmazó hirdetés a hazánkról alkotott kép rombolásával okozott.

Azt, hogy ezen túl további jogi lépések megtétele szükséges-e - mert hogy lehetséges, az egyértelmű -, nos, ezt mérlegelni kell. Úgy hiszem, a vétek magában hordja ez esetben büntetését is. Aligha tévedek nagyot, ha úgy gondolom, hogy nemcsak Magyarországon, de Hollandiában és Szlovéniában is szép számmal akadnak olyanok, akik a jövőben bizony fenntartással fogadják az Amnesty International jelentéseit. Számomra mindenesetre jelzés értékű volt, hogy a hazánk terhére elkövetett második jogsértés után lemondott e szebb napokat is látott nemzetközi szervezet magyarországi vezetősége.

Ami a romakérdést illeti, abban a lényeget tekintve az Európai Bizottságot vezető Romano Prodi véleményét osztom.

A cigányság helyzete Magyarországot is érintő összeurópai probléma, amely - súlyossága miatt - hazánk uniós csatlakozásáig nem oldható meg. Az érintett államoknak és így nekünk is, és hadd tegyem hozzá, a cigányságnak önmagának is folyamatos és jelentős erőfeszítéseket kell tenniük a helyzet javítására. Ezt tesszük akkor, amikor az előző kormány időszakához képest megháromszoroztuk a roma programokra fordított költségvetési pénzeket. Ennek köszönhető, hogy a cigány ösztöndíjasok számát éppenséggel megtízszereztük. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a cigányság felemelkedéséhez egyedül a tanuláson és a munkán át vezet az út.

Ha mindezeket az erőfeszítéseket számba vesszük, ha nyugodtak nem is lehetünk, de azért némi megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a legtöbb európai országhoz képest is és az előző kormányhoz képest is lényegesen többet tettünk a kérdés megoldására.

Hazánk jogállam, mindenkinek joga van akár idehaza, akár külföldön szabadon kinyilvánítani a véleményét, bírálatát közállapotainkról. Megint másoknak meg ahhoz van joguk, hogy az előbbiek véleményét értékeljék, bírálják, netán kedvezőtlenül minősítsék. Megint másoknak - így például nekem - meg arra is joguk van, hogy mindezen nyilatkozatokról meglegyen a véleményük, és azt meg is tarthassák maguknak.

Köszönöm figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 187 2001.04.17. 2:35  184-189

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! A jogállamiság alapelve többek között azt jelenti, hogy a bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésük szerint döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatóak és nem utasíthatók. Alkotmányunk, a bíróságok szervezetére, eljárására és a bírák jogállására vonatkozó törvényeink kialakították a bírói függetlenség olyan garanciális rendszerét, amely biztosítja, hogy a politikai hatalom nem befolyásolhatja döntéseiket. A jogállamiság ugyanakkor azt is jelenti, hogy kizárólag a bíróság jogosult a jogviták eldöntésére, és döntése kötelező erejű. A bíróság döntését vitatni is csak meghatározott feltételek esetén és a törvényben előírt eljárási rend keretei között lehet. Ezt hívják jogorvoslatnak.

A bírósági perek vitás kérdéseket hivatottak eldönteni, így természetükből fakadóan annak vannak nyertesei, és vannak vesztesei. Nem is lehet ezért csodálkozni, ha valaki csalódottságában hangot ad annak, hogy számára kedvezőtlen döntés született egy perben. Megengedem, még azt sem lehet kifogásolni, ha valaki első dühében leegyszerűsítve kommentálja és szakszerűtlenül, tévesen állítja be a bíróság ítéletét.

 

(16.00)

 

Azért azonban felelős, hogy mindezt a tényekre szorítkozva, a bíróság döntését és a bíróság intézményét tiszteletben tartva tegye, különösen akkor, ha a nyilatkozó politikus, közéleti szereplő, önkormányzati vezető.

Véleményem az, hogy a meghatározott rend szerint zajló és garanciákkal messzemenően alátámasztott eljárás résztvevője csak azért, mert számára kedvezőtlen döntés született, utólag ne hivatkozzon nyomásgyakorlásra.

Mivel az igazságügy-miniszter ugyancsak tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, ezért itt és most a tárca nevében is visszautasítok minden, a bíróság döntésének befolyásolására utaló méltatlan célozgatást.

Köszönöm szíves figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 193 2001.04.17. 3:25  190-196

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Hegedűs Loránt képviselő úr a 2001. február 13-i ülésen gyakorlatilag azonos tárgyban napirend előtti felszólalást intézett a kormányhoz, melyre akkor Bogár László államtitkár úr válaszolt. Az államtitkár úr akkor részletesen kifejtette, milyen elvek és szempontok alapján alakították ki a törvényben előírtak szerint a kérdőíveket.

Egyetértve az akkori válasszal, csak röviden kívánom megismételni, hogy az állampolgárokra vonatkozó érzékeny személyes adatok - például a vallási hovatartozás - megválaszolása érdekében került sor arra, hogy egyrészt névadatot feltüntetni nem kellett a kérdőíveken, másrészt a lakhelymegjelölés sem pontos címet, csak településnevet és kerületmegjelölést kívánt. Ez egyébként kielégíti a lakóhely-megjelölés követelményét népszámlálási szempontból, amit a törvény előír.

A Központi Statisztikai Hivataltól kapott információ szerint az anyagbegyűjtés és -feldolgozás eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakcím elmaradása a népszámlálás minőségét lényegesen nem befolyásolta. Ha népiesen akarnám kifejezni magam, azt mondanám, hogy csak a postásnak kell tudni, hogy melyik lakásban pontosan ki lakik, de egyébként népszámlálási szempontból ennek különösebb jelentősége nincsen - mondják a szakemberek. Ezek a jó minőségű népszámlálási adatok várhatóan még hosszú évekig támogatni tudják majd a különböző szintű döntések megfelelő előkészítését.

A másik kérdés, melyet ön felvetett, az adatvédelmi biztos tevékenységére vonatkozik. Tisztelt Képviselő Úr! Az állam elsőrendű kötelessége az alapvető emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartása és védelme. A személyes adatok védelméhez fűződő alapjog - különösen korunkban, a számítógépek korában - kiemelkedő fontosságú. Ezt önmagában az is jelzi, ha más nem, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartotta, hogy e jog betartása és betartatása felett külön országgyűlési biztos őrködjék.

Az adatvédelmi biztos jogosítványait az adatvédelmi törvény rögzíti. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a biztos figyelemmel kísérje a személyes adatok védelme érvényesülésének feltételeit. Javaslatot tehet az adatkezelést érintő jogszabály megalkotására, módosítására, valamint véleményezi az ilyen jogszabályok tervezeteit. Abban az esetben tehát, ha az adatvédelmi biztos valamely, az adatkezelést érintő jogszabályt vagy annak tervezetét aggályosnak találja, a fenti jogosítványokat gyakorolhatja, mi több, köteles azokat gyakorolni.

A 2001. évi népszámlálásról szóló törvény hangsúlyozza, hogy a népszámlálást a személyes adatok védelmére tekintettel kell lebonyolítani. A népszámlálás során gyűjthető adatok körét tehát törvény határozza meg.

Tekintve, hogy az adatvédelmi biztos úrnak az adatvédelmi törvény alapján kötelezettsége a személyes adatok védelmére vonatkozó alapjog érvényesülésének figyelemmel kísérése, teljesen természetes, hogy a biztos kiemelt figyelmet fordított és fordít jelenleg is a népszámlálás végrehajtására, illetőleg az annak során gyűjtött adatok jogszerű kezelésére.

Minderre tekintettel kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 199 2001.04.17. 3:25  196-201

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Minden felelős hozzáértő tisztában van a nyugati hadifoglyok által elszenvedett sérelmekkel. Ismert tény az is, hogy egyes nyugati hadifogolytáborokban a fogságba esettek embertelen bánásmódnak voltak kitéve. Az ő kárpótlásuk kérdésének vizsgálata már korábban is több ízben napirendre került. A jelenlegi kormányzati álláspont megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk az előzményekre is.

A harmadik kárpótlási törvény, nevezetesen az 1992. évi XXXII. törvény elfogadásakor, továbbá 1994-ben, a törvény módosítására irányuló javaslat parlamenti vitája során, tehát immáron kétszer, felmerült itt a törvényhozásban az az igény, hogy a nyugati hadifogságot 1945. augusztus 1-je után, a szovjet hadifogsághoz hasonlóan, tekintsük és minősítsük kényszermunkának, és ekként a nyugati hadifoglyok is részesüljenek kárpótlásban. Mind az alaptörvény vitája, mind pedig a módosításra irányuló önálló indítvány vitája során, 1994 áprilisában a Ház elutasító álláspontra helyezkedett, tehát nem támogatta azt, hogy a nyugati hadifoglyok kárpótlást kapjanak.

Amikor a törvényhozó az eddigiek során a kárpótlásra jogosultak köréről döntött, az igény jogosságának méltánylása mellett mindig számolnia kellett az ország anyagi helyzetével is. Így történt az, hogy ez idáig csak az életüktől megfosztottak hozzátartozóinak, valamint a szabadságukban és vagyonukban legsúlyosabb károkat elszenvedőknek tudott, tudhatott részleges kárpótlást nyújtani. 1995-ben az Alkotmánybíróság is megvizsgálta azt a kérdést, hogy vajon a harmadik kárpótlási törvény indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozta-e a nyugati hadifoglyokat a keletiekkel szemben. Az alkotmány legfőbb őrei vitathatatlan történelmi tényeken nyugvó döntést hoztak akkor, amikor megállapították, hogy a törvény nem tartalmaz indokolatlan megkülönböztetést a volt szovjetunióbeli és a nyugati magyar hadifoglyok között.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném emlékeztetni arra, hogy az Antall-kormány a nyugati hadifoglyok szenvedését is elismerte, amikor 1992-ben részükre nyugdíj-kiegészítést állapított meg. Önnek teljesen igaza van abban, hogy az Alkotmánybíróság imént említett döntése nem zárja ki, hogy az ország anyagi teherbíró képességéhez és erkölcsi érzékéhez méltó korrekció szülessen a volt nyugati hadifoglyok megítélésében, anyagi kárpótlásában. A hangsúlyt azonban itt és most sajnos továbbra is az anyagi teherbíró képességre kell helyeznem, amely ma sem mondható kedvezőnek. Ezért ma sem mondhatom, csak azt, a kárpótlásra jogosultak körének bővítése kizárólag egyértelmű politikai és közvéleményi támogatás mellett történhet meg. Interpellációját megköszönve, magam is remélem, hogy ez a támogató légkör előbb-utóbb kialakul.

Köszönöm a figyelmüket. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 281-287 2001.04.17. 2:56  272-290

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék a napirenden szereplő kérdéshez nagyon röviden elmondani egy-két gondolatot. A szándékkal tökéletes mértékben egyetértünk, ebben soha nem is volt vita.

Az ügynek hosszú előtörténete van. Szeretnék utalni arra, hogy 1999-ben a Mazsihisz kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztérium egyszer már igen részletesen megvizsgálta, és mondhatni tudományos igényességgel feldolgozta a kérdést. Nemcsak saját erejéből, hanem véleményezésre megküldtük a Mazsihisz javaslatát az ELTE, a JATE, a Pécsi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, a Jogtudományi Intézet, az állampolgári jogok biztosa, az adatvédelmi biztos, a kisebbségi biztos, a Magyar Jogász Egylet, a Magyar Kriminológiai Társaság, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Ügyvédi Kamara részére is, és mindezek a szervek a dolog jelentőségéhez mért, igen elmélyült szakvéleményeket adtak.

Ezeknek az álláspontoknak a rövid lényegét szabadjon ismertetnem. Az alkotmány 61. §-ának (1) bekezdése deklarálja a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, melynek értelmezését a 30/1992. számú alkotmánybírósági határozat fejtette ki. Ennek megfelelően a véleménynyilvánítási szabadság a büntetőjog egész rendszerére vonatkozó alkotmányos követelmények érvényesülése mellett a szükségesség és az arányosság megtartásával korlátozható. Ebből következően az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvénybe ütközőnek a Btk. 269. §-ának a gyűlöletre uszítást tartalmazó rendelkezését, mely olyan mértékű társadalomra való veszélyességet hordoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amellyel szemben a véleménynyilvánítás alkotmányos joga a büntetőjog eszközeivel is korlátozható.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Szabad folytatnom, ugye?

 

ELNÖK: Az államtitkár úrra is ugyanaz vonatkozik, ami a Házszabályban egyébként a többi felszólalóra.

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Akkor egy mondatot engedjen meg nekem, elnök asszony! A bekért és megkapott vélemények túlnyomó többsége - beleértve az Ügyvédi Kamarát, a Legfelsőbb Bíróságot, a kisebbségi biztost és a legtöbb egyetemi tanszéket, az ELTE és a JATE tanszékvezetőjét is - arra az álláspontra helyezkedik, hogy a hatályos magyar alkotmány keretei között a büntetőjogba...

 

ELNÖK: Államtitkár úr!

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: ...nem illeszthető be egy ilyen törvényi tényállás. Erre figyelemmel a kormány nem támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 24 2001.04.18. 2:32  23-51

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány az európai uniós jogharmonizációs folyamatot az ezredforduló egyik legnagyobb horderejű kérdéseként kezeli. A társadalmi és gazdasági élet minden területét átfogó jogharmonizációs folyamat része a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény előkészítése.

Az alkotmány módosítását a Magyar Nemzeti Bank szervezeti, irányítási rendjének korszerűsítése, az új követelményekhez igazítása teszi szükségessé. A jogharmonizáció során tartalmilag szükséges módosításokon túl a jegybanktörvényt szellemében is közelíteni próbáltuk az Európai Közösségben jellemzőkhöz.

 

(10.00)

 

Ennek érdekében olyan módosításokra is javaslatot teszünk, amelyek normatív módon nem részei ugyan az uniós joganyagnak, de mégis közelítenek az ottani gyakorlathoz. Az Európai Unió jegybankjaira nem jellemző az elnököt segítő egy-kettőnél több, tehát nagyobb számú helyettes. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító javaslatok között ezért szerepel az, hogy az elnök mellett a jelenlegi öt alelnök helyett egy elnökhelyettes legyen a vezetés része. Az alelnöki pozíció gyakorlatilag már ma sem tükrözi pontosan a hatályos törvényben foglaltakat. A törvényi szabályozás ugyanis lehetőséget teremt az elnök számára, hogy az alelnökök közül egy személyt általános helyettesítéssel bízzon meg. Így a többi alelnöki pozíció gyakorlatilag formálissá válik, az érintett vezetők tulajdonképpen egy vezetői szinttel lejjebb lévő ügyvezetői feladatot látnak el. Az elnökhelyettesi pozíció bevezetése tehát nem tesz mást, mint hogy a jelenlegi gyakorlatot intézményesíti.

Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének i) pontja ismerteti a köztársasági elnök kinevezési jogát a Magyar Nemzeti Bank elnökére és alelnökeire vonatkozóan. Ezt a pontot szükséges a teljes kompatibilitás érdekében pontosítani, a jelenleg hatályos alelnökök kifejezést elnökhelyettesre változtatni.

Tisztelt Országgyűlés! Látható, hogy ez az alkotmánymódosítás elsősorban fogalmi pontosítást jelent, a jogszabály szövegének a gyakorlat új fejleményeihez való igazítását szolgálja. Ezért kérem, hogy támogassák az alkotmánymódosításra irányuló javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 194 2001.04.20. 1:38  191-194

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Varga László Képviselő Úr! Rendkívül elgondolkodtató felszólalást hallottunk. Azt hiszem, meg kell fogadnunk a képviselő úr tanácsát, és keresnünk kell az igazságos megítéléshez vezető módokat.

Amikor az ügynöktörvénynek nevezett jogszabály megszületett, még mindannyian abban az illúzióban éltünk, hogy az igazi bűnösök, vagyis azok, akik ezeket a kommunista terrorszervezeteket működtették, azok magukba fognak szállni és vétkeikért bocsánatot fognak kérni, s ekként helyreáll az erkölcsi világrend. (Dr. Fenyvessy Zoltán: Naivitás!) Azonban nem ez történt. Mára - ahogy ezt a képviselő úr is érzékletesen elmondta - sokszor az áldozatok szorulnak a bűnös pozíciójába, és sokszor azok tartanak erkölcsi kioktatásokat, akik leginkább vétkesek voltak az elmúlt rendszer bűneiben.

Én köszönöm a képviselő úr felszólalását, és ígérem, hogy el fogunk gondolkozni azon, amit mondott. Köszönöm szépen. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 43 2001.05.07. 14:20  42-142

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2001. augusztus 20-án véget ér a millenniumi év, amelynek során a magyar állam megalapításának és fennállásának ezeréves évfordulóját ünnepeljük. (Folyamatos zaj.)

Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye volt a Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvénynek az elfogadása, a Szent Korona és a koronázási jelvények Országházba történt átszállítása 2000. január 1-jén. Azon az estén és éjszakán - mit sem törődve a nagy hideggel - magyarok tízezrei jöttek el ide, hogy láthassák a Szent Koronát. Az érdeklődés a mai napig sem lanyhult: a magyar nép végeláthatatlan tömegben, megható buzgalommal tiszteleg a Szent Korona előtt. A nemzet csattanós választ adott e törvény ellenzőinek: a milliós zarándoksereg a lábával szavazott és szavaz a törvény mellett. Én azt hiszem, ez az igazi népszavazás.

A millenniumi esztendő hatalmas változást hozott a nemzeti jelképek használatában is. 2000. augusztus 20-a óta minden középületet - legyen az iskola, kórház, hivatal vagy laktanya - a Magyar Köztársaság zászlajával kell feldíszíteni. Az éjjel és nappal fennen lobogó piros-fehér-zöld zászlók a nemzeti büszkeség méltó kifejezői.

Hazánkban alig van olyan falu vagy város, amelyik ne tartana számot a kormány által adományozott millenniumi emlékzászlóra. A települések népe - s ez nekünk örömteli meglepetés, míg az örök fanyalgóknak keserű csalódás - mindenütt emelkedett, szinte áhítatos lélekkel fogadja a zászlókat mint becses ereklyéket.

Tisztelt Országgyűlés! Az ünnepi esztendőben már eddig is sokat tettünk azért, hogy a nemzet önbecsülését erősítsük, és méltóképpen emlékezzünk meg a mögöttünk hagyott ezredévről. Mindez azonban nem lenne teljes, ha megfeledkeznénk történelmünk azon nagyjairól - de ugyanígy azokról a honfitársainkról is, akiknek nevét a történelemkönyvek nem őrizték meg -, akiknek a hősi önfeláldozása nélkül ma nem létezne Magyarország, és nekünk nem lenne hazánk.

A kormány ezért javasolja, hogy törvény örökítse meg ama magyar hazafiak emlékét, akik az elmúlt ezer évben a haza szabadságáért, függetlenségéért és fennmaradásáért fegyverrel vagy anélkül harcoltak.

A hazáért való kiállás vérzivataros történelmünkben mindig hitet és önfeláldozó elszántságot követelt. Ennek az állításnak az igazolására hosszas magyarázat helyett hadd forduljak az irodalomhoz és hadd idézzem Gárdonyi Géza nyomán az egri vár hős védői kapitányának, Dobó Istvánnak az esküjét:

"Az egri vár erős, de ott a szolnoki példa, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Ott pénzen fogadott idegen zsoldosok voltak. Itt mindenki a hazát védi. Ha vér kell, vérrel. Ha élet kell, élettel. De ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet."

"Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be a testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!"

Tisztelt Ház! Hány és hány magyar, Árpád honfoglaló vitézeitől Szent László katonáin, a muhi és a mohácsi sík hősein, a '48-as honvédeken és a két világháború bakáin át az '56-os forradalom pesti srácaiig és Tóth Ilonáig tett és tartott meg ilyen esküket!

(16.20)

 

Mindezek közül tömörségében is a legkifejezőbb a Magyar Királyi Honvédségben szokásban volt tiszti eskü. Egykor az ifjú hadnagyok, kardjukat egyszerre kirántva csak annyit kiáltottak: "A hazáért, mindhalálig!"

Tisztelt Ház! E törvényjavaslat elsősorban azokról szól, azok előtt tiszteleg, azoknak állít szándéka szerint örök emléket, akik esküjükhöz híven fegyverrel a kézben, parancsot teljesítve estek el a hazáért. Hadd hajtsak fejet most előttük a keleti front poklát megjárt, orosz fogságban elhunyt nagy költőnk, Gyóni Géza Hazatérés című versének egy rövid részletével: "Te már elérted, halott katona, / Amit mi jaj-jaj mindhiába várunk: / Téged takar a béke bársonya, / Már mind valóság, mi nekünk csak álmunk."

Tisztelt Országgyűlés! A kormány meggyőződése szerint a magyar hősök emlékének megörökítése az utókornak olyan kötelessége, amely önbecsülésünk, nemzeti azonosságtudatunk megtartásának alapvető feltétele. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat előkészítőit és benyújtóját ez a megfontolás vezérelte. A kormányt e szándékában megerősítették a különböző társadalmi szervezetek és polgárok hasonló kezdeményezései is. A törvényjavaslat kifejezi a nemzet választott képviselőinek tiszteletadását a hősök előtt, akik emlékét törvényben örökíti meg: a hősök emlékének ébrentartására május utolsó vasárnapját a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánítja.

A kormány fontosnak tartja, hogy a hősök emlékének ápolására egy konkrét nap jelöltessék ki, mert ez teremt alkalmat az évenkénti rendszeres megemlékezésre. A javaslat ezért nem jogi, de erkölcsi követelményként írja elő, hogy a magyar hősök emlékünnepén az állami szervek, a helyi önkormányzatok, az egyházak, a társadalmi szervezetek és a magánszemélyek méltó ünneplés keretében róják le hálájukat a nemzet hősei előtt.

Az emlékünnep időpontjának megválasztását történeti előzmény indokolja. A korabeli Országgyűlés 1924-ben a XIV. törvénycikkel megörökítette az első világháború hősi halottainak emlékét, és május utolsó vasárnapját a hősök emlékünnepévé avatta. Az elmúlt években jelentős társadalmi igény volt ennek felelevenítésére, és szinte minden településen meg is ünnepelték a hősök napját.

A javaslat által megválasztott időpont tehát egy korábbi ünnep felidézése, és annak szélesebb értelemmel való felruházása, hiszen immár a bármely korban a hazáért küzdött hősök emlékének ápolását szolgálja.

Az emlékünnep időpontja egybeesik a gyermeknappal. Kétségtelen, ha egyazon napra két ünnep esik, előfordulhat, hogy az egyik esemény háttérbe szorul. Itt azonban alapvetően más a helyzet. E két ünnep éppen a lelki összekapcsolódásra teremt lehetőséget. Az egyik esetében a múltról, a másiknál pedig a jövőről van szó. Egy nép egymást követő nemzedékeinek végeláthatatlan láncolatát titokzatos kapcsok fűzik egymáshoz. Aligha tévedünk, ha azt hisszük, ez a láthatatlan kötelék tartja egyben, s teszi néppé a sokaságot. Az egyes ember és a nép is az elődeitől veszi a példát, a követésre szóló mintát, s nehéz helyzetekben az erőt, a bátorítást tőlük nyeri.

A gyermeknek magától még nincs annyi belátása, hogy ezt az igazságot felismerje. Mi, mai felnőttek, anyák és apák vagyunk az a láncszem, amelynek erősen kell tartania, különben a lánc, amelynek folytonosságáról elődeink ezredévnél is régebben híven gondoskodtak, éppen nálunk szakadna meg. Erősen kell hát fognunk lelki értelemben is egyik kezünkkel apáink, nagyapáink, s minden ismert és már ismeretlen ősünk kezét, másik kezünkkel pedig fiaink, lányaink kezét szorítjuk, s nem is engedjük el soha. Hatalmas felelősség, s egyben magasztos hivatás szülőnek lenni. Isten adjon erőt mindnyájunknak, hogy ezt a hivatást zaklatott korunkban híven tölthessük be! A jövendő kettős ünnep, a hősök emlékünnepének és a gyermeknapnak az egybeesése, a múlt és a jövő jelképes találkozási pontja, egyben szülői felelősségünknek is hű megjelenítője lesz.

Hazánk történetét súlyos csapások, külső támadások sorozataként is leírhatjuk. Sajnálatos, de nem zárhatjuk ki, hogy hasonló megpróbáltatások a jövőben is érik majd a magyarságot. A nemzetünk iránti kötelességünk nemcsak arra terjed ki, hogy a haza hívó szavára tartalékos katonaként, eskünk szerint csatasorba álljunk, ha kell. A magyar jövő iránti felelősségünk arról is gondoskodni, hogy fiaink hazafias szellemben nevelkedjenek, és lélekben készüljenek fel a haza védelmére. Szükség van ezért arra, hogy olyan alkalmakat teremtsünk, amikor gyermekeink magukba szívhatják azoknak a magyar hősöknek a tiszteletét, akik kardjukkal megszerezték, és ezerszáz éven át, vérük hullatása árán megtartották ezt a hazát nekünk, mai magyaroknak.

Mindezt megrendítő erővel fejezte ki egy beszédében Mindszenty József bíboros, aki nem karddal, de a kereszt erejével ugyancsak derekasan, hősként harcolt a magyar szabadságért. Így szólt a hercegprímás: "Az élők hazudnak, a holtak nem hazudnak. Amire intenek, rendületlenül követjük. Hűek leszünk hazánkhoz, az ősök hitéhez és erkölcséhez. Ez a mi erőnk, reményünk és vigasztalásunk." A kormány szilárd meggyőződése, hogy ezt az összefüggést az állam és a társadalom szervezetei, illetve honfitársaink közül mind többen felismerik, és élnek a naptári egybeesés adta lehetőséggel, vagyis az együttes ünnepléssel.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat nem feledkezik meg arról sem, hogy a magyar hősökről a honfoglalás millenniumán, 1896-ban is méltóképpen megemlékeztek, ezért fejet hajt a budapesti Hősök terén található millenniumi emlékmű állítói előtt. A javaslat figyelmet fordít arra, hogy a Hősök terének állapota összhangban legyen az emlékmű által kifejezett szellemiséggel és méltósággal. A Hősök tere nemcsak az idegenforgalom kitüntetett pontja, hanem diplomáciai események és állami megemlékezések színhelye is.

Sokak véleménye az, hogy a tér mai állapota gyakorta nem méltó a hősök iránti tisztelet és kegyelet érzéséhez. A törvényjavaslat ezért a fővárosi önkormányzatnak felhatalmazást ad a Hősök terére vonatkozó, a tér kiemelt műemléki minőségével, emlékhelyi jellegével összhangban álló közterület-használati szabályozás megalkotására. Hangsúlyoznom kell, hogy ez a fővárosi szabályozás természetesen nem írhat elő a gyülekezési jog tekintetében korlátozást, ez ugyanis alkotmányellenes volna.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a magyar hősökről való megemlékezés olyan, a mának szóló, s nem a múltba meddőn révedő nemes cél, amely szükségessé teszi a törvény megalkotását, és szervesen illeszkedik a millenniumi esztendő megemlékezéseinek sorába. Annak bizonyítására, hogy e törvényjavaslat valóban a mához és még inkább a magyar jövőhöz szól, ismét a költőhöz, ezúttal Illyés Gyulához fordulok: "Ne feledd a tért, ahol elestek ők, a földet se feledd. Bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfijai, az a föld szent ügy hős helye lett. Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had bár legutolsó hátvéde ledőlt, míg nem feleded, nem nyugszanak ők. Nem holt, nem letiport sereget emészt el ott vagy akárhol a sírhant. Új hont érlel a föld."

Tisztelt Ház! Erősen remélem, hogy a törvény vitájában és elfogadásakor ugyanaz a nemzeti egység fog kifejezésre jutni, mint amelynek fényes megnyilvánulása volt a magyar zászló kitűzéséről szóló törvényjavaslat egyöntetű támogatása.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényjavaslatot vitassa meg, és fogadja el.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz, az FKGP és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 61 2001.05.07. 2:14  42-142

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Fenyvessy Képviselő Úr! Anélkül, hogy hosszabban értékelném - mert erre még lesz módom - az ön felszólalását és az egész vitát, szeretnék utalni arra, hogy a gyermeknappal való egybeesés mint kifogás már a parlamenti vita előtt felmerült a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, vagyis a Partizánszövetség részéről, a mai vitában pedig az MSZP képviselője hangoztatta ezt a kifogást. Ha más nem, ez a körülmény megfontolásra kellene hogy intse a Magyar Igazság és Élet Pártját.

Ami a még élő hősök anyagi megbecsülését illeti, ezzel kapcsolatban szeretném a képviselő úr emlékezetébe idézni, hogy a rendszerváltozás utáni kormányok igen jelentős kárpótlási intézkedéseket hoztak, amelyek eredményeképpen vagy kárpótlási jegyben, vagy életjáradékban az üldözöttek kaptak bizonyos ellátást.

Szeretném továbbá elmondani azt is, hogy az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésében tavaly novemberben fogadta el a kormány azt a kormányrendeletet, amellyel az önkény idején bírói ítélettel vagy anélkül, de politikai okból, tehát a haza szabadságáért kifejtett aktív magatartásuk miatt üldözött és szabadságukban korlátozott személyek igen jelentős havi nyugdíjkiegészítésben részesülnek.

A legalább három évet elért szabadságelvonás esetén 20 ezer forint, hosszabb időtartam esetében 30 ezer, illetve 40 ezer forint jár, és azok kapnak 50 ezer forintot, akiket halálra ítéltek, de aztán a halálos ítéletet kegyelemből életfogytiglanra változtatták át. Mindez 1,5 milliárd forintjába kerül a kormánynak. Ön utalt arra, hogy önök majd olyat tesznek, ami pénzbe is kerül - nos, mi is tettünk olyat.

Még egy dologra hívom fel a figyelmét: az időbeliségre. Mi előbb alkottuk meg azt a kormányrendeletet, és utána jöttünk ide ezzel a törvénnyel. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 69 2001.05.07. 1:29  42-142

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Biztos vétkes vagyok, mert akaratomon kívül szítottam egy olyan vitát, amelynek inkább az elcsitítása lett volna a feladatom. Ezért töredelmesen megkövetek mindenkit, akit esetleg megbántottam.

Nézzük a dolgot őt magát, és körmösen nyúljunk a magunk dolgához - mondotta Zrínyi. Nos, először arról, hogy miről nem szól ez a törvényjavaslat. Nem szól a gyereknapról; nem szól arról, hogy ki, mikor, milyen szándékkal vezette be. E tekintetben egyébként Herényi Károly képviselő úr kitűnően állította fel a történelmi korrajzot. A gyereknapot ugyanúgy vezették be, mint az új kenyér ünnepét Szent István napjára, hogy elnyomják a hősök napját - ezt mindnyájan tudjuk.

Az isten szerelmére, ez a törvényjavaslat nem a gyermeknap megszüntetéséről szól! Aki a gyermeknapot akarja ünnepelni, az ezután is nyugodtan ünnepelje a gyermeknapot. Aki pedig a hősök emlékünnepét akarja akár lélekben, akár pedig külsőségekben is megnyilvánulóan, valamilyen rendezvényen való részvétellel megünnepelni, az pedig oda fog menni. Akinek olyan nagy a befogadóképessége, és a vasárnapja is olyan hosszú, az elmegy mind a kettőre, és akkor leszünk a legboldogabbak.

Ne keressünk ellentétet, és ne szítsunk, ne gerjesszünk mesterségesen ellentmondást ott, ahol egyébként egyáltalán nincs ilyen! Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 73 2001.05.07. 0:34  42-142

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Végtelen hálára kötelez, Bauer képviselő úr, amikor a gondolataimban olvasva azt is elmondja, amit én egyébként nem mondanék el. Kérem azonban, hogy a jövőben ezt ne tegye, és a saját gondolataival foglalkozzék, azokat fejezze ki!

A tekintetben pedig, hogy én miről mit gondolok: kérem, hagyja meg nekem ezt a lehetőséget, hogy én magam nyilatkozzam arról, amiről nyilatkozni kívánok! (Bauer Tamás: Most is megtette.) Nem szorulok a képviselő úr szíves segítségére. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 79 2001.05.07. 1:37  42-142

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Teljes mértékben egyetértek Mécs képviselő úr felszólalásának azon részével, amikor a verduni példát hozta fel. De igen, képviselő úr, amikor az ember ott megemlékezik, akkor bizony fel kell tenni a kérdést, hogy mi értelme volt négy éven keresztül mustárgázzal és szuronyrohamokkal másfél millió embert, németet és franciát elpusztítani az első világháborúban. És hogy kik ezért a felelősök? Egy biztos: azok a katonák, akik ott fegyverrel a kézben, katonai esküjükhöz híven, parancsra teljesítették a kötelességüket, minden esetben hősi halottak. A harang értük szól, és mindnyájukért szól.

Köszönöm, hogy idézte Gyóni Géza híres versét, de én egy másik versből vettem egy rövid részletet. Gyóni Géza indulata azok ellen, akik a haza végveszélyének óráiban Budapestről szájaltak és magyarkodtak, miközben a Kárpátokban a papírtalpú bakancsban lefagyott a magyar baka lába, azok ellen jogos ez az indulat. Kérem a képviselő urat, tételezze fel rólunk - akár mondhatnám, rólam mint tartalékos tisztről -, hogy egy ilyen helyzetben nem a parlamentben ágálnék, és nem itt próbálnék, ahogy ön mondta, valamiféle koturnust ácsolni a talpam alá.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 99 2001.05.07. 2:10  42-142

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Teljesen egyetértek Szűrös Mátyás képviselő úrral. Semmiképpen sem ütközik ez a törvény az egyedi történelmi eseményekre emlékező emléknapokkal, és nem is mérhető azokhoz, ez teljesen természetes. Számos bírálat érte a törvényjavaslat stílusát. Nem vagyunk tévedhetetlenek, és elég kevés magyartanár van az Igazságügyi Minisztériumban, úgyhogy örömmel veszünk minden olyan módosító javaslatot, amely stílusában csiszolja és jobbá teszi ezt a javaslatot.

Azért azt figyelmébe ajánlom mindenkinek, hogy az előző ciklusban Nagy Imre emlékének megörökítéséről hozott a parlament egy emléktörvényt. Én megnéztem ezt a törvényt, felfrissítendő az emlékezetemet: hasonlóan emelkedettnek találtam a stílusát. Ha a mai kritikák szellemében kellene fogalmaznom, akkor azt mondanám, hogy hasonlóan dagályos és patetikus annak az emléktörvénynek a nyelvezete, úgyhogy a szálka és a gerenda problémáját itt jó lesz észbe vennünk mindnyájunknak, de természetesen nyitottak vagyunk minden jó szándékú módosítás előtt.

Elmondtam már az expozéban, elmondtam egy kétperces felszólalásban, most kénytelen vagyok harmadszor is elmondani más szavakkal ugyanazt, amit előttem éppen Szűrös Mátyás képviselő úr mondott el. Az esküjéhez híven, fegyverrel a kézben, parancsteljesítés közben elesett katona mindig hősi halott, mert soha nem tehet arról, hogy az országát, a hadseregét milyen háborúba és milyen politikai célok miatt vitték bele.

Az pedig, hogy én miről mit gondolok - megkérem Bauer képviselő urat ma már másodszor (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy az én gondolataimban való olvasást szíveskedjék mellőzni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 111 2001.05.07. 1:32  42-142

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Hegyi Gyula képviselő urat szeretném megnyugtatni: a törvényjavaslat nem szól a gördeszkázókról, és nem mondja meg, hogy mi az, amit szabad csinálni a Hősök terén, és mi az, amit nem szabad csinálni. Ez egy alkotmányos szellemben fogant törvényjavaslat, és az alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az önkormányzatokat helyi közügyekben önálló szabályozási jog illeti meg. Ez pedig egy olyan önkormányzati alapjog, amely egyébként csak kétharmados törvénnyel lenne korlátozható.

Amikor tehát a törvényjavaslat azt mondja, hogy felhatalmazza a Fővárosi Közgyűlést, hogy rendeletében olyan szabályozást alkosson, amely a használati mód tekintetében összhangban áll a tér műemléki védettségével, továbbá kifejezésre juttatja a nemzet kegyeletét hősei iránt, akkor ezt az egész kérdést a Fővárosi Közgyűlés - ahol nagyon sokféle szemléletű politikai erő van jelen - bölcs mérlegelésére bízza. Hogy melyik az a szabályozási mód, amely ezeknek a törvényes követelményeknek megfelel, teljes szabad kezet és csorbítatlan alkotmányos kompetenciát élvezve ezt a Fővárosi Közgyűlés fogja meghatározni. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 123 2001.05.07. 1:22  42-142

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Sajnálatosnak találom, hogy Bauer képviselő úr történelemszemléletem után immár alkotmányos okfejtésem tekintetében is abszolút téves álláspontra helyezkedik. Előbbire nem reflektálok, mert oly méltatlan támadásokat kaptam itt a képviselő úrtól, amelyek nem érdemelnek szót e Ház falai között, és teljes egészében méltatlanok a tárgyhoz, amely a Ház előtt fekszik.

Azonban a 4. § (2) bekezdése vonatkozásában szeretném felhívni az ön szíves figyelmét arra - bár nem a részletes vita van, ebben önnek igaza van, de ön mégis belefolyt ebbe a kérdésbe -, hogy a fővárosi közterületek rendjének szabályozására az önkormányzati törvény hatalmazza fel a Fővárosi Közgyűlést, tehát az Országgyűlés, ez a testület adta ezt a felhatalmazást, és ez a törvényjavaslat ezt a felhatalmazást most a Hősök tere vonatkozásában konkretizálja. Mondhatnám úgy is, tisztelt képviselő úr, hogy ez a törvényi megfogalmazás egy rendkívül udvarias megfogalmazása annak a kritikának, amellyel a törvény előkészítői azokat az állapotokat illetik, amelyekről itt igen képletesen beszélt többek között Szűrös Mátyás képviselő úr.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 129 2001.05.07. 0:43  42-142

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az előkészítés során az a szemlélet vezetett minket, amelyről az imént Kávássy képviselő úr beszélt, vagyis magyar hősnek tekintünk mindenkit, Damjanichot is, meg Leiningen-Westerburg Károlyt is és mindenki mást, anyanyelvétől, nyelvtudásától, egyáltalán magyartudásától függetlenül, aki ezért az országért küzdött. De - a kompromisszum útját járva - belátva azt, hogy ez esetleg félreértésre ad okot, én a magam részéről készségemet nyilvánítom egy, az ugyan alaptalan, de ezek szerint mégis felmerült félreértéseket eloszlatni képes módosító indítvány befogadására.

Köszönöm szépen. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 133 2001.05.07. 2:13  42-142

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Három kérdéshez röviden, előtte még egy mínusz első: nagyon köszönöm Mádai képviselő úrnak a bölcs, higgadt és előremutató, valóban konstruktív szavait, azt hiszem, ez az SZDSZ igazi hangja; és Mécs képviselő úr is ilyen értelemben szólalt fel.

A Hősök tere vonatkozásában valóban nem szerencsés, ha olyasmibe megyünk bele, olyanokat bírálunk, akik nincsenek jelen. Ilyen bírálat el sem hangzott.

Egyezik a véleményünk abban is, hogy a hősök iránti kegyeletet nem a fiatalok, akik ott élik a maguk szabad életét, görkorcsolyáznak, gördeszkáznak, bicikliznek vagy szaladgálnak, nem ők zavarják, hanem adott esetben azok az ittas, garázda elemek, akik sokszor a sörösüveget teszik le az ismeretlen katona sírjára. Ez az, ami ellen fel kellene lépni.

A törvényjavaslat semmiféle kötelező iskolai megemlékezést nem ír elő. Ilyen fel sem vetődik. Semmiféle kötelező kivonulást, megmozdulást, régi kommunista május 1-jére emlékeztető mozzanatot nem tartalmaz. Ezt muszáj leszögeznünk, mert aki hallgat minket, esetleg azt gondolja, hogy ilyesmit szeretnénk bevezetni.

Ami az időpontot illeti: az se volna jó, ha olyan képzet keletkezne, hogy itt van ez a jó kis bejáratott gyermeknap, és idejön ez a hősök emlékünnepe, és megpróbálja elnyomni, és a maga ronda horthysta módján megpróbál rátelepedni. A hősök napját a rendszerváltozás óta, amióta szabad, ennek az országnak a tömegei ünneplik szinte valamennyi településen. Én nem tudok olyan városról, mondjuk, Vas megyében, az én megyémben, ahol ne lennének most már tizedik éve minden május utolsó vasárnapján hősök napi megemlékezések. Ezt a meglévő és igenis meggyökeresedett hagyományt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) foglalja törvénybe ez a szöveg.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 265 2001.05.07. 3:58  264-272

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A formatervezés a gazdasági élet szinte valamennyi területén fontos versenyképességi kérdés. A modern piacgazdaságban a termék megjelenése, a külcsín a fogyasztó szempontjából gyakran éppen olyan fontos, mint a belbecs, azaz a termék hasznossága, értéke, műszaki színvonala. A formatervezés azonban nemcsak a piaci siker előfeltétele, hanem mindennapjaink, otthonunk, munkahelyünk, köztereink tárgyi kultúrájának alakítója, gazdagítója is.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy a formatervezési minták oltalmát átfogóan, törvényi szinten szabályozza újra, és teljessé tegye a hazai szellemitulajdon-védelmi szabályozás megújításának évtizedes munkáját. A javaslat mindenekelőtt a hatályos jogszabályokban, így elsősorban az ipari minták oltalmát jelenleg szabályozó 1978. évi 28. törvényerejű rendeletben szereplő elnevezés megváltoztatását célozza. Bár a hatályos jogszabályokban szereplő ipari minta elnevezés a jogi nyelvben már hagyományosnak tekinthető, a köznyelv és az európai közösségi szóhasználatban alkalmazott design kifejezés mégis inkább a formatervezés fogalmával azonosítható. A javaslat az elnevezés megváltoztatásán túl - nemzetközi kötelezettségeinkre is figyelemmel - tartalmilag is új szabályozást ad. A már kihirdetett ilyen tárgyú nemzetközi egyezmények mellett a mostani javaslat egyrészt már teljes mértékben összeegyeztethető szabályozás a formatervezési minták oltalmáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel. Ezt a kormány jogharmonizációs programja erre az évre irányozza elő.

Másrészt illeszkedik az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló hágai megállapodás Genfben, 1999-ben felülvizsgált, de hatályba még nem lépett szövegéhez. A javaslat a közösségi irányelvben foglaltaknak megfelelően, a hatályos 1978. évi törvényerejű rendelettől eltérően, illetve azt korszerűsítve szabályozza újra az oltalmazhatóság tárgyát és feltételeit, az oltalom időtartamát, valamint azokat az okokat, amelyek a mintát kizárják az oltalomból.

A javaslat rendelkezik többek között a mintából és a mintaoltalomból eredő jogokról és kötelezettségekről, a minta és a mintaoltalom bitorlásáról, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal és a bíróság mintaoltalmi ügyekben történő eljárásáról.

A javaslat a szellemi tulajdon védelmét érintő több más törvény kisebb módosítását tartalmazza, ezek közül kiemelést érdemel a szerzői jogról szóló törvény módosítása. Ennek célja, hogy biztosítsa a szerzői műre vonatkozó kritériumokat kielégítő önkéntes szabványok szerzői jogi védelmét. Nem utolsósorban ezzel válhat lehetővé a Magyar Szabványügyi Testületnek az európai szabványügyi szervezetekhez való csatlakozása. A tervezet korlátok között lehetővé kívánja tenni, hogy a lejárt oltalmú és a hatályos törvényerejű rendelet szerint lajstromozott minták is részesülhessenek a tíz évről most már huszonöt évre felemelt oltalomból.

 

 

(0.30)

 

A javaslat széles hivatásbeli és érdek-képviseleti egyeztetésen alapul, ami biztosítja a szakmai megalapozottságot és a jogszabályi tartalmat illető konszenzust.

A formatervezési minták korszerű jogi védelme a magyar nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához járul hozzá, előmozdítja a hazai formatervezők nagyobb erkölcsi és anyagi elismerését, valamint tárgyi kultúránk gazdagításával javítja a hazai életminőséget is.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 26 2001.05.08. 3:41  23-26

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint azt képviselő úr is helyesen ismertette, az országgyűlési biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. Az új országgyűlési biztost az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztani.

Természetesen a kormány igen fontosnak tartja, hogy az országgyűlési biztosok a törvény által megállapított módon megválasztásra kerüljenek. Ezt azonban csak a parlamenti pártok közötti széles körű politikai konszenzus biztosíthatja.

A kormány támogatja, hogy a pártok kölcsönösen együttműködve, az ország érdekeit és a polgárok alkotmányos jogainak hatékony védelmét szem előtt tartva válasszák meg az országgyűlési biztosokat.

Ami pedig a képviselő úrnak azokat a vádjait illeti, amely szerint valamiféle demokráciadeficitben szenvedne ez a kormány, mondjuk, az elődjéhez képest, engedje meg, hogy ezt mind a magam, mind a kormány nevében e helyről is visszautasítsam.

 

 

(9.30)

 

Talán többet kellene olvasnia a mértékadó nemzetközi szervezetek jelentéseit, amelyek kivétel nélkül megállapítják, hogy Magyarország a koppenhágai kritériumoknak nevezett és az Európai Unió demokratikus alapelveit összefoglaló feltételek mindegyikének maradéktalanul megfelel.

Ön kifogásolta, hogy a kormány nem hajlandó foglalkozni a kisebbségi ombudsman antidiszkriminációs törvényjavaslatával. Ez, mint ön is tudja, súlyos valótlanság, képviselő úr, hiszen a sajtóban is nyilvánosságot kapott, hogy az igazságügy-miniszter egy bizottságot állított fel ennek a kérdésnek a megvizsgálására. Ebbe a bizottságba meghívást kapott valamennyi, a témával foglalkozó civil szervezet, szakember, minisztérium, maga a kisebbségi ombudsman és az emberi jogi bizottság két képviselő tagja is. Ez az a bizottság, amely a megtett javaslatok nyomán áttekinti azt a kérdést, hogy vajon egy átfogó antidiszkriminációs törvény megalkotására van-e szükség Magyarországon, vagy pedig a mintegy ötven törvényben és számtalan, ennél alacsonyabb szintű jogszabályban meglévő, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a különböző jogágak aprópénzére lefordító szabályanyagot kell-e kiegészíteni, pontosítani, esetleg ahol szükséges, hatékonyabb szankcióval ellátni.

Ez egy szakmai kérdés, tisztelt képviselő úr, és nagyon nem helyes ezt az igen komoly, elmélyült szakmai munkát politikai viták, rosszízű, és meg kell mondjam, nyilvánvaló hátsó szándéktól vezérelt politikai viták kereszttüzébe állítani. Ez sértő az Igazságügyi Minisztérium ügyben dolgozó szakértőire, de ugyanúgy sértő azokra a más szakemberekre is, akik ebben a munkában részt vesznek.

Ennyit szerettem volna röviden elmondani. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 59 2001.05.08. 1:33  58-60

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ingatlanok elbirtoklási idejét 10 évről 15 évre módosító törvényjavaslat alapvető célja a tulajdonjog védelme. A tulajdonviszonyok tömeges változásának időszakában - amelyet az ingatlan-nyilvántartás nem volt képes teljeskörűen és kellő időszerűséggel követni - e javaslat mind az állam, mind más tulajdonosok érdekeit szolgálja.

A törvényjavaslathoz egyetlen módosító indítvány érkezett, amely 25 évre emelné az elbirtoklási időt. Ezzel, csakúgy, mint azzal a korábbi képviselői indítvánnyal, amely 32 évet jelölt meg, a kormány nem ért egyet. Azokban az államokban, ahol ilyen hosszabb elbirtoklási idő létezik, az elbirtoklást megszakító szabályozás viszont szigorúbb feltételekhez, komolyabb alakiságokhoz van kötve. Az elbirtoklási idő kisebb mértékű, 10-ről 15 évre történő felemelése mellett viszont még nem szükséges változtatni polgári törvénykönyvünknek az elbirtoklást megszakító, viszonylag laza és egyszerű eljárást lehetővé tevő rendelkezéseit.

Az önök elé terjesztett törvénymódosítás éppen úgy oldja meg napjaink sürgető elbirtoklási problémáit, hogy nem igényli a kapcsolódó egyéb rendelkezések módosítását, és így a Ptk. alapszerkezetébe való beavatkozást meghagyja a folyamatban lévő új polgári törvénykönyv kidolgozására.

Minderre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 61 2001.05.08. 3:03  60-62

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ügyészség szervezetét, feladatait és munkajogi viszonyait szabályozó törvények módosítására irányuló javaslat vitájának záró szakaszához érkeztünk. Örömmel tapasztaltuk, hogy a vita során mindvégig a korrekt párbeszéd volt jellemző.

A 35 szakaszból álló törvényjavaslathoz összesen 28 módosító javaslat érkezett. A kormány az említettek közül 13 kormánypárti, illetve ellenzéki módosító javaslattal ért egyet.

Csákabonyi Balázs, Csiha Judit, illetve Ábrahám János képviselők több módosító javaslata közül 15-öt azonban nem tud támogatni a kormány. A javaslatok a törvény egyes rendelkezéseinek elhagyására irányultak, feleslegesnek ítélve azokat, mert az azokban szabályozott kérdések az ügyészségi törvényben vagy más törvényekben megfelelően szabályozottak. Ezt a megközelítést sajnálattal, de nem tudjuk elfogadni az alábbiak szerint.

Az Ütv. sajátos, úgynevezett statútumtörvény, amelynek feladata, hogy meghatározza az ügyészség szervezetét, és összefoglalja az ügyészség feladatkörét, hatásköreit. Ennek megfelelően az Ütv.-nek az ügyészség minden lényeges feladatát meg kell jelenítenie a más törvényekben meghatározott ügyészi feladatokkal összhangban. Bár az elmúlt tizenegy évben is számos alkalommal módosult a törvény, de ezek több pontatlan vagy idejétmúlt mozzanatot érintetlenül hagytak. Ezen túlmenően több olyan új törvény született, amelyekhez az Ütv. hatályos szövegét indokolt hozzáigazítani. Ilyenek az új szabálysértési, büntetőeljárási és büntetés-végrehajtásról szól törvények.

Az elmúlt években a Legfőbb Ügyészség is több ízben jelezte ilyen irányú pontosításai igényeit. A Alkotmánybíróságnak az ügyészi óvással kapcsolatos határozatával összefüggő módosítás pedig alkalmat teremtett arra, hogy az egyébként folyamatban lévő ügyészségi szervezeti reformmal egyidejűleg a szükséges kiigazítások a törvényben is megjelenjenek.

Külön kell szólni - mert sajátos témája volt a vitának - az ügyészi nyomozás során végezhető titkos információgyűjtés kérdéséről. A viták során végül olyan egyetértő álláspont jött létre, hogy az ügyészség mint nyomozó hatóság részére is indokolt biztosítani a titkos információgyűjtés eszközeit. Komoly ellentmondást jelentene, ha az ügyészség lenne továbbra is az az egyetlen nyomozó hatóság, amely ilyen eszközökkel nem élhet a nyomozás során.

A vita során az is tisztázódott, hogy tulajdonképpen nem a titkos információgyűjtésre való feljogosítást kifogásolják, hanem a széttagolt, a különböző nyomozó hatóságokra vonatkozó külön törvényi szabályozás miatt vannak aggályok. Megfontolandó, hogy a kérdéskört áttekintsük, de egy átfogóbb felülvizsgálatot célszerűbb az új büntetőeljárási törvény módosításának vitája során elvégezni.

Az információgyűjtés engedélyezéséhez végül egyetlen módosító javaslat érkezett, amely arra irányult, hogy az ügyészség bírói engedély alapján alkalmazhasson titkos információgyűjtési eszközöket. Ezt a javaslatot támogatni nem tudjuk, mert akkor megtörnénk az egységes engedélyezési rendszert, ugyanis a többi nyomozó hatóság esetében pontosan az ügyész engedélyéhez, illetve jóváhagyásához kötöttek ezek a nyomozati cselekmények.

Tisztelt Ház! Kérem, hogy a törvényjavaslatot az általunk támogatott módosító javaslatokkal együtt elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 140 2001.05.08. 2:08  135-144

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A gázközművagyon kárpótlása - ahogy ön nevezte - elég hosszú történet; sok szó esett már ebben a Házban arról, hogy tíz éve megoldatlan probléma megoldását vettük a vállunkra, és amikor ön azt kérdezi, hogy a kormánynak miért nem fontosak az önkormányzatok anyagi veszteségei, akkor a jó ízlésem tiltja, hogy visszakérdezzek: vajon az előző kormánynak négy éven keresztül miért nem voltak fontosak? (Dr. Turi-Kovács Béla: Így van.)

A következő kérdés. Bíztak az önkormányzatok abban, hogy hozzájutnak a pénzükhöz. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön azt is mondta, hogy számos település kapott előleget. Kérem, ezek téves és félrevezető álláspontok! Minden egyes település megkapta az előleget. Szeretném elmondani, hogy 615 körül van azoknak a településeknek a száma, amelyek több mint 17 milliárd forintot készpénzben már megkaptak. Megkaptak annak ellenére, hogy a törvényt még nem fogadtuk el.

A törvényjavaslat részletes vitáját a parlament valóban felfüggesztette, ugyanis olyan nagy számú és olyan koncepcionális módosító indítványok kerültek benyújtásra, melyeket ismételten át kell tekinteni. Ez februárban megtörtént, a kormány döntött; egyben elrendelte azt is, hogy újabb egyeztetés történjék azokkal az önkormányzatokkal, akik még mindig vitatják a nekik járó járandóság mértékét.

Ez az ismételt egyeztetés a közelmúltban befejeződött. Ennek megfelelően megnyílik a lehetőség a szükséges kapcsolódó módosító javaslatok, illetve a bizottsági módosító javaslatok benyújtására és a vita folytatására. Az Igazságügyi Minisztérium mindenesetre szorgalmazni fogja ezt a kormányzati egyeztetés fórumain.

Nincs tehát szó arról, hogy ez a kérdés lekerült volna a napirendről. Az önkormányzatok nagyon jól tették, hogy számítottak erre a pénzre és beállították az idei költségvetésükbe, hiszen a készpénzrészt kivétel nélkül, maradéktalanul, az utolsó fillérig meg is kapták.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 144 2001.05.08. 1:08  135-144

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Képviselő asszony, úgy látszik, nem értett meg engem, vagy az ügyet nem ismeri. Március 13-án döntött a kormány arról, hogy az a 26 önkormányzat, amely összesen 4,3 milliárd forintnyi készpénzjárandósággal rendelkezik, meg fogja kapni - ütemesen, ahogy az aláírásokra meg a rendezvényekre sor kerülhet - a készpénzrészt a törvény elfogadása előtt is. Tehát az csak technikai kérdés, hogy Miskolcon erre még miért nem került sor; bevallom, erre nem tudok önnek válaszolni, de szívesen utána fogok nézni.

Nem üres ígéretekről van szó, az önkormányzatok meg fogják kapni a törvény elfogadása után a tízéves lejáratú kamatozó államkötvényeket is, sőt a kormány azt tervezi, az a szándékunk, hogy valorizálva fogják megkapni, tehát a 2000. augusztus 12-ére kiszámolt, törvényben rögzített értékeket az államkötvények felhalmozott kamatával meg kívánjuk növelni egy módosító indítvány formájában.

Tehát semmilyen módon nem kívánjuk megrövidíteni az önkormányzatokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 214 2001.05.08. 3:01  211-216

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselő Asszony!

Vitathatatlanul jogos az a társadalmi igény, hogy az ügyfelek lakóhelyükhöz a lehető legközelebb intézhessék ügyes-bajos dolgaikat, így bírósági ügyeiket is.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság helyzete a bírósági szervezet és igazgatás évtizedes, jelenleg is sajnos megoldatlan kérdése. Az igazságügyi tárca és - azt hiszem, nyilatkozhatom az ő nevükben is - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, valamint a Legfőbb Ügyészség feltétlenül támogatna minden olyan javaslatot, amely a rendkívül leterhelt Pesti Központi Kerületi Bíróságot a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe hozná.

Az ilyen intézkedések körébe tartozhat az új bíróságok létesítése is. Megjegyzem, hogy a PKKB helyzetének javítására már korábban is történtek kezdeményezések. Legutóbb - ahogy az interpelláció is utal rá - 1998 őszén két érintett önkormányzat képviselő-testületei kezdeményezték a XVI-XVII. kerületi bíróság létrehozását.

Tisztelt Ház! Egy új bíróság létesítéséhez nélkülözhetetlen a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, melyek közül az egyik legalapvetőbb a majdani bíróság elhelyezése, vagyis az épület kérdésének megoldása. 1998-ban az önkormányzatok által felajánlott ingatlan nem volt alkalmas a célra, így nem tudtuk a kérdést megoldani.

Ezt követően az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megvizsgálta egy új bíróság létesítésének feltételeit, de erre a célra elegendő költségvetési fedezet jelenleg nem áll rendelkezésre. A bíróság elhelyezésén, vagyis az épület kérdésén túlmenően egy új bíróság felállításánál számos kérdést is meg kell vizsgálni. Az új bíróság illetékességi területéről várható ügyérkezés indokolja-e, és ha igen, akkor mekkora bíróság felállítását indokolja? Vizsgálni kell az új bíróság felállításának személyi feltételeit, a módosítás érinti magát az ügyészi szervezetet, meg kell aztán találni a finanszírozás forrásait, és persze a megközelíthetőségnek is jobbnak kell lennie, mint a jelenlegi bíróságénak.

Mivel az új bírósági épület vagy épületek létrehozására biztosított költségvetési fedezet jelenleg önmagában nem elegendő, ezért a második kérdésükre, vagyis arra, hogy mit tudnának tenni az érintett önkormányzatok az önálló kerületi bíróság létesítése érdekében, erre csak azt válaszolhatom, hogy abban az esetben, ha a kerületi önkormányzatok bírósági célra alkalmas épületet tudnak az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátani, nos, ebben az esetben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ismételten meg fogja vizsgálni az önálló bíróság létesítésének feltételeit.

Köszönöm figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 290 2001.05.08. 2:14  287-290

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr felszólalása szerte a világban nagyon sok helyütt, nagyon hosszú ideje aktuális - és félek, hogy még sokáig aktuálisnak minősülő - témát feszeget, jelesül a bírói ítélkezés időszerűségét. Hiszen ez sok esztendeje, évtizedek, sőt évszázadok óta bizony a világ minden pontján problémát szokott jelenteni.

Az Igazságügyi Minisztérium, mint a jogalkotás egyik központi szereplője, ebben a kormányzati ciklusban számtalan olyan kezdeményezést tett, amelyek kivétel nélkül az eljárások felgyorsítását célozták. A képviselő úrnak nem kell ezeket felsorolnom, és ez végül is nem a dicsekvés helye.

Abban a tekintetben, hogy a soronkívüliség, mint részben a törvény által kötelezően alkalmazandó eljárási szabály, részben pedig mint kérelemre elrendelhető eljárási metódus, mit is jelent, mit is tartalmaz, e tekintetben a jogalkalmazók körében van bizonyos bizonytalanság. Éppen ezért a magam részéről azt a nézetet osztom, amit egyébként Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszony épp a múlt hónapban írt meg önnek egy levélben, hogy tudniillik e tárgykör kapcsán szükséges lesz felülvizsgálni a soronkívüliség szabályait. A közeljövőben meg kell vizsgálni egy olyan jogi norma megalkotásának a szükségességét, amely részletesen meghatározza a soronkívüliség tartalmát, az annak alapján foganatosítandó intézkedéseket. Szükség esetén az eljárásjogi törvények módosítása is indokolt lehet, amelyeknél konkrétan, rövidebb eljárási határidőket kell erre az esetre előírni, hogy ne lehessen többé vita arról, mit is kell cselekednie egy adott bírónak a soronkívüliség elrendelése esetén.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 14 2001.05.28. 3:03  11-14

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Eörsi Mátyás Képviselő Úr! Megszokhattuk már, hogy az önök padsoraiból folyamatosan valótlan vádakat hangoztatnak a kormánnyal szemben. (Bauer Tamás: A vizsgálóbizottság majd eldönti.) Erről a kormányról, amely kétségkívül - először a rendszerváltozás utáni kormányok közül - valóban komolyan veszi a korrupcióellenes küzdelmet (Moraj és derültség az SZDSZ soraiban.), és átfogó programot, nemzeti stratégiát dolgozott ki a korrupció ellen, erről a kormányról megkísérlik a korrupció mítoszát elterjeszteni.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön ügyvéd, pontosan tudja, hogy Magyarország egy működő jogállam. Az igazságügyi tárca nevében is, miután a bíróságokat ebben a Házban más nem képviseli, szeretném a leghatározottabban visszautasítani azt az állítását, mely szerint Magyarországon a bíróságokat bárki is megfélemlítette volna. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Az kétségtelen, hogy többen - elsősorban az ellenzéki oldalról - eléggé vitatható módon bírálnak bírósági ítéleteket, lásd a metróperben hozott jogerős ítélet, ezt azonban a magam részéről megfélemlítési kísérletnek sem tekinteném. (Moraj az MSZP soraiban.)

A képviselő úr tudja jól, hogy ha bármilyen törvénybe ütköző cselekményről van tudomása, akkor mint hivatalos személynek, a törvény alapján feljelentési kötelezettsége van. (Bauer Tamás: Vizsgálóbizottságot kell alakítani!) Kérem, hogy indítsa meg ezeket az eljárásokat, és a jogállam szervei - a rendőrség, a független ügyészség és a független bíróságok -, miképpen eddig is, a jövőben is teljesíteni fogják a kötelezettségüket. Érdeklődéssel várjuk a képviselő úr feljelentései nyomán az eljárások eredményét.

Egy perről máris tudomással bírunk. Az újságban olvasom, hogy a Defend Kft., amelyről a képviselő úr azt állította, hogy 500 millió, illetve félmilliárd forintos adótartozása van, Eörsi Mátyás képviselő urat 2,5 millió forint kár megtérítésére beperelte, amely összeget megítélés esetén a cég jótékony célokra fog majd fordítani. Egyben kéri arra kötelezni a képviselő urat, hogy a bíróság tiltsa el a vállalkozás jó hírét sértő valótlan nyilatkozatok megtételétől. Képviselő úr, ennek a pernek is az eredményét nagy érdeklődéssel várjuk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

(14.40)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 22 2001.05.28. 2:59  19-22

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a latin mondás jut az ember eszébe: de gustibus non est disputandum - ízlések és pofonok különbözőek. Lehet, hogy az ízlésbeli azonosság sokszor a politikai különbözőséget is át tudja hidalni.

Mindenesetre hadd vegyem a védelmembe Solymosi Frigyes akadémikust. Én is olvastam az ő cikkét, ami éppenséggel a Népszabadságban jelent meg; nem a parlamentben elhangzottakat tette kifogás tárgyává, hanem egy pártrendezvényen elhangzottak fölött borongott, kissé búsan.

Szovjet stílusról, meg nyugati stílusról nyilván sokat lehetne beszélni. A jellemalakulás és az alakváltozás kérdése már egy korábbi napirend előtti felszólalásban tárgyalásra került - én tisztelettel csak erre utalnék vissza.

Azt is gondolom, hogy a megtámadottnak igenis módja van parlamentáris keretek között is választ adni, hiszen számtalan megszólalási fórumot biztosít az Országgyűlés. Magyarországon a sajtó is szabad. Ön a reagálás lehetetlenségét a közmédia állapotával hozta összefüggésbe. Én nem látok e két kérdés között semmifajta összefüggést, tekintettel arra, hogy a médiaszervek (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szemüveget!) nagy része a privát szférába tartozik, amelyek virágzanak, és semmiféle válság nem sújtja őket. (Folyamatos zaj.)

Egyetértünk abban, hogy a társadalmi esélyek megteremtésének a biztosítása, illetve a gyermekszegénység, a szegénység elleni küzdelem az egyik legfontosabb feladat. Én azt hiszem, ennek a kormánynak nincs szégyenkeznivalója ezeken a területeken sem. Nagyon hosszú út vezetett odáig, és igen komoly áldozatokat kellett hoznia az országnak ahhoz, hogy ma már egy átlagos magyar családban a harmadik, netán a negyedik gyermek vállalása nem a szegénység szinonimája, nem azzal egyenértékű. Sőt, az igen nagyvonalú adókedvezmény-rendszer következtében a harmadik gyermek vállalása éppenséggel több pénzt, magasabb jövedelem családban maradását jelenti.

Amennyire nem helyes dolog másokat sértegetni, ugyanannyira helytelen talán és túlreagálás - most egy másik m-betűs szót hadd használjak - a politikai mimózaság, képviselő úr. Ettől is jó volna tartózkodni!

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban. - Vancsik Zoltán: Levegőt vehetünk?)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 147 2001.05.29. 2:05  144-151

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Első momentum: nem történt privatizáció ebben az ügyben, egy felszámolási eljárás során került értékesítésre az ingatlanösszesség és a vagyontömeg. A második kérdésre: egy hazai bejegyzésű kft. szerezte meg ezt a tulajdont; a harmadik, hogy valóban, feltehetőleg a '70-es években bekövetkezett ingatlan-nyilvántartási hiba okozta azt, hogy tévesen telekkönyvezték a község egész területét, üzemi útként vették föl a közterületeket és a közutakat, és sajnos akkor ezt a hibát senki nem vette észre.

A képviselő úr tudja, hogy a '80-as években a bíróságoktól átkerült a földművelésügyi tárcához a földhivatalok felügyelete, '92-ben a kárpótlás során az ön által említett, újabb hibát követték el, de ekkor sem vették észre az alapproblémát, hogy a közutak, a közterületek az állami gazdaság területeként vannak feltüntetve; nem vették észre '95-96-ban sem. És ezt mind az érintettek nem vették észre, képviselő úr, tehát a község képviselő-testülete, jegyzője, polgármestere, akinek ezt hivatalból észlelni kellett volna.

 

 

(13.20)

 

1997-ben dr. Kis Zoltánnak, az FM akkori politikai államtitkárának a kérésére indított a legfőbb ügyész helyettese egy vizsgálatot, amely vizsgálat az érintettek további mulasztásait tárta fel.

Mindezek következtében az idő múlására és az említett folyamatos mulasztásokra tekintettel egy rendkívül nehezen orvosolható bonyolult jogi helyzet jött létre. Arra a kérdésre, hogy orvosolhatók-e ezek a körülmények és ez a valóban botrányos helyzet, megalapozott választ most nem tudok adni, miután az igazságügyi tárca illetékesség hiányában az ön kérdéséig ezzel az üggyel nem foglalkozott. Azt ígérhetem, hogy az IM kész közreműködni a kérdés méltányos és eredményes rendezése érdekében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 151 2001.05.29. 0:42  144-151

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nincs köztünk vita abban, hogy állami szervek is nagyon komoly mulasztásokat vétettek ebben az ügyben. Sőt, ha úgy tetszik, csak állami szervek hibáztak, mert hiszen az önkormányzati szervek is az államszervezet részét képezik.

Az első kérdés az, hogy lehet-e reparálni a kialakult szituációt, miképp lehet a normális, józan ésszel elfogadható helyzetet helyreállítani. S hogy ki tartozik kártérítési felelősséggel kinek, ez a kérdés pedig majd akkor lesz felvethető, ha a normális elrendezés, a kérdés megnyugtató rendezése valamilyen okból nem lenne lehetséges.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 151 2001.06.12. 3:35  148-154

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindnyájunk előtt ismertek azok a mérhetetlen szenvedések, amelyeket a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltaknak el kellett szenvedniük.

Éppen ezért a rendszerváltoztatást követő első szabadon választott kormány erkölcsi és jogi kötelességének érezte a diktatúrák áldozatainak a kárpótlását, így a málenkij robotra hurcoltak sérelmeinek az orvoslását is. Részükre a már korábban meghozott kormányrendelet, illetve a kárpótlási törvény - melyet, megjegyzem, önök akkor nem szavaztak meg - tartalmaz rendelkezéseket (Bauer Tamás közbeszól.), a következők szerint. 1991. január 1-jétől a mai napig is a kényszermunkára elhurcolt személyek, a szabadságvesztés, illetve -korlátozás idejétől függően, havi nyugdíj-kiegészítésben részesülnek. A sérelmet szenvedett halála esetén a túlélő házastárs a nyugdíjemelés 50 százalékára jogosult.

Az 1992. évi kárpótlási törvény alapján a sérelmet elszenvedett havonta életjáradékban vagy egyösszegű kárpótlási jegyben fizetendő kárpótlásban részesül. A havi életjáradék 1997 óta 10 százalékkal megemelt mértékben jár. A túlélő házastárs, amennyiben házastársa a szabadságkorlátozás ideje alatt halálozott el, a kárpótlás 50 százalékára jogosult.

Az a kormányrendelet, amely idén január 1-jén lépett hatályba, és amelyre ön is hivatkozik, nem kárpótlási jellegű juttatást állapít meg, s a meghozatalának az indoka az volt, hogy csak azok legyenek jogosultak erre, akik cselekvő közreműködést vállaltak a kommunista diktatúra elleni, az ország szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban. A kormányrendelet a demokratikus államrend megteremtéséért vívott küzdelmet és áldozatot azok esetében ismeri el, akiket a diktatúra igazságszolgáltatása a tettükért három évet elérő, vagy azt meghaladó szabadságelvonással sújtott.

Úgy érzem, a rendelet elérte a célját - hogy válaszoljak a kérdésére -, mivel az első három hónap alatt a jogosulti körből kétezer főt meghaladó igénylő részesült juttatásban. Én is sajnálatosnak tartom, hogy a jelenlegi költségvetési keretek között juttatásban csak a sérelmet szenvedettek egy érdemdús, ám szűk köre részesülhet, és hogy a nyugdíj-kiegészítés bevezetésével a kormány nem tudott többletjövedelmet nyújtani az egészen más okból, ám hasonló sérelmet elszenvedett személyeknek. Egyébként a juttatásra jogosultak köréből nemcsak az ön által említett sértetti kör, hanem más, sérelmet szenvedett személyek is kimaradtak.

Ismételten leszögezem azonban: a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy az 1945 és 1963 között a személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt, illetve az '56-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben tartósan elítéltek élethelyzetén kézzelfogható módon és mértékben úgy javítson, hogy az ne csak az érintettek múltbéli szenvedéseihez legyen méltó, de a magyar szabadságért kifejtett, gyakran hősies magatartásukhoz is.

Egyebekben tájékoztatom a képviselő urat és a tisztelt Házat arról, hogy az igények felmérése folyamatban van, s azok számának a konkrét ismeretében a jövőben esetlegesen sor kerülhet a kormányrendelet felülvizsgálatára. Ennek a terjedelméről és az irányáról azonban ez idő szerint sajnos még nem áll módomban tájékoztatást adni.

Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)